Világörökség

PETÄJÄVESI ÓTEMPLOMA ◊zatot és a boltozat kötõgerendáit bo- 1879-ben a tó túlsó partján, alig egy ti formájukban rekonstruálták. A je-rító falemezeket vörös okkerrel fes- kilométerre Petäjävesitól új temp- lentõs károkat szenvedett tetõszerke-tették be. lomot építettek. A kiszolgált ótemplom zet renoválására csak 1953-54-ben ke- így hosszú évekre feledésbe merült, rült sor. A templombelsõ jórészt megõrizte állaga pedig erõsen leromlott. Csak aeredeti, 1764 és 1879 között kialakult harangtorony és a temetõ maradt A fatemplom talán legkülönösebbarculatát, mikor még rendszeresen tar- használatban. tulajdonsága, hogy bár semmiféletottak benne liturgiákat. Fõ részeit – fûtõrendszerrel nincsen ellátva, a leg-a pulpitust, a padsorokat, a galériá- 1929-ben Elsi Borg építész veze- zordabb tél idején is kellemes meleg-kat, a csillárokat és a faszobrokat – tésével kampányt indítottak megmen- érzet járja át a bent tartózkodókat, amihelyi mûvészek és mesteremberek tése érdekében, amely során a pa- a fa igen jó szigetelõ képességénekkészítették. dokat, lépcsõket és ablakokat erede- köszönhetõ. 101

SVÉDORSZÁG A DROTTNINGHOLM KIRÁLYI PALOTA Felvétel idõpontja: 1991 ♦ Besorolása: K (IV)A hol a Mälaren-tó a Balti-tengerrel Kezdetben az uralkodók nyári rezi- úgy jellemzõ az egyszerûség, mint a találkozik, egy kis sziklás szigeten denciaként használták, 1982-tõl a kõfalakban kifejezõdõ méltóságteljesvárat építettek a vikingek. A vár köré svéd királyi család állandó otthona. erõ. E harmadik korszak legfontosabbházak épültek, majd a város elfoglalta A kastély eredetileg egyemeletes belsõ terme a francia Jean Eric Rehna tó nagyobb szigeteit, végül átnyúlt fõépületére a 18. század közepén által tervezett könyvtár. 1760-ban, Carla szárazföldre. Stockholmról, a svédek egy további szint került, s ebben az Fredrik Adelcrantz irányításával újabbfõvárosáról szóló elsõ írásos emlék egy idõben készültek a szárnyépületek melléképületekkel gyarapodott a pa-1252-bõl származó krónika. Annyi bi- is. Ezzel a palota elnyerte jelenlegi lota.zonyos, hogy Birger Jarl régensherceg formáját. Termeit 1670-tõl egészenerõs falakkal körülvett települést épít- a múlt század végéig folyamatosan III. Gusztáv uralkodása alatt bel-tetett ezen a helyen. 1523-ban – az or- díszítették, így napjainkban a palota sõ javításokat végeztek, és új helyisé-szágalapítónak is tartott – Wasa Gusz- a maga nemében méltán tekinthetõ geket alakítottak ki, késõbb pedigtáv legyõzte a dánokat, s bár uralko- Svédország legjelentõsebb mûemlé-dása alatt egyik várából a másikba kének.költözött, kincstára a stockholmi Ki-rályi Palotában volt. A Drottningholm Palota építésének irányítására Nicodemus Tessin svéd II. Gusztáv Adolf (1611–1632), a építõmester kapott megbízást. Tessinnagy katonakirály idején Stockholm (1615–1681) – aki La Vallée tanítvá-ténylegesen is az ország központjává nya volt – 1646-tól királyi építész-vált. Háború háborút követett, de a ként mûködött. A palota alapkövétváros sosem szenvedett, a svédek 1662-ben fektették le, de a tényle-mindig idegen földön csatáztak. Még ges munkálatok 1665 és 1703 közöttXII. Károly korában sem, aki folyton folytak, eleinte egy túlcicomázott ésháborúzott, s elveszített mindent, mit különcködõ barokk stílusban. Tessinelõdei meghódítottak. Uralkodók kö- halála után fia, az ifjabb Nicodemusvették egymást a trónon, s a város Tessin (1654–1728) folytatta a mun-egyre szépült. Történelmi emlékei és kát. Irányítása alatt – immár a fran-mûkincsei teljes épségükben fennma- cia ízlést követve – a palota egyreradtak; óriási parkjai közül némelyik elegánsabb és harmonikusabb lett.egész szigetet elfoglal, s a városköz- Akkor épült a királyi hálószoba ésponttól távolabb éppúgy találunk az elõcsarnok, amelybõl a fõlépcsõkáprázatos mûemlékeket, mint a Ki- indul.rályi Park (Kungsträdgården) környé-kén. Lovisa Ulrika királyné 1744-ben megbízta Carl Harlemant, hogy ter- A Drottningholm Királyi Palota a vezzen a fõépülethez négy szárnyat.Mälaren tavon, Lovön szigetén épült. Az így kialakított épülettömbre épp-102

A DROTTNINGHOLM KIRÁLYI PALOTA ◊szinte teljesen átépítették a trónter- AZ UDVARI SZÍNHÁZ A Drottningholm Királyi Palota fõépületemet. II. Oszkár idején (1872–1907) 1665–1703 között épült. 1744-bõlújabb javítások történtek, és az épü- A Lovön sziget parkjaiban több kis származnak az épületszárnyak,let rokokó elemekkel gazdagodott. épület áll, köztük a Királyi Színház, a csodálatos parkok a 17–18.Az utolsó, kevésbé jelentõs változ- amelyben ma Európa egyik korabeli században készültek.tatásokat 1907 és 1911 között végez- barokk színpada mûködik. Az épü-ték. Drottningholm napjainkra is letet Lovisa Ulrika királyné megbízá-megõrizte régi tündöklését, bár pom- sából és Adelcrantz mester irányításá-pája némileg visszafogottabb, ahogy val 1764 és 1766 között emelték, azonaz a jelenlegi svéd monarchiához a helyen, ahol két évvel korábban le-illik. égett egy kisebb színház. 1791-ben 103

SVÉDORSZÁG Az 1764 –1766 között épített Királyi Színházban napjainkban is tartanak elõadásokat. A 103. oldalon: a palota park felõli képe és két belsõ részlete. verednek keleti mintákkal. Egy ben- sõséges hangulatú kínai kertet is ta- lálunk itt, amely tökéletesen belesi- mul a környezetébe. A pavilon belsõ kialakítása Jean Erik Rehn nevéhez fûzõdik, egyes szobáit a svéd rokokó legszebb alkotásainak tartják. Néhány szoba európai stílust tükröz, mások kínai ízlés szerint készültek. KIRÁLYI PARKOKillesztették hozzá a híres Ebédlõter- a hölgyek úgy nézhették végig az elõ- A Francia Park, amelyet Barokk Park-met. A Masreliez tervezte, több mint adást, hogy õk maguk láthatatlanok nak is hívnak, körbeöleli az egész400 férõhelyes nézõtér mintha pon- maradtak. palotaegyüttest. 1681-ben alakítottáktos tükörképét nyújtaná a színpadnak. ki az ifjabb Nicodemus Tessin tervei A 19. században azonban már rak- alapján. A hatalmas kertben virág- A színház a francia rokokó és a tárként használták az épületet. 1922- ágyások harmonikusan elrendezettneoklasszikus stílus jegyeit viseli. A ig kellett várni, amíg Agne Beijer törté- sorait, különös gonddal ápolt sövé-nézõtér, a színpad, de még az öltö- nész felébresztette a színházat Csipke- nyeket, pompás tavakat, szökõkuta-zõk is szinte teljesen ugyanolyanok, rózsika-álmából, s 1946-tól kezdve kat, vízeséseket és ligeteket találunk.mint amilyenek a 18. században vol- mind a mai napig rendszeresen mu- A parkban Adrian de Vries hollandtak. Az olasz Donato Stopani színpadi tatnak be itt barokk színdarabokat és szobrász érdekes bronzszobrai állnak,gépezetei ma is hibátlanul mûködnek: baletteket. amelyek 1648-ban Prágából, illetvea korabeli színpadi hatások széles 1660-ban a dániai Frederiksborgbólskálája mutatható be velük, és a füg- A KÍNAI PAVILON kerültek Svédországba. A Barokkgöny leengedése nélkül változtatható Park ékes példája annak a hatásnak,a színpadkép. A színházban Carlo Bi- Az elsõ kínai pavilont 1753-ban Lovisa amelyet a francia André Le Notre gya-biena több mint harminc régi díszletét Ulrika királyné születésnapjára emel- korolt a skandináv országokra.õrzik, némelyik másolatát a mai szín- ték. Az épület híven tükrözi a 18.házi elõadásokhoz használják. századi Európa rajongását a kínai Az Angol Parkot 1778-ban kezdték képzõmûvészet iránt. A tervek kidol- el kialakítani a Francia Parktól észak-EGY SZÍNPAD ÚJJÁSZÜLETÉSE gozásában Carl Harleman építõmes- ra. Tervezésében – Adelcrantz mel- ter mellett közremûködött Adolf Fri- lett – részt vett III. Gusztáv király is.A Királyi Színház 1777-ben, III. Gusz- gyes király is. A mai, Adelcrantz által Késõbb Fredrik Magnus Piper kiegé-táv drottningholmi tartózkodása ide- fából épített pavilon tíz évvel késõbb szítette egy folyómederrel, amely ta-jén élte fénykorát, még a környék- került a régi helyére. vak, félszigetek és rétek közt kanya-beli erdõkben és halastavaknál is rog. A park díszítésére szánt épületekrendeztek elõadásokat. A színpadi A pavilon egy kétszintes fõépület- közül egyedül a gótikus torony készültgépezet az esõt, a szelet, sõt még a bõl áll, amelyet kacskaringós folyosók el, 1792 és 1793 között. Ugyan a 19.vihart is meg tudta jeleníteni, olyan kötnek össze két alacsonyabb mel- században Drottningholm parkjaibanfurfangos eszközökkel, amelyek a mai léképülettel. Teteje sátor alakú, díszí- gondozatlanul maradtak a vízeséseknapig használatban vannak. Fenn- tésének fõ motívuma a sárkány. A há- és a virágágyások, de mára ez a ro-maradt az a zsalugáter is, ami mögül zat négy épületszárny veszi körül, mantikus park a 18. század végi szép- amelyeken francia rokokó elemek ke- ségében tárul a szemünk elé.104

A DROTTNINGHOLM KIRÁLYI PALOTA ◊ 105

NAGY-BRITANNIA GWYNEDD VÁRAI ÉS ERÕDEI Felvétel idõpontja: 1986 ♦ Besorolása: K (I) (III) (IV)A Beaumaris és Harlech várát, Caer- – Frontinus behatolásával kezdõdött. Nagy Llywelyn szembeszállt az õr- narfon és Conwy erõdeivel együtt Agricola légiói megszállták a területet, grófokkal, és visszaszerezte az elvettaz angliai I. Edward Wales meghódí- de településeket nem létesítettek. 500 területek egy részét. S mivel együtt-tása során építtette a 13. században. körül Cunedda vezetésével északi né- mûködésérõl biztosította az angolo- pek hulláma érte el az országot. A 6– kat, elérte, hogy I. (Földnélküli) János Ezek az erõsségek a kor hadiépíté- 7. században a szászokkal folytatott király a Magna Chartában – három fe-szetének kiemelkedõ példái, Edward harcok során a walesiek a hegyek jezetben – elismerje a walesiek jogait.építõmesterét, a savoyai James de Saint közé szorultak, s elszakadtak Corn-George-ot dicsérik. wallban letelepedett rokon törzseik- Utódai váltakozó sikerrel háborús- tõl. E nehéz korszakban sok brit talált kodtak az angolokkal. I. Edward vé- Nagy-Britannia elsõ lakosai – akik- menedéket a cymryk között. Õk gül meghódította az országot, s azrõl hiteles adataink vannak – a kelták kezdték terjeszteni a keresztény val- északi partvonalon hatalmas várakatvoltak, noha elõttük éltek más népek lást, mely a pogány hódítók elleni építtetett az örök lázadó walesiek fé-is ezen a tájon. Az idõszámításunk harc kohéziójává vált. ken tartására.elõtti 6. század körül érkeztek a szi-getre, magukkal hozták a vasöntés tit- 1066-ban megkezdõdött a brit szi-kát, nyelvüket és kultúrájukat az õs- get lassú, de kérlelhetetlen normannlakosokra kényszerítették, késõbb megszállása. Anglia elfoglalása utánazonban a keresztény kor kezdetén Hódító Vilmos Chesterben, Shrews-a római civilizáció megsemmisítette buryben és Herefordban felállíttattaõket. Három kelták lakta terület el- a határ-õrgrófságokat azzal a céllal,lenben a római hódítás idején is fenn- hogy védelmül szolgáljanak a walesi-maradt: a távoli és vad Skócia, Cor- ekkel szemben. A hegyekben a wa-nualles (Cornwalls), mely a nagy tá- lesi törzsi vezetõk – akik az ellenál-volság miatt nem érdekelte a Római lást választották, és a normann meg-Birodalmat, és Wales, ahol soha nem szállókat állandó támadásaikkal zak-stabilizálódott a római uralom, ked- latták – megtartották erõdeiket.vezõtlen földrajzi helyzete miatt. A 11. század végére a normannokAZ ELLENÁLLÁS ÉVSZÁZADAI uralmuk alá hajtották Wales déli ré- szét. A 13. század kezdetére lénye-Wales neve valamikor Cymru volt gében csak a legészakibb terület,(Wales [idegen] angolszász név; a Gwynedd maradt független, részbenwalesiek ma is cymrynek [bajtárs] hív- mert ez volt a legmagasabban fekvõják magukat, országukat pedig Cym- terület, részben mert urai az összesrunak). A cymry félnomád pásztor- csatlakozási kísérletet kijátszották;nép volt, és törzsi szervezõdésben élt. egyaránt értettek a kardforgatáshoz ésA római hódítás – i.sz. 74–78 között a diplomáciához.106

GWYNEDD VÁRAI ÉS ERÕDEI ◊EDWARD KIRÁLY KORA gyen. A király válaszként egy hadse- Gwynedd várai a középkori hadi- reggel, földön és tengeren egyaránt, építészet jellegzetes alkotásai. KépünkönAz utolsó Llywelyn ap Gruffydd, Nagy körülvette Gwyneddet, és 1277-benLlywelyn unokája kezdetben sikerrel megadásra kényszerítette a walesie- részlet Conwy erõdjének védelmifolytatta nagyapja politikáját, földe- ket. Llywelyn megtarthatta walesi rendszerébõl.ket juttatott a walesi uraknak, és hercegi rangját, de kénytelen volt Lon-együttmûködött III. Henrikkel, aki donba menni, s Edwardnak hûséges- zadtak. Az elsõ ütközetek egyikébenWales hercegévé nevezte ki. küt tenni. Ezt a megaláztatást a walesi- egy angol katona lándzsája végzett ek sohasem felejtették el. Llywelynnel, s ezzel végsõ csapást Ekkor úgy vélte, már elégséges ha- mért a walesi függetlenség reményei-talom került a kezébe a teljes függet- Az angolok Gwyneddben igen erõs re. Néhány hónappal késõbb elfoj-lenség kivívásához, így amikor I. õrgrófságot hoztak létre, ami nagy el- tották a felkelést, és Gwynedd köz-Edwardot 1272-ben királlyá kiáltották lenállást váltott ki a walesiekbõl, és vetlenül az angol korona uralma aláki, megtagadta, hogy a vazallusa le- 1282-ben Llywelyn vezetésével fellá- 107

NAGY-BRITANNIA 1283-ban kezdõdött Anglesey délkeleti partján Beaumaris várának építése. A négyszögletû belsõ teret, nyolcszögû várfal veszi körül, oldalán védõtornyok- kal. Ez a kettõs falrendszer a 13. századi hadiépítészet jellegzetes eleme. A 109. oldalon: Harlech vára (fent) és Caernarfon erõdje.került. Örökösei azóta viselik a Wales ratok idején emelték, de nagy részük építésznek, James de Saint Georgehercege címet. korábban épült abból a célból, hogy mesternek a keze nyomát viseli. megerõsítse a királyi hatalmat a for-AZ ELSÕ WALESI HERCEG rongó tartományban. Észak-Wales Impozáns külsejük ellenére egyik várai, Caernarfon, Conwy, Harlech és sem bizonyult bevehetetlennek, ki-Az angol trónörökösi cím egy Caer- Beaumaris, Edward király korának véve Beaumaris-t, melyet azonbannarfon várával kapcsolatos hagyo- legjelentõsebb alkotásai. Az elsõ há- soha nem fejeztek be. Caernarfonmányhoz fûzõdik. rom 1283-ban épült, míg Beaumaris-t még el sem készült teljesen, mikor 1295-ben egy újabb walesi felkelés az 1294-es felkelés idején a walesi- Miután I. Edward legyõzte a walesi után létesítették. Mindegyik a tenger eknek sikerült behatolniuk.nemeseket, megengedte nekik, hogy mellett található és ugyanannak azfeltételeket szabjanak a walesi her- A százéves háború idején az ön-cegnek, aki majd az õ nevükben fog magát walesi hercegnek titulálóuralkodni. A nemesek azt kérték, Owen Glendower 1400-ban a fran-hogy legyen királyi vér, Walesben cia flotta támogatásával megostromol-szülessen, és egy szót se tudjon an- ta, de a védõk visszaverték a táma-golul. A következõ reggelen a király dást. Glendower, aki csatlakozott abemutatta jelöltjét, saját fiát, aki elõzõ IV. Henrik ellen harcoló fõurakhoz,éjjel született a várban, így természe- haláláig küzdött Wales függetlensé-tesen egy szót sem beszélt angolul. géért, s csaknem elérte, hogy kiûzzeAzóta kapja az uralkodó elsõszülött szülõföldjérõl az angolokat. Meghó-fia ezt a címet. dította Conwyt, és három éven át Harlech vára volt a fõhadiszállása. Bizonyos eltérésekkel a négy erõ- dítmény két jól megkülönböztethetõJAMES MESTER VÁRAI1276 és 1296 között I. Edward Wales-ben nem kevesebb mint tizenhat vá-rat építtetett, beleértve az újakat ésa régi walesi erõdöket, melyeket ahódítást követõen felújítottak. Néme-lyiket 1276 és 1282 között a hadjá-108

GWYNEDD VÁRAI ÉS ERÕDEI ◊építészeti típust képvisel. Beaumarisés Harlech katonai helyõrségek elszál-lásolására szolgáló valódi vár, Caer-narfon és Conwy ellenben erõd, me-lyet az angol telepesek elhelyezéséreszolgáló, falakkal védett település vettkörül. Mindez lényeges eleme volt I.Edward politikájának, aki erõs hely-õrségekkel védett városok létrejötté-vel akarta ösztönözni a walesiek in-tegrációját az angol korona uralmaalatt.ERÕDÖKBeaumaris és Harlech várának épí- méltóságteljes díszlet látványát nyújtva. hogy a politikai hatalom mellett atészeti modellje igen hasonló, és tö- Harlech nevezetessége még, hogy gazdasági is angol kézben összpon-kéletesen szemlélteti James de Saint 1290 és 1293 között maga az építész, tosult a meghódított területeken.George elképzeléseit. Mindkettõ ese- James de Saint George volt a kormány-tében maga az építmény egy négy- zója. Ugyanilyen elrendezésû Caernar-szöget formáz, melyet alacsonyabb, fon, valamint Conwy városa. Conwytornyokkal megerõsített, nyolcszög- Edward király másik típusú erõdei várához – mely a város délkeleti sar-letû külsõ védõfal vesz körül. a középkori városépítkezés tipikus kában áll – a 19. században bejárat- modelljei. A várat erõs falakkal vé- ként egy függõhidat emeltek. Az Az azonos építészeti terv a kivite- dett településsel vették körül. A vár- Edward építtette várak többségévellezésben nagyon különbözõ: Beau- ban lakott az angol helyõrség, míg a ellentétben mindkét vár hosszanti ésmaris sík, mocsaras területen fekszik walesi lakosság a várfalakon kívül, a nem koncentrikus alapzatú.az Anglesey-sziget keleti oldalán, a városban élt. Mind az angolok, mindMenai-szoros bejáratánál (ez a szoros a walesiek részére egyetlen piacot Conwy erõdjét nyolc bástyatoronyválasztja el a szigetet a walesi száraz- létesítettek. Ez a megoldás is mutatja, õrzi, melyek közül négyre – akárcsakföldtõl); stratégiailag kétségtelenül Caernarfonban – kis õrtornyokatfontos hely, de nem alkalmas na- emeltek. I. Edward is átvészelt itt egygyobb erõdítmény létrehozására. ostromot 1295 januárjában. Harlech ellenben meredek, sziklás Caernarfon várát a Menai-szoros éshegyoldalon magasodik a tenger fölé, három oldalról vizesárok védi. Ed- ward azért építtette, hogy királyi re- zidencia legyen a hadjáratok idején. Tizenhárom tornyával ez lett az an- golok legerõsebb vára Észak-Wales- ben, és 1536-ig a tartomány közigaz- gatási központja. A városfal egyidõs a várral, s csaknem teljesen épen meg- maradt. Helyenként védõtornyokkal erõsítették meg. Caernarfont a vikto- riánus korban teljesen felújították – talán feleslegesen. Mégis ez a rekonst- rukció tette lehetõvé, hogy napjain- kig megõrizze eredeti szépségét. 109

NAGY-BRITANNIAA WESTMINSTER-APÁTSÁG, A PARLAMENT ÉS ASZENT MARGIT-TEMPLOM Felvétel idõpontja: 1987 ♦ Besorolása: K (I) (II) (IV)L ondonnak – s ezzel Angliának – végig Európa egén a Halley-üstökös, A SZENT KIRÁLY APÁTSÁGA évszázadok óta két központja van. amely 76 évenként közelíti meg aAmíg a City a régi London szíve és Földet. A középkor babonás embe- A régi apátság csak nyomaiban maradtNagy-Britannia pénzügyi, gazdasági rei ezt szerencsétlen elõjelnek tartot- meg a jelenlegi épület alapzatában.központja, addig a Westminster im- ták, és Edward számára valóban rossz Westminster jelentõsége – mint királyipozáns épületegyüttese szimbolizálja ómennek bizonyult: 1066. január 5- rezidencia és Hitvalló Edward szenttéa politikai hatalom, a brit korona és a én jobblétre szenderült. A Westmins- avatásának színhelye 1161-ben – szük-parlament intézményének múltját, je- ter-apátságban temették el, amely ségessé tette, hogy új, tágasabb éslenét és feltehetõleg jövõjét is. hamarosan a trónbitorló Harald God- pompásabb épületet emeljenek. win koronázásának színhelye lett. A A Temze árterületén emelkedõ, pa- szertartással egy tradíció vette kezde-takok határolta szigeten, amelyet a tét, mely két kivétellel – csak V. ésszászok Thorney-nak hívtak, a 7. szá- VIII. Edwardot koronázták máshol –zadban Benedek-rendi apátságot ala- máig fennmaradt. Néhány hónappítottak. A területet ekkor nevezték el múlva Haraldot a hastingsi csatábanNyugat kolostorának – Westminster- Normandia õrgrófja, Hódító Vilmosnek. A dánok által késõbb lerombolt legyõzte. A király a csatatéren maradt,apátság mellett állt egy kis palota, me- s ott pusztult az angolszász nemes-lyet a szász királyok emeltettek, és ség színe-java. A normann hódítókamely csak Hitvalló Edward 1042-es szilárd központi hatalmat alakítottakkirállyá választásáig maradhatott fenn. ki a szigeten, s kegyetlenül letörtékKevéssel trónra lépése után ugyanis az angolszászok szívós és hosszanEdward elhatározta, hogy udvartar- tartó ellenállását. Az utolsó hódító válttását Westminsterbe helyezi át. a sziget elsõ igazi uralkodójává.AZ ÜSTÖKÖS ÉVE Vilmost szintén a Westminsterben koronázták meg a mozgalmas 1066-osA király a régi, Szent Péternek szen- év karácsonyán. Hogy trónra lépéséttelt Benedek-rendi templom helyén elismertesse, a régi szász közfelkiáltá-emeltette az új apátságot. A munká- sos választás rítusa szerint akarta ki-latok 15 évig tartottak. kiáltatni magát. Ám ekkor az apátság elõtt felsorakozott normann õrség – Amikor 1065. december 28-án fel- árulást gyanítva – a szászokra támadt.avatták, Edward király már haldoklott, Csak nehezen sikerült a feldühödötta szertartáson Edith királyné képvi- nemesurakat megfékezni.selte. Az újév elsõ napjaiban vonult110

A WESTMINSTER-APÁTSÁG, A PARLAMENT ÉS A SZENT MARGIT-TEMPLOM ◊ III. Henrik 1245-ben látott hozzá a resztet formáz, kórussal és sokszögû A Parlament látképe a Temzével.nagyravágyó terv megvalósításához. apszissal, ahonnan ragyogó kápolnákAz építkezés egészen a 13. század vé- nyílnak. Páratlan szépségû mennye- Ma is itt áll a híres, 1300 körül ké-géig elhúzódott, bár 1269-ben, a mun- zetének legyezõ alakúra faragott bol- szült faragott tölgyfa koronázási szék,kálatok elõrehaladtával, már ünnepé- tozata régi korok emlékét õrzi. mellette III. Edward pajzsa és pallo-lyesen felszentelték a templomot. sa, s itt látható a legendás Scone-kõ. A fõoltár mögött található Hitvalló E kövön koronázták Perth-ben Skócia A háromhajós apátság – melyen Edward kápolnája, amit az anglikánerõsen érzõdik a gótikus francia ka- egyház létrejöttéig zarándokok töme-tedrálisok hatása – alaprajza latin ke- gei látogattak. 111

NAGY-BRITANNIAkirályait 1296-ig; ekkor I. Edward az Ettõl kezdve a 18. század végéig kápolna kriptája valamint a kerengõapátságba vitette a skót függetlenség az apátságban talált örök nyugodal- egy része maradt épségben. Az újjá-jelképét. mat Anglia valamennyi királya, de szá- építés 1840-ben kezdõdött, és befe- mos arisztokrata is Westminstert vá- jeztével a parlament egy tekintélyé- A nyugati hajó homlokzata a 14. lasztotta temetkezési helyéül. Ide ke- hez méltó helyet kapott. A brit parla-század közepén még nem készült el, rült számtalan kiemelkedõ személyi- menti rendszert fémjelzõ grandiózuss a munkálatok több mint egy évszá- ség porhüvelye is. A déli kereszthajót épület a viktoriánus kor eszményeitzadra félbeszakadtak az egymást kö- Poet’s Cornernek, a Költõk Sarkának testesíti meg. Tudatosan a Tudor-korivetõ szörnyû események miatt. nevezték el: itt találhatók az angol iro- gótikus stílust választották, mely tö- dalom nagyjainak földi maradványai kéletesen megfelelt Anglia növekvõ 1348-ban Londonban tombolt a fe- – Chaucertõl Spenserig, Ben John- világhatalmi súlyának. A munkálato-kete pestis, a lakosság fele a járvány sontól Dickensig és Kiplingig. kat Charles Barry és Augustus Pugináldozatává vált. Majd következett a irányította. Az építkezés 1888-ig el-százéves háború (1337–1453), s a Ám a Westminsterben nemcsak az húzódott, bár a lordok már 1847-benPlantagenet-ház kihalásával, 1399-tõl irodalom kiválóságai kaptak helyet, elfoglalhatták helyüket, majd 1852-a York- és a Lancaster-ház kegyetlen, hanem a mûvészetek és tudományok ben Viktória királynõ nyitotta meg abosszúszomjas küzdelme a trónért: a más kiemelkedõ személyiségei is, így felújított palotában az elsõ ülésszakot.Rózsák háborúja. Ezért a templomot Händel, Newton, Darwin és Living-egészen a 16. század kezdetéig nem stone, csupán a legjelentõsebbeket Az épületegyüttes – mely csaknemtudták befejezni, s még ekkor is hiá- említve a halhatatlanok listájáról. három hektárnyi területet foglal el,nyoztak a fõhomlokzat tornyai, me- homlokzata 286 méter hosszú – többlyek – Christopher Wren tervei alapján A HATALOM PALOTÁJA mint ezer szobájában tárgyalók, könyv-– csak a 18. században készültek el. tárak, irodák és galériák kaptak helyet. Amikor I. (Földnélküli) János királyA HALHATATLANOK 1215-ben aláírta a bárók jogait bizto- Az építmény koronája a 97 méteres sító Magna Chartát, Anglia mint Óratorony. Órája ma is mûködik, azPANTEONJA abszolutisztikus monarchia megszûnt órákat a 13 tonnás Big Ben üti. A déli létezni. A királyi tanácsban – mely- oldalon magasodik a prependikulárisWestminster Abbey eredeti funkciója bõl az angol parlament a 13. század stílusú, négyszögletes Viktória-torony.a vallási rendek eltörlésével, 1539-ben második felében kialakult – kezdet- Kapuja minden évben fontos eseménymegszûnt. Az elsõ Tudor-király, VII. ben csak a fõrendek kaptak helyet. tanúja: itt lép be a Lordok Házába azHenrik építtette hozzá a templomhoz Késõbb megjelentek a nemesség, a uralkodó megnyitni a parlament ülés-a nevét viselõ kápolnát, mely az an- városok növekvõ fontossága miatt szakát.gol késõ gótika egyik legkülönlege- pedig a polgárság, a lassan kialakulósebb alkotása. Fia, VIII. Henrik, miu- burzsoázia képviselõi is. A Westminster csodálatos együtte-tán a pápa kiátkozta, s õ szakított Ró- sét a Szent Margit-templom egészítimával, elûzte a Benedek-rendi szerze- Westminster Palotája Hitvalló Ed- ki. Építése a 12. században kezdõ-teseket az apátságból, ahol bevezették ward óta az angol királyok rezidenciá- dött, majd többször átalakították, leg-az új liturgiát. Westminster jelentõsé- jaként szolgált. A parlament tagjai a utóbb a 18–19. században. Gyönyö-ge a vallás változásával nem csökkent, palota egyik termében folytatták ülé- rû, késõ gótikus flamand ablaka a 16.épp ellenkezõleg. Mivel Anglia új egy- seiket, de még gyakrabban az apát- században Hollandiában készült,háza szorosan kapcsolódott a királyi ság szerzetesi ebédlõjében. Az 1512- majd a 18. században, a felújítás so-hatalomhoz, I. Erzsébet az apátságot es tûzvész után VIII. Henrik végleg rán került a templomba.királyi felügyelet alá vonta. átköltözött a Whitehallba. A West- minster – egy átépítés után – a parla- A Westminster, mely a 11. század Évszázadok során általános hagyo- ment hivatalos székhelye lett, mely óta Anglia politikai központja, bármánnyá vált, hogy az ország nagyjait növekvõ súlyával addigra a politikai többször tûzvész martaléka lett, mind-a Westminster-apátságban temessék élet stabil intézményévé vált. annyiszor újjászületett, hogy grandió-el. III. Henrik király az elsõ angol ural- zus épületeivel hirdesse Nagy-Britan-kodó, akit itt helyeztek örök nyuga- 1834. október 16-án egy újabb tûz- nia nagyságát a világban.lomra. Kriptáján, és menyének, Kasz- vész elpusztította a régi palotát, ezút-tíliai Leonornak a síremlékén egy-egy tal csaknem teljes egészében. Csupán A Szent Margit-templom, melyetaranyozott fekvõ bronzszobor látha- a Westminster Hall – I. Károly bûn- a 12. században alapítottak. A jelenlegitó, melyek az apátság legszebb mû- perének színhelye –, a Szent Istvánkincsei közé tartoznak. épület a 15. századból maradt ránk. Napjainkban az Alsóház temploma.112



NAGY-BRITANNIA STONEHENGE Felvétel idõpontja: 1986 ♦ Besorolása: K (I) (II) (III)A Dél-Angliában található giganti- eresztékekkel csatlakoztak egymás- radt. A két kisebb kört ma már csak kus megalit kõtömbök a legen- hoz. E hármasával körbeállított cso- szanaszét heverõ kövek jelzik.dák szerint abból a réges-régi korból portot trinithonnak nevezik, melybõlszármaznak, amikor még óriások né- mára csak egy patkó alakzat maradt. Nyugaton, Beckhamptonban csak-pesítették be a földet. A régészeti le- Alkotói a Wessex kultúrájának kép- nem teljesen eltûntek a nyomok, mígletek arról tanúskodnak, hogy a vidék viselõi voltak, mely a bronzkorban délen West Kennetben részben újra-már ötezer éve is sûrûn lakott lehetett; Anglia délkeleti részén virágzott. épült a 2,4 km hosszú szertartási út,a gazdag vadállomány, a pásztorko- mely Overton hegyére vezet. Itt egy kõ-dásra kiváló, dús rétek nagy népcso- Az elsõ ásatásokat a 17. században bõl és fából készült szentély emlékez-portokat vonzottak, akik a Salisbury- Inigo Jones építész végezte, I. Jakab tet az elõdökre.síkságon imádták isteneiket. angol király megbízásából. Jones ró- mai kori templom maradványai- Az Avebury együttes Windmill Hill-FÜGGÕ KÖVEK nak tulajdonította a leletet, mely Co- ben kezdõdik, i.e. 3700 körülrõl szár- leus tiszteletére épülhetett az i.sz. 1.A Wiltshire vidékén álló Stonehenge század végén. Kortársa, John Aubrey(ahogy a szászok nevezték: „Függõ – aki Stonehenge-ben és a hatalmas,kövek”; a középkorban az „Óriások de szinte teljesen lerombolt Avebury-táncának” hívták) építése idõszámí- kör környékén végzett ásatásokat –tásunk elõtt mintegy 3100 évvel, még azon a véleményen volt, hogy mind-a neolitkorban kezdõdött, amikor egy két helyen kelta druida-templomok97,5 m átmérõjû kör alakú, árokkal álltak.körülvett földsáncot emeltek, belsõkerületén az Aubrey-gödrök néven AVEBURY KÖVEIismert 56 lyukkal. Az i.e. harmadikévezred végén a kör bejáratától egy Stonehenge környékén – Durrington500 méter hosszú utat építettek, mely Walls, Woodhenge, a Cursus – soka „Sarokkõhöz”, a Heel Stone-hoz leletet találtak a neolit- és a bronzkorvezetett. A sáncon belül két koncent- idejébõl. A legprimitívebb a Robinrikus félkörben 80 kékes színû követ Hood Tánca, mely két kör alakú töl-helyeztek el, melyek Délnyugat-Wa- tés, az i.e. 4000 és 3000 közötti idõk-lesbõl, a több mint 320 km-re lévõ bõl. Woodhenge-ben hat koncentri-Prescelly hegységbõl származtak. kus körben faoszlopokkal szegélye- zett gyermeksírt fedeztek fel. A második évezred kezdetén azelõbbi köveket 30 homokkõ megalit- Észak-Wiltshire-ben található aztal helyettesítve egy – ma is látható – óriási Avebury-kör, mely a neolitkoriközponti kört állítottak fel. Egyik- Európa legnagyobb szertartási köz-másik megalit 20-25 tonnát is nyom, pontja lehetett.szállításuk rendkívüli vállalkozás le-hetett. Két-két függõleges oszlopra A töltés és a 15 méter mély árokhelyezték a keresztköveket, melyek 11,3 hektárnyi területet ölel át, a kül- sõ kört alkotó, mintegy 100 tömbbõl álló kõcsoportból mindössze 27 ma-114

STONEHENGE, AVEBURY ÉS A KÖRNYEZÕ MEGALIT EMLÉKEK ◊mazó koncentrikus körökkel. Ezer A mondákban szó esik arról, hogy a Stonehenge megalit emléke hatalmas, 25évvel késõbb emelték Silbury Hillt, tömböket Merlin, a varázsló hordta ide. tonnát is elérõ kövek tökéletes egysége.Európa történetének legnagyobb John Michell ezoterikus kutató sze-mesterséges dombját. Építéséhez rint Stonehenge kozmikus szentély, télyt. De akár õsi népek istenimádatá-250 000 m3 földet és követ használ- mely a Zodiákus 12 istenének épült. nak színhelyei, akár õskori csillagvizs-tak fel. Az együtteshez tartozik a West G. Hawkins asztronómus az égbolt gálók vagy óriásnaptárak, akár a kom-Kennet sírdomb, Anglia legnagyobb megfigyelését szolgáló õsi obszerva- puterek elõdei, egy biztos, a messziprehisztorikus sírja. tóriumnak, pontosabban az égitestek múlt rejtelmeinek örök emlékei. Olyan mozgását ábrázoló naptárnak tartotta. mûvek, melyek az emberi alkotóerõ Milyen célt szolgálhattak ezek a határtalanságát bizonyítják.monolit kövek? A környék lakói soká- Tudósok tucatjai kutatják napjaink-ig hittek a kövek gyógyító erejében. ban is e megfejthetetlennek tûnõ rej- 115

FRANCIAORSZÁG PÁRIZS szág, melynek elsõ királyává I. Lajos fiát, Kopasz Károlyt (840–877) koro-Felvétel idõpontja: 1991 ♦ Besorolása: K (I) (II) (IV) názták.A hosszú történelmi múltra vissza- nem tudta megõrizni az ország egy- Párizs életében fordulópontot Ca- tekintõ, csodálatos városról nehéz ségét, s halálakor a verduni szerzõ- pet Hugó trónra lépése jelentett. Aelhinni, hogy valaha kikötõvárosként dés értelmében a Frank Birodalom Capetingek Párizst az uralkodócsaládkezdte, s felemelkedését nagymér- felosztásra került. Létrejött Franciaor- állandó székhelyévé emelték. Hugótékben a méltóságteljesen hömpöly- építtette az elsõ királyi palotát, mely-gõ Szajnának köszönheti. A folyó két nek nyomai fellelhetõk a Conciergerieága által körülölelt sziget volt Párizs ódon épületében. (Itt raboskodtak abölcsõje. francia forradalom leghíresebb részt- vevõi Marie Antoinette-tõl Robespi- I.e. 1500–1200 között telepedtek le erre-ig.) A város egyre növekvõ szá-Gallia területén a kelták. A földmû- mú lakossága gyorsan gazdagodott,velõ népcsoportok elszórtan éltek, így a Szajnán hidak épültek, az élénkJulius Caesar légiói alig ütköztek el-lenállásba, s könnyedén elfoglaltáka területet. I.e. 52-ben érték el a keltaparisi törzs legnagyobb települését,a mai Cité szigetet. Hódítóitól kaptaa Lutetia (mocsár) nevet, mivel ak-koriban jókora mocsár vette körül amainál még jóval kisebb szigetet. Arómai civilizáció jótékonyan hatott afejlõdésre, a város gyorsan terjeszke-dett: a kereskedõk, a kézmûvesek, ahajósok már a Szajna bal partján tele-pedtek le. A 3. században a barbártörzsek támadásai visszaszorították atelepülés lakóit az Île de la Cité-re,késõbb a frankok vonták uralmuk aláaz egész országot. I. Chlodvig idején, 508-ban az ak-kor már Párizsnak nevezett város letta fõváros. A frank birodalom legna-gyobb uralkodója, I. (Nagy) Károlyhalálát követõen fia, I. Lajos (781–840) A N½tre-Dame az Île de la Cité monumentális épülete. A Sully püspökáltal megkezdett építkezés közel 200 évig tartott. Elõtte hömpölyög a Szajna, Párizs gerince.116

PÁRIZS ÉS A SZAJNA-PART ◊hajóforgalom komoly vámpénzt jelen-tett. II. Fülöp Ágost (1180–1223) ide-jében terjesztették ki a város határaita Szajna mindkét partjára, templo-mok, kikötõk születtek, s megkez-dõdött a Louvre építése. A 12. szá-zadban az Île de France területén szü-letett meg a gótika, mely az egészvilágon elterjedve több évszázadighódított. A 13. századra a város három jólkörülhatárolható egységre tagolódott.A királyi hatalom székhelye az Île dela Cité, a Szajna bal partján fekvõQuartier Latin – Latin negyed – a kul-turális és szellemi életnek adott ott-hont, míg a folyó jobb partja a ke-reskedelem centrumává vált. A kö-vetkezõ századokban gyorsan fejlõdõváros kiterjedt kereskedelmi kapcso-latokat létesített Flandriával és Ang-liával, de a 14-15. század egyúttalPárizs gyászos kora is: fosztogatások,lázadások, pestis és éhínség pusztí-tott. 1253-ban Robert de Sorbon kano-nok, Szent Lajos király gyóntatója aLatin negyedben, az egyre szûkebb-nek bizonyuló Párizsi Egyetem része-ként megalapította a Sorbonne-t. A17. század közepén Richelieu bíbo-ros újjáépíttette a világhírû tanintézetépületét, mely mind a mai napig Fran-ciaország legnagyobb egyeteme.A NOÎ TRE-DAMEMaurice de Sully püspök Miasszo-nyunk tiszteletére monumentális szé-kesegyház létrehozását álmodta meg.A tervek 1160-ban készültek el, azalapkõ letételére 1163-ban került sor,s mintegy 167 évnek kellett eltelnie,mire a grandiózus alkotás, a N½tre- A város jelképévé vált Eiffel-torony terve nagy felhördülést keltett. Párizs szégye-nének, gyárkéménynek, tragikus lámpa-oszlopnak aposztrofálták. Ma már el semlehet képzelni a francia fõvárost az égbe nyúló torony nélkül. 117





FRANCIAORSZÁGDame elkészült. Mind építészeti, mind már élelmiszerraktárnak használt re- ben itt koronázták Franciaország ki-díszítési tervezése a püspök nevéhez mekmû a lebontást. Bonaparte Na- rályává, s itt zajlott Jeanne d’ Arc,fûzõdik. Tornyai 69 méter magasak, póleon 1804-ben a katedrálisban ko- azaz Szent Johanna rehabilitációs el-fõhajója 130 méter hosszú, 35 méte- ronáztatta magát császárrá, némiképp járása.res boltozatát 75 pillér támasztja alá, visszaadva annak eredeti funkcióját.29 oldalkápolnája van. Nagyságát a A közel egy évszázadig mostohán Az Île de la Cité ad otthont a Sainte-legjobban talán mégis befogadóké- kezelt épület restaurációjára mégis Chapelle-nek, a Szent Kápolnának is.pessége szemlélteti: 9000 ember ve- csak 1844-ben került sor, s Viollet-le- A gótikus remekmû 1243-ban, IX. Lajos megrendelésére épült. A király itt helyezte el a Szentföldrõl kapott relikviákat, Krisztus keresztjének egy darabját és a keresztfa egy szögét – bár az ereklyék eredetét többen két- ségbe vonják.het részt egyszerre a katedrális isten- Duc zsenialitásának köszönhetõen a A LOUVREtiszteletén. katedrális visszanyerte eredeti ragyo- gását. A Fülöp Ágost által emelt Louvre-t az Közel két évszázadig a maga tel- elkövetkezendõ évtizedek francia ki-jességében pompázott a középkor A N½tre-Dame nem csupán épí- rályai nem tartották elég impozáns-legcsodálatosabb alkotása, ám a 17. tészeti különlegességének köszönhe- nak ahhoz, hogy rezidenciájukkéntszázadban már apróbb változtatásokat ti hírességét, hiszen Franciaország használják. I. Ferenc (1515–1547) volthajtottak rajta végre. A 18. században történelmének is fontos „szemtanú- az, aki 1546-ban elrendelte a vár át-pedig Jacques Germain Soufflot – ja” volt: IV. (Szép) Fülöp (1285–1314) építését, mondván, nem kíván elõdei-Franciaország megbecsült klasszicista uralkodása idején itt ültek össze hez hasonlóan a Loire-völgyi kasté-építésze, a Panthèon megalkotója – elõször a rendek, VI. Henriket 1431- lyokban élni, hiszen francia királylebontatta a homlokzat timpanonját, lévén nem lehet máshol a palotája,és számos csodás szobrot elszállítta- mint Párizsban, mi több a Louvre-ban.tott azzal az indokkal, hogy a szé- A nagy tehetségû építész, Pierre Les-kesegyház bejárata túl szûk ahhoz, cot és a kitûnõ szobrász, Jean Goujonhogy a körmenetek baldachinjai el- kezdett hozzá az embert próbáló, ámférjenek. A forradalom idején teljesen nagy elismerést jelentõ munkához. Akifosztották, és „lecsupaszították” Louvre déli és nyugati szárnya csakszobraitól. Ha Napóleon nem lép II. és III. Henrik uralkodásának ide-közbe, talán el sem kerüli az akkor jén készült el. A képeken a Madeleine-templom (lent), a híres párizsi opera (119. oldal, lent) és a Louvre bejáratánál nemrégépített modern üvegpiramis (119. oldal, fent) látható.120

PÁRIZS ÉS A SZAJNA-PART ◊ II. Henrik felesége, Medici Katalin ra: elkergette a hívatlan lakókat, le- Frans Hals, Watteau, Fragonard, Lea Louvre közelében felépíttette a Tui- romboltatta a palota környezetét el- Nain, Chardin számos alkotása, mint-leriák palotáját, melynek díszkertje csúfító házakat, és felépíttette a kis egy 80 000 keleti antik, 35 000 egyip-Andre Le N½tre munkája. (1871-ben a Diadalívet. III. Napóleon elõdjéhez tomi, és ugyanannyi görög-római mû-kommünárok felgyújtották az épületet, hasonlóan rengeteg pénzt és idõt ál- kincs a milói Vénusztól, a Mona Lisáncsak a kert élte túl a tûz pusztítását.) dozott a Louvre szépítésére: befeje- át egészen III. Ramszesz szarkofágjáigMedici Katalin a palotát egy hosszanti zõdött az északi szárny építése, s két és az Írnok szobráig.szárnyépülettel szerette volna össze- külön pavilonsort emeltetett.kötni a Louvre-val, de álma csak IV. AZ „ÖREG HÖLGY”Henrik, Franciaország elsõ Bourbon Rövid megszakítással ugyan, de akirályának idején valósult meg. mûvészeteket kedvelõ királyi udvar Az 1889. évi párizsi világkiállítást meg- kitüntetését élvezte e remekmû, s elõzõen pályázatot hirdettek egy rend- Az egyre bõvülõ királyi udvar szá- ennek köszönhetõen világviszonylat- kívüli torony megépítésére, melyetmára már szûknek bizonyult a Louvre ban is hallatlan értékû mûgyûjtemény a világkiállítás szenzációjának szán-épülete, ezért XIII. Lajos (1610–1643) halmozódott fel falai között. Itt talál- tak. Több száz építész nyújtott be ter-elhatározta, hogy megnégyszerezi ható többek között Leonardo da vet a pályázatra, s közülük 1886 nya-Lescot mester mûvét, s annak képmá- Vinci, Raffaello, Rubens, Veronese, rán a dijoni születésû Gustave Eiffelsára egy új palota épült, az Óra-pavi- Tiziano, Rembrandt, Fra Bartolomeo, mérnökét fogadták el.lon. XIII. Lajos fia, a Napkirály (XIV.Lajos) elrendelte a Louvre déli szár- A munkálatokat 1887 januárjábannyának megkettõzését, sõt az északi kezdte el, s mindössze két év leforgásaés a keleti részeken is új szárnyakat alatt, a világkiállítás évére, a magasbaemeltetett. Így alakult ki a Cour Car- nyúlt Párizs jelképe, az Eiffel-torony.raée, a Louvre belsõ udvara. XIV. La- Súlya 9000 tonna, 15 000 fémdarabjátjos végül felhagyott a Louvre további közel 2,5 millió csavar fogja össze. Ma-bõvítésével, mivel egy új terv foglal- gassága 297 méter, s ha gyalogosankoztatta: a Versailles-i kastély palotává indulnánk a rendkívüli torony meg-alakítása... hódítására, 1800 lépcsõfokot kellene megmásznunk. Sokáig állt hát a csodaszép Louvreelhagyatottan. Ebben az idõben Párizs Párizs a mûvészetek és a szerel-bohémjai lepték el, homlokzatát kály- mesek találkozóhelye, a divat, a fényhacsövek csúfították, s a parkban városa. A méltán a világ fõvárosánakházak százai épültek. nevezett metropolisz csillogása semmit sem csökkent az évszázadok során, ma Bonaparte Napóleon tette meg az is az álmok városa.elsõ lépést a Louvre helyrehozatalá- 121

FRANCIAORSZÁG MONT SAINT-MICHEL kus épületeihez hasonlóan a meg- világítás fontos szerepet játszik: a felsõ szint vastag falaiban, a tartó- pillérek között nyílnak a tágas oldal- ablakok. A HÁBORÚK VIHARÁBAN Felvétel idõpontja: 1979 ♦ Besorolása: K (I) (III) (VI) A százéves háború a Mont Saint- Michelt sem kímélte. Az angol sere-E gy borús õszi napon a holtak lelké- AZ APÁTSÁG HÁNYATOTT gek közeledtének hírére Robert nek védelmezõje, a mennyei sere- Jolivet vezetésével készült a franciagek fõvezére, Szent Mihály arkangyal SORSA koronához hû Saint-Michel az ellen-megjelent Aubert, Avranches püspö- állásra. A védelem megszervezésé-ke álmában, és felszólította, emeltes- A román stílusú apátságot 1017-ben vel megbízott Jean de Harcourt azon-sen templomot Normandia tenger Ranulphe de Bayeux építész tervei ban az angol gyõzelmek hatásáramosta, meredek szirtjén, a Mont- alapján kezdték építeni a kedvezõt- átállt az ellenséghez. Összesen 119Tombe-on. Aubert elõször nem hitt len terepen. Késõbbi korból szárma- lovag menekült a szigetre, melynekaz álomban, de amikor az angyal zik az Aguilon galéria, ahogy a ko- lakóit megtizedelte az éhínség és amásodszor, sõt harmadszor is megje- lostori melléképületek, a cellák és a vízhiány. A lovagok és szerzeteseklent elõtte, s – a hagyomány szerint – betegszobák is. maroknyi csapata Louis de Estavillea fejére koppintott, a püspök rászánta parancsnoksága alatt hosszú évekenmagát az építkezésre. Munkáját „égi A sziklacsúcson magasodó temp- át ellenállt az angolok elkeseredetterõk” segítették: az alaphoz szüksé- lomhajót és az oszlopcsarnokot 1022- ostromának. A megpróbáltatásokges teret egy lavina tisztította meg a ben szentelték fel. Az eredeti épü- csak 1453-ban, a százéves háború le-szikláktól és törmeléktõl. A legna- letnek csak a déli része maradt fenn. zárásakor értek véget – átmenetileg.gyobb csoda mégis az volt, amikor a Míg a földszint a 11. század öröksé- 1591-ben a hugenották támadásaitMont Tombe sziklát, mely addig a szá- ge, az oldalhajók tetõszerkezetét egy kellett visszavernie a sziget védõi-razföldön emelkedett, egyik pillanat- évszázaddal utána emelték, s a késõ nek.ról a másikra víz ölelte körül, szirtjeit gótika idején épült a kórus és a to-minden oldalról az óceán szürkés hul- rony, mely 171 méteres magasságával A francia forradalom idejére a je-lámai nyaldosták. nyílként nyúlik a tenger és a homok- zsuiták és a benedek rendi szerzete- part fölé. sek közötti viszály felõrölte Saint- A monda szerint így keletkezett a Michel erejét. A fosztogatók prédájává950 méter átmérõjû Mont Saint-Michel Az apátság Robert de Torigny prelá- vált, értékeinek nagy része eltûnt esziget a St-Malói-öböl csücskében. Egy tus idején – 1154–1186 között – élte zavaros idõkben.évezreddel korábban a sziget még fénykorát. A templom fõhomlokzatavalóban a szárazföldhöz tartozó szikla elõtt két tornyot emeltetett, széles Az 1811-ben börtönné alakítottvolt, amit a rómaiak Mont Tombe-nak oszlopsorokkal kapcsolva össze õket. kolostorban – ekkor a sziget az Îleneveztek – a név õsi kelta temetkezõ- de la Liberte, azaz a Szabadság szige-helyre utal. A napimádó druidák (kelta 1211–1228 között, a Jourdain apát te nevet viselte – 500 köztörvényespapok) vették birtokukba, a rómaiak irányította felújítás során készült Saint- foglyot õriztek. Mintegy fél évszázad-idején Mithrász, a perzsa napisten kul- Michel legnevezetesebb része, a gó- nak kellett eltelnie, mire az egyháztuszát ûzték a szigeten. A monda sze- tikus kolostor – La Merveille –, a „Cso- visszakapta Mont Saint-Michelt. Ekkorrint a szikla alatt temették el Julius da”. A kolostor kártérítésként épült, a Saint-Edme de Pontigny rend köl-Caesart. A sziget sziklacsúcsán 708- amiért 1203-ban II. Fülöp a templom tözött be, s hamarosan elkezdõdtekban kezdték építeni a Szent Mihály- egy részét a normandiai hercegekkel a helyreállítási munkák.nak ajánlott apátsági templomot. Ma vívott harcban felgyújtotta.már csak egy homokpad köti össze a Saint-Michel öblét fokozatosan fel-szárazfölddel, ami dagálykor idõn- A Csoda három emeletes: az alsó tölti a homok, így fennáll a veszélye,ként víz alá kerül. szinten a kápláni épületek és a hom- hogy az apátság sziget jellege megszû- bár, a középsõ szinten a Saint-Michel nik. Ma újra szerzetesek és magányra rendi lovagok vendégszobái, a szer- vágyók menedékhelyéül szolgál ez a zetesek dolgozószobái, legfelül az kivételes épületegyüttes. ebédlõk kaptak helyet. A kor góti-122



FRANCIAORSZÁG NANCY – STANISLAW VÁROSA Felvétel idõpontja: 1983 ♦ Besorolása: K (I) (IV)A z egykori lotaringiai hercegség A bonyolult politikai ügyet az 1738- hetõen rendkívüli mértékben mozdí- fõvárosa, Nancy a felemelkedését as bécsi béke oldotta meg: Francia- totta elõ a térség gazdasági fejlõdé-egy király trónfosztásának és egy kü- ország elismerte Mária Teréziát az sét. Lelkesedett minden újért, ígylönös politikai megegyezésnek kö- osztrák trón várományosaként, III. méltán nevezhetõ a felvilágosodásszönheti. Ágost pedig megkapta a lengyel trónt. igazi hercegének. Lunévillbeli fényes Cserébe Mária Terézia férje, I. Ferenc, udvarából híres kulturális központot A lengyel nemesi családból szárma- Lotaringia hercege, átengedte herceg- teremtett, a hercegi rezidenciákra jel-zó Stanislaw (Szaniszló) LeszczyÉski ségét a trónfosztott LeszczyÉskinek, lemzõ fantasztikus pompával. A fõ-ifjúkorában gondos nevelésben része- meghagyva királyi címét, és egészen városból, Nancybõl a kor legjelentõ-sült, s beutazta egész Nyugat-Euró- haláláig biztosítva számára a kor- sebb városaival vetekedõ csodálatospát. XII. Károly svéd király segítsé- mányzás jogát, mely aztán visszaszáll hercegi székhelyet varázsolt.gével nemesi összeesküvést szerve- Franciaországra.zett, megfosztotta trónjától II. (Erõs)Ágostot, és 1704-ben királlyá koro- Lotaringia elegáns bekebelezésenáztatta magát. Uralkodása azonban nagy nyereséget jelentett XV. Lajosrövid életû volt. XII. Károly oroszoktól számára. Ez a szép és stratégiailag fon-elszenvedett poltavai vereségével Sta- tos terület örök vita tárgyát képeztenislaw elvesztette pártfogóját, így1710-ben újra II. Ágost került trónra. Franciaország és Németország közöttLeszczyÉski Franciaországba mene- egészen 843 óta, amikor Nagy Károlykült, s a számûzetésben próbált tá- halála után birodalmát felosztották, ésmogatókat találni trónja visszaszer- Lotaringiát I. Lotharnak adományoz-zéséhez. ták, beékelõdve Kopasz Károly Fran- ciaországa és Német Lajos Németor- Életében döntõ változást hozott szága közé.lánya, Mária 1725-ben kötött házas-sága a még gyermek XV. Lajos fran- 1736 és 1766 között, LeszczyÉskicia királlyal. Az 1733-as év Lengyel- uralkodása alatt Lotaringia hercegsé-országban az örökösödési háborúk ge a fénykorát élte. A lengyel exki-jegyében zajlott. II. Ágost halála után rály jó szervezõkészségének köszön-két trónkövetelõ lépett színre: Sta-nislaw, a franciák pártfogásával, ésIII. Ágost, aki az orosz csapatokattudhatta maga mögött. LeszczyÉskiújabb három évre Lengyelországkirálya lett, majd egy osztrák–orosztámadás véglegesen letaszította atrónról.124

A STANISLAS, A CARRIÈRE ÉS AZ ALLIANCE TÉR NANCYBEN ◊STANISLAW VÁROSA században felújították. A város déli ré- Nancy egyik legszebb tere szén 1588-ban alapított Neuve-Ville-t a 124 × 106 méteres Király tér, HéréA Meurthe-folyó és a Marne-ot a Raj- tágas, egyenes utcák jellemezték. alkotása. Középpontjában XV. Lajosnával összekötõ csatorna partján fek- LeszczyÉski széles úttal kötötte össze mellszobra állt, amit a forradalombanvõ Nancynek a 18. század közepén a két városközpontot, s hozzálátott ledöntöttek, helyére LeszczyÉski szobrakét különálló városközpontja volt, az új város szépítéséhez. került, ettõl kezdve nevezik Stanislasmindkettõ saját erõdítménnyel rendel-kezett. Északon a Vieille-Ville, egy kö- Stanislaw megbízta a Nancy-i szü- térnek.zépkori vár magasodott, amit 13. szá- letésû Héré építõmestert a város ar-zadi keskeny utcák kötöttek össze a culattervének elkészítésével. Emma- 125Ducal Palotával. Ezt a városrészt a 16. nuel Héré – Boffrand tanítványa – 1740-tõl LeszczyÉski udvari építésze-

FRANCIAORSZÁGként dolgozott, a káprázatos város- A 124 m hosszú és 106 m széles, munkája. Két ugyanilyen korlátkép az õ zsenialitásának köszönhe- négyszögletes térre három oldalról a keretezi Amphytrité és Neptunustõ. Irányításával készült el a Király tér; város minden részébõl utak futnak kútját, melyek Berhélemy GuibalStanislaw a veje tiszteletére nevezte el, be, negyedik oldalát szimbolikus ka- keze munkáját dicsérik.középpontjába XV. Lajos csodálatos puként az 1754-ben emelt diadalívmellszobrát állíttatta. A szobrot a for- köti össze a Place de la Corrière-vel. A Király teret elegáns paloták öve-radalom idején lerombolták, késõbb A diadalívet XV. Lajos dicsõséges tet- zik, köztük a Szépmûvészeti Múzeuma város lakói – 1831-ben – Jacquot teit felelevenítõ dombormûvek díszí- és a rokokó homlokzatú Városháza.alkotását, Stanislaw szobrát állíttatták tik. A tér pompáját fokozza a négy Az 1752 és 1755 között épült kéteme-a helyére. Azóta nevezik a teret Place sarkán elhelyezett rokokó kovácsolt- letes palota fõ ékessége Lamour 15Stanislasnak. vas és sárgaréz korlát, Jean Lamour erkélye, és a belsõ lépcsõ feletti ko- vácsoltvas kupola. A mellvéd és a126

A STANISLAS, A CARRIÈRE ÉS AZ ALLIANCE TÉR NANCYBEN ◊központi timpanon Stanislaw király Cyfflé zsenialitásának köszönhetõ. A A Stanislas teret két csodálatosfegyvereit ábrázolja. Stanislas és a Carrière térrel ellentét- szökõkút díszíti. A fenti képen Neptunt ben kis mérete intim hangulatot áraszt, A Diadalkapu mögött a 293 × 56 klasszikus paloták és két oldalán fasor ábrázoló szoborcsoport látható.méteres dísztér, a Carrière terül el. A szegélyezi. A szomszédos Allience teret szobrokkaltér északi részének patkó alakú kiszé- díszített kút uralja (126. oldal), melylesedésénél emelkedik a Ducal Palota, LeszczyÉski szívügyének tekintettemellette építette Héré a négyszög ala- Nancy pompába öltöztetését, s ehhez Cyfflé zseniális alkotása.kú, jón oszlopokkal díszített új palotát. a kor legnevesebb mûvészeit nyerte Középen Nancy látképe, és a Stanislas tér meg. Erõfeszítéseinek eredménye Szintén a Király tér mellett kapott megcsodálható ma is ebben a kedves diszkrét megvilágításban.helyet az Alliance tér, melynek fõ dí- kisvárosban.sze a szobrokkal ékesített kút, ami 127

FRANCIAORSZÁG A FONTAINEBLEAU-I KASTÉLY ÉS A PARK Felvétel idõpontja: 1981♦ Besorolása: K (II) (VI)F ontainebleau neve hallatán jelen- I. Ferenc uralkodása alatt került megint Gilles le Bretonra bízták, ezzel is bi- tõs történelmi események és zse- a figyelem középpontjába. zonyítva, hogy a kor francia építészeiniális mûvészek – a fontainebleau-i már kiválóan elsajátították a rene-iskola képviselõi – jutnak eszünkbe, I. Ferenc (1515–1547) a területszer- szánsz stílust.s nem utolsósorban Európa legszebb zés, a hódítások mellett nagy hang-erdeje. Az ország északi részén, Île- súlyt fektetett a mûvészetek pártfo- A középkori várat lerombolták,de-France területén lévõ palotán a gására. A nemesség szolgálatában álló csak a Szent Lajos tornyot õriztékfrancia mûvészet több mint három év- olasz mûvészek által az országba be- meg, s hozzáláttak a reneszánszszázados fejlõdését követhetjük nyo- szivárgó reneszánsz stílus az õ idején stílusú kastély építéséhez. 1531-remon, mivel a kastély szépítését számos aratott diadalt. A nagy kastélyépítõ befejezték az Ovális udvart körülvevõfrancia király szívügyének tekintette, király költségeket nem kímélve kez- épületeket, az I. Ferenc Galériát, ésígy egyes részei különbözõ korokban dett hozzá a nagyszabású építkezé- 1540-ben a Kút-udvar déli és nyugatikészültek. sekhez, ezzel is bizonyítva hatalmát és gazdagságát. Túl akarta szárnyalni Fontainebleau Versailles után má- az olasz hercegi udvarok pompáját,sodikként sorakozik fel a francia ki- arról álmodva, hogy mûalkotások so-rályok rezidenciáinak hosszú sorá- kaságával egy „új Rómát” hoz létre.ban, amit elsõsorban vadakban gaz-dag erdejének köszönhet. A 17 000 Célja eléréséhez az olasz rene-hektáros erdõ, melyben a sötétzöld szánsz olyan kiváló mûvészeit nyertefenyveseket, az élénkzöld tölgyese- meg, mint Leonardo da Vinci és Ben-ket rétek és meredek sziklafalak ta- venuto Cellini. Álmai beteljesülése lettgolják, méltán érdemelte ki a vadászat a csodálatos Fontainebleau.szenvedélyének oly áhítattal hódolóuralkodók csodálatát. A HATALOM JELKÉPE A 10–11. században a mai palota A Fontainebleau-i kastély újjáépítéséthelyén még egyszerû vadásztanya állt, 1528-ban kezdték. A munkák irányí-1169-ben épült egy kápolna, melyet tását és tervezését a párizsi mesterre,a Franciaországba menekült BecketTamás szentelt fel. A 12. századbanmár kastély emelkedett a vadászházhelyén, amit Szent Lajos (1226–1270)kibõvíttetett. 1268-ban itt született, shunyt el 46 évvel késõbb unokája,Szép Fülöp. V. Károly könyvtárral gaz-dagította a palotát. A százéves háborúidején megfeledkeztek róla, s csak128

A FONTAINEBLEAU-I KASTÉLY ÉS A PARK ◊szárnyát. A díszítõ munkák vezetésé- mint elõdje. Nagy befolyást gyako- A Fontainebleau-i kastélyon a franciare 1531-ben Rosso Fiorentinót, a fon- rolt rá kedvese, Diane de Poitiers, aki- mûvészet közel három évszázadostainebleau-i iskola vezéregyéniségét nek hatása a mûvészetekre is kiter-kérték fel, kinek 1540-ben bekövet- jedt. 1548-ban Philibert de l Orme, a fejlõdését követhetjük nyomon. Mindenkezett halála után tanítványa, Prima- 16. század kiváló francia építésze ka- uralkodó hozzátett valamit ehhez aticcio folytatta a munkát. I. Ferenc pott megbízást a munkák folytatá- csodálatos épülethez, így egyes részeikibõvítette a híres könyvtárat is. Má- sára, ám II. Henrik korai halála és asodszülött fia, II. Henrik (1547–1559) vallásháborúk megszakították az épít- különbözõ korokban, az akkor jellemzõuralkodása alatt apja nyomdokain kezést. stílusban készültek.haladt, így a mûvészetet is patronál-ta, bár korántsem oly lelkesedéssel, Késõbb a Bourbonok lelkesen foly- rik (1589–1610) uralkodása alatt közel tatták a Valois elõdök tervét. IV. Hen- 15 éven keresztül – 1593-tól 1609-ig – mesterek sokasága munkálkodott 129

FRANCIAORSZÁG Fent a palota fõbejárata, szemben az rezidenciaként” emlegette, vagyono- I. Ferenc idejében épült, s azóta sokszor kat (mintegy 12 millió frankot) köl- tött a szépítésére, s számos történel- átalakított fõépület. A középsõ pavilon mi esemény színterévé tette. Itt fo- elõtti, patkó alakú körlépcsõt egy gadta VII. Piust, itt tartotta fogva, majd a békekötés is itt történt a fontaine- évszázaddal késõbb, 1634-ben Cerceau bleau-i konkordátum aláírásával. Na- építette. Lent a Le N½tre tervezte híres póleon itt írta meg lemondónyilatko- kert egyik tóparti pavilonja. zatát, s 1814. április 20-án itt búcsúzott el gárdistáitól; azóta hívják a kastély a kastély szépítésén. Késõbb utódai bejáratánál lévõ macskaköves udvart is nagy összegeket áldoztak a palota Búcsú-udvarnak. A század végén to- bõvítésére. A XIII. Lajos korabeli lép- vábbi változtatásokat végzett a kasté- csõ, a XIV. Lajos kori kert, XV. Lajos lyon Lajos Fülöp és III. Napóleon. lakosztályai, vagy Marie Antoinette hálószobája három évszázad legnagy- A KÜLSÕ TÉR szerûbb francia mûvészetét tükrözi. Fontainebleau kastélyát Európa leg- Híres vendégek is megfordultak a szebb erdeje veszi körül. Kertjeinek kastélyban: 1667-ben Krisztina király- története egyidõs az épülettel. Már nõ szerencsétlenül végzõdött látoga- Szent Lajos idején létezett a Carpas- tása (kegyeltjét a Szarvas-galériában tó. I. Ferenc átalakíttatta, és a palota meggyilkolták) okozott izgalmakat; körül kerteket építtetett. A nyugaton 1717-ben Nagy Péter cár vendégeske- lévõ Fenyõ kert Primaticcio tervei dett Fontainebleau-ben, nyolc évvel alapján készült, érdekessége a zeg- késõbb XV. Lajos itt vezette oltárhoz zugos barlang, északon helyezkedett Marie LeszczyÉszkát. el a Királynõ kertje, délen a virágos- kert. A 84 hektáros hatalmas parkot, I. (Bonaparte) Napóleon (1804–1815) korában Fontainebleau ismét régi fé- nyében ragyogott. Csak „elsõ császári130

A FONTAINEBLEAU-I KASTÉLY ÉS A PARK ◊Jobbra az V. Károly alapította könyvtár; lent a zeneterem látható.melyet egy csatorna szel át, IV. Hen- Trónörökös udvara, IV. Henrik és XV. mûvei és a stukkók I. Ferenc tetteitrik építtette. XIV. Lajos, a Napkirály Lajos korabeli épületekkel. és a görög mitológia eseményeit ele-Versailles építészét, Le N½tre-t bízta venítik meg.meg a hatalmas virágoskert kialakítá- A BELSÕ TÉRsával, mely ma is õrzi régi formáját. 1540-ben Rosso halála után a pa-A napóleoni idõkbõl származik a régi Fontainebleau belsõ tere valóságos lota díszítésével segédjét, Francescoangolkert. mûvészettörténeti összegzés. 1533 és Primaticciót bízták meg, õ készítette 1540 között Rosso Fiorentino és Pri- Etampes hercegnõ hálószobáját és a Az állandó hozzáépítések miatt a maticcio kezdték el a belsõ díszítési Tánctermet.palota kívülrõl kissé eklektikussá vált. munkálatokat.A fõkapu a Búcsú-udvarra nyílik, A 16. században született mûvészetiszemben az I. Ferenc idejében épített, Az I. Ferenc Galéria a zseniális Ros- irányzatot, aminek képviselõi nevé-s azóta többször átalakított fõépület so Fiorentino munkáját dicséri, aki itt hez fûzõdik a kastély díszítése, fon-fogadja az érkezõt. A középsõ pavi- bontakoztatta ki az Olaszországban tainebleau-i iskolának nevezik. Fres-lon elõtti, patkó alakú körlépcsõt egy már ismert stílusát, freskói, dombor- kóikkal, stukkóikkal új keretbe fog-évszázaddal késõbb Jacques And- lalták az udvari élet eseményeit. Ki-rouet du Cerceau (Decerceau) építette finomult, monumentális festményeikhozzá. Jobb oldalon a XV. Lajos- természeti és mitológiai ihletésûek;szárny, bal oldalon szerényebb épü- kedvelt témájuk Diana volt.letrész, az I. Ferenc-szárny található. A 18. században jelent meg a roko- A Kút-udvar – melyet 16. századi kó, XV. Lajos kedvenc mestere, Louis-épületek szegélyeznek – érdekessé- Ange Gabriel munkáival: õ készítettege a Pontyok tava, ahol hemzsegnek a Tanácstermet is. Marie Antoinettea kövér pontyok. hálófülkéjét pompai stílusban Rous- seau díszítette, a Király lakosztályát, Az ovális udvar körül vannak a leg- Primaticcio korai munkáját késõbbrégibb épületek: a középkori Szent Bonaparte Napóleon fényûzõ trónte-Lajos torony, továbbá Gilles le Breton remmé alakíttatta.elsõ munkái, melyeket I. Ferenc emel-tetett. Ehhez csatlakozik a Hivatalok A 19. századi változtatásokat nap-udvara, 17. századi épületekkel és a jainkban igyekeznek eltüntetni, hogy a reneszánsz freskók és stukkók, Fon- tainebleau kincsei – s egyben az euró- pai mûvészettörténet értékei – ismét régi pompájukban csilloghassanak. 131

FRANCIAORSZÁG BOURGES KATEDRÁLISA Felvétel idõpontja: 1992 ♦ Besorolása: K (I) (IV)B ourges városa, az egykori Berry A RENDHAGYÓ ÖT HAJÓ hercegség székhelye a római korimûemlékektõl a 16. századi palotáig A bourges-i katedrális építését márszámos építõmûvészeti alkotás ottho- 1172-ben elkezdték, de a munkálatokna. A város igazi nevezetessége még- nagyon lassan haladtak, és egészenis a monumentális, gótikus stílusban a 16. századig elhúzódtak. Mivelépült katedrális. azonban építõi mindvégig kitartottak az eredeti tervek mellett, a székes- A Szent Istvánnak (Saint Ètienne) egyház az egységes gótikus koncep-szentelt székesegyház roppant méretei ció kiemelkedõ példája lett – még hamellett különleges építészeti stílusával nyomaiban felfedezhetõk rajta a ro-vonja magára a figyelmet, mely meg- mán stílus jegyei is.lehetõsen eltér a chartres-i klasszikusmodelltõl. Hatására Európa déli részén, Bourges-ben a kereszténység gyö-elsõsorban Spanyolországban épültek kerei egészen a 3. századig vezethe-hasonló katedrálisok: a francia gótika tõk vissza, amikor még Avaricum ró-és a hagyományos mór építészet ösz- mai település állt a mai város helyénszeolvadásának legszebb példája a – ekkor jött létre az elsõ kereszténytoledói- és a burgosi-székesegyház. közösség Galliában. A 11. században épült a város kezdetleges székesegy- A gótika valamikor a 12. századelején alakult ki Île-de-France terüle- A gótika mesteri építészeti alkotása,tén. Akkoriban több kisebb vidéki a bourges-i katedrális a 12. és atemplom is épült, melyeknél a stílusalapvetõ jegyei már markánsan meg- 16. század között épült. Lenyûgözõjelentek. A klasszikus francia gótika méreteivel a világ egyik legnagyobbszületésének ideje 1140 körülre tehe-tõ, amikor a stíluselemeket céltudato- székesegyháza.san kezdték alkalmazni, s felépülteka híres katedrálisok Noyonban, Sen-lisben, Sensben és Laonban. Ezekenaz épületeken és a Franciaország-szerte megjelenõ cisztercita apátságo-kon tökéletesedett tovább a gótika,mely a század utolsó harmadára ki-forrott, harmonikus megoldásaivalcsodálatos katedrálisokat produkáló,uralkodó stílusirányzattá vált.132

BOURGES KATEDRÁLISA ◊ 133

FRANCIAORSZÁGháza; kriptája a mai napig látható a ívek és a hajók közti szintkülönbsé- ugyan ritkán jut el látogató, azonbanSzent István-katedrálisban. Az ország- gek ellensúlyozzák a viszonylag kis építészetileg létfontosságú. Franciaban egyre nagyobb teret hódító góti- ablakok hatását, így az épület egé- neve bois-forêt – a boltozati ívek fö-ka hatására a 12. században a temp- szében tömör hatást kelt, mely a gó- lötti, fagerendákból épült tartószer-lom átépítését tervezték, ám végül a tikus templomoknál igen ritka. Az kezetet jelenti. Aki veszi a fáradsá-teljes újjáépítés mellett döntöttek. északi, a déli és a nyugati homlokza- got, és a lépcsõkön felmászik a tetõ- tot gyönyörû kõfaragások ékesítik. térbe, megcsodálhatja az oszlopokból Az új katedrális születése három Mivel a katedrális öthajós, kialakítása és gerendákból álló különleges „pad-egyházi személyiség nevéhez fûzõdik. lehetõvé tette, hogy a nyugati fõhom- lásteret”. A nem mindennapi látványHenri de Sully püspök irányítása alatt lokzaton közvetlenül egymás mellett kiszáradt erdõ benyomását kelti. Akezdõdtek a munkálatok, aki 1199- öt gazdagon díszített, kétszárnyas ka- szerencse folytán a bourges-i kated-ben bekövetkezett haláláig aktívan put helyezzenek el. Az átriumba veze- rális tetõzetét tartó, tizennégy méte-részt vett a tervezésben. Követõi, tõ fõkapun át belépni a templomba res gesztenyefa gerendák érintetlenül,Guillaume Berruyer apát és unoka- fenséges élményt jelent – ezt a bejára- eredeti formájukban maradtak fenn.öccse, Philippe Berruyer 1236 és 1260 tot nevezik az Utolsó ítélet kapujának.között gyors ütemben folytatták az A középkorban a vallási ünnepeképítkezést. Vakmerõ és eredeti terve- A vallásháborúk idején a homlok- alkalmával gyakran játszották el azik alapján öltött testet a csodálatos zat szobrait elpusztították a hugenot- eseményhez kapcsolódó bibliai tör-bourges-i katedrális, mely sajátos stí- ták, a timpanon jelenetei is meg- téneteket. Ezek a kezdetben igen egy-lusával a 13. századi francia gótika sérültek, ám még így is káprázatos szerû, énekes-zenés elõadások idõvelegyik különleges ágának tekinthetõ. látványt nyújtanak. A szobrok, dom- a modern színházhoz hasonló, komolyAz épület ugyanis több rendhagyó vo- bormûvek témaválasztása és elhelye- produkciókká – passió- és misztérium-násában, és különösen alaprajzában zése hûen követi az archaikus hagyo- játékokká – fejlõdtek. A különbözõkülönbözik a klasszikus, háromhajós mányokat. A híveket a fõkapuban a katolikus gyülekezetek egymássalgótikus templomoktól. katedrális névadó szentje, Szent István versengtek, hogy övék legyen a leg- fogadja. Felette, a timpanon felsõ ré- jobban megírt és színre vitt mû. A sze- A bourges-i székesegyház öt, szo- szében az angyalokkal körülvett repeket papok és mûkedvelõ hívõkkatlanul hosszú hajóból áll, de a ke- Krisztus látható, míg alsó részében az játszották. A legsikerültebb darabot be-reszthajó hiányzik. Az épület – a vi- Utolsó ítélet jelenetei elevenednek mutatták több helyen is. Az elõadá-lág egyik legnagyobb katedrálisa – meg: a feltámadó halottak sorsukat a sok nagy népszerûségnek örvendtek,méretei lenyûgözõek: a fõhajó 41 – kompozíció közepén álló – szárnyas s a nézõszám növekedésével a szín-méter hosszú, 15 méter széles és 37 angyalnak ajánlják. A kapu talapza- pad kikerült a templom elõtti térre.méter magas. A belsõ tér némiképp tát bibliai jelenetek díszítik. A Noé éshasonlít Chartres háromhajós kated- a vízözön, illetve a Káin és Ábel tör- E színjátékokhoz szolgált „háttér-rálisáéhoz, ám a fõ- és oldalhajók ténetébõl vett hagyományos részletek ként” a bois-forêt. A kõboltozatbaközti szintkülönbség elsõ látásra azt mellett megelevenednek egy különös több ponton lyukakat fúrtak, s a tetõ-a benyomást kelti, mintha az épület legenda képei is – eszerint Káint fia, térbõl engedték le az egyes díszlete-ötszintes lenne. A nagyrészt eredeti, Lamech ölte meg. ket. Az elõadás technikai segítõinekfestett ólomüveg ablakok – melyek a jutott a hang- és fényeffektusok pro-gótikában teret hódító üvegfestészet Maga az épület elhelyezése és har- dukálása is. Akkoriban veszélyes voltkiemelkedõ alkotásai – az egész teret monikus környezete is mesteri érzék- fáklyát vagy gyertyát használni a ren-csodálatos, mennyei fénnyel áraszt- re vall. A katedrálist egy gyönyörû geteg fagerenda közelében; valószínû-ják el. E ragyogóan megkomponált franciakert veszi körül, amely a 17. szá- leg a 12. század végén gyökeret verthatást karcsú oszlopok sora egészíti zadban létesült Le N½tre tervei alap- templomi színjátékoknak nem kis ré-ki. A hatalmas késõ gótikus rózsa- ján. A park a székesegyház kissé tö- sze lehetett a román stílusú székes-ablak – Guy de Dammartin alkotása mör jellegét összhatásával ragyogóan egyházak pusztulásában. A mûvészet– 1390 tájáról származik. ellensúlyozza, miközben tökéletesen azonban néha szokatlan utakon jut elõ- illeszkedik az épülethez. re: a leégett épületek helyén késõbbAZ UTOLSÓ ÍTÉLET KAPUJA már gótikus katedrálisok magasodtak. A TEMPLOMI ÜNNEPEKA bourges-i katedrális eltér külsõ A bourges-i katedrális fõhajója.megjelenésében is a tipikus gótikus Minden gótikus katedrálishoz hozzá-székesegyházak képétõl. A csodálatos tartozik egy titokzatos rész, ahová134

BOURGES KATEDRÁLISA ◊

FRANCIAORSZÁG A GARD-HÍD folyóból kiemelkedõ hatalmas, lapos kõszirtekre falazták rá a tartópillé- Felvétel idõpontja: 1985 ♦ Besorolása: K (I) (III) (IV) reket. A közeli kõfejtõ falain ma is láthatók a római kori fejtés nyomai.A mikor a nagy hódító, Julius Caesar A 48,25 km hosszú vízvezeték az A híd kövein lévõ ábrák és számje- gyõzelmes seregei elfoglalták Uzès-hegységben eredõ Eure-forrástól lek kétségtelenül a helyes elhelyezéstGalliát, Nemausus, a mai Nîmes váro- a castellum divisorum-ig, a városi víz- szolgálták.sa megkülönböztetett bánásmódban tartályig tartott, ahonnan öt továbbirészesült. A Franciaország déli részén, vízvezeték hálózta be a várost. A Gard-híd méretei valóban impo-Marseille-hez közel fekvõ város egy- zánsak. Szerkezete három szintbõl áll,kori lakói – ellentétben a Földközi- A tervezésnél komoly gondot oko- legmagasabb pontja 48,77 méter.tenger medencéjében tapasztalt ellen- zott, hogy a rendszer emelkedõkállással – jóindulattal fogadták a római nélkül hidalja át a terület szintbeli Az alsó szint – melyet a 17. szá-megszállókat, szívesen vették át szo- egyenetlenségeit, hiszen azok meg- zadtól hídként is használtak személy-kásaikat. A provinciákon sok nehéz- akadályozták volna a víz áramlását. és kocsiközlekedésre – 142 méterséggel szembenézõ hódítók a ked- A mai szivattyúk hiányában a római- hosszú, és 6 boltíves nyílásból áll.vezõ fogadtatásért cserébe kivételes ak technikai lehetõsége jószerével a A második szint 242 méteres és 11elõjogokat biztosítottak a városnak – hidraulika – azaz a nehézkedés és a boltív tartja. A 275 méteres legfel-például saját pénzt adhatott ki –, s közlekedõedények – törvényeinek sõ szinten 35 kis boltív van. Közvet-Gallia központjává emelték. Nîmes helyes alkalmazása volt. A csatorna lenül fölötte helyezkedik el maga aolyan nagyszerû alkotásokat köszön- építésénél a mérnökök kilométeren- csatorna.hetett a római uralomnak, melyek ként 34 centiméter átlagos esést al-romjai ma is a város nevezetességei. kalmaztak, ebbõl adódik a két vég- Az emeletek szélessége lentrõl fel-A 23 000 személy befogadására alkal- pont közötti összesen 17 méteres felé csökken. Az elsõ emelet 6,36 mmas amfiteátrum és a csodálatos temp- szintkülönbség. A vízvezeték St. Pierig széles, a második 4,56 m, a harmadiklomok együttese a települést Róma nagyjából egyenes, majd nagy kanya- 3,06 m széles.kicsinyített másává varázsolta. rokkal halad Remoulinsig, Sehnacnál pedig átível egy sziklaszakadékot. A Gard folyó keskeny medre fölöttÖTVEN KILOMÉTERES Bizonyos szakaszokon falazatok te- átívelõ gigantikus híd elsõ látásra tején, a magasban vezették, máshol meglepõ méretei csak azt bizonyítják,VÍZVEZETÉK fedett építményeket vagy kis hida- hogy a tervezõk számítottak a tavaszi kat használtak, melyek közül jelen- vízszintemelkedésre is.Környékbeli folyók hiányában a mint- tõs a Bornègre-ben található. A ha-egy 50 kilométerre fekvõ Uzès hegy- talmas alkotás kétségtelenül leglátvá- Az alsó szint pilléreit áramvonalasraségbõl látták el vízzel a várost. Agrip- nyosabb eleme a Gard folyón átívelõ alakították ki, hogy azok a vízfolyás-pa alkonzul – Augustus császár gyer- Gard-híd. sal szemben ellenálljanak a víz sodrá-mekkori barátja, Julia leánya férje – a sának, és a folyó vizét a nyílásokbamonumentális építkezésekrõl neveze- A GARD-HÍD tereljék, csökkentve ezzel a hídpillé-tes. Õ volt az, aki felújíttatta a római rekre ható oldalnyomást. Hasonlóvízvezeték-hálózatot, fürdõket emel- A híd építéséhez szükséges anyago- okból a középsõ nyílásokat széle-tetett, s az õ nevéhez fûzõdik a Nîmes kat 600 m-rõl szállították. Az alsó bolt- sebbre építették, mint a szélsõket (kö-vízellátását megoldó, gigantikus víz- ívsorban jókora kõtömbök kapcso- zépen 24,5 m, a szélén 15,5 m).vezeték is, melynek építése i.e. 20 kö- lódtak egymáshoz, némelyek súlyarül kezdõdött – egyes szakértõk sze- elérte a 6 tonnát is. A legalsó szint A római provincia legrégebbi épenrint i.e. 27-tõl i.sz. 14-ig tartott. középsõ része úgy épült, hogy a maradt vízvezetéke monumentális méreteivel, a Gard folyó fölött átíve- lõ robusztus, mégis formás hídjával egyike a legnagyszerûbb mûszaki al- kotásoknak, melyek az emberiség története során születtek. A Római Birodalom mérnökeinek köszönhetõ az a 48,25 km hosszú vízvezeték, ami megoldotta Nîmes város vízellátását. Legjelentõsebb része a Gard-híd.136

A GARD-HÍD ◊ 137

SPANYOLORSZÁG BARCELONA, ezen belül is elsõsorban annak fõvá- GAUDI VÁROSA rosában, Barcelonában virágzott, ahol a textilipar fejlõdésének köszönhetõ- Felvétel idõpontja: 1984 ♦ Besorolása: K (I) (II) (IV) en felvilágosult polgárság jött létre. Itt viszont kialakult egy sajátos válto- zata, a modernizmus. E meglehetõ- sen nemzeti érzületû, mégis erõsen a korabeli európai avantgárd hatása alatt álló irányzat jegyében született Gaudi összes alkotása – bár stílusa annyira egyéni, hogy valójában nehéz õt bárhová is besorolni.E gy kivételes tehetség, Antonio Gau- A szecesszió vagy art nouveau (új A RÉZMÛVES FIA di építõmûvészetének köszönhetõ- mûvészet) kifejezéseken kívül számosen a modern katalán építészet kiemel- más elnevezés is született a 20. szá- Antonio Gaudi i Cornet 1852-benkedõ helyet foglal el a 20. század avant- zadba lépõ Európa igen eltérõ mû- született Reusban. Rézmûves családgárd irányzatai sorában. Gaudi egész vészeti irányzataira. Fõ területe az sarja, ifjúkorában apja mûhelyébenéletét munkájának szentelte, számos építészet, az iparmûvészet és a nyom- dolgozott. Késõbb építészként is meg-eredeti, és összességében harmoni- dászat, legnagyobb vívmánya az esz- õrizte a kézmûvesség örökségét és a kovácsoltvas iránti szenvedélyét,kusan egységes stílust tükrözõ alko- tétikai szempontok és a század tech- amely életének e korai szakaszábantást hagyott maga után. E kivételes nikai vívmányai közötti egyensúly alakult ki benne. Mindezek ellené-mûvésznek mégsem voltak követõi, megteremtése volt. Elsõsorban városi re már nagyon fiatalon saját utatsoha nem alapított iskolát. Mûveit mûvészetként nyilvánult meg, ezért választott magának, melyen szinteszinte kivétel nélkül szülõföldjén, Bar- soha nem vert igazán gyökeret a dön- vallásos áhítattal indult el – bár acelonában alkotta, nagyon ritkán dol- tõen falusi népességû Spanyolország- család rossz anyagi körülményei eztgozott Spanyolország más területén. ban. A szecesszió csak Katalóniában, nagyon megnehezítették. Hogy a barcelonai Építészeti Akadémia tan- díját kifizethesse, több akkori épü- let tervezésében és munkálataiban is részt vett, melyeknél fel sem jegyez- ték az ismeretlen ifjú nevét. 1877- ben, egy évvel tanulmányai befeje- zése elõtt Josep Fontserè mûhelyé- ben kezdett dolgozni, s részt vett a Citadella-park tervezésében. Ez elsõ ismert munkája, bár nem lehet pon- tosan tudni, a park mely része fûzõ- dik nevéhez. A fiatalkorában liberális szelle- mû és hevesen antiklerikális Gaudi szociális jellegû munkákkal kezdte pályafutását – így például az Obrera Mataronense textilszövetkezet dol- gozói számára tervezett üzemet és lakásokat. 1883-ban Manuel Vicens csempegyáros megbízta háza épí- tésével. Ettõl kezdve megrendelõi döntõen a katalán arisztokrácia kö- rébõl kerültek ki, a már kiforrott stí-138

A GÜELL-PALOTA, A PARK ÉS A MILÁ-HÁZ BARCELONÁBAN ◊lusú Gaudi nekik tervezte legjele- A GÜELL-PALOTA A jelenlegi Güell-park (a képeken a parksebb munkáit. ÉS A GÜELL-PARK néhány része látható) eredetileg egy 60 Az 1884-es év döntõ fordulópon- Eusebio Güell és Gaudi gyümölcsözõ telkes városrész lett volna, kilátássaltot jelentett Gaudi életében: ekkor együttmûködése egészen a gróf ha- Barcelona városára, háttérben aismerte meg mecénását és pártfogó- láláig tartott, és rendkívül egyéni al-ját, az akkor még csak iparmágnás, kotásokat eredményezett. Az egymás- Földközi-tengerrel. Gaudi elképzelésekésõbb gróf Eusebio Güellt; és ugyan- tól nagymértékben eltérõ mûvek szerint a kertváros öt legfontosabb része:csak ekkoriban kezdett hozzá a Sagra- mindegyike az építész pályafutásánakda Familia- (Szent Család-) engesz- egy-egy fontos mérföldköve. Ezek egy fasor, egy sétány, egy nagy tér, kéttelõtemplom építéséhez, amit haláláig közül is kiemelkedik két alkotás: a autóút és több gyalogút. Az építésznek eznem fejezett be. Több mint negyven Ramblák, azaz a körutak negyedében a leghíresebb mûve, hiszen itt valósítottaéven keresztül foglalkozott a monu- található palota, mely a Güell családmentális katedrális építésével, miköz- lakhelye volt, és a Barcelona külvá- meg az építészet, a szobrászat,ben egyéb megbízásokat is teljesített, rosában létesült Güell-park. a természet, a tér, a színek és a fényáltalában Barcelonában. A katalánfõvároson kívül csupán három alko- A Güell-palota 1886–1889 között harmóniáját.tás õrzi Gaudi emlékét: a kantabriai épült, amikor az 1888-as Világkiállítás-Comillas városában az El Capricho- nak köszönhetõen a város fénykorát határozó történelmi stílusokat. Ezek-pavilon; Leónban a Casa de los Bo- élte. Gaudi ekkoriban egyik legkreatí- re épült késõbb kialakított saját stílu-tines; Astorgában pedig a Püspöki vabb korszakában járt, hiszen ekkor- sa, mely Eusebio Güell bizalmánakPalota. tájt sajátította el a mûvészetét meg- és pártfogásának köszönhetõen sza- badon bontakozhatott ki. A Gaudi- stílus két legjellegzetesebb eleme a parabolaív és a rácsozat; ez a két elem alkotja a palota kígyóalakzatot min- tázó, pompás kétszárnyú kapuját, 139

SPANYOLORSZÁGamely mögött új megoldások egész család birtokához tartozó, 20 hektá- építész egyik munkatársa, Josep Ma-sorát csodálhatjuk meg: például az ros területet. Gaudi az új városrész- ria Jujol közremûködésének. A ter-alagsort szinte áttetszõvé tevõ, és tel- ben a természet és a városépítészeti vezett hetven lakóházból egyetlenjes szellõzést biztosító oszlopokat; elemek – görbe vonalak, lejtõk és egy készült el, melybe késõbb magavagy a kupolás központi pavilont. az általa elõszeretettel alkalmazott Gaudi költözött. Eusebio Güell halá- kézmûipari alapanyagok (például la miatt a sokat ígérõ munkálatok saj- 1900-ban Gaudi újabb megbízást csempe) – együttélését szerette vol- nos félbeszakadtak. A terület Güellkapott az iparmágnástól, egyik nagy- na megvalósítani. Az eredeti elkép- örököseinek kívánságára a barcelo-ratörõ ötletét kellett megvalósítania: zelésbõl csak a bejárati pavilon, a nai Városháza tulajdonába került, sa terv szerint az Európában akkor bejárati lépcsõsor, egy oszlopok tar- ma a város talán legszebb nyilvánosmegjelenõ kertvárosokhoz hasonló, totta, üzleteknek szánt csarnok és a parkja.fényûzõ városrészt hozott volna létre híres hullámos padsor valósult meg.az építész. Helyszínül a Barcelonától Ez utóbbi Gaudi egyik legnépszerûbb „LA PEDRERA”nem messze emelkedõ Montaña munkája, mely sokat köszönhet azPelada lejtõjét szemelték ki, a Güell 1906–1910 között Pedro Milá i Camps megrendelésére Gaudi egy bérházat épített, mely ugyan a megbízóról kap- ta nevét (Casa Milá), a köztudatban mindenki csak La Pedrera (Kõbánya) – katalánul La Cantera – néven em- legeti. A Milá-ház a Paseo de Grácia és a Provenza utca keresztezõdésé- nél áll, Barcelona új városrészében, és egyike Gaudi legsajátosabb mûvei- nek. A tágas alapterületnek, valamint140

A GÜELL-PALOTA, A PARK ÉS A MILÁ-HÁZ BARCELONÁBAN ◊a tulajdonos felesége, Rosario Segi- A Milá-ház 1910-ben készült el, s A képeken a park és a Güell-palotamón de Milá a mûvész iránt érzett ezután Gaudi már nem fogadott el néhány részlete látható. A középkoricsodálatának köszönhetõen Gaudi több megrendelést. Ötvennyolc éves kézmûiparosok stílusát öröklõ nagykorlátok nélkül valósíthatta meg el- volt ekkor, és innentõl kezdve egé- építész a munkálatok során sokszor azképzeléseit. szen haláláig – azaz tizenhat évig – utolsó pillanatban döntött egy-egy kizárólag a Sagrada Familia építésé- Egyetlen modellje a természet volt, nek szentelte életét. A mester e hihe- részletrõl.melynek õsi formáira hagyatkozva tetlen, mesés alakzatokat felvonulta-számûzte az egyenes vonalakat – a tó munkájában próbált formát adni halt sérüléseibe. A város, melyre leg-ház külsejénél éppúgy, mint a belsõ az élete utolsó éveit jellemzõ mély híresebb mûveit hagyta, gyászba öl-tér kialakításánál –, olyan harmóniát vallásosságnak. Ott élt az építkezés tözve tisztelgett nagy szülötte elõtt:hozva létre, melyben a szerkezet tel- területén, egészen 1926-ig, amikor az hatalmas tömeg kísérte Gaudi földijesen egybeolvad a dekorációval. Az egyik forgalmas utcán elgázolta egy maradványait a Sagrada Familia krip-épület minden egyes részlete a ten- villamos, és néhány nap múlva bele- tájába, a katedrális pedig – talán örök-gerre emlékeztet: a tetõ hullámzó for- re – befejezetlen maradt.mái a dagály visszahúzódása utániparti homokfodrokat idézik; a hom-lokzat a hullámzás koptatta sziklákformavilágát tükrözi; a rácsozat pe-dig – melyen ismét Jujol keze nyomaismerhetõ fel – a korallok és tengerinövények mûvészi megformálása.Ezért a Casa Milá, Gaudi remekmû-ve, a Barcelonát egykor oly naggyátevõ tenger iránti tisztelet kifejezõ-dése is. 141

SPANYOLORSZÁG AZ ESCORIAL Felvétel idõpontja: 1984 ♦ Besorolása: K (I) (II) (VI)K evés épület akad a világon, mely a háborúban, a diplomáciában és a dõlt el, hol áll majd az Escorial: 1050 egyetlen ember nevéhez fûzõdik. szalonokban egyaránt. Fia semmiben méterrel a tenger szintje felett, 50 kilo-Az Escorial, II. Fülöp spanyol ural- sem hasonlított rá, mégis megpróbált méterre Madridtól, ahova egy évvelkodó nagyra törõ alkotása, ezek közé mindenben méltó lenni örökségéhez, korábban a király az egész udvar-tartozik. A teljes nevén „Monasterio ám az egyetlen amit elért: az érzés, tartását költöztette. Az épülettömb kétde San Lorenzo el Real de El Escorial” hogy kudarcot vallott. escorial (meddõhányó, salaklerakó),épületegyüttes kaszárnyaszerû tömbje két bányászfalucska, Escorial Abajougyanolyan melankolikus, méltóság- Végül a hitben találta meg azt az és Arriba mellett épült fel.teljes és rideg, mint megálmodója volt erõt, amely mindig hiányzott belõle,egykoron. Stílusára az Ibériai-félszi- és teljesen átadta magát a mély vallá-geten gyõzedelmeskedõ klassziciz- sosságnak. Isten küldöttének hittemus nyomta rá bélyegét. magát, ezért vakon bízott döntései he- lyességében. Ennek következtében A Guadarrama-hegység déli lejtõ- drámai és igazságtalan tévedéseket isjén, a fõváros közelében, mégis távol elkövetett, hatalmas hibákat, melyeketa város zajától, kopár környezetébõl csak egy szinte korlátlan hatalommalkimagasodva, magányosan áll a ha- bíró ember engedhetett meg ma-talmas kolostorpalota. II. Fülöp, a gának. Elsõdleges feladatának tekin-világ egyik legnagyobb birodalmának tette a protestánsok és a mórok ke-uralkodója sokkal jobban érezte ma- gyetlen üldözését, miközben a biro-gát itt, elvonult magányában, kedvenc dalom állandó gazdasági nehézségeitkönyvei, kéziratai társaságában, mint képtelen volt megoldani.az udvar szalonjaiban. Az Escorial,mely menedéke lett, ahol legboldo- Uralkodása alatt azonban fényes ka-gabb napjait töltötte, ahol súlyos be- tonai sikereket is aratott – többek kö-tegként élte egyhangú életét, s amely- zött 1557. augusztus 10-én, Szent Lõ-nek falai közül 1598-ban elragadta a rinc ünnepén vívott csatában, a fland-halál, ma is az õ emlékét idézi. riai St. Quentin közelében a franciák ellen. II. Fülöp ekkor harminc évesA FEKETE RUHÁS FÉRFI volt, s mindössze egy éve került trónra.Az „óvatos király” – ez az egyetlen II. Fülöp Szent Lõrincnek tulajdo-pozitív jelzõ, amivel a történészek a nította sikerét, s hálája jeléül kolos-mindig fekete ruhát viselõ, kegyetlen tor építését határozta el. A gyõzelemés fanatikus férfit illették. II. Fülöp évfordulóját gyászos esemény árnyé-valójában zárkózott, magába fordu- kolta be: meghalt a nagy király, V.ló, szorgalmas és mûvelt ember volt. Károly. II. Fülöp édesapja emlékéhezEgész életében szörnyû súlyként ne- méltó panteont akart emeltetni, melyhezedett rá a hatalmas birodalom és egyben a spanyol királyok sírhelye isdicsõ apja emlékének terhe. V. (I.) lesz. Így született meg a monumen-Károly ugyanis született gyõztes volt: tális kolostorpalota terve. A helyszínt több szempont mérlegelésével egy „bizottság” választotta ki. 1561-ben142

AZ ESCORIAL ◊SZENT LÕRINC ROSTÉLYA tek közül eredeti alakjában egyedül Az Escorial Kolostorpalotában a könyv- az Escorial maradt fenn. Az épület- tár köti össze a kolostor épületét azII. Fülöpöt gyermekkorától kezdve együttes ma is a spanyol reneszánsz, iskolával. A hosszú boltozatot olaszérdekelte az építészet, ezért már trón- s ezen belül az ellenreformáció ko-örökösként is foglalkozott az atyja rára jellemzõ józan, de monumentá- mûvészek allegorikus festményei borít-által kezdeményezett munkálatokkal. lis klasszicizmus jellegzetes alkotása. ják. A könyvtárban néhány egyedülállóEnnek ellenére a trónra lépése elõtt,illetve uralkodása alatt emelt épüle- Az elsõ terveket 1559-ben az épít- könyv is található, például X. (Bölcs) kezés irányításával megbízott Juan Alfonz Cantigái. 143





SPANYOLORSZÁGBautista de Toledo készítette, az alap-kõ letételére 1563-ban került sor. Azeredeti elképzelést azonban késõbbleegyszerûsítették, bár az alapgondo-lat, valamint a különleges, rostélyraemlékeztetõ alaprajz megmaradt. Ahagyomány szerint az épület alaprajzaSzent Lõrinc mártíriumát jelképezi,akit élve megsütöttek egy rostélyon. Az uralkodó folyamatosan ellen-õrizte az építkezés munkálatait, éskifejezett kérésére alkalmazták aflandriai stílust, vörös téglákkal, man-zárdos palatetõkkel és hegyesen vég-zõdõ bástyákkal. E stílus a 17. szá-zadban az egész országban elterjedt. 1567-tõl – Juan Bautista de Toledohalála után – egyik munkatársa, Juande Herrera el Viejo vette át az építke-zés irányítását. Az Escorial végül isaz õ fõmûve lett, és róla kapta nevétaz „herreriano”-stílus. Az új fõépítésznémiképp változtatott az eredeti ter-veken: megszüntetett néhány tornyotés kiirtotta a felesleges dekorációt –így hozta létre a stílusra jellemzõ tisztavonalakat. Látszólagos egyszerûségeellenére a palota szerkezete igen ösz-szetett, minden egyes elem az épü-letegyüttes harmóniájának van aláren-delve. A legfõbb szempont a tökéletesszimmetria és a magasságok fokoza-tossága volt, s ennek következtébena bazilika kupolájának teteje mértani-lag mintha egy piramis csúcsa lenne.A KOLOSTORPALOTAMivel az Escorial egyszerre volt Jero- lálát, és az egész templomban vezér- A templom jobb hajója melletti fo-mos-rendi kolostor, palota, nemesi is- motívumként visszatérõ Megváltás- lyosóról nyílik a pantheon bejárata.kola és a spanyol királyok temetkezõ- ciklust ábrázolják, amely Leone és Balra a királyok, jobbra a királyi csa-helye, méretei valóban lenyûgözõek. Pompeo Leoni szobrain, valamint lád hercegeinek és hercegnõinek krip- Zuccaro és Tibaldi képein ismétlõdik. tái kaptak helyet. A királyi sírboltban Egyik legfontosabb épülete a temp- Kétoldalt az alapítót, II. Fülöpöt, és bal oldalon a királyok, jobb oldalonlom, mely a könyvtár mellett az ere- atyját, I. Károlyt családjuk körében azon királynék nyugszanak, akik fiadeti tervekhez képest a legtöbbet megörökítõ szoborcsoport látható. trónra került.módosult, így egyértelmûen Juan deHerrera alkotása. A monumentális ará-nyokat kiemeli a díszítés hiánya és akereszthajó felett található kupola. A30 méter magas retabulum (oltártáb-la) festményei Szent Lõrinc mártírha-146

AZ ESCORIAL ◊ Fülöp kivételes mûveltségérõl ta- réznek, s így megvédte az értékes írást A 146. oldalon az Evangélisták udvaranúskodik a könyvtár és a képtár. Az a heterodoxia vádjával szemben. az alsó kerengõ felõl. Nevét az udvarEscorialban volt Európa egyik legna-gyobb bibliotékája. Ez tulajdonkép- Az Escorial annak idején csodála- közepén álló Herrera-kút négy evangé-pen egy hosszú galéria, amely a ko- tosan gazdag képtárral büszkélked- lista szobráról kapta.lostort köti össze az iskolával, s így hetett. A legértékesebb festmények– II. Fülöp gondolkodásának megfe- ma már a madridi Pradóban vannak Fent a Panteon (de los Reyes), a spanyollelõen – a vallásos és a világi élet ta- kiállítva, ám még így is számos Dürer, királyok végsõ nyughelye, mely alálkozását jelképezi. Az 54 méter Bosch, El Greco és Tiziano kép lát-hosszú helyiség már önmagában is ható múzeumában. Királyok udvarán magasodó templomremekmû, hosszanti mennyezetét fõoltára alatt található.olasz mesterek festményei borítják – II. Fülöp utódai már közel sem ked-a szabad mûvészetek allegóriái. A velték annyira az Escorial magányát. korát. Ekkor – komor külsejét ellen-könyvtár 40 000 kötetes gyûjteménye A spanyol udvar szigorú szabályai súlyozandó – a palota termeit fény-több egyedülálló ritkaságnak ad ott- szerint mégis minden évben, megha- ûzõen átalakították és berendezték.hont: például X. (Bölcs) Alfonz tározott idõpontban 63 napig az Esco-Cantigái; a szentek életérõl szóló rialban kellett laknia az uralkodónak. A régi palotaszárny azonban erede-mozarab alkotások; vagy Santa Teresa Ezen kívül minden héten öt percet a ti állapotában maradt fenn. Zegzugosde Jesús kézirata. Ez utóbbi annak Pantheonban kellett töltenie elõdeiért folyosói, szûk lépcsõházai, dísztelenköszönheti fennmaradását, hogy II. imádkozva. A királyi kripta közepén falai és hideg, egyszerû berendezéseiFülöp nagy csodálója volt Szent Te- már ott állt a számára elõkészített ko- II. Fülöp idejébõl maradtak fenn. Itt porsó. A palota III. Károly idejében van a király apró, szerzetesi cellához vadászkastélyként élte második fény- hasonlatos szobája. E szegényes falak közt élt és halt meg a világ egyik leg- nagyobb birodalmának uralkodója. 147

SPANYOLORSZÁGA GRANADAI ALHAMBRA ÉS GENERALIFE Felvétel idõpontja: 1984, 1994 ♦ Besorolása: K (I) (III) (IV)A Sierra Nevada több mint három- A NASZRIDA SZULTÁNSÁG liai Izabella és Aragóniai Ferdinánd ezer méter magas csúcsainak fen- idején – beteljesedett Granada sorsa.séges hátterébõl tûnik elõ az Ibériai- A szultánság alapítója, Muhammad Védõi nyolc hónapon keresztül elszántfélsziget utolsó muzulmán védõbás- ben Jusuf ben Nasr (I. Mohamed) bátorsággal tartották, de az egyesülttyája, Granada. (1232–1272) – akit al-Ahmar, azaz spanyol hadakkal szemben nem ma- „A vörös” néven emlegettek – a Pró- radt esélyük. 1492. január 2-án vették A Darro folyó partján elterülõ te- fétától származtatta magát. Kihasz- be a keresztény seregek az ostrom so-lepülés kedvezõ földrajzi fekvésének nálta az Almohádok birodalmának rán véksõkig kiéheztetett mór erõdít-köszönhetõen már a bronz- és a vas- bukását, szövetségre lépett Kasztíliai ményt. Ezzel – mintegy nyolc évszázadkorban is lakott volt. Az ibérek ala- III. Ferdinánddal, és szultánná kiál- után – elesett az utolsó muzulmán híd-pították, késõbb – Julius Caesar ide- tatva ki magát, terjeszkedni kezdett fõállás is az Ibéria-félszigeten.jén – a rómaiak utakat, hidakat és dél felé. Hamarosan elérte Malagát,fejlett vízvezetékrendszert építettek Almeríát és Granadát, a késõbbi fõ-az akkor Iliberisnek nevezett város- várost. Az így létrejött szultánság fenn-ban. maradását egy szerzõdés garantálta, melyben I. Mohamed elismerte, hogy A nyugati gótok birodalmát 711- Kasztília királyának adófizetõje ésben döntötték meg a mórok, több év- alattvalója.századra megteremtve uralmukat azIbériai-félszigeten. Ekkoriban épült A Naszrida uralkodóknak – nevü-az Albaicín negyed városfala, mely ket a dinasztiát alapító ben Nasr-rólészak felõl biztosította Granada vé- kapták – nem sok nyugodt pillanatadelmét. 1212-ben a Navas de Tolo- volt. A kasztíliai királyok mindent el-sa-i csatában Kasztília, Aragónia és követtek, hogy megdöntsék hatalmu-Navarra egyesült seregei legyõzték kat. A kaotikus helyzet ellenére, aaz Almohádokat. A mór birodalom keresztények által visszafoglalt terü-gyenge, egymással viszálykodó emi- letekrõl idemenekülõ gondolkodókrátusokra hullott szét, amelyek egy- és mûvészek páratlan kultúrát terem-re kevésbé tudtak ellenállni az észak- tettek Granadában a 14. század má-ról jövõ reconquistának, és sorra a sodik felére. Kétszázötven év soránkeresztény királyságok – Portugália, számos irodalmi alkotás született itt,Kasztília vagy Aragónia – kezére ke- és kialakult egy kifinomult mûvészet,rültek. Cordoba 1236-os elestét kö- melynek legszebb példája az Alhamb-vetõen a Naszridák 1238-tól Gra- ra és a Generalife.nadát tették meg székhelyüknek. Aszázad közepére egyedül a granadai A 15. századi belháborúk nyománszultánság maradt mohamedán ura- azonban elkerülhetetlenné vált a szul-lom alatt. tánság hanyatlása. 1491-ben – Kasztí-148

A GRANADAI ALHAMBRA ÉS GENERALIFE ◊AZ ALHAMBRA, tése sokáig váratott magára. I. Juszuf Az Albambra a mór palotaépítészetA VÖRÖS ERÕD (1333–1354) látott hozzá, majd fia, V. legkiemelkedõbb alkotása, zord falai Mohamed (1354–1391) folytatta a tündérmesébe illõ építményeket rejtenek.Al-Ahmar 1238-ban elrendelte a Sabi- nagyszabású terv, az arab–mór ural- I. Juszuf és V. Mohamed a 14. század-kán dombon álló erõdítmény átalakí- kodói palota, az Alhambra megvaló- ban építtette Spanyolföld utolsó mórtását: a régi fellegvár falait megerõsít- sítását. (Az Alhambra elnevezésbetette, és az egész dombra kiterjedõen általában beleértik az Alcazabát is.) erõsségében, Granadában.meghosszabbíttatta, hogy azokon be- A palotaegyütteshez a 16. század ele-lül palotát emeltessen. Az Alcazabából jén V. Károly – lebontatva az épületek 149(fellegvár) csupán a falak és a védõ- egy részét – reneszánsz stílusú kastélytbástyák maradtak fenn. A palota épí- építtetett.

SPANYOLORSZÁG A képeken a Casa Real Vieja néhány részlete látható. Balra az Arrayanes – azaz Mirtusz – udvar, háttérben a Comares-toronnyal. Lent az Áldások termének (Sala de la Barca) egy részlete. Jobbra az utolsó mór uralkodók menedé- kének szánt erõdítmény-palota szép kertjét csodálhatjuk meg. gélyezõ mirtusz-sorról kapta. Itt ta- lálható a Követek terme; a Trónterem, melynek faragott vörösfenyõ kupolá- ján a Korán 67. szurájának szimboli- kus ábrázolása látható. AZ ÉPÍTÉSZ KERTJE Az Alhambra falai vörös kövekbõl hullámvonalak díszítik, harmonikus Az Alhambra szomszédságában, akészültek, innen a Catal-al-Hamra, egységben a környezettel. Az építõ- Darro folyó túlpartján emelkedõ dom-azaz „Vörös Erõd” elnevezés. A zord, mûvész egyetlen helyen szegte meg bon található a Generalife, a granadaidísztelen erõdítményfalak a mór pa- a szigorú szabályt – az Oroszlán-ud- uralkodók nyári lakosztálya. Eredeti-lotaépítészet legcsodálatosabb alko- vart stilizált oroszlánok tartotta már- leg az Alhambrától teljesen függetlentását rejtik. Kertjeiben tavak vize csil- vány szökõkút ékesíti. A peremére vé- volt, 1971-ben – a látogatások meg- sett vers Ibn Zamrak költeménye. Az könnyítése érdekében – összekötöt-log, a bokrok, fák közt patakok buj- udvarról híres termek egész sora nyí- ték õket egy híddal.kálnak, parkjait szökõkutak díszítik. lik, egykoron az uralkodó és gyerme-Mivel az iszlám vallás tiltja az ember- kei lakhelyéül szolgáltak, de itt voltak Keveset tudunk a Generalife kelet-és állatábrázolást, az Alhambra épít- a háremek is (emiatt Hárem-udvar- kezésérõl. Annyi bizonyos, hogy 1319-ményeit sormintaszerû feliratok, stili- nak is nevezik). A palota legszebb ben már létezett, és a spanyolok felettzált növények, geometrikus alakzatok, helyisége – páratlan sztalaktitboltoza- Sierra Elviránál aratott gyõzelme emlé-cseppkövekre emlékeztetõ formák és tával – a Két nõvér terme, a szultána kére I. Izmail teljesen átépíttette. Talán (fõfeleség) lakosztálya lehetett. Innen ekkor kapta gyönyörûséges nevét: nyílik a kazettás mennyezetû Daraxa- Djennat al-Arif, az Építész Kertje. kilátó – Dar Aixa jelentése: Aixa háza; Aixa volt az utolsó granadai szultán, Akárcsak az Alhambrában, a dí- Boabdil édesanyja. A Királyok terme szítés itt is nagyon színes és választé- két lakrészbõl áll, különlegességét a kos. Az alapanyagok azonban szegé- falakat borító, bõrre festett képek ad- nyesek: gipsz, tégla, és kerámia; hiá- ják. A mennyezetén lévõ festmény nyoznak a kalifátus idejére jellemzõ (mely valószínûleg keresztény mûvész nemes alapanyagok, a kõ és a már- alkotása) Granada elsõ tíz uralkodóját vány. A Generalife igazi ékességei a ábrázolja. Az Abencerragok terme a kertek, az arab-mór paloták elmarad- benne orvul legyilkolt nemesi család- hatatlan részei. Legszebb a Medence- ról kapta nevét. udvar, melyet két oldalt oszlopcsar- nokok szegélyeznek. A Comares-palota a közigazgatás és törvénykezés központja volt. A Mir- A Korán a Paradicsomot mint pata- tusz-udvar nevét a fehér márvánnyal kokkal átszõtt zöldellõ kertet jeleníti borított udvar közepén lévõ tavat sze- meg. A mór uralkodók arra törekedtek, hogy már az e világi életben megalkos- sák a Paradicsomot, melynek legéke- sebb bizonyítéka maga az Alhambra.150