Világörökség

SPISSKY HRAD (SZEPESVÁR) ÉS KÖRNYÉKÉNEK MÛEMLÉKEI ◊VIRÁGZÓ KÖZÉPKORI katolikus templom – szárnyas oltára Az 1776-ban épült barokk püspöki 1507-ben készült –, a 17. századi ir- palota belsõ díszítései között értékesTELEPÜLÉSEK galmasrendi kolostor és a 17. századi, freskókat találunk. A 15–16. század empire stílusú evangélikus templom. folyamán a papnevelde épületét sze-Szepesváralja a 12. században alakult gényházzá alakították. Az épület-ki az erõd tövében. Templomát 1258– Szepesváralja szomszédságában, a együtteshez a 17. században egy apát-1273 között valószínûleg ugyanazok Szent Márton-hegyre épült Szepeskáp- ságot és egy kollégiumot csatoltak.az itáliai mesterek építették újjá, akik talant (Szepeshely) ugyancsak a 12. Szepeskáptalan mai arculata a barokka vár építésében is közremûködtek. században alapították. A különös egy- kort idézi, a jelenlegi restauráció1412-ben Zsigmond király – több más házi városka egyetlen utcából, a ka- azonban a régebbi vonások visszaál-faluval együtt – Szepesváralját is zá- nonoksorból áll, s a szepesi prépost, lítására törekszik.logba adta Lengyelországnak. Tekin- majd 1776-tól a püspök székhelye volt.télyes létszámú szász lakossága fon- A mai épületegyüttes a 10. századi A néhány kilométerre találhatótos szerepet játszott a kereskedelem- Szent Márton-apátság helyére került. Zsigra község kora gótikus Szentlé-ben és a kézmûvességben. A gyors lek-templomának fõ nevezetességeiiparosodás következtében 1772-ben Szepeskáptalant 1241 és 1243 kö- a csodálatos középkori freskók. Avárosi rangra emelkedett, jogot sze- zött lerombolták a tatárok, de a Szûz templomot 1245–1275 között, Zsygrarezve a heti vásár tartására, sõt iskola Máriának ajánlott zarándok-kápolna János szepesi gróf építtette, falait kü-alapítására is. A 16. századi tûzvész egészen a 18. századig fennmaradt. lönbözõ korok festményei díszítik.után Szepesváralja épületeinek több- A romos apátság a 15. századig érin- A fõoltár képeit a 13. században fes-sége reneszánsz stílusban épült újjá. tetlenül állt. tették, a szentély 14. századi, az északiMûemlékei közül a legjelentõsebb a oldalon látható életfa-kép 1400-bólfõtéren álló városháza, homlokzatának A püspöki székesegyház építése származik, valamivel késõbb készültcímerfelirata szerint 1546-ból szárma- 1232-ben kezdõdött. A háromhajós, a szintén az északi falon látható Pietà;zik, a 12. századi, román és gótikus két tornyú bazilika régebbi részei ro- míg az ötödik korszak legszebb pél- mán stílusúak. A gyakori támadások dája a fõhajó íveinek díszítése. és fosztogatások miatt a 14. század- ban fallal vették körül a települést, Szepesvár Kelet-Európa egyik és ugyanebben az idõben a székes- legnagyobb erõdítménye. Jelentõségét egyházat gótikus stílusban átalakítot- román és gótikus elemei adják, amelyek ták, majd hozzáépítették a Szapolyai egyenrangúvá teszik Franciaország és család temetkezési kápolnáját. A 15. századi fõoltár késõbb neogótikus Anglia építészeti emlékeivel. formát kapott; a többi négy oltár gó- A 13. századi bástya a kápolnát és tikus stílusú. A szószék és a festmé- nyek a 16–18. századból származnak. a víztárolót védte. 51

CSEHORSZÁG majd a két állam különválásával 1993- ban a Cseh Köztársaság fõvárosa lett. PRÁGA TÖRTÉNELMI NÉGY VÁROS, EGY HÍD VÁROSKÖZPONTJA Prága történelmi központját három városmag alkotja: a Vltava folyó jobb Felvétel idõpontja: 1992 ♦ Besorolása: K (II) (IV) (VI) partján fekvõ Staré M¯sto (óváros) és Nové M¯sto (újváros), valamint a balP rága a mûemlékek városa, ódon I. Károly Prágában gyûjtötte össze parton elterülõ Malá Strana (kis oldal), kövei ezredévnyi történelemrõl a kor legkiválóbb gondolkodóit és s a szomszédságában emelkedõ Vár-mesélnek. De Prága mindenekelõtt mûvészeit, 1348-ban megalapította negyed (Hradzsin).élõ város, melybõl sugárzik a legen- Közép-Európa elsõ egyetemét, adák, a mûvészet és a kultúra varázsa. Karolinumot, és nagyszabású építke- A Moldva két partja közt több hídMozart mondta róla: „itt mindenki zésekbe kezdett. Országlása idején is épült, de mind közül Prága jelké-énekeli, fütyüli, dobolja és táncolja a jött létre az Újváros, s három teret is pe, a nagy uralkodóról elnevezettzenémet, még az utcán is”. kialakított, körülvéve a korra jellem- Károly-híd a leghíresebb. E híd köti zõ gótikus épületekkel. össze a város történelmi részeit. I. Prága történelme nagyon régi idõk- Károly nem csupán az óváros és Maláre nyúlik vissza. A Moldva folyó part- I. Károly halála után a huszita fel- Strana között kívánt kapcsolatot te-ján végzett régészeti feltárások kõkori kelést követõ háborúk és fosztogatá- remteni – egy stratégiai fontosságú,települések maradványait hozták nap- sok Prága hanyatlásához vezettek, az Várba vezetõ útra is szüksége volt. Avilágra. A bronzkorban már élénk 1541-es szörnyû tûzvész során pedig munkálatokat 1357-ben kezdték el,kereskedelem zajlott, erre vezetett a a Moldva bal partján álló épületek Peter Parler tervei alapján. A többBorostyánkõ út. Az itt élõ elsõ, azono- szinte teljesen elpusztultak. mint 500 méter hosszú híd homok-sított népcsoportról, az egyik kelta kõbõl épült, s két végén gótikus õr-törzsrõl, a bójokról nevezték el a terü- Ám a város fõnixmadárként hama- tornyok állnak. Az óvárosi oldalonletet Bojuhemumnak, Bohémiának. rosan újjászületett hamvaiból, s a 16. magasodó tornyot szintén Peter Parler század végére újra elérte régi fény- tervezte, de csak a 14. század végén A csehek szláv törzse a 6. század- korát. E virágzás a Habsburg II. Ru- épült meg. A Károly-híd másik, Malában telepedett le a Moldva (Vltava) dolf (1575–1611) nevéhez fûzõdött. Stranához vezetõ végén két torony isfolyó partján, építettek egy erõdít- A fõként a csillagászatnak és alkími- emelkedik: a kisebbiket – mely Prágaményt a mai prágai vár helyén, s rövi- ának élõ Rudolf császár idején Prá- egyik legrégebbi mûemléke – a 12.desen egész Bohémiára kiterjesztették gában élt Kepler, a híres csillagász, s században építették, még a régi Judith-uralmukat. A 9. századtól sûrûn érkez- a zsidó csodarabbik mûködése nyo- hídhoz, amelyet 1342-ben elsodort atek az országba a katolikus hittérítõk, mán a város a misztikus kabalisztika víz. (Tulajdonképpen ennek a helyénakik sikerrel terjesztették a keresztény fészkévé vált. Itt újult fel a régi Gó- épült a jelenlegi Károly-híd.) A má-vallást, fõképpen Szent Vencel (Vác- lem-monda is. A fény és csillogás sik torony, melyet a szemben állólav) fejedelem segítségével. A város azonban kiáltó ellentéteket takart az torony párjának szántak, 1464-bõl973-ban püspöki székhely, majd a 11. uralkodó és a rendek között. Rudolfot származik. A hidat díszítõ csodálatosszázad elején a cseh fejedelmek szék- lemondatták, Ausztria és Csehország szobrok a 17. században készültek.helye lett. Fejlõdése a mûvelt és ki- pusztító háborúskodásba keveredett,váló uralkodó, I. Károly trónra lépé- amely csak 1620-ban, a csehek fehér- AZ ÓVÁROSsével (1346–1378) indult meg igazán, hegyi vereségével zárult le. Prágaaki IV. Károly néven egyben a Német- három évszázadra osztrák uralom alá Prága szívében, az óváros fõtere (Sta-Római Birodalom császára is lett 1355- került, és csak 1918-ban nyerte el füg- rom¯stské nám¯sti) körül tarka szí-ben. getlenségét. Elõbb Csehszlovákia, nekben pompázó, dombormûvekkel Prága jelképe, a híres Károly-híd. I. Károly nagyszabású építkezése 1357-ben kezdõdött.52



CSEHORSZÁGdíszített házak sorakoznak. Az épü- egyike volt, majd a 17. században hambrát idézik; a katolikus királyokletek mögül kiemelkednek a TÃn- lõporraktárnak használták; és a Karo- által elüldözött, és Prágába menekülttemplom, azaz a TÃn (a piac) elõtti linum, azaz a Károly Egyetem. spanyol zsidók készítették õket. DeBoldogasszony-templom tornyai. A a zsidó negyed legkülönösebb látni-gótikus épület fenséges belsõ terében A Staré M¯sto egy további különle- valója a Régi temetõ. A szûkös helyenlátható a nagy csillagász, Tycho Brahe ges élményt is tartogat: a zsidó ne- egymás hegyén-hátán zsúfolódottsíremléke. A tér látképét az 1388-ban gyedet. Legnagyobb részét a múlt szá- össze a tizenkétezer sírkõ, melyekenalapított Városháza (Staromestké zadban lerombolták ugyan, de a Vá- a szimbolikus ábrázolások között –Radnice) uralja, amely több különálló rosháza, a zsinagógák és a temetõ túl- szokatlan módon – emberalakokat isház együttese. A Városháza legfõbb élték a pusztulást. Az 1270-ben épült találunk.ékessége a tornyot díszítõ, 1410-ben Régi-Új zsinagóga (Staronová Syna-készült csillagászati óra, az Orloj. A góga) Európa legrégibb zsidó temp- MALÁ STRANAgongütésre megmozdulnak a körben loma. A Maisel-zsinagógában egyelhelyezett figurák: a kaszás Halál, a 6000 darabos, arany-, ezüst- és bronz A „kis oldal” kialakítását II. Ottokártörök basa, a tükrét bámuló hiú és a szertartási tárgyakból álló gyûjteményt kezdte el 1257-ben, majd I. Károly ki-pénzes zsákját szorongató fösvény. Az õriznek. A textilgyûjteményérõl híres bõvítette, és fallal vette körül. Késõbbóra aranymutatói nem csupán az órá- spanyol zsinagóga stukkódíszei az Al- két, egymást követõ tûzvészben po-kat, de a hónapokat, az évszakokat, rig égett, mely után egészen más for-sõt a Nap és a Hold mozgását is mu- mában épült újjá: igazi barokk város-tatják. A kisablakokban Jézust és a rész lett belõle, palotákkal, lépcsõ-tizenkét apostolt látjuk végigvonulni, zetes kertekkel és szép házakkal.miközben legfelül egy szárnyaivalverdesõ kakas kukorékol. Az óra alatt A Szent Miklós-templom külsõ dí-egy jóval késõbbi – múlt századi – szítése a barokk mûvészet egyik leg-kalendárium ábrázolja a zodiákus nagyszerûbb teljesítménye. A temp-jegyeit. lomban látható Jan Kracker óriási, 1500 négyzetméteres 18. századi fres- Ugyancsak az óvárosban áll a ma kója, amely Szent Miklósnak állít em-már protestáns, barokk stílusú Szent léket. Az épület minden tartóoszlo-Miklós-templom; Kafka háza; a Szent- pán a fõoltár felé mutató szent vagyJakab-templom, benne Mitrovice kan- püspök szobra áll. A szószék lépcsõ-cellár csodálatos barokk síremlékével; je nem látható, ezért olyan, mintha aa Lõportorony (Prasná Brána), amely levegõben lebegne.a régi erõdítmény elsõ tornyainak A meredek dombra épült királyi vár, a Hradzsin egy miniatûr város,54

PRÁGA TÖRTÉNELMI VÁROSKÖZPONTJA ◊amely már messzirõl uralja Prága lát- terelnöki hivatalnak ad otthont. Itt ta- Fent: az óváros fõtere, a Týn, a Szentképét. Az akkori várgróf 1320-ban ala- lálható a gótikus stílusban készült Mária templom tornyaival.pította, majd a bõvítések, részleges híres Ulászló-terem (Vladislavsky sál),bontások és átépítések folytán a stílu- melynek reneszánsz ablakaiból az Az 50. oldalon, fent: a Loretóisok különös és lenyûgözõ keveréke egész városra rálátni. A román stílusú Miasszonyunk apátság.jött itt létre. A vár déli szárnyában ta- Szent György-bazilika mai alakját azlálható Szent Kereszt-kápolna a Szent 1142-es tûzvész után kapta, s hála a Lent: a Valdstejnsky-palota és parkja.Vitus-székesegyház kincseivel – köz- századelõn végzett alapos restauráció-tük az ötvösmûvészet számos alko- nak, napjainkban eredeti szépségé- Az újváros (Nové M¯sto) nevéveltásával –, illetve maga a Szent Vitus- ben pompázik. A bazilikához csatla- ellentétben már több mint hatszázszékesegyház (Katedrála Svatého Vita). kozik Csehország legrégebbi – 973- éves. Annyi azonban igaz, hogy Prá-Az épületet I. Károly emeltette a régi ban épült – rendháza. A bencés rendi gának ezen a részén történt a legtöbbromán bazilika helyén. Számtalan apácák volt kolostora ma a Nemzeti változtatás: a régi épületek helyéremûkincse közül kiemelkedik a színes Galéria cseh középkori mûvészeti fokozatosan korszerûbb házak kerül-mozaikjairól híres Aranykapu; a 99 gyûjteményének ad helyet. A Szent tek. A városrész központja a Vencelméter magas harangtorony; a Szent György tértõl nem messze találjuk az tér (Václavské nám¯stí).Vencel-kápolna, melynek aranyozott Arany utcácskát (Zlatá ulicka) a tizen-falaiba 1345 finom kövecskét ékeltek; hat színes házacskával, ahol a legenda Prága nevezetességeinek felsorolá-és I. Károly kriptája. A palota a cseh szerint aranycsinálással kísérleteztek sa persze könyveket tölthetne meg,királyok székhelye volt, ma a minisz- az alkimisták. egy azonban biztos: aki valamelyik ódon sörözõje mélyén egyszer bele- kóstolt az aranyló cseh sörbe, az elõbb-utóbb visszatér a városba. 55

HORVÁTORSZÁG DUBROVNIK ÓVÁROSA A várost körülölelõ falat féltõ gond- dal óvták, újból és újból felújították; Felvétel idõpontja: 1979 ♦ Besorolása: K (I) (III) (IV) így lett Ragusa jelképe és büszkesé- ge. Az impozáns méretû – majd kétA szerb–horvát háború során ko- dig elválasztó csatorna; a sziget fél- kilométer hosszú – masszív kõfalat moly károkat szenvedett város – szigetté válásával korlátlan lehetõ- két 16. századi, a Pile- és a Ploce-története során nem elõször – az új- ségei nyíltak Ragusa növekedésének. kapu, tornyok, kazamaták és erõdít-jáépítés elõtt áll, hogy romjaiból fel- mények tagolják. Az utóbbiak közültámadva ismét a dalmát tengerpart FALAK, KAPUK, TORNYOK kiemelkedõ szerep jutott a Szent Já-méltóságteljes, háborúkkal és földren- nos-erõdnek a települést ért támadá-gésekkel dacoló büszkesége legyen. Ragusa már a 6. században – amikor sok visszaverésében. A 14. századraDubrovnik – hajdani nevén Ragusa – még csupán maroknyi ház állt a szik- kialakult arisztokratikus államszerve-a kalmárok virágzó köztársaságának lás sziget délnyugati csücskében – fal- zetû Ragusai Köztársaság – 1358-banemlékét idézi, tekintélyével csak a lal körülvett település volt. Híd kötötte idõlegesen magyar uralom alá került,földközi-tengeri hajózási útvonalakat össze a szárazfölddel, mely a városba 1526-tól pedig a szultán védelmét él-hosszú idõn át kézben tartó Velence vezetõ egyetlen utat jelentette. A hidat vezte – Velence méltó ellenfelévé váltversenyezhetett. a késõbbi Pile kapu helyén álló to- a Földközi-tenger kereskedelmi útvo- rony védte. Noha akkoriban csak egy nalainak ellenõrzéséért folytatott ve- E különös hely történetében rend- apró kikötõvel rendelkezett, a tenger télkedésben.kívüli szerepet játszottak a földren- és a hajózás döntõ szerepet játszottgések. A 7. században egy földmoz- fejlõdésében. A késõbbiekben a tele- TENGERI UTAKgás elpusztította a görög–római Epi- pülés túlnõtte az elsõ falakat, ezért adaurum települést. Lakói – tartva a 13. század elején újakat kellett emelni. Bár az új Ragusai Köztársaság köz-szlávok és avarok inváziójától is – Ekkorra Ragusa már nem csupán egy vetlen uralma csak viszonylag kis te-biztonságosabb hely keresésére szán- sziget az Adriai-tengerben, hanem a rületre – a városra, egy keskeny partiták el magukat. A választás Ragusa térség fontos kereskedelmi centruma sávra és néhány közeli szigetre – ter-szigetére esett, amely akkor a tagolt – áruforgalma a tágas keleti kikötõ- jedt ki, hatalmas kereskedelmi flottájadalmát part egyik kiszögellése, egy ben zajlott –, egyben a környék köz- révén óriási hatalomra tett szert. Hajó-sziklaszirt volt csupán az Adriai-ten- igazgatási és egyházi központja. Az hadának köszönhette, hogy politikai-ger vizében. A szárazföldtõl mind- új városhatár a szigeten túli száraz- lag is fontos szerepet játszott a közép-össze egy keskeny tengerág válasz- földi területeket, sõt még be nem épí- kori mediterránumban. A tenger és atotta el. A szigetet már a 4. század tett térségeket is közrefogta. A falak kereskedelmi utak olyan gazdagságotóta lakták, de csak az epidaurumiak építésével egyidejûleg megkezdõdött teremtettek, mely lehetõvé tette abevándorlása után indult fejlõdésnek. a városrendezés, melynek racionali- pompás építmények – paloták, köz-A közeli parton valamivel késõbb lét- tását tükrözi a mai városkép is. Az épületek, templomok és kolostorokrejött egy Dubrava nevû szláv tele- egykori csatorna helyét széles fõút, a – létrehozását. A város legrégebbi mû-pülés. A kezdeti ellenségeskedéseket Stradun foglalta el. Keleti végén, a ki- emléke a ferencesek kolostora, mely-a kapcsolatok egyre szorosabbá vá- kötõhöz közel épült az elsõ katedrá- nek építése 1317-ben kezdõdött. Alása váltotta fel, míg végül egy város- lis és a közigazgatási központ. Utób- román-gótikus stílus jegyei leginkábbsá olvadtak össze. A 12. század során bit késõbb a Rektor-palota váltotta fel. a kerengõn figyelhetõk meg. Ugyan-lassan feltöltõdött a két települést ad- ebben a században készült a do- minikánusok kolostora is, bár temp- lomuk a késõbbiekben – elsõsorban az 1667-es nagy földrengés után – nagy átalakításon ment keresztül. Amikor Dalmácia 1420-ban Velence fennhatósága alá került, csak Ragusa városa maradt független. Ezt leginkább védõfalainak és kormányzói diplomá- ciai képességének köszönhette. Az ak- kori európai mûvészet élvonalát kép-56

DUBROVNIK ÓVÁROSA ◊viselõ Itália azonban – igaz, békés Idõvel helyi alkotók vették át az Az Adriai-tenger gyöngyszeme,úton – mégis bejutott a dalmát erõdít- itáliaiaktól a stafétabotot, s fogtak Ra- Dubrovnik – a hajdani Ragusa –mény vaskos falai mögé: a mûvészet gusa szépítésébe – bár a mûvészetijóvoltából. A szabad város közigazga- újítások továbbra is az Adria túlpart- a legkülönbözõbb mûvészetektásának helyet adó, tizenhat oldalú, járól érkeztek. Példa erre az 1520-ban mestereinek tevékenysége nyománlapos kupolával fedett, légies Rektor- lombardiai reneszánsz stílusban épült méltán érdemelte ki a „Szláv Athén”palota 1435 és 1441 között Onofrio Megváltó-templom. A közigazgatásdi Giordano della Cava tervei alapján hivatalainak helyet adó Sponza-palota elnevezést.– az 1444-ben készült Onofrio-kúton terveit szláv építész, Paszkoje Milice-is megfigyelhetõ reneszánsz elemek- vics készítette. A munkálatok 1516-ban 57kel tarkított gótikus stílusban – épült. kezdõdtek, és 1522-ben értek véget.

HORVÁTORSZÁG58

DUBROVNIK ÓVÁROSA ◊ des-óceán új útjainak felfedezésével Ez volt az utolsó nagyszabású vá- – csökkent, és az elszegényedett vá- rosrendezés, mely Ragusában meg- ros soha nem tudta maradéktalanul valósult. 1806-ban a várost elfoglalták pótolni a katasztrófa okozta veszte- Napóleon csapatai, majd 1808-ban az ségeket. Itáliai Királysághoz csatolták. Rövid- del utána visszanyerte függetlenségét A legfontosabb épületeket azonban (1813), de a bécsi kongresszus az sikerült felújítani. 1671–1713 között Osztrák–Magyar Monarchiának ítélte teljesen újjáépült a katedrális, 1707 és a területet, amely a monarchia része 1715 között pedig a város védõszent- maradt egészen az I. világháborúig. jérõl elnevezett Szent Balázs-templom 1918-ban Horvátország megszakítot- is. Mindkét épület a keleti városrész- ta diplomáciai kapcsolatait Ausztriá- ben helyezkedik el, közel a kikötõ- val, és csatlakozott a Szerb–Horvát– höz. Ebben a negyedben okozta a Szlovén Királysághoz, a késõbbi Ju- legnagyobb pusztítást a katasztrófa, goszláviához. Ezzel feledésbe merült ezért volt szükség a teljes átalakítás- a Ragusa név is, és a város – az egy- ra. Az átépítés során kialakítottak egy kori part menti település nevét felvéve új teret is, mely hatalmas barokk lép- – Dubrovnik lett, jelezve ezzel a szláv csõvel kapcsolódik a város legrégeb- világba való teljes beilleszkedését. bi, déli részéhez.A FÖLDRENGÉS UTÁNA legkülönbözõbb mûvészetek mes-terei mûködésének köszönhetõen aRagusai Köztársaság méltán érdemel-te ki a „Szláv Athén” elnevezést. Azaranykor 1667-ig tartott, amikor föld-rengés döntötte romba a belvárosnagy részét, s a romok alatt renge-teg ember lelte halálát. A földközi-tengeri hajózás jelentõ-sége – az Atlanti-, az Indiai- és a Csen- A Szent János-erõd (fent) fontos szerepet játszott a tenger felõl érkezõ támadások visszaverésében. Balra: a város erõdítmény rendszerének egy részlete. A jobb oldali képen: a Rektor-palota egyik oszlopfõje. 59

HORVÁTORSZÁGPLITVICEI-TAVAK melyek anyagcseréjük során belsõNEMZETI PARK vagy külsõ vázuk létrehozásához kal- cium-karbonátot választottak ki. AFelvétel idõpontja: 1979 ♦ Besorolása: T (II) (III) ♦ Területe: 33 000 ha szerves maradékok változatos körül- mények között halmozódtak fel, ezértH orvátország és Szlovénia nagy ré- A KARSZT az üledék megszilárdulásának folya- szét egy – a Balkán- és a Dinári- mata során létrejövõ mészkõsziklákhegységet összekötõ – karsztos fenn- A terület geológiai története 280 mil- összetétele és állékonysága rendkívülsík foglalja el. A sûrû erdõkkel borított lió éve kezdõdött: ekkor a mai Euró- eltérõ.hegyek közé meredek oldalú, zöldes pa nagy részét a Tethys-tenger borí-vizû patakokat rejtõ völgyek ékelõd- totta. 90 millió év alatt a tengerfené- Az üledékrétegek és az alattuk lévõnek; a sziklák alatt barlangok és doli- ken hatalmas mennyiségû szerves kristályok felemelkedése elõször anák (víznyelõk) bújnak meg. eredetû anyag rakódott le olyan álla- harmadkorban következett be, azon- tok és növények maradványaiból, ban a területet valójában a valamivel A Plitvicei-tavak, azaz a Lika vi- északabbra lévõ Alpok láncának fel-dékén õsidõk óta élnek emberek. gyûrõdését okozó erõk emelték ki azTrákok, kelták, rómaiak, törökök, óceánból 25 millió évvel ezelõtt. Ahorvátok és szerbek laktak ezen a geológiai szempontból igen összetetttájon, amely a török invázió idején szerkezet mozgalmas múltra engedvált határõrvidékké. A Plje°evica-hegy, következtetni: a mészkõ tartalmú üle-és a Plitvicei-tavak környéke hosszú dékes kõzetek összepréselõdtek, ösz-idõn át banditák és útonállók búvó- szetörtek és felemelkedtek, míg máshelye volt; ezért hívják a vidéket az területek mélyre süllyedtek.„ördög földjének”. A késõbbiekben a víz, a jég és a A tavakat elsõsorban a nyugatra szél kezdte koptatni a felszínt, kiala-fekvõ Kapela-hegységben eredõ cser-melyek és patakok táplálják; ezek-nek a kisebb vizeknek az összefo-lyásából jön létre a Korana folyó,mely a tavak vizét végül a Szávábavezeti. A húsz tó alkotta, vízesések-kel és zúgókkal tarkított összefüggõvízrendszert, és az azt körülölelõ33 000 hektáros területet 1949-bennyilvánították természetvédelmi öve-zetté. A zúgókkal és vízesésekkel összekapcsolódó Plitvicei-tavak vidéke a szerves eredetû formációk klasszikus példája.60

PLITVICEI-TAVAK NEMZETI PARK okítva a terület végleges domborzatát. A GÁTAK ANYAGA: A MÉSZTUFA „sedrá”-nak neveznek. A sedra-rétegFolyók és patakok mosták ki – eltérõ folyamatosan növekedve valóságosintenzitással – a különbözõ mészkõ- A Korana folyóban rengeteg baktéri- gátakat épített, melyek a Korana vi-rétegeket, mélyedéseket vájtak, létre- um, alga és moha él, köztük a Croto- zeit tavakká duzzasztották. A tavakathozva föld alatti barlangok egész la- neuron conmutatum és a Bryum vízesések kötik össze. Egymástólbirintusát. Az ilyen mészkõ-képzõd- pseudotriquetum, melyek a folyóme- négy kilométerre két tórendszer ala-ményeket – amikor a mészkõpadok der kövein vékony réteget alkotnak. kult ki: a Prescansko Jezero és a Ko-között hasadékok, dolinák és poljék, A plitvicei mészkõhegységen áthalad- ziak Jezero.a felszín alatt pedig üregek, járatok va a Korana vize óriási mennyiségûtalálhatók – „karsztnak” nevezzük. A oldott sót, elsõsorban kalcium- és Hideg idõszakokban a növényzetszó szerbhorvát eredetû („kras”), mi- magnézium-karbonátot szállít. Az em- lassabban növekszik, a vízszint pe-vel ezeket a geológiai jelenségeket lített fajok képesek megkötni a folyó dig egyre emelkedik, egészen addig,ezen a vidéken vizsgálták legmélyre- vizében feloldódott sókat, s létrehoz- amíg a víz át nem töri a gátat. Me-hatóbban. zák a mésztufát, melyet a helyiek legben éppen ellentétes folyamat megy végbe: a mohák gyorsabban fejlõdnek, a vízhozam kisebb, ez kedvez a mésztufa kialakulásának. A vízszint újra emelkedni kezd, s minden kezdõdik elölrõl. A folyamat napjainkban is folytatódik, a mész- tufa-gátak évente átlagosan egy cen- timétert nõnek. Bár a jelenség a vi- lág összes karsztvidékén tapasztal- ható, a Plitvicei-tavaknál a leginten- zívebb. E varázslatos vidéken jegenye- fenyõ-, lucfenyõ- és bükkerdõk vál- togatják egymást, s a magasabban fekvõ, kevésbé nedves területeken megél a nyírfa is. Az õzek, szarvasok és vaddisznók mellett mintegy ötven barnamedve lakja a plitvicei erdõsé- geket. 61

JUGOSZLÁVIA A KOTORI-ÖBÖL Alig 600 000 lakosával az adriai part- vidék gyéren lakott térségének szá-Felvétel idõpontja: 1979 ♦ Besorolása: K (I) (II) (III) (IV) ♦ Területe: 12 000 ha mít. A történelem nagy viharai ugyan elkerülték, de a századok során többA z Adriai-tenger montenegrói part- alig-alig fodrozódik. Partján tizenegy birodalom szemet vetett rá. I.e. 2. szá- vidékén a Lu°tica-félsziget mögé kisváros – köztük a régió központja, zadban Dalmácia római provinciáhozrejtõzve jócskán benyúlik a száraz- Kotor – alkot keskeny gyûrût a ten- tartozott, késõbb Bizánchoz, majd aföld belsejébe az üst formájú Kotori- geröböl és a magas hegyek között. Zéta-fejedelemség, a 12. századbanöböl. A néhol 1600-1700 méteres zord Montenegró (azaz Crna Gora; a név már Szerbia része. Török fennhatósághegycsúcsok õrizte három gyöngy- szerb nyelven Fekete hegyet jelent) alá került – Szkander bég korábanszem, a Tivati-, a Risani- és a Kotori- népe 1918-ban a Szerbiához csatla- idõleges autonómiával –, majd a püs-öböl az Ostra-foknál, a Boka Kotorska- kozásra szavazott. Ma Jugoszláviához pökök uralma következett, de a Ko-átjárón keresztül érintkezik a tenger- tartozik, 13 812 km2-nyi területének tori-öböl környéke 1918-ig Ausztria–rel. Mélykék vize általában nyugodt, jó részét a Dinári-hegység foglalja el. Magyarország része volt. (Horthy ten- gernagy neve az 1918-as cattarói – Kotor – matrózlázadás leverésével vált ismertté). ELÁRASZTOTT MÉSZKÕVÖLGY A Kotori-öböl valaha barlangokkal, szakadékokkal, víznyelõkkel és föld alatti vájatokkal tûzdelt folyóvölgy volt, melyet elárasztott a tenger. A part mentén felhalmozódott hordalék töb- bé-kevésbé sík területet alakított ki. Ezen a keskeny sávon jöttek létre a kisebb-nagyobb települések. A Kotori Természeti és Kultúrtör- téneti Övezet területe 12 000 hektár, melybõl 2600 hektárnyit a tenger fog- lal el. A szintkülönbség meglepõen nagy az 52 méter mély öböl és az 1749 méteres tengerszint feletti magasságot elérõ hegycsúcsok között. Így a vi- szonylag kis területen a klíma párat- lan sokfélesége létezik: a klasszikus mediterrántól a hegyvidéki éghajlatig. A karsztos domborzat miatt ritka a hegyi csermely vagy patak, a hasa- Perast városa, az öblöt körülvevõ mészkõhegység árnyékában, az adriai partokra jellemzõ barokk stílus fejlõdésé- nek legértékesebb képviselõje. A Szent Miklós-templom magas tornya uralja a várost, melynek házait kereske- dõk, hajósok és katonák építették. A várossal szemben fekvõ kis szigeten a „Sziklás Sziget Szûz Máriája”-templom található.62

KOTOR TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI VIDÉKE ◊dékos, föld alatti járatokban gazdag – valamint a tagolt part tenger alatti Ez a szép öböl eredetileg folyóvölgy volt,sziklák elnyelik a csapadékot, felszín mészkõsziklái kínálta számtalan bú- melyet elárasztott a tenger.alatti vízfolyások jönnek létre, melyek vóhely miatt – az Adriának ez a part-csak elszórtan törnek elõ. Ez magya- szakasza számos halfaj kedvelt sza- Napjainkban tizenegy településrázza a szárazságkedvelõ növények porodóhelye. Az öbölben a tudo- körgyûrût alkot az öböl körül.jelenlétét, annak ellenére, hogy a te- mány szempontjából igen érdekesrület Európa egyik legcsapadékosabb ökoszisztéma jött létre, így elõfordul- 63vidéke (az évi átlag eléri a 4500 milli- nak olyan ritka puhatestûek is, mintmétert). a Tiasira orahoviciana, és az Adria déli részén már kihaltnak vélt Mitra Mivel a tengeröblöt édesvizek is zonata.táplálják, a víz csak enyhén sós. Ezért

JUGOSZLÁVIAKALÓZOK LESZÁRMAZOTTAI vic királyságát kivéve – annak része megtörte Kotor kizárólagos hatalmát, maradt egészen 1185-ig, a Nemanjida azonban a közigazgatási és pénzügyiAz ember korai megjelenésérõl tanús- szláv birodalom létrejöttéig. központ szerepét továbbra is ez a vá-kodnak a Morinjban felfedezett, a ros töltötte be.bronzkor középsõ szakaszából szár- Kotor környékének elszlávosodásamazó, szarvasokat ábrázoló sziklaraj- már két évszázaddal elõbb (a 10. szá- A TIZENKÉT TÉR VÁROSAzok. A neolitikum emlékei fellelhetõk zad környékén) elkezdõdött, ami – azPerast városában is. Európa e térségében élõ szlávok és ava- Kotorban a kezdetektõl fogva létezett rok nagyobb áramlataihoz képest – egy nagy fal, mely a Szent Iván-hegy Az i.e. 4. században egy népes illír meglehetõsen vontatottan ment végbe, 260 méteres csúcsától a Skurda éstörzs telepedett le Kotorban, mely ké- mintegy három évszázadon keresztül Gurdic folyók mentén ereszkedett lesõbb fontos szerepet játszott a Római tartott. Ennek következtében a bizánci a városig. A szeszélyes patakok vona-Birodalom idején; még uralkodó di- struktúra csak lassan alakult át. lát öt kilométer hosszan szegélyezõ,nasztiát is alapított. Az illírek fõvá- kis hidakkal összekötött erõdítmé-rosa Rhison – a mai Risan – õrzi még A terület fõvárosa Kotor lett. Gyors nyek – mind katonai, mind esztétikaima is a hajdan itt élt elsõ népek em- gazdasági fejlõdését kedvezõ földrajzi szempontból – a település értékes tör-lékét: védõbástyák maradványait, helyzetének – a Balkán földközi-ten- ténelmi emlékei.nagy mennyiségû régi pénzt (valószí- geri kapuja – köszönhette, a szárazföldnûsíthetõ, hogy a város rendelkezett bányászati kincseit Kotor kikötõjén A régi városközpont tizenkét térbõla pénzverés jogával), valamint számos keresztül szállították távolabbi tájakra. áll. A barátságos, szabálytalan szer-illír nyelvû írásos leletet. A gazdasági konjunktúra a 12. és 14. kezetû terek között a festõi, szûk ut- század között mindvégig megmaradt, cácskák girbegurba ösvényt alkotva Rhison talán legfontosabb jövede- s még a 15. század elsõ felében is kanyarognak.lemforrása – kedvezõ földrajzi helyze- folytatódott, mikor a vidék a Velenceite miatt – a kalózkodás volt. A római Köztársaság részévé vált (1420–1797). A fõkapu közelében található mindhajók állandó célpontjai voltak az illír Az öböl új tengerészfalvainak – Perast, közül a legnagyobb és legszebb: atámadásoknak, egészen i.e. 168-ig, Dobrota, Pr¼anj és Stoliv – fejlõdése Fegyver tér. A teret szegélyezõ épüle-amikor a vidék a birodalom fennható-sága alá került. A következõ öt év-században a terület ura Róma volt. A térség romanizálása gyors ütem-ben zajlott le, különösebb zökkenõkés ellenállás nélkül. Az illír polgárokhamar beilleszkedtek az újonnanfelépülõ társadalomba – beleértve ahadsereget is. A fõvárosa Rhison ma-radt továbbra is. A rómaiak SinusRhisonicus-nak, azaz Rhison-öbölneknevezték el a területet. Meglehetõsensok építmény maradt a római korból:pompás villák és templomok, mozai-kok, emlékmûvek és kövezett utaktanúsítják a vidék fejlettségét. A Római Birodalom 476-os felbom-lását követõen Kotor a Bizánci Biro-dalom kezébe került, és – Voiszavlje- A Szent Tripun-katedrálist a 9. század- ban kezdték építeni, de 1166-banteljesen átalakították. A mai homlokzat a 17. században, az 1667-es földrengés után készült.64

KOTOR TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI VIDÉKE ◊tek különbözõ korokat idéznek. A leg- mivel északabbra, egy hangulatos Risan még õrzi római és bizáncinevezetesebb a középkori Turris Tor- terecskén találjuk a Grgurin-palotát. kori nagyságának emlékeit. Az 1–3.turae – azaz Kínzó-torony –, az 1602- A 18. század eleji épület ma a Hajó- századból származó mozaikokon,ben épült Óratorony, valamint a re- zási Múzeum. A termeiben megtekint- templomromokon és palotákon kívülneszánsz és a barokk stílus elemeit hetõ tárgyak és dokumentumok a a városban látható a Szent Péterrõlötvözõ Hercegi-palota, melyet építõi Kotori-öböl történelmét és fejlõdését és Szent Pálról elnevezett két 18. szá-nem fejeztek be teljesen. A település mutatják be. zadi templom, valamint több, a 17–nem egy terének – Liszt tér, Tej tér, 18. században épült lakóház is.Fa tér, Saláta tér, valamint a már emlí- Kotor harminc egyházi épülete kö-tett Fegyver tér – neve a város életé- zül kiemelkedik négy román stílusú Perast az Adria partján kialakultben betöltött szerepére utal. templom: a Szent Lukács-templom barokk stílus képviselõje. A várost a (1195); a Szent Anna-templom (való- 17. századi Szent Miklós-templom ural- Számos értékes épület látható a színûleg egy idõben épült az elõzõ- ja, a települést katonák, kereskedõk,Liszt téren is: itt áll a 17. századi Pima- vel); a Szent Mária-templom (1222); hajósok és szerzetesek által építettpalota, és a 17–18. századból származó és a Szent Pál-templom (1266). lakóházak egész sora alkotja. Két kisBizanti-, Beskuca-, Vracen- és Buca- sziget van vele szemben, ezeken ka-palota is. VÁROSOK GYÛRÛJE pott helyet a 12. században bencések által épített Szent György- (Djordje-) A harmadik legfontosabb téren Az öböl mentén felépült városgyûrût kolostor, és a 15–17. században emeltmagasodik a Szent Tripunnak emelt Kotor mellett még tíz további telepü- templom, a „Sziklás Sziget Szûz Máriá-katedrális. Eredetileg a 9. században lés alkotja. Ezek a kisebb-nagyobb ja” (Gospa od Skrpjela), melynek kép-kezdték építeni, majd 1166-ban telje- városok – Dobrota, Orahovac, Risan, tárában értékes gyûjteményt õriznek.sen átalakították. A mai homlokzat a Perast, Morinj, Kostanjica, Felsõ- és17. században, az 1667-es földrengés Alsó-Stoliv, Pr¼anj, Mou és Skaljari – Pr¼anj és Dobrota a kereskedõkután készült. egymáshoz egészen közel helyezked- és harcosok városa volt. Pr¼anjban nek el. található a 9. századi Szent Tamás- A katedrális mellett csodálatos 17– templom, a Szent Miklós-templom19. századi paloták pompáznak. Vala- (16. század) és a fennséges Szûz Má- ria-templom (építése a 18. században kezdõdött). Dobrotában a Szent Máté- templom (eredetileg 13. századi, bár a jelenleg látható épület a 18. század- ból való), a Szent Euszták-templom (18. század), ahol mûkincsek és val- lási tárgyú festmények gyûjteménye tekinthetõ meg. Mou és Orahovac zárkózott, építé- szeti stílusok keveredését tükrözõ halászfalu. A stolivi Szent Bázel-templom fres- kói a római katolikus és az ortodox egyház szentjeit ábrázolják. A temp- lom tökéletes képet fest Kotorról, ahol az évszázadok során különbözõ népek vallása és kultúrája találkozott, s élt egymás mellett békében. Kotor vidékének harminc egyházi épülete közül az egyik legértékesebb a Skrpjela-templom, melynek külsõ komorságával ellentétben áll a belsõ tér gazdag díszítése . 65

ROMÁNIA ÉSZAK-MOLDVAI Probota kolostora egyike Moldva legrégebbi rendházainak. 1391 körül TEMPLOMOK épült temploma Szent Miklósról kapta nevét. 1531-ben Petru Rare¿ királyi sír- Felvétel idõpontja: 1993 ♦ Besorolása: K (I) (IV) hellyé alakíttatta át. A szentélyt díszítõ képek kivételével festményei is ebbõlA romániai Moldva északkeleti ré- közül kiemelkedik a VoroneÅ-kolos- a korból származnak. A három ap- sze méltán nevezhetõ kolostor- tor Szent Györgyrõl elnevezett temp- szisos épület külsõ freskói – rossz álla-vidéknek, templomai Európa egye- loma (1488). A keleti exonarthextõl potuk ellenére – alkotójuk kivételesdülálló mûvészeti értékei. A környék eltekintve – melyet a 16. században tehetségérõl tanúskodnak.Àtefan cel Mare (1457–1504) fejedelem illesztettek hozzá – az épület a koraiés utódai – elsõsorban Petru Rare¿ moldvai stílus jegyeit hordozza. A A Humori-kolostor Mária Mennybe-(1527–1546) – idején élte fénykorát, nagy, téglalap alakú alapidomra menetele-temploma 1415-ben épült,bár e csodálatos 90 év erõteljes kul- csúcsos boltívvel fedett elõhajót és bár mai formáját csak az 1530-as évek-turális fejlõdése viszonylag szûk te- háromkaréjos rendszerû fõhajót ben nyerte el. Építtetõi, Teodor Bul-rületre koncentrálódott. A védetté emeltek, magas kupolával, a közép- berg és hitvese, Anasztázia, a temp-nyilvánított kilenc moldvai templom sõ és az oldalsó apszisok között két lomhajó egyik freskóján vannak meg-Suceava – egy ideig a fejedelemség külsõ támpillérrel. A boltívek a fa- örökítve. Nagyon szépek a narthexszékhelye – környékén épült. lakra támaszkodnak, így több fény boltívének falfestményei, és a hagyo- jut a belsõ térbe. A templomhajó Pas- mányos tematikát tükrözõ külsõ fres- A moldvai templomok jellegzetessé- siót ábrázoló képei 1488 és 1496 kö- kók.ge a bizánci eredetre visszavezethetõ zött készültek. A nyugati falat teljesikonográfia. A falakat kívül teljesen egészében a világhírû Utolsó Ítélet A SuceviÅa-kolostor a 17. század vé-beborító freskók igényesen kidolgo- borítja. gérõl származik. Négy saroktorony-zott, monumentális alkotások. Az épí- nyal és egy kaputoronnyal megerõ-tészet itt csupán a festészet alapjául PÇtrÇuti Szent Kereszt-temploma sített fal védi a kolostorépületeket. Azszolgált, „vásznat” biztosítva a meg- 1487-bõl származik. A kozákok, a ta- udvar közepén magasodó, 16. száza-számlálhatatlan vallásos jelenet ábrá- tárok majd a lengyelek többször ki- di templom a moldvai stílus egyikzolásához. fosztották. Jelenleg is látható formá- utolsó alkotása. Két kis nyitott elõ- jában a 18. század elején épült újjá: csarnoka havasalföldi hatásra utal. Az Az ikonok mellett a templomok jel- három apszisból, egy magas kupolával épület külsõ falait borító csodálatoslegét a semmi máshoz nem hasonlít- koronázott hajóból és egy narthexbõl freskók jelenetei szinte képregény-ható kupolák határozzák meg. A tor- áll. Hatalmas freskói a Passiót ábrá- szerûen követik egymást. E nagyszerûnyok alsó része általában négyzet ala- zolják, nyugati falát – a Szent György alkotások közül is kiemelkednek Akú, a felsõ csillag formájú. A kupola templomhoz hasonlóan – az Utolsó rend, az Isai (Izsaiás) nemzetségfája,nem illeszkedik az épületek formájá- Ítélet foglalja el. az Erények lépcsõje és a Teremtéshoz, a zsindely borítású tetõk, a góti- címû kompozíciók.kus stílusú templomkapuk és ablakok Arbore falu templomát Luca Ar-tovább növelik a kontrasztot. bore, Suceava fõkapitánya építtette MoldoviÅában a kolostortemplomot 1503-ban. A téglalap alakú épület fest- Alexandru cel Bun („Jó” Alexandru)ÉPÍTÉSZET ÉS FESTÉSZET ményei 1541-ben készültek. Tetõzete fejedelem (1400–1432) építtette, majd a 17-18. században tönkrement, csak Petru Rare¿ uralkodása alatt átépítet-A Àtefan cel Mare („Nagy” Stefan) fe- a külsõ falak díszítései maradtak meg ték, és díszítése is ekkor készült. Ajedelem által építtetett templomok viszonylag jó állapotban. fõépületet körülvevõ fal még késõbbi idõkbõl származik. A színhasználat, a témák hasonlósága és az energikus ecsetvonások a Humori-kolostor fest- ményeire emlékeztetnek. A VoroneÈ-kolostor templomának falát teljesen beborítják a freskók.66

ÉSZAK-MOLDVAI TEMPLOMOK ◊ 67

ROMÁNIA A PORTA ÁRNYÉKÁBAN A HUREZI- Havasalföld sosem vált a Török Bi- rodalom részévé, bár a vajdák kény- APÁCAKOLOSTOR telen-kelletlen kényes diplomáciai egyensúlyozásra kényszerültek a ha- Felvétel idõpontja: 1993 ♦ Besorolása: K (II) talmas szomszéddal. Önállóságukért nem egyszer nyíltan harcba szálltakB ukaresttõl északnyugatra, a Déli- és a Déli-Kárpátok között fekvõ, a la- a Portával, mint Vlad Æepe¿ (1456– Kárpátok lábánál, Horezu falucs- kosok nyelvén Æara RomâneascÇ-nak, 1462), aki maga mellé állítva a kis-ka közelében található a mellette azaz román földnek nevezett Havas- bojárokat, sikerrel vette fel a harcotcsörgedezõ Hurez-patakról elnevezett alföld területén is. a törökkel, s visszafoglalta a hadá-Hurezi-apácakolostor. Letisztult, egy- szatilag fontos Giurgiut. Halála utánséges építészeti stílusának, szobrok és A 14. század elején, felszabadulva azonban egymást váltogatták a törö-falfestmények alkotta gazdag díszíté- a magyar királyok uralma alól, Mun- kök kegyeiért vetélkedõ fejedelmeksének köszönhetõen a Brâncoveanu- ténia (Havasalföld) független állammá (1529–1593 között 28 vajda ural-korszak egyik kiemelkedõ remekmûve. vált. Mircea cel BÇtrîn („Öreg” Mir- kodott), akik a szultán segítségét cea) fejedelem idején (1386–1418) szi- adókkal hálálták meg. Az ország gaz- A bizánci mûvészet – oly ragyogó lárd központi hatalom alakult ki, amely dasági fejlõdése lelassult, a kulturálisalkotásokkal, mint a Hagia Sophia vagy erõs hadsereget tartott fenn, támogatta élet az iskolákkal együtt a kolosto-az Athosz-hegyi kolostoregyüttes – kö- a városok fejlõdését, de támaszkodott rok falai közé szorult. Ez a labilis füg-zel ezer évig hódított. Miután 1453- a nagybojárokra is. A gazdasági és gõség azonban lehetõvé tette, hogyban Konstantinápoly török kézre ke- szellemi hatalom egy tekintélyes ré- Havasalföld és a szomszédos Mold-rült, e páratlan kultúra az ortodox sze pedig a kolostorok kezében össz- va az ortodox egyház elsõdleges tá-szláv világban élt tovább, így a Duna pontosult. maszává váljon, befogadva a hajdani fõvárosból érkezõ papokat, és anya- gi támogatást nyújtva nemcsak a konstantinápolyi pátriárkáknak, ha- nem Athos-hegy (Agion Oros) szer- zeteseinek is. Havasalföldön a bizánci kultúra ha- tása különösen erõs volt a Kanta- kuzénosz-család gazdag és mûvelt sarjainak uralkodása alatt, akik párt- fogásukba vették az egyházi mûvé- szeteket. Ám ez az aranykor nagyon rövid ideig tartott: a 17. század má- sodik felétõl – a Basarab-dinasztia utolsó uralkodójától (1659) – 1715- ig, amikor a török szultán megfosz- totta hatalmától Kantakuzénosz Ist- vánt. Ettõl az idõtõl kezdve a Porta megbízható görög fejedelmeket, a – Konstantinápoly Fanar városnegyedé- bõl származó – fanariótákat állította az ország élére. A fanarióták korában (1715–1821) negyven fejedelem vál- togatta egymást, ami a politikai bi- zonytalanság mellett gátjává vált a gazdasági és kulturális fejlõdésnek is. Ennek ellenére a Kantakuzénosz-68

A HUREZI-APÁCAKOLOSTOR ◊család ebben a vészterhes idõszak- mûvészeti irányzat, a „Brâncoveanu- A Szent Konstantin és Szent Ilonaban is folytatta a Basarab-dinasztia stílus” létrejöttét. A stílus jellemzõje a emlékének szánt kolostor 1691 és 1698által megkezdett áldásos építõ tevé- virág- és állatmotívumok gazdagsága.kenységet. Az egyházi épületek mellett ebben az között, a Kantakuzénosz-családból idõben teret hódított az oszlopokban, származó Constantin Brâncoveanu A család egyik sarja, Constantin árkádokban, stukkódíszekben bõvel-Brâncoveanu fejedelem alapította kedõ világi építészet is. fejedelem megrendelésére épült.még 1690-ben a Hurezi-apácakolos- A képeken a kolostor kerengõjetort. Ez az egyházi és kulturális köz- AZ APÁCAKOLOSTOR a katolikonnal (fent), és a belsõpont egyben csodálatos mûvészeti udvar egy részlete (balra) látható.teljesítmény is. Jelentõségét csak A 18. században a Habsburg-ház ésnöveli, hogy a fejedelemség igen Oroszország a Török Birodalom elle- épen maradt, megõrizve eredeti for-nehéz korszakában jött létre. Maga ni élethalálharcát vívta. Ebben az idõ- máját.Constantin Brâncoveanu 1714-ben az szakban Horezu kolostora is súlyoséletével fizetett azért, amiért túl károkat szenvedett: a védõfalon kí- Az 1691–1698 között Szent Kons-szoros kapcsolatot tartott fenn Nagy vül álló épületei mind megsemmi- tantin és Szent Ilona tiszteletére emeltPéter orosz cárral. sültek. Hihetetlen módon a kolostor templom – melynek mind az építését, központi része – mely még Cons- mind díszítését helybeli mesterek Mecénási tevékenységét minden- tantin Brâncoveanu idejében épült – végezték – három szárnyból és egyesetre az arisztokrácia és a fõpapság tágas narthexbõl (a fõhajó elõtti csar-is követte, lehetõvé téve egy páratlan nok) áll. Az épületet kívülrõl virág 69

ROMÁNIAmotívumokat használó kõfaragások amely döntõ befolyást gyakorolt az rendelkezõ második kápolna, ame-díszítik. A falakat borító freskókon a egész vidék mûvészetére. lyet festmények és egy ikonosztáznévtelen mûvész megörökítette az díszít.építtetõt, Constantin Brâncoveanut, A templom nevezetességei az ere-feleségét, fiait, az építõmestereket és deti formájában megmaradt aranyo- A katholikon, azaz a nagytemploma két munkavezetõt is. A belsõ díszí- zott hársfából készült ikonosztáz, a körül kisebb kápolnák csoportosul-tés figyelemreméltó részlete az exo- körtefából faragott ajtók és a kande- nak, kereszt alakban elrendezve.narthex (külsõ elõcsarnok) keleti falán láberek.látható Utolsó Ítélet a görög Konsztan- A védõfal szerepét a templomottinosz munkája. Õ alapította Moldvá- A refektórium felett helyezkedik négyszög alakban körbevevõ románban azt a freskó- és ikonfestõ iskolát, el a parekklesion, a bizánci templo- stílusú, emeletes kolostorépület tölti mokra jellemzõ, téglalap alapú, kis be, melyet árkádsor díszít. Itt kaptak toronnyal és nyitott elõcsarnokkal helyet a szerzetesi helyiségek – cel-70

A HUREZI-APÁCAKOLOSTOR ◊lák, ebédlõ, konyha –, a harangto- jedelemasszony, Constantin Brânco- A fõkápolna belsõ díszítése (balra)rony, a déli oldalon pedig a fejedel- veanu felesége alapított. Az exonar- a görög Konsztantinosz munkája,mek kétemeletes rezidenciája. A ko- thex falait díszítõ nagyszerû freskók aki a 17. század végén freskó- és ikon-lostor ma is eredeti funkcióját tölti be. a jó szerzeteshez méltó életmódot il-Nem kis részben az alapítása óta itt lusztrálják. A Szent Apostolok- és festészeti iskolát alapított.élõ vallási közösségnek köszönhetõ- Szent István-kápolna, valamint a val- Fent: Constantin fejedelem egyik szobá-en az épületegyüttes – a posztbizánci lási közösség által a 18. század elsõ jának részlete, valamint egy Szûz Máriátmûvészet élõ példájaként – jó álla- felében emeltetett Szent Angyal-temp-potban maradhatott fenn. lom falfestményei ugyancsak az or- ábrázoló freskó. todox egyházmûvészet kiemelkedõ A kolostor falain kívül található a alkotásai.Bolnica-templom, amelyet Mária fe- 71

UKRAJNAA KIJEVI SZENT SZÓFIA- SZÉKESEGYHÁZ ÉS APECSERSZKAJA LAVRA Felvétel idõpontja: 1990 ♦ Besorolása: K (I) (II) (III) (IV)K ijev monumentális templomai kö- pított 952-ben. A fejedelem – kinek mai alakját. A 18. században épült a zül a Szent Szófia-székesegyház földi maradványai az északi kápolná- mellette álló harangtorony, az Érsekikülönleges figyelmet érdemel nemcsak ban kaptak helyet – a konstantiná- Palota, a nevelõintézet, a nyugati ka-mérete és nagyszerû építészeti megol- polyi Hagia Sophiáról nevezte el a pu és a déli kaputorony. Az épület-dása, hanem történelmi szerepe miatt monumentális alkotást. együttest kõfallal vették körül.is. A város másik híres mûemlékegyüt-tese, a több templomot és egyházi A Szófia-székesegyház rövidesen A Szent Szófia-székesegyház egye-épületet magában foglaló Pecsersz- nemcsak a terjeszkedõ város központ- síti az addigi építészet hagyományoskaja Lavra az ortodox kereszténység ja, hanem a kijevi szellemi élet ottho- elemeit, de bõvíti és felül is múljaterjesztésében játszott kiemelkedõ na is lett. Itt született meg oroszföld azokat. Négyemeletes, aranyozottszerepet, s a szellemi élet központja elsõ könyvtára, szerzetesi celláiban hagymakupolában végzõdõ harang-lett. krónikák készültek. 1633-tól kezdve tornya hívja fel magára leginkább a több szerzetesi lakást építettek a Kijev egyike a legrégibb orosz vá-rosoknak; erre utal a krónikákban templom köré, de a fából készülthasznált jelzõje is: „az orosz városok épületek 1697-ben tûzvész martalé-anyja”. Ukrajna fõvárosát a Dnyeper kává váltak. Két évvel késõbb elkez-partján, parkok és kertek ölelik kö- dõdött a felújítás, ekkor már kõbõl.rül. Elsõ templomai és kolostoraiSzent Vlagyimir fia, Bölcs Jaroszláv A katedrális fontos események szín-(1019–1054) uralkodása idején épül- helye volt: itt koronázták meg az uk-tek, bizánci minta szerint. A város rán fejedelmeket, és itt ünnepelte meghamarosan vallási központtá vált, I. (Nagy) Péter a svédek felett aratottahova mindenfelõl zarándokok ezrei gyõzelmét.érkeztek. 1707-ben, Nagy Péter uralkodásaA TIZENHÁROM KUPOLA alatt kapta a hatalmas épület végsõ,A Szent Szófia-székesegyház építésétis Bölcs Jaroszláv fejedelem kezdtemeg 1037-ben. Kijev elsõ, Miasszo-nyunkról elnevezett templomának ahelyére került, melyet még Jaroszlávdédanyja, Olga fejedelemasszony ala-72

A KIJEVI SZENT SZÓFIA-SZÉKESEGYHÁZ ÉS A PECSERSZKAJA LAVRA ◊figyelmet. A mögötte ragyogó többi apszis a keleti oldalon helyezkedik A Szent Szófia-székesegyház akupola a fõépülethez tartozik, mely- el. Az aszimmetrikus tornyok felé két- 11. század elsõ felében épült. Külön-nek barokkos stílusa hû képet fest a szintes, nyitott erkélysor vezet; ennek legessége a 12 tartóoszlop, mely a belsõkorról. A székesegyház belsõ tere köszönhetõ a székesegyház sajátos, teret öt hajóra osztja fel, valamint aviszont a régi orosz templomokra mozgalmas jellege. Krisztust és az apostolokat szimbolizálóemlékeztet, csodálatos mozaikok ésfreskók díszítik. Az öthajós kated- A templomban 260 négyzetméter- tizenhárom kupola.rálist egy fõkupola és tizenkét al- nyi felületen bizánci stílusú mozai-kupola koronázza, ezek Jézus Krisz- kok láthatók. A kupola Pantokrátora, a bizánci mûvészet kiemelkedõ alko-tust és a tizenkét apostolt szimboli- a kereszthajó Angyali Üdvözlete, az tása.zálják. A templomhajókat lezáró öt Imádkozó Istenanya, az Apostolok Áldozása és a fõapszis Deízise – mind 1934-tõl a hajdani templom múze- umként mûködik. A II. világháború- 73

UKRAJNA Miután 1697-ben egy tûzvész lerombolta az impozáns székesegyházat körülölelõ faépületeket, a 18. századi felújítás során kõépítményekkel helyettesítették az eredetieket. Ezek az épületek az ukrán barokk jegyeit viselik, s érdemes kiemelni közülük a szép harangtornyot (bal). Fent a székesegyházat díszítõ kupolák láthatók.ban elszenvedett károk miatt több- a zagorszki Szent Szergej, a voliniai Kürillosz (Cirill) és Methodiosz (Me-ször szorult alapos renoválásra. Pokajevszk és a szentpétervári Alek- tód) görög szerzetesek által ó-szláv szandr Nyevszkij kolostor. nyelvre a 9. században lefordított bib-TÖBB SZÁZ MUMIFIKÁLT liai és liturgiai szövegeket. A kolostort azok a remeték alapí-SZERZETES tották, akik Szent Teodosio apát ve- A kolostort 1240-ben a mongolok, zetése alatt a Dnyeper-parti barlan- 1416-ban és 1482-ben pedig a tatá-A Pecserszkaja Lavra, azaz Barlang- gokban éltek. A kolostorhoz rövid idõ rok rombolták le, ezért a 17. század-kolostor, Vlagyimir fejedelem idejé- elteltével több mint kétszáz település ban teljesen újjá kellett építeni. 1615-ben (978–1015) épült. Az ortodox tartozott, vallási és kulturális jelentõ- ben jött létre Kiev elsõ nyomdája aegyházban a „lavra” a legnagyobb ko- sége pedig túlmutatott Ukrajna hatá- Lavrában (ma Könyvmúzeum), ahollostorok elnevezése. A három másik rain. Itt másolták le ciril betûkkel a nagyszámú vallásos és történelmi könyv készült. A szerzetesek a térség déli részén található katakombákba temették el testvéreiket. Mivel a talaj ezen a ré- szen meszes, több száz holttest mu- mifikálódott és maradt meg épségben. Ezt a jelenséget századokon át cso- dának vélték, és zarándokok ezrei keresték fel a barlangokat.74

A KIJEVI SZENT SZÓFIA-SZÉKESEGYHÁZ ÉS A PECSERSZKAJA LAVRA ◊ Fent a Pecserszkaja Lavra jelenlegi harangtornya látható, mely a 18. század elsõ felében, az eredeti helyettkészült. A torony négyemeletes, oszlopai- val igen elegáns látványt nyújt. Jobbra az olasz építész, Bartolomeo Rastrellimûve, az aranykupolás Szentháromság- templom látható; innen juthatunk be a kolostorba. Az úgynevezett „közeli” katakom- fõbejárat. A 18. századra jellemzõ kövek borítják, a többi három szintetbákhoz a Mindenszentek Templomán barokk stílusú templom Bartolomeo oszlopok tartják: a második emeletetkeresztül, a „távoliakba” pedig a Zacsa- Rastrelli olasz építész munkája. A má- 32, a harmadikat 16, a negyediket 24.tyevszkaja-templomon át lehet eljutni. sodik kapu-templom a déli oldalon Az oszlopok közötti hézagok külö- helyezkedik el. A 17. században épült, nös fényjátéka csodálatos eleganciát 1926-ban – az októberi forradalom és bár formája nagyon egyszerû, az kölcsönöz a toronynak. A kriptákután – a kolostort múzeummá alakí- ukrán mûvészet jellegzetes példája. közelében emelkedõ 12. századbantották. Így lett a görögkeleti érsek lak- épült Megváltó-templomban helyez-helyébõl a Népi Hagyományok és A kolostor jelenlegi, 96 méter ma- ték örök nyugalomra Moszkva alapí-Mûvészetek; a refektóriumból az gas harangtornyát a német Johan tója, Dolgorukij fejedelem földi ma-Ukrán Kereszténység és Ateizmus; a Schaedel építette 1731 és 1745 kö- radványait.Kereszt Hódolatának Templomából zött. Négy emeletébõl az elsõt csiszoltpedig a Katakombák TörténeténekMúzeuma. A II. világháború alatt óri-ási károkat szenvedett a kolostor, ésmajdnem teljesen elpusztult a SzentMária-templom. A mai épületek mindrestaurált formában láthatók. A kolostorokat két templom alattiátjárón lehet megközelíteni. Az arany-kupolás Szentháromság-templom a 75

NÉMETORSZÁG A CSEH MESTER A WÜRZBURGI PALOTA Neumann mester Csehországban született. Eredetileg tüzér és harang- ÉS KERTJEI öntõ volt, majd 1711-ben Würzburg- ba települt, ahol hadmérnöki tanul- Felvétel idõpontja: 1981 ♦ Besorolása: K (I) (IV) mányokba kezdett. 1719-ben, amikor Schönborn püspök udvari építész-A német barokk kései, de annál ránt – sokkal inkább törõdött saját szé nevezte ki, már biztos szakmai színpompásabb virágzása, amely befolyásának növelésével és nemzet- alapismeretekkel rendelkezett, és mi-a 18. század elsõ felében érte el tetõ- közi kapcsolatainak kiterjesztésével, vel korábban több birodalmi hadjá-pontját, éppen annyit köszönhet Bal- mint a birtokában lévõ területek fej- rattal eljutott Itáliába, kellõ jártas-thasar Neumann építõmester zseniali- lesztésével. Maradi gondolkodásuk ságra tett szert az ottani barokk mû-tásának, mint a frankföldi érsekherce- jelentõs mértékben késleltette Német- vészetben is. A kastélyépítészetbengek bõkezûségének. E két körülmény ország bekapcsolódását a felvilágo- azonban addig még semmiféle ta-szerencsés találkozásából született a sodás szellemiségébe. Ám kedvezett pasztalatot nem szerzett.würzburgi palota, amely ma nemcsak a mûvészeteknek, hiszen minden fe-Neumann mester tehetségének leg- jedelem, püspök és herceg arra töre- Szerencsére kiváló segítõtársakra ta-jelentõsebb bizonyítéka, hanem a feu- kedett, hogy az egész birodalomban lált. Maximilian von Welsch, a mainzidális Németország egyik impozáns neki legyen a legpompásabb palo- udvari építész, Schönborn püspök ki-mûemléke is. tája és a legfényûzõbb udvara, még ha az utolérhetetlen Versailles-t nem A 18. század elején a késõbbi né- is tudja felülmúlni.met állam területe különálló politikaiegységek mozaikja volt, amelyek, bár A Majna partján fekvõ Würzburgnévleg a német-római császárság némethon egyik meghatározó egy-fennhatósága alá tartoztak, gyakorla- házi államának számított. Mainz nagytilag teljes függetlenséget élveztek. A hatalmú érsekének, Lothar Franz vonszétdaraboltság elsõsorban az ország Schönbornnak 1719-ben sikerült elér-déli részét jellemezte, mivel a legtöbb nie, hogy unokaöccse, Johann Philipészaki választófejedelemséget és õr- Franz legyen Würzburg püspöke, ígygrófságot bekebelezte a terjeszkedõ a család újabb földbirtokokhoz jut-porosz monarchia. Az északi terüle- hatott. A lelkes egyházfi – nagybáty-teket ezenkívül erõsen áthatotta a re- ja nyomdokaiba lépve – a mûvésze-formáció, míg a Dél nagyobbrészt to- tek eltökélt pártolója lett. Egyik elsõvábbra is katolikus maradt, így ott intézkedése úgy szólt, hogy a püs-püspökségek és érsekségek éppúgy pöki székhelyet át kell költöztetnimegtalálhatók voltak, mint világi fe- Marienberg sötét, középkori várábóljedelemségek. egy új palotába, amely a város kel- lõs közepén fog állni. A tervek elké-AZ EGYHÁZI ÁLLAM szítésével Balthasar Neumannt bízta meg, aki abban az idõben még jó-A korszak egyik jellemzõje volt, hogy szerével ismeretlen volt, de hamaro-minden kis német állam vezetõje – san a német barokk elismert képvi-világi és egyházi méltóságok egya- selõjévé vált.76

A WÜRZBURGI PALOTA ÉS KERTJEI ◊fejezett utasítására mûködött közre a ket építse meg – Neumann megfogad- Hildebrandt végzi. Az eredmény, min-tervrajzok elkészítésében. Az õ ter- ta a tanácsot. den elõzetes aggodalom dacára, cso-vei alapján épültek az ellipszis alakú dálatos lett: a Hildebrandt által alkal-pavilonok, amelyek megtörik a ké- 1724-ben meghalt Johann Philip mazott díszítõelemek könnyed, bé-sõbbi oldalhomlokzatok szigorúságát. Franz von Schönborn püspök. Utód- csi hangulatot kölcsönöztek a szigorúA mû felülvizsgálását az idõs Johann ja teljesen elhanyagolta a palota épí- cseh barokknak, amelyhez NeumannDientzenhoferre bízták, aki abból a tését, így a munkálatok csak 1729- még akkor is hû maradt, amikor a ro-családból származott, amely bevezette ben folytatódhattak, amikor egy újabb kokó cikornyás stílusjegyei egész Né-Németországba a cseh barokkot. A Schönborn, Fridrich Karl nyerte el a metországban elterjedtek.palota alapkövét 1720-ban rakták le. püspöki rangot. A fõépítész ezúttal isHárom év múlva Neumann Párizsba Neumann lett. A cseh mester munka- FÉNY ÉS POMPAutazott, és ott végre megismerkedhe- társává az építés második szakaszá-tett a barokk francia változatával is. ban Lucas von Hildebrandtot jelölték A palota építése 1744-re fejezõdöttAmikor megmutatta a würzburgi pa- ki, aki ugyanúgy az osztrák udvarból be. A belsõ díszítéssel a kor legkivá-lota terveit XV. Lajos udvari építészei- érkezett, mint a második Schönborn lóbb mûvészeit bízták meg: Antonionek, Robert de Cotténak és Germain püspök. Hamar kiderült azonban, Bossi stukkókészítõt, Rudolf Byss fes-Boffrand-nak, a francia mesterek azt hogy a két mester felfogása homlok- tõt, valamint Johann Wolfgang vanjavasolták neki, hogy az eredetileg ter- egyenest eltérõ, így végül arra a meg- der Auvera szobrászt. A palota külsõvezett két lépcsõ közül csak az egyi- állapodásra jutottak, hogy a munka megjelenése egyszerû: a patkó alakú építészeti részét Neumann, a díszítést A würzburgi palota Németország egyik legfényûzõbb barokk stílusú városi rezidenciája. A würzburgi püspökherce- gek palotáját 1719-ben tervezte Balthasar Neumann udvari építész. A fejedelmi lakhely kivitelezése gyönyörû példáját nyújtja a 18. századi építõmû- vészetnek. Képeinken: az éjszakai Palota-tér és a fejedelemasszony lakosztályának bejárata. 77

NÉMETORSZÁGtömb egy fõépületbõl áll, amelyben utána következõ háromfordulós lép- A lépcsõsor végül a Fehér Terem-a fogadótermek találhatók, valamint csõ, Neumann mestermûve, megfele- be vezet. Ez a helyiség utolsó pihe-két oldalszárnyból, ami a kápolná- lõ hatást keltsen. A lépcsõ alsó része nõül szolgál a hatalmas birodalminak és a magánlakosztályoknak ad széles pihenõhöz vezet: onnan indul fogadóterem elõtt, amelyben annakotthont. A belsõ terek kiképzését az ki a másik két szakasz, amelyek egy- idején pompában, csillogásban gaz-a jól tettenérhetõ elgondolás vezérel- mással párhuzamosak, de az elõzõ- dag rendezvényeket tartottak. A teremte, hogy a palota minél fenségesebb vel ellentétes irányúak. Az oldalfa- megvilágítását a kupolán vágott nyí-benyomást keltsen. A fõkapu egy- lak tetejét festmények és aranyozott lások fokozzák; ez a megoldás Hil-szerû elõcsarnokba nyílik, ami egy stukkók, a kupolát Tiepolo káprá- debrandt építészeti felfogását tükrözi.oszlopokkal körberakott kis terem- zatos freskója ékesíti, amely a való- A falakat itt is Tiepolo freskói díszí-be vezet. A terem kupoláját szándé- szerûtlenség különös érzetét kelti a tik, amelyek a város és a birodalomkosan alacsonyra építették, hogy az szemlélõben. történelmi eseményeit ábrázolják.78

A WÜRZBURGI PALOTA ÉS KERTJEI ◊ A kápolna a palota egyik legké- az épület másik oldalán fekvõ kertet A würzburgi palotát leleményes tervezé-sõbb elkészült része; Neumann és is gondosan megtervezte, de ezt a sû udvari kertek veszik körül. Halasta-Hildebrandt együttmûködése itt bi- munkát csak húsz évvel a halála után,zonyult a legeredményesebbnek. A 1753-ban fejezték be. Ekkor zárult le vak, szökõkutak és szabályos virág-tetõ három egymásba épített kupo- végérvényesen a palota építése. A II. ágyások váltják egymást.lájának freskóit Rudolf Byss készí- világháború bombázásai megrongál-tette. ták az épületet, de az alapos rekonst- A jobb oldali képen a kápolna belseje rukciónak köszönhetõen ma újra azt látható. A palotát és a várost, barokk szo- a szépséges mûalkotást csodálhatjukkásnak megfelelõen, Würzburgban is meg benne, amelyrõl a Schönborn nyilvános fényûzés, hanem a mindenegy tágas tér kapcsolta össze, ezáltal család becsvágyó püspökei álmodtak: földi jóban dúskáló magánélet is he-tökéletesen érvényesülhettek a palo- a würzburgi palotában nemcsak a lyet kapott.ta homlokzatának arányai. Neumann 79

LENGYELORSZÁGKRAKKÓ TÖRTÉNELMI A Wawel-dombon épült erõdít- mény körül fokozatosan egyre több VÁROSKÖZPONTJA házikó nõtt ki a földbõl. Az elsõ ki- rály, I. (Merész) Boleszláv (992–1025)Felvétel idõpontja: 1978 ♦ Besorolása: K (IV) – akinek nevéhez az ország egyesíté- se fûzõdik – fallal vette körül a Wa-M integy kétszázezer évvel ezelõtt kót. A településen több fontos keres- wel-dombot, és egy székesegyházat Krakkó környéke már lakott te- kedelmi útvonal haladt át (a Boros- építtetett. Valószínûleg az õ uralko-rület volt. A lengyelek polaknak (me- tyánkõ-, a Posztó- majd a Só-út), meg- dása alatt vált Krakkó püspöki szék-zõségi lakó) nevezik magukat; a szó erõsödését nagymértékben ennek hellyé. II. (Adakozó) Boleszláv volteredete a polan törzsre vezethetõ visz- köszönhette. az elsõ király (herceg: 1058-tól), akisza. Több szláv nemzetség is megje- 1076-ban a Wawel-dombon koronáz-lent ezen a vidéken, melyek közül tatta meg magát. III. (Ferdeszájú)két népcsoport emelkedett ki: a polá- Boleszláv felosztotta fiai között az or-nok Gniezno, a vislánok Krakkó kör- szágot, így az a következõ másfél év-nyékén telepedtek le. század során több kisebb fejedelem- ségre hullott szét. II. (Számûzött) A legenda szerint Krakkót Krakus Ulászló (1138–1146) – Krakkó és Szi-király alapította a mocsárral övezett lézia hercege, a Piast család szenioraWawel-dombon. A Wawel barlangjá- – hatalomra kerülésével Krakkó lettban egy gonosz sárkány tanyázott. Aletelepülõk biztonságuk érdekébenhetente egy marhát kényszerültekadni a féktelen étkû szörnyetegnek.Krakus király egy alkalommal égõ kén-nel töltötte meg a sarcállat belsejét,amitõl a sárkány elpusztult. (A legen-da ma is él: a barlangban mûsárkányeregeti tüzét az izgalmakra vágyó tu-ristákra.) A Visztula környékén élõ, viszlá-noknak vagy visztulaiaknak nevezettszláv népcsoportok alapították Krak- A Wawel-dombi királyi kastély jelentõsszerepet játszott a lengyel történelemben, mert a legtöbb királyi családnak itt volt a székhelye. A gótikus stílusú épületet itáliai építészek 1507 és 1536 között fenséges királyi palotává alakították.A 81. oldalon: a Corpus Christi-templom Kazimierz középkori városrészében.80

KRAKKÓ TÖRTÉNELMI VÁROSKÖZPONTJA ◊az uralkodók székhelye. Az ország Zsigmond királyig (1587–1632) az lásának köszönhetõen mára újra régitöbb kisebb fejedelemségre tagoltsá- ország fõvárosa volt, Zsigmond köl- pompájában tündöklik.ga miatt a terület meggyengült, s hó- töztette át a királyi udvart 1609-bendítók prédájává vált: több német tá- Krakkóból Varsóba. A híres követfogadó terem, vagymadás érte, majd az 1241-es tatár más néven a fejes terem egyedülállóbetörés hatalmas pusztítást okozott, A WAWEL-DOMBI KIRÁLYI a világon. 194 fából faragott fej díszí-súlyos károkat szenvedett Krakkó is. tette a mennyezetét, amibõl napjaink-A város újjáépítését V. (Tiszta) Bo- KASTÉLY ÉS SZÉKESEGYHÁZ ra mindössze 30 maradt. A fejekleszláv (1243–1279) kezdte meg, aki különbözõ társadalmi osztályokhozegyetlen, fallal körülvett várossá fog- Az eredetileg román és gótikus stí- tartozó személyeket ábrázolnak, ígyta össze a Wawel-domb környéki lusban épített kastélyt az 1499-es tûz- a harcsabajszú katonát, az apródot, aszétszórt településeket. vészt követõen a Jagelló-házból szár- nemesembert, a szépkisasszonyt és mazó I. Zsigmond király (1507–1548) a babérkoszorús költõt. A hercegségek újraegyesítése I. építtette át. Akkoriban az itáliai re-(Kis) Ulászló (herceg: 1296-tól, király: neszánsz igen erõs hatást gyakorolt A páratlan szõnyegeket 1548–15601320–1333) nevéhez fûzõdik, amivel a lengyel kultúrára, amit az olasz között II. Zsigmond király megren-megkezdõdött Lengyelország – s egy- származású királyné is szorgalmazott. delésére brüsszeli flamand mesterekben Krakkó – felvirágzása. Lengyel- Így természetes, hogy az építészeti készítették. Az eredetileg 356 darabotország királyait ettõl kezdve a Wawel- munkát itáliai mesterekre – Bartho- számláló gyûjtemény a fosztogatásokdombon koronázták meg, és ott is te- lomeo Bereccire és a firenzei Fran- nyomán 136-ra csökkent.mették el. A város egészen III. (Vasa) cescóra – bízták. Az õ terveik alap- ján készült el a díszudvart körbefo- A királyi palotával egybeépült Szent gó kastély, amelynek mind a négy Vencel-Szent Sztaniszláv székesegy- szárnya három, árkádokkal díszített házhoz 1320-ban fogtak hozzá, a 11., emeletbõl áll. Az átépítést követõen illetve a 12. századi, román stílusú Európa legszebb uralkodói palotája templomok helyén. A klasszikus gó- lett. 1609 után azonban megkezdõ- tikus katedrális három hajóból és egy dött a palotaegyüttes romlása: kifosz- kerengõvel körülvett apszisból áll, tották, az osztrák csapatok kaszár- melyet kápolnasor vesz körül. nyává alakították, a II. világháború alatt a náci kormányzó rezidenciája, A hagyomány szerint a Wawel-szé- a fõtisztviselõk lakása lett. Restaurá- kesegyházban helyezték örök nyuga- lomra az uralkodókat, késõbb az or- szág legjelesebb személyiségeit – mûvészeket, nemzeti hõsöket – is e 81

LENGYELORSZÁGnemzeti jelképpé vált helyen temet- A Zsigmond-kápolnával szemben mását a síremlék mellett elhelyezettték el. található a lengyelek talán legkedve- vitrinben állították ki. sebb uralkodója, a magyar szárma- Az aranykupolás Zsigmond-kápol- zású Hedvig (Jadviga) királynõ – I. A Szent-Margit kápolna egyben ana a közép-európai reneszánsz ki- (Nagy) Lajos magyar–lengyel király székesegyház sekrestyéje, innen nyí-emelkedõ alkotása. 1517–1533 között lánya – 1902-ben emelt fehér márvány lik a kincstárba vezetõ folyosó. ABartholomeo Berecci készítette I. Zsig- síremléke. Hedvig királynõnek kö- kincstárban – melyet 20. századi fres-mond király megrendelésére. Az osz- szönhetõen épült fel a Jagelló Egye- kók díszítenek – egyházi és ritka vi-lopos, szobrokkal díszített sírkápol- tem, miután hozományát és minden lági mûemlékeket õriznek, többek kö-na I. Zsigmond és szûk családja (fia, ékszerét e nemes célra ajánlotta fel. zött Hedvig királynõ ajándékba adottZsigmond Ágost, és leánya, Anna) Királyi jelvényeinek fából készített gyöngysorát, díszes miseruhákat ésmárványból készült síremlékét õrzi. koronázási jelvényeket.82

KRAKKÓ TÖRTÉNELMI VÁROSKÖZPONTJA ◊KRAKKÓ V. Boleszláv fejedelem a 13. század lehessen felülmúlni, megölte testvé- közepén egyesítette a Wawel körüli rét, majd tettét megbánva levetetteKrakkó mai elrendezése 1257-ben szétszórt településeket. Az új város magát a torony tetejérõl. A bal oldalialakult ki, V. Boleszláv fejedelem ha- sokáig befejezetlen maradt, mígnemtározott elképzelésének köszönhetõ- központja a 200 × 200 méteres a király bõkezûségének köszönhetõ-en, aki felvázolta az új város Piactér Piactér lett. en elkészült a 80 méter magasságba(Rynek GÁówny) köré felépítendõ nyúló építmény, mely szépségével éssakktáblaszerû alaprajzát. ményrendszerbe erõs tüzérséget te- magasságával messze felülmúlta a lepítettek. Az egykori városfalon kí- testvérgyilkos által építettet. Minden Az ekkor épített városfal védelmét vül a 19. században hozták létre a órában harsonaszó hasít bele a téra 15. század végén erõdökkel (bar- Planty parkot. A név az „ültetni” szó- nyüzsgésébe, mely hirtelen megsza-bakán) erõsítették meg. Az erõdít- ból ered, ami burjánzó növényzetre kad. E hagyomány eredete az 1241- utal. A várfalból mára csak a Flórián es tatár betöréshez nyúlik vissza. A kapu, az Asztalos-bástya és a Paszo- tatárok az éjszaka leple alatt egészen mányverõk bástyája maradt fenn az a Mária-templomig jutottak, amikor a õket összekötõ falakkal. toronyõr észrevette a közelgõ vesze- delmet, riadót fújt, ám egy tatár nyila Krakkó központja a negyvenezer átfúrta a torkát. A templom két tor- négyzetméternyi területû Fõtér, vagy nyának sziluettje Krakkó egyik leg- más néven Piactér, ami a kereskedel- ismertebb jelképe. mi élet és az ünnepségek színhelye volt. A térrõl indulnak ki a városka- A templomban õrzik Vit Stwosz pukig vezetõ, szélesebb utcák, melyek hatalmas, hársfából faragott szárnyas a város legfontosabb útvonalai. Mivel oltárát, melyet 1477–1489 között ké- az utak mindig derékszögben keresz- szített a mester a tanítványaival. A több tezik egymást, ebben a geometriai részbõl álló fõoltár Mária és Krisztus hálóban a háztömbök mérete is kö- életének legfontosabb eseményeit zel egyforma. A 13. század közepe örökíti meg. Csukottan a négy tábla táján épült házakat késõbb fokozato- mindegyikén három, összesen tizen- san különbözõ stílusú paloták és két kép látható. A belsõ táblák kinyitá- lakóházak váltották fel. A teret egy- sakor Szûz Mária és a tizenkét apostol koron meghatározó, 13. századi vá- képei tárulnak elénk. rosházát a következõ évszázadban le- bontották, egyedül magasba nyúló KAZIMIERZ KÖZÉPKORI VÁROSA tornyát hagyták meg, mely ma a Fõ- ÉS A STRADOM NEGYED tér legrégibb építménye. Kazimierzt és Krakkót kötötte össze A tér közepén a „Sukiennice”, azaz a Stradom, Krakkó egykori ipar- az árucsarnok áll; az eredetileg góti- negyede. Nagy Kázmér 1335-ben ala- kus épület felsõ részén reneszánsz pította a róla elnevezett Kazimierz stílusú elemek láthatók, és a 19. szá- városát, mely ma Krakkó része. Az zadban egy neogótikus külsõ oszlop- uralkodó két monumentális, gótikus sorral egészítették ki. katedrálist emeltetett: a Szent Kata- lin-templomot és a Corpus Christi- A Mária-templom Krakkó fõtemp- templomot. I. János Albert (1492– loma. A 14. században kezdték épí- 1501) király a vallási ellentétek miatt teni, ekkor készült el a szentély és a Krakkóból ide költöztette a zsidókat. mellékhajók. Késõbbi korokból szár- Kazimierz zsidó negyede évszázado- mazik a fõhajó, a kápolnák és az kon át pezsgõ élet színtere volt, mára elõcsarnok. Szépségét éppen a kü- már csak a zsinagógák emlékeztetnek lönbözõ stílusok (gótika, barokk) ke- a koncentrációs táborokból soha veredése adja. Két tornyának eltérõ vissza nem tért lakóira. magasságához egy legenda fûzõdik. A tornyokat egy testvérpár építette. A jobb oldali építõje, hogy mûvét ne 83

LENGYELORSZÁG AZ AUSCHWITZI vegyipari vállalat szintetikus kaucsuk- gyárat létesített, és munkaerõre voltKONCENTRÁCIÓS TÁBOR szüksége. Felvétel idõpontja: 1979 ♦ Besorolása: K (VI) A táborokat körülvevõ kétsoros kerítés mentén õrtornyokat állítottakA z emberiség történelmének leg- Glücks kapta a különleges megbíza- fel, s a szögesdrótba áramot vezettek. szörnyûbb katasztrófája vette kez- tást, hogy olyan, jól megközelíthetõ Auschwitz kapuján a világtörténetdetét 1939 õszén: a második világhá- helyet keressen, ahova minden meg- egyik leggyalázatosabb gúnymondataború. Lengyelországot lerohanta a náci szállt területrõl könnyen el lehet jut- olvasható: „Arbeit macht frei” (a mun-Németország, Franciaország és a Be- tatni a foglyokat. A Krakkó és Bécs ka szabaddá tesz). A tábor vasútállo-nelux államok napjai is meg voltak közti vasútvonalon egy 12 000 lelket másához tartozó rakodóhelyiség utánszámlálva – a Harmadik Birodalom há- számláló kisvárost talált. A település sorakoztak a foglyok barakkjai – aborús gépezete olajozottan mûködött. minden szempontból ideálisnak ígér- jelenlegi auschwitzi múzeum össze- kezett: az erdõ és a víz közelsége épp- sen 192 hektárt foglal el, és 153 épü- A német társadalom Hitler 1933. ja- úgy kedvezett a célnak, mint a környék letbõl áll –, itt voltak az õrök lakóhá-nuár 30-ai hatalomra jutása óta gyö- elmaradott, zárt jellege. A település zai, a konyha és a kórház is. A táborkeres változáson ment át. Heinrich neve Auschwitz, lengyelül O¾wiÂcim délnyugati részén, közvetlenül a kerí-Himmler, a Führer jobbkeze 1934. ja- volt. tés mellett állt a „börtön”, az a hatal-nuár 1-jei rádióbeszédében világossá mas raktárépület, amelyben a foglyoktette a náci célokat: „Az lesz az egyik Himmler az új koncentrációs tábor holmiját gyûjtötték össze. A táborlegfontosabb teendõnk, hogy a Führer építésének vezetésére Rudolf Hösst, belsõ rendjének biztosítását gondo-és a nemzetiszocializmus minden nyílt a sachsenhauseni tábor parancsnokát san kiválasztott, s így kiváltságos hely-vagy rejtõzködõ ellenségét felderítsük, jelölte ki. Höss „karrierjének” elsõ zetbe került rabokra bízták. A kápókmegküzdjünk velük, és megsemmisít- állomása Dachau volt. A foglyok kö- minél kegyetlenebbek voltak, annálsük õket. E feladat teljesítésének ér- rülményei fölött érzett kezdeti ször- nagyobb megbecsülésre számíthattakdekében készek vagyunk nem csupán nyülködését hamar felváltotta a teljes az SS részérõl.a saját vérünket ontani, hanem a má- részvétlenség. Késõbb a sachenhau-sokét is”. Az erõszak politikája oda seni tábor parancsnoka lett, majd Birkenau építési munkálatai csakvezetett, hogy Németországban sorra 1940. május 4-én kinevezték Ausch- 1942-ben fejezõdtek be. A kényszer-épültek a koncentrációs táborok Da- witz élére, és ezt a tisztségét egészen munkára fogott 12 000 fogolyból mint-chauban, Weimarban, Sachsenhausen- a holocaust végéig megtartotta. egy 10 500-an belepusztultak az em-ben, ahol a köztörvényes bûnözõket, bertelen hajszába. Míg a többi tábora politikai foglyokat és a rendszer bí- Az auschwitzi tábort német foglyok elsõsorban a szénbányák és a hadi-rálóit egyetlen zavaros embertömeg- emberfeletti kényszermunkájával épí- üzemek munkaerõigényét volt hivat-be zsúfolták össze. De ezek a táborok tették fel. 1940. június 14-én érkezett va kielégíteni, Birkenaut már kezdet-a hadszíntér kiszélesedésével egyre meg a lengyelek elsõ csoportja. No- tõl fogva haláltábornak szánták. Ideszûkebbnek bizonyultak. vemberre már 10 000 fogoly volt szállították azokat a szerencsétle- Auschwitzban, de összesen 30 000 neket, akiknek a fizikai állapotát nemA RÉMÁLOM KEZDETE embert akartak elhelyezni, így építet- találták megfelelõnek a munkavég- tek két altábort is: Auschwitz II. helyét zésre: az öregeket, a nõket és a gye-Amikor a németországi koncentrációs a Birkenau közelében lévõ nyírfaer- rekeket.táborok megteltek, az SS egyik tisztje, dõben jelölték ki, Auschwitz III-ét pedig Monowitznál, ahol egy nagy A ZSIDÓKÉRDÉS „VÉGSÕ MEGOLDÁSA” 1941 tavaszán Himmler személyesen látogatott el Auschwitzba, a táborok fõfelügyelõje, Glücks, és több magas rangú tiszt társaságában. Lelkesen gra- tulált Rudolf Höss táborparancsnok- nak, majd közölte vele, hogy a tá- bort tovább kell bõvíteni, hogy alkal-84



LENGYELORSZÁG1947-ben a lengyel kormány múzeumot létesített a 192 hektáros koncentrációstábor területén. Képeink: a 15 km hosszú szögesdrót-kerítés részlete (fent), az Auschwitz I. fõtábor barakkjai. Jobbra: a krematórium Birkenauban. A 83. oldalon: a birkenaui tábor vasútibejárata. Ide érkeztek a foglyokat szállító tehervonatok.mas legyen akár 100 000 fogoly be- A „végsõ megoldás” hatékonyságá- fogadtatás egy hazug színjáték forgató-fogadására is. Mi lehetett a célja egy hoz nem férhet kétség. A háború után könyve szerint zajlott: az orvosok márilyen, minden addiginál hatalmasabb már csak háromszázezer lengyel zsidó a peronon megvizsgálták az érkezõ-méretû koncentrációs tábornak? A élt a korábbi majd három és fél millió- ket, és a munkaképeseket elválasz-válasz nem sokáig váratott magára. ból; a hétszázezer német zsidóból alig tották a betegektõl és a rokkantak-Néhány hónap múlva Himmler Ber- harmincezren maradtak... A kilenc- tól. Az elõbbieket kényszermunkáralinbe hívatta Hösst, és tudomására százezer elhurcolt magyarországi zsidó küldték, az utóbbiakat egyenesen ahozta, hogy Hitler elfogadta a zsidó- kétharmada vált a fasizmus áldozatá- gázkamrába. Az öregeket és a gyere-kérdés „végsõ megoldásának” tervét. vá. A népirtás központja Auschwitz keket a második csoportba osztották.Az 1935-ös nürnbergi kongresszus óta volt: egy igazi halálgyár. Többször megismétlõdött a tragikusaz „endgültige Lösung des Juden- jelenet: aggódó édesanyák a nagy-problem” kifejezés a zsidók elüldözé- AUSCHWITZ POKLA szülõkre bízták gyermekeiket, aztsét és tulajdonuk kisajátítását jelen- remélve, hogy az idõs emberek és atette, legdurvább megnyilvánulása A foglyok többségét vasúton szállí- gyerekek kíméletesebb bánásmód-pedig az 1938-as hírhedt „kristály- tották Auschwitzba, hosszú szerelvé- ban részesülnek... Ezek az anyákéjszaka” volt. Ezúttal azonban másra nyeken, kegyetlenül összezsúfolva. valójában a biztos halálba küldtékutaltak a szavak: a „végsõ megoldás” Sokan az út során pusztultak el. A gyermekeiket.õrült gondolata a zsidóság teljes fizi-kai megsemmisítésének, egy egésznép kiirtásának a szándékát jelen-tette.86

AZ AUSCHWITZI KONCENTRÁCIÓS TÁBOR ◊ A tömeggyilkosság módszerei bor- lyet eredetileg rovarirtásra használ- metek 1944 végén felrobbantottákzalmasak voltak. Az SS-katonák elõ- tak. A folyamat módfelett egyszerû: õket –, és a négy krematórium, melyször az oroszoktól elfoglalt tankcsap- a Cyklon B lila színû pora a nedves épségben maradt, s napjainkban isdákba fektették a foglyokat, és sor- levegõvel érintkezve rendkívül gyor- látható. Az 1945. január 27-én meg-tûzzel végezték ki õket. Ez az eljárás san ható mérgezõ gázt fejleszt. Az érkezõ szovjet csapatok mindösszeazonban lassúnak és költségesnek elsõ kísérlet, amelyet 1941. szeptem- ötezer élõ foglyot találtak a halál-bizonyult. Késõbb zárt rakterû teher- ber 3-án végeztek 600 szovjet foglyon táborban.autókkal kísérleteztek, amelyekbe és 298 beteg emberen, teljes „sikert”visszavezették a kipufogógázt, de a aratott. Rudolf Höss így vallott „munkájá-Harmadik Birodalom fogyatkozó ról”: ...becslésem szerint legkevesebbüzemanyagkészletei idõvel a harcoló A gázkamrák egyszerû zuhanyozó- 2 500 000 áldozat kivégzésére és kiir-egységek szükségleteit sem elégí- helyiségeknek látszottak; ide terelték tására került sor elgázosítás és elége-tették ki. be a meztelenre vetkõztetett foglyo- tés útján, s további legkevesebb fél- kat. A holttesteket késõbb munkaosz- millió halt meg éhezés és betegségek A történelem Höss beosztottjának, tagok távolították el a gázkamrákból, következtében. Ez a szám mintegy 70-Fritschz standartenführernek „kö- a krematóriumokba szállították, s ott 80 %-a mindazoknak, akik fogolykéntszönheti” a legalkalmasabb eszközt: elégették. Auschwitzba kerültek.a ciántartalmú Cyklon B-gázt, ame- Egy melki túlélõ szavai drámai erõ- Az áldozatok között különbözõ or- vel idézik fel a tömeges gyilkosságok szágbeliek voltak, fõleg zsidók. 1944 iszonyatát: „Reggel hat óra van. Még nyarán mintegy 400 000 magyarorszá- teljes a sötétség. Havazik. A kremató- gi zsidót végeztünk ki... Amikor rium kéménye vörösen izzik, súlyos Auschwitzban berendeztem a meg- füstfoszlányokat ereget, és az égett semmisítési épületeket, Cyklon B-t hús elviselhetetlen szagát ontja a tá- használtam, amit egy kis nyíláson át borban felsorakozott nyolc- vagy tíz- hajítottunk be a halálkamrákba. Az ezer fogolyra...” emberek haldoklása... 3-15 percig tar- tott. Tudtuk, mikor haltak meg, mert A gázkamrák teljesítménye való- megszûnt a sivalkodásuk.” ban nagy volt: bár a szerzõk külön- bözõ adatokat emlegetnek, biztos- A holocaust mérlege egyetlen hideg ra vehetõ, hogy az auschwitz–birke- és egyszerûségében felfoghatatlan naui haláltábor legaktívabb idõsza- számadat: hatmillió ember. Huszon- kában naponta akár 5000 embert is négy nemzethez tartoztak. Nyolcvan elgázosítottak. A népirtás szörnyû százalékuk zsidó volt, a legtöbben emlékét õrzik a birkenaui gázkam- lengyelek. Auschwitz maga a holo- rák maradványai – a menekülõ né- caust – a Föld legnagyobb temetõje. 87

LENGYELORSZÁG – FEHÉROROSZORSZÁG BELAVEZSSZKAJA PUSCSA/BIA LOWIEZA NEMZETI PARK Felvétel idõpontja: 1992 ♦ Besorolása: T (III) ♦ Területe: 87 607 haA z európai bölényekrõl híres nem- cordata) és a gyertyán (Carpinus betu- nyoztak az európai állatkerteknek. Az zeti parkon Lengyelország és Fe- lus). A vizesebb talajú területen a ham- 1923-ban alakult Európai Bölényvédõhéroroszország osztozik. A Lengyel- vas fûzfa (Salix cinerea), a sarkvidéki Társaság három évvel késõbb áttelepí-országhoz tartozó 5069 hektáros Bia- nyírfacserje (Betula humilis) és az er- tett néhány példányt SvédországbólÁowieÄa Nemzeti Park, amelyet 1947- deifenyõ (Pinus silvestris) a jellemzõ. BiaÁowieÄába. 1949-ig a második világ-ben hoztak létre, kiterjed egészen a háború okozta veszteségek ellenéreBalti-tenger és a Fekete-tenger vízvá- A NAGY BIKA ALKONYA 49-re nõtt a bölények száma. Tizenötlasztójáig. Az ettõl keletre esõ terület év múlva a területet újra birtokukbaa Belavezsszkaja Puscsa Nemzeti Az európai bölény (Bison bonasus) a vehették a szabadon élõ bölények,Park, amelyet 1991-ben alakított ki a múlt századig még – a földrész leg- és 1976-ban, amikor számuk elértebelorusz kormány. délibb területeitõl eltekintve – elterjedt az 1600-at, bizonyossá vált, hogy az állatfajnak számított. Az AltamirábanA SÍKSÁGI ERDÕ feltárt bölényábrázolásoktól Ariszto- telész leírásán át a Niebelung-énekigA térséget hatalmas síksági erdõ bo- számtalan utalást találunk rá.rítja; egyik utolsó maradványa annakaz erdõtípusnak, amely régen egész A közép-európai nagy erdõirtásKözép-Európában honos volt. A talaj beszûkítette életterét, és a túlzásba vittdöntõen homok és iszapos agyag ke- vadászat pedig oly mértékben megti-verékébõl áll. zedelte az állományt, hogy az elsõ világháború kezdetére már csak két A síksági erdõ növényvilága igen vadon élõ csorda maradt: az egyik aváltozatos: 953 fajta virágos növény, Kaukázusban, a másik Belovezsszka-37 fajta páfrány, 254 fajta moha, 200 ja–BiaÁowieÄa erdeiben. 1919-ben egyfajta zuzmó és több mint 1000 fajta kormánybiztos tanúja lehetett az utol-gomba fordul elõ benne. Ez a sokszí- só kaukázusi bölénybika pusztulásá-nûség Belovezsszkaja-BiaÁowieÄa át- nak. A BiaÁowieÄában élõ állatokrameneti jellegét bizonyítja: a terület ha- nem kevésbé tragikus sors várt. 1910-tárán Nyugat-Európában megszokott ben 42 bölény pusztult el egy járvány-fajok is vannak – mint például a ko- ban. A csorda maradéka az elsõ vi-csánytalan tölgy (Quercus petraea) –, lágháború során semmisült meg. A va-de az euroszibériai tajga olyan jelleg- don élõ bölény az utolsó példányigzetes növényei is megtalálhatók, mint eltûnt a földrészrõl.a lucfenyõ (Picea abies). Az erdõ leg-gyakoribb fája a kislevelû hárs (Tilia Szerencsére megmaradt az az öt csorda, amelyet még a cárok adomá-88

BELAVEZSSZKAJA PUSCSA/BIALOWIEZA NEMZETI PARK oeurópai bölény megmentéséért vívott vitathatatlanul az õsi vadlovak jellem- Az európai bölény, amely a századküzdelem eredményes volt. zõje. Ezektõl az állatoktól származik elején még a kipusztulás szélén állt, ma a BiaÁowieÄában jelenleg élõ néhány már biztonságban élõ, védett állatfaj.A VADLOVAK vadló, amelyek az õsi európai vad- lovak utolsó példányai. keretében igyekeznek visszailleszteni1938-ban 18 szabadon kóborló lovat természetes környezetébe. Belavezs-találtak BiaÁowieÄa erdejében, melyek- A természetvédelmi területen ösz- szkaja Puscsa–BiaÁowieÄa a felejthetet-rõl kiderült, hogy vadlovak (Equus szesen 200 madár- és 56 emlõsfajt len európai bölénynek köszönhetõencaballus gmelini). Közülük két pél- számláltak össze. A legjelentõsebb a a természeti értékeit vesztett európaidány télen fehérre váltotta fekete szõ- hiúz (Lynx lynx) és a vidra (Lutra lut- földrész egyik kincse.rét, kivéve a fején és a lábán, ami ra). Az európai hódot (Castor fiber) a szakemberek speciális program 89

OROSZ FÖDERÁCIÓ MOSZKVA – A KREML EGY NEMZET MEGERÕSÍTETT ÉS A VÖRÖS TÉR KÖZPONTJA Felvétel idõpontja: 1990 ♦ Besorolása: K (I) (II) (IV) (VI) Itt mûködtek a nagyorosz birodalomM oszkva – a világ legnagyobb or- porodtak a kereskedõk és iparosok központi szervei, itt ülésezett a bo- szágának fõvárosa – lüktetõ éle- házai, áttelepült Vlagyimirból a pravo- járok tanácskozótestülete, a Duma.tének szíve a Vörös tér és a Kreml. szláv egyház feje, a metropolita is. III. (Nagy) Iván nagyfejedelem (1462–Utóbbi nemcsak a város központja, 1505) új erõdítményeket építtetett ahanem a hatalom szimbóluma is Dmitrij herceg 1367–1368-ban fehér Kremlben; 1485–1495 között készül-Oroszországban. kõbõl új falakat építtetett. E falak mögé tek el a vár – napjainkban is látható – húzódva sikerült a moszkvaiaknak vörös téglafalai. Mintegy kétezer évvel ezelõtt több visszaverniük a tatár, késõbb a litvánerõdítményszerû település, azaz goro- seregek meg-megújuló rohamait. Dmit- A 15. században a város már agyiscse állt a mai fõváros helyén. Ké- Moszkva folyó mindkét partját birtok-sõbb, a 10-11. században egy vja- rij herceg vezette az orosz hercegsé- ba vette, a Kreml körül – gyûrû alak-ticsnak nevezett szláv törzs telepedett gek küzdelmét a tatár hódítók ellen, ban – új városrészek (Kitaj-gorod –meg a környéken. Magát a várost amit 1380-ban végül siker koronázott: Kínai városrész, Belij-gorod – Fehér-1147-ben említik elõször írásos fel- a Don mentén, Kulikovónál szétver- város) nõttek ki a földbõl. Folytatód-jegyzések, így ezt az évet tekintik ték a tatár hordákat. Száz év kegyetlen tak az építkezések IV. (Rettegett) IvánMoszkva születésének. Ekkortájt ke- harcaiban, pestisjárványokkal dacol- (1533–1584) idején is. A 16. századrült a terület Jurij Dolgorukij szuzdali va érlelõdött az új orosz állam, amely- vége táján a Girej kán vezette krímiherceg uralma alá, aki a Nyeglinnaja nek vitathatatlan központja – különö- tatárok ellen építette ki Borisz Go-(Nem-agyagos) patak torkolatánál sen azután, hogy a bizánci egyház is dunov a negyedik védelmi vonalat, afekvõ Moszkov településen 1156-ban áttette székhelyét – Moszkva lett. falak elõbb fából, majd földbõl ké-kis favárat építtetett, a mai Kreml õsét. szültek. E legkülsõ, mintegy 14 km 1263-ban jött létre a Moszkvai Nagy- hosszú fal már csaknem 20 km2-nyifejedelemség; rövid életû függetlensé- várost fogott körül.gének Batu kán hordái vetettek véget;egész Oroszország mongol uralom alá A századforduló után a parasztfel-került. Mivel messze esett az Arany kelésektõl tartó bojárok a lengyel ki-Horda felvonulási útvonalától, rövide- rálytól kértek segítséget. A lengyel ne-sen visszanyerte önállóságát. I. (Kali- mesi haderõ mint megszálló vonult beta) Iván herceg (1325–1340) idején Moszkvába 1610 szeptemberében. El-Moszkva – 1328-tól Vlagyimir helyett lenük rövidesen hatalmas népfelkelésújra a fejedelemség fõvárosa – már indult egy Nyizsnyij Novgorod-i mé-jelentõs kereskedelmi és kézmûipariközpontnak számított. 1326-ban fog-tak hozzá az elsõ kõépület, az Usz-penszkij-székesegyház alapjainak le-rakásához, s Iván Kalita téglafallal vettekörül a Kremlt. A vár mellett egyre sza-90

MOSZKVA – A KREML ÉS A VÖRÖS TÉR ◊ A Vörös tér több mint 75 000 négyzet- méternyi területét nyugatról a Kreml, délrõl a Vaszilij Blazsennij székes- egyház (fent) határolja. Lenti képünkön a Konstantin Thon tervezte Nagy Kreml palota, a 90. oldalon pedig a tér északi oldala látható.száros, Kuzma Minyin és Dmitrij Po- volt. A 28 hektár alapterületû, három- szítését a híres Dioniziosz mester észsarszkij herceg vezetésével, s 1612- szög alaprajzú várnak öt kapuja van. tanítványai végezték. Évszázadokonben kiûzték a lengyeleket a városból. Falait 20 bástyatorony õrzi, köztük az át itt tartották a cárok koronázási ün- 1490-ben épült közel 50 méteres nepségeit, és ide temették a pravo- A modern orosz állam kialakulása Szpasszkij-torony. Órája negyedórán- szláv egyház fõpapjait.I. (Nagy) Péter (1682–1725) nevéhez ként harangjátékkal jelzi az idõ mú-fûzõdik. Ugyan 1712-ben székhelyét lását. A Blagovescsenszkij- (Angyali Üd-Szentpétervárra tette át, de Moszkva vözlet-) székesegyházon három év-szerepe a gazdasági életben továbbra A Kreml központja a Székesegy- század építõ- és díszítõmûvészeteis meghatározó maradt, s az orosz kul- házak tere, ahol a cárok katedrálisai figyelhetõ meg. A 14. századi alapokratúra fellegvárává vált. Mihail Lomono- emelkednek. Az Uszpenszkij- (Mária háromtornyú téglatemplom épült, sszov 1755-ben megalapította az elsõ Mennybemenetele-) székesegyház 1489 körül, Rettegett Iván idejénorosz egyetemet, s 1776-ban megnyi- építését Arisztoteli Fioravanti olasz egészült ki újabb hat toronnyal, me-totta kapuit a világhírû Nagy Színház. mester irányította; négy évi munka lyeket aranyozott lemezek borítanak.A fejlõdésnek Napóleon 1812. szep- után, 1479-ben készült el. Belsõ dí-tember 2-ai bevonulása vetett véget. Az Arhangelszkij- (Szent MihályAlig vették birtokukba a franciák a Arkangyal-) székesegyház szinténvárost, egyszerre több helyen tûz ütött olasz építész, „Új Aleviz” irányításá-ki – Moszkva napokig lángokban állt val épült (1505–1509) egy korábbi–, szinte az egész város elpusztult. templom alapjaira. Nagy Péter ural-Napóleon egy hónapig sem tartotta kodásáig itt volt az orosz nagyfejedel-Moszkvát. Azonnal megkezdõdött az mek temetkezési helye. Az ötvennégyújjáépítés: az üszkös romok helyén – sírhely közül a legrégebbi Kalita feje-már kõbõl – új házak emelkedtek. Az delemé 1340-bõl.I. világháború végén, 1918-ban a Le-nin vezette új szovjet kormány Moszk- A katedrális mellett emelkedõ, 1505vába tette át székhelyét. és 1508 között épült, 81 méter magas Nagy Iván Harangtorony a Kreml leg- magasabb épülete. A nyolcszögletûA CÁROK KATEDRÁLISAIA Kreml (jelentése: vár) évszázadokonát a fejedelmek és cárok székhelye 91

OROSZ FÖDERÁCIÓtorony tetõszerkezetét és az aranyo- A SZÉP TÉRzott hagymakupolát Borisz Godunovkészíttette 1600-ban. A toronyban és A Vörös tér nevét 1660 körül kaptaa hozzá tartozó épületben 21 harang (krasznij: vörös; másik jelentése szép,található; közülük a legnagyobb 70 ragyogó). A krónikák a 14. századitonnás. A harangtorony közelében gyakori tûzvészek miatt Tûz térnek,lévõ, 6,6 méter átmérõjû, 200 tonna a 16. századtól pedig Piac térnek ne-súlyú Cár-harang hangját sosem hall- vezik.hatták a moszkvaiak: még az öntõ-gödörben volt, amikor tûzvész pusz- A teret délrõl a híres Vaszilij Bla-tított a Kremlben, s a hirtelen fel- zsennij- (Boldog Szent Vaszilij- vagymelegedés és lehûlés következtében Mária Oltalma-) székesegyház hatá-megrepedt. rolja. Nagy központi tornyával, kilenc, élénk színû és egymástól különbözõA HATALOM JELKÉPE hagymakupolájával hûen tükrözi a 16. századi bizánci–szláv építészeti stílusA Nagy Kreml Palotával egybeépült tökéletességét és játékosságát. Való-Granovitaja Palota homlokzata szintén jában kilenc kisebb templomot épí-a Székesegyházak terére néz. Marco tettek egybe; középsõ, legmagasabbRuffo és Pietro Antonio Solario irányí- tornya 47 méteres. 1561-ben készülttásával 1487 és 1491 között épült. Ne- el, Barma és Posztnyik irányítása alatt.vét a homlokzatát díszítõ faragott, csi- A legenda szerint Rettegett Iván meg-szolt (granyonij) kõlapokról kapta. Az vakíttatta a két építészt, hogy ehhezépületben található a Kreml egyik leg- hasonló mûvet többé ne alkothassa-régebbi terme. 500 m2-es alapterületé- nak. A székesegyház elõtti kertbenvel korának legnagyobb belsõ tere áll az 1612-es népfelkelés két veze-volt. A keresztboltozatos mennyezetegyetlen masszív középsõ oszlopratámaszkodik. A belsõ falait díszítõegyházi témájú festményeket SzimonUsakov készítette 1668-ban. A Nagy Kreml Palota 1838–49 közöttKonstantin Thon építész irányításávalépült. Aki elõször látja, azt hihetné,hogy háromszintes, pedig nem ígyvan: elsõ emeletére két ablaksor enge-di be a fényt. Széles lépcsõsor vezetfel a Szent György-terembe, ahol már-ványtáblába vésve a rendjellel kitünte-tett tisztek neve olvasható. Csodálatospadozatát húszféle nemes fából ké-szült mozaikberakások alkotják. A Fegyvertár szintén Thon mûve.Míg Nagy Péter át nem költöztette azudvart Szentpétervárra, az Arzenáladott helyet a cári fegyver-, ékszerész-és ötvösmûhelynek. Ma gazdag fegy-ver- és mûkincsgyûjteményérõl neve-zetes, ahol megcsodálhatjuk az elmúltszázadokban használt trónokat, hintó-kat, díszes öltözékeket és koronákat.92

MOSZKVA – A KREML ÉS A VÖRÖS TÉR ◊ A Fegyvertár (balra fent) a Nagy Kreml Palota mellett áll; mindkét épületet Konstantin Thon tervezte. Az épületek belsõ pompáját jól illusztrálja a jobb alsó képünkön látható elõcsarnok. A bal alsó képen a Vörös teret határoló egyik templom látható. tõjének – Minyin és Pozsarszkij – em- lékére emelt szoborcsoport. A Vörös teret keleten a GUM, az ország legnagyobb áruháza, északon az 1870-es években épített Történeti Múzeum határolja. A Kreml falai elõtt emelkedõ Lenin-mauzóleum még nap- jainkban is valóságos zarándokhely. A Vörös tér és a Kreml tökéletes kompozíciója egyesíti a hajdani biro- dalom fõ alkotóelemeit: bevehetetlen erõdítmény, a központosított hatalom szimbóluma, egyben az ortodox egy- ház fõpapjainak székhelye. Talán nincs is a világon más, mely ilyen tökéletesen tükrözné egy ország ha- talmi viszonyait. 93

OROSZ FÖDERÁCIÓ SZENTPÉTERVÁR megfigyelhetõ ez a Kis Ermitázs (1775) és az Ermitázs Színház épületén, melyTÖRTÉNELMI KÖZPONTJA – mások mellett – La Mothe ízlését dicséri. Az utolsó szakaszban, a na- póleoni megszállás után a birodalmi klasszicista stílus vált uralkodóvá, amit olyan kiváló építészek neve fémje- lez, mint Carlo Rossi, Voronyikin és Thomon. Felvétel idõpontja: 1990 ♦ Besorolása: K (I) (II) (IV) (VI) A NÉVA PARTJÁNS zentpétervár – azaz Szankt Petyer- amely az új fõvárost kötötte össze A város négy pontján emelkednek a burg – városának alapkövét 1703- Pavlovszkkal. legszebb paloták és mûemlékek: aban Nagy Péter cár fektette le. A nyu- Néva két partján, a Nyevszkij Prosz-gati szellemi életért rajongó uralkodó A 20. század hajnalán Szentpétervár pekt mentén és a Szadovaja utcában.a város alapításával „ablakot vágott világméretû történelmi események szín-Európa felé”. terévé vált. Itt tört ki 1917-ben az októ- A Néva-delta egy kis szigetén épült beri forradalom, mely megdöntötte a 1703-tól a Péter–Pál-erõd, ami körül A Finn-öböl partján – a Néva deltá- cárok uralmát, s a bolsevik párt vezette a város kialakult. Falai között 1917-jának mintegy 100 szigetén és a szá- szovjetek kezébe adta a hatalmat. ig politikai foglyok raboskodtak; ka-razföldön – épült város Oroszország tedrálisában temették el Nagy Pétert,legfõbb tengeri kikötõje lett. A város neve többször is változott: és a trónon õt követõ cárokat. He- az I. világháború kitörésekor Petrográd gyes tornyát, mely a város egyik jel- Az európai kultúra szerelmese, Nagy lett, 1924-ben Leningrádra változtatták, képe lett, Trezzini készítette 1733-ban.Péter (1689–1725) cár, miután bejárta de napjainkban újra SzentpétervárnakPoroszországot, Angliát és Ausztriát hívják. Az erõdtõl nem messze a Néva– ahol mûvészetet tanult, és megismer- partján álló kis faépítmény „Nagyte korának legfejlettebb ipari vívmá- A VÁROSÉPÍTÕK Péter Házacskája”, innen figyelte a cárnyait –, azzal a határozott szándékkal a városában folyó munkálatokat. Je-tért vissza hazájába, hogy megújítja A város tervezését és építését maga a lentõsége természetesen elsõsorbanés modernizálja a külföld elõl elzár- cár irányította. Több ezer orosz kato- abban rejlik, hogy Szentpétervár elsõkózó Orosz Birodalmat. I. Péter az új na, kényszermunkára ítélt rab, svájci épülete volt, de egyúttal egy már le-város alapításával több célt is meg és ottomán hadifogoly, finn és észt tûnt építészeti stílus lenyomatakéntakart valósítani: egyrészt biztosítani munkás vett részt a 18. század legna- maradt az utókorra.az északi háború során megszerzett gyobb urbanisztikai alkotásának lét-területek védelmét, másrészt kereske- rehozásában. I. Péter Szentpétervárra A rakparton horgonyoz a híresdelmi és politikai kapcsolatot kiala- csábította a kor legjelesebb építészeit Auróra cirkáló: 1917. október 25-énkítani az európai országokkal, s egy- és várostervezõit, többek között Trez- e hajóról adták le azt az ágyúlövést,ben új szellemi központot teremteni. zinit és Matarnowit, akik egyesítették mely jelt adott a Téli Palota ostromára. az olasz reneszánsz és a holland ba- Szentpétervár 1712-ben a biroda- rokk építészet vonásait. A Vaszilij-szigeten áll a svájci Tho-lom fõvárosa lett, 1724-ben már mon által 1804–1810 között épített dór75 000 lakost számlált. A 18–19. szá- A rokokó pompája és fényûzése oszlopos templomot idézõ régi Tõzs-zadban gyárak tucatjai nyitották meg Bartolomeo Rastrelli és tanítványai de, melyben ma a Haditengerészetikapuikat, mint az Izsori fegyvergyár munkáiban nyilvánult meg a legszeb- Múzeum mûködik. Szemben, a Sztrel-és a Putyilov-féle vasöntöde. 1725-ben ben: számos épület, kastély és kert ka téren két világítótorony, a kétitt alakult meg az Orosz Tudományos készült terveik szerint. Rosztrum-oszlop nyúlik a magasba.Akadémia, késõbb egyetemek, szín- Nevüket a díszítésül használt hajóorr-házak, múzeumok nyíltak. 1837-ben A városépítés harmadik szakaszát, formáról (rosztrum) kapták. A régielkészült az elsõ orosz vasútvonal, II. (Nagy) Katalin (1762–1796) korát Vámépületben kapott helyet az Orosz a tiszta klasszicizmus jellemezte. Jól Tudományos Akadémia Irodalmi In- tézete, melyet Puskin-háznak is ne- veznek: itt õrzik az orosz irodalom nagy alakjainak kéziratgyûjteményét.94

SZENTPÉTERVÁR TÖRTÉNELMI KÖZPONTJA ◊ Képünkön az 1907-ben merénylet áldozatául esett II. Sándor emlékére épült, Megváltó – másnéven a Vér – Temploma látható. A felsõ képen: a kupola egyik részlete. A szigetnek a Nagy Névára nézõ ható a Tengerészeti Akadémia, a régi res lovasszobrával, melyet Falconetoldalán húzódik az Egyetemi rakpart, Mensikov-palota, az Ermitázs egyik készített 1776-ban. Egyik oldalán a –ahol annak idején I. Péter minisztériu- szárnya és az 1808-ban épített Bányá- Rossi tervei szerint 1834-ben emelt –mai mûködtek, ma a Szentpétervári szati Intézet. Szenátus és Szent Szinódus áll. A De-Egyetemet találjuk. Az 1764–1788 kö- kabristák terét a Szent Izsák-székes-zött Mothe és Kokorinov tervei szerint RAGYOGÓ TEREK egyház zárja le: Auguste Montferrandkészült, jellegzetes egyiptomi szfinxei- tervei alapján épült 1858-ban. Marõl ismert Szépmûvészeti Akadémia A Néva szemközti partján helyezke- múzeumként mûködik, a kupolatér-(ma festészeti fõiskola) mellett az dik el a Dekabristák tere – ahol 1825- bõl csodálatos kilátás nyílik a város-1786-ban épült Szent András-kated- ben leverték a nemesi forradalmárok ra. Mellette – Zaharov munkája (1823)rális magasodik. Nem messze tõle lát- felkelését –, közepén Nagy Péter hí- – az Admiralitás 72 méteres tornya tör az ég felé. A Dvorcovaja, azaz a Palota tér kö- zepén emlékoszlop áll, melyet a 19. század elején, a Napóleon fölött ara- tott gyõzelem emlékére emeltek. 1905 telén itt lövetett I. Miklós cár a temp- lomi zászlók alatt felvonuló tömegre, s 1917 októberében itt indultak ro- hamra a szovjetek vezette felkelõk. A tér délkeleti oldalát a félkör alakú, volt Vezérkari épület zárja le. Az ural- kodó épület azonban az impozáns Téli Palota, az orosz barokk egyik leg- szebb példája. Ez az épület is Rastrelli 95

OROSZ FÖDERÁCIÓ A Téli Palota az orosz barokk mester- A nyugat-európai mûvészet remekei (Jacquot, 1837) nyitja meg, amit a mûve. A háromemeletes, egy kilométer 125 termet foglalnak el. A 13–18. szá- Sztroganov-palota követ, utóbbi Rast-hosszú homlokzatú, 18. század közepén zadi olasz, a 15–16. századi németal- relli alkotása (1754). emelt épületben található a világhírû földi, a 17. századi flamand és a 17–18. századi holland festészet világmére- A Kazányi Miasszonyunk-székes- Ermitázs Múzeum. tekben is egyik leggazdagabb gyûjte- egyház (mely 1932-tõl a Vallás és az ményében világhírû festõk – többek Ateizmus Történetének Múzeuma)munkája, 1754–1764 között építette. közt Leonardo, Raffaello, Rubens, Pi- Voronyihin tervei alapján készült elEgyik frontjával a Névára néz, míg casso és Tiziano – több mint 8000 al- 1811-ben. Formája elnyújtott keresztrehomlokzata a tér felé fordul. Csillogó kotása látható, a különbözõ szobrok, emlékeztet, oldalhomlokzata elõttfolyosóin – melyen hajdanán cárok bútorok, ezüst- és porcelántárgyak félkör alakú oszlopsor húzódik. Jó-sétáltak – ma mintegy 4 millió látogató száma eléri a 3 milliót. Felbecsülhetet- val modernebb a Vér Templomakéntfordul meg évente. len értékû az antik szobor-gyûjtemény is emlegetett Megváltó Temploma is, és számtalan tárlót töltenek meg a (1907); Parland építette II. SándorAZ ERMITÁZS keleti, közép-ázsiai, iráni, kínai, indiai emlékére, aki ezen a helyen lett me- régészeti és mûvészeti értékek. rénylet áldozata.A Téli Palotával egységes stílusbanépült a Kis Ermitázs, a Régi Ermitázs HATALMAS SUGÁRUTAK A régi Városházától kis utca vezetés a Cári Színház. Az Ermitázs-épület- a Mûvészetek terére, ahol az Etno-együttes kelet–nyugati homlokzata 230 A város másik tengelye az Admiralitás gráfiai Múzeum magasodik. Ugyan-méter, az észak–déli 140 méter hosszú. mögött kezdõdõ, 60 méter széles és ebben a tömbben, az 1825-ben, RossiA számadatok megdöbbentõek: 1055 4,5 kilométer hosszú Nyevszkij-Prosz- tervei alapján készült egykori Mihály-terem, 117 lépcsõ, közel 2000 ablak... pekt (Nyevszkij sugárút). Két oldalán palotában kapott helyet az Orosz emelkednek a város legpompásabb Múzeum, mely kivételesen gazdag A múzeum magját alkotó festmény- palotái. Kiindulópontja – a Gogol és 18–20. századi ikon- és festmény-gyûj-gyûjtemény 1764-ben került a cári csa- a Herzen utca találkozása – Szent- teménnyel büszkélkedhet. A Nyevsz-lád birtokába. A Téli Palotában tekint- pétervár központja. A sugárút mûem- kij sugárút felé haladva a Komédiahetõk meg a legértékesebb alkotások. lékeinek sorát a Holland-templom Színház és a Szaltikov-Scsedrin Nem- zeti Könyvtár (Rossi, 1832) követke- zik, ahol több mint 23 millió könyvet96

SZENTPÉTERVÁR TÖRTÉNELMI KÖZPONTJA ◊ Szentpétervár nem csak a belváros mûemlékei miatt lett a Világörökség része. Környékén több gyönyörû épület található, olyanok mint II. Katalin Palotája (bal oldali képünk). Fent: a szép parkjairól, pavilonjairól nevezetes Petrodvoreci Palota egyik pavilonja.és értékes kéziratot õriznek. Az Oszt- szobrairól híres – Anicskov-híd túlol- közelében fut a Mars-mezõrõl kiin-rovszkij téren áll II. Katalin emlék- dalán folytatódik a pályaudvar és az duló Szadovaja (Kert) utca. Legfon-mûve, a Pionír-palota – az egykori Alekszandr Nyevszkij-kolostor felé. A tosabb épületei a Forradalom Hõsei-Anicskov-palota (Rastrelli, 1750) – és kolostort Nagy Péter az új város fõ- nek emelt Emlékmû, a Nyári-palotaa Puskin Drámai Színház (Rossi, 1832). templomának szánta. Mögötte már a és a Nyári Kert. A nyári lakhelyként modern városrész található, mely szolgáló palota és a park – a város„ÉSZAK VELENCÉJE” szinte teljes egészében a városnak legrégebbi parkja – Nagy Péter cár rengeteg szenvedést és pusztítást oko- kívánságára készült. A sétányokatA Nyevszkij-Proszpekt a Fontanka- zó II. világháború után épült. több száz – olasz mesterek munkájátfolyón átívelõ – ágaskodó paripákat dicsérõ – szobor, tavacska, liget ésmegfékezõ emberalakokat ábrázoló Ellenkezõ irányban, a Nyevszkij- barlang szegélyezi. A parktól néhány Proszpekttõl északra, a Néva-folyó méterre áll a Mérnöki Palota, melyet I. Pál (II. Katalin meggyilkolt fia) épít- tetett. A városon kívül is találkozhatunk építészeti remekmûvekkel, mint Pet- rodvorec mesés parkjai, palotái, hí- res kútjai és pavilonjai, vagy Lomo- noszovban II. Katalin káprázatos re- zidenciája, és Pavlovszkban a csodá- latos fasorok. Nagyság és szépség találkozik eb- ben a városban, melyet 101 szigete, számos csatornája és hídja miatt joggal neveznek „Észak Velencéjének”. A vi- dám és ragyogó Szentpétervár nem- csak Oroszország második városa, hanem a legelbûvölõbb, legköltõibb és legfenségesebb hely a fehér éjsza- kák birodalmában. 97

OROSZ FÖDERÁCIÓKIZSI POGOSZT egyéb vízi alkalmatosságokkal renge- tegen érkeztek az egyházközösségFelvétel idõpontja: 1990 ♦ Besorolása: K (I) (IV) (V) minden pontjáról az istentiszteletekre. Kizsi Pogoszt egyben a közélet köz-A z Európa legészakibb területein centrális helyen létesített Kizsi Po- pontja is lett. igen elterjedt, nagy hagyomá- goszt lehetõvé tette a hívek vallási ésnyokkal rendelkezõ faépítészet talán egyben közösségi életének kialaku- A kemény tél azonban minimális-legszebb példája az Onyega-tó egyik lását. ra korlátozta a közlekedést, az elszórtszigetén található Kizsi Pogoszt. Az települések gyakran elszigetelõdtek.épületegyüttes két templomból s egy A 37 méter magas fõtemplom már Kizsi Pogosztba ilyenkor a hívõk ele-harangtoronyból áll. A középkor vé- messzirõl látható, mintegy tájékozó- nyészõ része jutott csak el. Ezért lát-gén a késõi és nehézkes hittérítés köz- dási pontként is szolgálva a hajósok szott célszerûnek két templomot épí-pontja volt Karélia zord vidékein. számára. teni: egy nyárit, amely nagy befogadó- képességével a vallási szertartásokon A „pogoszt” szónak az orosz nyelv- A VALLÁSI ÉLET KÖZPONTJA túl a közösségi élet helyszínéül is szol-ben több jelentése is van. Lehet kul- gált, s egy kisebbre tervezett téli temp-turális, közigazgatási és egyházi köz- Bár találunk utalásokat arra, hogy már lomot, aminek könnyebben megold-pont, temetõ, vagy éppen vallásos a 16. században létezett két templom ható a fûtése.épületek együttese. A Kizsi Pogoszt Kizsiben, 1693-ban mindkettõt lerom-eredete a középkorba vezethetõ visz- bolta egy villámcsapás. A jelenlegi A NYÁRI TEMPLOMsza, amikor a novgorodi hercegek or- épületeket a 18. század elsõ évtizedei-todox papokat küldtek Karélia lakói- ben, a korábbi templomok helyén Az Átlényegülés-temploma, azaz anak megtérítésére. emelték. A harangtornyot egy évszá- nyári templom tehát nagyobb és szer- zaddal késõbb Sziszoj Oszipov ács- kezete is bonyolultabb. Dendrokro- A terület földrajzi sajátosságai – hi- mester készítette. nológiai vizsgálatok szerint valószí-deg éghajlat, elszórtan élõ lakosság – nûleg 1713 és 1714 között épült. Köz-már a kezdetektõl fogva nehezítették Az egymástól nagy távolságokra ponti tere nyolcszög alakú, melyhezaz egyházközösség szervezését, de a élõ hívõk nyáron csónakokkal és a négy égtáj felé kinyúló téglalapok csatlakoznak: az egyik a narthex, azaz elõcsarnok, a másik kettõ az oldal- hajó, és az utolsó az apszis, mely meg- hosszabbodik és trapéz alakban vég- zõdik. A bejárat a nyugati oldalon talál- ható, ahol egy kisebb fedett elõcsar- nokon át kettõs lépcsõsoron juthatunk be a templomba. A lépcsõk tágas elõ- csarnokba vezetnek, mely kettõs sze- repet töltött be: ebédlõ és tanácsterem is volt egyben. Ezt követi a fõhajó, ahol a falak mentén helyezték el a pado- kat. Egy aranyozott, 102 ikonnal dí- szített, hársfából faragott ikonosztáz választja el ezt a teret az apszistól, ahol az oltárt emeltek. HAGYMAKUPOLÁK A nyári templom látványos és rend- kívüli szaktudást igénylõ építészeti megoldása a tetõszerkezet. A temp- lom fõhajójának esõ elleni védelmét98

KIZSI POGOSZT ◊bonyolult tetõzet biztosította. Leg- ben helyezkedik el a hatszög alakú A Kizsi Pogoszt az Onyega-tavon,szebb része mégis a hihetetlenül ösz- apszis. A tetõszerkezet belül lapos, Kizsi szigetén emelkedik.szetett, 22 különbözõ méretû, aranyo- kívülrõl viszont kilenc hagymakupolazott hagymakupola. Minden egyes koronázza. Ikonosztázának az ötve- A nagyobb méretû nyári templomotkupola egy „bocská”-nak nevezett kis nes években elvégzett rekonstrukció (fent) 22 aranyozott kupola díszíti.nyeregtetõn helyezkedik el. A hagyo- során megpróbálták visszaadni 18. Jobbra a kezdetleges, fából készültmányos orosz faépítészetre jellemzõ század eleji, eredeti formáját.módon az egész toronyegyüttest nyár- harangtorony látható.falécek és -zsindelyek borítják. Mûvészeti értékén kívül a Kizsi A téli templom (balra) belsõ tere kisebb, Pogoszt épületegyüttes egy mára már Sokkal kisebb és egyszerûbb szer- letûnt, hagyományos építészeti tech- mert a téli hónapokban a vidék zordkezetû a Közbenjárás temploma, azaz nika képviselõje, ékes bizonysága an- idõjárása miatt a hívõk csak egy részea téli templom, mely 1764-ben épült. nak, hogy ügyes kezekben milyen tudott részt venni az istentiszteleteken.Alapja egy négyszögbe illesztett nyolc- sokoldalúan megmunkálható építõ-szög: ezzel a megoldással készült az anyag lehet a fa. A templomok láttán 99orosz fatemplomok többsége. Nyu- a mai szemlélõ csodálattal adózik azgati végében egy átjárón át közelít- egykori orosz ácsmesterek találékony-hetõ meg a tágas ebédlõ, keleti végé- ságának, zsenialitásának.

FINNORSZÁGPETÄJÄVESI ÓTEMPLOMA Felvétel idõpontja: 1994 ♦ Besorolása: K (IV)A lutheránus egyház akkor eresztett Petäjävesi temploma a reneszánsz bau), ami az ország keleti részére jel- gyökeret Skandináviában, amikor koncepciót (centrális alaprajz) olyan lemzõ hagyomány. A falakat eredeti-a 14. században Mikola Agricola, Lu- gótikus formákkal vegyíti, mint a leg nem borították falemezek, mintther tanítványa, Turku püspöke és az csúcsíves boltozat. 1763-64-ben épült most. A kereszt szárai fölött fenyõ-Újtestamentum fordítója a finn re- Jaakko Klemetinpoika Leppänen irá- bõl készült szögletes boltozatok emel-formáció vezetõ személyiségévé vált. nyításával. Unokája, Erkki Leppänen kednek, amelyeket nyolcszögletûA reformista mozgalom már Luther 1821-ben a templomot egy harang- kupola fog össze.életében elterjedt Németországban, toronnyal egészítette ki.majd gyorsan elérte Dániát, Norvégi- A kupola felsõ részének kör alakjaát, Svédországot és Finnországot is. Az épület egy kicsiny félsziget csücs- a klasszikus opaion (a görög ope,Történetét vallási tanok konfrontációi kében – kõfallal körülvett temetõ kö- „nyílás” alapján) reneszánsz értel-és teológiai csatározások tarkították, zepén – áll, a Jämsä és a Petäjävesi mezésébõl adódik. A falakat, a talap-amelyeket néha a világi hatalom zárt tavak összefolyásánál. E bámulatbale. A reformáció lutheránus ágának ejtõ tájon a hívõk is látványos módontérnyerését Észak-Európában maguk jártak istentiszteletre: nyáron egy kisaz uralkodók szorgalmazták azért, bárka szállította a környékbelieket ahogy függetlenítsék magukat Róma tó partjától a templomig, télen, mikorbefolyásától, és véget vessenek orszá- a hõmérséklet elérte a -10 °C-ot, s agukban a püspökök uralmának. A tó befagyott, a legalkalmasabb köz-reformáció ezekben az országokban lekedési eszköznek a korcsolya bi-nemzeti törekvésekkel kapcsolódott zonyult.össze. A templom alaprajza kereszt ala- Az új vallási áramlat gyors terjedé- kú, melynek mind a négy szára 17×7se nyomán a 17. és 18. században méter. Ez a modell Jean de la Valléeszámtalan templom épült, melyek keze nyomán jelent meg a nagyvá-mára a lutheránus építészet legfõbb rosokban a 17. században, majd el-reprezentánsaivá váltak. terjedt vidéken is. A harangtornyot keskeny folyosó köti össze magával A fa évszázadokon át elsõdleges a templomépülettel.építõanyagként szolgált Skandináviá-ban. Így a lutheránus templomok is A fõszerkezetet vízszintesen egy-– melyeket igen kifinomult építészeti másra rakott gömbfák alkotják (Block-megoldások jellemeznek – döntõenfából épültek. A faanyagot használó architektoni-ka hagyományai és titkai a középkorsorán kiváltságos örökségként száll-tak apáról fiúra. Az építõcéhek szi-gorúan zártkörûek voltak, akár a fran-cia katedrálisok mesterembereinekgrémiumai.100