Világörökség

PORTUGÁLIABATALHA KOLOSTORA Felvétel idõpontja: 1983 ♦ Besorolása: K (I) (II)A 12. század elején – az 1139-es ouri- sége rendeleteiben is tükrözõdött: a A batalhai kolostor építési munká- quei gyõzelem után – I. Alfonz királyi udvarnak másfél évig kellett latait Alfonso Domingues portugálgróf királlyá koronáztatva magát füg- gyászolnia, és egy éven át tilos volt építész irányította, egy bizonyos Hugógetlenítette Portugáliát Kasztíliától. Az színházi elõadásokat és népi ünne- mester közremûködésével, aki való-ezt követõ két évszázad háborúsko- peket tartani az egész királyságban. színûleg angol származású volt. A ba-dástól terhes politikai csatározások és talhai kolostor három hosszanti hajójagyakori határváltoztatások kora volt. Kasztília népét azonban sokkal a kereszthajóban végzõdik, innen nyí- kevésbé törte le a vereség, míg I. Já- lik az öt kápolna, melyek közül a kö- I. Ferdinánd (1367–1383) után a nos kudarca nagy elégtételt nyúj- zépsõ mélyebb, mint az oldalán lévõtrónt lánya, Beatriz örökölte, aki I. tott a portugál rendeknek, ugyanis két-két kisebb helyiség. Több mintTrastámarai Jánoshoz, Kasztília kirá- egykori uralkodójuk, I. Péter nemcsak 32 méteres magasságban keresztbol-lyához ment feleségül. Ferdinánd a trónt veszítette el, hanem törvény-halálakor a portugál rendek joggal telen testvére, II. Henrik – a vesztestarthattak attól, hogy elveszítik füg- I. János édesapja – meg is ölette. Agetlenségüket, mivel Beatriz és a kasz- történelem valahol megismételte ön-tíliai király házasságából született magát, csak a szerencse fordult meg,gyermek, törvényes trónra kerülése és I. Jánosnak el kellett fogadnia,pillanatában Kasztília királyságához hogy a törvény szerint fiát illetõ bir-csatolhatja a portugál területeket. Az tokok I. Aviz János fennhatósága aláAviz-rend nagymestere, János – a Fer- kerültek.dinánd elõtt uralkodó I. Péter törvény-telen fia – magához ragadta a kezde- BATALHA, A CISZTERCITÁKményezést, s megszerezte a rendigyûlés beleegyezését a nemesi felke- KOLOSTORAléshez. Ám mielõtt hadba indulhatottvolna a portugál trón megszerzéséért, I. Aviz János betartotta ígéretét, és azígéretet kellett tennie arra, ha a sors aljubarrotai gyõzelem emlékére lefek-kedvez neki, a gyõzelem emlékére tette a kolostor alapkövét. Batalhaimpozáns kolostort építtet. lényegében a hagyományos európai cisztercita kolostorok sorába tartozik, Trastámarai János, Kasztília királya, bár az átalakítások és bõvítések sorána krónikák szerint hatalmas hadsere- gazdagították más mûvészeti elemek-get toborozott, harcedzett lovassága kel is az épületet.messze felülmúlta a portugálok össze-verbuvált csapatainak erejét. A sors- A cisztercita építészet ötvözi a ro-döntõ ütközetre 1385. augusztus 15- mán stílust a gótikával. Kialakulásaén került sor Aljubarrotánál. A heves Szent Bernát nevéhez fûzõdik, akiküzdelemben mindkét fél óriási vesz- 1119-ben utasításban rögzítette, hogyteségeket szenvedett, s az összecsa- a díszítések legyenek egyszerûek éspásban végül a portugálok gyõzedel- mértékletesek. A reform gyorsan ter-meskedtek. Trastámarai János évekig jedt, az építészek elfogadták a kereszt-sajnálkozott a vereség miatt, keserû- boltozatot, amit a ciszterciták késõbb örökül hagytak a gótikának.152

BATALHA KOLOSTORA ◊tozat borítja az épületet. A templom- ge) és Tengerész Henrik infáns (aki A Batalha-kolostor egy történelmihajóban kialakítottak egy négyzet ala- Sagresben a világ elsõ Tengerészisko- esemény – a portugálok 1385-benkú, 19,8 méteres oldalhosszúságú kis láját alapította, megnyitva ezzel az a spanyolok felett aratott gyõzelmének –kápolnát, szép csillagboltozatát nyolc óceán útjait Portugália hajósai számá- építészeti és mûvészeti emlékmûve,oszlop tartja. Ez a gyönyörû kápolna ra) – nyugszanak. a portugál gótika remeke, de tükröziaz Alapító-kápolna, itt helyezték el a korának olyan építészeti vonásait is,névadó I. János király és neje, Philip- Ugyanebbõl a korból származik a mint a manuelin stílus. Képünkönpa királyné díszes szarkofágját. A kö- Káptalan-terem és a Királyi kerengõ.rülöttük található többi síremlékben A gótikus kerengõt a késõbbi átala- a kolostor látképe.fiaik – Ferdinánd, János (a Jakab-rend kítások során manuelin elemekkel ésnagymestere), Péter (Coimbra herce- egy csodálatos kõcsipkével díszítet- 153 ték, melyen a fény és az árnyék különös

PORTUGÁLIAjátéka figyelhetõ meg. A négyzet alap-rajzú Káptalan-terem oldalhossza 19méter, elegáns boltív fedi, mely amasszív építészet és a látszólag töré-keny dekoráció találkozásának kö-szönhetõen meglepõen könnyednektûnik.NÉGY KIRÁLY KOLOSTORAA kolostort alapítása után két év- csak ekkor készült el a kápolnák be- A manuelin mûvészet tulajdonkép-századon keresztül gazdagította a por- járata, valószínûleg id. Mateus Fernan- pen az angliai vertikális megoldások-tugál királyi korona. I. János (1385– des mester alkotása. A kasztíliai késõ kal rokon portugál gótikus hagyomá-1433) már említett munkálatait fia, gótikus stílus, az „isabelino” dominál nyok, és a félsziget déli részénekI. Eduárd (1433–1438) folytatta, õ szé- a kolostornak ezen a részén. Erre utal muzulmán királyságaiból érkezõ isz-lesíttette ki a kórust, és emeltetett kör- a kapu mindkét oldalán függõleges lám elemek ötvözete. Ezért a manue-bástyát a kolostor fõkápolnája mellé, elemeket alkalmazó lépcsõzetes ki- lin építészet alapjaiban nem tér el aa templom tengelyére merõleges alakítás, és a kõ finom kidolgozása. néhány századdal korábban kialakultirányban. A körbástyából hat sírká- Ugyanakkor a díszítés egyes motívu- gótikától. Egészen más a helyzet apolna nyílik, Eduárd a maga és utódai mai és a geometrikus formákat hát- díszítéssel, mely nemcsak nagy felü-számára építtette õket. Az uralkodó térbe szorító növényi ábrázolás, a mór letei, hanem összetettsége és eltérõnem érte meg a mû befejezését, ezért mûvészet jelenlétét mutatja. motívumai miatt is a zsúfoltság érze-a kápolnákat Capelhas imperfeitas-nak (Befejezetlen kápolnák) nevez-ték el. A portugál gótika jellemzõ eleme,az úgynevezett Mánuel-stílus, I. (Sze-rencsés) Emánuel királyról (1495–1521) kapta nevét, aki elõdei nyománfolytatta a Batalha-kolostor építését.A Befejezetlen kápolnákat az õ idejénegészítették ki boltozattal, s ugyan-154

BATALHA KOLOSTORA ◊tét kelti. A leggyakrabban használt tikus stílusú ablak, melynek kõdíszí- A képeken az 55 × 50 méteres, gótikus ésdíszítõelemek a tengerrel, hajózással tése különleges eljárással készült: a manuelin stílust ötvözõ Királyi kerengõösszefüggõ témakörökbõl merítettek felületet vízszintesen és függõlegesen(hajókötelek, duzzadó vitorlák, navi- is megfaragták, így a rések négyzet részletei láthatók.gációs mûszerek), de sokszor megje- alakú hálót hoztak létre. Ez a díszítésilenik a királyi címer és a Krisztus-rend mód rendkívül ritka a déli gótikában. A kolostor a portugál manuelin stí-kettõs keresztje is. A szakértõk ebben az elemben az an- lus legkiemelkedõbb alkotása, s egy- gol mûvészek hatását vélik felfedezni. ben egy nép méltóságát tükrözi, mely I. Emánuel kezdte el a monumen- bátran kiállt függetlenségéért, s meg-tális elõcsarnok és a kolostor nagy A Batalha-kolostor építését III. János védte azt.homlokzatának készítését is. A hom- (1521–1557) fejezte be, õ emeltette aztlokzat legfontosabb eleme a kapu a mûvészi loggiát, mely arannyal zárfölötti nagy, flamboyant (lángoló) gó- le két évszázadnyi munkálatot. 155

OLASZORSZÁGVELENCE ÉS A LAGÚNA Felvétel idõpontja: 1987 ♦ Besorolása: K (I) (II) (III) (IV) (V) (VI)E gyesek számára a világ legszebb A RIALTO MENEKÜLTJEI tein kerestek menedéket. Tapasztal- városa, mások szerint csak egy el- va, hogy biztonságos helyre találtakmaradott település, de egy biztos: Ve- A lidi és a part között széles, nyu- – és mivel a szárazföldön az életlence mindenképpen egyedülálló. godt vizû öblök, lagúnák keletkez- ekkoriban igen veszélyes volt – úgyEgyetlen város sem él oly szoros kap- nek, melyekben a hordalék kisebb- döntöttek, itt maradnak. Így a szi-csolatban az õt szenvedélyesen és nagyobb szigeteket alakít ki. Végül a geteken több település jött létre:halálosan átölelõ tengerrel, mint Ve- lagúnák teljesen megtelnek, és az új Grado, Heracliana és Torcello voltlence; egyetlen város sem hozott lét- partszakasz szintje eléri a régi lidi ma- kezdetben a legjelentõsebb, míg are ilyen gyenge alapokon ennyi szép- gasságát. A folyamat eredménye egy késõbbi Velence szigetecskéi a szá-séget és történelmet, s talán éppen irreális táj, melyben a szárazföld és a razföldtõl viszonylag messze, csakezért egyetlen város sem él ilyen tö- víz szinte teljesen egybemosódik, szi- kis halászfalvaknak adtak életteret.rékeny egyensúlyban, ahol a termé- getek keletkeznek, majd tûnnek el,szet és az ember együtt munkálko- vagy egyszerûen csak méretet változ-dik azon, hogy a tökéletességet elérje. tatnak az árapály és a folyók áradá- sainak következtében. Velence minden kétséget kizárólagaz emberi zsenialitás egyik legcsodá- Ilyen lagúnából jött létre az 5. szá-latosabb alkotása; de a várost körül- zadban Velence, és azonnal elkezdõ-vevõ, s annak arculatát meghatározó dött a történelem és a geológia együtt-természeti környezet olyan geológiai mûködése. Velence ma szárazfölditényezõk eredménye, melyek a tör- város lenne, sõt talán nem is közvet-ténelem viszontagságaitól teljesen lenül a parton helyezkedne el, ha afüggetlenek. Olaszország északkeleti lakosság nem küzdött volna évszá-partvidéke nagyon alacsony, és a zadokon át azért, nehogy feltöltõd-kontinensek természetes mozgásá- jön a lagúna. Rendkívüli feladatot je-nak következtében egyre mélyebbre lentett például a Piave és a Brentasüllyed. Ide érkeznek az Alpok el- folyó vizének elvezetése. Ezzel pár-nyúló hegyláncai által táplált, magas huzamosan a tengerparti sávot is vé-vízhozamú folyók, melyek az erózió deni kezdték a tenger eróziója ellen:következtében már felsõ szakaszukon hatalmas kõfalat – murazzit – építet-igen sok hordalékanyagot gyûjtenek tek, melynek munkálatait csak 1782-össze. A törmelék zömét az alsó sza- ben, a köztársaság korszakának végekaszokon rakják le, létrehozva a ter- felé fejezték be. A velenceiek számáramékeny, de mocsaras Velence-kör- mindig kulcsfontosságú volt az élet-nyéki síkságokat. A hordalék egy terüket alkotó lagúna fenntartása,részét pedig egészen a tengerig szál- mely egykoron menedékük, késõbblítják, ahol a folyamok ereje a tengeri már szerencséjük záloga is lett.áramlatokkal kerül összetûzésbe, ésa parttal párhuzamosan homokdûnék A krónikák szerint minden az 5.egész sora – az úgynevezet lidi – jön században, Attila és a hunok meg-létre. érkezésével kezdõdött. A partvidék lakói rémületükben a lagúna szige-156

VELENCE ÉS A LAGÚNA ◊A távolság a szárazföldtõl a 9. szá- A TENGEREK KIRÁLYNÕJE A 118 szigetre épült Velence lebegnizadban azonban hasznosnak bizo- látszik a vízen. Képünkön az adriainyult: 812-ben, a frankok fenyegeté- Megszületett a Velencei Köztársaság, város szíve: a Szent Márk tér éjszakaisei miatt a dux lakhelyét, a lagúna- és kialakult sajátos politikai szerveze-közösség igazgatási központját, Rialto te, miközben Bizánccal eléggé ambi- felvétele látható.szigetére kellett költöztetni, s itt épült valens kapcsolatot tartott fenn. A 6.meg valamivel késõbb az elsõ Szent században a vidék egyike lett a bi- a dux, akit eleinte szintén az exarchaMárk-székesegyház. Velence ettõl az zánci olasz területeknek, és a lagúna jelölt ki, késõbb pedig a tribunok ésidõtõl lett a lagúna vitathatatlan köz- lakóit a ravennai exarcha által, a helyi az egyház. A 8. század közepe tájánpontja, míg a többi település háttérbe arisztokráciából kiválasztott tribunok a szigetközösség már oligarchikusszorult. irányították. Az õ szerepüket vette át rendszerben élt, melynek nem ural- 157

OLASZORSZÁGkodója, hanem elnöke volt a dux – a kereskedelmi birodalmat hozott lét- jára készült. A modell kissé régies voltlatin elnevezést végül a „doge” szó re, mely magában foglalta a legjobb – hiszen még Justinianus ideje alattváltotta fel –, aki a bizánci császár hû- földközi-tengeri kikötõket. A század épült –, de szimbolikus: a konstanti-béresének számított annak ellenére, utolsó évtizedeiben Marco Polo meg- nápolyi templomban õrizték ugyanishogy a távoli birodalmi fõvárossal a nyitotta a köztársaság számára az két evangélista, Szent Lukács és Szentszálak egyre lazultak. Idõvel a rend- Ázsia felé vezetõ utat. Õ volt az elsõ Máté relikviáit.szer mind tökéletesebbé vált, a hata- európai, aki eljutott Kínába. A két ütõ-lom pedig az arisztokrácia szûk cso- kártyát kihasználva Velence virágzása Szent Márk a velenceiek számáraportjának a kezében összpontosult. egészen a 15–16. századig folytató- már a kezdetektõl fogva sokkal több dott. Ekkor keleten a Török Biroda- volt egy védõszentnél. A virágzást és Mindennek ellenére kapcsolata Bi- lom terjeszkedése, nyugaton az At- a büszkeséget jelentette. Az evangé-zánccal Velence számára a létet jelen- lanti-óceánon felfedezett új utak véget listát jelképezõ szárnyas oroszlán ha-tette. Keletre irányult a kereskedelem; vetettek Velence dicsõségének. A köz- marosan Velence szimbólumává vált,a középkor során ennek köszönhet- társaság korszaka csak jóval késõbb, szobrok, dombormûvek fõszereplõjete a város a hatalmát és a gazdagsá- Napóleon idejében ért véget, ekkorra lett; a velencei hajókon lebegõ orosz-gát. De keletrõl érkeztek – nemcsak azonban Velence már csak árnyéka lános zászló bejárta a világ tengereit.Velencébe, hanem egész Európába is volt önmagának. A kereskedõk egymással versengtek– a különbözõ divatáramlatok, szoká- abban, hogy minél különlegesebb éssok és mûvészeti irányzatok. Miután AZ EVANGÉLISTA ÉS AZ OROSZLÁN értékesebb anyagokat hozzanak a ba-a velenceiek megtanulták menedék- zilika díszítésére. Így vált a Szentnek használni a tengert, rájöttek arra 828-ban két kereskedõ elhozta az Márk-székesegyház ékszerré, csillogóis, hogyan tegyék a gazdasági felvi- akkoriban még csak alakuló városba mozaikok és gyönyörû márványokrágzás forrásává. Így érthetõ, hogy az Szent Márk evangélista hamvait, me- gyûjtõhelyévé. Egyik legkáprázato-intenzív kapcsolat végül házassághoz lyet Alexandriában a hitetlenektõl sabb kincse a fõoltár mögött rejlõ, ésvezetett: 1172-tõl a velenceiek minden raboltak el. A hamvak számára 976- drágakövekkel borított Pala d’Oro, azévben megünneplik a spozaliót. A ban, a dux palotája mellett bazilikát oltártábla, a bizánci zománcmûvészetszertartás lényege, hogy a dózse egy építettek. Ezt késõbb egy másik kö- remeke.aranygyûrût hajít a vízbe, ami a város vette ugyanazon a helyen, majd egyházasságát jelképezi a tengerrel. harmadik, mely áll ma is. A munká- Napóleon „Európa legszebb sza- latok a 11. században kezdõdtek és lonjá”-nak nevezte a Szent Márk teret, A 13. század Velence hatalmának egészen a 17. századig elhúzódtak. melynek keleti oldalán, a bazilikávalfénykora. 1204-ben, amikor a negye- A méretek, a görög kereszt alaprajz szemben áll a Doge-palota, a köztár-dik keresztes hadjárat seregei el- és több belsõ részlet a konstantinápo- saság kormányának székhelye. A pa-foglalták Konstantinápolyt, Velence lyi Szent Apostolok-templom mintá- lotát a Sóhajok hídja köti össze a félel-megszerezte a Bizánci Birodalom te- metes hírû Prigionival, a börtönökkel.rületeinek egy részét, és hatalmas PALOTÁK ÉS PALAZETTÓK A 16. században Velence hanyatlás- nak indult, mûvészetének mégis ez a legdicsõbb korszaka. A város elérte maximális méreteit: 118 szigetecske kapcsolódott össze, köztük csak egy- két nagyobb csatorna – a Giudecca, a Szent Márk és a Canal Grande –, és néhány kisebb (rii) maradt meg; eze- Balra: a Szent Márk-székesegyház kapuját díszítõ mozaikrészlet. 159. oldal: a híres Rialto híd alapozásához 6000 cölöpöt kellett leverni.158

VELENCE ÉS A LAGÚNA ◊ken siklottak sebesen a bizonytalan szerényebb családok vagy a gazdag hogy az épületek alapjait ráhelyez-eredetû, de velencei találmánynak tar- kereskedõk emeltek kisebb palotákat hessék.tott, elegáns gondolák. – palazettókat –, megpróbálván utá- nozni a Canal Grande fényûzõ épü- Szinte hihetetlen, hogyan tudott ez A Canal Grande legnevezetesebb leteit. Festõk egész sora – Tintoretto, a város ilyen törékeny alapokon év-hídja, a Rialto, eredetileg fából ké- Tiziano, Veronese – merített ihletet a századokon át fennmaradni. Amikorszült felvonóhíd volt, késõbb azon- víziváros szûrt fényének és fátyolos 1966-ban egy hatalmas árvíz két méterban kõbõl építették újjá. A csatorna színeinek valószerûtlen hangulatából. magas víztakaróval borította a várost,mentén a legbefolyásosabb velencei az egész világ ráéberdt, milyen óriásicsaládok palotái sorakoznak: a 15. Az eredetileg fából készült, cölö- veszély fenyegeti Velencét. Azóta szak-századi gótikus Ca’ Foscari és a Ca pökre épített házak helyére az idõk értõk hada keresi a választ arra, ho-d’ Oro (Aranyház) filigrán épülete során a velenceiek kõpalotákat emel- gyan lehetne megakadályozni, hogymellett itt található még a két (közép- tek, de ehhez minden erõfeszítésük- a tenger – mely hajdanán védelmezte,kori és reneszánsz) Grimani-palota és re és zsenialitásukra szükségük volt. majd naggyá tette Velencét – házas-a reneszánsz stílusú, grandiózus Cor- A lagúna mélyét kövekkel erõsítették társi jogait követelve magáévá tegyener-palota, a Ca Grande. Minden meg, cölöpöket vertek az iszapba, s a várost, mintha létezése csupán egyegyes piazettán, minden rii mellett a a víz alatt erõsen rögzítették õket, álom lett volna. 159

OLASZORSZÁG A PISAI DÓM TÉR A kisebb átmérõjû hetedik szinten – ahol a harangok kaptak helyet – egy Felvétel idõpontja: 1987 ♦ Besorolása: K (I) (II) (IV) (VI) sor oszlop támaszkodik a boltívek- kel díszített falhoz.T oscana enyhe éghajlatú mezõgaz- A kupola mozaikját Cimabue és tár- dasági terület, elszórt dombjait sai készítették 1302-ben. A Dóm tö- Pisában született 1564-ben Galileonéha-néha erdõk tarkítják, a Tirrén- kéletes formája szinte elfeledteti ve- Galilei, az újkori fizika kiemelkedõtenger mentén elterülõ partvidéke lünk az épület korát: 1118-ban szen- tudósa. Tizenkilenc éves korában akellemes, nem törik meg sziklák, a telte fel a pápa, de az árkádokkal dí- Dóm bronzcsillárát figyelve megálla-javarészt szelíd Arno folyó öntözi, és szített fõhomlokzatot csak a 13. szá- pította, hogy a lengések idõtartamateszi termékennyé. A folyó partján zadban fejezték be Rainaldo tervei állandó – azaz az inga alkalmas azépült Pisa városa a 11. és 13. század szerint, a kupola gótikus galériája idõ mérésére. Késõbb – 1602-ben –között élte virágkorát, de nagysága pedig 14. századi. felismerte a szabadesés törvényét: anem a mezõk és kertek gazdagságá- ferde toronyból különbözõ méretûnak köszönhetõ. Az egész homlokzatot légies, osz- golyókat leejtve kimutatta, hogy min- lopokra emelt, stilizált árkádok bo- den test – tömegétõl függetlenül – Az elsõ évezred végén a pisaiak kö- rítják, melyek négy emeletet foglal- szabadon azonos sebességgel esik.nyörtelen kalózok voltak, akik számos nak el. A boltívek és a párkányokfosztogató hadjáratban vettek részt, között, az oszlopok támaszain a szí- A Dómmal szemben a Battistero-tés kincseket halmoztak fel városuk- nes kövekbõl kirakott mozaikok, be- Diotisalvi tervezte. A román stílusúban. A Földközi-tenger menti népek rakások, a hagyományos toscanai dí- kápolnát 1153-ban kezdték építeni,rettegtek tõlük, Itáliában tisztelték szítõtechnikát tükrözik. Ez a díszítési majd a 13. század közepétõl folytat-õket, a város pedig hamarosan a „ra- forma van jelen valamennyi falon, ták Nicolo Pisano és fia, Giovanni irá-vasz róka” elnevezést kapta. elegáns és könnyed összhatást kelt- nyításával, de a kupolát csak a 14. szá- ve ezt egészíti ki a sötét színû, fehér zadban fejezték be. Így a másodikA DÓM vagy erezett márványok váltakozása. emelet szintjén körbefutó díszítések már a gótika jegyeit viselik magukon.Az egyik legkalandosabb expedíció- A PISAI HARANGTORONYjuk során a hajók egészen Palermóig A kupolabelsõt nyolc oszlop és négyjutottak, és 1063-ban legyõzték a szi- A Dómot három igen különleges épít- pillér tagolja, legfõbb dísze a szószék,cíliaiakat. Palermo elfoglalása és ki- mény övezi: a Battistero (keresztelõ- melynek dombormûveit 1260-ban ké-fosztása felbecsülhetetlen zsákmányt kápolna), a Camposanto (Szent mezõ, szítette Nicolo Pisano.jelentett a pisaiaknak, és a városban a pisaiak egykori temetõje) és aelterjedõ eufória végül egy új székes- Campanile (harangtorony), ez utób- A Csodák mezejének harmadikegyház építési tervéhez vezetett. A terv bi a világhírû pisai ferde torony. épülete a Camposanto, melyet azkivitelezésével Buschettót bízták meg. 1270-es években alakítottak ki egy gó- A harangtorony építését 1172-ben tikus kerengõ formájára. Az udvart A Dóm a pisai román építészeti stí- kezdte el Bonanno mester. Ferdesé- körülvevõ árkádos folyosó falait és alus kiemelkedõ alkotása; alapzata gét vélhetõen a közelében fakadó kápolnát freskókkal díszítették. A II.latin keresztet formáz, és öt hajóból forrás és a süppedékes talaj okozta. világháborúban bombatalálat érte,áll. A templomhajók 11. századi mo- A dõlés már az elsõ szint elkészülte freskói súlyosan megrongálódtak.nolit oszlopokra támaszkodnak, és után jelentkezett, emiatt az építkezéstnem a kor építészetére jellemzõ osz- többször abbahagyták. Pisa, zseniális mûvészek és tudó-lopsorokra. Tetõszerkezete a fõhajó sok bölcsõje, a Csodák mezején Tos-felett fából készült lapos tetõ, míg az A torony hat körkörös szintbõl áll, cana mûremekeinek egész sorát vo-oldalhajókat barázdált boltívek fedik. és a Dómhoz hasonlóan földszintjét nultatja fel. vakívek, hat emeletét árkádok díszítik. A pisai Piazza del Duomo (Dóm tér), más néven Prato dei Miracoli (Csodák mezeje) egyike a világ legszebb építészeti látványosságainak. A képen a Cam- panile, a harangtorony látható (1172- 1350), mely a pisai ferde toronyként vált ismertté. A henger alakú, árkádokkal körbevett torony a Dóm stílusát követi.160



VATIKÁN VATIKÁNVÁROS Felvétel idõpontja: 1984 ♦ Besorolása: K (I) (II) (IV) (VI)A Vatikán a keresztény egyház spi- LÉGIES KUPOLA – hatalmas pillérre támaszkodik. Való- rituális hatalmának megtestesü- ságos csoda, hogy óriási tömege elle-lése. Évszázadok során kialakult ar- A bazilika építési munkálatain 120 nére a levegõben marad.culatát a történelem, a hagyomány, a éven keresztül a legkiválóbb építé-hit és a politika egyaránt formálta. szek és mûvészek dolgoztak. A temp- 1606-ban V. Pál pápa végleg a la- lomban tartja miséit a pápa, itt hirde- tin kereszt alaprajz mellett döntött, s Negyvennégy hektárnyi, épületek- tik ki a keresztény dogmákat, itt tart- megbízta Madernát, hogy elõcsarno-kel telezsúfolt területén a parkok, a ják a szentté avatásokat. kot építsen a templomhoz. Így jelen-mintegy 20 udvar és a közel 1400helyiség számtalan felbecsülhetetlen A Szent Péter-bazilika mindenek-értékû mûalkotást, bútort, festményt, elõtt sírhely – sõt: a sírhely –, Péterkönyvet és kéziratot õriz. Az elsõ fa- apostol, az elsõ pápa nyughelye. Azlakat IV. Leó pápa emeltette Constan- õ és a vele mártírhalált halt keresz-tinus bazilikája körül a 9. században, tények tiszteletére építette az elsõvédekezésül a szaracénok ellen. templomot Nagy Constantinus császár 326-ban. A Vatikán, a világ legkisebb állama,évszázadokon át független ország volt. Az újjáépítések kezdetekor, 1452-1870-ben az olasz királyság csapatai ben, V. Miklós pápa idején a bazilikaelfoglalták Rómát, s az az egyesített már 1100 éves volt. A firenzei Bernar-Olaszország fõvárosa lett. Vatikánvá- do Rossellino vezette munkálatokros státuszát az 1929. február 11-én a három év múlva abbamaradtak, pedigSzentszék és Olaszország által meg- a falak csak alig háromméteresek vol-kötött lateráni szerzõdés rendezte. tak. II. Gyula pápa 1506. április 18-Függetlenségét és sérthetetlenségét az án újrakezdte a felújítást, ezúttal1954. május 14-én aláírt Hágai Egyez- Bramante elképzelései szerint, akimény szavatolja. Az államfõ maga a görög kereszt alaprajzú templomotpápa, az õ személye testesíti meg tervezett, óriási központi kupolával.mindhárom hatalmi ágat: törvény-hozást, végrehajtást és igazságszol- Bramante halála után évekig nemgáltatást. Az állam lakossága nem éri dõlt el, hogy az épület görög vagyel az ezer fõt, nincs magántulajdon. latin kereszt alaprajzú legyen-e. 1546-Pénzét Olaszország egész területén ban III. Pál pápa Michelangelóra bíztaelfogadják, de a líra is törvényes fize- az építkezést, aki az eredeti elképze-tõeszköz a szent falakon belül. A ren- lést továbbfejlesztve folytatta a hatal-det a svájci gárda tartja fenn, õk õr- mas kupola kialakítását, mely végülzik a pápa rezidenciáját is. A Vatikán csak halála után, 1588 és 1590 között,fõbejárata a Szent Péter térre nyíló Giacomo della Porta és DomenicoHarangív, szemben a kereszténység Fontana irányításával készült el. A kõlegnagyobb templomával: a Szent alulról felfelé haladó erezete kiemeliPéter-bazilikával. (A tér és a bazilika sziluettjének karcsúságát. A 137 méteris Vatikán államhoz tartozik.) magas és 42 méter átmérõjû kupola négy – egyenként 70 méter kerületû162

VATIKÁNVÁROS ◊tõsen megnõtt az alapterület, s a fõ- csarnokban a fõkapu fölött látható az A bazilika, elõtte Caligula obeliszkje.hajó hossza elérte a 194 métert. egyházat jelképezõ mozaik: Szent Péter hajója. A templomtérbe öt kapu A reliefek egyike Zsigmond király ko-BELSÕ TÉR vezet, a befalazott Szent kaput csak ronázását ábrázolja. A monumentális minden 25. évben nyitják ki. A nagy fõhajó végében, Szent Péter legendásA bazilikát 1626. november 18-án bronzkapu Filarete munkája (1445- sírja fölött emelkedik a pápai oltár, aszentelte fel VIII. Orbán pápa. Az elõ- bõl), még a régi bazilikából származik. 163

VATIKÁNBernini készítette csavart oszlopos, 29 helyezkedik el. A tér közepén 1586- A Paulina-kápolnában Michelan-méter magas, aranyozott bronzból ké- ban helyezték el Caligula 25 méter gelo alkotásait találjuk, míg a Díszekszült baldachinnal. magas obeliszkjét, amellyel a császár Termében õrzik a pápák különös al- a közeli Nero-cirkuszt díszítette. Az kalmakkor viselt öltözékeit. A Vatikáni A jobb oldali elsõ kápolnát díszíti obeliszk két oldalán álló szökõkút Palotában van a könyvtár is, melyeta bazilika egyik legértékesebb mû- közül a jobb oldali Maderna, a bal V. Sixtus építtetett. Célja a tudás szol-vészi alkotása: Michelangelo Pietàja. oldali Fontana alkotása. gálata volt, ezért kezdetben a kor hu-A szobor, melyet 24 évesen, 1498-ban, manista és reneszánsz szellemét idézte.egyetlen carrarai márványtömbbõl A VATIKÁN PALOTÁI A polcokon körülbelül 800 000 kéz-kezdett faragni, Szûz Máriát ábrázolja irat, 10 000 inkunábulum (õsnyomtat-ölében a halott Krisztussal. A harma- A Vatikáni Palota 1376 óta, amikor vány), 100 000 metszet és egymilliónáldik kápolnában õrzik az oltáriszentsé- XI. Gergely pápa visszatért Avignon- több nyomtatvány sorakozik.get. Az oltár aranyozott bronz cibó- ból, a pápa rezidenciája. Ezt a hatal-riumát Bernini készítette. XIII. Gergely mas és gyönyörû épületegyüttest Az egymást követõ pápák saját rezi-síremlékének dombormûve a pápa többször átépítették és kibõvítették. denciát alakítottak ki. Közülük külö-naptárreformjára utal. Szent Péter Az átalakítások V. Miklós idején, a 15. nösen híres az Appartemento Borgia,szobra a kupolát tartó pillérnek tá- század közepén indultak. Eredetileg melynek dekorációját Pinturicchio ké-maszkodik. Az apszisban magasodik a Papagáj-udvar köré épült a 12. és szítette, és II. Gyula lakosztálya, me-Bernini barokk stílusú alkotása: Szent lyet Raffaello díszített, ezért „Raffaello 15. század között négy torony és egy stanzái”-ként vált ismertté. XIII. Ger-Péter püspöki trónja. A kórus kápol- erõdítés. A középkori erõdítmény gely egy loggia-sort építtetett a közép-nájából jutunk XXIII. János pápa sír- mellett kapott helyet a Sixtusi-kápol- kori palotához. A Damaso-udvar má-emlékéhez, majd a keresztelõkápol- na, mely világhírét a mennyezetét sik oldalán – az udvarnak nevet adóna mellett nyílik a feljárat a kupolába. díszítõ Michelangelo-freskóknak kö- pápa terelte el a székesegyházat káro- szönheti. Alapterülete 40×13 méteres sító vízfolyásokat – található a Sixtusi-A SZENT PÉTER TÉR téglalap (amekkorák egykor Salamon palota, lábánál V. Miklós tornyával. templomának méretei voltak), magas-A Szent Péter tér tervezõje az itáliai sága húsz méter. Építésébe IV. Sixtus A Vatikán több igen gazdag múze-barokk talán legnagyobb építõmûvé- pápa fogott 1473-ban. Az oldalfalak umában a pápák gyûjteményei kap-sze, Gian Lorenzo Bernini volt. A teret képei Botticelli, Rosselli, Signorelli, D. tak helyet: felbecsülhetetlen értékû– mely hosszanti irányban 240 méte- Ghirlandaio, Perugino és Pinturicchio festmények, szobrok és régiségekres, keresztirányban pedig 190 méter alkotásai. A Sixtusi-kápolnában tart- gyûltek itt össze. A Vatikán kertjei és– két oldalán hatalmas oszlopcsarno- ják a pápaválasztásokat, a konklávé- udvarai közül az Ananász-udvart Mi-kok, a kolonnádok szegélyezik; 284 kat. chelangelo, míg a Belvedere-udvartoszlopuk és 88 pillérük négy sorban még korábban Bramante tervezte. A Szentszék intézménye még a Va- tikán Rádió, mely naponta 34 nyel- ven adja le mûsorát. A Kormányzói Palota a kis állam polgári központja; a Castelgandolfo villa, a pápa nyári lakhelye fel van szerelve csillagvizs- gálóval is. A pápai állam születése óta különös gonddal õrizte értékeit, így az épületek, a mûalkotások, régiségek és mûkincsek hihetetlen gazdagságát tudhatja magáénak. Fent: a Bernini által emelt oszlopcsarnok hosszú párkánya és a Szent Péter tér egyik látványos szökõkútja. A 165. oldalon: a Szent Péter-bazilika fõhajója, háttérben a baldachinnal.164



MÁLTA LA VALETTA Felvétel idõpontja: 1980 ♦ Besorolása: K (I) (VI)M álta szigete a Földközi-tenger gyonnal és szabályzattal rendelkezõ „PLUS QUAM VALOR földrajzi középpontjában he- – új közösséget: a johannita szerzetes- VALETTE VALET”lyezkedik el. A tengerbõl kiemelke- rendet. 1113. február 15-én II. Paszkáldõ meredek hegyfok uralta hajdanán pápa a rendet a Szentszék oltalma alá 1530-ban V. Károly spanyol királynemcsak a hatalmas vizeket, hanem helyezte, s különbözõ kiváltságokat Málta, Gozo és Comino szigetét aa Kelet és Nyugat közötti kereskedel- biztosított számára. johannita lovagrendnek adományoz-met is. Ezért nem meglepõ, hogy Mál- ta. A spanyol uralkodó – aki egybenta a történelem során az óvilág kultú- Raimund de Puy 1120-tól vette át Szicília királya is volt – hûbéri viszonytráinak és hadseregeinek nagy részét az ispotályos vallási közösség irányí- hozott létre: évente egy sólymot kértmegismerte: görögök, föníciaiak és tását. Új szabályzatot alakított ki, mely a szigetért, és feltételként szabta, hogykarthágóiak, rómaiak és arabok hasz- szerint a rend elsõdleges feladata to- Málta sosem küzdhet sem Szicília, semnálták ki a Földközi-tenger két partját vábbra is a betegek ápolása, de kie- a birodalom ellen. Továbbá a királyösszekötõ természetes híd stratégiai gészült a kórházak és a zarándokok joga volt a johannita rend által java-fekvését. A sziget a Bizánci Birodalom védelmével. Így a szerzetesrend egy- solt három személy közül kiválaszta-része volt, 1090-ben a Szicíliai király- házi lovagrenddé alakult át. ni azt, akit azután õ nevezett ki a szi-ság uralma alá került. get püspökének. Ekkortól hívják a kö- Ennek megfelelõen a nagymester zösséget Máltai lovagrendnek.SZENT JÁNOS LOVAGJAI irányítása alatt a rend tagjai, eltérõ rangban, különbözõ feladatokat lát- A máltai letelepedés után a lovag-A Szent János Lovagrend története a tak el: a lovagok a fegyveres védel- rend elsõdleges célja a sziget védelmemesszi múltba nyúlik vissza, még a met biztosították; a lelkészek és pa- lett a hódítókkal szemben. V. Károlykeresztes háborúkat megelõzõ idõk- pok kizárólag vallási jellegû tevékeny-re, amikor a dél-olaszországi Amalfi séget folytattak; a szolgáló testvérekváros kereskedõi letelepedési enge- pedig az elõbbiek munkáját segítet-délyt kaptak Jeruzsálem Latin negye- ték, de a fegyverforgatásban is járato-dében, a Szent Sír közelében. Ide sak voltak. A rend ruhája egy feketeépítették templomukat és egy rend- tunikából állt, melyet fehér nyolcszö-házat, melyben itáliai szerzetesek gû csillag díszített; ez a motívum is-szentföldi zarándokokat istápoltak. A métlõdött azon a skarlátvörös köpe-– késõbbi nevén – Szent János kórház nyen is, amit a lovagok a csatákbanszerzetesei egy bencésekkel együtt- a páncéling felett viseltek. A rend tag-mûködõ szerzetesrendet hoztak létre. jai nyolc országból származtak: Olasz-Miután 1099-ben a keresztes hadak ország, Aragón, Provence, Auvergne,elfoglalták Jeruzsálemet, a szerzetes- Franciaország, Castillon–León–Portu-rend fontos adományok haszonélve- gália, Németország és Anglia.zõje lett, mely nemcsak a rend vagyo-nát növelte, hanem a kórház teljes A Szent Helyek elesése következ-újjáépítését is lehetõvé tette. A közös- tében a johannita lovagrend elhagy-ség vezetõje, Gerardus kivált a bencés ta Jeruzsálemet, 1291-ben Cipruson,rendbõl, létrehozva egy – saját va- 1309-ben Rhodoszon telepedett le. A törökök sikeres ostroma után 1523- ban Rhodoszról is tovább kellett áll- niuk.166

LA VALETTA ◊valójában érdekbõl adta a szigetet a tere irányította. A törökök sikeresen A Szent Angelo erõd.Máltai lovagrendnek: autonóm, jól elfoglalták a Sceberras hegyet, a Szentképzett hadseregre volt szüksége, Elmo erõdöt, és a lovagokat a Bur- A LOVAGOK VÁROSAmely képes szembeszállni a Földkö- go-Senglea közé szorították. Teljesenzi-tenger keleti és középsõ részét tá- elszigetelve, a szicíliai hadsereg által A lovagrend a törökök legyõzését kö-madó török hadseregekkel. elfeledve, a máltaiak keményen el- vetõen élte fénykorát. A pápa 1630- lenálltak. Egy sor támadás sikeres ban bíborosi rangot adományozott a Isle Adam nagymester hatalmas visszaverése után a lovagok kitörtek mindenkori nagymesternek. A nagy-munkálatokba fogott: felújíttatta a az ostromzárból, és a megkésve, de mester és a tanács kormányzása alattszaracénok által 828-ban épített várat; még idõben érkezõ szicíliai hadsereg álló rend saját pénzt veretett, kiter-a Sceberras hegyre, Marsamxett és a segítségével kiûzték a törököket a szi- jedt diplomáciai kapcsolatokat tartottGrand kikötõ védelmére erõdítményt getrõl. Jean Parisot de Valette kiérde- fenn számos országgal, s gyors ütem-építtetett. melte a „plus quam Valor Valette ben fejlesztette Málta szigetét. Rész- valet” mondást, mely annyit jelent: letesen kidolgozott terv készült a Mar- Hamarosan beigazolódott, hogy „Valette még a bátorságnál is többet samxett és a Grand kikötõ új védel-milyen jó döntés volt a védelem ki- ér”. 1571-ben a lepantói csata – mely- mi rendszerének kiépítésére a szigetépítése. 1565-ben Szulejmán török ben meghatározó szerepet játszott a északkeleti felében, Málta központ-hadserege Musztafa vezetésével, Go- lovagrend hajóhada – végleg szám- jában. Újjáépítették a Szent Elmo erõ-zo szigetének kifosztása után, meg- ûzte a Földközi-tenger középsõ ré- döt, és a Sceberras félszigetre új vá-ostromolta Máltát. A védelmet Jean szérõl a török haderõket.Parisot de Valette (1557–1568), a SaintGille, a lovagrend akkori nagymes- 167

MÁLTArost építtettek, mely a nagymester ne- A városkép hûen tükrözi tulajdo- Fent: a harang, mely a város ostromáravét viseli: La Valetta. A városépítészeti nosai – egy vallásos és katonai rend emlékeztet; lent az 1573-ban kolostor-terv, valamint a védõrendszerek kiépí- – törekvéseit. La Valetta központja a templomnak épített Szent János-székes-tése Francesco Laparelli katonai mér- Fegyvertér, ami Európa egyik legszé-nök, Leonardo da Vinci tanítványa lesebb tere. Kiemelkedõ épülete a egyház belsõ részlete.nevéhez fûzõdik. Határozott és racio- Nagymesteri palota. 1572 és 1587 kö- A 169. oldalon: a Grand kikötõ.nális szempontok szerint Laparelli el-készítette egy 1250 méter hosszú, leg-szélesebb pontján 850 méter szélesváros terveit. Az épületek alapanyagaglobicerines mészkõ volt, és az azótamáltai stílusként ismertté vált szigorúés harmonikus építészeti irányzat je-gyeit viselte. Ezt követték egészen1706-ig a máltai építõmesterek, akkoraz olasz Romano Carapecchia lett arend építésze. Õ vezette be a kora-beli Európára jellemzõ barokk építé-szetet, aminek La Valetta lett a délihatára. Az eredmény lenyûgözõ: egysemmi máshoz nem hasonlító város,melyben a barokk harmonikusan öt-vözõdik a klasszikus máltai stílussal.168

LA VALETTA ◊zött La Cassière nagymester építtette, bözõ „nyelveinek” címerei alkotják. A a lovagok evõeszközei és tányérjaima a képviselõház és a köztársasági Szent Jánosnak szentelt boltívet – Mat- pedig színtiszta ezüstbõl készültek. Azelnök székhelye. Festményei a lova- tia Preti olasz festõ zseniális mûvésze- angolok által végrehajtott reformokgok portréit, freskói a lovagrend tör- tének köszönhetõen – csodálatos fres- következtében a kórház ma a Föld-ténetének viszontagságait idézik. kók díszítik. (VIII. Orbán pápa Mattia közi-tenger országainak KongresszusiEgyik legfontosabb része a Fegyver- Pretit máltai lovaggá nevezte ki.) A központja.tár volt, mely a 18. században 25 000 templom padlózata felettébb impozáns:ember számára elegendõ fegyvernek 400 lovag sírja alkotja, a sírköveken A LOVAGREND ÉS A SZIGETadott helyet. Sajnos Napóleon csapa- gazdagon színezett címerpajzsuk lát-tai és az angolok pusztításai miatt a ható. A kalandos életû zseniális olasz ELVÁLÓ ÚTJAIgyûjtemény nagyon elszegényedett. festõ, Caravaggio, 1600 elején mene- kült Málta szigetére, ahol egyik legje- A máltai lovagrend 1798-ig mûködött A városban a lovagrend minden lentõsebb alkotását, Keresztelõ Szent Máltán, amikor Napóleon elfoglalta,egyes „nyelve” külön lakóhelyet ka- János lefejezése címû mûvét festette, és számûzte a lovagrendet. A szigetpott. Az egykori Castillon–León-foga- ami szintén a templomot díszíti. új hódítók uralma alá került: miutándó a miniszterelnök rezidenciája. Az a lakosság kiûzte a franciákat, a szi-épület homlokzatán ma is láthatók A Lovagok Kórházát a 16. század getet 1815-ben, a Bécsi KongresszusSpanyolország és Portugália hajdani végén kezdték építeni, ez a lovagrend döntése értelmében, megszállták azkirályságainak címerei. A Porvence- legkarizmatikusabb épülete. Minden angolok. Az angol flotta haditámasz-fogadó épületében a Nemzeti Régé- egyes terem más-más betegség keze- pontjaként Málta számtalan támadástszeti Múzeum kapott helyet. lésére szolgált, és mindegyik külön ért meg, de sosem esett el. kápolnával, lovagi és szolgálói helyi- Valetta legfontosabb egyházi épü- ségekkel rendelkezett. A látogatók 17. 1964-ben vált függetlenné, és tíz év-lete az egykori Keresztelõ Szent János- és 18. századi feljegyzéseibõl kiderül, vel késõbb kikiáltották a Máltai Köz-kolostortemplom, ma székesegyház. milyen nagy csodálatot váltottak ki társaságot.Girolamo Cussar kezdte el építeni, nemcsak az épületek, hanem a külön-1573-ban. A lenyûgözõ dekorációt a bözõ szokások is: például az, hogy Ma Valetta 320 értékes épületénekvörös alapon jól érvényesülõ fehér kéthetente ágynemût kellett váltani, majd mindegyike használatban van,máltai keresztek, és a lovagrend külön- a csodálatos barokk város élõ tanúja a Földközi-tenger történelmének. 169

BULGÁRIAA RILAI KOLOSTOR ban találtak kedvezõ fogadtatásra. A szláv egyház rövidesen átvette a bi- Felvétel idõpontja: 1983 ♦ Besorolása: K (VI) zánciak szerepét az ország összes templomában. Sürgetõvé vált a scrip-A rilai kolostor a bolgár nép identi- bik fia, Vladimir foglalta el, aki a régi torium létrehozása, hogy a szentírást tásának megtestesítõje, a szláv vallást támogatta, s maga is óhitû volt. szláv nyelvre fordíthassák. Megkez-kultúra bölcsõje volt. Csodálatos em- Ezért Mihály herceg – aki fontosnak dõdött a kolostorok építése, melyeklékmû, melyben megteremtõdött az tartotta, hogy országa Európa civili- közül az elsõ a rilai volt.építészet és a festészet harmóniája. zált népei sorába lépjen, és a bizánci befolyással szemben szövetségesek- Simeon halála után a meggyengült A harcias bolgár–törökök a térség re leljen a szomszédos országokban birodalom – az ohridi nyugati bolgárszláv törzseit uralmuk alá hajtva 681- – ifjabbik fiát, Simeont (893–927) jut- fejedelemség kivételével, melynektõl – innen számítják a bolgárok or- tatta a trónhoz. Az õ idejében élte rövid ideig sikerül függetlenségétszáguk alapítását – 803-ig a Bizánccal fénykorát a bolgár birodalom. Nagy megõriznie – nem volt képes II. Ba-folytatott állandó harcok során terem- Simeon óriási erõfeszítéseket tett az szileiosz bizánci császár (976–1025),tették meg birodalmuk alapjait, amely, önálló bolgár egyház létrehozására, akit Bolgárölõnek neveztek, hódítá-terjeszkedése során, egyre inkább ahol a liturgiák anyanyelven folynak, sával szembeszállni. 1018-ra Bulgáriaszláv jellegûvé vált. Az áttérést a ke- de ehhez saját papságra volt szükség. egész területe Bizánc fennhatóságareszténységre – a gyûlölt ellenség hi- Miután az új vallást már szláv papok alá került. A 11. század közepétõltére –, ami nyomán ismét Konstanti- hirdették, az egyházi nyelv használata több felkelés robbant ki – köztük anápoly befolyása alá kerülhetett az nyomán felgyorsult a bolgárok és Magyarországon nevelkedett Petarország, a bolgárok többsége árulásnak szlávok egybeolvadása. Erre az idõre Deljan cár vezette lázadás –, végültekintette. esett Cirill és Metód munkássága, 1185-ben Tirnovóban a bojárok csa- melynek nyomán megteremtõdött a patai diadalmaskodtak a bizánciak Borisz kán (852–889) uralkodása szláv nyelv írott formája. Morvai ku- felett. A második bolgár birodalomalatt vették fel a bolgárok a keresz- darcukat követõen tanítványaik – Kli- legnagyobb uralkodója, II. Ivan Aszenténységet. A kán titokban megkeresz- ment és Naum – a bolgár birodalom- (1218–1241) halála után az ország is-telkedett, nevét és rangját Mihály her- mét felbomlott. Bulgária létét új el-cegre változtatta. Az újonnan alapított lenség, az egyre erõsödõ szerb király-bolgár egyház a konstantinápolyi patri- ság veszélyeztette. Késõbb a maricaiarchától függött; onnan érkeztek a hit- csata (1371) után megnyílt a törököktérítõ papok, s görög volt a szentírás számára az út a Balkán felé. 1393-és a liturgia nyelve is. A keresztény ban az egykori fõvárost, Tirnovót,hit terjesztésével szemben a nép nagy 1396-ban pedig Nikápolyt is elfoglal-részének támogatását élvezõ nemesek ták a törökök. Bulgária ezzel mint-ellenállását látszottak igazolni a bizáncipapok görögösítõ törekvései is. Mihály herceg lemondott a trónról,és kolostorba vonult. Helyét nagyob- A Mária Mennybemenetele-templom melletti Hrejlo-torony a kolostoregyütteslegrégibb épülete. A legfelsõ emeletén lévõ kis kápolna falait egy 14. századi anonim mûvész freskója díszíti.170

A RILAI KOLOSTOR ◊egy ötszáz évre az oszmán biroda- A késõbbi kolostor elsõ épületét A Mária Mennybemenetele-templomlom uralma alá került. Hrejlo, egy környékbeli nagyúr épít- a kolostori épületek közepén helyezkedik tette 1335-ben, míg a környezõ ko- el. Árkádos oszlopcsarnok veszi körül; aA RODOPE REMETÉJE lostori épületek néhány évvel késõbb készültek el. Hrejlo a szerb uralkodó három hajóból, valamint két oldalsóA rilai kolostort 876–946 között élt Ivan vazallusa volt, de kísérletet tett a kö- kórusból álló épületet három kupolaRilszki (Rilai Szent János) alapította. zeledésre a bizánciakhoz is. Du°an koronázza. A katedrális körül elhelyez-Az egykori bojár, meghasonulva a vi- szerb király bosszújától tartva a rilai kedõ kolostori épületek stílusa hasonló:tézi és udvari élet hívságaitól, a reme- erõsségbe kényszerült visszavonulni, a fehér –piros árkádsorral ellátott négyteséget választotta. A Rila-hegység és Hariton néven szerzetesi csuhát emeletet háromszáz szerzetesi cellanyugati oldalának rengetegében talált öltött. Sorsát azonban nem kerülhet-magának nyugodalmat, nem messze te el – állítólag megfojtották. Az álta- alkotja.attól a helytõl, ahol ma a kolostor áll. la építtetett kolostor változatlan for-Ott temették el – feltételezett sírja a mában maradt fenn egészen a török is olyan nagy volt, hogy a törökök akis Szent Lukács-templom és a reme- idõkig. bolgár cárok által a kolostornak ado-tecellák közelében áll. A 13. század- mányozott kiváltságokat nem tudtákban, amikor Ivan Rilszki már mint az Amikor az oszmán törökök a 14. semmissé tenni, s kénytelen-kelletlenelsõ bolgár szent jelent meg az oltáro- század végén elfoglalták Bulgáriát, hozzájárultak a szerzetesek munká-kon, a kolostort egy tûzvész szinte Rila a fénykorát élte. Scriptoriumában jának folytatásához. Lehetõvé tették,teljesen elpusztította. Az újjáépítés újabb és újabb ciril szövegek íródtak, hogy – a banditák elleni védelemnéhány kilométerrel távolabb kezdõ- mûhelyeiben híres alkotások szület- céljából – fegyveres õrséget szerzõd-dött, az eredeti helyen csak a Rilszki tek, celláit kiváló tudósok és tanítók tessenek. Rila a – külföldi uralommallakhelyéül szolgált barlang maradt. lakták. Tekintélye nemcsak Bulgáriá- dacoló – bolgár identitás bástyája, a ban, hanem szinte egész Európában Balkán minden tájáról érkezõ hívõk- 171

BULGÁRIA alapú, 8800 m2 területû, terméskõbõl készült épület. A távolról komor erõ- dítménynek tûnõ, magas falakon be- lülre a fõhomlokzaton nyíló déli, Dup- nicai- és a kolostorudvar túlsó végén álló Szamokovi-kapun lehetett be- jutni. Az udvart szabálytalan négy- szög alakban vették körül a szárny- épületek, a délnyugati és nyugati (hegy felõli) 1829-ben épült. Az észa- ki oldalt elfoglaló szárny 1816-ban készült, ez a késõbb újjászületett épületegyüttes legrégibb része. 1833- ban pusztított a Rilát megsemmisítõ utolsó tûzvész, mely ismét a kolos- tor szinte teljes újjáépítését tette szük- ségessé, ennek eredménye a ma lát- ható kolostor. A Hrejlo-torony leg- felsõ emeletén lévõ kis kápolnát 14. századi anonim mûvész freskójának maradványa díszíti. Rila legértékesebb része a – koráb- bi templom romjain emelkedõ – Mária Mennybemenetele-székesegyház. A legenda szerint a szultán úgy rendel- kezett, hogy az épülõ székesegyház nem foglalhat el egy báránybõrnél nagyobb helyet, és nem lehet maga- sabb a mecseteknél. A szerzetesek úgy kerülték ki a kikötés elsõ részét, hogy báránybõrrel átkötöttek egy kötelet, amellyel körbekerítették az azóta ofsá, azaz bárány néven emle- getett tágas teret.zarándokhelye lett, különösen azu- volt „A vak Rafael szerzetes kereszt- IKONOK ÉS KÉZIRATOKtán, hogy 1469-ben odakerültek Ivan je”-ként ismertté vált – több mint százRilszki hamvai, melyeket addig a régi bibliai jelenettel díszített – alkotás Építészeti szempontból a katedrálisfõvárosban, Veliko Tirnovóban õriz- készítõje is, aki a szeme világát ál- a keleti mûvészetekre jellemzõ de-tek. Ott, ahol a gyászmenet – a kolos- dozta mûvéért. korativizmus tökéletes példája, kupo-torba érkezés elõtt – utolsó pihenõ- láival, színes árkádjaival és a falakjét tartotta, épült fel az Orlitsa-kolos- EGY BÁRÁNYBÕRÖN minden szabad felületét betöltõ fres-tor valamint a – 15. és 19. századi kóival.freskókkal díszített – Szent Péter és A kolostor 1147 méter magasan – aPál templom. Rodope hegyvidék északnyugati ol- A háromhajós, keresztkupolás bazi- dalán húzódó – 2700 méteres Rila- lika jellegû építményt hossztengelyé- A 13. és a 19. század között Rila a hegység déli lejtõjének kis völgykat- ben három, kereszttengelyében pe-Bolgár reneszánsznak nevezett mû- lanában emelkedett. Fenyõerdõk dig két kisebb kupola fedi. A fõhom-vészeti és tudományos irányzat egyik borította hegyek között, hófedte csú- lokzatot oszlopos külsõ elõcsarnokközpontja lett, teoretikusai között ki- csok õrzik azt a platót, melynek egé- (exonarthex) veszi körül, melynek te-emelkedõ szerepet játszott Neofit szét betöltötte a szabálytalan négyzet tejét ólomborítású apró kupolák dí-Rilszki szerzetes, s a kolostor lakója szítik. A templomhajókat kétszer hat172

A RILAI KOLOSTOR ◊oszlop választja el egymástól, a belsõ tölcsér alakú kéményével; a Ptchelina- lalt barlang mellett ma a sírjának adtér elrendezése a keleti ortodox temp- tanya, ma is mûködõ pékségével, és otthont; a Mária Bemutatása a temp-lomok szerkezetét mutatja: külsõ elõ- kápolna formájú malmával. De az lomban-temetõkápolna ugyanebbõl acsarnok, elõcsarnok, oltár (naosz) és épületek többsége templom, meg- századból származik, s fõként csont-az apszis. A fõbejárat feletti hatalmas számlálhatatlanul sok templom. Az kamrájáról ismert; a Szent Lukács-freskó Mária mennybemenetelét áb- épületegyüttes gyöngyszeme a négy templom és a Miasszonyunk-templomrázolja, míg a kupolát teljesen kitölti téli kápolna – kettõ a keleti szárny- 18. illetve 19. századi. Az épületeka Mária Krisztussal a méhében címû ban, kettõ a nyugatiban – festményei- nagy része már nem ugyanazt a sze-monumentális alkotás. A díszes fara- vel és aranyozott fa ikonosztázokkal; repet tölti be mint régen, de azért Rilagású aranyozott ikonosztáz szamokori a 18. században épült a Rilai Szent még ma is él. Évente egymillió láto-iskola remeke. János Mennybemenetele-templom, gató bizonyítja, hogy a kolostor nem mely a szent által annak idején elfog- merült feledésbe. A katedrálist körbefogják a hason-ló stílusú kolostori épületek. A négy-szintes szárnyépületek fehér–pirosárkádjaikkal, háromszáz – ma nagy-részt lakatlan – cellájukkal, a kolos-tor fénykorát idézik. Mindegyikbenvan egy lakóhely a szerzetesnek, ésegy a – három évig szolgálatában álló– novíciusnak, aki a három év letelté-vel szintén szerzetessé vált, és dolgoz-ni kezdhetett a kolostor irodalmi vagyfestészeti munkálatain, esetleg taxi-diotaként, szónokként járhatta az or-szágot. Mivel falai között megszakítás nél-kül folyt a munka, a rilai kolostormûemlékek és értékes dokumentu-mok lenyûgözõ sorának ad helyet:több száz ikon, az elsõ bolgár törté-nelem- és földrajzkönyv, egy 1836-ban papírból készült földgömb, Ret-tegett Iván s a Romanovok levelei ésszámtalan vallási irat alkotja a kolos-tor felbecsülhetetlen értékû kincs-tárát. A kolostorépületekhez számos más,különbözõ funkciójú építmény kap-csolódik. Itt található a maguernitza,a konyha, 22 méter magas, hatalmas,A rilai kolostort a 10. század végén Rilai Szent János alapította, itt élt a balkáni országok elsõ szerzetes közössége. A tûzvész által többször is elpusztítottkolostor fõépülete, a katedrális, építészeti szempontból a keleti mûvészet dekorativizmusának remek példája. Képünkön a templom déli árkádsora, s az egyik gyönyörû freskó látható. 173

ALBÁNIA BUTHROTUM Felvétel idõpontja: 1992 ♦ Besorolása: K (III)A Jón-tenger partján – Korfu köze- dó versengés folyt a szerb uralkodók keresztelõmedence, padlózatának le- lében, mocsaras tóvidék és egy és az Anjou örökösök között; a szá- nyûgözõen szép mozaikjával, Albániatengermelléki csatorna tölcsértorkola- zad végére Buthrotumban újból a ve- legfontosabb paleokeresztény marad-ta között –, egy kis dombon emelked- lenceiek gyõzedelmeskedtek. Az osz- ványa. Az eredetileg szintén római,nek Buthrotum romjai. Több évszázad mán birodalom terjeszkedése Albá- de a 9. században templommá alakí-történelmét õrzik: az illír alapítástól niát is fenyegette. Szkander bég – aki tott bazilika romjai tökéletes képetkezdve a római gyarmatosításon, a ve- gyermekként került a törökök fogsá- adnak az épület – három hajóból, ke-lencei hódításon és a török uralmon gába, s a hadseregben parancsnoki reszthajóból és sokszögû apszisbólát egészen a 14. századig, amikor gya- rangot szerzett – visszaszökött hazá- álló – szerkezetérõl. Máig fennmaradtkorlatilag teljesen lakatlanná vált. jába, s egészen 1468-ig védelmezte a fõhajó és az apszis egy részének Albánia függetlenségét. Halálát köve- padlózatát díszítõ szép mozaik. Nem Buthrotum területén az i.e. 7. és 6. tõen az ország az oszmán birodalomszázad között telepedtek le az illírek. kezére került, s egészen 1912-ig aButhrosznak elnevezett fellegvárat törökök fennhatósága alatt állt.emeltek, melyet falakkal és bástyák-kal vettek körül. A gyorsan fejlõdõ A hódoltság idején Buthrotum kör-település késõbb az Epiruszi király- nyéke egyre inkább elmocsarasodott,ság részévé vált. Az Aineis-ben – emiatt lakosai elvándoroltak. 1797-Vergilius említi a helyet – Buthroszt ben a Campo Formói Szerzõdés értel-Priamusz fia, Helenosz alapította, aki mében a franciák kezébe került, akikTrójából Pirrusz rabszolgájaként ér- átadták Ali pasának. (A pasák féligkezett, s ura halálakor itt akarta fel- független kiskirályok voltak.) A pasaépíteni szülõvárosának mását. erõdítményt építtetett a csatorna má- sik oldalára. Halálával Buthrotum aA HÓDÍTÁSOK KORA Porta közvetlen irányítása alá került.Az i.e. 2. században, a római uralom PALEOKERESZTÉNY ROMOKalatt nevezték el Buthrotumnak, aváros fontos szerepet töltött be a bi- Buthrotum legszebb emlékei az ak-rodalomban. A keresztény korban ropolisz, a színház és a – paleoke-püspöki székhely lett; ennek az idõ- resztény keresztelõmedencének isszaknak több kultikus épületét kö- helyet adó – fürdõ. A várost a csator-szönheti. A 7. században a szláv és a nával párhuzamos fal veszi körül,bolgár portyázások miatt Buthrotumot melyet egy római torony és egy velen-erõdítménnyé alakították át. 1271-ben cei bástya õriz. A színház nézõterét aAnjou Károly meghódította a terüle- domboldal szintkülönbségét kihasz-tet, és Albániának nevezte el. Királlyá nálva alakították ki. A dombtetõnkoronáztatta magát, de uralkodása emelkedik a történelmi korokról ta-csak a bizánciak érkezéséig tartott. núskodó akropolisz.Ám a bizánciak sem tudták megszi-lárdítani uralmukat. A területért állan- A római közfürdõk az i.e. 4. század- ban épültek. A több száz évvel késõbbi174

BUTHROTUM ◊messze tõle egy másik fürdõépület, a kút használatáról. Az egyik kapu A görög romok; elõtérbenvalamint egy – valószínûleg a 6–7. szemöldökfáját egy ökröt marcangoló a színházzal, háttérben a – tengertszázadban, legalább két szakaszban oroszlánt ábrázoló dombormû díszíti; és a tavat összekötõ – csatornával.épített – tökéletes állapotban fenn- valószínûleg az illetéktelen behatoló-maradt másik templom látható. kat kellett távol tartania a várostól. 175 A legnagyobb kincs Buthrotum isten- A régészeti leletek közül említést nõjének fejszobra.érdemelnek még az illír temetõk ésegy lenyûgözõ városkapu. Az utókor- Buthrotum különös jelentõsége ab-ra maradt még egy kút; innen mertek ban rejlik, hogy alapításától hívena leányok szenteltvizet az esküvõjük megõrizte az idõk folyamán ide tele-elõtt, oldalán görög szöveg olvasható pült civilizációk emlékét.

MACEDÓNIA OHRID ÉS KÖRNYÉKE ténység szellemi és kulturális köz- pontja lett. Felvétel idõpontja: 1980 ♦ Besorolása: K (I) (III) (IV) T (III) A 10. században Sámuel (976–1014)A kifogyhatatlan édesvizû forrás, A KEZDET: LYCHNIDOS a Nyugati Bolgár Császárság székhelyét ráadásul mediterrán környezet- Ohridba tette. A bizánciak 1018-banben, ahol kevés a felszíni víz, és ritkán A bronzkorban már több település is elfoglalták a várost, és visszaállítot-fakad forrás, igazi kincs. Nem meg- létezett az Ohridi-tó környékén. Egyi- ták a bizánci rendet. 1334-ben szer-lepõ tehát, hogy az ember már a tör- kük, Lychnidos gyorsan fejlõdött, s bek, majd a 14. század végén a törö-ténelem hajnalán megjelent ezen a hamarosan a térség központjává vált. kök hódították meg a területet. Öt év-vidéken. századon keresztül maradt a vidék Az i.e 7–6. század környékén jött török fennhatóság alatt. Az Adriai medencéhez tartozó, 695 létre a makedón királyság, ami a je-méter tengerszint feletti magasságban lentéktelenség homályából az i.e. 4. KÖZÉPKORI KINCSEKlévõ Ohridi-tó méretei lenyûgözõek: században a nagypolitika színpadárahossza meghaladja a 30 km-t, széles- lépett. Fénykorát II. Philipposz és fia, A történelem viszontagságai nemsége 11 és 14 km között változik. Át- Nagy Sándor uralkodása idején élte. akadályozták Ohrid fejlõdését. A 10.lagmélysége 145 méter, a legmélyebb II. Philipposz (359–336) hódításainak és a 14. század között hihetetlenrészen eléri a 286 métert. A tóba – elsõdleges célja a tengeri kijárat bizto- ütemben gyarapodott a lakosság,meglepõ módon – alig néhány patak sítása volt, ám sikeres hadjáratai ered- ötvenhat település jött létre a vidé-ömlik, elsõsorban a föld alatti vizek- ményeképpen a hellén világ ura lett. ken. A városban és környékén össze-bõl és bõvizû forrásokból táplálkozik. A birodalmat fia, Nagy Sándor tovább sen harminchat templom mûködött,A tó jellege szubtrópusi: a víz hõmér- erõsítette, korának legnagyobb kiter- melyek közül a legfontosabb a Szentséklete a felszínen sosem haladja meg jedésû államát hozva létre, mely azon- Panteleimon-templom (9–10. század)a 26 °C-ot, míg a mélyvíz hõmérsék- ban a zseniális hadvezér halálát kö- Szent Klimint sírjával; a Szent Mihály-lete nem süllyed 5 °C alá. Télen az vetõen rövidesen hanyatlásnak indult. templom (9–10. század), itt nyugszikáramlatok összekeverik a felszíni és A térség elõbb a római-, majd a bi- Szent Naum; a Szent Szófia-székes-a mélyebb vízrétegeket, nyáron vi- zánci birodalom része lett. Lychnidos egyház (9. század) és az 1295-benszont nincs ilyen mozgás. A tó kevés a kezdetektõl felkarolta a keresztény épült Previleptai Szûz Mária-templomfoszfátot és nitrátot tartalmaz, ezért hitet, s a 4. században püspöki szék- (népszerû nevén Szent Klimint-temp-biológiai produktivitása rendkívül ala- hellyé vált. A vidéken tizenhét paleo- lom).csony, vize kristálytiszta, színe gyö- keresztény bazilika épült, ezek kö-nyörû tengerkék. zül ötöt teljesen feltártak. Építészeti A Szent Szófia-katedrálist díszítõ szempontból, valamint méreteit és anonim mesterek által 1045 körül ké- Az Ohridi-tó elszigeteltsége, mérete, mozaikjait tekintve legfontosabb az szített freskók hihetetlenül jó állapot-és a víz tulajdonságai következtében Imaret – a híres kagyló alakú bazilika ban maradtak fenn. E festészeti stílusa harmadkor archaikus fajai máig fenn- – és a Szent Erazmusz, ami a 650 a Previleptai Szûz Mária-templombanmaradtak. Jó példák erre a szivacs- négyzetméternyi mozaikjáról vált ne- bontakozik ki teljes ragyogásában.fajok: az Ochridaspongia rotunda és vezetessé. Hagyományos jellegük ellenére a fres-a Spongilla stankovici. kók új ábrázolási módot képviselnek, Lychnidos a 9. század vége felé élte elbûvölõ az egyszerû perspektíva. A tóban számtalan állatfaj talált ott- fénykorát. Ekkor érkezett a városba Ugyancsak freskóiról vált ismertté ahont. Figyelemre méltó a vízi csigák a két nagy szláv hittérítõ, Ohridi Kli- 13. században épült kaneói Szent Já-változatossága – 53 fajuk vált innen mint és Naum – Cirill és Metód tanít- nos-templom.ismertté. A magasabb rendû állatok ványai. A két szent ember munkájaközül csak itt fordul elõ az ohridi nyomán Ohrid a makedón keresz- A falakat borító freskókon kívül apisztráng (Salmo letnica). templomokat ikonokkal díszítették, a legértékesebbek a Previleptai Szûz Mária-templom képtárában tekinthe- tõk meg. A kaneói Szent János-templom, hátterében az Adriai-tenger.176

OHRID ÉS KÖRNYÉKE o◊ 177

GÖRÖGORSZÁG AZ AKROPOLISZ Felvétel idõpontja: 1987 ♦ Besorolása: K (I) (II) (III) (IV) (VI)A z Akropolisz (Fellegvár) eredete Akropolisz déli lejtõjén gödrökbe te- olyannyira összefonódik a görög mettette a szobrokat és a fennsíkonmitológiával, hogy már nem könnyû elszórtan heverõ romokat. A múlt szá-különválasztani a valóságot a legen- zad végén végzett ásatások sorándától. Poszeidón és Athéna versen- nemcsak a mükénéi korból szárma-gett valaha e szép hely birtoklásáért. zó falak, hanem oszlop- és szobor-Poszeidón háromágú szigonyával sós maradványok is elõkerültek, melyeketvizû tavat fakasztott az Akropolisz – részben – az Akropolisz Múzeum-sziklájából, Athéna ellenben olajbo- ban helyeztek el.gyót ültetett, melybõl azonnal olajfanõtt. A tizenkét istenbõl álló zsûri Athén virágkora Periklésszel kez-Athéna mellett döntött. Így lett a vá- dõdött, aki Pheidiászt bízta meg azros neve Athén, s istennõje Athéna. Akropolisz újjáépítési munkálataival. A mesés kezdet ellenére Athén so- Az elsõ nagy feladat a Parthenonkáig jelentéktelen kis település volt. (447–435) megépítése volt; ezt követ-I. e. 547-ben azonban Peiszisztratosz te a propülaia (437–432), majd a Niké-került a város élére, õ épített a mai templom (427–424), végül az Erech-Parthenon helyén templomot, s az teion (421–406) felépítése.Akropolisz fennsíkjához egy hatalmasbejáratot. A munkák végeztével az Akropo- lisz másképp festett, mint ma: a temp- A zsarnok Hipparchosz és Hippiasz lomok nem külön álltak, hanemuralmának megdöntésekor (i.e. 514- bronz- és kõszobrokkal díszített har-ben, ill. 510-ben) a delphoi jóslat át- monikus egységet képeztek. A szob-kozottnak mondta ki az Akropoliszt rok közül a legjelentõsebb Pheidiaszvédõ régi küklópikus falat, ezért le- bronzból készült, hatalmas Promakho-rombolták, és a terület védtelen ma- sza volt, mely messze kimagaslott aradt. Ezt használták ki a perzsák, többi közül, és a hajósok már a Szu-amikor i. e. 480-ban porig rombolták nion-foktól láthatták. Az építkezésheza várost. De amikor hatalmas flottá- használt fehér márványt a Pentelikon-jukkal a kegyelemdöfést akarták neki hegység kõbányáiból szállították ide,megadni, a szalamiszi csatában vere- majd vörös, kék és aranyozott színe-séget szenvedtek Themisztoklész se- ket égettek bele, melyek ma már nemregétõl. Amikor Themisztoklész visz- láthatók.szatért Athénba, megparancsolta,hogy építsék újjá az Akropolisz észa- Az ókori idõktõl napjainkig azki falát, és a lerombolt templomok és Akropoliszban nagyon sok kár esett,oszlopok romjait helyezzék jól lát-ható helyre, hogy a görögök soha ne Az Iliszosz-völgyre nézõ 156 méterfeledkezzenek meg az õket ért sére- magas sziklás kiszögellésre épült Akro-lemrõl. Valamivel késõbb Kimón az polisz éjjeli látképe.178

AZ ATHÉNI AKROPOLISZ ◊ 179

GÖRÖGORSZÁG Az Erechteion i.e. 406-ban készült el. oldalakon 17-17 oszloppal. Minden lüphoszok (három függõleges vonal) Jobbra: az Akropolisz déli lejtõjét oszlop 10,43 méter magas, az alsó át- és a metopék (dombormûvek). A elfoglaló Dionüszosz-színház. mérõnek pontosan 5,5-szöröse, a jobb homlokzatot több orom alkotja, mind- optikai hatás érdekében azonban az egyik alatt 14 metope látható. A nyu-és számtalan átalakításon ment át: építészek apró változtatásokat vittek gati oldalon – a bejáratnál – az athé-épületei templomok, mecsetek, pa- végbe: az oszlopok középen kissé ki- niak és az amazonok csatája eleve-loták, sõt háremek lettek. A legna- domborodnak, és nem függõlegesek, nedik meg. A déli oldal 32 metopéjagyobb katasztrófa 1687-ben érte, ami- hanem befelé hajlanak, s a négy a görög lapiták és a kentaurok harcátkor a velenceiek ágyúgolyója eltalálta sarokoszlop valamivel vastagabb a ábrázolja; hiányosan ugyan, de ezeka törökök által lõporraktárként hasz- többinél. maradtak meg a legjobb állapotban;nált Parthenont, s az ezer darabra egy részük a British Múzeumba ke-hullott. Az oszlopok lábazata eltér a víz- rült. Az északi oldal 32 metopéja a szintestõl: enyhe görbület figyelhetõ trójai háború jeleneteit örökíti meg,A PARTHENON meg, mely az oldalsó oszlopok kö- míg a felette lévõ homlokzat az is- zepénél éri el legmagasabb pontját. tenek és az óriások harcát ábrázolja.Ez a nagyszabású, Athéna Parthe- A végeredmény lenyûgözõ: a temp- A homlokzati oldalon a külsõ oszlo-nosznak szentelt templom, Iktinosz lom – melynek méretei miatt masz- pok mögött még öt belsõ oszlop áll,és Kallikratész mester mûve, dór stí- szívnak és nehézkesnek kellene len- egy külsõ folyosót hozva létre. Itt, alusban, de ión elemek felhasználásá- nie – könnyûnek, vibrálónak tûnik. metopékkal ellentétes oldalon, egyval készült. A 72,5×34 méter alap- S e tökéletes mû létrehozásához a méter magas fríz látható, melyen 160területû épületet oszlopcsarnok fog- görögöknek csupán kilenc évre volt méter hosszan a Nagy Panathénainaja körül: a két homlokzaton 8-8, az szükségük! – körülbelül 350 gyalogosból és 125 lovasból álló – ünnepi menete jelenik Az oszlopfõkön helyezkedik el az architráv (gerendázat), fölötte a trig-180

AZ ATHÉNI AKROPOLISZ ◊meg. Az ormok nagyon rossz állapot- A déli oldal építése a Spárta elleni északi csarnok és Koré csarnoka.ban vannak, és darabjaik a világ min- háború miatt félbeszakadt. Utóbbi onnan kapta nevét, hogy tete-den részén láthatók. A keleti orom jét ruhás leányalakokat formázó osz-eredetileg Athéna születését ábrázol- ATHÉNA NIKÉ TEMPLOMA ÉS lopok – Karüatidák, vagyis korék –ta, a nyugati pedig az istennõ ver- AZ ERECHTEION tartják.sengését Poszeidónnal. Athéna Niké, a „szárnyatlan gyõzelem”- A MÚZEUM ÉS A RÉGI SZÍNHÁZ A Parthenon Pheidiasz mûvének, nek nevezett Kallikralész-féle templo-Athéna Parthenosz híres szobrának ad ma az ion építészet egyik gyöngysze- A múzeum egy sziklaüregben kapotthelyet. Eredetileg aranyozott elefánt- me. A pentelikoni márványból emelt helyet, s szinte észrevétlenül húzódikcsontból készült, és 13 méter magas szentély az istennõ szobrát rejtette. meg az Akropolisz délkeleti csücské-volt. A szobor ma látható rekonstruk- ben. Itt állították ki az Akropoliszbancióján az alak elefántcsontból, a ruhák Az Erechteiont Kekropsz királynak, lelt szobrokat, melyek képet adnak aés a díszek aranyból készültek. Athén mitikus alapítójának sírja he- szobrászat fejlõdésérõl az archaikus lyére építették, oda, ahol Poszeidón kortól egészen a mükénéi korig.A PROPÜLAIA háromágú szigonya a földbe fúródott, tehát közel Athéna olajfájához. Épí- A Dionüszosz-színház az Akropo-A propülaia – a monumentális kapu- tõje valószínûleg Mnesziklész volt, lisz déli lejtõjén épült. Az i.e. 5. szá-építmény – Mnésziklész munkája. Az akinek az õsi kultikus emlékeket is zadban az eredeti faszerkezetet kõ-öt átjárójú kapu dór oszlopos fõcsar- magában foglaló szabálytalan szerke- vel helyettesítették. A domboldal nyu-nokból és két eltérõ méretû északi zetû építményt kellett alkotnia. Kö- gati felén található a rómaiak által aszárnyépületbõl áll, pentelikoni már- zéppontjában ión templom áll, mely- 2. században épített Herodes Atticusványból készült, burkolásához elle- ben az istennõ fából faragott szobrát Odeon, melyet helyreállítottak, s mausziszi fekete mészkövet használtak. õrizték. A templomhoz csatlakozik az is elõadások színtere. 181

GÖRÖGORSZÁG A METÈORA- az emberek a világtól távol esõ he- lyeket, barlangokat, menedéket adó KOLOSTOROK természetes képzõdményeket. Ilyen elhagyatott vidék volt a Metèora- Felvétel idõpontja: 1988 ♦ Besorolása: K (I) (II) (IV) (V) T (III) völgy is.E mber és természet együttmûködé- idõszámításunk elõtt hatezer évvel SASOK ÉS PAPÍRSÁRKÁNYOK se ritkán hozott olyan sikert, mint lakott terület volt. Az évszázadokona görög Metèora-völgyben a közép- át a Balkán-félszigetre érkezõ hódító A 11. század környékén, amikor márkor folyamán a megközelíthetetlen népek útjába esõ vidéket i.e. 2000 megtörtént az egyházszakadás, vagyissziklacsúcsokra épített, az idõvel és évvel a pelaszgoszok foglalták el, õket a bizánci (ortodox) egyház független-a fizika törvényeivel dacoló, marok- azonban leigázta a tesszaloniki nép- né vált Rómától, és élén Konstanti-nyi kolostor. A csodálatos látvány a törzs. Róluk kapta a nevét a terület, nápoly patriárkája állt, az egyik Me-bizonyság rá, hogy az emberi tudás és nekik köszönhetõ az elsõ állam- tèora-völgybeli szikla lábánál élt egyés kitartás felülmúlhatatlan. szervezet. Akkoriban az Olümposz kis közösség, ott, ahol ma egy apró mitikus hegycsúcsa által uralt vidék 12. századi kápolna, a Panagia Dou- Hatvan millió évvel ezelõtt, a har- már a szellemiség földje, istenek és piani áll. Bár a völgy igen elszigeteltmadkorban, a ma Metèorának – a legendák bölcsõje, de a varázslatos volt, a 14. században a szerbek és agörög meta és airos szóból „levegõ- Metèora-völgy még lakatlan sziklaren- bizánciak Thesszália birtoklásáértben lebegõ”-nek – nevezett területet geteg volt. Az elsõ telepesek a róma- folytatott versengése ezen a területenegy nagy tó és mocsaras deltatorko- iak korában érkeztek, és a völgy be- is véres harcokba torkollott. A szer-latával a tóba ömlõ, nyugodt vizû fo- járatánál megalapították Eginiusz – a zetesek megpróbáltak biztonságo-lyó foglalta el. A késõbb kiszáradt tó mai Kalambaka – városát. A biroda- sabb helyet találni meditáló életmód-és folyó sûrû üledékréteget hagyott lom felbomlása után Thesszália bizán- jukhoz, s fel-felpillantottak az elérhe-hátra, amibõl az idõ múlásával szik- ci uralom alá került, de határterület tetlen sziklaszirtekre, melyek tövébenlák alakultak ki. A tájat a szél, az esõ lévén, egymás után törtek be a gó- addig éltek.és egy új folyó – a Peneiosz – koptat- tok, hunok, szlávok, bolgárok, szer-ta, s idõvel a magas kõfalak között bek és a frankok. Máig rejtély, hogyan tudták az elsõmély völgyeket, hegyszorosokat ho- szerzetesek megmászni a 300–500zott létre. Az erózió és a földrengé- A bizonytalan helyzet ellenére Gö- méter magas, függõleges falakat. Min-sek következtében a sziklák egy része rögország északi részén a szerzetesi denesetre a legendák sas lábáhozelvált a többitõl, és az idõk során a életforma gyorsan terjedt. A szerze- kötött kötélrõl, állványokról, óriássíkságon szétszóródott, tûhegyes kõ- tesség – bár a késõbbiekben megje- fákról, sõt papírsárkányokról is szól-oszlopok meredtek az ég felé. Amikor lent nyugaton is – kifejezetten keleti nak. Az azonban bizonyos, hogyaz ember megjelent a Földön, a Me- fogalom. A 3. században úgy jött lét- 1356-ban Athanasziosz Koinovitisztèora már egy fantasztikus, kozmikus re, hogy néhány keresztény – akiket „Meteorita” megalapította a Nagytájra emlékeztetett. azután „anakorétának” (remete) ne- Meteóron, vagy Metamorfoszisz (az veztek – újfajta életmódot választott: Úr Átváltozása) kolostort, egy cso-AZ EMBEREKTÕL TÁVOL, az emberi társadalomtól távol pró- dálatos szikla tetején, amit PlatüszISTENHEZ KÖZEL bálta megtalálni Istent. Hol magá- Lithosznak – „hosszú kõnek” – neve- nyosan – remeteként –, hol közös- zett el.Görögország egyik legészakibb vidé- ségben – „cönobitákban”, azaz ko-ke, Thesszália már a neolitikumban, lostori közösségben – kerestek ezek A 14. században, amikor Thesszália vidékét a politikai bizonytalanság jellemezte, a szerzetesek felkapaszkodtak az ég és föld közötti térbe, a meg- közelíthetetlen sziklákra. Jobbra az 1458-ban épült, egyik legnehe- zebben megközelíthetõ kolostor, az Ajia Triada látható.182

A METÈORA-KOLOSTOROK o◊ 183

GÖRÖGORSZÁG Koinovitisz az Athosz-hegyrõl ér- apáti rangjának birtoklásáért való- a sziklákon. A török uralom alatt,kezett, és a szerzetes-közösségben ságos küzdelem folyt az alapító ta- amikor az ortodox kereszténység abevezette az azóta is fennálló szigo- nítványa, egyben a szerb király fia, muzulmán hódítókkal szembeni el-rú szabályokat. Megtiltotta, hogy nõk Joaszaf, és Ioannisz, a számûzött bi- lenállás jelképévé vált, Metèora meglépjenek a kolostor területére, sõt zánci császár között. Ezzel feléledt a az athosz-hegyi kolostorok fényko-nõstény állatot is tilos volt bevinni. A szerb–bizánci viszály, pedig éppen ez rukat élték. Éppen az elnyomatásszabályok betartása nem okozott kü- volt az oka annak, hogy a szerzete- tette szükségszerûvé, hogy Görög-lönösebb nehézséget, hiszen a szik- sek az elérhetetlen sziklaszirtekre országban a szerzetesség tovább erõ-laszirtet szinte lehetetlen volt megkö- települtek. Végül Joaszaf lett az apát, södjön akkor, amikor Európa többizelíteni. A külvilággal a kapcsolatot és 1388-ban belefogott az épület bõ- részén már hanyatlóban volt ez az– majdnem a mai napig – csupán egy vítésébe, mely már akkor is a vidék életmód. De a 17. században a ha-kötélháló biztosította, melyet csörlõ- legnagyobb és leggazdagabb kolos- nyatlás itt is elkezdõdött, és a 19. szá-vel húztak a magasba. 1367-ben tora volt. zad közepén, a törökök kiûzése utánNilosz atya még négy kolostort alapí- megállíthatatlanná vált; lassan-lassantott négy másik sziklacsúcson. AZ UTOLSÓ TÚLÉLÕK kiürültek a „levegõben lebegõ” ko- lostorok. A Metèora-kolostorok híre hamar A 15. században, a Bizánci Biroda-elterjedt, közösségéhez egyre rango- lom felbomlása után újabb kolosto- Mára csak hét kolostor maradt fennsabb szerzetesek csatlakoztak. Atha- rok – összesen huszonnégy – épültek Metèora sziklaszirtjein: a Nagy Meteó-nasziosz halála után a Nagy Meteóron ron, Osziosz Varlaam, Ajiosz Sztefa- nosz, Ajia Triada, Ajiosz Nikolaosz, Jézus mennybemenetele és a Russza- nu-kolostor, de csak az elsõ három- ban élnek napjainkban is szerzetesek. A régi megközelítési mód (a kötélen függõ háló) már csak érdekességnek számít, a látogatóknak a sziklafalba vájt lépcsõk százait kell megmász- niuk, ha valamelyik kolostort köze- lebbrõl akarják látni. Kivétel csak az Ajiosz Sztefanosz kolostor, ahol a szomszédos szikla közelsége miatt egy híd épült. Még ha figyelmen kívül hagyjuk is a kolostorokban õrzött mûvészeti értékeket, a látvány önmagában le- nyûgözõ. A kõerdõ közepén rejtõzõ Kasztraki faluból jól kivehetõk a tá- volban lebegõ kolostorok; s aki fá- radságot nem kímélve felmászik a A Varlaam-kolostort a 14. században Szent Varlaam alapította, késõbb 1518 és 1544 között restauráltak. A kolostor a poszt-bizánci festészeti iskola jellegzetes freskóit, valamint egy régi kódex-gyûjteményt õriz. Jobbra az 1369-ben épült, de a 16. században apácakolostorrá alakított, ma lakatlan Russzanu-kolostor látható.184

A METÈORA-KOLOSTOROK o◊szédítõ magasságba, a völgyön és adombokon túl megcsodálhatja a –ritka állatfajokban és különleges nö-vényekben gazdag – vad vidéket; tá-volabb pedig a Pindosz-hegységgelés a legendás Olümposszal határolt,mindig felhõs tesszáliai síkság tárul alátogató szeme elé.MÛVÉSZETI KINCSEKMetèora minden megmaradt kolosto- jedését. A Jézus Mennybemenetele Keresztelõ Szent János nevét viselõrának templomát freskók, s néhány kolostor egy fontos scriptoriumnak templomot festmények díszítik. Acsodálatos, szobrokkal és festmé- adott helyet, mely a biblia és a szent- mára már magányosan árválkodó ko-nyekkel díszített ikonosztáz teszi még írások színezésével foglalkozott, ezért lostor a szomszédos sziklaszirtekszebbé. Ez jellemzi például a legré- is lett a kolostor neve: „Kódexek ko- romjaival együtt a múlandóságragebbi kolostort, a Nagy Meteorónt is, lostora”. hívja fel a figyelmet. A kereszténységmelynek fõtemplomát 16. századi cso- elsõ századaiban oly nagy teret hó-dálatos freskók és egy érdekes iko- A Russzanu-kolostort 1369-ben dító életszemlélet egyik utolsó védõ-nosztáz díszíti. alapították, a 16. században azonban bástyái a szédítõ magasságokban, a apácakolostorként újjáépítették. Az világ zajától távol épült Metèora-ko- A Varlaam-kolostort Szent Varlaam Ajia Triada-kolostor 1458-ban épült, lostorok.alapította a 14. században, bár a ma nehezebben lehet megközelíteni. Alátható épületet 1518 és 1544 közöttemelték. A Mindenszentek templo-mának különlegessége a 14. századiTrisz Ierarchesz kápolna, és a poszt-bizánci festõiskola képviselõjének –Franco Castellanónak – a narthexetdíszítõ freskói, melyek az Utolsó Íté-let jeleneteit, Keresztelõ Szent Jánostés az Aprarasz testvéreket, a kolos-tor elsõ alapításának jótevõit áb-rázolják. Itt is fennmaradt egy iko-nosztáz, valamint egy régi kódex-gyûjtemény. Az utolsó lakott kolostor az AjioszSztefanosz, 1963-ban apácakolostorés árvaház lett. Értékes kincseit III.Andronikosz Palailogosz császár ado-mányainak köszönheti. A kolostorhoztartozik az 1798-ban épített AjioszJaralambosz-templom, melyben egygazdagon díszített ikonosztáz, az apáttrónja és néhány freskó látható. Az annak idején jelentõs kolosto-rok közül ma négy lakatlan. A 14.században alapított Ajiosz Nikolaosz-ban jött létre a poszt-bizánci festé-szet, mely a kolostor templomában,krétai Teofanész által, 1527-ben al-kotott freskóknak köszönheti elter- 185

TÖRÖKORSZÁG ISZTAMBUL – A HAGIA Az 5. század elején II. TheodosiusSOPHIA ÉS A KÉK MECSET császár bevehetetlen erõdítménnyé változtatta a városfalat, melyet széles és mély vizesárokkal vett körül. A vé- delmi rendszer roppant hatékonynak bizonyult: a hunok elsõ támadása ku- darcot vallott. 447-ben Attila seregei a városfalig nyomultak, de ostromra nem került sor. Késõbb ugyanígy el- lenállt a bolgárok s a több hullám- ban támadó magyarok rohamainak is. Felvétel idõpontja: 1985 ♦ Besorolása: K (I) (II) (III) (IV) JUSTINIANUS VÁROSAA századok folyamán kevés olyan bõl földig rombolta a várost. Új kor- A 6. században, nem sokkal Justinia- város akadt, melyre oly sokan ve- szak kezdõdött Nagy Constantinus nus (527–565) trónra lépését követõentettek szemet, mint Bizáncra. Több- császár (306–337) uralkodása idején, az 532. évi Nika-felkelés során a városször kifosztották, lerombolták, tûzvész akinek szándéka elõdeivel ellentét- majdnem teljesen elpusztult. A zavar-martaléka lett, sõt nevét is elveszítet- ben nem a pusztítás volt. gások megfékezése után Justinianuste: elõbb Konstantinápolynak, majd hozzáfogott a felújításhoz. A munká-Isztambulnak keresztelték át. Straté- KONSTANTINÁPOLY latokat Milétoszi Iszidorosz és Trallesigiai helyzete – két kontinens, vala- Anthemiosz irányította, akik kiterjedtmint a Balkán-félsziget és a mediter- Constantinus Bizáncot álmodta meg csatornahálózat létrehozásával meg-rán világ között helyezkedik el – az a római birodalom új székhelyének. teremtették a korabeli városokét mesz-oka, amiért oly gyakran vált a hódí- Hatalmas várost, „Új Rómát” tervezett, sze felülmúló vízellátást. Mégis a Hagiatások célpontjává. A legenda szerint mely ugyanúgy hét dombra épült. Sophia- (Aja Szófia) székesegyház –a görög Megara királyának, Bizasznak Csodálatos épületeket emeltetett, i. sz. más néven Szent Szófia vagy Szentsugallta a delphoi jósda, hogy a Bosz- 330-ra elkészült az elsõ Hagia Sophia, Bölcsesség temploma – építõikéntporusz partján, a „vakok” városával az Augustus Fóruma, a Szenátus, és váltak híressé, melynek kivitelezéseszemben alapítson királyi székhelyet felépíttette a 60 000 férõhelyes Hip- öt évig – 537 decemberéig – tartott,– ha már a túlpart lakói nem látják podromot, azaz a lóversenyteret. Szob- és tízezer ember dolgozott rajta.meg ezt a páratlan lehetõséget. Az i.e. rokat és oszlopokat hozatott Rómá-658-ban alapított Byzantiumot elõbb ból, s a görögországi mûkincsek egy A Hagia Sophia minden szempont-a perzsa Dareiosz király hódította meg része is Bizáncba került. A császári ból építészeti csoda, méltóságteljes,i.e. 513-ban, majd 30 évvel késõbb a palotát fallal vette körül, melyen belül gömb alakú fõkupolája különösenspártai Pauszaniasz foglalta el, õt az századról századra újabb és újabb lenyûgözõ. A fõkupola négy fél-athéniak, majd hamarosan a make- templomokat és palotákat emeltek. kupolának adja át terhét, az alátá-dónok váltották fel. Amikor II. Phi- Nova Roma felavatására i.sz. 330 masztást boltívek biztosítják, alattuklipposz elõször próbálta elfoglalni (i.e. május 11-én került sor. A birodalom pedig a székesegyház falai és oszlopai340-ben), az éj leple alatt támadott, de kettészakadásakor, 395-ben Konsz- veszik át a támasztószerepet. A fõku-a telihold az ostromlottaknak kedve- tantinopolisz, azaz Konstantinápoly pola az alsó részén körbefutó negy-zett, s a makedón uralkodó kudarcot lett csaknem ezer évre a keletrómai ven ablaknak köszönhetõen olyanvallott. Ennek az eseménynek az em- (bizánci) birodalom fõvárosa. benyomást kelt, mintha 31 métereslékére lett Bizánc jelképe a hold és a átmérõje ellenére a napsugarakoncsillag. I.e. 336-ban II. Philipposznak Mára alig maradt valami az akkori lebegne. A székesegyház belsõ terevégül sikerült bevennie a falakat, s metropoliszból. Csupán a Szent János- szinte áttetszõnek tûnik.bár õ nem sokkal késõbb gyilkosság bazilika, a sokkal késõbb – a 13. szá-áldozata lett, fia, Nagy Sándor átvette zad végén – emelt Porfirogeneta-palo- A két kontinens találkozásánál alapítottaz uralmat Bizánc felett. I.e. 196-ban ta romjait láthatjuk, s csak a korabeli Isztambul csaknem két évezrede játszika római Septimus Severus büntetés- leírásokból tudjuk, milyen lehetett szerepet Ázsia és Európa történelmének fénykorában. politikai, vallási és mûvészeti életében. Képünkön a szépséges Kék Mecset.186

187

TÖRÖKORSZÁG Justinianus építtette a kis SzentApostolok-templomot is, ami az idõksorán megsemmisült ugyan, ám abbanaz idõben a görög kereszt alaprajzú,öt kupolával fedett templom az egyhá-zi építészet mintája volt. Az Aja Eirénetemplomot már i.sz. 300 körül kezd-ték építeni, Constantinus fejeztette be,majd bizánci stílusban Justinianus újít-tatta fel. A Hagia Sophia elkészültéigez volt a város fõ temploma, de a 740-es földrengés szinte teljesen elpusz-tította. Javítgatták ugyan, de késõbbmár csak fegyvertárnak használták.A GÖRÖGTÛZA város történetében hamarosan nyugattal való szakítást eredményezte, Bizánc lakóit, elrabolták a város év-újabb korszakváltás következett be. és hatalmas kárt okozott: számtalan századokon át felhalmozott kincseit.A Mohamed próféta által 610 körül freskó, mozaik és ikon semmisült meg. A szobrokat beolvasztották, a mozai-megalapított iszlám vallás követõi kokat tönkretették, csupán szórako-673-ra már Konstantinápoly kapuihoz ISZTAMBUL ÉS A TÖRÖK zásból elpusztítottak festményeket, deértek. A katasztrófa elkerülhetetlen- ami a legrosszabb: megsemmisítettéknek látszott, hiszen az új hódítók egy- BIRODALOM a görög klasszikusok mûveinek egyet-szerre érkeztek a szárazföld és a ten- len, a város nagy könyvtárában talál-ger felõl. A bizánciak azonban meg- A 15. századi török hódítás és Kons- ható példányait. Az úgynevezett „ke-lepték a világot egy titkos fegyver – a tantinápoly elfoglalása a Bizánci Bi- resztény lovagok” kultúránk és vilá-görögtûz – bevetésével. Feltalálója, rodalom megsemmisülését jelentette. gunk olyan emlékeit pusztították el,Khalinikosz, az arab hajók ellen pró- Az igazi katasztrófa azonban jóval melyek pótolhatatlanok.bálta ki fegyverét – teljes sikerrel. 717 korábban következett be, és nem aaugusztusában Szulejmán tengeren és muzulmánok, hanem a negyedik ke- Az 1453-ban Konstantinápolyt el-szárazföldön egyszerre próbálkozott resztes hadjárat lovagjai okozták. Az foglaló törököknek valójában mártámadással, de a görögtûz ezúttal is 1203-ban Konstantinápolyba érkezõ nem sok rombolni- és fosztogatni-bevált, és gátat szabott a hódításnak. keresztesek megkínozták, legyilkolták valója maradt. Azért nagy veszteséget941-ben a történelem legnagyobb ha-dával, feltehetõleg közel 10 000 hajó-val érkezõ oroszok is elszörnyedvefigyelték, hogyan válik hamuvá hatal-mas flottájuk. A görögtûz összetételeörökre elveszett; csak sejtéseink van-nak alkotórészeirõl. Konstantinápoly a történelme so-rán többször volt tûzvész, földrengés,harcok és fosztogatások színtere, ezértkincseinek nagy része megsemmisült.Az is megtörtént, hogy a bizánciak sajátalkotásaikat pusztították el: 726-banIII. Leó császár a vallási tárgyú képektiszteletét bálványimádásnak minõsí-tette, s elrendelte a képek elpusztítását.A képrombolás a római pápával és a188

ISZTAMBUL TÖRTÉNELMI EMLÉKEI ◊A Hagia Sophia-székesegyházat öt éven át tízezer ember építette; jobbra: a bizánci építészete mûremekének egy belsõ részlete.jelentett az is, hogy letakarták a Hagia késõbb birodalmi fõépítésszé elõlé- 33,60 méter, közel 3 méterrel több,Sophia mozaikjait, és hogy mecsetté pett Mehmet Aga elsõ munkájaként mint a Hagia Sophiáé. A 260 ablakánalakítsák, minareteket építettek hozzá. építette. 1609-ben fényûzõ ünnepség beszûrõdõ világosság, s a csempék-A törökök keresztelték el Konstanti- keretében maga a szultán tette meg rõl visszaverõdõ lámpák fényjátékanápolyt Isztambulnak, birodalmuk fõ- az elsõ ásónyomot az erre az alka- káprázatos hatást kelt.városává tették, nagyszerû mecsete- lomra készített ezüstbevonatú ásóval.ket és középületeket emeltek. Az I. Ahmet nevét viselõ mecset – Sul- Isztambul azonban nem csupán tanahmet-dzsámi – a belsõ terét dí- mûemlékekkel zsúfolt „múzeum-vá- A szépséges Kék Mecset (Ahmet szítõ kék csempérõl nevezetes. A fõ- ros”. Éppen ellenkezõleg, élettel teli,szultán mecsete) a 17. század elején dzsámit 30 kupola ékesíti, 43 méter zajos hely, ahol egybefonódik évszá-készült. I. Ahmet szultán (1603–1617) magas központi kupolájának átmérõje zadok történelme a második ezredvégparancsára a „gyöngyházmûvész”-bõl lüktetõ valóságával. 189

TÖRÖKORSZÁGGÖREME NEMZETI PARK, ELMÚLT IDÕK EMLÉKEKAPPADÓKIA BARLANGJAI Anatóliában a legrégebbi tárgyi em- Felvétel idõpontja: 1985 ♦ Besorolása: K (I) (III) (V) T (III) lékek a neolitikum korából származ- nak, a bronzkor kezdetén letelepültK appadókia Anatólia szívében, a A kappadókiai táj egyik legjellem- hatti néprõl már írásos feljegyzések Nevsehir, Avanos és Ürgüp falvak zõbb része a közel 150 km2 kiterjedé- is fennmaradtak. Az i.e. második év-által határolt háromszögben helyez- sû Göreme-völgy. A szõlõ- és gabona- ezredben a hettiták ragadták maguk-kedik el. A vidéken századokon ke- földeket itt-ott „kémények” szakítják hoz a hatalmat, akik erõs birodalmatresztül tûzhányók – mint a 3916 mé- meg, a nedvesebb területeken pedig hoztak létre, s uralmukat csak az i.e.teres Erciyas, a Hasan, a Melendiz és zöld nyárfaligetek és okkerszínû vul- 1200 körül érkezõ „tengeri népek”a Karadag – mûködtek. Vastag tufa- kanikus sziklák váltogatják egymást. tudták megdönteni, kiknek kilétét ho-réteg jött létre, melyet a kiömlõ láva Az idetelepült emberek a tufa lyuka- mály fedi. I.e. 700 körül a lûdiaiakegyre gyarapított. A felszínt a vulká- csos kõzetét könnyûszerrel kivájták, s alakítottak ki virágzó birodalmat a te-ni tevékenység megszûntével a szél, tökéletes barlanglakásokat alakítottak rületen. Királyuk, Kroiszosz (Krõzüs)az esõ és a jég alakította. Az erodáló- ki maguknak. A térség történetének gazdagsága messze földön híres volt.dás nyomán különös természeti for- legszebb korszaka a 10–12. század I.e. 550 körül már Dareiosz (Dáriusz)mák képzõdtek: tündérmesébe illõ közé tehetõ, az ekkor született barlang- perzsa király mesés kincseirõl szóltakkúpszerû tornyok, „kõsapkás” pira- templomok a képrombolás utáni bi- a legendák.misok, nyíl formájú sziklák, kupolák zánci mûvészet egyik legfontosabbés sziklaszirtek. emlékei. A világhódító Nagy Sándor i.e. 333- ban érkezett Anatólia területére. A nagy makedón uralkodó idején helyi dinasztia gyakorolta a hatalmat. A ró- maiak terjeszkedése azonban Kis- Ázsiát is elérte. Az i.e. elsõ század- ban Kappadókiában is nõtt a római befolyás, késõbb viszonylagos függet- A Göreme-völgy sziklákból kivájt lakóhe- lyei több mint ezer évesek.190

GÖREME NEMZETI PARK, KAPPADÓKIA SZIKLATEMPLOMAI ÉS BARLANGTELEPÜLÉSEI o◊ 191

TÖRÖKORSZÁGlenség mellett Róma alattvalójává vált. lágba is: kolostora orvosi segítséget színû mértani formákkal díszítették.Ám a római Galatia provinciához tar- nyújtott a betegeknek, istápolta a sze- Az ikonoklasztázia korszakát követõ-tozó területen fennmaradt a hellenisz- gényeket. A patriarcha korából azon- en új motívumokkal gazdagították atikus kultúra, alapot nyújtva a keresz- ban nem maradtak fenn emlékek. A már meglévõ rajzokat, vagy gipsszelténység késõbbi elterjedéséhez. legrégebbi templomok a következõ vonták be a régebbi ábrázolásokat, s két évszázadból származnak, mint a a kor bizánci festészetéhez hasonlító,KERESZTÉNY göremei háromhajós, görög kereszt színes alkotásokat hoztak létre. alaprajzú, kupolás Kisil-templom.BARLANGMÛVÉSZET FÖLD ALATTI VÁROSOK A 4-6. században az idegen táma-A kereszténység az elsõ században dások és az arab invázió elõl mene- A legjobb állapotban fennmaradt földjelent meg Kis-Ázsiában Pál hittérítõ külõ keresztények lehettek a Göreme- alatti város Kaymakliban található. Amunkájának eredményeként. A 3. völgy késõbbi lakói. A következõ városba keskeny, lejtõs alagút vezet,század végére, a 4. század elejére te- évszázadokban ezrével követték pél- melynek bejáratát szükség esetén többhetõ a kolostori szerzetesség kiala- dájukat, s a 8-9. századra már tízezer tonnás, malomkerékre emlékeztetõkulása, a kezdetek Pakhomiosz ne- fõt számlált a lakossága. Nem csupán koronggal lehetett elzárni. Hasonlóvéhez fûzõdnek. Az õ nyomdokait barlanglakások százai és valóságos „ajtók” fellelhetõk az alagútrendszer-követte Nagy Baszileiosz (330–379), föld alatti városok jöttek létre, hanem ben több helyen is. A hétszintes várostaki Nazianzénosz segítségével meg- sziklába vájt templomok is. tökéletesen tervezték meg, csodálatraalapította Kappadókia kolostorát. méltó a szellõzés megoldása, s bonyo-Baszileiosz 370-ben Kappadókia A barlangtemplomok nagy része a lult ciszternarendszerrel biztosítottákCaesarea püspöke lett. Közössége 7-9. században született. Kezdetben a vízellátást. Az alagutakból lakófül-kapcsolatát szorosabbra fûzte az egy- a puritán egyszerûség jellemezte e kék és közösségi helyiségek nyíltak.házzal, ugyanakkor kitekintett a vi- különös imahelyek belsejét, majd fa- A föld alatti város menedéket nyújtha- lain bibliai jeleneteket örökítettek tott akár több ezer ember számára is.Kappadókia barlangtemplomainak falait meg. A képrombolás idõszakában a figuratív ábrázolás rikító színû (726–842) – amikor a vallási témájú Az eddig felfedezett legnagyobb, remekeivel díszítették. képzõmûvészeti alkotásokat bálvány- nyolcszintes föld alatti város Derin- imádásnak, s mint ilyet, üldözendõnek cunuban 2500 m2 kiterjedésû. minõsítették – a templomokat vörös192

GÖREME NEMZETI PARK, KAPPADÓKIA SZIKLATEMPLOMAI ÉS BARLANGTELEPÜLÉSEI o◊A GÖREME-VÖLGY geometriai részletek – Jézus életének A Göreme-völgyet tündérmesébe illõ mozzanatait ábrázolják. E templom kémények, oszlopok, dûnék, tornyok,Göreme völgyét a templomok völgyé- falfestményei maradtak meg a legjobb obeliszkek és tûhegyek teszik jellegzetessé;nek is nevezik: egy sor gazdag belsõ dí- állapotban.szítésû barlangtemplomot tártak fel itt. közülük néhány még a 40 méteres A Sötét-templom (Karanlik Kilise) magasságot is eléri. Képünkön a Göreme A Borbála-templom (Barbara Kilise) kétszintes, az alsó fülkébõl lehet fel-falfestményei a képrombolás idõsza- jutni a fõcsarnokba, amelynek egyet- múzeum „kéményei” láthatók.kában keletkeztek, amikor csak non- len, szûk ablakán keresztül alig szû-figuratív díszítést alkalmaztak. A koc- rõdik be a fény. A bazilika kereszt a Jézus életét, az angyalokat, az apos-kákból, háromszögekbõl, vonalakból alaprajzú, két kis oldalhajóval. A gaz- tolokat megörökítõ freskók. A képekálló képeken csak elvétve jelenik meg dagon díszített falakon a biblia jele- valószínûleg még a képrombolás elõt-stilizált állat- vagy emberfigura. Az netei láthatók. ti korban születtek, tehát az õskeresz-emberábrázolás tilalmának feloldását tények hiteles alkotásai.követõen a falfestményt néhány bib- Cavusinban egy omladékos sziklaliai jelenetet tartalmazó részlettel egé- barlanglakások maradványait õrzi. A Ürgüpben a sziklába vájt barlang-szítették ki. több sorban elhelyezkedõ lakóhelyi- város része a mai falunak. A házak ségek között egy sziklatemplomot is nem egyszer a barlangok elé épül- Az Almás-templom (Elmali Kilise) felfedeztek. A szikla leomlott, s így tek, s az egykori lakásokat jelenlegbelsejét négy, hengeres oszlopra tá- láthatóvá vált a szentély egyik belsõ raktárhelyiségnek, borpincének hasz-maszkodó boltív tartja. A fõhajó mel- oldala, melyre vörösesbarna színek- nálják. A Kappadókia fantasztikuslé két oldalhajó épült. A színes fres- kel Mihály és Gábriel arkangyal ké- táján virágzó „szikla-kultúra” a 14. szá-kók – melyek alatt néhol felsejlenek pét festették. A háromméteres magas- zadban, az ottomán törökök megje-a képrombolás korszakából származó ságban jó állapotban maradtak fenn lenésével teljesen eltûnt, s lassan a barlangmûvészet is feledésbe merült. 193

TÖRÖKORSZÁG NEMRUT DAG A VAS ORSZÁGÁNAK KIRÁLYA Felvétel idõpontja: 1987 ♦ Besorolása: K (I) (III) (IV) Egy évszázaddal korábbról szárma- zik I. Antiokhosz impozáns síremléke,A natólia keleti hegyei között meg- szenvedtek III. Tiglat Pilészár asszír a legjelentõsebb az egykori Komage- búvó kis ország, Komagene alig király seregétõl. Késõbb Nagy Sándor ne földjén található öt síremlék közültöbb mint két évszázados virágzása birodalmának széthullását követõen (közös nevük a rajtuk olvasható feliratsorán kifinomult mûvészetet alakított a szeleukidák királyságához tartozott szerint: hierothesion).ki, amelyben tökéletes harmóniában egészen az i.e. 2. század közepéig.érvényesültek a perzsa és görög hatá- Antiokhosz hierothesionja a Nem-sok. E korszak legkiforrottabb alko- I.e. 163-tól i.sz. 72-ig nyolc király rut Dag 2150 méter magas csúcsántása I. Antiokhosz síremléke Nemrut uralkodott Komagenében. Az önálló- áll, egy kietlen, kopár vidék közepén.Dag hegyének tetején. ság szûk évszázadaiban – különösen Kúp alakú, 50 méteres, apró kövek- I. Antiokhosz (i.e. 69–39) idején – az bõl összehordott sírhant fedi a király Az egykori Komagene országa a ország gyorsan fejlõdött, de ekkor élte kriptáját. Észak, kelet és nyugat felõlFelsõ-Eufrátesz néhány völgyét jelen- a legnehezebb idõket is, ütközõállam- mesterségesen kialakított teraszok ve-tette az Antitoros hegylánc keleti ol- ként két, a keleti hegemóniáért versen- szik körül. A keleti terasz kétszintes:dalán. A vasércben valamikor gazdag gõ hatalom, Róma és Pártia között. I. a felsõ szintet öt, istenségeket – ülõvidéken már korán megismerték és Antiokhosz képes volt egyensúlyt tar- helyzetben – ábrázoló hét méter magashasználták ezt a fémet. Anatólia és tani közöttük, és ki tudta aknázni or-Mezopotámia viszálykodásainak sod- szágának gazdasági – elsõsorban a ke-rában gyakran került idegen uralom reskedelemben és a bányászatban rejlõalá, s csak ideig-óráig tudta megõrizni – lehetõségeit. Halálát követõen a ró-függetlenségét. Az i.e. 8. században mai Vespasianus császár – a komage-Urartu örményei hódították meg, de nei csatában, i.sz. 72-ben – csak nagynem sokkal ezután súlyos vereséget nehezen tudta leigázni a kis országot.194

NEMRUT DAG ◊szobor uralja, mellettük egy-egy sas ség-istennõje, aztán Zeusz mint Ahura- reteket a sírról és a benne nyugvóés oroszlán, az alsó teraszon pedig Mazda, majd maga az istenként ábrá- királyról.egy piramis alakú oltár emelkedik, két zolt Antiokhosz, és végül az Arésszeloldalán egy-egy sor kõtábla, melyet vagy az iráni Artagenésszel azonosít- A számos felirat alapján, amelyet I.dombormûvek díszítenek. ható Héraklész. Antiokhosz Nemrut Dag köveire vé- setett, rekonstruálni lehet azokat a Antiokhosz úgy hitte, hogy apja, A nyugati terasz hasonló elrende- bonyolult szertartásokat, amelyeket õMitridatész révén Dareiosz, anyja, Lao- zésû, de nincs rajta oltár. A lenyûgö- maga írt elõ a saját, halála után majddicea révén Nagy Sándor leszármazott- zõ dombormûvek központi alakja az istenek rangjára emelt személyé-ja. E – bizonytalan – rokonság megvi- maga a király, leggyakrabban az is- nek dicsõítésére. „Ünnepnapokon alágítja a kõtáblák dombormûveinek tenek kíséretében; különleges szép- papnak, abban a perzsa öltözetben,értelmét, és némiképp magyarázatot ségû Antiokhosz és Komagene alle- amelyet nemzetségünk papjai apámad a különbözõ kultúrák visszatük- gorikus ábrázolása, és itt van a „Király kegyelmébõl és törvényei szerint hor-rözõdésére is az istenábrázolásokban. horoszkópja” néven ismert, csillago- danak, fel kell díszítenie a szobrokA szobrokról letört fejek az alsó tera- kat ábrázoló dombormû is. Az északi fejét az aranykoronákkal, amelyeketszon hevernek. Az elsõ fejen Apollón, teraszon oroszlánok és sasok szobrai õseink tiszteletének szenteltem.” Min-Mithrasz, Héliosz és Hermész vonásai- magasodnak. A szobrokra és ortosz- den évben kétnapos ünnepet tartottak,ra ismerhetünk, mellette látható Tükhé tátokra vésett terjedelmes, görög nyel- amelyen megemlékeztek Antiokhoszvagy Fortuna, Komagene termékeny- vû feliratok bõséggel nyújtanak isme- születésérõl, megkoronázásáról, vala- mint az istenek eljövetelérõl. A király egy hatalmas földbirtok jövedelmét fordította a költséges ünnepségekre, amelyek során áldozatokat mutattak be tömjénnel és illatos füvekkel, nagy lakomákat csaptak, amelyeken min- denki részt vett, és a muzsikusok ki- választott kasztja szolgáltatott külön- leges zenét. Antiokhosz valószínûleg a hellén szentélyekben az istenekké lett hõsök tiszteletére tartott rítusokat vette alapul a saját szertartásainak ki- alakításakor, de a papok perzsa öltö- zete a kultúrák ötvözõdésérõl tanús- kodik. Miután Komagene Róma fennható- sága alá került, Nemrut Dag hosszú évszázadokra feledésbe merült. Csak 1881-ben bukkant rá Karl Sester né- met mérnök. A régészeti kutatások 1882-ben indultak, de a leleteket be- hatóan tanulmányozni csak 1953-ban kezdték. A lézersugaras vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy a sírhant egy kamrát rejt, amelyben valószínûleg I. Antiokhosz nyugszik a kincsei között. Zeusz, Apollón és Fortuna istennõ fejei, amelyek számos egyéb régészeti lelet között találhatók ennek a hatalmas síremléknek a délnyugati teraszán. 195

LIBANON BAALBEK Felvétel idõpontja: 1984 ♦ Besorolása: K (I) (IV)B aalbek, a föníciaiak szent városa, ge, Anat, és a fiuk, Aliyan – a források pítójának, és úgy tartották, hogy õ ta- megõrizte jellegét a római ura- és karsztvizek védõszentje – kultuszát lálta fel a bíborfestéket. Sokatmondólom alatt is, amikor a Julius–Claudi- ápolták. az a tény, hogy az ószövetségi szö-us-dinasztia császárainak korában a vegekben – amelyek a bálványimádásKelet nagy vallási központjai egyi- A népes föníciai panteon istenei bûnétõl óvják a zsidókat – a Jehovakévé vált. Impozáns romjai egy olyan közül Baál kultusza terjedt el legin- egyisten-kultuszától való eltévelyedé-birodalom bölcs ideológiájának szel- kább. Eredetileg Kánaán termékeny- sekben Baál, a szomszédos Kánaánlemét idézik ma is, amely a vallások ség-isteneként tisztelték, aki minden és Fönícia legfõbb istene játssza a fõ-és mûvészetek sokféleségét okos évben meghalt és újjászületett. Ha- szerepet. Ez is bizonyítja, hogy milyenpolitikai eszközként tudta alkalmaz- lála és feltámadása a természet meg- mélyen gyökerezett Baál kultusza azni a népek közötti béke megterem- újulását jelképezte, õrajta múlott, egész régióban.tésére. hogy milyen lesz a termés. A nyár elmúltával alászállt a poklokra, ahon- Az ókori Fönícia – s a mai Libanon nan csak a tavasz beköszöntével tér-– legtermékenyebb vidéke, a Bekaa- hetett vissza. Ez az õsrégi kultuszvölgy a Libanoni-hegység és Antili- Kelet valamennyi földmûvelõ népé-banon hegyláncai között terül el, ame- nek kultúrájában megjelent. Az an-lyek párhuzamosan futnak a Földközi- tik Görögországban Adonisz közis-tenger keleti partvidékével. mert mítoszában öltött testet, akinek szerelméért Aphrodité és Perszepho- A Litáni folyó vize által bõségesen né versengett. Adoniszt, akinek éle-öntözött vidéken minden korban vi- tét vadkan oltotta ki, Zeusz abban arágzott a mezõgazdaság, s ezen a ter- kiváltságban részesítette, hogy min-mészet kínálta útvonalon jártak em- den év elsõ harmadát az egyik, má-beremlékezet óta a karavánok a szí- sodik harmadát a másik istennõvelriai sivatag és a tengerpart között. töltheti, a harmadikban pedig sza- badon élhet. Fönícia aranykorának évszázadaisorán azonban – amikor a tengerpart Baál isten az idõk során mind fon-nagy kereskedõvárosai játszották a tosabb szerepet töltött be: helyette-fõszerepet – ez a vidék háttérbe szo- síthette apját, Élt, az ég istenét, ahogyrult, városai sohasem érték el Byblos, felesége, Anat Astartét, Él hitvesét.Tyros vagy Sidón legendás tündök- Baált éppen ebben az alakjában, mintlését. Baál-Shamasht, az ég urát imádták Baalbekben.ÉG ÉS FÖLD URA Hasonlóan elterjedt a kultusza aEz a sors jutott Baál városának is, nagy tengerparti városokban is: Byb-melyet a föníciaiak alapítottak a völgy los giblitái egyszerûen Adonnak (Úr)legmagasabb pontján. A település hívták. Ebbõl a névbõl ered a görögneve – „a Bekaa Ura” – arra emlékez- Adonisz; Sidónban Asmún volt atet, hogy egykoron szent hely volt, neve, Tyrosban pedig Melqart, „A vá-ahol a három istenség, Baál, a felesé- ros királya”. Õt tekintették Tyros ala-196

BAALBEK ◊A NAP VÁROSA maradt, ahol továbbra is ápolták a Baalbek lenyûgözõ nevezetességei azok három õsi föníciai fõisten – habár a gigantikus templomok, amelyekKöztudott, hogy a szentélyek az em- görög nevet kaptak – kultuszát. Baal-beriség történelmének során milyen bek fénykora e tekintetben azután a hellenizmus kora és a kereszténységmakacsul tartották magukat a vész- következett be, hogy a rómaiak meg- korának 4. évszázada között épültek.terhes korokban. Ez alól Baalbek hódították Föníciát i.e. 64-ben. A ró-sem volt kivétel. Amikor Nagy Sán- mai uralom békeévei alatt – a vallási Az i.sz. 160 körül épített Bacchusdor hódításai idején a Bekaa-völgy együttélés politikájának köszönhe- temploma kisebb, mint Jupiteré.hellén uralom alá került, Baalbek tõen – a birodalom egyik legnagyobb A gazdagon díszített épület bejáratánálszent városa, amely a Heliopolisz és leglátogatottabb szent városává Bacchus kultuszának motívumainevet kapta, fontos zarándokhely vált. láthatók. 197

LIBANON A város építészeti jellegét jóval na- régió õsi isteneire, a helybeliek épp- lius–Claudius-dinasztiának Néró halá-gyobb lépték szerint formálták át, úgy hódolhattak nekik, mint a biro- lakor, i.sz. 68-ban bekövetkezett buká-kialakítva a római panteon isteneihez dalom legkülönbözõbb területeirõl sáig. Néhány évvel azelõtt fejezték beméltó – napjainkig megõrzött – arcu- származó telepesek – konfliktusok Jupiter templomát. A késõbbi rómailatát. S minthogy ezekben az istenek- nélkül. Így lett Baálból Jupiter, Anat- császárok közül többen voltak, akikben könnyen rá lehetett ismerni a ból Vénusz, Aliyanból pedig Merkúr. folytatták Augustus nagyratörõ tervé- Szentélyeik mellett olyan istenek – nek megvalósítását. A fõoltár i.sz. 100- köztük Bacchus, a görög Dionüszosz ban készült el, 120 és 125 között fel- megtestesülése – templomai épültek, épült Bacchus temploma, 150 körül akiknek a Kelet népei hódoltak. pedig a központi udvar nyerte el végle- ges formáját. Vénusz templomát csak Az újjáépítés tervének túlzott mo- a 2. század elején fejezték be. A munká- numentalitása következtében a mun- latok utolsó szakasza már a 3. század- kálatok kisebb-nagyobb megszakítá- ra esett. Caracalla nevéhez fûzõdik a sokkal háromszáz éven át tartottak. Propileos, az oszlopcsarnok felépíté- A kezdeményezés eredetileg Augus- se, Arábiai Philippon uralkodása alatt tus császártól származott. Állítólag õ pedig elkészült a hatszögletû udvar. tervezte az új szentélyt, amelynek központi épülete Heliopoliszi Jupiter- KÉT VILÁG TALÁLKOZÁSA nek a felkelõ nap felé nézõ hatalmas temploma. Mellette emelkedett Vé- A bizánci korszakban Baalbek temp- nusz temploma, Merkúré pedig a vá- lomait egyre jobban elhanyagolták, roson kívül, egy dombon magasodott. a keresztény császárok vallási buzgal- ma következtében némelyikük el- Az építési munkálatok már Augus- vesztette eredeti formáját. Késõbb az tus császár uralkodása idején elkez- dõdtek, és jó ütemben haladtak a Ju-198

BAALBEK ◊arabok erõdítménynek használták Az együttest alkotó épületek igen Noha az õsi imahelyeket a bizánciõket, az ottomán hódítás után pedig eltérõ mértékben álltak ellen az idõ korban templomokká alakították,végleg feledésbe merültek. Az idõk pusztításának. Merkúr templomának késõbb pedig erõdítményekké, Baalbeksorán, elsõsorban a földrengések mi- csupán a romjait találjuk, Bacchus csodálatos templomai egyedülállóatt tovább pusztultak Baalbek gyö- temploma ellenben igen jó állapot-nyörû szentélyei, ám a megmaradt ban maradt meg. Jupiter szentélye – remekmûvek.építmények mégis tökéletesen tükrö- amely a hellenisztikus korból szárma- Fent: Bacchus temploma oszlopcsarno-zik a különféle építészeti stílusok zó robusztus megalit-alapkövekre kának gyönyörû kazettás mennyezete.pompás összhangját, tanúságtétele- épült – húszméteres oszlopokból álló A 198. oldalon: az épületegyüttes látképeként a különbözõ vallások egymás elõcsarnokával a legimpozánsabbmellett élésének is. épület, páratlan kontrasztot alkot a Bacchus és Jupiter templomával. mellette emelkedõ hatszög alaprajzú, Az oszlopsorokban, párkányzatok- sokkal kecsesebb Vénusz-templom- 199ban, frízekben formát öltõ nyugati mal.építészeti elemek és díszítõ motívu-mok mellett megtalálhatjuk a helyi ha- Az épületegyüttes magában foglalgyomány elemeit, amelyek elsõsor- más római kori építményeket is, mintban az istenek ábrázolásában jelen- az Odeon kaput, vagy a közeli teme-nek meg, de megmutatkoznak az tõt. Az elõbbin át lehetett a – máraépületek együttesének koncepciójá- már elpusztult – falakkal körülvett vá-ban is. A nyitott elõterek hangsúlyo- rosba jutni. Az arabok építették a nagyzottsága, a monumentális oltárok, va- omajjád mecsetet, melynek már csaklamint a szentélyhez vezetõ udvarok a romjait láthatjuk, valamint Qubbatsora azt támasztja alá, hogy Baal- Amhad és Qubbat Douris mauzóleu-bekben a szertartások egyértelmûen mait, amelyekhez a római kori épü-keleti jellegûek voltak. letek anyagait használták fel.

JERUZSÁLEMJERUZSÁLEM ÓVÁROSA ÉS VÁROSFALA Felvétel idõpontja: 1981 ♦ Besorolása: K (II) (III) (VI)J eruzsálemet látni nem csupán kor Urushalemnek hívtak, 15 000 la- Sanctuarium, ahová csak a legfõbb annyit jelent, mint megtekinteni kosa volt, ezer évvel késõbb pedig pap léphetett be évente egyszer. Ben-egy templomokkal és mûemlékekkel valóságos Kánaánná lett, beékelõdve ne két, öt méter magas kerub arany-teli várost. Jeruzsálem, a Szent Város, a héber törzsek közé. szobra terjesztette szárnyait a Frigy-több ennél: a Föld lakossága egyhar- láda fölé.madának a világ közepe, innen ered SALAMON TEMPLOMA ÉSugyanis a három nagy monoteista val- ZERUBÁVEL I.e. 587-ben Babilónia seregei Ne-lás: a zsidó, a keresztény és a muzul- bukadnezár vezetésével elfoglaltákmán. Jeruzsálemben emelték Salamon Miután Dávid király cselvetéssel – és elpusztították a várost. A Templomtemplomát, Jeruzsálemben szenvedte csapatai megrohamozták a városfala- porig égett, a város lakosságát elûz-el Jézus a passiót és a kereszthalált, kat, s ezenközben a Jóáb vezette osz- ték. A Babilóniai Birodalom azon-s Jeruzsálembõl szállt Mohamed a tag egy föld alatti csatornán, a sinno- ban a perzsa hódítás nyomán össze-mennyekbe. ron, amely Gibón forrásaitól szállította a vizet, bejutott a falakon belülre – A város története nagyon messzire elfoglalta a várost, behozatta a fala-nyúlik vissza, lévén a világ egyik leg- kon belülre a Frigyládát, ami által Je-régebben lakott települése. Mintegy ruzsálem minden zsidó szent városaötezer évvel ezelõtt telepedtek le itt lett. Salamon, Dávid fia és utódja,Jebús, a késõbbi Jeruzsálem õslako- nagyszabású építkezésekbe kezdettsai, kihasználva két fontos útvonal ke- Hiram, a Tyros városában székelõ fö-resztezõdésébõl származó elõnyöket. níciai király támogatásával, aki búzá-A hely megválasztása mai szemmel ért és olajért kõmûveseket, építésze-nem tûnik ésszerûnek, lévén egy víz- ket és építõanyagokat küldött neki.ben szegény, szûk, meredek lejtésû Számos épület fûzõdik a nevéhez,mészköves völgy, amelyet a Cedron de a legnevezetesebb kétségkívül afolyó szel át. Ráadásul nem messze Templom, amely mészkõbõl épült, sészaknyugatra a vidék már sík, föld- i.e. 950-ben szentelték fel. A Bibliamûvelésre alkalmas, és bõvelkedik leírásaiból tudjuk, hogy bejáratánálédesvízben. A választás oka valószí- két 12 méter magas bronzoszlop állt,nûleg a jobb védekezési lehetõség és Salamon „megbéllelé a ház falaitvolt. A legelsõ lakosok egy dombon belõl czédrusfával, a ház padlózatá-telepedtek le, amelyet az északi ol- tól egészen a padlásig beborítá belõldalán könnyûszerrel meg lehetett vé- fával; a ház padlózatát pedig beborítádeni egy kis városfallal. Akár ez volt fenyõdeszkákkal” (Királyok I. köny-az ok, akár valami más, tény, hogy a ve, 6.15.). Az épület végében volt akereszténység megjelenése elõtt két- zárt és ablaktalan szentély, a Sanctaezer évvel a helységnek, melyet ak-200