Világörökség

GONDAR–FASZIL GHEBBI ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEI ◊rezidenciáján gyilkoltak meg. Uralko- (1730–1755), aki férjét, Bakafát követ- liktusok következtében Nagy-Britan-dása alatt Etiópia kiterjesztette kereske- te a trónon, az európai reneszánszot nia 1867-ben a helytartók oldalára állt,delmi kapcsolatait a Vörös-tengerre és idézõ palotát emeltetett, melynek ima- ezzel Etiópia véres polgárháborúbaa Nílus völgyére. Gondar lélekszáma terme szintén a Gondar-stílus egyik süllyedt. Gondart megfosztották fõ-100 000-re emelkedett, s ezzel Afrika nagyszerû példája. városi rangjától, 44 templománakmásodik legnépesebb városa lett. Fel- többségét lerombolták. Egy évvelépült Gondar legmagasabb palotája és Faszil Ghebbi környékén is sok he- késõbb II. Theodorosz öngyilkos lett.a Debre Berhan Selassie-apátság, me- lyütt fellelhetõk e stílust kifejezõ épü-lyet festményei, körkörös építésû temp- letek, melyek közül a legjelentõsebb Jelentõsége elvesztével a városloma és két bronzharangja tett híressé. Cusquam kerek temploma. Fászili- gyorsan hanyatlott. Épületeinek álla- dász fürdõjét hatalmas kiterjedésû, ga azonban jórészt kielégítõ, annak Egy évtizedig tartó káosz után Dá- négyszögletes kert rejti, ahol egy ellenére, hogy a második világháborúvid négus (1716–1721) visszaállította medence közepén többemeletes kas- alatt az olaszok célszerûtlen restau-a rendet, ám röviddel ezután meghalt, tély emelkedik. rációt hajtottak végre rajtuk. Faszilés helyét Bakafa (1721–1730) foglal- Ghebbi – melyet napjainkban Gon-ta el. A kormányzásuk idején épült ÚJRA GONDAR dernek neveznek – amellett, hogy fõ-kastélyok kevésbé elegánsak, mint a szerepet töltött be Etiópia történelmé-Fászilidász korából származók; ro- 1855-ben II. Theodorosz szembeszállt ben, és különbözõ kultúrák „találko-busztus külsejük védelmi célokat tük- a rivális vezérekkel, akik miatt évti- zóhelye” lett, önálló stílust teremtett,röz, de jelentõs építészeti újításokat zedekig anarchia uralkodott Faszil mely olyan egyedi hatásokat ötvöz,is tartalmaznak, így párkányokat és Ghebbiben, és brit segítséggel refor- mint az indiai, az arab és az európaiarchitrávokat. Mentuab régensnõ mokat hajtott végre. Diplomáciai konf- barokk. 251

ZAIRE VIRUNGA NEMZETI PARK Felvétel idõpontja: 1979 ♦ Besorolása: T (II) (III) (IV) ♦ Területe: 780 000 haA természet megóvását célul tûzõ get szeli ketté. A vulkánok mûködé- rõ gõzök félelmetessé, ugyanakkor törekvések hajnalán, 1889-ben ha- se sajátos arculatot alakított ki, még varázslatossá teszik.tározta el az elsõ vadrezervátum lét- az eredeti vízrajzi viszonyokat is meg-rehozását az akkori Belga-Kongóban változtatta. A lezúduló lávafolyamok A Tûz-hegység középsõ és alsóII. Lipót belga király. Újabb rezervá- betemették a Rift-hasadék egy részét, lankáit sûrû õserdõ borítja, mely többtumok alapítását követõen 1925-ben ami valaha a környezõ folyók vizét veszélyeztetett állatfajnak nyújt me-született meg az Albert (ma Virunga) vezette el, s a felgyülemlett víztömeg- nedéket. A kerekfülû afrikai elefántNemzeti Park. Az afrikai köztársaság bõl alakult ki a Kivu-tó. Partvonalá- (Loxodonta africana) a szavannákon1960-ban kivívott függetlensége elõ- nak fjordszerû kiszögellései is arra élõ rokonánál kisebb, füle kerek, kétsegítette a természetvédelmi területek utalnak, hogy egykor folyómeder agyara egyenes, szinte párhuzamoshálózatának kialakítását is, mely nap- volt. A tavat ma a Rusizi folyó köti és lefelé hajlik, talán azért, hogy gaz-jainkban hét nemzeti parkot számlál. össze a Tanganyika-tóval. A Nyam- dája könnyebben tudjon közlekedni lagira-vulkánból (3056 m) származó,VIRUNGA, AZ AFRIKAI MOZAIK káliumban gazdag láva mind az 1938- as, mind az 1948-as kitörés alkalmá-A Virunga Nemzeti Park háromszáz val elérte a tavat. A vízfelszín felforrt,kilométer hosszú és mintegy ötven s a képzõdõ gõzfelhõ heteken át el-kilométer széles sávot foglal el Zaire borította az eget.keleti részén, az ugandai határ közelé-ben. A park a Rutanzige- (régen Ed- A Tûz-hegység bolygónk egyik leg-ward-) tó körül terül el; északon a nagy aktívabb vulkanikus központja. NyolcRuwenzori-hegylánc, délen a Kivu-tó mûködõ tûzhányója körül egy sorpartján elhelyezkedõ vulkánegyüttes kisebb, inaktív vulkán található. Aszegélyezi. 780 000 hektáros terüle- hegylánc – a nyugati Nyamlagirától atét átszeli az Egyenlítõ. Elõfordulnak keleti Mahuveréig (4127 m) – Ugandabenne fás, illetve füves szavannák, és Ruanda természetes határvonala.lombos erdõk, sûrû õserdõk, óriás-páfrányok, bambuszok és az örök hó A Nyamlagirát elõször a belga Vonborította magashegységek. Végered- Goetzen õrnagy hódította meg 1894-ményben a legváltozatosabb vidékek ben. Némi füstölgésen kívül egyébegyedülálló tárházával állunk szemben, vulkáni tevékenységet nem tapasztalt,ami Virungát a nagy afrikai formációk de a tûzhányóról írt beszámolója vi-reprezentatív mozaikjává teszi. lágszerte ismertté tette a hegyet. A kráter legnagyobb átmérõje 1400 mé- A park körülöleli a nagy Rift-hasa- ter, átlagban 75° dõlésszögû falai adék nyugati nyúlványát, mely a Vi- 400 méter széles lávatónál érnek vé-runga-masszívumot vagy Tûz-hegysé- get. A vulkáni tevékenység alakította tájat a kráterbõl gomolyokban elõtö-252

VIRUNGA NEMZETI PARK oa sûrûben. A vörös kafferbivaly (Syn- a csuklyás cerkófmajom (C. hoesti) A Rutanzige-tó, valamint a Vitshumbi-cerus caffer nanus) szintén alacso- képviseli. szavannát vízzel ellátó folyók és mocsa-nyabb és tömzsibb, mint szavannai rak adnak szállást a világ legnagyobbtestvére; rövid, egyenes, hátraálló A HEGYI GORILLAszarvai távol helyezkednek el egy- víziló-csoportosulásának. Becslésekmástól. A buja erdõk másik jellegze- A Tûz-hegységtõl keletre húzódik a szerint 22 000 példányuk lakja ezt ates lakója a hegyes orrú, ívelt hátú, Mikeno-hegylánc, egy kihunyt tûz-rövid lábakon járó feketehomlokú hányókból álló vonulat, melynek tag- zaire-i nemzeti parkot.bóbitásantilop (Cephalophus nig- jai ma is mutatnak valamit néhairifons). A majmokat a fehértorkú cer- vulkáni tevékenységükbõl: füst, szén- 253kófmajom (Cercopithecus mitis) és dioxid, kéngázok és termálforrások

ZAIREtörnek elõ belõlük. A környék kivé- az esõs évszakban hatalmas területe- bus ellipsiprymaus) és a mocsári an-teles biológiai jelentõsége, hogy egye- ket árasztanak el, és tesznek termé- tilop (Kobus kob), a park legjellegze-düli természetes élõhelye egy külön- kennyé. Ez Afrika legproduktívabb tesebb és leggyakoribb antilopfajtá-leges fõemlõsnek, a kihalófélben lévõ övezete, megelõzi a Serengeti-térsé- ja. Ragyogó vörös szõrzete miatthegyi gorillának (Gorilla gorilla berin- get is, ahol idõnként szárazság pusz- kinézete jóval feltûnõbb, mint roko-gei). tít. A nagy afrikai fauna állatcsordái náé, a víziantilopé, annak ellenére, adnak egymásnak találkozót ebben hogy termetre kisebb nála. A Semliki- A hegyi gorilla nagyobb termetû, a szavannában, mely igazi paradicsom völgyet – ahol több ezer találhatómint rokonai; sûrû, vastag szõrzete a zoológusok számára. belõle – a hímek mintegy parcellákramegvédi a nagy hidegektõl. George osztják, s fura, már-már rituális moz-Schaller természettudós, ezeknek a A kafferbivaly (Syncerus caffer) gással megpróbálják területükre csa-fõemlõsöknek legnagyobb ismerõje Virungában mintegy 15 000 példány- logatni a nõstényt. S ha sikerült, meg-1960-ban négyezerre tette a Virunga- nyal képviselteti magát. Az antilopok kezdõdhet a násztánc.vulkánok környékén élõ hegyi goril- közül öt faj fordul elõ a leggyakrab-lák számát. Állományuk mára kétség- ban: a nádi antilop (Redunca redun- A lantszarvú antilopok félsivatagosbeejtõen lecsökkent, mivel az ugandai ca), a bozóti antilop (Tragelaphus környezetet kedvelõ állatok. Töme-erdõ jó részét mezõgazdasági területté scriptus), a lantszarvú antilop (Da- ges jelenlétük Virungában – közelalakították át, ráadásul az utóbbi évek maliscus lunatus), a víziantilop (Ko- 4000 példány – kész rejtély. Az utób-politikai bonyodalmai tág teret nyi- bi idõben egyre nagyobb területettottak az orvvadászatnak. Ezek a foglalnak el a Rutanzige-tó környé-„barátságos vegetáriánusok”, ahogy kén.Schaller nevezte õket, a legkülönbö-zõbb fák leveleivel, termésével, haj- A KOLOSSZUS ÍGÉRETEtásaival és kérgével táplálkoznak.Társas lények, és ahol nem bántják A Vitshumbi-szavannán és a Rutanzi-õket, egészen közel merészkednek az ge nyugati partján él – 22 000 példányemberhez. – a világ legnépesebb víziló-állomá- nya (Hippopotamus amphibius). Köz- ismert a vízilónak az a szokása, hogy ürítés közben megrázza farkát, ily módon ürüléke szétszóródik a vízben; így jelölik területük határát. A helyi népek érdekes legendával magyarázzák ezt a viselkedést. Mikor az Isten megteremtette a vízilovat,A NAGY SZAVANNAA Tûz-hegységtõl északra terül el aszéles Vitshumbi-síkság, ahol a fásszavannát bokros és füves területektarkítják. A roppant alföldet két folyó,a Rutshuru és a Rwindi szeli át, melyek254

VIRUNGA NEMZETI PARK oélettérként a földet adta neki, mivelakkor már sok ragadozó táplálkozotthalakkal, és egy ekkora kolosszus két-ségtelenül kimerítette volna a folyókés tavak haltartalékait. A víziló el-ismételte abbéli kívánságát, hogy avízben élhessen, megígérvén, hogykizárólag növényi táplálékot vesz ma-gához. Ígéretének betartását úgy iga-zolja, hogy ürülékét szétszórja, s ígyláthatóvá válik: nincs benne halpik-kely.A HOLD HEGYEI setum clandestinum) és a palástfü- A Virunga Nemzeti Park egész Afrika vet (Alchemilla) a Hagenia abyssini- szintézisének tekinthetõ, melybõlVirunga északkeleti részében, az ca testes példányai árnyékolják, me-ugandai határon húzódik a nagy lyek gyakran „lefekszenek” a rétre. A az alapvetõ ökoszisztémák közül csakRuwenzori-hegyvonulat, vagy Hold- Hagenia-erdõ felett félalpesi táj tûnik a sivatag és a tengerpart hiányzik.hegység, ahogy az alexandriai Ptole- fel, 18 méteres magasságot elérõ zöld Noha a látogató figyelmét leginkábbmaiosz nevezte idõszámításunk elõtt hangákkal. A talajt mohák, páfrányok az állatfajok kötik le, nem feledkez-másfél évszázaddal. Hat – hóval borí- és zuzmók borítják. A négyezer mé- hetünk meg gyönyörû és változatostott – hegycsúcs köré rendezõdik, me- teres magasság az örök hó birodal- flórájáról sem (fent).lyek átlagos magassága 4500 méter. mát jelzi; ebben az alpesi sivatagban A lármás rétisas (balra fent) igenKiemelkedik közülük a Ruwenzori- csupán néhány virágos növény él el-masszívumban található Stanley-csúcs szórtan. elterjedt ragadozó madár, fehér fejérõl(5119 m). Paradox módon Stanley könnyen felismerhetõ. Balra, lentugyan ezen a környéken tanyázott1888-ban, de a köd miatt egy hónap a rezervátum legnagyobb ragadozója,alatt sem sikerült feljutnia az oromra. az oroszlán.A Hold-hegység meghódítása Amb-rózia hercegének, Savoyai Lajos Ama- 255deusznak a nevéhez fûzõdik, aki 1906májusában négyszáz emberével ex-pedícióra indult, és feljutott a többmint 5000 méteres csúcsra. Az eltérõ magassági viszonyok (hõ-mérséklet, esõ, napsugárzás) követ-keztében több növényzeti szint jöttlétre. A legalsót hegyi õserdõ foglaljael, ezt követi az árnyas lomberdõ,melyet köd és magas páratartalom jel-lemez. A sûrû rengetegben hatalmaspodokarpuszok (Podocarpus milan-jianus) nõnek. 2400-3000 méteresmagasságig a hegyi bambusz (Arun-dinaria alpina) uralkodik, melynek9-12 méter magas példányai megaka-dályozzák bármiféle egyéb növény-zet kialakulását. A bambuszerdõt elhagyva füves ré-tekre érünk: a tollborzfüvet (Penni-

TANZÁNIA SELOUS VADREZERVÁTUM Felvétel idõpontja: 1982 ♦ Besorolása: T (II) (IV) ♦ Területe: 5 460 000 haA z 1851. december 31-én Angliá- kítását, ezért a britek 1922-ben Selous ban született Frederick Courtenay Vadrezervátum néven, megközelítõ-Selous kalandvágyból húszévesen Af- leg 2 500 000 hektáron egyesítették arikába utazott. Hivatásos elefántva- védett területeket.dászként kezdte, kiváló természettu-dósként folytatta, végül a vadvéde- A vidék átjárhatatlansága, a földmû-lem híres elõfutára lett. Kalandokban velésre szinte alkalmatlan talaj, és abõvelkedõ életét nagy sikert aratott mindent ellepõ cecelegyek sokasága,könyvben jelentette meg. Selous szá- ami lehetetlenné tette az állattenyész-zados az elsõ világháborúban német tést – három olyan tényezõ, melyekgolyóktól esett el a Rufiji-folyó köze- nem kedveztek a letelepedésnek.lében. Néhány év múlva azok a terü-letek, melyek feltérképezésében meg- A terület õslakosait, a wagindókathatározó szerepet vállalt, a Selous a kedvezõtlen életkörülmények mel-Vadrezervátum nevet kapták. lett az évszázadok során több súlyos csapás érte. A rabszolga-kereskedelem – melyet hosszú idõn át az arabok irá-„SHAMBA LA BIBI”Kelet-Afrika Kilimandzsárótól délre nyítottak, központja Zanzibár szigete mint az ormányosok leölése, termé-fekvõ területe felett a múlt század vé- volt – Tanzánia egész lakosságát meg- szetszerûen adódott, hogy helyi rab-gén a németek szerezték meg a fel- tizedelte, legnagyobb arányban mégis szolgákkal végeztessék a munkát.ügyeletet. 1910-ben II. Vilmos császár a jelenlegi Selous Vadrezervátum te-Tanganyika délnyugati részét, így a rületén élõ õslakosok körében pusz- A rabszolgaság intézményének fel-mai vadrezervátum területét is szüle- tított. Hatalmas elefántcsordák éltek számolásával azonban még nem ér-tésnapi ajándékul adta feleségének; ezen a területen, ami az elefántcsont- tek véget a Délkelet-Tanzánia lakos-swahili nyelven talán ezért hívják ezt kereskedelem fellendülésekor idevon- ságát tizedelõ megpróbáltatások; aza környéket Shamba la bibi nek, va- zotta a vadászokat. S mivel az ara- etnikai háborúk, majd a németek el-gyis „az asszony földjé”-nek. nyat érõ agyarak elszállítása komo- len irányuló 1902-es maji-felkelés lyabb gondot okozott az araboknak, mintegy százezer bennszülött halálát A német kormány 1905-ben létre- okozták. Sokan közülük a rezervátumhozott egy kis vadrezervátumot, me-lyet Afrika elsõ vadvédelmi körzeténektekinthetünk. Az elkövetkezõ évekbenegy sor további apró rezervátum szü-letett a térségben. A védett területekszétszórtsága azonban nem tette le-hetõvé a vadvédelem hatékony kiala-256

SELOUS VADREZERVÁTUM olakosai közül kerültek ki, akik hittek zugaiban, egy újabb tragédia ottho- A Selous Vadrezervátum egyik legnépe-abban, hogy a Maji Moto termálvize naik elhagyására kényszerítette õket: sebb állományát mintegy 200 000megvédi õket a golyók ellen, így lel- 1945-ben a környéken halált okozókesen rontottak rá lándzsáikkal a né- agyhártya-gyulladás pusztított. példánnyal a kafferbivalyok képviselik.met seregre. Mikor rádöbbentek té-vedésükre, már késõ volt; a wagindo NÉGY KÜLÖNBÖZÕ VILÁG kat. A hatalmas területet négy igaz-törzs maji harcosait az utolsó szálig gatási kerületre osztották fel, s mind-leöldösték. Mintha a sors gonosz erõi KÖZÖS VÉDELEM ALATT egyikben felállítottak egy-egy hivatalt,fogtak volna össze e szerencsétlen melyet megbízott vezetõ felügyelt. Anép ellen, mikor a néhány túlélõ me- Egy olyan roppant méretû rezervá- legfontosabb kerület az északi, köz-nedékre talált a rezervátum eldugott tum, mint a Selous, egyaránt rejt je- pontja Matambwe, mely egyben a lentõs elõnyöket és komoly hátrányo- 257

TANZÁNIA A Selous Vadrezervátum Afrika legna- gyobb és legrégebbi vadvédelmi szenté- lye. Nyílt terein elszórtan fordulnak elõ a hatalmas majomkenyérfák (jobbra). Balra: a Beho Beho-folyó a száraz évszakban. Lent: kifejlett babuin pávián.park igazgatójának székhelye; délen guli-vízeséseknél a Rufijiben egyesül, lis emberi jelenlét hozzájárult Seloustalálható a Liwale-i, keleten a kingupi- melynek vize még a Nagy Ruahával rendkívül gazdag faunájának kialaku-rai, végül nyugaton a msolwai. Ez a és a Lungonyával is gazdagodik, mi- lásához. Valószínûleg a földön itt élnektagolás nem felel meg a Selous öko- elõtt az Indiai-óceánba torkollana. A legnagyobb számban elefántok, nílusiszisztémáit képezõ természetes tájegy- folyókat kétoldalt végig galériaerdõk krokodilok, hiénakutyák, kafferbiva-ségeknek, melyek négy típusra oszla- szegélyezik. lyok és vízilovak.nak: az elsõ és legfontosabb – tekint-ve, hogy az összterület háromnegye- A ligetes szavannát Terminalia fák A rezervátum talán leghíresebb ré-dét foglalja el – a miombónak nevezett és cserjék szinesítik, a keleti rész ár- sze a Stiegler-torok, egy száz métererdõség; a második a Rufijit és mellék- tereit már fa nélküli, füves pusztaság mély és ugyanilyen széles, elbûvölõfolyóit szegélyezõ galériaerdõ; a har- borítja. Az ökoszisztémák sokszínû- kanyon, mely a Rufiji és a Nagy Ruahamadik ökoszisztéma az ártereket bo- sége, a nagy kiterjedés és a minimá- összefolyásánál található. Az itt létesí-rító füves szavannáknak felel meg; tett turistaközpont legnagyobb attrak-míg a negyedik és egyben utolsó a ciója a kizárólag erõs idegzetûeknekligetes szavanna, melynek uralkodó ajánlott drótkötélpálya, ami a kanyonnövényfaja a Terminalia spinosa. felett ível át. A miombót benépesítõ fajok – mint Az utóbbi idõben kezdett kõolaj-a Julbernardia spinosa és a Pterocar- kutatások merõben megváltoztattákpus angolensis – közös jellemzõje, a paradicsominak tûnõ állapotot: azhogy jól ellenállnak a tûz pusztításá- addig járhatatlan vidékeken szélesnak. Tehát olyan másodlagos erdõ, utak épültek, s a munkásokkal együttmelynek kialakulásában meghatáro- rengeteg orvvadász jelent meg a kör-zó szerepe volt az ember által oko- nyéken. Az afrikai elefánt (Loxodontazott gyakori tûzvészeknek. africana), melybõl 1970-ben 100 000, 1980-ban pedig 106 300 példányt tar- A szövevényes vízrajzú területen a tottak számon, 1990-ben már csakfolyók egész hálózata alakult ki: aMswega, a Mhangasi, a Sumbadzi ésa Njenje összefolyása alkotja a Lu-wegót és a Kilomberót, e kettõ a Shu-258

SELOUS VADREZERVÁTUM o30 000-es állománnyal rendelkezett. séges nádiantilop (Redunca redunca) változtos halállományának is. A Hyd-Feltehetõleg orvvadászok áldozatává és közeli rokona, a nagy nádiantilop rocyon nemhez tartozó cápák (tudo-vált másfél évtizeddel ezelõtt majd (Redunca arundinum). A tó környé- mányos nevük tengeri kutyát jelent)2200 fekete orrszarvú is. A kormány kén élõ antilopok közül azonban leg- gyors mozgású, félelmetes ragadozók:kíméletlen harcot indított az orv- érdekesebb a fekete lóantilop (Hip- vérszomjas, késszerû fogaik azonnalvadászat megfékezésére, melynek potragus niger); nagy termete, sötét végeznek áldozatukkal. A Hydrocyoneredményei már megmutatkoztak. szõrzete és értékes trófeája a vadá- fajok közül a vadászok által legkere- szok kedvelt célpontjává tette. settebb a H. vittatus és a hatalmas H.HATALMAS CSORDÁK ÉS goliath, példányaik hosszúsága meg- Csak jelzésül néhány adat a Selous- haladhatja a másfél métert, súlya a félÓRIÁS HALAK rezervátum vadállományáról: a 350 mázsát. Hasonló méreteket érhet el a madárfajon kívül 204 015 kafferbi- Heterobranchus longifilis, egy 45 ki-Valamivel a Tagalala-tó elõtt, egy pál- valyt, 80 015 gnút, 65 135 zebrát, 7000 logramm körüli másik cápafaj.mafákkal borított szurdok mélyén fa- fekete lóantilopot, 322 135 varacskoskad Kipalapala termálvize. A tó körül disznót, 52 150 jávorantilopot, 18 200 Meglepõ, milyen kevéssé közismerta nyári hónapokban többféle növény- vízilovat és 100 000 impalát becsül- a Selous-rezervátum annak ellenére,evõ figyelhetõ meg: a víziantilop (Ko- tek, nem is szólva a már említett ele- hogy a terület védettsége és hatalmasbus ellipsiprymmus), mely könnyen fántokról, krokodilokról, hiénakutyák- mérete példátlanul gazdag állatvilágfelismerhetõ a farát körülölelõ fehér ról vagy fekete orrszarvúkról. kialakulását tette lehetõvé. Némely fa-csíkról; egy sárgás színezetû, gazellá- jokból itt találhatóak a legnépesebbhoz hasonló, kisméretû vad, a közön- Ha már szót ejtettünk az emlõsök- csoportok. rõl, szenteljünk néhány sort a Rufiji 259

ÜZBEGISZTÁNBUHARA TÖRTÉNELMI Timuridák még a 16. század elejéig uralkodtak Horaszánban. KÖZPONTJA A 16. század elején Sejbani kán Felvétel idõpontja: 1993 ♦ Besorolása: K (II) (IV) (VI) üzbég lovasokból álló seregével véget vetett a Timuridák uralmának, s Trans-A nagy múltú Buhara (Bokhara) hódították meg, majd a Kusán biroda- oxániából buharai kánság lett. Buhara az egykori Transoxánia – az Óxos lomhoz tartozott, késõbb Nagy Sándor újból fejlõdésnek indult a nagysza-(Amu-Darja) folyótól a Kizil-Kum si- foglalta el (i.sz. 4.), utána az arabok bású építkezéseknek köszönhetõen.vatagig terjedõ terület – vidékén fek- következtek. A Mangit-dinasztia idején – a 17. szá-szik. A város – a hagyomány szerint zadban – Buhara Közép-Ázsia fontosa vidám és furfangos népi hõs, Nasz- Az arab uralom alatt (8. sz. elejétõl kereskedelmi központjává vált. E po-reddin Hodzsa szülõhelye – nevét a a 9. sz. végéig) Transoxániát Khora- zícióját megõrizte az orosz birodalom-16. század eleji üzbég hódítás során san (Horaszán) tartományhoz csatol- ba történt 1868-as beolvadása után is.kapta. ták, amely Buhara és Szamarkand Buharában 1848-ban nem kevesebb, emírjeinek fennhatósága alá tartozott. mint harmincnyolc szeráj fogadta a Mûemlékek tekintetében talán még A 9. század elejétõl, a Számánidák karavánokat, hat fedett piactér volt,Szamarkandnál is gazdagabb, s a kö- helyi dinasztiájának hatalomra jutásá- tizenhat nyilvános fürdõ, és negyven-zép-ázsiai városok közül itt láthatók val – Iszmail Szamani leszármazottai öt bazár. A gazdasági fellendülés aa legrégebbi épületek (nem egy a 9. – új korszak kezdõdött Transoxánia kulturális életre is kihatott, a város azszázadból származik). Ennek egyik történelmében. A dinasztia uralkodói iszlám egyik legnagyobb teológiaioka, hogy évszázadokon át szent ugyanis független államot hoztak lét- központjává fejlõdött a Közel-Kele-városnak számított. A keleti mondás re, melynek székvárosa Buhara lett. ten, kétszáz mecsettel és több mintszerint „Buhara az Iszlám valódi tá- Erre a korszakra esik a város fényko- száz iszlám iskolával (medresze), aholmasza”. ra, virágzó kulturális és kereskedelmi századunk elején tízezer diák tanult. központ lett, ahol olyan mûvészek, Az oázis mellé települt város fel- tudósok és gondolkodók alkottak, IDÕTÁLLÓ EMLÉKEKvirágzását az itt találkozó fontos ka- mint Narsahi, a történetíró, Rudaki, aravánutaknak és a kereskedelemnek költõ, vagy Avicenna, az orvos, mate- Buhara évszázadokon át megtartottaköszönheti, illetve annak, hogy a 8. matikus, korának messze földön híres fõvárosi rangját. Épületeinek többsé-században a Bagdadi Kalifátus egyik polihisztora. gét a Sejbanida-dinasztia idején, a 16.kulturális központja lett. Buhara, bár században emelték, de vannak ennélaz utóbbi ötven év építkezései törté- A mongol seregek, Dzsingisz kán régebbi keletû mûemlékei is. Ezeknelmi központját sem hagyták érintet- vezetésével 1220-ban elfoglalták és közül az egyik leghíresebb Iszmail Sza-lenül, és néhány városrészt teljesen teljesen kifosztották a várost. 1336-ban mani mauzóleuma, amely a 10. száza-átalakítottak, csodálatos módon nagy- a Szerbedaridák hoztak létre függet- di iszlám építészet csodálatos emléke.részt megõrizte középkori arculatát. len államot. A 14. század végén Timur A kocka formájú épületen félgömb Lenk – azaz Timur, „a sánta” –, magát alakú kupola nyugszik. Négy sarkáraKÉTEZER ÉVES MÚLT a hajdani nagy mongol kánok örö- az anonim építész még négy kisebb kösének tekintve, hatalmas birodal- kupolát emeltetett. A három méterA régészeti ásatások tanúsága szerint mat teremtett, melynek központja vastagságú falakat kívül-belül fafara-Buhara történelme több mint kétezer Szamarkand lett, de 1380-ra Buharát gásra emlékeztetõ, kitûnõ ízlésselévre nyúlik vissza. A területet az i.e. is bekebelezte. 1405-ben bekövetke- díszített tégla borítja. A 11. századból1. évezredben a perzsák (Dareiosz) zett halála után leszármazottai, a megcsodálhatjuk a Kaljan mecset minaretjét (Nagy Buharai Minaret). A Miri-Arab medresze még ma is mûködõ mohamedán papnevelde. Nevét az itt eltemetett Abdullah sejk után kapta.260

BUHARA TÖRTÉNELMI KÖZPONTJA ◊

ÜZBEGISZTÁN Buhara óvárosának épületeit szemlélve végigkövethetjük a város hányatotttörténelmét. A legjelentõsebb mûemlékek a Sejbanida-dinasztia korszakábólvalók. Ilyen a Gaukhushon iszlám iskola is (fent). Késõbb épült a Divan-begi medresze (jobbra).A 46,5 méter magas minaretet 1127-ben olvasható felirat, amely szerint „a tu- folyosót harántfolyosó metszi, az úgy-építtette Arszlán kán. Csúcsa alatt kör- dásra való törekvés minden mohame- nevezett mijan-hana. Ennek egyik vé-folyosót képeztek ki 16 csúcsíves osz- dán férfi és asszony kötelessége”. gében a darsz-hana (elõadóterem),lop-nyílással. Minden pénteken négy a másikban a mecset helyezkedik el.müezzin ment fel a csigalépcsõ 104 A Kaljan mecset tõszomszédságá- Az emeleten található a kitab-hanafokán, hogy imára szólítsa a buharai ban található a 16. században épült (könyvtár). A homlokzaton két sorhíveket. A torony kiválóan megfelelt Miri-Arab medresze, a még ma is mû- árkád van, amelyeket az épület kéta környék megfigyelésére is, az állan- ködõ mohamedán papnevelde. Nevét végén egy-egy guldaszta (torony) zárdó õrség idõben figyelmeztethetett az az itt eltemetett Abdullah sejk után le. A belsõ helyiségek falait és meny-ellenség közeledtére. A Mangit-dinasz- kapta. Az épület téglalap alakú fõbe- nyezetét színes mozaik és faragás dí-tia uralkodása idején ebbõl a torony- járata fölött a csúcsíves pestak (portál) szíti. Az udvarban, a földszinten ésból dobták le a halálraítélteket. (Maga megnyújtja a kapu méreteit. A bejáratia Kaljan mecset a 16. században épült). Timur korának nagy építményeibõlcsak néhány maradt meg Buharában,köztük Ulugbek medreszéje, melyeta 15. században Iszmail mester épí-tett. A medreszét több ízben restaurál-ták, így különbözõ korok ízlésétfedezhetjük fel fal- és mennyezetdí-szítésén. Az eredeti díszítõmintákbanasztrális elemek dominálnak. Ulugbekszellemét tükrözi a kapuszárnyon262

BUHARA TÖRTÉNELMI KÖZPONTJA ◊ A képeken a Kaljan mecset kupolája és belsõ terének egy részlete látható. A 16. században épült mecset a kor központi székesegyházának szerepét töltötte be. Az épület a szamarkandi Bibi-hanum mecset után a legnagyobb Közép-Ázsiában. Hét kapuja van, összterülete egy hektár. Az udvar peremén húzódó árkádok alatt összesen tízezer ember fér el. Az árkádokat 288 kis kupola koronázza, s a folyosótetõk 208 oszlopra támaszkodnak.az emeleten körös-körül árkádok hú- remekek, mint Abdulaziz kán medre- A 18. században épült Bolo-hauzzódnak, innen nyílnak a növendékek széje, mely versenyre kel a Timuridák- mecset homlokzata húsz méter ma-hudzsrái (cellák). Ennek a történelmi korabeli építészettel. Díszítõelemei gas faoszlopon nyugszik. Ez volt akornak a legjellegzetesebb épületei fantasztikus állatábrázolások. Falait és buharai emír „házikápolnája”. Az épü-az utak keresztezõdésénél épült ha- mennyezetét csempe- és cserépmo- lethez egy minaret és egy medencetalmas „átjáróház kupolák”, mint a zaik, aranybevonat és számos falfest- is tartozik.Toki-Zargaron (Pénzváltók Kupolája), mény díszíti. A medreszében két me-a Toki-Telpak-Furuson (Kalaposok cset van: egy nyári és egy téli. Freskói Tekintettel a régi épületek ilyen so-Kupolája). fasorokat, lugasokat ábrázolnak, s az kaságára, Buhara óvárosát 1920-ban indiai és a kínai architektúra díszítõ- védetté nyilvánították, 1983-ban pedig A 17. század zûrzavaros évei elle- elemeit idézik. megkezdték egy nemzeti muzeális-nére is születtek olyan építészeti mû- történelmi negyed kialakítását. Buhara Szamarkand mellett Üzbe- gisztán legjobb állapotban megmaradt városa, bár számos különbség mutat- kozik közöttük e tekintetben. Az utóbbi történelme más utakat járt be, és ennek következtében hiányzik be- lõle az az átfogó monumentalitás, ami Buhara városképét jellemzi. 263

PAKISZTÁN A LAHORE-I ERÕDÉS A SHALIMAR-KERTEK Felvétel idõpontja: 1981 ♦ Besorolása: K (I) (II) (III)L ahore, Pandzsáb fõvárosa a Ravi tatók Lahore-t az ókori Sagala városá- égetett téglából építtette újjá az erõ- folyó partján, mindig létfontosságú val azonosítják, amelyet Nagy Sándor döt, hogy jobban ellenálljon a mo-szerepet kapott Pakisztán történel- épített. dern fegyvereknek, és kényelmesebbmében. Rajta keresztül vezettek a 400 legyen. Akbar utódai, Sah Dzsahánkilométernyire lévõ Delhibõl és Kas- A város látványos fejlõdésnek indult és Aurangzeb kibõvíttették, és számosmír felõl érkezõ útvonalak Afga- a 7. században a rádzsputák uralma új építménnyel egészítették ki.nisztánba és Beludzsisztánba. Ennek alatt, majd 1009-ben a Mahmud ve-köszönhette páratlan virágzását, de zette gazneviták birtokába került. La- A mogulok birodalmának 1748-banemiatt vetették rá szemüket a hódí- hore erõdjérõl mindenesetre egészen bekövetkezett bukása után Lahoretók is. 1021-ig nincsenek írásos dokumentu- erõdje az afgán Ahmed Sah Durrani mok, amikor is Albiruni krónikáiban uralkodása alatt használaton kívül A város, amelyet uraltak rádzsputák, esik róla elõször említés. 1192-ben került, mígnem a szikhek bejövetelé-gazneviták, muzulmánok (akik indiai újra felbukkan a neve az írásokban,birodalmuk fõvárosává tették), mogu- amikor Muhammad Ghori elfoglaljalok, szikhek és angolok, olyan rend- a várost.kívüli építészeti értékeket õriz, minta Gyöngyök mecsetje, az Aurangzeb A mongolok 1241-ben elpusztítot-mecset, Dzsiha sah sírja, Randzsit ták, Balban szultán pedig újjáépítetteSzingh palotája, de legfõképp korunk 1267-ben. Nem elõször, és nem isegyik csodája, a Palotaerõd. utoljára. 1398-ban ismét lerombolták, ezúttal Timur Lenk („Timur, a béna”) Az „erõd” szó robusztus, részletei- seregei, majd 1421-ben II. Mubarakben durva építményt sugall, amely Sah ismét felépítette.képes ellenállni az ellenséges táma-dásoknak, azaz rendeltetése tisztán Miután Akbar 1566-ban Lahore-bakatonai. A mogulok azonban a mû- érkezett, az erõd jellegében hatalmasalkotás rangjára emelték erõdjeiket, fordulat következik be. Lebontatta amértani alakzataik, karcsú tornyaik, kezdetleges vályogépítményeket, éspompás belsõ tereik és kertjeik esz-tétikája bámulatos egységet teremtetta masszív falakkal.ÉPÍTÉS ÉS RONTÁSLahore erõdjének története össze-fonódik a városéval, melyet a legen-da szerint Loh, Rama fia alapított, aLohavar nevet adva neki. Egyes ku-264

A LAHORE-I ERÕD ÉS A SHALIMAR-KERTEK ◊vel újból fõszerepet kapott. Randzsit rés támadt a falakon. Sher Szingh, Shalimar – „A derû otthona” – kertjeitSzingh, a szikh királyság megalapító- hogy megtörje az erõd ellenállását, 1642-ben építették Lahore városában,ja 1780-ban az erõdben rendezte be felvitette ágyúit a Badshani mecset Sah Dzsahán nagymogul parancsára.lakhelyét. A folyót egy szakaszon új minaretjeire, és onnan lövette éjjel- A húsz hektárnyi területen lépcsõzetesenmederbe tereltette, s gátat építtetett, nappal. A divan-i-am tetõzete beom- kialakított három terasz az uralkodónehogy elöntse az erõdöt. lott, és az erõd súlyosan megrongá- udvartartásának pihenését szolgálta. lódott. Képünkön a belsõ terasz, a Faiz Bakhsh. Késõbb az erõd a szikhek közöttiviszályok tárgyává vált. 1841-ben Sher Két évvel késõbb Hira Szingh ne- 265Szingh lövette ágyúival. Az ostrom héztüzérséget vetett be ellene. Azsorán Alamgiri és Masti régi kapui ágyúgolyók ütötte hatalmas résenteljesen elpusztultak, és két óriási Szingh katonái behatoltak az erõdbe,

PAKISZTÁN266

A LAHORE-I ERÕD ÉS A SHALIMAR-KERTEK ◊ A 266. oldalon fent: a Palotaerõd részlete a Badshahi- mecsettel; lent: az Alamgiri-kapu. A 267. oldal képei a Badshahi-mecsetet mutatják be. fogadóterem), a divan-i-am (nyilvá- nos fogadóterem), Dzsahangír négy- szögletes tava, a Gyöngyök mecsetje vagy a Muti masdidzsib, Masti és Alamgiri kapui.és hihetetlen pusztítást mûveltek. Be- kantint rendeztek be, a kertekbõl SHALIMAR – „A DERÛ OTTHONA”rendezésének jó része elveszett. pedig teniszpályákat csináltak. Végül 1927-ben kiürítették és a régészeti Shalimar a híres kertek neve, amelyek Az angolok 1849-ben elfoglalták hivatal fennhatósága alá helyezték. A 1642-ben épültek, Sah Dzsahán mo-Pandzsábot, az erõd a királyi haderõ helyreállítás erõfeszítései nyomán ma gul uralkodó utasítására.fõhadiszállása lett. A praktikus euró- is állnak Lahore erõdjének égetett tég-paiak ostrommal felérõ károkat okoz- lából épült, bástyákkal megerõsített Húsz hektárnyi területen, a háromtak. A lenyûgözõ divan-i-khas-ból falai, és sikerült megmenteni huszon- lépcsõzetes elrendezésû kertben fo-kápolna lett, a divan-i-am-ból beteg- egy mûemléket, olyanokat, mint a gadták a császárt és kíséretét, amikorszoba, Dzsahangír tavát lecsapolták, shish mahal (a tükrök terme), a Nau- Lahore-ba érkezett. Az õ pihenéséta királyi fürdõt konyhának használ- lakha-pavilon, a divan-i-khas (magán szolgálták a márványból és vörösták, a shah burj-ban (királyi torony) homokkõbõl épített pavilonok és nyári lakok. Fasorok és sétányok szelik át a kerteket, a sétányok mellett vízesé- sek és négyszáznál több szökõkút csobogása idézi a mogulok korának varázsát. 267

INDIA ségének titka tökéletes szimmetriája, elemeinek harmonikus egysége. TÁDZS MAHAL MÁRVÁNYBA VÉSETT ÓDA A Felvétel idõpontja: 1983 ♦ Besorolása: K (I) HARMÓNIÁHOZC supán néhány igazi remekmû romolta a Vörös Erõdöt, melyet apja A palota fõ építõanyaga a fehér már- büszkélkedhet azzal, hogy egy védelmezett. Sah Dzsahán végül meg- vány, amit 300 kilométer távolságból,történelmi korszak vagy egy ország adta magát. Fia meghagyta életét, de Makrana kõbányáiból szállítottakszimbólumává vált. Ilyen a Tádzs Ma- hátralevõ éveit fogságban töltötte. ökrök, bivalyok, elefántok és tevékhal, az indiai mûvészet csodája. 1666-ban halt meg, a Tádzs Mahal- vontatta szekerekkel. ban temették el kedvenc asszonyaMONGOLOK ÉS MOGULOK mellé. Az épületegyüttest magas falakkal határolt, szabályos négyszög alakúBár az elsõ muzulmán csapatok már TÁDZS MAHAL, kert fogja körül, mindegyik sarkánalig egy évszázaddal Mohamed halá- egy-egy kupolában csúcsosodó to-la után betörtek India földjére, egy A SZERELEM MAUZÓLEUMA ronnyal. Két hatalmas ezüstkapujátészakról érkezõ másik iszlám sereg in- az angolok 1764-ben leszerelték ésváziója Timur Lenk vezetésével 1398- A Tádzs Mahal a szerelem mestermû- beolvasztották. A falak mögött feltá-ban véget vetett uralmuknak. Ezek a ve. Sah Dzsahán imádott felesége, ruló üde kertet is a szimmetria jellem-Közép-Ázsia síkságairól érkezõ har- Ardzsomend Banu tiszteletére emel- zi: egy ciprusokkal övezett, hosszúcosok azoknak a mongoloknak vol- tette, akit inkább címe szerint (Mum- medence egyenes vonalban nyúliktak a leszármazottai, akik Dzsingisz táz Mahal – A Palota Fénye) ismerünk. egészen a Tádzs Mahalig.kán vezetésével feldúlták fél Európát. A császárné 17 évi házasság utánA mogulok birodalmát Bábur ala- 1629-ben halt meg, tizennegyedik Északi oldalán vörös homokkõvelpította 1526-ban, és jóllehet az õt kö- gyermekük születésekor. Az építke- borított, tágas tér nyílik, melyet kétvetõ összes uralkodó igyekezett Agrát zés 1631-ben kezdõdött és 17 évig ikermecset szegélyez. Közepén a már-szebbnél szebb épületekkel gazda- tartott, 20 000 ember dolgozott rajta. ványtalapzatra emelt mauzóleum kö-gítani, mégis Sah Dzsahán nagymo- Bagdadból és Shirazból kiváló kallig- rül négy, egyenként 41 méter magas,gul (1628–1658) neve forrt eggyé a ráfus mûvészek érkeztek, hogy a Ko- kecses minaret áll, melyek a fõépületvárossal. ránból vett idézetekkel díszítsék a kihangsúlyozását szolgálják. falakat, a mauzóleum hatalmas hagy- Õ alkotta meg Shalimar kertjeit La- makupolájának tervezését a török A mauzóleum hatalmas hagyma-hore-ban (Pakisztán), õ építtette az Ismail Khan Rumira bízták, a minare- kupoláját négy kisebb méretû kupo-impozáns Vörös Erõdöt, akárcsak In- tek egy szamarkandi mester tudását la veszi körbe. Alaprajza lényegébendia legnagyobb mecsetjét, a Dzsáma dicsérik, sõt a kertek elrendezését is négyzet alakú, jóllehet metszett sar-Mashidot, és õ alapította Sahdzsahá- külföldiek végezték. Csak a fõépítész kai miatt inkább oktaédernek látszik.nábád városát, a mai Ó-Delhit. személyét nem õrzi hiteles kordoku- Mind a négy oldalán csúcsíves díszí- mentum: a megtiszteltetés valószínû- tésû kapu, livan nyílik, ezeken át lép- Feleségei közül legjobban Mumtáz leg Ustad Ahmad Lahorit érte. hetünk a lenyûgözõ csarnokba. AMahalt szerette, akinek a Dzsamna- nagymogul és hitvese földi marad-folyó partján csodás, nyolcszögletû A tervek nem voltak egészen ere- ványait õrzõ szentélybe kívülrõl ve-tornyot építtetett, melyben késõbb a detiek, a Közel-Kelet számos városá- zet lépcsõ, melyet a márványtalapzatsors szeszélye folytán õ maga rabos- ban találhatunk hasonló minareteket rejt magában. A királyi pár síremlékétkodott élete utolsó hét évében. és kupolákat, s a száz évvel korábbi, eredetileg drágakövekkel ékesített második mogul császár, Humájun sír- aranyrács védte, melyet 1642-ben a Sah Dzsahán 1657-ben megbete- emléke kísértetiesen emlékeztet a ma is látható márványbalusztrádragedett, mire véres háború tört ki az mauzóleumra. A Tádzs Mahal szép- cseréltek.örökösök között. Aurangzeb megost- Nem létezik egyetlen Tádzs Mahal. Hajnalban lágy és sejtelmes, délben vakítóan szikrázó, alkonyatkor bíbor- színû és fenséges, de talán akkor a legtökéletesebb, ha a telihold õrkö- dik felette.268



INDIA KHADZSURAHO kodók egymás ellen viselt szakadatlan háborúskodása folytán gyakran mó- TEMPLOMAI dosultak. A kormányzók, hogy legi- timitásukat igazolják, a rádzsput (rá- Felvétel idõpontja: 1986 ♦ Besorolása: K (I) (III) dzsák fia) címmel illették magukat – a kifejezés a szanszkrit rádzsa (fejede-K hadzsuraho templomegyüttese zött kifejlõdött rádzsput mûvészetet lem) szóból származik –, a mitikus hírnevét leginkább erotikus témá- képviselik, mely különbözõ észak- dinasztiák leszármazottjaként tüntet-jú szoborkompozícióinak köszönheti. indiai stílusokat foglal magában. ve fel magukat. A 9. és 13. századEzek az alkotások olyan életszemléle- között négy erõsebb fejedelemség felül-tet tükröznek, ami távol áll a testi örö- Az iszlám hódítást közvetlenül meg- kerekedett a kisebb államocskákon,mök miatt érzett bûntudattól, mely a elõzõ mûvészeti korszakban Észak- így a térségre viszonylagos nyugalomsémita gondolkodásmód hatására Indiát zavaros politikai viszonyok, köszöntött. A stabilizálódás kedve-beleivódott a nyugati kultúrába. A kha- széttagoltság jellemezte. Az i.sz. 5. szá- zõen hatott a – helyi változatokbandzsurahói mûemlékek az idõszámí- zadban a Gupta-birodalom bukásával bõvelkedõ, lényegileg mégis egységestásunk szerinti 9. és 13. század kö- egy sor királyság jött létre a Gangesz – rádzsput mûvészet kialakulására. mentén, melyek határai a helyi ural- A SZEX FILOZÓFIÁJA Minden rádzsput stílusban különös hangsúlyt kap az erotika, ugyanis a tantra filozófia a megismeréshez ve- zetõ egyik útnak a libidót tartja. A tant- rizmus jól harmonizált a rádzsput ural- kodók által követett hinduizmussal,270

KHADZSURAHO TEMPLOMAI ◊mely jó néhány elemet átvett az õsi A csandellák Csandra holdistennõ Shantinath-templom bejáratadravida vallásból, ahol a termékeny- leszármazottainak vallották magukat, és egyik szobordísze.ségi rítusok és a szexuális kultusz je- ez magyarázatot ad arra, miért foglaltlentõs szerepet játszottak. Így az e el kiemelkedõ helyet mûvészetükben garák eme összetett típusa négy, nö-korszakból származó templomokon a tantrikus szexualitás, hiszen a hold vekvõ magasságú tömbbõl áll, formá-számtalan erotikus szoborcsoportot, fogalma mindig erõsen kötõdött a ter- juk a Meru-hegy vonalát idézi. A kö-azaz mithunát találunk. mékenységi kultuszokhoz. Kadzsura- veket bámulatos technikával, minden- hó közvetlen közelében 85 templom- féle kötõanyag felhasználása nélkül A rádzsput mûvészet korában ki- ból álló, monumentális vallási közpon- illesztették össze. Minden templo-alakult egy jellegzetes templomtípus, tot hoztak létre, de csupán 22 épület mot gazdagon díszítenek a mesteri-a nagara, mely egyrészt az univer- élte túl a muzulmán hódítók vanda- en megkomponált szoborképek, me-zum szimbolikus megjelenítése (man- lizmusát. A britek 1840-ben fedezték lyek fõként mitológiai témákat ésdala), másfelõl a Meru-hegyet jelké- fel a mûemlékeket, de csak 1906-ban erotikus jeleneteket (mithuna) vonul-pezi, ami – a hindu mitológia szerint fogtak hozzá restaurálásukhoz. tatnak fel.– az istenek hajléka. Legalább két,különbözõ magasságú épülettestbõl KHADZSURAHO NAGARÁI A nyugati csoporthoz tartozó Csaun-áll: a magasabb a sikara, az isten száth Jóginí-templom feltehetõleg Kha-szentélye, az alacsonyabb a manda- A fennmaradt templomok a 9. és a dzsuraho legrégebbi alkotása. A Kálipa, ahol a hívõk imára gyûlnek össze. 11. század között épültek. Három istennõnek szentelt templom az egyet- csoportot alkotnak, melyek Kha- len, amit gránitból építettek a 9. szá- Ezt az alapsémát a rádzsput-király- dzsurahótól nyugatra, keletre és dél- zadban.ságok különbözõ módon variálták. E re helyezkednek el. Annak ellenére,mûvészet talán legkiemelkedõbb pél- hogy két vallást képviselnek – a hin- A mûemlékegyüttes és egyben adáját a Gangesz középsõ folyásától duizmust és a dzsainizmust –, azonos csandella mûvészet gyöngyszemét, adélre fekvõ Khadzsurahóban találjuk, építészeti stílus jellemzi õket. A na- Kandárija Mahádéva-templomot Vid-mely egykor a csandellák királyságá- hyadhara király 1025 és 1050 közöttnak, Bundelkandnak volt a székhelye. állította Siva istenség tiszteletére, akit 271

INDIAKhadzsuraho templomai közös építészeti a szentélyben található fallikus szim- folyosók falát Brahma – a teremtés elvek alapján készültek. A magas bólum, a lingam testesít meg. A temp- háromfejû istene – és párja szobrai talapzaton álló, gazdagon díszített lomot méreteivel – 34 méter hosszú, borítják. A dombormûveken a nõ az 22 méter széles, a sikhara (torony) uralkodó téma: a mindennapi tevé- épületeket faragott frízek borítják. A csúcsa 40 méter magas – és több mint kenységét végzõ nõ, a szerelmeskedõ templomok köteges formájú tornyokban 800 mesterien kidolgozott kõszobrá- nõ s a nimfák kívánatos alakjai. val a nagara legjelentõsebb képvise- végzõdnek, melyeken hajlott ívû élek lõjének számít. A keleti csoportból építészetileg futnak a magasba. és méreteit tekintve is kiemelkedik a A Vishranátha-templom jelentõs Parszranátha-templom, a dzsaina szen-272 Síva-szentély. A cellákat körülvevõ télyek legszebb képviselõje. Díszítésé-

KHADZSURAHO TEMPLOMAI ◊ Khadzsuraho egyedülálló mûvészeti értékét részint eredeti kivitelezésû épületei, részint ámulatba ejtõ szobrá- szati alkotásai, frízek és szobrok adják.A témaválaszték a mitológiai parafrázi- soktól a könnyed, hétköznapi, gyakran erotikus témájú jelenetek ábrázolásáig terjed.nek fõ motívuma a burjánzó növény-zet. A külsõ falakat itt is szép nõala-kok – szépítkezõ nõ, gyermekét rin-gató nõ – díszítik. A szerényebb déli csoport csupánkét szentélyt foglal magában. Khadzsuraho építõi és szobrászaiisteneiknek s az élvezetekkel teli élet-nek hódolva az indiai mûvészet bá-mulatos alkotásait teremtették meg. 273

INDIA ELLÓRÁ BARLANGTEMPLOMAI Felvétel idõpontja: 1983 ♦ Besorolása: K (I) (III) (VI)A sziklaépítészet remekein, az elló- bonyolult panteonját teremtette meg rái barlangszentélyeken India há- az idõk során. Brahmának nincsenekrom jelentõs vallása, a buddhizmus, inkarnációi (megtestesülései), a Védáka hinduizmus (brahmanizmus) és a szerint õ a „Legfõbb létezõ”. A lótusz-dzsainizmus osztozik. A Mahárástra ból – az örök boldogság, a Paradicsomállamban lévõ Dekkán-fennsíkon a jelképe – született négy fejû isten aszerzetesek mintegy kétszázezer ton- bölcsesség megtestesítõje. Visnunak,na követ kivésve a tömör sziklából, a világegyetem fenntartójának avatá-katedrálisokból és kolostorokból álló rája (megjelenése) közül Ráma ésbarlangvárost alkottak egy elhagya- Krisna kultusza emelkedett ki. Siva –tott tájon, ahol – elzárkózva a világ- a kegyetlen isten – a háború, az éhín-tól – alkotó buzgalmukat hitüknek, ség, a természeti csapások és a halálisteneiknek szentelhették. mindenható ura, ám egyben neki tulaj- donítják az újjáteremtést, az új életet is.HITEK ÉS ISTENEKIndia történelme a vallások felemel- A mitológia szerint egyszer dühöngé- zist, azt hirdetve, hogy az embert a jókedésének és hanyatlásának történel- se közben levágta Brahmá egyik fe- cselekedetek képessé teszik – az újjá-me is. A hinduizmus – ahogy a brah- jét, s ezért bûnhõdik a Himalája egyik születésen keresztül – a fejlõdésre, smanizmust az európaiak elnevezték csúcsán, Kailász (Kailasa) hegyén. az út végén a Nirvánába jut.–, az iszlám, a szikhizmus, a dzsainiz-mus, a buddhizmus, a zoroasztrizmus A buddhizmus lázadást jelentett az A dzsainák hite inkább filozófia,vagy a kereszténység évszázadok óta olyan vallások ellen, amelyekben túl- mint vallás: nem keresnek egy terem-él egymás mellett, hol békében, hol tengtek az áldozatok, amelyek nem tõt, egy istent, mert szerintük a világ-– harcias népcsoportok által képvi- adtak gyógyírt az emberi szenvedés- egyetem örök. A helyes viselkedés ésselvén – kizárólagosságra törve. re. Sziddhárta herceg legendája példát a tisztaság – mely erõszakmentességet nyújtott a „Megvilágosulttá”, Buddhá- és toleranciát feltételez – elvezet az A hinduizmus a legfõbb létezõ, vá válásra, elvetette a puszta aszké- üdvözüléshez.Brahma egységét vallja, de lényegesvonásait több istenség között osztjafel: Brahmá – a teremtõ, Visnu – amegõrzõ, és Siva – a pusztító. E sokfé-leség a régmúltban gyökerezik, ami-kor az indoárják i.e. 2000 körül Indiaföldjére léptek. A civilizáció magasfokán álló, természetimádó dravidákés az indoárják hitvilága az istenek274

ELLÓRÁ BARLANGTEMPLOMAI ◊KOROK ÉS SZENTÉLYEK ta szentély, õket követik (13-tól 29- Az ellórái mûemlékkörzet három vallás, ig) a hindu sziklatemplomok, s vé- a buddhizmus, a brahmanizmus és aA névadó településtõl alig két kilo- gül északon öt dzsainista barlangbólméternyire emelkedõ domb nyugati álló kis csoport (30-tól 34-ig) talál- dzsainizmus templomait foglaljalejtõjén nyíló harmincnégy – poszt- ható. A buddhista templomok a leg- magában, Nyugat-India vallási barlang-Gupta stílusú – mesterséges barlang- régebbiek, feltehetõen az i.sz. 5–7.templom az õsi Indiában nagy ha- vagy 6–8. század között vájták õket, építészetének mestermûve. Képünkön:gyományokkal rendelkezõ sziklaépí- a hindu csarnokok 7–10. századiak, a Kailásza-templom.tészet utolsó alkotásai közé tartozik. míg a dzsainista barlangok részint aDélrõl észak felé haladva számozták 9–10., részint a 12–13. századbólmeg õket: az elsõ tizenkettõ buddhis- valók. 275

INDIA Bár a barlangváros a 13. századtól (vihára) is használták õket a szerze- szobra áll, buddhista figurákkal kö-sokat vesztett jelentõségébõl, a zarán- tesek. Szerkezetük – kisebb eltérések- rülvéve. Az Ácsmester barlangjánakdokok még a muzulmán uralom év- kel – megegyezik: az apró bejárati kõfaragói a korabeli épületek fageren-századai alatt is látogatták. Számos csarnokból nyílik a fõhajó, melynek dáit utánozták. E csaitja – mely Ellóráarab szerzõ – mint Al-Masudi föld- egyik oldalán cellák sorakoznak, a vé- egyetlen buddhista kápolnája – köz-rajztudós vagy Farishta, a történetíró gében pedig a sztúpának vagy a ponti alakja egy hatalmas Buddha-szo-– emlékezett meg róluk mûveiben. Buddha szobrának otthont adó szen- bor. Az utolsó két buddhista barlangotA krónikák szerint 1352-ben eljutott tély található. A homlokzatokat pat- Do-Thalnak, azaz Kétemeletesnek ésHasszán Gangu Bahmani szultán is kó alakú ablak, a kudu uralja, a bel- Tín-Thalnak, vagyis Háromemeletes-Ellórába, s a látottak hatására rendelte sõ tereket és a külsõ homlokzatot nek nevezik. E csarnokok egymás fö-el a bevezetõ utak rendbehozatalát. egyaránt díszes kõfaragások borítják, lött helyezkednek el.Késõbb, immár a 20. században a brit melyek Buddhákat, bódhiszattvákat,közigazgatás kezdte meg az évszáza- növény- és állatmotívumokat, vala- SIVA HEGYEdok viszontagságai nyomán keletke- mint a mahájána, a buddhizmus ké-zett károk helyreállítását. sei, eklektikus formája által átvett A hindu templomok közül méltán a brahman és dravida istenségeket áb- leghíresebb, India egyik csodája, aA BUDDHA TEMPLOMAI rázolnak. (16-os számú) Kailásza-templom Siva lakhelyét, a Kailász-hegyet jelképezi.Az elsõ tizenkét barlangtemplom ab- A legnagyobb buddhista szentély 8. századi építésekor egymillió köb-ból a korból származik, amikor a az ötödik barlang, 35 × 16 méteres. méter követ faragtak ki a sziklából:Mahájána, a tömegek vallása átvette Mennyezetét kétoldalt – látszólag – így alakult ki a 35 méter mély, 75a Hínajána, a kiválasztottak hitvilága tizenkét oszlop tartja, valójában nincs méter hosszú és 50 méter széles me-helyét a buddhizmusban. A csarno- támasztó szerepük, mivel mindent dence, melynek közepén hatalmaskok többsége kettõs szerepet tölt be: magából a hegybõl faragtak ki. A 6. sziklatömböt hagytak, amibõl a temp-szentélyként (csaitja) és kolostorként számú barlang középpontjában a tu- lom lett. dás hindu istennõje, Szaraszvati276

ELLÓRÁ BARLANGTEMPLOMAI ◊Az Ellórától két kilométernyire emelkedõ tély – nyolc méter magas talapzatát télyekétõl. Felépítésük hasonlít a domb nyugati lejtõjén nyíló harminc- mintha az ott sorakozó életnagyságú hindu templomokéra, olyannyira, hogynégy – poszt-Gupta stílusú – mesterséges kõelefántok tartanák – felett a Kailász az egyik, a Csota-Kailásza kicsinyített barlangtemplom az õsi Indiában nagy hegyét idézõ, réteges „kupola” ma- mása a csodálatos Kailásza-templom- gasodik. Kápolnájában látható lingam nak. A gazdag szobordíszítésekenhagyományokkal rendelkezõ sziklaépíté- vagy falo, az õsi dravida kultusz jel- – melyek elefántcsont-faragásokraszet utolsó alkotásai közé tartozik. Délrõl képe, melyet a hinduizmus Siva te- emlékeztetõ technikával készültek –észak felé haladva számozták meg õket: remtõ erejének ábrázolásaként értel- a vallásalapító Mahávira és elõdei, a mez. tírthankarák hieratikus alakjai eleve- az elsõ tizenkettõ buddhista szentély, nednek meg. Közöttük magasodik – õket követik (13-tól 29-ig) a hindu A hindu templomok remekmívû az ekkorra már majdnem feledés- sziklatemplomok, s végül északon öt kõfaragásai között a leggyakoribbak be merült árja isten – Indra alakja. A Siva alakjainak, illetve saktijának, dzsaina barlangok felett áll Parasz- dzsainista barlangból álló kis csoport vagyis nõi változatának, Párvatínak az náth (tírthankarája) öt méter magas (30-tól 34-ig) található. Balra: a 32-es ábrázolásai, valamint a Rámájana és szobra. a Mahábhárata eposzokból vett je- számú, dzsainista templom lenetek. A legrégebbi hindu barlangcsarno- egy részlete. kok egy idõben készülhettek az utol- ELFELEDETT ÁRJA ISTEN só buddhista szentélyekkel. A külön- Az „épület” Nandinak, Siva szent bözõ hitek békés együttélése koránt-bikájának elõcsarnokából, Párvatínak, Az i.e. 5. században Mahávira által sem szokatlan jelenség Indiában, aholaz istenség feleségének csarnokából alapított dzsainizmust – mely kisebb- az iszlám térhódításáig gyakorlatilagés a nagy Siva-szentélybõl áll, melye- ségi, ám stabil szerepet töltött be In- ismeretlen fogalom volt a vallási tü-ket folyosók kapcsolnak össze. A be- dia vallási életében – képviselõ bar- relmetlenség. E hit- és gondolatsza-járat mögött kerengõvel körülvett langok szépsége, szokatlan módon, badság legékesebb bizonyítéka magaudvar nyílik, melynek közepén emel- messze elmarad más dzsainista szen- Ellórá.kedik Siva isten alakja és egy vala-mivel kisebb Nandi-szobor. A fõszen- 277

SRÍ LANKA A DAMBULLAI utolsó barlangtemplom, a Maha Alut- ARANYTEMPLOM viharaja. A vallási központ gazdagí- tása egészen az utolsó Kandy király, Srí Wickrema Rádzsasina (1789–1815) uralkodásáig tartott. A legutóbbi idõ- kig királyi udvarként használták, ké- sõbb Dambulla lett a Ceylont gyarma- tosító angol birodalommal szembeni ellenállás szimbóluma. Felvétel idõpontja: 1991 ♦ Besorolása: K (I) (VI) SZOBROK ÉS FESTMÉNYEKA dambullai barlangrendszer az i.e. szerzetesi cellák helyén szentélyeket E hanyatlásokkal és újjászületésekkel 3. századtól kezdve jelentõs budd- alakítottak ki. Ezeket az éveket lázas teli, fordulatos történet egy nagyszerûhista zarándokhelynek számított. A munka jellemezte, melyhez Vattaga- vallási épületegyüttest eredményezett.sziklába vájt gyönyörû templomok a mini Abhaya király nyújtott támoga-régi Ceylon dicsõségét és vallási kul- tást. A híres zarándokhellyé vált szer- A barlangtemplomok többsége jótuszát tükrözik. zetesi központ ettõl az idõtõl kezdve néhány Buddha-szobrot õriz, melyek a 4. századig páratlan fénykorát élte. tradicionális testhelyzetekben ábrá- Ibbangkatuva megalit korból szár- zolják az istenséget: ülve, állva vagymazó temetõje arról tanúskodik, hogy Az 5. és a 10. század között öt na- fekve. A legkülönlegesebb a Devará-a barlangokat eleinte lakóhelyként gyobb barlangban szentélyeket hoztak dzsalena-barlangban sziklába fara-használták, és csak késõbb kerültek létre. Az ásatások során különbözõ gott, fekvõ helyzetû, monumentálisa szerzetesek birtokába. A templom- méretû sztúpák kerültek napvilágra, alkotás több kisebb szoborral körül-együttes a dambullai sziklatömb körül egy, az új gyûlésteremhez kapcsolódó véve, melyek Buddhát és tanítványait– húsz hektárnyi területen – helyezke- épület, és egy néhai kolostor töredé- jelenítik meg. A Maharádzsa-barlang-dik el, mely 120 méter magasan emel- kekben fennmaradt oszlopai. A leletek ban a fekvõ és álló Buddhák mellettkedik ki a Sigiriya-hegylánc lábáig egy része az 5-6., míg a többi a 8-9. más istenségek, valamint Walagam-nyúló síkságból. Legfontosabb részei: századból származik. bahu és Nisszankamalla szobrai lát-a 600 méter hosszú és 30 méter magas hatók. Néhány üreget eleinte raktár-Aranytemplom, a meglehetõsen rossz A következõ korszak – 1055–1196 ként használtak, majd templomokkáállapotban lévõ Somavatie sztúpa, a között – Dambulla újjászületését hozta alakították át õket, mint a DevanaNagy Lakóbarlang, a szerzetesek cel- magával. Vidzsajanbahu király (1055– Alutviharayát.lái, valamint a négyszögletes alakú 1110) nagylelkû adományokkal járultrégi és új gyûlésterem. Az épülete- hozzá a templomok fenntartásához. A szentélyek és kolostorok falait val-ken található feliratokból megtudható, Az õt követõ uralkodók, I. Parakrama- lási tárgyú festmények borítják. A leg-mely királyok építtették õket, és ho- bahu és Nisszankamalla (1187–1196), nagyobb festett felület mintegy 1700gyan éltek a dambullai szerzetesek. több barlangot kibõvíttettek, felújíttat- négyzetmétert foglal el. Amellett, hogy ták a falfestményeket, és 73 szobrot a mûvek bámulatosan jó állapotbanNAGYLELKÛ URALKODÓK arannyal vontak be. maradtak fenn, az utóbbi idõben nagy- szabású restaurációs – elsõsorban a fal-A jelentõs buddhista közösség törté- Az 1196-tól 1341-ig tartó idõszak- felületek és festékanyagok állagánaknetének elsõ periódusa az i.e. 3. szá- ról nem maradt fenn semmilyen Dam- megõrzését célzó – munkálatokat vé-zadtól az i.sz. 1. évszázadig tartott. bullára vonatkozó régészeti doku- geztek rajtuk.Ekkor telepedtek le Dambullában az mentum. Az utolsó elõtti szakaszbanelsõ szerzetesek, akik az említett fel- (1341–1815) a Gampola- és a Kandy- Az Aranytemplomot a 120 méter magasiratok tanúsága szerint a világ külön- dinasztia uralkodása alatt Dambulla Dambulla-sziklába vájták. A buddhistabözõ pontjairól érkeztek. Az ezt kö- másodvirágzását élte. Kirti Srí Rádzsa- zarándokhelyen számos felirat emléke-vetõ idõszakban – i.e. 89-tõl 77-ig – a sina (1747–1782) nevéhez fûzõdik az zik az építését támogató királyokra és Aranytemplom belsejét díszítõ festmé- nyek és szobrok nagy része, és az adományozókra. Templomait több, a képen láthatóhoz hasonló aranyozott, ülõ Buddha-szobor díszíti.278



NEPÁL SAGARMATHA A VILÁG TETEJE NEMZETI PARK A világ leghatalmasabb hegyét a ne- Felvétel idõpontja: 1979 ♦ Besorolása: T (III) ♦ Területe: 114 800 ha páliak Sagarmatha („aminek a csúcsa az eget érinti”), a tibetiek Csomolung-S zikla, jég és szél. E három szó jel- Jég, mely a széllel együtt az egyet- ma – „a Föld Istenanyja” – névvel il- lemzi az 1976-ban alapított Sagar- len, ami megtöri a végtelen magasság letik. Az angolok pedig India feltér-matha Nemzeti Parkot. Sziklák, ame- csendjét: recsegve-ropogva alázúduló képezésének irányítójáról, Sir Georgelyek a park négy, több mint nyolcezer jégtömbök, hegyoldalakat söprõ lavi- Everestrõl nevezték el.méteres csúcsával – ezek a Mount nák robaja felesel a süvítõ széllel. AEverest vagy Csomolungma (8848 m), gleccserek – 5000-5500 méter magas- A Csomolungma meghódításáraa Lhotse (8501 m), a Lhotse Shar ságban elhagyva a jég birodalmát – 1893-óta sûrûn történtek kísérletek,(8383 m) és a Cho Oyu (8201 m) – és szilaj, fehér patakokként, majd fékte- ám a zászló kitûzésére sokáig kellettmásik három, hétezer méter feletti len, vad folyókká alakulva ereszked- várni. Az új-zélandi Edmund Hillary-orommal a Himalája gerincét alkotják. nek alá a szédítõ hegyszorosok között. nek és Tenzing Norgay serpának – kiváló felszereléssel és a hegy pon- tos ismeretének birtokában – 1953. május 29-én, mínusz 27 °C hidegben sikerült elérnie a Csomolungma 8848 méteres csúcsát. A hegy – mely a topográfiai méré- sek szerint mintegy 30-40 méterrel növekedett a múlt század óta – szá- mos expedíció úti célja. 1956-tól sváj- ciak, indiaiak, kínaiak, britek tizen- három különbözõ útvonalon mászták280

SAGARMATHA NEMZETI PARK omeg a csúcsot. Reinhold Messner, a rododendronok vagy hangarózsák nyolcezer méter magasságban is elõ-világ összes „nyolcezresének” meg- (Rhododendron) nõnek. Ebben a ma- forduló havasi csóka (Pyrrohocoraxhódítója, 1981-ben jégcsákánnyal, jég- gasságban Nepál nemzeti virága, a ro- graculus). Az emlõsök közül a pézs-szegekkel és egy kis hátizsákkal fel- dodendron a monszun idõszaka (má- maszarvas (Moschus moschiferus),szerelkezve egyedül ért fel a Csomo- jus–szeptember) elõtt virágzik. A lej- valamint az igen ritka, veszélyeztetettlungma csúcsára, oxigénmaszk és tõket ilyenkor vörös és rózsaszínû hópárduc (Panthera uncia) a magasmodern eszközök nélkül. Ezzel a tet- cserjék ékesítik, itt-ott némi fehér hegyek lakója.tével valamelyest visszaadta az egyre folttal meghintve. A négyezer méterinkább mûszakiasodó hegyi sport régi az erdõhatár, felette – az alpesi szin- A SERPÁKvarázsát. ten – kúszó boróka, néhány rodo- dendron és az alpesi rét a jellemzõ. A fenséges, ugyanakkor kegyetlenNEPÁL VIRÁGA, A RODODENDRON Ezer méterrel magasabban már csak Himalája környékét a serpák lakják, néhány szár nélküli növényfaj tûri a háziállatuk a jak. A serpák a tibetiA nemzeti parkban a Himalájára jel- jég és a szél sanyargatását. Hatezer buddhizmus Nyingmapa szektájáhozlemzõ tizenegy növényzóna közül hat méter felett van a jég és szikla biro- tartoznak. A parkban számos kolos-megtalálható. Az alsó szintet a feny- dalma, egy páratlan szépségû, de zord tor található. A szerzetesi cellákkal kö-vesekkel tarkított hegyi tölgyerdõ ásványvilág. rülvett, 3876 méter magasságban el-(Quercus semicarpifolia) borítja. Há- helyezkedõ Thyangboche rendkívüliromezer méter felett, a szubalpin szin- A Csomolungma 118 madárfajnak kilátást nyújt a Himalája hegyláncára,ten leginkább jegenyefenyõk (Abies ad otthont. Legjellemzõbb a szakállas s magába foglalja a világ tetejét kép-spectabilis), nyírfák (Betula utilis), és keselyû (Gypaetus barbatus), a hima- viselõ népek és tájak szellemiségét. lájai fácán (Ithaginus cruentus), s a 281

KÍNA A KÍNAI NAGY FAL Felvétel idõpontja: 1987 ♦ Besorolása: K (I) (II) (III) (IV) (VI)N eil Amstrong, amerikai asztronau- addig Si Huang-ti idején már sokféle, északnyugati hódításaik a belsõ-ázsiai ta a Holdról azt tapasztalta, hogy az adott helyen fellelhetõ építõanya- hunok ellenállásába ütköztek.a Nagy Fal az egyetlen emberi alkotás, got használtak. A hegyekben kõfala-mely ekkora távolságból is látható. kat húztak, az erdõs vidékeken facö- A HATEZER KILOMÉTERES FAL löpök közé döngölt földbõl készült A mintegy hatezernégyszáz kilomé- az erõdítmény, míg máshol téglából A Han-dinasztia egyik legnagyobbter hosszú kínai Nagy Fal az emberi- építkeztek, a sivatagban föld, homok vállalkozása a Nagy Fal kibõvítéséreség történetének legnagyobb szabású és kavics volt az alapanyag. Keleten a irányult: nyugatra Dunhuangig, kelet-védelmi rendszere, melyet a Középsõ téglatest alakú sziklatömböket ha- re a Pohaj-öbölig hosszabbítottákBirodalom a barbár törzsek inváziójá- barccsal rögzítették egymáshoz. Az át- meg, s ezzel elérte a hatezer kilomé-nak megnehezítésére épített. lagban tíz méter magas fal cikcakkos teres hosszúságot. vonalú felsõ szegélyei között hétMÁSFÉL MILLIÓ ÉPÍTÕMUNKÁS méter széles út vezet végig.Az elsõ erõdítményeket az i.e. 5. szá- A láncot – két nyíllövésnyire egy-zadban emelték, de a fal építése ak- mástól – õrtornyokkal és erõdítmé-kor gyorsult fel, mikor i.e. 221-ben nyekkel tagolták. Ezekben az erõdök-az egymással harcoló fejedelemségek ben állandó õrséget állomásoztattak,közül a Csin került ki gyõztesen. Az s a katonák nappal zászlók vagy füst-országegyesítõ Csin Si Huang-ti, „az jelek, éjszaka pedig máglyák segítsé-elsõ Csin császár” azzal a paranccsal gével adtak jelzéseket egymásnak. Ígyküldte északra kedvenc hadvezérét, alig egy nap alatt mozgósítani lehe-hogy verje vissza az ellenséges törzsek tett az egész határsávot.támadásait. Visszatérve a vezér azt ta-nácsolta uralkodójának, hogy a biro- Csin Si Huang-ti rövid uralkodásadalom északi határának védelme ér- alatt egységesítette a nyelvet, a mér-dekében folytassa a fal építését. Nem- tékegységeket, megszervezte az admi-sokára háromszázezer katona és több nisztrációt, erõs, központosított államotmint egymilló kényszermunkás dol- hozott létre, melynek joggyakorlatá-gozott a „tekergõzõ óriási sárkány tes- ban a „szemet szemért, fogat fogért”tén”, s kilenc év alatt elkészült a Hupej elv érvényesült. Halála után fia, Er-siés Senhszi között húzódó szakasz. Huang-ti vette át a helyét, kinek zsar- noksága felkeléshez vezetett. A láza- A történelem legnagyobb – össze- dást vezetõ hadvezér, Kao-ti i.e. 206-sen 2100 éven át tartó – építkezése ban császárrá kiáltotta ki magát, éshallatlan áldozatokat követelt: a 7. megalapította a Han birodalmat, melyszázadban egy alig kéthetes idõszak egészen i.sz. 220-ig volt hatalmon. Aalatt közel félmillió ember pusztult el. Han-dinasztia megpróbálta az országA falat nem véletlenül nevezik a „vi- határait több irányba kiterjeszteni.lág temetõjének”. A mai Kanton mögött húzódó Nanjüe autonóm területet különösebb erõfe- Míg az elsõ falak árkokkal védett, szítés nélkül csatolták Kínához, dedöngölt földbõl álló töltések voltak,282

A KÍNAI NAGY FAL ◊ Vu-ti császár idejében (i.e. 140-tõl Nagy Fal is elvesztette jelentõségét. A kínai Nagy Fal több mint hatezer87-ig) a hunok, a mongolok, a tun- Noha négyszáz év elmúltával a Szuj- kilométer hosszan kígyózik a Pohaj-guzok és a törökök szövetségre lép- dinasztia helyreállította, az akkoribantek azzal a céllal, hogy elfoglalják Kí- igen ütõképes kínai hadsereg szük- öböltõl a Csingcsiang kapuig.nát. A Nagy Fal azonban leküzdhe- ségtelenné tette a fal használatát.tetlen akadálynak bizonyult. ször Peking a fõváros. A mongolokat A 13. században Dzsingisz kán a ádáz harcok során kiûzõ Ming-dinasz- I.sz. 184-ben népfelkelés tört ki, a mongol törzsek élén elfoglalta Észak- tia (1368–1644) elsõ császára meghosz-„sárga turbánok forradalma”. A hatal- Kínát. Kublaj kán 1276-tól kezdve a szabbíttatta, és újra használatba vettemat már csak névlegesen gyakorló déli tartományokat is Mongóliához a Nagy Falat. Ettõl kezdve egymillióHan-dinasztia végérvényesen meg- csatolta, így az egész ország a Jüan- katona õrizte a birodalom határát.bukott: Kína széttagolódott, s ezzel a dinasztia kezébe került. Ekkor lett elõ- 283

KÍNA A TAJ-SAN Felvétel idõpontja: 1987 ♦ Besorolása: K (I) (II) (III) (IV) (V) (VI) T (III)T aj-san (Taj-hegy) 426 km2-nyi terü- A hatalmas sziklás meredélyektõl A Sang-dinasztia idején, i.e. a 18. letével és 1545 méteres magassá- eltekintve sûrû növényzet borítja a he- és a 11. század között számos na-gával, bár nem tartozik az igazán nagy gyet egészen a csúcsig. Ebben az óri- gyobb település alakult ki a környé-hegyek közé, mégis – mintha érezné ási természetes parkban 989 növény- ken, s az uralkodó, Hsziang-tu a hegyaz emberek végtelen alázatát – méltó- faj él, közülük 462-t tartanak gyógyí- lábánál építtette fel fõvárosát. Aságteljesen emelkedik a Santung-sík- tó hatásúnak. A hegyre vivõ keleti út Sangokat követõ Cson-dinasztia az i.e.ság fölé. Csúcsáról már a régi korok egy szakaszon egészen beszûkül, a 8. századig volt hatalmon. Uralkodá-embere is megcsodálhatta a tenger- kõfalakon nõtt ciprusok valósággal suk második fele, a Keleti Cson-di-bõl felkelõ napot. A korai Han-dinasz- boltívet húznak az ösvény fölé – ez a nasztia kora két szakaszra osztható:tia népe természetimádó volt, a he- Ciprusok Alagútja (Po Tung). Az év- a Tavasz és az Õsz korára (i.e. 770–gyeket élõlénynek tekintette, nekik százados fák közül többhöz fûzõd- 476), valamint a Háborúskodások ko-tulajdonítva a felhõket és az esõt. A nek legendák. A történetíró, Sze-mataoizmus öt szent hegye közül a „Ke- Csien szerint i.e. 219-ben Csin Sileti-bérc”, Taj-san – minthogy e hit Huang-ti császár viharba került a he-szerint a Kelet az élet forrása – az gyen. Egy õsrégi óriásfenyõ nyújtottország legnagyobb tiszteletnek örven- számára oltalmat az égi háború elõl,dõ zarándokhelye. A csúcsára vezetõ ezért a császár magas hivatali rangotvégtelen lépcsõ mentén a konfucio- adományozott a fának.nizmus és a taoizmus követõi huszon-két templomot és oszlopcsarnokot, Az erdõségek mintegy kétszáz ál-paloták, imaházak sokaságát emelték, latfajnak adnak otthont, nem is em-melyek emberöltõkön keresztül hatást lítve a lombok rejtekében és a szirte-gyakoroltak a kínai építészetre. A hit- ken fészkelõ 122 madárfajt. A veszé-regék szerint Taj-san a világminden- lyeztetett fajok közül a piros pikke-ség teremtõje, Pangu fejébõl nõtt ki. lyû hal finom húsa miatt rendkívül keresett volt annak idején – mára aGAZDAG TERMÉSZET kipusztulás veszélye fenyegeti.Geomorfológiai értelemben egészen AZ ISTEN LAKHELYEmás a hegy eredete: lévén szembetû-nõ példája Kína keleti részén a paleo- Már 400 000 évvel ezelõtt éltek em-zoikum legrégebbi szakaszában, a berek ezen a vidéken, mint ahogyankambriumban, ötszázmillió évvel ez- azt a Jijüani ember, egy Pithecanthro-elõtt végbement földtani változások- pus lelete bizonyítja. Az újkõkorszaknak. Szikláinak egy része késõbbi itt élõ embere meghonosította a föld-eredetû, 170-200 millió éves, vagyis mûvelést és az állattenyésztést, cse-a triász és a jurakor között keletkezett. répedényeket, égetett agyagtárgyakatA hegyen bõséggel elõforduló kövü- készített. Az elsõ õsi települések aletek lehetõséget nyújtanak e földtör- Sárga-folyó (Huang-ho) középsõ ésténeti korok tanulmányozására. felsõ folyásánál, majd késõbb a Jang- ce völgyében jöttek létre.284

TAJ-SAN o◊rára (i.e. 475–221). E századok so- egyezni nem tudtak, se legyûrni egy- A Taj-san tetejére vezetõ lépcsõ mentén arán – az i.e. 8. és 3. század között – mást. Ezekben az idõkben a Csin-ural- konfucionizmus és a taoizmus követõikét ellenséges fejedelemség birtokolta kodók 500 méter hosszú erõdítmény- templomok, oszlopcsarnokok, paloták,a hegység két oldalát: északon a Csi, láncot építettek Taj-san köré. A vár- imaházak sokaságát emelték.délen pedig a Lu. Bár mindkettõ a romok napjainkban is láthatók. Képünkön: a Fellegek Hídja.Cson-királyság alattvalója volt, mégisörökös háborúskodásban álltak egy- A fejedelemségek közötti acsarko-mással, de versengtek a mûvészetek dásnak Csin Si Huang-ti, Kína késõbbiterén is. A kor Kínáját a kisebb-na- elsõ császára vetett véget i.e. 221-ben.gyobb fejedelemségek állandó vi- Az egységessé vált birodalom történe-szálykodása jellemezte, akik meg- tének egyik legfényesebb korszaka következett, mely ugyanakkor a leg- 285

KÍNAFent: Konfuciusz temploma, jobbra:Taj Miao templomának fõbejárata.teljesebb önkényuralom évtizedeit is Az i.e. 3. században alapított – je- dó Han-ciprusok kertjében álló ötjelentette. lenleg 96 000 m2 alapterületû – Taj öreg ciprus egyikét – a legenda sze- Miao-templomban két évezred során rint – még Vu-ti császár ültette több Maga a császár választotta Taj-san hetvenkét kínai császár mutatott be mint kétezer évvel ezelõtt.csúcsát „Az Ég és Föld” szertartásai- áldozatot a hegy szellemének. Aznak színhelyéül, e kultuszt azután épület szerkezete a császári palotá- Taj Miao-tól alig ötszáz méterre,évszázadokon át ápolták. A néphit kéhoz hasonlít. Központi helyisége az északra magasodik a „hegy bejárata”,szerint az, hogy a császár, az Ég Fia a 1009-ben készült Tien Kuang Tien (A a 16. században épült háromívû kapu.messzi Csangomból – a birodalom ak- Mennyei Ajándék Csarnoka) 912 m2- Innen egy lépcsõsoron közelíthetõkori fõvárosából – elment a Taj-hegy- es területû, és 22 méter magas. A sár- meg az 1626-ban alapított Vörös Kapure, csak azért történhetett, mert a hegy gamázas cseréppel fedett csarnok Palota (Hung Men Kung), amely két,az isten lakhelye. Taj-sant tehát nem méltán tekinthetõ a középkori kínai a közelben magasodó szikla színérõlegyszerû hegynek, hanem – ahogy építészet egyik legkiválóbb alkotásá- kapta a nevét. Itt áll az 1560-ban emeltszázadokon át nevezték – a „Kék Fel- nak. Hatvankét méter hosszú és kö- díszkapu is, melyet – a legenda sze-legek Hercegnõjének” megtestesülé- zel két és fél méter magas falfestmé- rint – ott állítottak fel, ahol Konfuciuszsének tekintették. nye a szemleútját járó Taj-san szelle- megkezdte zarándoklatát. mét ábrázolja. Taj Miao különleges-SZENTÉLYEK ÉS SZTÉLÉK sége az ötszázéves bronz- és vaspa- A hegy csúcsára végtelen hosszú, goda is. A templomtól keletre húzó- 6239 fokból álló lépcsõ vezet. RégenTaj-san szent hellyé vált mind a nép- hordszéken vitték fel rajta a manda-hit, mind a Tao és Konfuciusz köve- rinokat. Az út mellett pagodák, imahá-tõi szerint. Bizonyságul sorban épül-tek lankáin a templomok, szentélyek,paloták és imaházak. Elmosódtak atársadalmi különbségek is a tiszteletkinyilvánításában, ami különös jelen-tõséget adott a helynek, tekintve,hogy Kínában a feudális társadalom-szerkezet 1912-ig fennmaradt.286

TAJ-SAN o◊zak sorakoznak, gyakran töri meg az A hegy tetejére egy végtelen hosszú, addig a buddhizmus az életet maguk-erdõ csendjét a szilaj vízesések moraja. 6239 fokból álló lépcsõ vezet. Régen tól eldobóknak az új élet esélyét ígéri. hordszéken vitték fel a mandarinokat A Ming-korban egy falat emeltek a Még a hegy lankás oldalán épült szakadék szélére, s rávésték: „Az ÉletTízezer Halhatatlan Háza (Van Hszien a csúcsra. Megbecsülésének Szirtje”. A Taj-hegyLou) 1620-ban és a Nagymedve Isten- valóságos történelemkönyv, az Azúrnõjének temploma (Tou Mu Kung). tette a harmadik Szung uralkodó. Kü- Felhõ-templomtól északkeletre igaziA Csung Tien Men – vagyis a Félúton lönleges, masszív tetõszerkezetét kõsztéle-erdõ húzódik. A hegyen ta-az Éghez kapu, amit a „Mennyek Kö- bronz- és vaszsindellyel fedték be. A lált 819 kõtábla és sziklákra vésettzépsõ Kapujának” is neveznek – után templom belsõ csarnokának mennye- 1018 felirat közül itt van a legtöbb.az Égbe Vivõ lépcsõ kopár sziklák zetét bronzoszlopok tartják, középen Többségük a zarándokok pillanatnyiközött vezet a 14. századi Mennyek egy ötszázéves bronzüstöt helyeztek el. ihlete nyomán született, de akadnakDéli Kapujához (Nan Tien Men), ame- rendkívüli értékû alkotások is. A leg-lyet a Halhatatlanok Birodalma bejá- A hegy csúcsa az Ég Oszlopa-csúcs híresebb az a több mint tizenháromratának tartanak. Innen fenséges kilá- (Tien Csu Feng), amit Jáde Császár méter magas sztéle – feltehetõleg 726-tás nyílik a tájra. csúcsának is neveznek, itt emelkedik ból származik –, amelyen 996 írásjegy a Jáde Császár temploma. A csúcs a látható. A hegy keleti oldalán meg- A Taj-hegy csúcsán még több temp- templomon belül található, a kõbe búvó Szutra-Kõ-völgy meredek szik-lom és imaház magasodik. A legna- egy feliratot véstek, csak annyit: Csúcs. lafalába a 6. század végén félméteresgyobb az Azúr Felhõ-templom (Pi A templom bejárata elõtt áll a „Felirat írásjegyekkel vésték be a buddhistaHszia Sze), a 11. század kezdetén épít- Nélküli Sztéle”, a legenda szerint Csin Gyémánt Szutra kínai fordítását. Az Si Huang-ti császár állíttatta, de fel- 1043 írásjegy ma is jól kivehetõ. Mint- irata lekopott az idõk során. Nyugat egy ezer évvel késõbb ugyanitt került felé, a Folyónézõ pavilontól alkonyat- a sziklára Konfuciusz „Nagy Tanítása”. kor gyönyörködhetünk a Sárga-folyó irányában lenyugvó napban. Itt van Taj-san, az isten lakhelye, épen ma- „A hely, ahonnan Konfuciusz kicsi- radt mûemlékeivel, természeti kincsei- nek látta a világot” – mintegy huszon- vel, bölcs tanításával a huszadik szá- öt évszázada. zad végén éppoly büszkén magaso- dik a síkság fölé, mint ahogy tette azt Déli irányban egy mély szakadék kétezer éve, mikor egy kétezer éves szélén a sziklát az „Élet Eldobásának kultúra e lenyûgözõ hegyrõl elindult Szirtje” néven illették. Míg a konfu- diadalútjára. cionizmus tiltotta az öngyilkosságot, 287

KÍNA AZ ELSÕ CSIN- alkothatunk képet. A 75 méter magas földhalom mélyén – feltehetõleg – egyURALKODÓ SÍREMLÉKE valóságos föld alatti város rejtõzik, lélegzetelállító méretekkel, melynek Felvétel idõpontja: 1987 ♦ Besorolása: K (I) (III) (IV) (VI) csarnokai õrzik az egész egykori bi- rodalom miniatûr mását.A lig lépett a tizenhárom éves Cseng erõszak és a félelem igazgatta: millió- a Csin fejedelemség trónjára, máris kat soroztak be kényszerrel a hadse- A mauzóleumot négyzet alakú, 500hozzáfogott saját, grandiózus síremlé- regbe, vagy hurcoltak el közmunkára. méter hosszúságú fallal vették körül,kének építtetéséhez. A késõbbi Kínai amelybõl a négy égtáj felé egy-egyBirodalom megalapítóját nyolcezer, Nem tûrte a független gondolkodó- kapu nyílt. E fal köré nyolc métermegdöbbentõ részletességgel mintá- kat: tudósokat temettetett el elevenen, távolságra újabb falat emeltek, amely-zott agyagkatona kísérte a másvilágba s könyveket égettetett. Harminchat évi nek sarkaiban õrtornyok álltak. A ha-vezetõ úton. A krónikák szerint ele- uralma alatt megalkotta a tekintélyelvû talmas síremléket végül betemették.venen mellé temették feleségeit – akik hatalomgyakorlás alapelveit, melyek Az óriási hant ötvenhat négyzetkilo-közül egyik sem szült neki gyerme- kétezer éven át mit sem változtak Kí- méternyi területet foglal el. Formájaket –, s mindazokat, akik ismerték a nában. Mindabból, ami miatt Csin Si teraszos fennsíkra emlékeztet, ame-sírkamra titkát. Huang-ti évezredekkel túlélte korát, a lyen egy domb áll. legdöbbenetesebb meglepetést az utó- Amikor – 1974 tavaszán – az õsi kornak a terrakotta hadsereg okozta. Mauzóleuma közelében a császárkínai fõvárostól, Hsziantól alig 28 kilo- tervezett egy várost is a Li-hegy kö-méterre, a Li-hegy keleti lábánál a víz FÖLD ALATTI MAUZÓLEUM zelében: kétszázhetven palotát, házatután kutató helybéliek elõtt megnyílt és számtalan kertet építtetett. Lakóita föld, napvilágra került a huszadik Mivel a hatalmas síremléket napjainkig azonban – az ország legelõkelõbbszázad egyik fantasztikus régészeti le- csak részben sikerült feltárni, mére- családjaiból származó 12 000 embertlete. teirõl leginkább a krónikák alapján – késõbb elûzték. Su Ma Csien, a Han- dinasztia történésze szerint a giganti- A Csin-dinasztia tehetséges, ám kus terv megvalósításához 700 000irgalmat nem ismerõ uralkodója i.e. ember 36 évi folyamatos munkájára259-ben született, s nagyon fiatalon, volt szükség. Míg a dombon pazari.e. 246-ban került a fejedelemség templomok és magas õrtornyok épül-trónjára. Alig néhány esztendõ alatt tek, a síremlék belsejét palotákkal éslegyûrte a másik hat független kínai házakkal díszítették, amelyek termeitfejedelemséget, és – Csin Si Huang-ti a legjobb bútorokkal rendezték be, snéven – Kína elsõ császárává kiáltotta a legbecsesebb edényeket és nemes-ki magát. Az õ nevéhez fûzõdik a Nagy fémbõl meg drágakõbõl készült tár-Fal végleges formájának kialakítása.Sugaras úthálózatot is építtetett, melya Csin fejedelemség fõvárosából, Hszi-en Jangból (Xianyang) indult. Erõs,központosított államot hozott létre, éskiváló hadsereg fölött rendelkezett.Katonáit karddal, íjjal s bronzhegyûnyilakkal szerelte fel. Birodalmát az288

AZ ELSÕ CSIN-URALKODÓ SÍREMLÉKE ◊gyakat halmozták fel. A sírbolt meny- fedezték a terrakotta figurákat is, és koztak. Napjainkig mintegy 1000 kato-nyezetére az égbolt csillagait festet- Hsziang megparancsolta, hogy bont- nát és 24 lovat sikerült megtisztítani,ték. Egy maketten pedig, amely az sák ki az üreg boltozatát, de az be- de ez csak elenyészõ töredéke annak,egész birodalom földjét jelenítette omlott, és a föld maga alá temette a amit a sírbolt rejt. A négyesével felál-meg, a Jangce és a Sárga-folyó higany- szobrokat. lított lovak eredetileg szekereket húz-nyal utánzott vize folydogált – vala- tak. A szobrok magassága 1,7-2 mé-mi különleges szerkezet révén – egy Az égetett agyagból (terrakotta) teres, öntõformákban készültek, deminiatûr óceán felé. A dombon ma- készült, életnagyságú szobrokat há- az arcok egyéni vonásait már kézzelgasodó épületeknek – az idõ és az rom különálló üregben fedezték fel alakították ki: minden egyes katonaegymást követõ háborúskodások, bel- a régészek. A legnagyobb – 130 méter arckifejezése más. Ez a meghökkentõviszályok következtében – mára nyo- hosszú, 35 méter széles és 4 méter tény hû képet ad az elsõ Kínai Biroda-ma sem maradt. A síremlék egyetlen mély – padlózatát téglával rakták ki. lom koráról és mûvészetérõl. A díszek,feldúlása során – melyet a lázadó A terem több folyosóra tagolódik, ame- fegyverek, szerszámok és öltözékekHsziang Jü hadvezér katonái követtek lyeket agyagfalak választanak el egy- eredetiek: az íjak, a kocsik és egyéb,el három évvel a császár halála után mástól. Mennyezetüket eredetileg fából készült tárgyak elenyésztek az– nem sok kár keletkezett. Ugyan fel- gerendák tartották, köztük gyékény- évszázadok során, más anyagok vi- fonatok, gipsz- és földrétegek válta- szont ellenálltak az idõnek. A kardo- kat réz és ón ötvözetébõl készítették, amelyhez kis mennyiségben még ti- zenhárom más elemet is hozzáad- tak, köztük nikkelt, magnéziumot és kobaltot. A lovak ívelt lábai, karcsú bokái, táguló orrcimpái bámulatos alaposság- gal vannak megmintázva. A nyergeket – melyek vörösre, fehérre, kékre, vagy a bõr színét utánozva barnára voltak festve – bojtok díszítik. Csin hadseregében legelöl az íjá- szok álltak, a jobbszárnyat a harci sze- kerek, míg a balt a lovasság foglalta el. A gyalogságot a szekerek körül, illetve középen helyezték el. A második üregben becslések sze- rint legalább 1500 íjász és katona szobra található, kocsikkal és lovak- kal. A harmadikban pedig – amely jóval kisebb – 68 tiszt és elõkelõség szobrát találták meg, akik valószínû- leg a hadsereg parancsnokai voltak. Az utóbbi idõben a Li-hegytõl nyu- gatra bukkantak leletekre, amelyek között van két pompás, bronzból ké- szült négykerekû harci kocsi, az ere- deti felére kicsinyítve. A több ezer szobor a kor hadseregének teljes keresztmetszetét adja, a gyalogo- soktól az íjászokon, lovasokon és a harci szekereken át a fõtisztekig. 289

KÍNAA HUANGLONG-VÖLGY Felvétel idõpontja: 1992 ♦ Besorolása: T (III) ♦ Területe: 70 000 haA Himalája óriási természetes falat sen fodrozódik a „Jáspis zöldje”- alkotva nyúlik Kína belsejébe, (Yukui-) hegy lenyûgözõ ormainakészakon egy sor hegylánchoz kapcso- tövében. Az út egyenesen a „Testlódik, amelyek kettészelik Szecsuán megtisztulásának barlangjához” tart,tartományát, hagyományosan elszige- ezután több mint ezer tó következik.telve a térséget az ázsiai földrész töb- Szépségük csak egzotikus nevükhözbi országától. A Min-hegység – mely- hasonlítható. Ezek az édesvizû tavaknek bércei közt a Huanglong-völgy néhol mészkõüledékbõl képzõdöttmegbújik – és a Csiunglaj-san észak– széles teraszokon keresztül kapcso-déli fekvésénél fogva elválaszt egy- lódnak egymáshoz, amelyeket aprómástól két nagy földrajzi területet: a tavacskák szabdalnak, másutt lassannyugati és a keleti vidéket. hömpölyög át a víz egyik tóból a má- sikba, és van, ahol vízesés köti össze Ahol két ökoszisztéma találkozik, õket, mint a „Sárkány háta aranyá-ott a növény- és állatvilág rendkívüli nak vízesése”, vagy a „Jáspisfák ezüs-változatossága alakul ki. Huanglong tös vízesése”.erdeiben és tavaiban a mindkét vidék-re jellemzõ fajok páratlan sokasága Földtani szempontból különleges-mellett számtalan más, kizárólag eb- ségnek számít a Huanlonggou, azazben a határövezetben élõ faj fordul elõ.A SÁRGA SÁRKÁNY FÖLDJE a „Sárga sárkány torka”, 3600 méte- GYÖNYÖRÛ HELYEK – res hosszában végig nagy mésztufa-Huanglong és Jiuzhaigou völgyei oly- teraszokkal, amelyek mélyedéseiben KÜLÖNÖS NEVEKannyira összetartoznak, mint egy táj- algák és baktériumok tenyésznek,kép két fele. Ám ez nem jelent azo- élénk zöldes, narancs, sárga és kék A „Sárga sárkány” vidékén a legna-nosságot, hiszen amíg Jiuzhaigou színárnyalatokkal festve be a vízfel- gyobb völgy a Danjun, a tavakat aszáznyolc tavának jó része olyan színt. A torok sárgás mészkõlerakó- Fu Jiang folyó táplálja, amely a Jang-nagy, hogy a környékbeliek tenger- dásai káprázatos képzõdményeket ce-Kiangon keresztül Sanghaj kikö-nek hívják, addig Huanglong ezernyi, alkotnak, mint a Liujinshan, azaz tõjénél torkollik a tengerbe. A folyó-aprócska tava közül aligha lehetne „Aranyló jéglegyezõ”, vagy a Jinsha- nak a védett területet kettészelõegyet is ezzel a névvel illetni. Huang- tan, vagyis az „Aranyhomok-part”. hosszú szakaszán – a mészköves kõ-long „Sárga sárkány”-t jelent, s a völgy zetszerkezet és a gyakori termáljelen-valóban egy eleven és színpompássárkány érzetét kelti. A védett öve-zetben az ösvény gyönyörû erdõn átvezet, melyet sokféle, a nedves ég-hajlatú vidékre jellemzõ fa alkot. Egyrövidke szakasz után feltárul a vidékelsõ meglepetése: az „Üdvözlés szí-neinek tava” (Yingbin Kaicsi) béké-290

A HUANGLONG -VÖLGY oségek következtében – rengeteg, valójában több önálló, egymástól ala- Huanglong, vagyis a „Sárga sárkánymesszirõl szembetûnõ, sárgásfehér csony falakkal elválasztott tavacská- földje” 70 000 hektárnyi területe a Min-mészkõterasz alakult ki. Jinshanpudi, ból áll. Mindegyik vizének más és más hegység déli lejtõin fekszik. Több mintvagyis a „Földet borító aranyhomok” a színárnyalata, szépségükkel valóban ezer kisebb-nagyobb tó tarkítja a völgyet,sárgás szemcséi aranyló fénnyel csil- vetekednek egymással. Zengiankacsilognak a víz alatt, a napfény beesési tavainak vize egy többszintes terasz- s mind-mind valamilyen egzotikusszöge szerint napszakonként változ- ra folyik, s ott keveredik más tavak nevet visel.tatva színárnyalatukat. Jinshanpudi vizével, lenyûgözõ, lépcsõs tórend-mellett, virágzó, színpompás fák és szerré válva. Alig valamivel távolabb puliuhui. A különös név jelentése: „abokrok rejtekében csillog a Zengian- egy másik lélegzetelállító természeti vízesés száll és csillámok futnak”. Ezkacsi, a „Szépségverseny tava”, ami tünemény kelt meglepetést: a Fei- az alig több mint tíz méter magas zuhatag egy nagyon széles teraszról 291

KÍNA A mésztufa-teraszok vízzel telt mélyedé- seiben (balra) algák és baktériumok tenyésznek, a narancs, a sárga, a zöld és a kék sokféle árnyalatával színezve a vizet. Lent: a vidék jellegzetes lakója az óriáspanda. Jobbra: a völgy fölé a Xuebaoding, vagyis a „Hófödte hegy orma” tornyosul.indulva hatvan méter széles vízfüg- folyó átszeli a Danjun torkát. S nem életterévé vált. Huanglong növényze-gönyként hull alá. A terasz peremé- feledkezhetünk meg Xuebaoding tén jól megfigyelhetõ a magasság sze-nek egyenetlenségei, s az oldalfal hegycsúcsairól, vagyis a „Hófödte rinti rétegzõdés. A Fu Jiang folyó part-domborulatai igen változatos formá- hegy ormáról” sem, ahol az örök hó jától 2300 méter magasságig vegyeskat okoznak: itt finom permetként, Kína legkeletebbre lévõ gleccserét erdõség borítja a vidéket, amelybenamott széles oszloppá folyva össze, rejti. egyaránt elõfordul a kínai fûz, a cse-másutt teljesen eltûnik, helyenként resznyefa, a nyír és a mogyoróbokor.meg apró csíkokban patakzik. A vi- A BAMBUSZ VIRÁGZÁSA ÉS A Ezután tûlevelûek erdeje következikdék felett lebegõ felhõk és ködgo- olyan rododendron-cserjékkel tarkít-molyagok megszûrik a napfényt, és PANDÁK PUSZTULÁSA va, mint a Rhododendron delavayi,a szivárvány minden színárnyalatát de jellegzetesek a sûrû bambuszer-vetítik a vízre. Mivel a Min-hegység sokkal elõbb ala- dõk is. Ezek az erdõk biztosítják az kult ki, mint a Himalája, így a nö- óriáspanda (Ailuropoda melanoleu- Huanglong völgyének talán leg- vény- és állatvilág valóságos szenté- ca) fennmaradását. A bambusz egyikszebb tája, az a hely, ahol a Fu Jiang lyévé, számos ritka faj kizárólagos sajátossága alapvetõ jelentõségû a pandák számára: nagyon hosszú idõ elteltével virágzik, akár egy évszázad- ba is beletelik, de amikor kivirágzik, az egész növény elpusztul. Mivel a panda bambusszal táplálkozik, a Min- hegységben a bambusz hirtelen be- következett tömeges virágzása 1974 és 1976 között több száz panda éh- halálát okozta. 3600 méter fölött eltûnnek a fák, s a helyüket alpesi rétek veszik át, ahol fõleg encián, kankalin és törpe rodo- dendron nõ, amelyek jobban tûrik a hideget. A völgy állatvilágáról készített leg- utóbbi felmérés a fajok rendkívüli gazdagságáról tanúskodik: a két hal- faj, az ötféle kétéltû és ötféle hüllõ mellett 59 különbözõ emlõst és 155 madárfajt figyeltek meg. Ha alkonyatkor megállunk Huang- long tavainak egyikénél, hogy gyö- nyörködjünk a növények színeiben és a madarak énekében, megannyi látványosságával és lenyûgözõ szép- ségével örökre megmarad emlékeze- tünkben ez a páratlan vidék.292

A HUANGLONG -VÖLGY o

JAPÁN A HIMEDZSI-DZSÓ VÁRKASTÉLY Felvétel idõpontja: 1993 ♦ Besorolása: K (I) (IV)A Himedzsi-dzsó várkastély a To- véhez fûzõdõ 7. századi reformok – felül. A félreállított császárnak csak kugava sógunátust idézi, mely a 17 fejezetes „alkotmány”, a budd- névleges – elsõsorban egyházi – hatal-1603-tól 1868-ig uralkodott Japánban. hizmus térnyerése – nyomán kiala- ma maradt.Akamacu Szadanori a 14. században kult, majd Tencsi császár idején meg-épített erõdöt a Himejama dombon. erõsödött a császári ház hatalma. A hét évszázadig fennmaradt kato-1581-ben az akkor már düledezõ fa- Gemmej császárnõ 710-ben már ál- nai kormányzás, a sógunok („barbá-lakat Tojotomi Hidejosi megerõsítette, landó székhelyet alapított Narában rok ellen küzdõ hadvezér”) kora akésõbb háromszintes donzsont – lakó- az udvarnak és a kormányzatnak, de háborúskodások ideje volt. Még 1274-és védõtornyot – emeltetett. 1600-ban az új császárok trónra lépésével a fõ- ben – s késõbb, 1281-ben – a kínaiaz erõsség Ikeda Terumasza, Hidejosi várost mindig áthelyezték. 794-ben Jüan-dinasztia mongol seregei Kublajtábornoka birtokába került, aki 1609- Kammu császár (737–806) Hejankjó kán vezetésével megtámadták a szi-ben újabb két szinttel emeltette meg néven új fõvárost – a mai Kyoto – getországot. Ám a japán védõseregeta tornyot, s 1617-re elkészült az új építtetett kínai mintára, s az a csá- a tájfun – a kamikaze, azaz az „isteninyugati szárny is. 1620 körül a vár- szárság székhelye maradt egészen szél” – segítette, s a mongol flotta nagykastély lényegében a mai alakjában 1868-ig. A hatalom csúcsán ugyan része elpusztult.állt. E hajdan stratégiai fontosságú a császár állt, de a közigazgatást –építmény páratlan egységben ötvözi élén a „miniszterelnökkel” – az állam- 1338-ban a hatalmat magához ra-az erõt és az eleganciát. tanács irányította. A kormányzás- gadó Asikaga-család elûzte a császárt, ban egyre jobban megerõsödött Fu- s újat ültetett a trónra. A két császár –A SÓGUNOK URALMA dzsivara-család ellen az egymást kö- 1342-ben – megegyezett, de közösen vetõ császárok igyekeztek ugyan sem bírtak a félelmetes erejû sóguná-Japán története a neolit korral kez- fellépni, de lényegében sikertelenül. tussal. A hatalom visszavonhatatlanuldõdött: az i.e. 4000-tõl 400-ig tartó új- A vidék nyomorúságát csak növelte a sógunok kezébe került.kõkorszaki dzsómon (jomon) kultú- az egymással örökös háborúskodás-ra idején indult meg a szigetek be- ban álló, erõs magánhadsereget tartónépesülése. A legendák ködébõl hercegi családok bekapcsolódása aemelkedett ki a Napistennõ déduno- központi hatalomért folyó vetélkedés-kájának vélt államalapító, Dzsimmu be. A magánhadseregek tagjai, a sza-(Jimmu) Tennó – a Jamato-ház vezé- murájok már külön kasztot alkottak,re – akit i.e. 660-ban koronáztak csá- s a császári udvar idõvel végleg el-szárrá. A mai japán császári család – vesztette befolyását a már katonaiállítólag – Dzsimmuig vezeti vissza szervezetben élõ nemzetségek felett.õseit. A 6. században mind a rab- A kor legvéresebb polgárháborújábanszolgaság, mind a feudalizmus ele- végül 1185-ben – a dannourai bel-mei jelen voltak a japán társadalom- tengeri ütközetben – az északi Mi-ban. A Sótoku-tajsi régensherceg ne- namoto szamuráj-család kerekedett294

A HIMEDZSI-DZSÓ VÁRKASTÉLY ◊ A Himejama dombon magasodó Himedzsi-dzsó várkastély mai alakját 1620 körül nyerte el. A hajdan stratégiai fontosságú építmény páratlan egység- ben ötvözi az erõt és az eleganciát. át az abszolutista béke záloga volt. A si (harcos), a nó (földmûves), a kó (kézmûves) és só (kereskedõ) szigo- rú rendi hierarchiájában a hatalmat a szamurájok gyakorolták, õk lettek a sóguni rendõrállam legmegbízhatóbb támaszai. E korban alakult ki a – szi- gorú szabályok hatására – napjainkig ható japán életforma, a hagyományok- hoz hû, a kötelezettségeket szentnek tekintõ erkölcs. ERÕDÉPÍTÉSZET: FA ÉS KÕ Még a Muromacsi-korszakban – me- Hidejosi hadsegédbõl küzdötte fel A lõfegyverek, a tüzérség elterjedé-lyet a Muromacsi-kastélyról, a sógu- magát tábornokká, a kemény kato- sével a – polgárháborús idõk miattnátus székhelyérõl neveztek el – je- nai vezetõ egyben született diplomata amúgy is masszív – várak falai egyrelentek meg az elsõ európaiak a sziget- is volt. Jó érzékkel kibékítette a helyi vaskosabbak, a várárkok egyre mé-ország partjainál. Az 1543-ban oda- vezetõket, de kíméletlenül leverte a lyebbek, a tornyok pedig magasab-érkezõ portugál kereskedõk vitték be legmakacsabb lázadókat. Nem nézte bak lettek. Többemeletes faépítmé-az elsõ lõfegyvereket, melynek hatá- jó szemmel a keresztény hit terjesz- nyeket emeltek saroktámaszokkal,sára lényegesen csökkent a szamuráj tését, 1587-ben betiltotta e vallás gya- lefelé szélesedõ kõalapokkal és gipsz-hadseregek jelentõsége, de erõteljesen korlását, s elrendelte a külföldi szer- szel rakott vastag falakkal. Az elsõd-módosította a várépítészet addigi zetesek kiûzését. 1598-ban bekövet- leges célnak a védelmi képességetgyakorlatát is. 1549-tõl a Xavéri Szent kezett halála után újra felszínre ke- tekintették, s csak másodlagos kér-Ferenc vezette jezsuiták igyekeztek ter- rültek a dajmjók – a helyi nagyurak – désnek számítottak a tradicionálisjeszteni a keresztény hitet e polgár- közötti ellentétek. A szekigaharai csa- esztétikai követelmények. Ennek el-háborús kor fegyvercsörgése közepet- tában Tokugava Iejaszu (1542–1616), lenére Japánban nem honosodottte. 1573-ban Nobunaga (1534–1582) a híres Tokugava sóguni dinasztia ala- meg ez az építészeti stílus, mivel alighadvezér – megdöntve a kjótoi sógu- pítója gyõzelmet aratott vetélytársai volt hagyománya annak, hogy aznok uralmát – megkezdte a több mint felett, s rövid idõ alatt megszilárdí- emberek erõdítményekben éljenek.száz évig tartó polgárháborútól vérzõ totta a – Hidejosi idején létrejött, de Ráadásul a Tokugava-korszakban aország egyesítését. Halála után Tojo- ingatag – belsõ békét a szigetország- háborús idõknek is vége szakadt. Ígytomi Hidejosi tábornoknak sikerült ban. Az 1603-ban Edóban – a mai a hadászati jellegû építészetben is ahelyreállítani Japánban az egységet. Tokió – alapított sógunátus 265 éven kezdeti praktikumot lassan felváltot- ta a kínai szellemû monumentalitás, egyre jobban elterjedtek a markáns, ívelt tetõk és a faelemek. A koráb- ban nélkülözhetetlen tömörség csak a párkányoknál, kõalapzatoknál és részben a háromszög alakú tetõszer- kezeteknél maradt meg. A kor építé- szetének eklatáns példája a Himedzsi- dzsó, az egyetlen eredeti szépségé- ben megmaradt japán várkastély. 295

JAPÁN A „Fehér kócsag kastélya” tipikus 17. századi várkastély. Összesen 83 épület296 alkotja, képeink ezek közül mutatnak be néhányat. A FEHÉR KÓCSAG A kastélyerõdöt jelentõs útvonalak csomópontján emelték, egyikeként azon erõdítményeknek, melyek a köz- pontosított hatalom védelmét szolgá- landó, az egész szigetországot be- hálózták. A nyolcvanhárom épületbõl álló erõsség a 16 –17. századi várak alaptípusát reprezentálja. Az elsõ erõdítménybõl – melyet az 1580-as években Tojotomi Hidejosi egy 14. századi várból alakított át – már csak a keleti kapu és a második védõkörzet falainak egy része maradt meg. Ikeda Terumasza – aki 1600-tól Himedzsi kormányzója volt – lerom- boltatta a régi épületek egy részét, s 1601 és 1609 között újjáépíttette a kastélyt. A nyugati oldal egy részét Honda Tadamasza utasítására 1617- ben átalakították, új szárnyépületet emeltek azért, hogy a palota lakhe- lyül szolgálhasson feleségének, Toku- gava sógun lányának. A munkálato- kat vezetõ építész, Nisi-no-Maru ter- vezte a késõbbi tornyokat is. A védelmi célokat tükrözõ várkas- tély várárkok köreibõl és várfalak la- birintusából álló két koncentrikus körzet által körülfogott fõépületbõl (Tensz-hu-gun), õrtornyokból, bás- tyákból és a szamuráj harcosok lakó- házaiból áll. Középen hétemeletes, 34 méter magas torony õrködik a táj fe- lett, körülötte három kisebb – négy-, illetve ötemeletes – donzson emelke- dik. A lakótornyokat zárt folyosórend- szer kapcsolja össze. A Daj-Tensunak nevezett nagy toronyba – mely a vi- lág második legnagyobb faépítménye – ugyancsak egy folyosón át lehet bejutni. Fehér gipszfalainak köszön- hetõen az épületegyüttest a „Fehér

A HIMEDZSI-DZSÓ VÁRKASTÉLY ◊ ról védõfalak által határolt keskeny, labirintusszerû út kapcsolódik. EGY KOR SZIMBÓLUMAkócsag kastélyának” (Siraszagi-dzsó) – melyeket több kapuval tudtak lezár- Himedzsi-dzsó az elegancia és a ren-is nevezik. Rendkívül eredeti – s ni – lehetett bejutni. A védõkörzetek díthetetlenség harmóniája: a várfalakJapánban viszonylag ritka – a torony kõfalakkal csatlakoztak a toronyrend- és talapzatok fölé nyúló tornyok hó-hármas ikerablakainak rendszere, szerhez, meglehetõsen komplikáltnak fehér sziluettje valóban a nyakát büsz-melyek rácsozatát karcsú oszlopok tûnõ elrendezésben. A masszív kapuk, kén magasra nyújtó nemes kócsagraalkotják. Magas, robusztus, ugyanak- a váratlan kanyarulatok, a közbeikta- emlékeztet. A dombtetõn magasodókor finom vonalú, minden emeletén tott védõmûvek hihetetlenül megne- erõdítmény minden irányból már mesz-megtalálhatók a felfelé kunkorodó hezítették az esetleges támadók beju- szirõl látható, kecses vonásai távolrólereszek és a tipikus keleti oromfalak. tását a várkastély szívébe. Ide egyedül még nagyobb hangsúlyt kapnak. a Nyugati kapu vezet, melyhez egyik A tornyokkal körbezárt udvarra csak oldalról súlyos kõfal, a másik oldal- A sógunátus összeomlását követõa falrendszer bonyolult útvesztõin át Meidzsi restauráció idején az új kor- mány kaszárnyává alakította át a pom- pás várkastélyt. A szamurájok lakóhá- zainak környékén a nyugati fal egy részét ismét bontócsákányok zúzták szét. Himedzsi-dzsó mégis jórészt ere- deti formájában megmaradt, ami nagy- részt Nakamura Sigetónak, a hadiflotta egyik tisztjének köszönhetõ. 1945-ben a katonai bázist felszámolták, a kastély- ban közintézményeket helyeztek el. A mûemlékké nyilvánított épület- együttes gyönyörû környezetével, érin- tetlenül maradt kertjével megõrizte 17. századi hangulatát, szimbólumává vált egy mára végleg letûnt, hihetetlen világnak, a sógunok korának. 297

VIETNAM HA LONG-ÖBÖL Felvétel idõpontja: 1994 ♦ Besorolása: T (III) ♦ Területe: 1500 km2V ietnam egzotikus szépség a Föld vagy a bombázások, a napalm ejtette gette a betolakodókat. Ám a hatal- országainak sorában, sejtelmesen szörnyû sebeket. Az ország gazdasági mas testû, súlyos megmentõ mindenhullámzó dzsungelét titokzatos lé- ereje ma még keveset enged fordítani lépésével óriási gödröket hagyottnyek, gonosz és barátságos sárkányok a környezetvédelemre. Szerencsére maga mögött a földben, melyeketlakják. A Dél-kínai-tenger mitikus ször- nem pusztult el minden. Léteznek nyomban elárasztott a tenger vize. Anyei – a néphagyomány szerint – gya- szinte érintetlen tájak, olyanok, mint hiedelem szerint a Ha Long szigeteikori vendégei az ország 1600 kilo- a káprázatos Ha Long-öböl. azokon a helyeken magasodnak, aho-méter hosszú partját csipkézõ öb- vá nem lépett a sárkány.leinek, a sziklák mélyén megbúvó AZ ÉGBÕL ALÁSZÁLLTbarlangoknak. A sárkány járása nem volt egészen SÁRKÁNY egyenletes, lábnyomai fantasztikusA SZAKADATLAN HÁBORÚK formákat hoztak létre. A szigetecskék Ez az öböl több mint háromezer szi-SÚJTOTTA TERMÉSZET getet rejt magában, közülük jó néhány inkább csak sziklazátonynak nevez-Vietnam több mint ezer évig a kínai hetõ. A part közeli szigetek némelyi-birodalomhoz tartozott; e hosszú pe- kének felszíne lapos, de túlnyomóriódust közeledések és konfliktusok többségük a vízbõl kinövõ, szinte füg-egyaránt jellemezték. Újkori történel- gõleges szirtek benyomását kelti.me tragikus események sorozata. El-sõként a franciák szállták meg a múlt A Ha Long-öblöt eróziós tényezõkszázad hatvanas éveitõl, majd a má- hozták létre a valamikori szárazföldisodik világháborúban a japán invá- talapzatból: e folyamatban szerepetzió következett, de a legsúlyosabb játszottak egyfelõl a Tibetben eredõ,csapást az amerikaiak beavatkozása dél felé tartó folyók, melyek a Tonki-jelentette, akik éppen egy Ha Long- ni-öbölbe (Vietnami-öböl) torkollnak,öbölbeli incidenst követõen indítot- másfelõl a tengervíz okozta mecha-tak támadást Vietnam ellen. Ho Si nikus meteorizáció, de legfõképp azMinh gerilláinak a világ legerõsebb a tény, hogy a meszes kõzet könnyenhadserege felett aratott gyõzelme oldódik olyan vízben, mely szén-di-ugyan a 20. század egyik kulcsfon- oxidot tartalmaz.tosságú momentumának bizonyult,mégsem hozta meg a hõn áhított bé- Azok az öreg halászok, akik dzsun-két: hamarosan összetûzésbe kerül- káikon nap mint nap kieveznek aztek a kambodzsai vörös khmerekkel, öbölbe, Ha Long eredetérõl merõ-ami újabb konfliktust eredményezett ben eltérõ magyarázattal szolgálnak.Kínával. A titok nyitja maga a helynév: „az égbõl földre szállt sárkány”. Réges- Tizenöt békés év nem elég ahhoz, régen harcos idegenek törtek az or-hogy a borzalmas károkat szenvedett szágra, s népét rabigába hajtották. Atermészet begyógyítsa a különféle vietnamiak kilátástalan helyzetükbenvegyi anyagok, lombtalanítószerek egy égi sárkányhoz fordultak segít- ségért, aki megsajnálta õket, és elker-298

HA LONG-ÖBÖL oalakja megmozgatta a környékbeliek TENGERI BARLANGOK „Az égbõl földre szállt sárkány” öblénekfantáziáját, egzotikus nevekkel illették több mint háromezer kisebb-nagyobbõket, amelyek vélt vagy valós hasonló- A meszes kõzetek egyik leggyakoribb szigetét eróziós tényezõk hozták létreságukra utalnak. Van, amelyik nyíl- velejárója a hasadékok és barlangokhegyre emlékeztet, másikuk elefánt- kialakulása. A Ha Longban bõven akad a valamikori meszes, szárazföldinak, nyúlnak, szarvasnak, majomnak mindkettõbõl. Némelyikbe közvetle- talapzatból.vagy éppen tekergõzõ sárkánynak lát- nül be lehet evezni, van, ahol egy szûkszik. A hajnali ködfátyol mögül fel- hasítékon keresztül úszva juthatunk a A monszun-szelek biztosította ned-sejlõ szirtek látványa bizonyossá teszi barlang belsejébe, sõt elõfordul, hogy vesség jóvoltából a Ha Long szigeteita szemlélõben: e hely a szellemek a barlang bejárata a földfelszínen nyí- sûrû növényzet borítja. Az öböl Indokí-szent hajléka. lik, s onnan kell lemászni az üregbe. na egyik legvonzóbb tája lett: évente több mint egymillióan látogatnak el ide. 299

THAIFÖLD AJUTTHAJA ÉSKÖRNYÉKÉNEK TEMPLOMAI Felvétel idõpontja: 1991 ♦ Besorolása: K (III)A jutthaja (Si Ajutthaja) 1350 és 1767 khmerek ellenfeleik voltak, Ajutthaja egy megfelelõ távolságban elhelyezett között volt az egykori Sziám szék- uralkodói átvették a khmer udvar emelvény tetejérõl teljes biztonságbanhelye, elõtte a khmer birodalom egyik szokásait és nyelvét. A thai királyok nézheti végig az állatok összeterelé-elõvédjét képezte. A lao vagy khmer ebben az idõszakban korlátlan hata- sét és befogását. A legszebb példányokszármazású Phaja U Thong király segít- lommal rendelkeztek, ezért a koráb- a királyi istállókba kerülnek, melyekségével a sziámiak megkaparintották ban használatos damarádzsa (darma- a múlt század elején még 6000 hadiKamphengphetet, majd Xaliangban, király) helyett a devarádzsa (istenki- elefántot számláltak…” Az „elefánt-a mai Nakhon Szawanban teleped- rály) címet vették fel. várost”, a Phraniadot utoljára 1903-bantek le. használták egy elefántparádé alkalmá- A 16. század elején Sziám gyors val, melyet Csulalong-korn király tisz- Miután innen kiûzték õket, a Csao- ütemben építette ki – fõként keres- teletére rendeztek.phraja (Chao Phraya) folyó alsó sza- kedelmi – kapcsolatait az európaikaszánál rendezkedtek be, és meg- országokkal, de a század közepe tájánalapították Ajutthaját. Az indiai Rámá- Csiang Maj független királysággaljana eposz Ajodhaja néven említi, ami együtt burmai fennhatóság alá került.szanszkrit nyelven „bevehetetlent” A század végén azonban már mind-vagy „legyõzhetetlent” jelent. Thai kettõ újra thai kézben volt.nyelven teljes neve így hangzik: PhraNakhon Si Ajutthaja, vagyis „Ajuthia Ekkortájt Ajutthaja az egyik leggaz-Szent Városa”. dagabb ázsiai városnak számított, for- galmas kikötõjében számtalan európai A burmai hódítást megelõzõ idõk- hajó vetett horgonyt. Ajutthaja olyanben különbözõ sziámi dinasztiák har- káprázatos kincsekkel rendelkezett,minchárom fejedelme uralkodott hogy a nyugatiak szerint London csakAjutthajában. A thai-ok intenzív keres- porfészeknek tûnt volna mellette.kedelmi kapcsolatokat alakítottak kiHollandiával, Spanyolországgal, Por- Több száz pompás templomról éstugáliával, Franciaországgal, Angliá- számolatlan gyönyörû Buddha-szobor-val, Kínával és Japánnal. ról szóltak a hírek, melyek némelyikét aranyból vagy ezüstbõl öntötték. EgyA THAI KIRÁLYOK URALKODÁSA századunk eleji krónikában a követke- zõ olvasható: „Ajuthia legfigyelemre-Ajutthaja thai királyai a 14–15. szá- méltóbb látványossága az elefántváros.zadban erõs hatalmat építettek ki. A tágas teret három-négy méter magas-Visszafoglaltak két egykori khmer ságú, fél méter vastag teakfa-törzsek-birtokot, U Thongot és Lopburit, majd bõl készült palánk veszi körül. Az ido-kelet felé fordulva 1431-ben bevet- mított nõstények szokatlan, fülsiketítõték Angkort. Annak ellenére, hogy a hangjukkal csalogatják a vad elefánt- bikákat a kraal-ba (karám)... A király300