Világörökség

JERUZSÁLEM ÓVÁROSA ÉS VÁROSFALA ◊omlott, s alig fél évszázad múltán esszéniánusokhoz tartozott Keresz- Jeruzsálem a három nagy monoteistaKyros király már megengedte egy zsi- telõ János is, ennek a gyülekezetnek vallás: a zsidó, a keresztény és a moha-dó karavánnak, amelyet Zerubável a tagjait mészárolták le a rómaiakvezetett, hogy visszatérjen Jeruzsá- Massadában, és nekik tulajdonítják medán szent városa.lembe. Õk, bár szerényebb formá- a Holt-tengeri tekercseket is, Ézsaiás Képünkön a Siratófal látható.ban, újjáépítették a Templomot. Nagy próféta könyveinek legrégibb ismertSándor perzsák felett aratott gyõzel- változatát. szított, és elfoglalta azt a városrészt,me magával hozta Jeruzsálem hel- ahol a Templom állt. Megtisztította alenizálását. A vallásukhoz ragaszko- A templomot 196-ban IV. Antiokhosz Templomot a görög szobroktól (bál-dók, mint az esszéniánusok, azon- kifosztotta, aki ráadásul az Olümposzi ványoktól), amirõl a zsidók ma isban inkább elhagyták a várost. Az Zeusz kultuszát hirdette. Judas Macca- beus fellázadt ellene, zavargásokat 201

JERUZSÁLEM . Jeruzsálem ma is látható városfalai és gas toronyból áll, amelyeket meredek zetes hely maradt – ez a közismerthatalmas kapui – a Damaszkuszi Kapu kõfalak kötnek össze. Színházat, hip- Siratófal. podromot és egy gazdagon díszített, vagy az Oszlopos Kapu (képünkön) – tágas kertekkel körülvett fenséges VÁLTOZÓ VÁROSa Nagy Szulejmán által a 16. században palotát emeltetett, de más városok- ban is építtetett falakat, erõdítménye- Hadrianus császár 117-ben az Aelia végrehajtott újjáépítések emlékei. ket. A nevéhez fûzõdõ munkálatok Capitolina nevet adta Jeruzsálemnek, közül Jeruzsálem Templomának újjá- és négyzetes alaprajzú, jellegzetesmegemlékeznek a Hanukka ünne- építése a legjelentõsebb: oszlopcsar- római várossá alakította át. Az óvá-pén. Ennek ellenére még húsz évnek noka 240 méter hosszú volt, és 162 ros ezt a formát õrzi ma is. Ezekbõlkellett eltelnie ahhoz, hogy Jeruzsá- oszlopból állt. az idõkbõl maradt fenn az Ecce Homolem ismét a zsidó állam fõvárosa le- árkád, amely napjainkban a Sionigyen. Jézus, a testamentum szerint, He- Asszonyok templomának karzata. ródes Antipas uralkodása alatt szüle- 325-ben Constantinus császár többHERÓDES ÉS JÉZUS tett, és halt kereszthalált vélhetõleg római épülettel együtt leromboltattaJERUZSÁLEME azon a helyen, ahol ma a Szent Sír a Capitoliumot, hogy helyükre temp- Temploma áll. Menahem, Galileai lomokat és bazilikákat építtessen, ígyJeruzsálem fellendülését nagyban elõ- Júdás fia 66-ban kiûzte a rómaiakat, a Kálvária- és a Szent Sír Templomot.segítette a Római Birodalom hódítá- akik 70-ben tízezer katonával térteksa és Nagy Heródes színre lépése, aki, vissza. Ostrom alá vették a várost, el- Ezután békés korszak következettmiután i.e. 37-ben elfoglalta a várost, foglalták és teljesen lerombolták. A Jeruzsálem történetében, egészen anagyszabású építkezésekbe fogott. Templomból mára csak a nyugati fal bizánciak és a perzsák közötti össze-Újra felépíttette a városfalakat, és maradt meg, amely a terasz alapzatát tûzésekig, amelyek után megszületettemeltetett egy nagy erõdöt, az Anto- támasztotta; a zsidók számára neve- az iszlám vallás. A hagyomány sze-nia-tornyot. Ez valójában négy ma-202

JERUZSÁLEM ÓVÁROSA ÉS VÁROSFALA ◊rint a Templom nyitott terasza lesz az három újabb templom, amelyek a mai A Szent Sír Templomát 237-ben építtetteUtolsó Ítélet színhelye, ezért az ara- Szent Sír épületegyüttesét alkotják. A Constantinus császár a Golgota hegyén,bok egy kis mecsetet építettek rá. keresztes lovagok felavatták a VíaEbbõl lett nem sokkal késõbb – Abd Dolorosa-t is. ahol a hagyomány szerint Jézustel Malik kalifa idején – a Sziklame- megfeszítették. A képen a kereszténycset, az iszlám legrégibb építménye. 1260-ban az egyiptomi mamelukokA kör alakú építményt kétfelõl egy- vették birtokba Jeruzsálemet, de alá- templom belsõ tere látható.egy nyolcszögletû tér határolja, talán írtak egy egyezményt Bouillon utódai-a világ középpontjának szimbóluma- val, amelynek értelmében a szent he- mígnem a „hatnapos háború” során,ként. A mecset egy sziklára épült, lyek a vallási közösségek fennható- 1967-ben az izraeliek teljesen az el-ahonnan a hagyomány szerint Moha- sága alá kerültek, és a látogatóiknak lenõrzésük alá vonták.med a mennybe szállt. védelmet biztosítottak. A város mai arculatának fõ vonásai a 16. századi A mai Jeruzsálem határai oly mér- A törökök 1077-ben lerombolták a építési munkálatok során alakultak ki, tékben kiszélesedtek, hogy a fallal kö-várost, és lemészárolták a kereszté- amelyek Nagy Szulejmán nevéhez rülvett óváros egészen kis részét te-nyeket, amire a Nyugat a keresztes fûzõdnek, aki vízvezetékeket, új vá- szi ki összterületének. A mai városfa-hadjáratokkal válaszolt. A kereszte- rosfalakat és városkapukat építtetett. lak egyébként is kisebb területet zár-seknek 1099-ben sikerült elfoglalni- nak közre, mint kétezer évvel ezelõtt.uk Jeruzsálemet, és bosszúból szám- JERUZSÁLEM MA A falakon belül négy, meglehetõsentalan muzulmánt megöltek. A hatal- különbözõ városrész található: a mu-mat Bouillon Gottfried vette át, aki a 1948-ban megalakult Izrael állam. Je- zulmán, a zsidó, a keresztény és az„Szent Sír Védelmezõje” címet kapta. ruzsálem a nemzetközi város státu- örmény. Ez az elosztás a Hadrianus-Ezekbõl az idõkbõl való Mária sírja szát kapta, és két részre osztva Izrael féle Aelia Capitolina elrendezésén ala-és a Szent Anna-templom, továbbá és Jordánia fennhatósága alá került, pul, hiszen éppen az akkori idõkben kialakított fõutcák választják el most ezeket a negyedeket egymástól. 203

JORDÁNIA PETRA Felvétel idõpontja: 1985 ♦ Besorolása: K (I) (III) (IV)A Távol-Kelet és a Földközi-tenger váltott ki a szomszédos népekbõl, IV. Aretasnak lányát elûzte a férje, He- partvidéke között a kereskedelem olyannyira, hogy i.e. 312-ben Antigo- ródes Antipas, amit Keresztelõ Szentemberemlékezet óta teveháton folyt. nosz Monophtalmosz hadvezér, majd János a szemére vetett, s ezért az éle-Két útvonalon jártak a karavánok pedig fia, Démétriosz Poliorkétész, tével fizetett. Petra a rómaiak fenn-Észak-Afrikában és a Közel-Keleten: Nagy Sándor szíriai birodalmának hatósága alá került, de teljesen csakaz észak–déli Damaszkuszt kötötte örököse, megpróbálta elfoglalni Pet- Traianus tudta leigázni 105-ben, ami-össze Dél-Arábiával, a kelet–nyugati ra városát, de sikertelenül. Gyõzel- kor feltérképezte a város vízellátásá-pedig a Perzsa-öböl északi része (a nak rendszerét, majd elzárta a víz út-mai Kuvait) és Gáza között húzódott. mükön felbuzdulva a nabateusok ki- ját, és így kényszerítette megadásra a szélesítették határaikat, és valóságos védõket. A két út a Jordán-sivatag nehezen birodalmat hoztak létre, amely fennmegközelíthetõ, meredek hegyek is maradt az i.e. 4. századtól az i.sz. Ezekkel az eseményekkel egyide-gyûrûjébe fogott szakaszán keresztez- 2. századig. Fénykora azonban meg- jûleg a karavánok más utakat keres-te egymást. Ott – mintha a természet lepõ módon az évezred elejére, a ró- tek a szíriai Palmira felé, s ez Petrais ki akarná emelni a keresztút straté- mai hódítás idejére esik. hanyatlásához vezetett. A kegyelem-giai fontosságát – bõségesen található döfést azonban az jelentette, hogy avíz. A hegygyûrû mélyén épült Petra, Marcus Antonius Kleopátrának rómaiak karavánutak helyett inkábbaz elfelejtett barlangváros. Sziklába ajándékozta a nabateusok földjénekvájt házait több mint kétezer éve ké- egy részét. Így érthetõ, hogy nemszítették a nabateusok. sokkal késõbb, amikor a legyõzött Kleopátra a Vörös-tengeren próbált A nabateusok nem hagytak hátra elmenekülni a kincseivel, éppen aírásos emlékeket, amelyekbõl képet nabateusok gyújtották fel a hajóit, salkothatnánk történelmükrõl és szo- õ talán emiatt vetett véget az életének.kásaikról. Azonban a velük kapcsolat- I.sz. 27-ben a nabateusok királyának,ban állt más népek szolgáltak ismere-tekkel róluk. A nabateusok Arábiaészaki részén élõ sémita nép volt,amely valószínûleg i.e. a 8. század-ban telepedett Petra környékére. Elõt-tük talán a Bibliában említett horitákéltek a területen, vagy az edomiták,akik Mózes idejében uralták Jordáni-át. Utóbbi feltételezés valószínûbbnektûnik, mivel az edomiták fõvárosánakSela volt a neve, ami követ vagy szik-lát jelent, akárcsak Petra. Annyi bizonyos, hogy a környékenletelepedett nabateusok vámot szed-tek a földjükön áthaladó karavánok-tól. S a gazdagság, melyre szert tet-tek, irigységet és ellenségeskedést204

PETRA ◊hajókat használtak, amelyek képesek bukkant rá, és adott hírt a világnak A Khazneh Fireum, azaz a „Fáraóátszelni a Vörös-tengert, és amellett létezésérõl. Kincstára” (balra) idõszámításunkgyorsabbak és biztonságosabbak vol- kezdetén épült. Méretei lenyûgözõk:tak. Ez végleg megfosztotta Petrát A SIQ ÉS A FÁRAÓ KINCSTÁRA 40 m magas és 28 m széles. Petraegyetlen bevételi forrásától, s a város valamennyi épülete között az elsõ,csakhamar elnéptelenedett. Így köny- Petra városába ma nem nehéz eljutni, amelynek határozottan hellenisztikus anyûszerrel foglalták el elõször a bi- mivel jó utak épültek errefelé is. Ami- homlokzata, s egyben ez az egyik legjobbzánciak, azután az arabok, végül kor Ammanból jövet alig öt kilométer állapotban megmaradt épület. Jobbra apedig a keresztesek, de mivel már van csak hátra a hegygyûrûig, elénk korinthoszi templomok látképe. Akárcsakcsupán egy szép és egzotikus tele- tûnik Mózes forrása, az Ayn Musa, ahol a Fáraó Kincstárát, ezeket a templomo-pülés volt, minden kiaknázható ér- a hagyomány szerint a próféta vizették nélkül, lakni senki sem akarta. fakasztott a sziklából. E forrás közelé- kat is a hegy oldalába vájták.Hosszú évszázadokra mély álomba ben terül el El Ji falvacskája, ahonnanmerült, amelybõl csak egy kivételes az út a Siqhez vezet, vagyis a szur-képességû utazó és orientalista, Burck- dokhoz, amely az egyetlen bejárathardt ébresztette fel, aki 1812-ben Petrába. 205

JORDÁNIAPetra sziklavárosába keskeny szurdokon át vezet az út. Átjutva a kapun megpillanthatjuk nikával épített mauzóleum, síremlék deltetését: I. Obodas király sírja volt,az elsõ, sziklába vájt mauzóleumo- és templom látható. Ugyanitt egy té- akit halála után az istenek rangjárakat és lakhelyeket, valamint a faragott ren több építmény között a Római emeltek.kövekbõl készült csatornát, amely a Színház és a Palota Síremléke talál-vizet szállította a városba. A Siq rop- ható. A tértõl újabb, a Siqnél széle- A várost övezõ hegycsúcsok egyikepant szûk, néhol alig két és fél méter sebb szurdok nyílik, s egy völgybe valóságos mementóként áll két, nagy-széles szurdok, hosszúsága viszont vezet, amelynek lejtõjén a lépcsõze- jából hétméteres obeliszkkel a köze-több mint másfél kilométer, a magas- tesen egymás fölé vájt utcákban ma pén. Ha figyelmesebben megnézzüksága helyenként eléri a száz métert is lakott házak sorakoznak. A falba az obeliszkeket, rájövünk, hogy nemis. Az út a Siqen végig lépten-nyo- vájt lépcsõ hatalmas, ovális alakú, va- odavitték, hanem úgy építették õket,mon meglepetéssel szolgál: a beesõ lószínûleg mesterségesen kialakított hogy elhordták körülük a szükségesnapsugarak irányának változása a fennsíkra vezet, ahol Petra legna- hét méternyit a hegy csúcsából.napszaktól függõen, a fény erõssé- gyobb épülete áll: az El Deir, vagyisgének változásai a két fal közötti tá- a Kolostor. Több mint negyven mé- Umm el Biyarah, az edomiták ésvolság szerint és a sziklák sokszínû ter magas, homlokzata közel ötven az elsõ nabateusok akropolisza volt,erezete mind azt az érzést erõsítik az méter széles. A 2. században épült. A 300 méter magas, dimbes-dombosutazóban, hogy varázslatot lát. reliefek kidolgozása rendkívül finom, fennsíkon áll. A szinte függõleges precíz, a belsõ falakba vésett keresz- hegyoldalak miatt aligha lehetett A Siq hirtelen fénylõ, vöröses szí- tek miatt hívják Kolostornak. Az egyik megostromolni. Az egykori lakosoknû terecskévé szélesedik, ahol Petra felirat azonban elárulja eredeti ren- veszély esetén valószínûleg ide me-legszebb mûemléke, a Khazneh Fira- nekültek, ezért építettek hét óriásium, vagyis a Fáraó Kincstára áll. Ez a ciszternát is a víz tárolásához.lenyûgözõ, mintegy negyven métermagas, az alapzatnál huszonöt méterszéles építmény egy gigantikus fal-mélyedésben áll, amely évszázado-kon át megvédte az idõjárás pusztítá-sától. Az urna ellenben, amely az épü-letet koronázza, és elhelyezésénélfogva a legvédettebb, tehát kifogás-talan állapotban kellene lennie, igen-csak elõrehaladott a pusztulásban.Nem véletlenül: Petra lakosai úgy tud-ták, az épületet egy fáraó emeltette,és a tetejére helyezett urnában õriz-tette a kincseit. Ezért sokat lövöldöz-tek rá abban a reményben, hogyaranyesõt fakasztanak.A BARLANGVÁROSA Khazneh Fireum építészeti stílusahasonlít Petra más épületeihez: há-romszögletû homlokzat, hajók, dom-bormûvek és féloszlopok, amelyekközvetlenül a sziklából domborodnakki, finoman kidolgozott oszlopfõkkel.Nyugatra több száz, ugyanilyen tech-206

PETRA ◊ENYÉSZETRE ÍTÉLT VÁROSA sziklák könnyû megmunkálhatósá-gának az a magyarázata, hogy a Pet-ra városát körülölelõ hegygyûrû puhahomokkõbõl áll, amibe hatalmas üre-geket lehetett vájni. Ám a sziklába vájtépületek homlokzata védtelenül ma-radt, kiszolgáltatva az idõjárás viszon-tagságainak, amihez még hozzájárul-nak a gyakori földrengések is. Emiattkerült számos épület siralmas állapot-ba, s bele kell törõdnünk, hogy azidõ kérlelhetetlenül elemészti Petra le-nyûgözõ városát. Fent a rómaiak kövesútja háttérben a korinthoszi templomokkal, jobbra a Római Színház maradványai. 207

IRÁN PERSZEPOLISZ Felvétel idõpontja: 1979 ♦ Besorolása: K (I) (III) (VI)I rán hegyekkel övezett fennsíkján Az Akhaimenidák oldalágáról szár- E hatalmas birodalomnak I. Darei- – ideértve a mai Afganisztánt és mazó I. Dareiosz (i.e. 521–486) meg- osz kezdett székhelyet építeni, mely-Beludzsisztánt is – termékeny völgyek fékezte a hatalmas birodalomban újra nek a Persai, a „Perzsák városa” nevetés oázis nélküli sivatagok térségein és újra fellángoló lázadásokat, s foly- adta. Persait a nyugati világ Persze-földmûvelõ és nomád törzsek éltek. tatta elõdei hódításait – csak a görö- polisz néven ismeri.Csak az i.e. 1. évezred derekán léptek gök tudták megállítani Marathonnál.az iráni törzsek a történelem színpa- PERSZEPOLISZdára, de a médek, majd a perzsák meg- Utóda, I. Xerxész apja világuralmijelenése – a perzsa birodalom kialaku- törekvéseit tette magáévá. A perzsák Építését i.e. 518-ban kezdték meg, slása – döntõ befolyást gyakorolt nem- hatalmas birodalmát csak Nagy Sán- i.e. 460-ig szépítették, növelték. Azcsak a Kelet, hanem az ókori Európa dor tudta megdönteni. óriási sziklateraszon nyugvó palota-történetére is. Irán õslakói a mai Hu-zisztán és Beludzsisztán területén élõ A Perzsa Birodalom gazdaságilagsötét bõrû törzsek voltak. A médek különbözõ területek és népek konglo-és perzsák (indoeurópai népek) be- merátuma volt, amely magában fog-özönlésének kezdete az i.e. 2. évez- lalta az ókori Kelet összes elõ-ázsiaired közepére esett. A legõsibb kultúra térségét. Dareiosz reformjai az állam-és az elsõ állam Irán délnyugati ré- igazgatás központosítását célozták. Azszén, Elánban jött létre. Elsõ ízben az államapparátuson belül megköveteltei.e. elsõ évezred elején asszír felirato- az írásbeliséget, egységes aranypénztkon történik említés a méd és perzsa veretett. A kereskedelem és hadügy ér-törzsekrõl. A perzsák magukat árják-nak – nemeseknek – nevezték, no- dekében fejlett úthálózatot hozott létre,mád állattenyésztõ törzsek voltak, de melyen 20 kilométerenként postaállo-a folyóvölgyekben öntözéses földmû- mások létesültek. Hírszolgálatot mû-veléssel foglalkoztak. ködtetett (tûzjelekkel), állandó hadse- reget állított fel. A tartományokban a I.e. 625–585 között Küaxarész meg- közigazgatás bírói és a katonai parancs-alapította a Méd Birodalmat; uralko- nokok a szatrapák voltak. Fokozatosandása alatt jelent meg a hadviselésben kialakult a keleti despotizmus állam-a lovasság. Halála után a perzsák meg- formája, és ezzel párhuzamosan nõttdöntötték a médek birodalmát. A per- a vallás szerepe. Xerxész Ahuramazdázsa állam i.e. 700 körül jött létre Irán kultuszát államvallássá nyilvánította.középsõ és keleti területén, az Akhai-menidák dinasztiájával. BirodalommáII. Kürosz idején vált, aki a médeketbeolvasztotta országába, leigázta akörnyezõ területek népeit, késõbbpedig több nagy birodalmat: Babilont,Föníciát, Palesztinát, Szíriát. Utóda i.e.525-ben meghódította Egyiptomot.208

PERSZEPOLISZ ◊komplexum (három palota, királyi Az 530 méter hosszú és 330 méter Perszepolisz épületegyüttesének alapjahárem, a százoszlopos terem, trónte- széles terasz épületei nem elõre meg- egy 13 hektáros sziklaterasz.rem, kincstár), és a teraszt védõ erõd- határozott terv szerint épültek, hanemfal a kapuépülettel az óperzsa mûvé- az egymást követõ királyok szándé- jén készült el. Itt volt a Trónterem, ésszet monumentális épületegyüttese. kai szerint kerültek oda. Így dél felé valószínûleg itt sorakozott fel a „tíz-Dombormûvekkel díszített kettõs lép- két nagy oszlopcsarnok nézett: az ezer halhatatlan”, vagyis a félelmetescsõ vezetett a város egyetlen bejáratá- „Apanada”, vagyis a Fogadóterem, királyi õrség, amelynek létszáma vál-hoz, a „Népek Kapujá”-hoz. A Xerxész amit I. Dareiosz kezdett építeni, s fia, tozatlan volt; mindig ennyire egészí-által építtetett kapu két oldalán tá- Xerxész fejezett be, valamint a „száz- tették ki. A terasztól délre széles lép-madó bikák szobrai és emberfejû, oszlopos terem”, amely Xerxész ne-szárnyas bikák ábrázolásai láthatók. véhez fûzõdik, de I. Artaxerxész ide- 209

IRÁNcsõ vezetett a királyi lakhelyekhez: bordázat látható, s a bordák száma griffmadár. Az állatok között hatalmasDareiosz Tacara nevû palotájához jóval nagyobb az átlagosnál; negyven fenyõgerendák támaszkodtak fel,vagy a Hadishoz, Xerxész rezidenciá- és negyvennyolc között változik. Az amelyek könnyû súlyuknál fogvajához, a Háremhez, a Hármasoszlop- oszlopok legérdekesebb része a pár- nagy tereket át tudtak hidalni. Emiatthoz vagy Tanácsteremhez. ta alakú oszlopfõ, amely egy kettõs kevesebb oszlopra volt szükség a te- csigavonallal díszített tömböt tart, tõzet megtartásához. Perszepolisz építészetének egyik azon pedig két féltestû állat nyugszik:legfontosabb eleme az oszlop. Hatal- bika, sárkány, emberfejû bika vagy A perzsa építészeti alkotásokatmas, mégis könnyû oszlopokat hasz- vizsgálva szembetûnik a szobrok hiá-náltak, melyek átmérõje az akár 20méteres magasság ellenére is alig érteel a másfél métert. Sajátosságaikatazon a tizenhárom oszlopon lehettanulmányozni, amelyek eltérõ álla-potban ugyan, de még ma is állnak aFogadóteremben. A harangszerûenkiszélesedõ oszlopláb növényi motí-vumokkal díszített, a törzsön iónikus A Nagy Sándor által 331-ben lerombolt épületegyüttes (fent), valamint a „száz-oszlopos terem” és a trónterem maradvá-nyai. A 211. oldalon: a Befejezetlen Kapu(fent), és a Hármasoszlop vagy Tanácste-rem falát díszítõ dombormû egy részlete.210

PERSZEPOLISZ ◊nya. Valamennyi mûemlék fontos Ugyanakkor a hódolattevõk és a har- vesztett ruhák és öltözetek eltakarjákdíszítõ eleme viszont az ismétlõdõ cosok nagyszabású felvonulásai, a testet.motívumokból álló féldombormû, amelyek Perszepolisz dombormû-amely a görög homlokzati térközök- vein láthatók, ha nem is ábrázolják, Ezeket az alkotásokat a birodalomkel és frízekkel ellentétben nem egy- de utalnak a király hatalmára és gyõ- minden sarkából érkezett mesterekegy történetet ábrázol, hanem csu- zelmeire. Nincs jelen a fizikai erõ hozták létre, az építõanyagokat vagypán a díszítés eszközével emeli ki kultusza, nem láthatók duzzadó iz- készen hozták messzi földrõl, vagy aaz adott építészeti elem fontosságát. mok. Az idõk során sajnos színüket nyersanyagokkal együtt érkeztek a kézmûvesek, hogy a helyszínen mun- kálják meg azokat. Nem alakult ki egységes és jellegzetes formanyelv, hanem sokféle stílus elegye öltött for- mát ezekben az alkotásokban. Perszepolisz eltért a többi várostól: csupán a nagy ünnepségek és fonto- sabb események színhelyéül szolgált, olyanoknak mint Újév napja, amikor minden tartományból eljöttek a szat- rapák, hogy leróják adójukat, és tiszte- letüket tegyék a király elõtt. A felhasz- nált építõanyagok legnagyobb része sajnos fa és tégla volt, így elenyész- tek az idõk során. Már csak a kõro- mok sejtetik Perszepolisz egykori, az Akhaimenida-dinasztia idején kitelje- sedett pompáját. 211

EGYIPTOM AZ ISZLÁM KAIRÓ Felvétel idõpontja: 1979 ♦ Besorolása: K (I) (V) (VI)K airó egy olyan ország fõvárosa, isten itt harcolt nagybátyja, Széth ellen. A fõvezér, hogy elhárítsa ezt a baljós melynek eredete a múlt homályá- A településnek különleges szerepet elõjelet, a harcos bolygó nevét adta aba vész, maga a város mégis meglehe- biztosított, hogy érintette az egyetlen leendõ településnek. Így születetttõsen fiatal, minaretjei alig ezeréves országút, mely a Nílus deltája elõtt ke- meg al-Qahira, a „gyõzelmes”.múltra tekinthetnek vissza. Csak a resztezte a folyót. A görögök Babiló-peremterületek õrzik a fáraók õsi niának hívták, ami egyiptomi nevének A SOKARCÚ VÁROSEgyiptomának nyomait; a belváros (Per-Hapi-N-On, vagyis „On háza a Ní-egésze az iszlám kultúra öröksége. A luson”) elferdítése. Ázsia és Egyiptom A Kairó nevet olasz kereskedõk ad-Fátimida kalifák és a mameluk szultá- között összekötõ kapoccsá válva je- ták al-Qahira arab városnak. Törté-nok legendás dicsõsége örökre bevé- lentõsége egyre növekedett. Az idõ- nete elég sajátságos: miután 641-bensõdött mecsetjei, palotái falaiba, átitat- számításunk elõtti elsõ évszázadban az iszlám meghódította Egyiptomot,va még piacterének féktelen, nyüzsgõ Augustus által emeltetett erõd árnyé-hangulatát is. kában a kor virágzó nagyvárosává fej- lõdött. 641-ben Amr ibn al-As emír A 14. sz. vége felé Kairó nem éppen meghódította Omar kalifa, Mohamedlegszebb napjait élte: fekete pestis próféta második utóda számára. A no-sújtotta, az utolsó mameluk szultánok mád hagyományaikhoz még erõsenkormányzása alatt gazdasági válságok kötõdõ arabok nem a görög-rómaiegész sora gyengítette. Mindezek elle- város falain belül, hanem azok körülnére képes volt Ibn Khaldun feltétlen építették fel fõvárosukat. Az új köz-elragadtatását kivívni, amit a történet- igazgatási centrum, ahonnan aztáníró e szavakban fejezett ki: „Az Univer- több mint háromszáz éven át irányí-zum fõvárosa, a világ kertje... a fensé- tották Egyiptomot, eredetileg nem voltgesség trónja, erõsségekkel és palo- több szegényes katonai tábornál, minttákkal ékesített város, horizontját... a ahogy azt neve is elárulja („Fusztat”mûveltség holdjai és csillagai fényesí- – sátortábor), ám idõvel jelentõs város-tik”. Ma, ötszáz évvel késõbb, az arab sá fejlõdött.világ legnagyobb városa, létét a túlné-pesedés és a szennyezettség fenye- 969-ben Egyiptom a Fátimida-di-geti, de patinás épületei javarészt fenn- nasztia uralma alá került. A fõvezérmaradtak, melyek a Kelet gyöngy- új várost akart létrehozni al-Fusztattólszemévé emelték. északra. A monda szerint póznákkal körülhatároltatott egy területet, köte-A „GYÕZELMES” leket feszíttetett ki közéjük, majd azok- ra harangokat akasztatott, hogy a csil-Sok évvel ezelõtt, mikor még a fáraók lagok jelezzék, ha eljön a megfelelõuralkodtak Egyiptom földjén, a Nílus pillanat az építkezés megkezdésére.jobb partján, Héliopolisz szent városá- De varjú szállt az egyik kötélre, éstól egy kõhajításnyira állt egy falu, me- balszerencsés napon szólaltatta meglyet Ker Ahának – csatatérnek – hív- a harangokat, mikor a Mars – al-Qahir,tak, mivel a legenda szerint Hórusz a „gyõzelmes” – volt felszálló ágban.212

AZ ISZLÁM KAIRÓ ◊a néhai kormányzók által alapított régi átépítettek. Az 1980 és 1983 közötti Hasszán szultán 1362-ben elkészültegyiptomi városok fúziójából Babiló- alapos restaurációnak köszönhetõen nagymecsetje. A Világörökséggé nyilvání-nia római erõdítményével szemben jelenlegi arculata megfelel 9. századi tott történelmi zóna egy hozzávetõlege-létrejött al-Fusztat, az új arab fõváros. képének, mikor is az egyiptomi földönA Fusztat–Babilónia tömb ma is a épített elsõ mecset jelentõs bõvítésen sen nyolc kilométer hosszú és négyváros egyik történelmi központja, bár esett át. kilométer széles területen fekszik a Níluskeveset õrzött meg régi struktúrájá- keleti partján. Ma Kairó üzleti negyedeiból. A római erõdítmény romjaitól A 8. században az abbászidák meg-nem messze található a 641-ben ala- döntötték az Ommajjádok uralmát, s és modern rezidenciái veszik körül.pított Amr ibn al-As mecset, melyet a birodalom központját 762-ben Fusz-az idõk folyamán több alkalommal tatból Bagdadba helyezték. Ahmad ibn-Tulun kormányzó függetlenítette 213

EGYIPTOMEgyiptomot az abbászida kalifátustól, bebocsátást. Hatalmas palotákat emel- a hatalmat, és megalapította a dicsõ-létrehozta saját uralkodói városát, al- tek, itt állt az egyház fejének, az imám- séges, ám rövid életû Ajjúbida-dinasz-Qatait, ahonnan az Eufráteszig terjedõ nak a rezidenciája és jó néhány köz- tiát. Szaladin nemcsak megnyitotta abirodalmat irányította. A 10. század ele- igazgatási épület, valamint az al-Azhar tiltott al-Qahira kapuit a köznép elõtt,jén az Abbászidák visszaállították ha- mecset és egyetem, mely máig az isz- hanem hagyománytisztelõ ember lé-talmukat Egyiptom felett, s földig rom- lám kultúra fontos központja, bár nap- vén a sokarcú városban felállította sa-bolták al-Qatait, csupán az Ibn-Tulun jainkra elvesztette eredeti vallási irá- ját hatalmi központját is, a Citadellát,mecsetet kímélték meg, mely ma Kai- nyát, és az ortodox szunnita hagyo- ezt a roppant erõdítményt al-Fusztatró egyik legnevezetesebb mûemléke. mányokat követi. A két legnagyobb és al-Qahira között, mely a minden- palota már nem létezik, de az al-Azhar kori egyiptomi kormányzó rezidenciá-FÁTIMIDÁK ÉS AJJÚBIDÁK negyedben megmaradt néhány épü- jaként szolgált egészen a 19. századig. let a Fátimida-korszakból, ilyen az al-Néhány évtizeddel késõbb Egyiptom- Hakim kalifa mecsetje vagy a Bab Zu- Szûk hatvan évvel Szaladin 1193-ra a Fátimidák – akik Mohamed lánya, waila, a Bab al-Futuh, illetve a Bab al- ban bekövetkezett halála után a ha-Fatima leszármazottainak tekintették Nasr (kapuk), melyek felidézik azt a talom az Ajjúbidáktól a mamelukok,magukat – tették rá a kezüket, akik kort, mikor Kairó megszilárdította az eredetileg õket védelmezõ, törökelszakították Maghrebet az abbászida helyét a Kelet nagyvárosai közt. rabszolgákból álló sereg kezébe ke-birodalomtól, elsõ alkalommal törve rült. Mikor a keresztesek egyre újabbmeg az iszlám vallási egységét azzal, A fátimida kalifátus hanyatlásában támadásai és Dzsingisz kán utódai-hogy vezetõik felvették a kalifa címet. fõszerepet játszott egy kurd fõvezér, nak terjeszkedése következtében azA Fátimidák berendezkedtek Egyip- Salah al-Din, vagy ahogy a nyugati iszlám az összeomlás szélére került,tomban, és 969-ben megalapították krónikások nevezték, Szaladin. Jeru- a mameluk szultánok egyiptomi föld-saját székhelyüket, al-Qahirát, mely zsálem késõbbi leigázója 1171-benkezdetben zárt terület volt, ahová csak kezdte pályafutását, mikor Egyiptomot A Citadellában épült 19. századiaz új állam uralkodó elitje nyerhetett Szíria török szultánjainak birtokához Mohamed Ali mecset külsõ és belsõ képe. csatolta, kiktõl hamarosan át is vette214

AZ ISZLÁM KAIRÓ ◊jükrõl képesek voltak megfordítani a meséi”, melyek talán közelebb állnak udvart határoló négy, perzsa eredetûtörténelem menetét: végleg kiûzték a mamelukok csodákkal teli Kairójá- iwan jelenti. Eredetileg négy – kilenc-Keletrõl a kereszteseket, a mongolo- hoz, mint Harun al-Rasid mitikus Bag- ven méter magas – minaretjébõl csu-kat pedig Perzsia határáig szorították dadjához. pán egyetlenegy vészelte át a történe-vissza. Így megszilárdították egy bi- lem viharait. Így is Kairóban a legna-rodalom csaknem három évszázados, Nem sokkal az Ajjúbidák hanyatlása gyobb – a tornyocskák fantasztikusvéres belsõ harcokkal tarkított ural- után a város az iszlám kalifátus egye- erdejébõl nyílként emelkedve ki, amát. Jóllehet a mameluk szultánok düli székhelyévé vált, s Bagdad mon- városkép legkarakteresebb eleme.közül alig néhány hunyt el természe- gol kézre kerülésével a muzulmántes halállal, kormányzásuk alatt Kairó világ vallási központjává lépett elõ. Egyiptomot 1517-ben az ottomána Kelet gyöngyszemévé vált, melyrõl A bizonytalanság elõl menekülõ kö- törökök foglalták el. A város lassúa költõk dicshimnuszokat zengtek, zép-keleti bevándorlók érkezésével a hanyatlásnak indult, de ez nem aka-erejét tisztelték a népek. lakosság száma ugrásszerûen megnõtt. dályozta meg abban, hogy megõriz- Késõbb azonban megtizedelte a fe- ze és büszkén ápolja dicsõ múltjánakAZ EZEREGYÉJSZAKA VÁROSA kete pestis, ami egész kerületeket tett emlékeit. Fénykorának nagy alakjai lakatlanná a 14. század derekán. Para- közül ma néhányan azokban a me-Kairó történelmi városrészének szá- dox módon épp ez a csapás tette lehe- csetekben nyugszanak, melyeket ne-mos épülete származik ebbõl a fényes- tõvé a mameluk éra legjellegzetesebb vük halhatatlanná tétele érdekébenséges korszakból, mikor a mameluk alkotásának elkészültét, minthogy emeltek. Mások a „Holtak Városá”-szultánok egymással versengve gaz- Hasszán szultán a járvány áldozatai ban, a nagy nekropoliszban, mely adagították székhelyüket mecsetekkel, után maradt javakból finanszírozta a monumentális Kairó különleges város-medreszékkel és palotákkal, s váltak nevét viselõ, 1362-ben befejezett nagy- része, ahol több mint félmillió lakosezzel minden mûvészetek mecénásai- mecset építését. Különbözõ építészeti osztja meg életterét szultánok, imá-vá. 1382 és 1517 között itt öltöttek stílusok hatása fedezhetõ fel ezen a mok és hercegnõk mauzóleumaival,végleges formát „Az Ezeregyéjszaka lenyûgözõ épületen, a klasszikus han- kiknek nevei idézik egy ellentmon- gulatú elemek kontrasztját a központi dásokkal teli város történetét. 215

EGYIPTOM AZ ÓKORI THÉBA A Középbirodalom idején Théba lett Egyiptom fõvárosa. Egy idõ után újabb ÉS A NEKROPOLISZ felkelések, zavargások rendítették meg a fáraók uralmát, minek következté- Felvétel idõpontja: 1979 ♦ Besorolása: K (I) (III) (VI) ben egy Európa felõl érkezõ nép, a hükszoszok i.e. 1778 körül könnyû-A z ókori Thébában négy monu- I.e. 2000 körül II. Mentuhotep szerrel megkaparintották a hatalmat. mentális kultikus épületegyüttest thébai herceg újra egyesítette az egy-és halotti templomkertet találunk: Kar- kor hatalmas, ám véres belsõ viszá- Két évszázaddal késõbb a thébaiaknakot, Luxort, a Királyok Völgyét és lyok következtében önálló egységek- Amosis vezetésével legyõzték a hük-a Királynék Völgyét. re tagolódott Óbirodalom területeit. szoszokat, s uralkodóikat egészen Palesztináig ûzték. Théba kiterjesz- tette fennhatóságát Egyiptom többi részére is. A XVIII. dinasztiával meg- született az Újbirodalom, melynek határai az Eufrátesztõl Szudánig ter- jedtek. Théba egyre szépült, míg az ókori világ leggyönyörûbb és leg- gazdagabb városává nem vált, melyet Homérosz a „százkapus város”-nak nevezett.216

AZ ÓKORI THÉBA ÉS A NEKROPOLISZ ◊AZ ISTENEK LAKHELYE Az 1500 × 800 méteres alapterületû A karnaki templomkörzetet (fent) a templomkert centruma a szentélyben Középbirodalom idején, a Krisztus elõttiMég a Középbirodalom idején el- elhelyezkedõ bárkaterem, benne második évezred elsõ felében alapították.kezdõdött Thébától északra egy vallá- Amon bárkán ülõ képmásával. A bár- Balra: a luxori komplexum egy részlete.si központ építése. Ez volt Karnak, ka azt a hajót szimbolizálta, melyenAmon-Ré isten földi rezidenciája. Az – a hit szerint – Amon-Ré, a Napisten udvarba és a hüposztilosz-csarnok-Újbirodalom minden fáraója tett vala- minden nap átúszott az égen, fénnyel ba juthattak be; a szentély félhomá-mit a Napisten lakhelyének gazdagí- és melegséggel árasztva el a világot. lyos bejáratát csak a kiváltságos pa-tásáért, az építkezést III. Ramszesz A terem körüli kamrákat gazdagon pok és a Napisten evilági fia, a fáraófejezte be. díszítették freskókkal és festett dom- léphette át. bormûvekkel. A nagy hüposztilosz- Amon fallal körülvett templomát csarnok – a keleti elõudvarból a szen- Karnakot emberfejû szfinxekkelészakról Montu, a régi hadisten temp- télybe vezetõ, 102 × 53 méter alap- szegélyezett, hosszú út kötötte összelomkertje oltalmazta, dél felõl Mut, a területû, 8+1+8 hajós, hatalmas osz- a luxori épületegyüttessel.háború istennõje hold alakú tóval ékes lopcsarnok – az egyiptomi építészettemplomkertje óvta. Amon templomá- legnagyobb fennmaradt belsõ tere. A A TEMPLOMOK TEMPLOMAhoz kosfejû szfinxek által õrzött út csarnok fõhajóját 23 méter magas,vezetett északkelet, azaz a Nílus, és nyitott kelyhû papiruszvirágot mintá- Az i.e. 15. században III. Amenhotepdél, azaz Mut temploma felõl. E két zó oszlopok alkotják, a mellékhajókat Thébától délre, nem messze Kar-irányból hat, illetve négy pülon- (szé- 61-61 lótuszbimbós oszlop támasztja naktól, templomot emelt isteni atyja,les homlokfalú diadalkapu) sor alatt alá. A hívõk csak az elülsõ, nyitott Amon-Ré tiszteletére egy akkoribanlehetett a legfõbb szentélyhez eljutni. 217

EGYIPTOM III. Ramszesz Medinet-Habubantalálható híres, erõdítményszerû halottitemploma, melynek falai az Égei-tenger népei fölött aratott gyõzelem jeleneteit ábrázolják. 219. oldal: Az alsóváros, Luxor õsibb negyede III. Amenhotep oszlop-csarnokáról híres, melyet az egyiptomi építészet egyik mestermûvének tekintenek.Opet nevet viselõ helyen, melyet ma A VÉGSÕ LAKHELY nyiségû kincset felhalmozva, nehogyLuxorként ismerünk. Az „Amon Háre- a túlvilágon bármiben is hiányt szen-mének” nevezett szentélyközpontot a Az Újbirodalom fáraói az Ó- és Kö- vedjen.klasszikus szerkesztésû Amon-temp- zépbirodalom uralkodóival ellentét-lom uralta. ben már nem piramisokba temet- Egyedül Tutanhamon sírját kímél- keztek. A Nílus bal partján, a karnaki ték meg a fosztogatók. A Királyok A változatos témájú szobrokkal és és luxori templomegyüttessel szem- Völgyének legkisebb sírjából felbe-dombormûvekkel díszített építmény ben sírboltokat vájattak a Királyok csülhetetlen érték került elõ, így egybejáratát pülón õrizte. Késõbb ezt a Völgyének szikláiba. A sírokat a halott aranymaszk, egy aranylemezekkel bo-templom-kompozíciót – szentély, „szü- kényelmének biztosítására fényûzõ- rított trónus és a király két életnagy-letési szoba”, hüposztilosz-csarnok és en berendeztették, hallatlan meny- ságú szobra. A közeli Királynék Völ-pülónok – II. Ramszesz egy hosszú gye a fáraók feleségeinek temetke-felvonulási oszlopcsarnokkal egészí-tette ki, melynek oszlopfõi ezúttal isnyitott kelyhû papiruszvirágokat for-máztak. Majd a templomot egy, kör-ben kettõs oszlopsoros udvarral bõ-vítette ki, mely az eredeti tengelyhezképest ferdén helyezkedik el, vala-mint egy újabb pülónnal és néhányobeliszkkel ékesítette a kompozíciót.218

AZ ÓKORI THÉBA ÉS A NEKROPOLISZ ◊zési helye. Impozáns festményei a fáraó múmiáját õrzi. A híres Memnon- vészeti információt hordoznak, feltár-legértékesebbé teszik a híres Nefertari kolosszusok, melyeket egy-egy 15 va az egyiptomiak életének legapróbbkirályné, II. Ramszesz hitvese nyug- méter magas homokkõtömbbõl farag- részleteit.helyét. tak, III. Amenhotep sírtemplomá- nak egyedüli túlélõi. III. Ramszesz AZ EGYIPTOMI KULTÚRA A sziklasírok elrendezése hasonló: Medinet-Habuban található erõdít-a fosztogatók megtévesztésére épített ményszerû halotti templomának fa- Az egyiptomi építészet alkalmaztalabirintusszerû folyosók végén az el- lait a tengeri népeket elpusztító csata elõször az oszlopot, az oszlopfõt éshunyt másának (ká, a lélek) terme jelenetei díszítik. Mind között a leg- a párkányt, elõszeretettel díszítetttalálható, emögött kapott helyet a merészebb szerkesztésû Hatsepszut dombormûvekkel és falfestmények-szarkofág-kamra. A falakat borító val- királynõ félig sziklába vájt temploma kel. A példátlan mesterségbeli tudást,lásos díszítések, hieroglifák a fáraó Der el-Bahriban, mely rendhagyó mó- mûvészi értéket képviselõ rajzok ésszokásairól, uralkodásának dicsõ tet- don kombinálja a halotti templom- hieroglifák egy civilizáció gondol-teirõl regélnek, és ká túlvilági, csap- kertek tradicionális elemeit. Az i.e. 15. kodásmódját és szokásait tükrözik. Adákkal teli útjáról mesélnek. században emelte egy Senmut nevû habarcsból és kõbõl készült sírem- építész. lékeken, a nílusi nap égette falakon A fáraók, akiket az egyiptomiak az látható mestermûvek olyan hiedelme-istenek megtestesüléseinek tekintet- Egészen más elrendezésû a nekro- ket, filozófiákat, ceremóniákat éstek, sírjuk mellé templomot építtet- polisz közelében fekvõ thébai kéz- titkokat tárnak elénk, melyek öröktek kultuszuk megõrzésére. Külön mûvesek falva. Az épületek és sír- életre ítéltettek.említést érdemel a II. Ramszesz tisz- emlékek hatalmas mennyiségû mû-teletére emelt Ramesszeum, mely a 219

EGYIPTOM NÚBIA MÛEMLÉKEI Felvétel idõpontja: 1979 ♦ Besorolása: K (I) (III) (VI)N úbia mûemlékeit, Abu Simbeltõl posztilosz-csarnok mélyén elhelyez- Philae szigetéig, 1979-ben vették kedõ szentélyig hatolnak, s fényko-fel a világörökség-listára, miután a leg- szorút vonnak Amon és Ramszesz fi-értékesebb templomokat és síremlé- gurája köré. Mellettük Ptah, illetve Ré-keket kövenként szállították el ebbõl Harahti szobra áll.a körzetbõl, melyet az Asszuáni-gátépítése veszélyeztetni látszott. Az elõzõhöz képest 45°-os szögben, tehát délkeletre fordulra helyezkedik Az aranyban gazdag Núbia földjé- el a másik, jóval kisebb, Hathornakre, mely összekötötte a földközi-ten- szentelt templom, mely látszólag be-geri Egyiptomot és Fekete-Afrikát, a fejezetlen. A bejárat két oldalán azfáraók mindig is áhítoztak, de csak uralkodó és hitvese, Nefertari király-az Újbirodalom idején sikerült tartó- né szobrai emelkednek. A figurákatsan uralmuk alá vonniuk. rézsútos támpillérek fogják közre, melyeket reliefek ékesítenek, akár-II. RAMSZESZ DICSÕSÉGE csak a külsõ, bejárati oszlopcsarnokot.A végtelen sivatag közepén emelke- A MADÁR ALAKÚ SZIGET madár formájúvá alakítottak, lévén ezdik Abu Simbel két sziklatemploma, Ízisz egyik jelképe.ami még inkább kihangsúlyozza gran- Az északabbra fekvõ, mai iparváros,diózus méreteiket. Asszuán az ókori Egyiptom idején fon- Az épületeket nagyrészt a Ptole- tos katonai és kereskedelmi centrum maiosz-dinasztia királyai emelték, de A két barlangban, melyeket valaha volt. Jelentõségérõl tanúskodnak az hozzájárult több római császár is ahelyi istenségek kultuszának szentel- i.e. 15. században III. Thotmesz és II. sziget és környéke arculatának kiala-tek, az i.e. 13. század derekán II. Ram- Amenhotep által építtetett amadai kításához. Augustus monumentálisszesz egy-egy sziklába vájt templomot templomok, és II. Ramszesz Der es- oszlopcsarnokot hozott létre a temp-alakított ki, s Ré-Harahti napistennek, Saba-i templomai. A ptolemaioszi kor- lommal szemben, és egy Hathornakilletve anyjának, Hathornak ajánlotta szaktól azonban a környéket egyre szentelt kis altemplom belsõ díszítéseõket. Ré-Harahti templomának hom- inkább az Ízisz-kultusz központjaként is az õ nevéhez fûzõdik.lokzatát a fáraó négy, 20 méternél is tartották számon. Ízisz – a hagyománymagasabb, ülõ szoborkolosszusa ural- szerint – az Asszuán melletti Philaeja, mellettük hieroglif frízekkel körül- szigetén adott életet gyermekének,véve az uralkodói családot (köztük Hórusznak. Ezért templomokat emel-magát II. Ramszeszt) és sólymokat áb- tek Dakkában és Maharrakkában,rázoló kisebb szobrok találhatók. A majd késõbb a római uralom idejénbejárat fölötti fülkében a sólyomfejû egyet Kalabsehben is.Napisten szobra áll. A homlokzattetejérõl babuin majmok figurái kö- Maga a sziget egész sor görög-ró-szöntik a napfelkeltét. A templom mai templomot rejt. Az asszuáni gátbejárata ugyanis pontosan kelet felé építése miatt az összes épületet anéz, így a nap elsõ sugarai évente szomszédos Agilka szigetére telepí-kétszer, napéjegyenlõség idején a hü- tették, melyet Philae-hez hasonlóan220

NÚBIA MÛEMLÉKEI ABU SIMBELTÕL PHILEAE SZIGETÉIG ◊ Ízisz az ókori Egyiptom fényes év- tott. Elevenen élt még a 6. század Memphisz és Théba mellett a núbiaiszázadai alatt Amon tekintélyes alak- derekán is, mikor Egyiptom már az mûemlékek a legjelentõsebbek abból ajának árnyékában csupán másodlagos erõsen keresztény beállítottságú Bi- hatalmas kincsbõl, melyet az egyiptomihelyet tudott elfoglalni az istenek pan- zánci Birodalom részét képezte. Csakteonjában. A fáraók birodalmának Justinianus szigorú dekrétuma – mely fáraóknak köszönhetünk.hanyatlásával azonban az Ízisz-kul- elrendelte a szentély bezárását és jel- A képen II. Ramszesz sziklába vájttusz egyre jobban elõtérbe került. Az képeinek Konstantinápolyba szál- nagytemplomának bejárata látható.idegen elnyomás alatt élõ nép legszi- lítását – vetett véget kultuszának,lárdabb jelképévé vált, s beépült még egyúttal Asszuán virágkorának, me- 221a görög-római hitvilágba is. Közpon- lyet a folyamatos zarándoklatoknakti szerepe roppant hosszú ideig tar- köszönhetett.

LÍBIA LEPTIS MAGNA bizonyos szintû autonómiát sikerült biztosítania magának. Sémi neve lati- nizálódott, és ettõl fogva Leptis Mag- nának hívták, megkülönböztetendõ Leptis Minortól, mely nyugatabbra he- lyezkedik el. Felvétel idõpontja: 1982 ♦ Besorolása: K (I) (II) (III) AZ AFRIKAI CSÁSZÁRA föníciai, karthágói, római, bizánci KARTHÁGÓIAK ÉS NUMIDÁK Leptis Magna kezdettõl fogva az egyik és rövid ideig arab város, Leptis legnevezetesebb római urbs volt Észak-Magna hosszú és fordulatos történe- Amikor Karthágó Türosz kereskedel- Afrikában, de csak a második századlemmel büszkélkedhet, mely immá- mi lerakatából egy akkora birodalom vége felé vált a császárság egyik leg-ron véget ért a líbiai tengerpartot öve- központjává vált, mely magában fog- szebb városává. Az Antoninus-dinasz-zõ, sós dûnék között. Ám a homok lalta Észak-Afrika jó részét, az Ibériai- tiát követõ rövid, anarchikus idõszakképes volt megõrizni a kõbõl fara- félszigetet és a Földközi-tenger nyu- lezárásaként 193-ban a város szülöt-gott kincseket, s így Septimius Severus gati szigeteit, Lipqy is a meghódított tét, Septimius Severust kiáltották kicsászár szülõvárosa – megmenekülve területek közé került, mígnem a bi- császárrá a légiók támogatásával. A ró-mindenféle utólagos átalakítástól – rodalom uralmát megdöntötte annak mai császárok egy ideje már nem akiemelkedõ példájaként maradhatott legádázabb ellensége, a Római Köz- metropolisz régi patrícius családjaiból,fenn az elegáns római városnak, és társaság. Nem csekély része volt eb- hanem a provinciákról származtak, ámannak a jelentõs keleti hatásnak, ami ben Masinissának, Numídia berber ezideig nem választottak meg afrikaia Nagy Császárság utolsó éveit jelle- királyának, aki harcosaival komoly imperátort. Severus egy befolyásosmezte. segítséget nyújtott Scipio Africanusnak karthágói családban született, mely a karthágóiak kiûzéséhez Észak-Afri- Traianus kegyét is élvezte. Felesége és Afrika földközi-tengeri partszaka- kából. Közremûködése révén királysá- mindig segítõkész jobbkeze egy asszírsza a föníciai kereskedõk kedvelt úti gához csatolhatta mindazon területe- hercegnõ, Julia Domna volt. A házas-célja volt nagyarányú terjeszkedé- ket, amiket elszakított Karthágótól, társak származása meghatározta azsük évszázadaiban. A Marokkótól beleértve a gyors fejlõdésnek indult, s uralkodásuk alatt virágzó mûvészetekEgyiptomig terjedõ parti sávban egy- nagy hírnévnek örvendõ, virágzó vá- stílusát: keleti hatások alakították amást érik a föníciai eredetû városok, rost, Lipqy-t is. római klasszicizmust. Septimius Seve-melyek szinte kivétel nélkül átala- rus mindig is rajongva szerette szülõ-kultak az ókort követõ évszázadok Ám Róma másképp képzelte a dol- városát, s uralomra jutása után rög-során. got. Tervei között szerepelt a berber tön hozzáfogott a teljes átalakításához. királyságok bekebelezése is. Néhány Ezek a települések kezdetben egy- évvel késõbb – kihasználva Numídia A következõ évszázadok során Lep-szerû kereskedelmi lerakatként mû- belsõ viszályait és Masinissa unoká- tis Magnát kifosztották, késõbb ismétködtek, ahonnan a föníciaiak a benn- jának, Jugurthának azon törekvését,szülött lakossággal bonyolították áru- hogy egy szilárd mór birodalmat hoz- Leptis Magna virágzásnak indulását azcseréjüket. Egyedül Karthágó esete zon létre – a rómaiak újabb háborút úgynevezett „olívaolaj-kultúrának”más, a folyamatos terjeszkedés egy indítottak, ezúttal egykori szövetsége- köszönheti, ami ezt a kis mediterránhatalmas birodalom létrejöttéhez ve- sük ellen, ami megpecsételte a numi-zetett. da királyság sorsát. Lipqy valószínûleg sarkot Afrika egyik legnagyobb olajter- kiemelkedõ szerepet játszott ebben melõjévé tette. Egyben rendkívül fontos Az egyik ilyen kereskedelmi telepet a háborúban: a város még a harcok gabonapiac is volt akkoriban. A rómaiaz idõszámítás elõtti elsõ évezred kez- kezdete elõtt megszakította kapcso-detén alapították Lipqy néven a mai latait Jugurthával, és engedélyt adott idõkben megélt fénykora elteltévelLíbia területén, hogy kereskedelmi egy római helyõrség felállítására. Fél nagysága egyre inkább elhomályosult,kapcsolatot létesítsenek a Szahara szé- évszázad elteltével, i.e. 46-ban integ- majd a 7. sz. végi arab invázió utánlén élõ garamant népekkel. Salustius rálódott az Africa provinciához, bár maroknyi lakója is elhagyta a várost,római történetíró szerint a telepesekSzidón városából származtak. s romjait lassan befedte a sivatag homokja. Jobbra a római amfiteátrum részlete.222

LEPTIS MAGNA ◊ 223

LÍBIAelfoglalták a bizánciak, végül a 9. szá- kök egyik remekmûvét. Septimius Se- uralkodása alatt készült el a régizadban az arab inváziók második hul- verus uralkodása alatt nyerte el végle- fórum (i.e. 8-ban), a színház (i.sz. 1-láma végleg elsodorta; a város lakat- ges formáját, melyet ma is megcsodál- ben) és a piac, melyet késõbb Septi-lanná vált. Épületei és szobrai a tör- hatunk. A 102 000 m2-es kikötõhöz mius Severus átépíttetett. Hadrianusténelem viharaiban mégis jobb álla- kapcsolódott egy dokk és egy csator- korában felépültek a termák (melegpotban maradtak fenn, mint amiket na, utóbbi a Lebda folyó – mely itt vizû közfürdõk), s nem hiányoztak aSeverus Rómában állíttatott; a nagy torkollik a Földközi-tengerbe – veszé- városból olyan római jellegzetességeképíttetõ által támogatott mûvészet leg- lyes áradásai ellen nyújtott védelmet. sem, mint a cirkusz és az amfiteátrum,szebb példáját képviselik, melyet szá- nem is szólva a nagyszámú templom-mos utazó megcsodálhatott. Ezek AHOL ZAJLOTT AZ ÉLET ról. Severus tizennyolc éves uralko-közé tartozott Durand és Lemaire is, dása alatt a város egy nimfeusszal ésakik a 17. és 18. században újra felfe- A kikötõ környékét övezõ számtalan egy diadalívvel gazdagodott, valamintdezték a várost a nyugati világ szá- épület az egykori nyüzsgõ, nagyvá- új, fényûzõ fórummal, melyet temp-mára, és egyik alappillérévé tették az rosi életrõl tanúskodik. A mólók és a lom és bazilika vett közre. A bazilikaókorhoz visszanyúló mozgalomnak, védõgátak mellett oszlopcsarnokok, színvonala elárulja, hogy a legkivá-ami végül a neoklasszicista esztétikai raktárak és templomok álltak. Egy lóbb mûvészek dolgoztak rajta, akikáramlatba torkollott. oszlopokkal szegélyezett, széles abban az idõben éltek a Birodalom sugárút (mely feltehetõen igen for- területén. A kereskedelmi jellegéhez mindig galmas lehetett) a városközpontbahû római Leptis Magna élete, akárcsak vezetett, ahol eddig még csak a leg- A Forum Novum Severianum tágas,elõtte a föníciai Lipqy-é, a kikötõ kör- híresebb épületeket tárták fel. Néme- oszlopos tér volt, melynek északinyékén zajlott. Néró idejében a régi, lyikük a birodalomhoz csatolás elsõ oldalán egy mesterséges magaslatonsekély vizû kikötõ medrét kimélyítet- idõszakából származik. Augustus emelkedett a Gens Severiana-temp-ték, létrehozva ezzel a római mérnö- lom, ahová lépcsõsor vezetett fel.224

NÚBIA MÛEMLÉKEI ABU SIMBELTÕL PHILEAE SZIGETÉIG ◊A fórum építésénél a legértékesebb A nimfeusz egy kicsiny, ámde pom- Leptis Magna városa Augustus uralkodá-díszítõköveket használták: zöld cipol- pás, valaha márvánnyal borított mész- sa idején jelentõs fejlõdésnek indult, slino-márványt Euboiából, asszuáni kõ-építmény, mely a sugárút és a azután élte fénykorát, hogy Septimiusvörösgránitot és egy sor különbözõ Termák utcája találkozásánál emelke- Severust, a város szülöttét, idõszámítá-numídiai márványfajtát, melyek jelleg- dik. A mellette álló diadalívvel válik sunk szerint 193-ban a Római Biroda-zetes keleti pompaérzetet kölcsönöz- teljessé Severus hozzájárulása szülõ- lom császárává választották.nek az együttesnek. A fórum oszlo- városa szépítéséhez. 203-ban emel- Fent a Bacchus istennek ajánlott Liberpainak talapzatát és a csarnokba veze- ték, a császár hatalomra lépésének Pater-templom, mely a Forum Vetustõ boltíveket dombormûvek ékesítik, tizedik évforduljára. Dombormûvei – északnyugati oldalán helyezkedik el.melyek a híres Afrodisias-iskola görög melyeket átszállítottak a Tripoli Mú-szobrászainak munkái. A fórum szem- zeumba – az uralkodói család apo- Balra a jó állapotban fennmaradt rómaiközti oldalán helyezkedik el a bazili- teózisát ábrázolják. Septimius, Julia színház.ka, amit Caracalla, Septimius Seve- Domna, és gyermekeik, Caracalla srus fia és örököse fejezett be 216-ban. Geta olyan ismert istenek között je-A fõhajó mellett két mellékhajója volt, lennek meg, mint Hercules, Fortunaamiket a gótikus katedrálisok tri- vagy Victoria.fóriumához hasonlatos második szint-tel egészítettek ki, továbbá egy-egy Leptis Magna fénykorát Septimiusapszist készítettek a fõhajó két vé- uralkodása idején érte el. A város pol-gére. Mind a felhasznált anyagok, gárai mindig forró érzelmekkel visel-mind a faragott díszítések igazolják a tettek császáruk iránt, kinek bõkezûszomszédos templommal közös ere- ajándékai a kereskedelmi telepkéntdetét. mûködõ kikötõt az ókor legendás hírû, halhatatlan városává tették. 225

TUNÉZIA KARTHÁGÓ ROMJAI Felvétel idõpontja: 1979 ♦ Besorolása: K (II) (III) (VI)V ergilius az Aeneisben azt írja, hiába uralták Herkules oszlopait (Gib- hogy Karthágót Dido alapította raltári-szoros), az Atlanti-óceán bejá-i.e. 814-ben, miután elmenekült báty- ratát. Más népekhez képest rendkí-ja, a türoszi zsarnok, Pygmalion elõl. vül kiterjedt kereskedelmet folytattakAeneas – aki egy vihart követõen Kar- Egyiptom, Fönícia, Hispánia és Itáliathágónál ért partot – és a királynõ kö- királyságaival és Afrika törzseivel.zött fellángolt a szerelem. Amikor Hajóik temérdek árut szállítottak:Zeusz parancsára Aeneasnak tovább szardíniai vasat, béticai ezüstöt, szu-kellett hajóznia, Dido véget vetett éle- dáni aranyat, afrikai rabszolgákat éstének. elefántcsontot. Felfedezõ expedícióik során a Nigerig és a Szaharáig jutottak. Bár a legrégebbi leletek egy évszá- Gazdasági erejüket csak növelték azaddal késõbbiek, lehetséges, hogy földmûvelésben alkalmazott fejletta település kezdetben csak a föníciai- módszerek.ak egyik kereskedelmi lerakata volt.Latin neve a Quart Hadashtból ered, Politikai szempontból Karthágóami „új város”-t jelent, utalva ezzel az arisztokratikus köztársaság volt, me-új Türoszra. A Tuniszi-öböl melletti lyet a szenátus kormányzott. A testü-félszigeten elhelyezkedõ ókori Kar- letet ravasz, befolyásos kereskedõcsa-thágó lassan indult fejlõdésnek, és ládok tartották kézben, nemritkán acsak az idõszámításunk elõtti 5. és 3. köznépet használva fel a hatalomszázad között érte el fénykorát. Hábo- megszerzésére, majd zsarnoki ural-rúba keveredett a berberekkel és a muk megszilárdítására, a rend fenn-numidákkal, hogy fennhatósága alá tartására kiskirályokat küldtek még avonhassa Tunézia területét, véglegesen távoli tartományokba is. A legismer-megszilárdítva pozícióját a Földközi- tebb dinasztia a Barcas volt, innentenger partján. A 8. és 7. században a származott Hamilkar, Hasdrubal, ésgörögök ellen harcoltak Szicíliában, a nagy hadvezér, Hannibál. Estrabonakiknek az i.e. 480-ban vívott himerai a valóságosnál vélhetõen többre,csatában sikerült megfékezniük a kar- 700 000-re becsülte a fénykorát élõthágóiak terjeszkedését a szigettõl ke- birodalom lélekszámát.letre. Ugyanakkor Karthágó kiszorí-totta az etruszkokat Korzikáról és A Szent Lajos- vagy Birsa-domb rejtiSzardíniáról, majd hadat viselt a Mar- magába a pun nekropoliszt, melynekseilles-t uraló phókisziakkal az Ampu- lépcsõzetesen elhelyezkedõ sírjai azriastól Nizzáig terjedõ partszakaszért. idõszámítás elõtti 7–2. századbólTENGERI URALOM származnak. Ezen a dombon még láthatók olyan lakóházak romjai,A karthágóiak roppant kereskedelmi melyeket a független Karthágó utolsóés tengeri hatalomra tettek szert: nem- idejében élt polgárok használtak.226

KARTHÁGÓ ROMJAI ◊ 227

TUNÉZIA Az ókori Karthágó felszíne és felszín alatti része ma egy sor emléket tár elénk tizenöt évszázados történelmébõl. Ezek a képek a sokarcú római települést mutatják be. Róma nem nézhette tétlenül, hogy EMBERÁLDOZATOK nál is felbukkan Tánit néven, s nép-a karthágóiak már a birodalom szá- szerûsége idõnként még Baalét is túl-mára kulcsfontosságú Messinai-szo- A karthágói mûvészet a vele érintke- szárnyalta. A pun dogmák és istenekrost veszélyeztetik, ezért i.e. 264-ben zõ kultúrák keveredésébõl jött létre; hellenisztikus értelmezést kaptak,semmisnek nyilvánított minden velük a föníciai alapot líbiai, egyiptomi, akárcsak a Démétér-kultuszhoz ha-kötött szerzõdést. I.e. 241-ben Róma perzsa hatások érték, nem is szólva a sonló földmûvelési rítusok.megnyerte az elsõ pun háborút, és görög és itáliai befolyásról.fennhatósága alá vonta Szicíliát, majd Az ásatások csupán néhány, több-nem sokkal késõbb Korzikát és Szar- A karthágóiak vallási hitvilága Baal- ségében másodrendû épületet hoz-díniát. Hammon napisten kultuszán alapszik. tak felszínre Karthágó mûvészetének A férfierõ szimbólumaként Karthágó- hatalmas örökségébõl. Egy tophet A karthágóiak azzal az indokkal, ban és Gadesben Melkart istenséget (szentély) régészeti analízise volt az,hogy a háborús jóvátétel kifizetése tisztelték; ugyanõt a rómaiak és a ami igazán jelentõs adatokkal szol-céljából szerzik meg maguknak a bé- görögök Herkulesként ismerték. Az gált kultúrájáról. Feliratokkal és figu-ticai ezüstlelõhelyeket, i.e. 235 és 220 idõszámítás elõtti 5. és 4. században rákkal ellátott fogadalmi sztéléje be-között elfoglalták a Pireneusi-félszi- a karthágói mitológiára nagy hatás- mutatja azt a karthágói szertartást,getnek az Ebro-folyóig terjedõ részét, sal voltak a görög hiedelmek. Astarté melynek során máglyán gyermekeketés megalapították Cartagenát (Car- termékenységistennõ a karthágóiak- áldoznak fel (molk- vagy molkomor-thago Nova). A Rómával szövetséges áldozat, késõbbi nevén moloch). EzSaguntum városának sikeres ostroma a Baal-Hammonnak, utóbb Tánitnaki.e. 219-ben újabb konfliktushoz veze- ajánlott szentély tulajdonképpen egytett, és kirobbantotta a második pun 100 × 200 méteres temetõ volt. A régé-háborút. Hannibál híres elefántjaival szek a tophet nevet adták neki, ha-átkelt a Pireneusokon és az Alpokon, sonlatossága okán a jeruzsálemi Benígy egészen a Rodanus-folyóig (Rhoî - Hinnon-szentéllyel, ahol szintén mu-ne) jutott. Közben Scipio konzul meg- tattak be gyermekáldozatot. A szen-támadta Karthágót, ezért Hannibál tély eredetileg kegyhelyként szolgált,sietve hazaindult, és i. e. 202-ben Za- ahol jókora köveket helyeztek el,mánál súlyos vereséget szenvedett. Róma egyre megalázóbb feltétele-ket diktált. I.e. 146-ban a császári se-regek lángba borították Karthágót,életben maradt lakosait pedig rabszol-gasorba taszították. Ezzel a dicsõsé-ges város történelemmé vált.228

KARTHÁGÓ ROMJAI ◊hogy azok engeszteljék ki vagy vonz- MÁSODVIRÁGZÁS májának kialakításához. Késõbb a van-zák oda a természetfeletti erõket. dálok lerombolták; maradványai azKésõbb a nemesi családok máglyán Minthogy Karthágó földrajzilag stra- 1944 és 1956 között végzett ásatásokfeláldozott gyermekeinek hamvait te- tégiai fontosságú helyet foglalt el a során kerültek elõ.mették el itt sztélével fedett urnák- Földközi-tenger medencéjében, rá-ban. Mikor a temetõ megtelt, földet adásul közel esett Rómához, néhány Jelenleg csak az alagsor szolgálatihordtak rá, így több helyütt 3,5 méte- évszázaddal késõbb Caesar és Augus- helyiségeinek romjai láthatók, a gyû-res vastagságot érnek el az egymásra tus újjáépíttette. „Afrika égi múzsája”, lés- és a fürdõtermek teljesen eltûn-helyezett sírrétegek. ahogy Apuleius megénekelte – aki tek. Azt a szintet, ahol a vendégek egyébként a városban halt meg i.sz. tartózkodtak, egy frigidariumnak ne- Nem messze innen, a Bordj Djedid- 180-ban –, a búzakivitel legfontosabb vezett nagy terem uralta nyolc, egyen-dombon emelkedik Démétér temp- kikötõjévé lépett elõ, s az 1. és 2. szá- ként 1,6 m-es átmérõjû és 20 m ma-loma. A színházdombon álló Esmun- zadban élte második fénykorát. Eb- gas gránitoszloppal. Minden egyestemplom, melynek építését Escula- ben az idõben Új-Karthágónak, illet- oszlopfõ 4 tonnát nyomott. Ennek apiusnak tulajdonítják, romjaival arra ve Colonia Juliának nevezték, és hideg vizû fürdõt befogadó csarnok-emlékeztet, hogy itt állt a rómaiak- Africa római provincia fõvárosa lett. nak a mérete 22 × 47 m (1034 m2) volt;kal szembeni ellenállás utolsó felleg- A kereszténység Karthágó közvetíté- terét a Római Birodalom egyik leg-vára. sével terjedt el Észak-Afrikában. 155 nagyobb, harminc méter magas bol- és 220 között a városban élt Ter- tozata fedte. Körülötte mozaikkal A Szent Lajos-dombon található a tullianus, ekkor szenvedett mártír- borított helyiségek sorakoztak, köz-város nekropolisza, melynek sírjai fel- halált Szent Perpetua és Szent Cip- tük két félkör alakú árnyékszék ésölelik az egész karthágói történelmet rianus. két tornaporond. A nagyterem keletiaz idõszámítás elõtti 7. századtól a oldalán nyílt a meleg vizû calidarium,2-ig. Értékes leletek kerültek itt elõ: ANTONINUS TERMÁI ahol Karthágó népe gyógyfürdõt ve-papok és papnõk szarkofágjai, sír- hetett.szobrok, sztélék, kerámia- és bronz- Hadrianus és Antoninus császárokedények. Ezeken a dombokon és a nagyszabású rekonstrukcióba kezd- KARTHÁGÓ HALÁLADermech-síkságon még megtalálha- tek: vízvezetékeket, utakat és egyébtók az utolsó császári idõk rezidenci- infrastrukturális létesítményeket hoz- 439-ben hirtelen szakadt vége a má-áinak nyomai. Karthágó kikötõjét két tak létre. Antoninus termáinak építé- sodvirágzásnak, minthogy Geiserichdokk alkotta: egy négyszögletes a sét Hadrianus uralkodása alatt (117– Karthágót a vandálok székhelyévétengeri kereskedelem számára, és egy 138) kezdték el, és utóda, Antoninus tette. Majd Belizár foglalta el 534-benkerek a hadihajóknak. A földszorost fejezte be. 143-ban attikai mesterem- a Bizánci-birodalom számára, de a jár-lezáró hármas fal (i.e. 3. sz.) minden- bereket hívtak a termák végleges for- ványok és a belsõ harcok sújtotta vá-esetre nem tudta megállítani Scipio ros gyorsan hanyatlásnak indult. Sohahadseregét. többé nem tudta visszaszerezni né- hai ragyogását. Mikor az arabok a di- csõséges Hannibál szülõföldjére lép- tek (698), már csak egy romos, kihalt települést találtak, melyet a szomszé- dos Tunisz kõbányájaként használtak. A valaha Britanniától Mauritániáig terjedõ birodalmat kormányzó Kar- thágó pompás rezidenciáinak marad- ványait ma a tûzõ afrikai nap emészti. Csupán romok jelzik, hogy itt állt a világ hajdan leggazdagabb metropo- lisza, mely a zseniális Gustave Flau- bert-t híres regénye, a Szalambó meg- írására ihlette: egy birodalom, mely egykoron szembeszállt a mindenható Rómával. 229

TUNÉZIA A TUNISZI MEDINA latot tartott fenn az aragóniai király- sággal. 1534-ben Barbarossa, a híres Felvétel idõpontja: 1979 ♦ Besorolása: K (II) (III) (V) török kalóz vette birtokba. Nem sok- kal ezután I. Károly spanyol királyT unisz nyüzsgõ óvárosa több mint a város ellen, akik mérhetetlen pusztí- foglalta el 400 hadihajóval és 30 000 700 történelmi épülettel – mecse- tást végeztek. A Jorasszanidák (1059– katonával, majd 1569-ben az algíri pasatekkel, palotákkal, medreszékkel 1160), kihasználva a hilali invázió okoz- kezére került. 1573-ban Don Juan deés rezidenciákkal – büszkélkedhet. ta káoszt, létrehozták önálló király- Austria fõparancsnok sikeresen ostro-140 000 lakost számlál, akik mestersé- ságukat. molta, de a törökök támadásaitól ké-gük szerinti körzetekben élnek. Ezek sõbb nem tudta megvédeni a várost.a számok már önmagukban képet ad- Az Almohádok idején, 1160-banhatnak a negyed hihetetlen mûvészeti Tunisz a királyság székhelye lett. Az 1574-tõl Tuniszban egy Konstanti-gazdagságáról. 1236 és 1574 között uralkodó Haf- nápolyból kinevezett bég uralkodott. szida-dinasztia a függetlenség kivívá- A török ízlésvilág új lendületet adott A 8. században alapították, majd a sa után kulturális központtá emelte a tuniszi építõmûvészetnek, kitöröl-13-ban kibõvítették, s ma a különbö- a várost. hetetlenül rajta hagyva ismertetõje-zõ korszakokból származó alkotások gyeit. A medina újabb palotákkal ésegyüttes jelenléte igazi mûvészettör- A keresztes hadjáratok azonban a mecsetekkel gazdagodott, a régi épü-téneti skanzen benyomását kelti. Hafszida fõvárost sem kímélték. A leteket pedig rekonstruálták vagy át- hetedik keresztes hadjáratot Tunisz építették. Ezt a mozgalmat példázza A tuniszi medina (óváros) a Haf- ellen IX. Lajos francia király vezette. az Al-Ksar mecset, melyet Banu Ju-szida-dinasztia uralkodása idején élte A seregben járvány tört ki, melynek a rasszán korában, a 12. századbanaranykorát, arculata azóta sem sokat katonák zöme áldozatul esett. Tunisz emeltek, de nyilvánvalóan andalúzváltozott. falainál lelte halálát Szent Lajos is hatásokat mutató, négyszögletes mi- 1270-ben. Az ugyanebben az évben naretjét Mohammed Laz Dey építtetteDINASZTIÁK ÉS MIGRÁCIÓK Franciaországgal megkötött egyez- 1647-ben. mény biztosította a Tuniszban élõA hatalmas Karthágó árnyékában szü- keresztények teljes szabadságát. SOKSZÍNÛ KERÜLETEKletõ Tunisz nem volt több egy jelen-téktelen ókori településnél. A római Tunisz építészetére nagy hatást A tuniszi medina az észak-afrikaibirodalom bukása után bizánciak, van- gyakoroltak a Maghrebben letelepülõ muzulmán városok egyik legmarkán-dálok majd az arabok kezére került. mórok. Ezek a mesteremberek nagy sabb példája. A negyed 270 hektárosKarthágó elhalásával (698) Tunisz elõtt mûvészi tudással rendelkeztek, kezük területe három részbõl áll: a már emlí-lehetõség nyílt, hogy végre saját fényé- nyomát számos tuniszi palota és me- tett 8. századi központi medinából ésben tündökölhessen. Hasszán Ibn An- cset õrzi. A medina ekkoriban bõvült két 13. századi kerületbõl, melyek aNu’man hajóépítõ üzemmel, kikötõvel ki, és nyerte el végleges formáját, me- fõtengelyt képezõ, festõi az-Zaytunahés egy La Goulette-nek nevezett elõ- lyet alacsony házak és kanyargós utca két oldalán helyezkednek el.kikötõvel gazdagította. Ezzel kezdõ- utcácskák jellemeznek.dött a máig fennmaradt medina tör- A sikátorok útvesztõjében az évszá-ténete. A 9. században néhány évre Földrajzi elhelyezkedése révén Tu- zadok óta céhszerûen csoportosulóaz Aghlabidák fõvárosa lett, a Fá- nisz az Európa és Afrika közötti ke- kézmûvesek és kereskedõk kis kör-timida-dinasztia idején (909–1048) reskedelem preferált kikötõjévé vált, zeteket hoztak létre. KövetkezésképpKairóból kinevezett szír kormányzók ezenkívül ellenõrzése alatt tartotta a szinte annyi körzetet, sukot találunk,igazgatták. A béklyók lerázására Tu- Szaharát átszelõ útvonalak egyikét. A ahány féle foglalkozást ûznek az itteninisz Bagdaddal szövetkezett; Kairó 14. században 100 000 lakosával a leg- mesterek. A muzulmán szokásoknakválaszul Banu Hilal vad törzseit küldte gazdagabb és legnépesebb iszlám vá- megfelelõen a mecset körül tömörül- rosok között tartották számon. A kö- nek az illusztris szakmát folytatók vetkezõ évszázadban élénk kapcso- üzletei, például az írnokoké és az öt- vösöké. A városmagtól távolodva egyre alacsonyabb presztízsû mester- ségek képviselõi dolgoznak, míg a kõ- mûvesek és az asztalosok már csak a városfalon kívül kaptak helyet. A leg-230

A TUNISZI MEDINA ◊Az iszlám mûvészet szerves részét képezi Chauachiya. Itt kapható a kártolt szentélye a függetlenség kivívásáig a a színes díszcsempék használata. gyapjúból készült, tipikus tuniszi süveg. Maghreb egyetemi központja és val- lási-politikai fóruma volt. A tuniszi óváros számos házát, fõleg VESZÉLYBEN FORGÓ MINARETEK azok teraszát ékesítik ezek az érdekes Szintén jelentõs a nyolcszögletû mi- A zegzugos utcácskák szövevényében naretjérõl felismerhetõ Sidi Juszef- mintájú, színpompás csempék. különösebb rendszer nélkül követik mecset. Létrehozása a 16. században egymást a régi és az újabb épületek. élt Juszef bég nevéhez fûzõdik, kineklátványosabb körzetek: a Suk el Atta- Az Aghlabida-dinasztia korára jellemzõ földi maradványait egy színes oszlo-rin (illatszerek), melyet még az elsõ puritán, egységes stílust meg-megtörik pokkal ékesített, gyönyörû galériaHafszida uralkodó hozott létre, a Suk a Fátimida és Hafszida architektúra te- õrzi. A legszebb mecsetek közül em-el Kumach (posztó), a labirintusszerû kintélyt parancsoló példái. Az épületek lítést érdemel még Hammuda pasáé,Ötvösök Körzete és a Sidi Juszef me- nagy részét nemrégiben renoválták, a a Harmal és a Sidi Mahrez.csetje közelében található Suk el Hafsia-negyedet például teljes egészé-Berka, ahol hímzõmesterek mûhelyei ben felújították. Az óváros legkiemel- A népsûrûség, az egészségtelenmûködnek. Az értékes szõnyegekkel kedõbb alkotása az az-Zaytuna-mecset életkörülmények és a mûemlékne-foglalkozó Suk el Leffa mellett maga- (Olajfa-mecset), melyet Obaid Abd gyedeket fokozatosan elárasztó vidékisodik a Kelet palotája, mely egy tu- Allah Ibn Habbab omajjád uralkodó népesség komoly veszélyt jelent azristaereklyékkel teli, hatalmas bazár. emelt 732-ben, késõbb az Aghlabidák amúgy is romló állapotú medinaiEmlítést érdemel még a bõrdíszmû- átépítették. A törökök új dekorációval örökségre. 1970-ben széles körû res-üzletekbõl álló Suk Sekkajin; a Suk látták el az imatermet, helyrehozták a taurációs program kezdõdött, hogy ael Blaghjia, vagyis a Papucsok Kerü- tetõzetet, és egy hét boltívbõl álló, medina megõrizhesse eredeti értéke-lete; a használt cikkeket kínáló Suk dupla galériával gazdagították. 1894- it, hiszen a tuniszi óváros számtalandes Femmes és a rézmûveseket tö- ben a franciák renoválták a 44 méter épületével, mecsetével, rezidenciájá-mörítõ Suk en Nahas. magas minaretet. Tunisz legnagyobb val, bazárával és hagyományos lakó- házával az iszlám világ egyik legrepre- A legtekintélyesebb az Abu Zakari- zentatívabb képviselõje.ya által 1680 körül alapított Suk ech 231

ALGÉRIA TASSILI N’AJJER juk közöttük a bõvizû folyók lakóit, NEMZETI PARK a vízilovakat és a krokodilokat is. Felvétel idõpontja: 1982 ♦ Besorolása: K (I) (III) T (II) (III) Hogyan lehetséges, hogy valaha nyüzsgõ élet folyt ott, ahol mára nemB olygónk nem holmi humuszból, növényzetnek és számtalan állatfaj- maradt más, mint sivatag? A geoló- homokból, kõbõl és vízbõl gyúrt nak adott otthont. gusok, mint a földtörténeti korok ku-massza, ami tehetetlenül lebeg az tatói, igyekeztek választ találni erre aûrben, s amelyen csak az élõlények Néhány ezer évvel ezelõtt a térség kérdésre: a Tassili annak a gyûrûnekrendelkeznek a mozgás képességével. klímája elég kedvezõ volt ahhoz, a részét képezi, mely a Hoggar pre-Épp ellenkezõleg: Földünk szerfölött hogy olyan élõvilág alakulhasson ki, kambriumi kristálymasszívumát veszidinamikus képzõdmény, melynek mely alapvetõen megegyezett a kelet- körül. Tassili magasföldet jelent, ésátalakulása emberi léptékkel mérve afrikai szavannák ma ismert fauná- valóban, ez a terület két fennsíkbólugyan meglehetõsen lassú, ám óriási jával és flórájával. A hajdanán itt élt áll: a külsõ Tassiliból és a belsõ Tassi-csodákra képes. emberek barlangfestményeken örö- liból, melyeket egy mély bevágás kítették meg a környezetükben élõ választ el egymástól. Mindkét fenn- A földfelszín változásaira az egyik állatvilágot. Ezek a rajzok felbecsül- sík átlagos tengerszint feletti magas-legjobb példa az Észak-Afrika döntõ hetetlen értékû természeti kataló- sága 1500 és 1800 méter között mo-részét elfoglaló Szahara. E kietlen, gusként szolgálnak az utókor számá- zog, de van egy vulkáni rétegekkelforró, esõt csak elvétve látó terület a ra. A rajzokon felismerhetõk az an- fedett terület, az Adrar-masszívum,Tassili N’Ajjerben talált barlangrajzok tilopok különbözõ fajtái, a strucc, az mely eléri a 2158 métert. A fennsí-tanúsága szerint egykoron burjánzó oroszlán és a leopárd, de megtalál- kon széltében-hosszában észreve- hetõk a néhai folyóvizek tevékeny- ségének nyomai. Mi több, ha az ûr- hajósok által használt szuperérzékeny kamerával fényképezzük a tájat, a talaj felszínét borító homokréteg csodála- tos módon eltûnik, és szemünk elé tárul a bonyolult föld alatti vízháló- zat. A körülmények tehát a jelenlegi- tõl merõben eltérõek voltak, ezzel magyarázható az egykori sokszínû élõvilág. Az utolsó jégkorszak – melynek Afrikában a pluviális idõszak felelt meg – végéhez közeledve a klíma egyre szárazabbra fordult, és bár a növényzet nagyobb része eltûnt, né- hány fajnak egyes helyeken a meg- felelõ környezeti tényezõk biztosí- tották a fennmaradását. Feltétlenül említést érdemel a Cup- ressus dupreziana fajhoz tartozó ezer- éves ciprusok története, melyek a Tamrithoz közeli három völgyben találtak menedéket, de az egyre nö- vekvõ szárazság következtében el- vesztették szaporodási képességüket. Ami a faunát illeti, élményszámba megy olyan gerinceseket találni, me- lyek képesek voltak alkalmazkodni a Tassili zord viszonyaihoz.232

TASSILI N’AJJER NEMZETI PARK o◊ A terület egyik különleges emlõse vatagot a világon egyedülállóvá te- A mintegy 3000 négyzetkilométernyia sörényes juh (Ammotragus Lervia), szi, mégis különleges „barlangfest- területen fekvõ nemzeti park természetesmely a szaharai szigethegységek rit- mény-gyûjteménye”. egységet képez a Tassili-masszívum többikasága. Sajnos napjainkra eredeti élõ- részével, mely kb. 72 000 km2-t foglal el.helyeirõl csaknem kipusztult – az EGY NAGY ÉS MÁIG Képünkön a homokkõ-oszlopokból állóegyre szárazabb éghajlati viszonyok-hoz tudott ugyan alkalmazkodni –, BEFEJEZETLEN FELFEDEZÉS úgynevezett kõerdõk, balra pedig asorsát vadászata pecsételte meg. nemzeti park jellegzetes homokkõ- Egy francia tiszt volt az elsõ európai, Bár a természeti környezet komoly aki a század elején megcsodálhatta a masszívumai láthatók.figyelmet érdemel, a Tassili N’Ajjer Tassili N’Ajjer barlangjainak falán lévõlegdrágább kincse, mely e kietlen si- festményeket. A felfedezés híre Henri 233

ALGÉRIALhote régész fülébe is eljutott, aki amit a neolit mûvészet eme csodájá- alak díszít, vagy akár ugyanazon a1933-ban a helyszínre utazott felmér- ról tudunk, alapjában véve Lhote mun- sziklán több, különbözõ korból szár-ni a leletek jelentõségét. A második kájának köszönhetõ. mazó, egymásra festett figura látható.világháború okozta kényszerszünetután 1956-ban folytatta a Tassili N’Ajjer Jelenleg több mint tízezer Tassili-i A leggyakrabban használt színeket,sziklarajzainak feltárását; a munkában sziklafestményt rekonstruáltak, pedig vagyis a sötétvöröset, a bíbort, a zöl-ezúttal közremûködött több mûvész a kanyonok és egyéb félreesõ helyek det és a fehéret vas-oxidból, cink-is, akik közel 800 festményt tanulmá- nagy részét mindeddig még nem tár- oxidból, valamint kaolinból állítottáknyoztak és másoltak le. ták fel, így számuk valószínûleg a már elõ, míg a feketét közvetlenül szén- ismertek többszörösére tehetõ. bõl vagy esetleg égetett csontból nyer- Lhote a feltárás során elkövetett ték. A festékanyagot akkoriban ter-néhány hibát is: nedves szivaccsal tö- A mûvek mérete igen széles skálán mészetes anyagokkal, tejjel, mézzelrölte le a festményekre rakódott por- mozog: a néhány centiméteres mini- és tojásfehérjével tették kenhetõvé.réteget, hogy a másolatok hûen tük- atúráktól a hét métert is meghaladórözzék az eredeti színeket; a Tassili gigantikus figurákig terjed. Alkotóik Tassili a barlangfestményei révénN’Ajjert a folyók fennsíkjaként fordí- – akik ezt a szabadtéri múzeumot lét- vált világhírûvé, de nem ezek az egye-totta, miközben az Ajjer szó egy no- rehozták – bizonyos helyeket elõny- düli emlékek, amik az õsi idõkbõlmád törzs neve, melynek tagjai nap- ben részesítettek, miáltal hatalmas ránk maradtak. Felfedezték emberijainkban is ezen a környéken vándo- területeket járhatunk be úgy, hogy települések nyomait is: jó néhányrolnak. Mindennek ellenére tény, hogy egyetlen festményre sem akadunk. kerámiatárgy, gabonaõrléshez hasz- Másutt egészen kis felületet sok száz nált kõeszköz, sírkõ, halotti emlék-234

TASSILI N’AJJER NEMZETI PARK o◊ A Tassili N’Ajjer barlangjaiban felfede- zett sziklarajzokon a hajdanán élt emberek örökítették meg környezetüket. Ezek bizonyítják, hogy a Szahara területe egykoron burjánzó növényzet- nek és számtalan állatnak adott otthont. A túloldalon az archaikus vagy „kerek fejek” idõszakából, a jobb oldalon a marhatartás vagy pásztorkodó állattartás korszakából származó barlangrajzok láthatók.mû és számtalan egyéb használati teszik az akkori ökoszisztémák rész- vonultat fel fehér színû, furcsa öltö-tárgy került napvilágra. letes rekonstruálását, és élethûen tár- zetekben. ják elénk a tízezer évvel ezelõtt élt A régészeknek sikerült kronológiai állatfajok alakját. A következõ állomás a marhatar-sorrendbe állítaniuk a feltárt leleteket tás vagy pásztorkodó állattartás kora,és a festményeket, de tanulmányozá- A második nagyobb szakaszt az ami a neolitikum idejére esik, és azsuk még tart napjainkban is. archaikus, szakmai zsargonnal: a „ke- ábrázolt figurák számát tekintve két- rek fejek” idõszakának nevezzük, ide- ségkívül a leggazdagabb. A 7000 év- A legrégebbi idõk barlangrajzai je a kora neolitikumnak felel meg, vel ezelõtt kezdõdött és az idõszámí-misztikus vadászelemeket ábrázol- kezdete i.e. 6000-re tehetõ. Mester- tás elõtti második évezred közepéignak. Mûvészettörténeti jelentõségük mûvei közül némelyik egészen talá- tartó periódus lenyûgözõ hitelessé-mellett természetrajzi szempontból is nyos, erõsen stilizált emberalakokat gû háziállat-rajzolatairól ismerhetõalapvetõ fontosságúak, mert lehetõvé fel. Jóval késõbb, i.e. 1200 körül, tehát már a vaskorban vette kezdetét a ló- tartás idõszaka. Többször elõforduló jelenet a stilizált szekeret húzó vág- tató ló, máskor emberalakok ülnek az állat hátán. Az alkotások ezekben az idõkben jutottak az absztrakció legmagasabb fokára; az emberalak olyan jelképes formát ölt, hogy végül egyszerû háromszög képében jelenik meg, a fej szerepét pedig a felsõ ol- dalából kiinduló keskeny nyúlvány tölti be. Az utolsó periódus, a dromedár- szakasz a keresztény kor kezdeté- tõl datálódik. Nyilvánvalónak tûnik, hogy a ló felváltását a tevével az egy- re nagyobb szárazság indokolta, mely ezeket a valamikor termékeny földeket mára roppant sivataggá vál- toztatta. 235

MAROKKÓ KSAR AÏT BEN-HADDOU-BAN Felvétel idõpontja: 1987 ♦ Besorolása: K (IV) (V)T alán mert több évszázados álmát zet alakú, központi udvar köré szerve- sosem zavarta meg a civilizáció zõdik, melyet négy magas szárny zárzaja, az Aït Ben-Haddou-i ksar háborí- közre, a sarkokon ugyanennyi õrto-tatlanul áll a Magas-Atlasz déli lejtõjén, ronnyal. Esetenként kapcsolódhatnakmint a jellegzetes dél-marokkói vályog- hozzá melléképületek is, ezeket egyépítészet legkiválóbb alkotása, egyesít- másik udvar köré helyezik el.ve a tipikus arab lakóház szerkezetéta szubszaharai Afrika õsi technikáival. A kasba legtöbbször egy falusi gaz- daság központja: az alsó szint mezõ- Marokkó déli része különleges vi- gazdasági célokat szolgál, az emelete-dék: a föld szikkadt, esõt csak elvétve ket lakja a birtokos család, a mellék-lát, a szél hordja a homokot, ami a épületekben pedig a földmûveseketSzahara közelségét jelzi. Ám mögöt- szállásolják el. Mások valóságos erõ-te ott emelkedik az Atlasz, melynek dök, melyek akár egy kisebb településnégyezer méteres hófödte hegyei méreteit is elérhetik. Ezek általában azbõvizû folyókat táplálnak. A hosszú, adott környék helyi hatalmának szék-kanyargós folyóvölgyek oázisaibanpálmafák és kertek zöldellnek. Vala-ha népes városok álltak itt, mint a mi-tikus Sijilmassa, ahonnan karavánoksora indult a sivatag felé, hogy ke-reskedjen Afrika aranyban és elefánt-csontban bõvelkedõ királyságaival.A KASBA helyeként funkcionálnak. Olykor cso- A HADDOU-I KSAR portosan is elõfordulhatnak, egészA vályogépítkezés széles körben el- erõdítmény-települést alkotva. Nevük Az Aït Ben-Haddou-i ksar, melynekterjedt ezen a vidéken, ahol alig akadt ez esetben ksar – többes számban eredete valószínûleg a 17. század ele-kõ vagy fa. A különbözõ épülettípu- ksur –, fal veszi körül õket, melyen jére nyúlik vissza, egy szokványossok közül elsõsorban a módosabbak belül egyrészt lakások sorakoznak (a dél-marokkói település az Atlasz lá-lakta lakóház fordul elõ, mely berberül legfényûzõbbek homlokzatát általá- bánál. Nevében az aït és a ben ber-a tighremt, arabul a dâr vagy kasba ban vályogból készült bonyolult geo- berül is, arabul is azt jelenti: „valaki-nevet kapta. A Drâa és a Dadés folyók metriai alakzatok díszítik), másrészt nek a fia” –, s a haddou nevû berbervölgye hemzseg ezektõl az építmé- különbözõ középületek; mecsetek, törzsre utal. Odajutni csak kisebbnyektõl, bár alapanyaguk természeté- közös istállók és magtárak. kaland árán lehet, ami magába foglalbõl adódóan némelyük mára igencsakdüledezik. Az épületegyüttes egy négy-236

KSAR AÏT BEN-HADDOU-BAN ◊egy ló- vagy teveháton történõ átke- A ksar központját hat erõdítmény- A ksar egy közösségi épületegyüttes,lést is a Mellah-folyón. Talán az el- szerû kasba képezi, felvonultatva a melyet a sarkain tornyokkal megerõsítettszigeteltség az oka, hogy az ottani la- vályogépítészet legszélesebb skáláját,kosság száma az utóbbi idõben drasz- s bemutatva egy tipikus, mértani mo- fal vesz körül. Méretük eltérõ; vannaktikusan csökkent. tívumokból álló, bonyolult díszítést, szerények, mások kisebb városi erõdít- amit kötéllel, illetve üszökkel formá- ményt alkotnak; tornyaik felsõ részét Egy tornyokkal szegélyezett kapun zott téglák ügyes kombinációjával a nyers téglába formázott különbözõát juthatunk a falakon belülre. A hoztak létre. E különleges együttest alakzatok díszítik. Az Aït Ben-Haddou„város” legmagasabb pontja egy aga- jó állapotának köszönhetõen a tér- a legjelentõsebb ksar az Ounila-folyódir, vagyis megerõsített magtár, me- ség legnevezetesebbjeként tartjáklyet egy dombra építettek; ennek tö- számon. völgyében.vében terül el Aït Ben-Haddou. 237

MAURITÁNIA A SZAHARA SIVATAGA ARGUIN-HOMOKPAD A park határai majdnem tökéletes NEMZETI PARK téglalap-formát alkotnak, melynek észak–déli oldalai nagyjából 200 ki- Felvétel idõpontja: 1989 ♦ Besorolása: T (II) (IV) ♦ Területe: 1 200 000 ha lométer, kelet–nyugati szélei pedig kb. 80 km hosszúak. Északi végpontjaA z Arguin-homokpadot a nyugati örökítette meg híressé vált festmé- a Minou-fok (mely ugyanazon a szé- felfedezõk közül elsõként Nuno nyén, a Medúza tutaján, mely méltán lességi körön található, mint a Blanc-Tristão portugál hajós említi 1443-ban. tekinthetõ a romantikus festészet fok), míg délen a Timiris-fokig terjed.A sekély tengervíz igencsak megne- egyik alapmûvének. A park három jól elkülöníthetõ tér-hezítette errefelé a hajózást, sõt a gya- séget foglal magában: a hozzávetõ-kori hajótörések miatt a környéket va- A tragikus hajótörés okán gyorsan legesen 600 000 hektáros szárazföldilóságos fekete legenda övezte. elterjedt az Arguin-homokpad híre, zónát; a parti zónát, melyhez tartozik különösen a spanyol és francia kutatók szép számú sziget is, közülük legna- gyobb a 30 000 hektáros Tidra; végül Az egyik szerencsétlenül járt hajó érdeklõdését keltette fel. Különleges a tengeri zónát, melynek sekély vizea Medúza nevû francia fregatt volt, állatvilágát Morales Agacino és R. de – csak némelyütt mélyebb öt méter-melyen 1816-ban Schamaltz kormány- Naurois vette számba századunk hat- nél – hihetetlen gazdagságú élõvilág-zó és kísérete utazott. A hajó a Tidra- vanas éveiben. nak ad otthont.sziget magasságában zátonyra futott.A kormányzónak egy mentõcsónakon Az Arguin-homokpad nemzeti A szárazföldi területet harmad-,sikerült eljutnia a Timiris-fokig, de parkját 1976-ban hozták létre egy illetve negyedkori homoksivatag al-emberei nagy részét jóval északabb- 1 200 000 hektáros területen, mely- kotja, ahol évente átlagosan alig 30-ra vetette partra a víz. Az éhségtõl és bõl 1 173 000 hektár az 1982-es ram- 40 mm esõ esik.szomjúságtól gyötört tengerészek há- sari egyezmény alapján felkerült anyattatásait évekkel késõbb Géricault nemzetközi jelentõségû élõhelyek A fõként szaharai fajokból álló nö- listájára. vényzet kialakulásában mediterrán hatások is közrejátszottak. A cserjék közül említést érdemel az akácia (Aca- cia tortilis); a zuchunfa (Balanites aegyptiaca), melynek ehetõ termése olajos magvakat rej; valamint a balzsa- mos kutyatej és az eszpartófû (Lepta- denia spartum). Arguin sivatagának legérdekesebb lakója a dorkász gazella (Gazella dor- cas). Termete kicsi – marmagassága nem haladja meg a hatvan centimé- tert, súlya a huszonöt kilogrammot –, szõrzetének színezete igen változatos: a nyakán és a hátán fahéjszínû, olda- lán vöröses csíkok húzódnak, fara fe- hér, a farka pedig fekete. Lírát formá- zó, közepes méretû szarva gyûrûsen csavart. Ezt a fajt, mely valaha széles területeket népesített be Nyugat-Sza- harában, a huszadik század közepé- tõl a kihalás veszélye fenyegeti. Meg- maradt példányainak többsége Argu- inban, fõként Tidra szigetén él. A homoktenger rejtekhelyet nyújt néhány ragadozónak is, mint a test-238

ARGUIN-HOMOKPAD NEMZETI PARK o A nemzeti park szárazföldi szektora AZ ÓCEÁN AJÁNDÉKA ken leülepednek, ahová a legtöbb a Szahara sivataga, ahol az évi élõlény képtelen eljutni. A tenger- csapadék átlagosan 30-40 mm. Az alacsony vízszintnek köszönhetõ- áramlatok hatására azonban idõn- A vidék egyik jellegzetes növénye en a partot szigetek kísérik. A legna- ként felkavarodnak ezek a tápanyag- az akácia. Balra: egy óriásrák gyobb a Tidra, ahonnan paleolit kori ok, s ilyenkor hihetetlen gyorsasággal a mangróvék között, a park eszközök és kezdetleges agyagedé- alakulnak ki termékeny biológiai öve- tengerparti szakaszán. nyek maradványai kerültek elõ. Né- zetek. hány ilyen tárgy sírfeliratokat tartal-méreteihez képest aránytalanul nagy maz, ami arra enged következtetni, Ez a jelenség megfigyelhetõ az Ar-fülekkel rendelkezõ sivatagi rókának hogy a szigetet az odalátogató nomád guin-homokpad térségében is, ahol a(Fennecus zerda), az afrikai vadmacs- népek temetõként használták. Ezt lát- Mexikói-öböl irányából érkezõ áram-kának (Felis silvestris lybica), a ho- szik alátámasztani a tidra szó jelentése latok jóvoltából rengeteg a plankton,moki macskának (F. margarita), és a is: „a lelkek nyughelye”. A délre talál- és emiatt számtalan halraj tanyázik.csak alkalmanként felbukkanó sávos ható szigetecskék a Touffat, a Chedidd Az itteni halászok leggyakoribb zsák-hiénának (Hyaena hyaena). és a Rguibel Tidra, míg északra fek- mányát a pérhal-félék (Mugil monodi, szik a Kioane, a Chikchit és az Arguin. M. auratus, M. cephalus, M. saliens) A part menti dûnék különleges ve- Utóbbi, melyrõl a homokpadot elne- jelentik. A halakat a partról hálókkalgetációja valamivel több vizet igényel, vezték, a 15. és a 18. század között fogják, mikor azok – dagály idején –mint a sivatagi növényzet. Sziksó- az arany- és a rabszolga-kereskede- a szárazföld irányába úsznak.füvek (Salicornia senegalensis), bal- lem egyik bázisa volt.lagófüvek (Salsola baryosma) és Az óceáni áramlatok kedvezõensóballák (Suaeda fructiosa) küzde- A mély vizû óceánok általában ke- hatnak a tengermelléki zónára. Ittnek a homokbuckák meghódításáért, vesebb élõlényt tudnak eltartani, mint egyrészt a Zostera noltii, a Cymodeaamiben a gyakori hurrikánok akadá- a sekélyebb, part menti vizek, ugyanis nodosa és a Halodule wrightii elne-lyozzák õket. a táplálkozáshoz szükséges szerves, vezésû vízivirágok képeznek sûrû nö- illetve ásványi anyagok a tengerfené- vényzetet, másfelõl egy 3100 hektá- ros rétség is kialakult, melyet egy 239

MAURITÁNIAAz atlanti migrációs útvonalat választó költözõ madár. A langyos téli klí- lacrocorax africanus, P. carbo), a csér hétmillió vándormadár harmada az májú Arguin-homokpadot választó (Sterna), és három sirályfaj (Larus Arguin-homokpadon tölti a telet. észak- és közép-európai vándormada- genei, L. fuscus és L. ridibundus) is. Képünkön egy partfutó-raj. rak száma évrõl évre eléri a kétmillió példányt, ami a nyugat-afrikai parto- A park leghíresebb költözõ madarakétéltû pázsitfûféle, az Avicennia afri- kon telelõ állomány harminc száza- valószínûleg a rózsás flamingó (Phoe-cana ural. lékát teszi ki. nicopterus ruber). Rajta kívül benépe- síti telente rengeteg iszaplakó madár Arguin vizeinek és partvidékének bi- Az itt fészkelõk közül a legjelentõ- is a part menti területeket; közülükológiai gazdagsága hatalmas madár- sebb a rózsás pelikán (Pelecanus ono- kiemelhetjük a parti lilét (Charadriusrajok megjelenését eredményezte, így crotalus) és a kanalasgém (Platalea hiaticula), a sarki partfutót (Calidrisez a környék az Atlanti-óceán partjá- leucorodia). Szintén jellemzõ madár canutus), a piroslábú cankót (Tringanak egyik oázisa lett. 249 fajt regiszt- a sárgacsõrû gólya (Ibis ibis), az afri- totanus) és az elegáns külsejû kis godátráltak, melybõl 108 fészkelõ faj, a többi kai, valamint a nagy kárókatona (Pha- (Limosa lapponica).240

ARGUIN-HOMOKPAD NEMZETI PARK o Arguin vizeinek kedves lakói a örökséggé nyilvánított területhez, de A minden évben itt fészkelõ fajok közülkülönféle tengeri teknõsök. Négy ve- bizonyos szempontból kivételes bio- legjelentõsebb számban a pelikánokszélyeztetett faj rakja le itt rendszere- lógiai jelentõséggel bír: otthont ad egy képviseltetik magukat. Képünkön:sen tojásait: a kérgesteknõs (Dermo- száz példányból álló barátfóka-koló- táplálkozó fióka.chelys coriacea), az ál-cserepes tek- niának (Monachus monachus), melynõs (Caretta caretta), a levesteknõs egyedülálló az egész világon. Ez a hogy ma már a barátfóka az öt legve-(Chelonia mydas) és a cserepes tek- fókafaj a melegebb vizeket kedveli, szélyeztetettebb emlõs egyike. A fajnõs (Eretmochelys imbricata). kisebb csoportokban elõfordul a fennmaradására talán az egyetlen reá- Földközi-tengeren és a Szenegálig ter- lis esélyt az Arguin-homokpad jelenti, Az Arguin-homokpad Nemzeti jedõ nyugat-afrikai partszakaszon. A ahol tenyésztési céllal rendszeresenParkjához egy 200 hektáros rezervá- szabad élõhelyek szûkülése és a túl- befognak néhány állatot, s az utódo-tum is kapcsolódik, mely a Blanc-fok zott mértékû halászat következtében kat aztán más-más partszakaszon sza-csücskében helyezkedik el. Ez a rész számuk olyannyira megfogyatkozott, badon engedik.ugyan nem tartozik szorosan a világ- 241

MALI A BANDIAGARA- MEREDÉLY Felvétel idõpontja: 1989 ♦ Besorolása: K (V) T (III)♦ Területe: kb. 400 000 haA dogon Afrika egyik legismertebb kon, vagy – az erózió miatt – a sza- jából font kötelek segítségével eresz- etnikuma. Gazdag animista kul- kadék mélyén felgyülemlett kövek kednek alá, majd ugyanilyen módontúrája hosszú ideje a kutatási lehetõ- tetején. A koko akár Dogonföld köz- kerülnek helyükre az elhunyt földiségek tárháza az antropológusok szá- pontjának is nevezhetõ. Az idõk fo- maradványai és a kegytárgyak, me-mára. A Bandiagara-meredély szikla- lyamán a dogonok védõpajzsául szol- lyek elkísérik a halottat végsõ lakhe-falainak védelmében e kultúra eredeti gált, amikor a Szahara déli része felé lyére.formájában maradt fenn. A meredély terjeszkedõ iszlámtól ez a büszke nép– e csodálatos felszíni képzõdmény – veszélyeztetni látta szabadságát és A dogonok szerint az összes em-körül elhelyezkedõ dogon települések kultúráját. beri alkotás egy-egy mítoszból ered,a szubszaharai Afrika õsi hitvilágának ezért falvaik minden egyes darabká-bámulatos manifesztumai. Mind szer- A MENEKÜLTEK ja jelentést hordoz, az õsi hiedelmekkezetükben, mind sajátos építészeti formai megnyilvánulása.stílusukban tükrözik ezt a hiedelmek- Hatvan évvel ezelõtt Marcel Griaulekel teli, bonyolult világot. fedezte fel az antropológia számára a mesés dogon kultúrát. Munkáit Lent terül el a homokos talajú, vége- késõbb ugyan kiegészítették, felül-láthatatlan szavanna, a kebel, melyen el- múlni azonban sohasem tudták. Ak-szórtan vastag törzsû majomkenyérfák koriban a dogonok már mintegyés köpcös akáciák terebélyesednek. nyolcszáz éve a meredély környékénFent a napégette fennsík: a bika. A sza- éltek, miután a muzulmánok elûztékvannák és a fennsík közötti, ötszáz õket régi lakóhelyükrõl. A dogonokméteres magasságot is elérõ, meredek érkezése elõtt a hely a tellemek ott-szakadék a koko. Közel kétszázötven hona volt, kiknek neve dogon nyel-dogon település található ezen a há- ven szó szerint azt jelenti: „itt találtukrom területen. Legsûrûbben a mere- õket”. Errõl a néprõl csupán annyitdélyen épültek, a sziklás hegyoldala- tudunk, hogy igen alacsony termetû- ek voltak, vadászatból és gyûjtöge- tésbõl éltek, s õsidõktõl fogva ismer- ték a fémeket. Agyagkunyhóik ma is láthatók a meredély hasadékaiban, ahová csak kötélhágcsóval lehet eljutni. A dogo- nok temetkezési helyként használják ezeket, ami igazi erõpróbává teszi a gyászszertartásokat. A fiatalok a sza- kadék tetejérõl majomkenyérfa rost-242

A BANDIAGARA-MEREDÉLY o◊ Az égisten, az egyetlen és minden- KÉNYES EGYENSÚLY A világörökséggé nyilvánított terület többható Amma teremtette a földet egyet- mint 350 000 hektárt foglal el, ahollen marék agyagból, majd feleségévé Ez a hitvilág, mely számtalan variációt közel 250 dogon település található,tette, s egyesülésükbõl megszületett foglal magában, és meglepõ átfedé- melyek többsége a Bandiagara-Ogo, a sakál. (A dogonok törzsi totem- seket mutat a mezopotámiai míto- meredélyen helyezkedik el.állata a sakál.) Amma késõbb embert szokkal, a dogonok életének minden Képünkön Kani-Kombole mecsete,is akart a földre, ezért a vízbõl meg- területén megnyilvánul. A falvak alap- melynek stílusa elüt a helyi építészetiteremtette az õsatyát, a páros lelkû rajza a törzs õsatyjának alakját idézi: hagyományoktól.Nommót, majd különválasztotta Nom- fejét a toguna – magyarul „a szó há-mó férfi és nõi személyiségét, így za” – jelképezi, ami a közügyek meg- 243biztosítva az emberiség szaporodását. vitatására szolgál. Az építményt nyolc

MALI– esetenként faragással díszített – fa- ma kerül rá, majd a nyolcadik év vé- Az õsatya mellkasa a gina, egypózna tartja, vízszintes tetõzete vas- gén – láthatjuk, hogy ez a dogonok nagy, kétemeletes családi ház, melyentagon felhordott kölesszalmából áll. mágikus száma – az egészet lebont- nincsenek ablakok, csak két ajtó, vala-Minden esztendõben újabb réteg szal- ják, és újrakezdik az építkezést. mint egy sor nyílás, amiket az egymást követõ generációkat szimbolizáló szobrocskák díszítenek. A kezeknek az asszonyok házai felelnek meg, ahol a menstruációs idõszakot töltik. A település közepe az õsatya törzsét jelképezi; itt egyszintes kunyhók ta- lálhatók, melyek ajtajára és ablakaira a dogon mitológia témáit feldolgozó dombormûveket faragnak. A kuny- hók körül négyszögletes vagy kör alakú magtárak sorakoznak, melyek A meredély (koko), lábánál terül el a kebel, az akáciákkal és majomkenyér- fákkal tûzdelt síkság (fent). Lent: a meredély alján elhelyezkedõ Kani-Kombole település. 245. oldal, fent: a Dogonföld nyugati határát képezõ Niger folyó; faházak és faeszközök Djugibombóban (lent).244

A BANDIAGARA-MEREDÉLY o◊szigorú nemi elkülönülésre utalnak: roppant kényes egyensúlyban él,a nagyobb magtárak a férfiaké, a ki- mely az elkövetkezendõ esztendõk-sebbek a nõké. Építõanyagként kizá- ben könnyen felborulhat. A turizmusrólag fát, vályogot, és kisebb mennyi- még gyermekcipõben jár ugyan, deségben szalmába bugyolált köveket a terület egyre ismertebbé válása éshasználnak. a mali kormány lehetséges deviza- forrásokat kutató politikája arra en- A dogon gazdaság kezdetleges ged következtetni, hogy hamarosanföldmûvelésre épül, igyekezve kihasz- látogatók tömegei árasztják el a kör-nálni a jórészt teljesen kiszikkadt föld nyéket.nyújtotta összes lehetõséget, neve-zetesen még a meredély árnyékát is, A dogon kultúra törékeny ereklyé-ott ugyanis nagyobb a talaj nedves- jének, mely fennmaradását elszigetelt-ségtartalma. Azonban az évek óta tar- ségének köszönheti, szembe kell te-tó szárazság, ami az egész szubsza- hát néznie – ha nem is teljes eltûné-harai régiót sújtja, komoly veszélyt sének lehetõségével, de – egy lénye-jelent a tradicionális életformára, ges részének esetleges elvesztésével.riasztó hatását elhagyott települések E visszafordíthatatlannak tûnõ folya-jelzik. matot csak hathatós védelmi intézke- dések és saját belsõ ereje által lesz Valójában a dogon nép, akárcsak képes megállítani.a Föld több más animista kultúrája, 245

KÖZÉP-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG MANOVO-GOUNDA ST. FLORIS NEMZETI PARK Felvétel idõpontja: 1988 ♦ Besorolása: T (II) (IV) ♦ Területe: 1 740 000 haA Közép-afrikai Köztársaság észa- A Bongo-hegységbe jó néhány szo- halmozódott szerves anyagok és az ki csücskében a Bongo-hegység ros ékelõdik, összeköttetést biztosítva elöregedõ bozótok táplálnak.(1368 m) lejtõitõl Csád és Szudán ha- a hegyek és az északra nyíló, dimbes-táráig nyúlik Nyugat- és Közép-Afri- dombos vidék között, melynek vas- AZ ORVVADÁSZOK PUSZTÍTÁSAIka legnagyobb védett szavannája, a ércekben bõvelkedõ talaja szívesenManovo-Gounda St. Floris Nemzeti fogadja a lezúduló folyók vizét. Az A St. Floris szinte a teljes közép-afri-Park. északi zónát a Bahr Aouk és a Bahr kai faunát felvonultatja, él itt – sok Kameur medencéje képezi. E mély- más faj mellett – afrikai daru, generuk, E rezervátum története a harmin- földet a folyók áradása miatt gyakran jaribu és antilop is. A féktelen orvva-cas évekig nyúlik vissza. Elsõként egy elönti a víz. Mély, ártéri talaja bõvel- dászat hihetetlen károkat okozott a13 000 hektárnyi térséget nyilvánítot- kedik nyersanyagokban. vadállományban, a népesebb vadállat-tak természetvédelmi területté 1933-ban Ubangui-Chari Nemzeti Park Manovo-Gounda St. Floris belsõ te-néven. Többszöri bõvítést követõ- rületeit magányos fákkal tûzdelt, fü-en 1979-ben vált védetté a jelenlegi ves szavanna foglalja el, melynek1 740 000 hektáros terület, a mai Ma- három különbözõ típusa az egyesnovo-Gounda St. Floris Nemzeti Park. területek jellemzõ cserjeféleségérõl kapta a nevét. A legnagyobb terüle-A HEGYSÉGTÕL AZ ÁRTEREKIG teken a Terminalia laxiflora és az Isoberlinia nõ, ritkábban fordul elõ aManovo-Gounda St. Floris déli részét Combretum nevû sûrû bozótos. A szá-a Bongo-hegység homokos dombo- raz évszakban a szavannán gyakortarulatai alkotják, melyeket számos tûz söpör végig, melyet a talajban fel-szurdok és hegyszoros szabdal fel.A Bongóban öt – északra tartó – fo-lyó fakad: a Manovo, a Gounda ésmellékfolyója, a Gora, a Vakaga vala-mint az Oundjia. Mindegyik a BahrAoukba torkollik. Utóbbi folyó ter-mészetes határát alkotja a NemzetiParknak, egyúttal választóvonalat húza Közép-afrikai Köztársaság és Csádközött.246

MANOVO-GOUNDA ST. FLORIS NEMZETI PARK ocsoportokat a park régi határaira szorít- ként szolgálva a kiszáradt szavanná- Ez a szavanna Közép-Afrika legnagyobbva vissza. A legveszélyeztetettebb faj ban, életteret biztosítva egy sor élõ- nemzeti parkja. Számos állatfaj lakja,a zsiráf (Giraffa camelopardalis), az lénynek, többek között a nílusi kro-afrikai elefánt (Loxodonta africana), kodilnak (Crocodylus niloticus). mint például az afrikai elefánt, melynekmely 1981 és 1984 között egyedeinek állománya az utóbbi idõben riasztóanháromnegyedét elvesztette, és a kes- A manovói szavanna egyik lakója,kenyszájú orrszarvú (Diceros bicornis), a vöröshomlokú gazella (Gazella megcsappant.melybõl mára alig tíz példány akad. rufifrons) délebbre már nem fordul elõ, elterjedt ragadozó a leopárd (Pan- A folyók vonalát – különösen a thera pardus), a gepárd (Acinonyx ju-Goundáét – sûrû erdõsáv szegélyezi, batus), és elõfordul a hiénakutya (Ly-a száraz évszakban valóságos oázis- caon pictus) is. 247

ETIÓPIAGONDAR FASZIL GHEBBI kézre került. Róma újabb sikertelen kísérletet tett az abesszin egyház visz- ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEI szacsatolására. Felvétel idõpontja: 1979 ♦ Besorolása: K (II) (III) Az 1607-tõl uralmon lévõ Socinius négus a portugál jezsuiták tanácsáraA régi abesszin fõváros, Faszil Zague-dinasztia lépett színre, õket a betiltotta a kopt szertartásokat, és a Ghebbi nevét legendák övezik. harcos Salomonidák követték, akik katolicizmust hivatalos vallássá emel-Építészetére – melyben a barokk és az azért nevezték így magukat, mert – a te. Fegyveres lázadás tört ki, minekindoarab stílusjegyek egyaránt felfe- Királyok Könyvére hivatkozva – azt leverése után a négus 1626-ban hû-dezhetõk – a legnagyobb hatást azok állították, hogy Salamon király és Sába ségesküt tett a pápának. Újabb felke-a portugál jezsuita misszionáriusok királynõje frigyébõl származnak. lés vette kezdetét, mely az elõzõ sor-gyakorolták, akik meghonosították a Tény, hogy a több mint kétszáz négus sára jutott, de Socinius a lemondásamész, a homok és a tégla használa- (császár), akik Abesszíniát kormá- elõtt (1632) kihirdette a vallásszabad-tát. Ezzel megalapozták a Gondar-stí- nyozták – címeik többek közt a Kirá- ságot. Fia, Fászilidász, aki 1667-ig bir-lusnak nevezett építészeti irányzatot. lyok Királya, Isten Választottja, Júdea tokolta a trónt, kiûzte a jezsuitákat. Oroszlánja –, a legendás Sába király- Szakított az etióp császárok nomád szo- Hérodotoszra hivatkozva Plinius nõjétõl számítják dinasztiájukat. Ezek kásával, akik az év minden szakábanazt állította, hogy a Kék-Nílus – mely az uralkodók állandó harcban álltak máshol rendezték be udvartartásukat,a Gondartól délre fekvõ Tana-tóból az északi és nyugati iszlám népek- és Gondart – ahol apja várkastélytered – régen a keleti és nyugati etió- kel, az északnyugati pogányokkal, emelt – nevezte ki fõvárosnak, melypok közti határt jelezte. Az Etiópia megfosztották hatalmuktól a helyi ki- ekkor kapta a Faszil Ghebbi nevet.elnevezés egy görög kifejezésbõl szár- rályokat, és a leigázott népeket ke-mazik, melynek jelentése „az égett ar- resztény hitre térítették. AZ INDOARAB „BAROKK”cok földje”, az abesszin pedig egyolyan dél-arábiai nép arab neve, akik Fennmaradtak olyan 13. századi Gondar egy bazalttömbre épült aza Vörös-tengeren keresztül érkeztek dokumentumok, melyekben a pápa ország északnyugati részén. Az Amha-Etiópia északi részére. Az abesszine- azt kérte az etióp négustól, hogy aka- rita-dinasztia által a 15. század elejénken az afrikai és az európai külsõd- dályozza meg a keresztény és a kopt alapított város idõvel mozgalmas val-leges jegyek egyaránt megjelentek: eredetû abesszin egyház szétszaka- lási központtá vált. Védelmét meg-sötét bõrük és göndör hajuk mellett dását. Az etióp vallás monofizita ta- könnyítette földrajzi helyzete, mivelarcuk az európaira jellemzõ vonásokat nai – melyek az eretnek Eutükhészen hegyes-völgyes vidék közepén, 2200tükrözött. A sémi nyelvet és a szótag- keresztül az alexandriai kultúrához méteres magasságban fekszik. Jóté-írást õk honosították meg a térségben. kapcsolódnak – tagadják a Szenthá- kony klímáján kívül elõnyére vált az romság Krisztusban való egyesülését, is, hogy négy fontos kereskedelmi út-VALLÁSI HÁBORÚK csak Krisztus isteni természetét isme- vonal keresztezte. Elszigeteltsége az rik el. 1329-ben XXII. János pápa do- ország keleti részétõl és Szudán közel-Az ország a 4. században felvette a minikánus és ferences szerzetesekbõl sége azonban kedvezõtlenül hatott akopt kereszténységet. Az Akszum-di- álló missziót küldött Amda Sión csá- fejlõdésére. Minthogy Etiópiát az isz-nasztiát, mely az 1. századtól rendez- szár birodalmába. lám bástyái vették körül, a négusokkedett be Akszumban, a 10. század csak a helyi törzsek kárára tudtak ter-végén muzulmán törzsek fosztották A 14. század kezdetén Etiópiát mu- jeszkedni. Ennek következtébenmeg hatalmától. A 13. században a zulmán seregek szállták meg, majd rendszeresen intrikák, árulások és fel- véres háború árán 1542-ben portugál kelések ingatták meg az etióp trónt. Faszil Ghebbi városát, mely Afri- kában példa nélküli kulturális fejlõ- désen ment keresztül, 900 méter Fászilidász várkastélyának egy részlete: az elsõ épület a könyvtár, mögötte a kancellária.248



ETIÓPIA Faszil Ghebbi városa portugál jezsuiták és arab elemek keveredése képezi, lemzõ jegyeket viselt. A portugáláltal meghonosított technológiával épült, amit Indiából származó mészégetési misszionáriusok is építkeztek a Tana- technikák gazdagítanak. Az eklektikus tó északi és déli oldalán; a város kö- akik megismertették az etiópokkal a összképet tehát három komponens zelében például tüneményes remete-mészégetést, valamint a homok és a tégla alkotja: az arab hagyományok, a je- lak található.használatát az építészetben. Fászilidász zsuitáknak köszönhetõ barokk, végül volt az, aki kormányszékhelyet alapított az indiai, amelyet a Goából érkezett Fászilidász várkastélya, melyet utó- építõmesterek hoztak magukkal. dai még vagy száz éven át bõvítgettek, itt, korábban ugyanis az uralkodók James Bruce, brit felfedezõ 1790-ben a Gondar-stílus csúcspontja. A négy- minden évszakban máshová költöztek. megjelent Utazások a Nílus forrásvi- szög alaprajzú központi szárny min-Fászilidász császár kastélya (251. oldal), dékén címû könyvében leírja, amint den sarkán egy-egy õrtorony nyúlik az abesszinek „ámulva figyelik, ahogy a magasba, melyeket kis kupolák fed- és lovának sírja. (jobbra fent). az általuk eddig sosem használt kõ- nek. Fia, I. János (1667–1682), aki ki- Balra: Jaszusz császár 1682 és 1706 bõl és mészbõl hatalmas kolostor ûzte az utolsó katolikusokat is, egy épül”. kancelláriával és egy könyvtárral gaz- között épített várkastélya. dagította apja kastélyát. Szintén az õ A HATALOM JELKÉPE idejébõl származik a gyönyörû falfest-hosszú fal veszi körül, 12 kapuval és ményeket felvonultató Szent Antal-két híddal. Minden kastélyára, temp- Faszil Ghebbi elsõ palotája, melyet kápolna.lomára, kolostorára, középületére és Socinius emeltetett a Gorgora-„félszi-lakóházára egy markáns stílus nyomta geten”, már érett Gondar-stílusra jel- I. Jánost a misztikus, mûvészi hajla-rá a bélyegét, amelyet Gondar nevé- mokkal megáldott Nagy Jaszusz négusvel azonosítanak. (1682–1706) követte a trónon, akit saját E stílus alapját a portugál misszio-náriusok által meghonosított eljárások250