Világörökség

A Canaima Nemzeti Park három- CANAIMA NEMZETI PARK o millió hektáros területét a botanikaiendemizmusokkal borított tepuik (balra) 351 és a magasfennsíkokról alázuhanó látványos vízesések teszik híressé. Jobbra: a Chinak merúnak vagy Aponwaonak nevezett vízesés.tében nem kényszerült olyan hosz-szú genetikai elszigeteltségre, mint anövények, ám a tepuik csúcsán élõmadár alfajok sokasága így is meg-lepõ. Az ornitológusok is arra számíta-nak, hogy a kevéssé feltárt, sûrû õs-erdõ kutatása során hamarosan új vál-tozatokat találnak. Jelenleg bõségesenfordul elõ a paka (Cuniculus paca),és a létezõ legnagyobb rágcsáló, acapibara (Hydrochoerus hydrochae-ris); a sûrû erdõ jellemzõ állata a pe-kári (Pecari tajacu) vagy a sötét libé-riás feltûnõ tapír (Tapirus terrestris),melynek furcsa ormánya az elefántormányára emlékeztet. Canaima öt,kihalófélben lévõ emlõs menedéke:a hangyászsün (Myrmecophaga tri-dactyla), az óriástatu (Priodontes gi-ganteus), az óriásvidra (Pteronurabrasiliensis), a jaguár (Panthera onca),amelybõl egy nõstényt találtak a köly-keivel az Ördög-hegy tetején, s azocelot (Felis pardalis), a legszebbszõrméjû ragadozó. Két nagyméretû kígyó, az óriáskí-gyó (Boa constrictor) és az anakonda(Eunectes maurinus), olyan mérgeskígyókkal osztoznak a területen, minta korallkígyó (Micrurus lemniscatus),az Újvilág legnagyobb és legmérge-sebb kígyója, a néma csörgõkígyó(Lachesis muta), valamint a borzasztócsörgõkígyó (Crotalus durissus). Ezekaz állatok mind azzal a nagyszámúrágcsálóval és kétéltûvel táplálkoz-nak, melyek a természet eme csodá-jában, a Canaima Nemzeti Parkbanélnek.

ECUADOR GALÁPAGOS NEMZETI PARK Felvétel idõpontja: 1978 ♦ Besorolása: T(I) (II) (III) (IV) ♦ Területe: 7 800 haA Dél-Amerika nyugati partjaitól tömegével támasztotta alá állításait – la-, a Santa Cruz-, a Fernandina-, a mintegy ezer kilométerre fekvõ csupán húsz évvel késõbb, 1859-ben San Salvador- és a San Cristóbal-szi-vulkanikus eredetû szigetcsoportot látott napvilágot híres mûve, A fajok get –, melyeket az Egyenlítõ szel ket-Tomás de Berlanga fedezte fel 1535- eredete. Az új természetfelfogás nagy té. A Csendes-óceánból vulkánki-ben. Ekkoriban még tömegesen él- felzúdulást keltett az istenhívõ világ- törések során kiemelkedett szigetektek itt óriásteknõsök, így róluk ne- ban, ám rövid idõn belül a tudósok felszíne megszilárdult lávaréteg, avezték el a szigeteket (galápago spa- többsége elfogadta téziseit. Darwin nagyobbakon vulkanikus hegységeknyolul teknõst jelent). A kopár szi- megteremtette a természet megközelí- magasodnak. A tengerparton az óce-getvilág sokáig csupán a hajósok pi- tésének, megértésének új alapjait, Ga- áni tevékenység meredek partszaka-henõhelyéül szolgált. 1832-ben Ecu- lápagos neve pedig mindörökre ösz- szokat, sziklazátonyokat hozott létre.ador fennhatósága alá került. szeforrt a zseniális természettudóséval s az evolúció elméletével. A szigetek éghajlatát és élõvilá- Az 1835. év fordulópontot jelentett gát a tengeráramlatok határozzáka szigetcsoport történetében. Partjainál EGY KÜLÖNÖS SZIGETVILÁG meg. Júniustól novemberig partjaitkikötött a Beagle nevû kétárbocos, a hideg dél-egyenlítõi áramlat éri. Ezfedélzetén Robert Fitz Roy kapitány- A Galápagos-szigetek 19 szigetet fog- az áramlat a perui tengerparti-, anyal és Charles Darwinnal. Az ifjú ter- lal magában – legnagyobb az Isabe- Humboldt- és a magas sótartalmúmészettudós föld körüli útján olyan perui óceáni-áramlat kombináció-csontvázakra, fosszíliákra bukkant,melyek ma élõ állatokhoz hasonlatos,ám jóval nagyobb fajok kihalását bi-zonyították. A Galápagos-szigetekenegymással rokonságban álló pinty- ésteknõsfajokat fedezett fel, melyek adél-amerikai kontinensrõl odakerültközös õstõl származtak, és az idõkfolyamán a különbözõ szigeteken el-térõ módon fejlõdtek. A Galápagosontapasztaltak vezették Darwint a néhányévvel késõbb már megfogalmazódottevolúció és természetes szelekció el-méletének felismeréséhez. Ennek lé-nyege, hogy generációk hosszú soránkeresztül az élõlények fokozatosanváltozva alkalmazkodnak életkörül-ményeikhez. Hosszas munkát követõ-en – ami alatt Darwin bizonyítékok352

GALÁPAGOS NEMZETI PARK ojából alakul ki. Ez a hideg évszak Decembertõl májusig a meleg El Ni- A tengeri leguánok teste remekül alkal-ideje, amit az ecuadoriak garúának ño áramlat mossa a szigetvilág partjait, mazkodott az úszáshoz. A légzõszervük-neveznek, mivel a magas sótartalmú mely a Panamai-öbölben keletkezik, höz kapcsolódó mirigyeikben felhalmoz-(34,5-35%) vizek átlaghõmérséklete és az északkeleti passzátszelek hajt- zák a sófelesleget, amit az orrlyukaikonnem haladja meg a 22 fokot, és a ják északról dél felé. Ezt az áramlatotszárazföldön is jelentõsen csökken a 29 fok maximális hõmérsékletû, ala- bocsátanak ki.a hõmérséklet. csony sótartalmú meleg felszíni vizek jellemzik. Ez az idõszak a meleg vagy dó szigetekre. Ezért gazdag a madár- Fõként augusztus és szeptember esõs évszak, ilyenkor esik a legtöbb és hüllõfaunája, sok tengeri emlõs élhónapokban érezteti jelenlétét a szi- csapadék, fõként a hegyvidékeken. itt, ám a szárazföldi emlõsöket csupángetvilág tengeri környezetében a gyors két csoport képviseli, míg kétéltûfolyású egyenlítõi-ellenáramlat, amely A tengeráramlatok tehát lehetõvé egyáltalán nincs a szigeteken.a dél-egyenlítõinek az ellenfolyása. teszik a különbözõ biogeográfiai ré-Ökológiai jelentõsége nyilvánvaló, giókból származó fajok szárazföldi és Amikor ezek a fajok megérkeztekmivel megközelítõleg kétszáz méter tengeri együttélését. az új, szigeti ökoszisztémába, elfog-vastag, magas sótartalmú, hideg fel- lalták szokásos ökológiai „fülkéiket”,színi vizeket jelent; ezeknek köszön- Az élõvilág a dél-amerikai konti- de számos hely üresen maradt. Ez le-hetõ a tengeri élet gazdagsága. nensrõl repülve, úszva vagy fatörzsön sodródva jutott az óceánban árválko- 353

ECUADORAz óriásteknõsök akár a száz kilogram-mot is elérhetik, páncéljuk több mint egy méteres. A százéves kort is megélõteknõsöknek minden szigeten más alfaja él, melyek páncélja az adott körülmé- nyekhez idomult. Mára a kihalás veszélye fenyegeti õket. Lent: egy szárazföldi leguán.hetõvé tette további fajok kialakulását, zóna található, ahol néhány kaktusz- ENDEMIZMUSOKígy az egyes fajok diverzifikálódtak féle él együtt a nedvesebb területekreés elfoglalták az üres helyeket. Ez a jellemzõ örökzöld növényekkel. Ezt A Galápagos-szigetek faunáját azspecializáció, és az, hogy az ökoszisz- a növényközösséget a tizenöt méter endemizmusok nagy gazdagsága jel-témát csak néhány elszigetelt állat- és magasra is megnövõ Pisonia florbun- lemzi, melyek közül sok kizárólagnövényfaj alkotja, nagyon sérülékeny- da nevû faj jellemzi. egyetlen szigeten honos.nyé teszi, és bármely külsõ hatás be-láthatatlan következményekkel járhat. A vulkáni kúpok lejtõit örökzöld A szárazföldi emlõsök szegényesen növényzet borítja (az ún. zöld sáv), a vannak reprezentálva. Csak denevé-NÖVÉNYVILÁG Scalesia és a Miconia, számos moha, rek (Lasiurus brachyotis és Lasiurus gomba, zuzmó és májmoha, valamint cinereus) és hat egérfaj él itt, az Ory-A növényeket a tengeráramlatok és a kúszónövények, látványos orchideák zomys és Nesoryzomys genusokból.passzátszelek sodorták a szigetekre. és broméliák társaságában.A tengerparti sávot mangrove-erdõk A tengeri emlõsöket az úszólábú-borítják, a homokos és meredek par- A Pampa foglalja el a Galápagos- ak közül két oroszlánfóka faj (Arcto-toktól száz méter magasságig húzódik szigetek legmagasabb részeit, mely- cephalus australis, Zalophus califor-a „kopár tengerparti sáv” – a sziget- nek jellemzõ növényei a páfrányok nianus) képviseli, vizeit ámbrás cetektenger egyik legnagyobb kiterjedésû és a pázsitfûfélék. (Physeter catodon) és több delfinfajrésze –, melynek jellemzõ növénye lakja.a kaktusz- és szentjánoskenyérfélék. A szigeteken legnagyobb számban A nagyobb szigeteken, száz és két- madarak élnek. A pingvinek legtöbbszáz méter magasságban egy átmeneti faja az Antarktisz lakója, néhány fel- húzódik a mérsékelt égövi területek-354 re, ám az Egyenlítõ vidékén egyedül a galápagosi pingvin (Sheniscus men- diculus) él, melynek jelenléte való- színûleg a szigeteket körülölelõ hi- deg tengeráramlatoknak köszönhetõ. A csököttszárnyú kormorán (Nannop- terum harrisi) bizonyára repülve ér- kezett a szigetekre, ám az idõk folya- mán – ellenségei nem lévén – elvesz- tette röpképességét, szárnya harmadát sem éri el annak, amelyre szüksége lenne a repüléshez. A tengeri ma- darak közül csak itt honos még egy

GALÁPAGOS NEMZETI PARK o mánya volt, így számuk minimálisra csökkent, nyolc alfajukat közvetlenül a kipusztulás veszélye fenyegeti. A tengeri leguánt (Amblyrhynchus cristatus) – az egyetlen gyíkfajt, ami tengervízben él – hét alfaj képviseli, amelyek méretükben és színezetükben különböznek egymástól. A két száraz- földi leguánfaj (Conolophus pallidus és a C. subsristatus) kis kolóniákban él, párzás idején a hímek egy területet védelmeznek.albatroszfaj (Diomedea rorata) és két lecsap rá. Él még itt gém (Butorides EGY MEGÕRZENDÕ PARADICSOMsirályfaj (Creagrus furcatus, Larus fu- sundevalli), ölyv (Buteo galapagoen-liginosus). sis), gerle (Zenaida galapagoensis), A térség élõvilága évezredekig zavar- légykapó (Myarchus magnirostris), talanul, elszigetelten fejlõdött, s az A szárazföldi madarak között is sok fecske (Progne modesta) és négy ku- adaptív radiációnak köszönhetõen aendemikus faj akad. Legjelentõsebbek kuve-faj (Nesomimus). világon egyedülálló életközösségeketa Darwin-pintyek, melyeknek négy eredményezett. Az ember megérke-nembe (Geospiza, Platyspiza, Camar- A hüllõk között olyan, a világon zése végzetes volt erre a törékenyhinchus és Certhidea) tartozó tizen- egyedülálló fajok fordulnak elõ, mint ökoszisztémára. Kalózok és bálnava-három fajuk alakult ki. Nagyságuk, a híres szárazföldi elefántteknõs dászok teknõsök ezreit hurcolták elszínük közel egyforma, csõrük alakja (Geochelone elephantopus), amit ti- eleven konzervként. A legártalmasabbazonban a táplálék jellegéhez ido- zenegy alfaj képvisel. A száz kilo- a háziállatok – mint a kecske, házimult. Így vannak hosszú, vékony csõ- grammos súlyt is elérõ, százéves kort macska – behozatala volt, amelyekrû fajok, melyek csõrükkel beérnek a is megélõ matuzsálemek páncélzata idõközben elvadulva napjainkra szintevirág kelyhébe, s vannak széles, erõs környezetüknek megfelelõen formá- kipusztították az endemikus fajokat.csõrûek, melyek magvakat tudnak fel- lódott, így minden szigeten más alfajtörni. A harkály Darwin-pinty csõre él. Sajnos a vadászok kedvelt zsák- A Santa Cruz-szigeten 1964-ben ala-nem eléggé alkalmazkodott a fák pították a Charles Darwin Biológiaikérge alatti rovarlárvák eléréséhez, így Állomást, mely a nemzeti parkbanmegtanult eszközt használni; vékony folyó tudományos kutatások köz-gallyal – melyet még méretre is tud pontja.törni – piszkálja ki eledelét. A pompásfregattmadár (Fregata magnificens)szabályos rablótámadásokat hajt vég-re. Addig üldözi a zsákmányát haza-felé cipelõ madarat, míg az kiejti acsõrébõl táplálékát, s a fregattmadár Jobbra lent: A hím fregattmadár udvar-láskor hatalmasra fújja vörös begyét, így csalogatja magához a nõstényt. Fent: aSan Bartolomé-sziget szikláján oroszlán- fókák napoznak. 355

PERU MACHU PICCHU Felvétel idõpontja: 1983 ♦ Besorolása: K (I) (III) T (II) (III) ♦ Területe: 32 596 haM achu Picchu (Régi Csúcs) romjai- határolt nyereg peremére. A hegyek ban is lenyûgözõ maradványai lábánál húzódó völgy mélyén folyikmég sok titkot tartogatnak a huszadik az inkák által Nap-folyónak, Wilkaszázad emberének. A spanyol hódítók Mayo-nak nevezet Urubamba. A tele-beszámolói – mint Juan Larreáé 1542- pülésnek a Huayna Picchu növényzetbõl – az évszázadok során lassan a borította, zöld csúcsa adott árnyékot.feledés homályába vesztek. Larrea A sziklás, kopár teraszokon termesz-feljegyzése szerint az indiánok a he- tették a városlakók a megélhetésük-gyek között fekvõ, hatalmas városról höz szükséges burgonyát és kukoricát.meséltek, ahol a Napot és a Holdat A környéken a páratartalom viszony-imádó harcias nõk, a mitikus amazo- lag magas, az éghajlat enyhe.nok éltek. A hely nehéz megközelíthetõsége Az elfeledett inka várost a Yale Egye- lehetett az oka – lapos kövekbõl ösz-tem professzora, Hiram Bingham fe- szerótt, meredeken kanyargó út vezetdezte fel. Bingham 1908 óta a legen- fel a romokig –, amiért a településdás település, a Cuzco elfoglalása után évszázadokra feledésbe merült. Ezalapított új inka fõváros, Vilcabamba azonban felvet egy máig megvála-után kutatott. A hagyomány szerint szolatlan kérdést is: hogyan kerültekmintegy 15 000, a spanyolok elõl me- a helyszínre a hatalmas kõtömbök –nekülõ indián telepedett ott le. némelyikük súlya meghaladja a fél tonnát. Valószínûtlennek tûnik, hogy 1911 júniusában újabb expedícióra építõmunkások hada húzta volna felkerült sor, ez alkalommal a Yale Egye- õket liánkötelek és görgõk segítsé-tem és a National Geographic Society gével. A romoktól valamivel többközös szervezésében, a perui kormány mint egy kilométerre találtak ugyantámogatásával – utóbbi a teherhordó- egy kõbányát, ám a régészeti leletekkat biztosította. A spanyolok elõl me- tanúsága szerint a köveket több mintnekülõ hajdani inkák nyomdokait és 30 kilométerrõl szállították az épít-Melchor Artega indián öszvérhajcsár kezéshez. Machu Picchu másik nagyútmutatását követve jutott el az expe- rejtélye a víz, hiszen azt is a völgybõldíció – nem kevés nehézség árán – kellett valahogyan feljuttatni a ma-Machu Picchu romjaihoz. gasba.LENYÛGÖZÕ ÉS ELÉRHETETLEN Ahhoz a legkisebb kétség sem fér, hogy a város igen fontos településeUrubamba tartományban, az Andok volt az inka birodalomnak, bár azkeleti lejtõin, 2430 méteres magasság- máig sem bizonyított, hogy ez lettban állnak Machu Picchu romjai. Az 1911-ben felfedezett Fellegvár, A város valóban lélegzetelállítóan mögötte az Huayna-Picchu heggyel.szép helyre épült, 5000 méteres he-gyek közé, egy meredek szakadékkal356

MACHU PICCHU o◊ 357

PERUvolna a legendás Vilcabamba. Való- SZERTARTÁSI KÖZPONT ÉS ERÕD kat Inti, az inka mitológia legfõbbszínûnek tartják, hogy szertartási köz- istene, a Nap tiszteletére. A szertartá-pont szerepét töltötte be, ahol királyi Az épületmaradványokat öt méter ma- sokat valószínûleg a téli és nyári nap-vérbõl származó, elõkelõ személyek gas, egy méter vastag fal övezi, mely forduló idején tartották, amit az épü-éltek. Egy másik feltételezés szerint – erõdítmény jelleget kölcsönöz a tele- letek tájolása is igazol. A Háromabla-melyre az ad alapot, hogy 160 kiásott pülésnek. A mûemlékegyüttest több kos templom középpontjában lévõcsontváz közül 150 nõi volt – a vá- mint kétszáz különbözõ építmény és követ például csak a téli napfordulórost szinte kizárólag nõk, a Napszüzek mintegy száz lépcsõsor alkotja, me- idején világította meg a beszûrõdõlakták, s velük néhány õr. A legújabb lyeket gyakran magából a sziklából fénysugár.elmélet viszont azt tartja, hogy a vá- vájtak ki.ros katonai erõdítményként védelmi A fennmaradt építmények közülcélokat szolgált. Közel háromezer lépcsõt számlál az kiemelkedik a Királyi Palota, a Her- út, ami felvezet a városba, bejáratát cegnõi Palota, a patkó alakú Nap-to- A régészek a város alapításának egy meredek szikla csúcsára épült, rony és az elõkelõk lakónegyede.idõpontját illetõen sem értenek egyet. impozáns õrtorony védte, uralva azBingham úgy gondolta, Machu Picchu alatta elterülõ Urubamba folyó völ- A város legmagasabb részén emel-jelentette a késõbbi nagy Inka Biro- gyét. Falait mesterien megmunkált kedik a napvizsgáló. Ez a négy terasz-dalom kezdetét. Mások azt állítják, szikladarabok alkotják, a köveket ból álló csillagászati obszervatóriumhogy a város már az inkák érkezése olyan gondosan faragták ki, hogy sok egyetlen nagy gránittömbben végzõ-elõtt létezett, és lakói az Amazonas helyen egy kés pengéje sem férne kö- dik, melynek tetején egy négyszög-vidékérõl származó indián törzsek zéjük. A bástyának két trapéz alakú letes hasábot (Nap-követ) faragtak ki.voltak. Amikor az inkák meghódítot- ablaka van, s tizennyolc különbözõ Az õsi inka hagyományok szerint eták, papokat, csillagászokat és szü- méretû fülkébõl áll. kõ „megkötötte a napot”. A közvetle-zeket vittek oda. Egy harmadik felté- nül a sziklából kivésett napórához,telezés szerint viszont, amikor Pizarro Mellette terül el a Szertartási tér, ahol vagy Intihuatanához hatvan, a gránit-legyõzte az inkákat, a várost az élet- három építmény maradványai lát- tömbbe vájt lépcsõfok vezet fel.ben maradt harcosok alapították. hatók: a Nagytemplom, a Fõtemplom (Háromablakos templom) – mely há- Építészeti szempontból ki kell emel- Egy dolog azonban bizonyos, rom, kelet felé nézõ, jellegzetes abla- nünk a nagyszerû várostervezést, melyMachu Picchu õsi romvárosa Dél- káról kapta nevét – és a papok háza. tökéletesen alkalmazkodik és illeszke-Amerika egyik legnagyobb épségben A Nap-templomokban, melyeket min- dik a terep adottságaihoz, szabályta-fennmaradt és leglátványosabb lelet- den bizonnyal a Nap lányai õriztek, lanságaihoz. Az utcákat és teraszokategyüttese az Inka Birodalom korából. végezték az ember- és állatáldozato- töltések és rézsûk segítségével alakí- tották ki a természetes mélyedések-358

MACHU PICCHU o◊ Machu Picchu romjai 2430 méter település védelmét szolgáló katonák- méteres, fagyos hegycsúcsokig több magas, csodálatos hegyvidéki tájon ból állhatott. növényzeti zóna követi egymást. Ezek emelkednek. A fotó az Urubamba folyó közül fontossága miatt kiemelkedikmély völgyét és az azt körülvevõ hegyeket Machu Picchu környékén több más a hegyvidéki esõerdõk övezete. Ezen mutatja. A 358. oldalon, fent: egy inka építészeti emlék is található, így az ulcumano-, cédrus- és babérfákkondorkeselyû kõ-ábrázolása az egykori például az egyik közeli csúcsról bal- alkotta sûrû erdõfoltokkal borítottváros börtönében; ezen hajtották végre a konszerûen kihajló Huayna Picchu; hegyvidéki tájon írták le Peruban elõ- foglyok kivégzését. Lent: az élõ sziklába vagy Choquesuysuy, Runca Racay, Inti ször (1965-ben) a pápaszemes-med- Pata, Puyutu Marca, Sayacmarca, Wi- vét (Tremarctos ornatus), amely a vájt Intihuatana vagy Napóra. ñay Wayna, Huarmiwayunca, Waylla szeme körüli, szemüveghez hasonla- Bamba, Chachabamba, Puyupatamar- tos, fehér gyûrûrõl kapta nevét. Ez abõl, egyenetlenségekbõl és lejtõkbõl. ka, Inkaraqay és Sayacmarka, melye- medvefaj a fákon készít fészket és ki-Figyelemre méltó az építõkövek mes- ket keskeny, kövezett utak kötnek zárólag Venezuela, Peru, Kolumbia ésteri megmunkálása: összeilleszté- össze egymással. Chile magasabb fekvésû õserdeibensükhöz semmiféle kötõanyagot nem honos. Az alpaka a helybéliek egyikhasználtak, mégis tökéletesen stabi- AZ ÕSERDÕSZÉL legfontosabb haszonállata, melyneklak maradtak. A többi inka település- még a trágyáját is felhasználják tüze-hez hasonlóan a város egy felsõ és Machu Picchu felbecsülhetetlen kultu- lõként. Színpompás orchideák többegy alsó részre oszlott, a kettõt tágas rális értéke mellett nem kevésbé fon- száz faja õshonos a vidéken.tér választotta el egymástól. A tago- tos 32 000 hektárnyi védett természetilódás részeként a mezõgazdasági zó- környezete. A helyiek ezt a régiót Õs- Machu Picchu páratlan természetinát is elkülönítették a lakónegyedtõl. erdõszélnek (Ceja de Selva) nevezik. környezete, meredek szakadékai,A megközelítõleg ezer fõt számláló zöld sziklaormai és mély szurdokvöl-lakosság papokból, napszüzekbõl, Az Urubamba folyó völgyétõl kezd- gyei megsokszorozzák e bámulatratisztviselõkbõl, földmûvesekbõl és a ve, ahol a növényzet gyakorlatilag méltó építészeti teljesítmény varázsát. amazóniai trópusi esõerdõ, az 5000 359

BRAZÍLIA OLINDA TÖRTÉNELMI KÖZPONTJA Felvétel idõpontja: 1982 ♦ Besorolása: K (II) (IV)Az Atlanti-óceán partján, idillikus A RAGYOGÁS ÉVSZÁZADAkörnyezetben fekvõ Olinda – melymára gyakorlatilag egybeépült Reci- Olinda a cukorkereskedelemnekfével, Pernambuco szövetségi állam köszönhetõen indult fejlõdésnek. Aszékhelyével – egykor a Nordeste város hamarosan Brazília akkori leg-(északkeleti régió) kultúrájának böl- fõbb pénzforrása, a cukor jelképévécsõje volt. A várost Duarte Coelho vált – e portéka ára az idõ tájt azPereira alapította, aki 1535-ben kö- aranyéval vetekedett. Közben az ó-tött ki a partvidéken, hogy itt állítsa hazából megérkeztek az elsõ szerze-fel kormányzósága központját. (A tesek, akik kolostorokat és kerteketkormányzóságok a portugál korona építettek.által adományozott hatalmas, örök-lõdõ birtokok voltak a gyarmatosítás A település alaprajza jól tükrözi aelsõ két évtizedében, amelyek kiter- szándékot, hogy a lehetõ legrövi-jedésüket és rangjukat tekintve a mai debb úton kössék össze a fontosabbtartományoknak feleltek meg.) épületeket: a templomot, a börtönt, a püspöki palotát és a kolostorokat. A hagyomány szerint Pereira el- A mostani közterek ekkor még temp-küldte az egyik tengerészt, hogy ke- lomudvarok vagy útkeresztezõdésekressen városalapításra alkalmas he- voltak.lyet, s amikor az megpillantotta azóceán partján magasodó dombot, így A fejlõdés bámulatos volt, a jólétkiáltott fel: „Oh linda!” – ami annyit mindenki portáján beköszöntött – atesz: „Ó, milyen szép!” Bár erõsen rabszolgákat kivéve. Olinda a 17. szá-megkérdõjelezhetõ ez az etimológia, zad elejére az Újvilág egyik leggaz-valami igazság mindenképpen lehet dagabb városává emelkedett, s aza történetben, hiszen a hely ma is ha- óriási vagyonokból egymás után épül-sonló elragadtatásra készteti az elsõ tek a templomok, a fényûzõ palotákalkalommal idelátogatókat. és a hatalmas házak. A település egy tengerre nézõ domb- A buja növényzet a trópusi fény alatt,ra épült, ami megkönnyítette védelmét. pálmafáival és gyümölcsfáival zöldHiába állt azonban az Atlanti-óceánpartján, Olinda közvetlen környéke lepelbe burkolja a város épületeit; ilyen anem alkalmas kikötõ létesítésére – bár jobbra látható Karmeliták temploma,Recife közelsége miatt alapítói ennek míg a város szélén az óceán kékjenem tulajdonítottak különösebb jelen-tõséget. egészíti ki az 1535-ben alapított koloniá- lis város természeti keretét.360

OLINDA TÖRTÉNELMI KÖZPONTJA ◊ 361

BRAZÍLIAIRIGYELT CSEMEGEOlinda a cukornak köszönhette fel- szerepébe, ötvösmûhelyeibõl párat- folyamán emelt paloták enyhe roman-virágzását, ám „fekete korszakát” is. lan mûkincsek kerültek ki: szokatlan tikus vagy neoklasszikus stílust tük-Hollandia meg akarta szerezni a cukor- aprólékossággal kidolgozott szószé- röznek, melyek inkább összhangbankereskedelem monopóliumát, melynek kek, oltárok, szentségtartók és egyéb voltak az Európában divatos irányza-egy részét a Nyugat-Indiai Társaság oltárdíszek. Ekkor készültek a töké- tokkal. A város egyik legszebb részerévén már ellenõrzése alatt tartotta. letes kivitelezésû karzatok és szob- az Amparo-utca, eredeti formájában1630-ban, semmibe véve a gyarmati rok is, melyek a fafaragók páratlan helyreállított, stukkódíszítéses, fara-tulajdonokról aláírt egyezményeket, mesterségbeli tudásáról tanúskodtak. gott kapujú, tizennyolcadik századicsapatai elfoglalták a várost. Gyõzel- házaival. Olinda azonban, mint a leg-mük alkalmából emlékérmeket bocsá- Az épületekben a gyarmati (koloniá- több gyarmati város, az egyházi épí-tottak ki, számos dokumentum, fest- lis) barokk szinte mindenütt jelen van. tészet terén emelkedett ki igazán.mények és térképek sokasága örökí- A harangtornyok és homlokzatok meg-tette meg a dicsõ eseményt. A kikötõ lehetõsen visszafogottak, építészet és A mai Szent Benedek-templom éshiánya azonban végzetesnek bizo- természet harmonikus egységet alkot. kolostor (Mosteiro e Igreja da Sãonyult: a hollandok a következõ évben Vallási és világi jeleneteket ábrázoló, Bento) helyén a bencések már a 15.kivonultak a városból, de elõtte „bú- jellegzetes, kékes tónusú (kék, szür- század végén templomot emeltek.csúzóul” felgyújtották. A nagyszerû ke és fehér színû) csempemozaikok A jelenlegi a tûzvész után épült, majdtemplomok, kolostorok, kúriák és há- borítják a homlokzatokat csakúgy, a 17. század közepén átépítették. Azak mind a lángok martalékává váltak. mint a belsõ tereket. pompás homlokzat Francisco Nunes Soares alkotása. Belül, a kórust tartó A hollandok Recife gyors ütemû fej- A város elsõ polgári épületei – az gránitoszlopokat aranyozott frízeklesztésébe kezdtek, s 1639-ben szék- egyháziakhoz hasonlóan – elpusztul- díszítik. A legszebbek azonban a gaz-helyükké nevezték ki. Olinda környé- tak a holland megszállás idején. A ma dag fafaragások: a szószékek aranyo-kén csupán néhány földmûves ma- látható mûemlékek a 17–19. század- zott faragásai, az ablakkeretek, a szen-radt, akik természetben adóztak a ból valók, és míg a 17–18. századiak tély bejáratának faragásai és a jaca-gyarmatosítóknak. A föld termékeny- barokk stílusúak, addig a 19. századsége közmondásos, és a jezsuiták általmeghonosított korszerû földmûvelésitechnikák, valamint az óvilági növény-fajták adaptálása a helyi klímáhozmeghozta gyümölcsét. Ennek ellenére1632-ben, lázadásuk jeleként, maguka gazdák pusztították el a fákat éskerteket. Amikor a város 1654-ben új-ból a portugál korona fennhatóságaalá került, megkezdõdött a lassú újjá-építés. Olinda azonban már sohasemszerezte vissza régi fényét: a cukor-kereskedelem központja immáronvisszavonhatatlanul Recife volt. Lisz-szabon hiába próbálta befolyásolni azeseményeket: Olindának városi rangotadományozott, hogy püspöki szék-hely lehessen, ám Pernambuco püs-pöke nem volt hajlandó átköltözni.KÉZMÛVESSÉG ÉS ÉPÍTÉSZETAbban az idõben, amikor Olinda márvégképp beletörõdött másodrendû362

OLINDA TÖRTÉNELMI KÖZPONTJA ◊ A képeken a São Bento konvent és templom, az ugyanabból a korból való Nuestra Señora de las Nieves templom belseje és egy – a Santa Ana kápolna falát díszítõ – portugál mozaik látható.randa (paliszander) rácsok. A temp- Az olindai Karmeliták temploma ték újjá. Csodálatosak a szentély fa-lomhoz csatlakozó kolostorban mû- (Igreja do Carmo) volt a rend elsõ ragásai és a kápolna jellegzetes por-ködött 1827–1852 között az ország temploma az országban. Mivel a hol- tugál csempeképei.elsõ jogi fakultása. Az intézményt land inváziót követõen ezt is újjá kel-különösen híres nyomdája avatta szel- lett építeni, az épület nagy része a A FELEDÉS VÁROSAlemi központtá, ahol a kor sok nagy 18. századból származik. Kivétel a tor-gondolkodójának angolul, franciául nyok ión pilaszterekkel összefogott Olinda, elveszítve egykori hírnevét,és spanyolul megjelent írásait fordí- két alsó szintje, a homlokzat szintén az 1800-as évek elejére elfeledett vá-tották portugálra. ión oszlopokkal tagolt földszinti sza- ros lett. Egy partjai elõtt elhajózó uta- kasza és a hajó két oldala a kápolnák zó „nyugodt, kissé vigasztalan város”- A város egyik legmagasabban fek- magasságában – ezek a késõ rene- ként jellemezte a hajdan élénk keres-võ, festõi terén áll a püspöki temp- szánsz stílusú épületrészek még az kedõvárost. Olinda templomainaklom, az Igreja da Sé – ide temették el eredeti templomból valók, a 16–17. virággal befuttatott kerítéseivel ésOlinda püspökeit. Az eredeti épüle- század fordulójáról –, illetve a meg- fehér falaival – békés letargiába süly-tet 1537-ben alapították, majd a tûz- nyújtott szentély és a kápolnák felet- lyedt, egészen a legutóbbi idõkig.vész után többször átalakították. ti karzat, melyek a 17. század máso- Mostanában ugyanis újra felfedeztékUgyanitt található a jezsuiták egykori dik felében épültek. bársonyos fövenyû, napsütésben für-temploma – ma Kegyelem-templom dõ strandjait. A környéken nyaralók– és kollégiuma. Az épületnek a hol- A karmelitákhoz hasonlóan, 1585– épülnek, és számos brazil mûvészland megszállás alatt csak a teteje 1590 közt a ferencesek is e városban választja otthonául. A levegõ és azégett le, így a templom mai formájá- emelték elsõ épületüket, a Szent Fe- idelátogatók elé táruló idilli környe-ban lényegében eredetinek mond- renc-templomot és kolostort (Igreja zet, amely egykoron fellelkesítette aható, és a kisebb újjáépítések ellenére e Convento de São Francisco). A hol- város alapítóit, semmit sem változotta kollégium is sokat megõrzött egy- landok által elpusztított épületet csak az elmúlt négyszáz év során.kori formájából. a 17. század második felében építet- 363

ARGENTÍNA LOS GLACIARES NEMZETI PARK Felvétel idõpontja: 1981 ♦ Besorolása: T (II) (III) ♦ Területe: 445 900 haC erro Torre, Fitz Roy, Argentino, Pe- tömbökbõl kapja. A hó s a jég fehér- vességgel zúdult rá az Argentino-tó rito Moreno-gleccser… Négy olyan sége és az égbolt kékje közötti kont- környéki erdõségekre, fákat tarolt leföldrajzi név, mely bármely természet- raszt a felfedezõ emlékezetébe idéz- és lesöpörte a gleccser útjába kerülõrajongó képzeletét felgyújtja, és halla- te országa zászlajának színeit, s így sziklás oldalakat. Két évvel késõbb atára még a viharokhoz, függõleges jég- nem volt nehéz nevet találnia a ha- gleccser által elszigetelt szektorban afalakhoz szokott, gyakorlott alpinistá- talmas víztömegnek: Argentino-tó. víz a tó többi részéhez képest 40nak is inába száll a bátorsága. Mindezek Késõbb, mintegy a kockázatokat vál- méterrel emelkedett. 1972 márciusá-együtt találhatók meg a Los Glaciares laló topográfus iránti hálaként az ban a jégfalon kékes színben csillo-Nemzeti Parkban, Patagónia – az An- Argentino-tóba ömlõ legszebb glecs- gó hatalmas hasadék nyílt; végül adok hegyláncának utolsó bástyája – csernek a Perito (Technikus) Moreno gleccsernyelv megrepedt, több ton-szívében. Az Andok, bár középsõ sza- nevet adták. na jeget szabadítva fel. Egy 40 méterkaszán veszített magasságából, egy széles, 170 méter magas boltíves alag-jottányit sem engedett ijesztõ vadsá- A Moreno-gleccser 54 kilométer út keletkezett, mely lehetõvé tette agából és bámulatba ejtõ nagyságából. hosszú, átlagos szélessége 4 km. Noha nem a park legnagyobb gleccsere, A nemzeti parkot egy csodálatos mégis ez a legszebb a 60 méter ma-világ, a 14 300 négyzetkilométer alap- gasságot is elérõ impozáns seracsokterületû, ovális alakú, 350 kilométer – azaz jégtûk – miatt. A gleccser nemhosszú, 40 és 70 kilométer közötti szé- épített végmoréna-gátat, mivel a jéglességû patagóniai jégmezõ zárja körül. közvetlenül a tó déli részébe torkol-A jégmezõrõl 47 gleccser ereszkedik lik. 1947-ben történt elõször egy meg-alá, közülük 37 a Csendes-óceán felé, lepõ jelenség: a gleccser a jégtábláka másik tíz olvadéka pedig tavakon, csatornájának magasságában eltorla-majd a Santa Cruz folyón át jut el az At- szolva a tavat, egy természetes gátatlanti-óceánba. Utóbbiak, a Marconi, a hozott létre, mely kettéosztotta a víz-Viedma, a Moyano, az Upsala, az Onel- tömeget, megakadályozva ezzel a délili, a Spegazzini, a Mayo, az Ameghino, rész lefolyását. A vízszint hamarosana Moreno és a Frías alkotják a Los Gla- emelkedni kezdett ebben a szektor-ciares – gleccserek – Nemzeti Parkot. ban, elöntötte a környezõ mezõket, és a házak is víz alá kerültek. NemPERITO MORENO sikerült felrobbantani a jéggátat, vé- gül azonban a vízszintkülönbség kö-Elsõ ízben 1877-ben Francisco More- vetkeztében fellépõ nyomás hatásá-no térképésztechnikus írt le egy nagy ra szivárgások keletkeztek, s ez a jég-tavat, ami a hegylánc lábánál terül el, torlasz áttöréséhez vezetett.s vízutánpótlását az impozáns gleccse-rekrõl közvetlenül a tóba zuhanó jég- Ehhez hasonló történt 1970-ben is. Akkor a jeges ár soha nem látott he-364

LOS GLACIARES NEMZETI PARK oBrazo Rico lefolyását: a hasadékon A nemzeti parkban a hegységi elje- A Glaciares Nemzeti Park hegyvidékétmásodpercenként körülbelül 8000 gesedést illusztráló összes forma és fo- nemcsak a névadó gleccserek, hanemköbméter víz zúdult keresztül – két lyamat felfedezhetõ. A jégmezõ és anapon át. A vízszint kiegyenlítõdése gleccserek mellett az erózió különbözõ számtalan látványos tó is jellemzi.utáni mérések szerint az Argentino- megnyilvánulási formái káprázatos lát-tó valamivel több mint két métert ványt nyújtanak: gleccserteraszokat, ki- szolt sziklák, a barázdált sziklafalak, semelkedett a korábbi magasságához sebb gleccsertavak láncolatát, jégtûket, az összeszûkülõ torkolatok. Jelenlegképest, ami lenyûgözõ szám, ha fi- repedezett jégtáblákat csodálhatunk a park gleccserei – a Perito Morenogyelembe vesszük, hogy a felszíne meg. A víz munkájának eredménye- kivételével – visszavonulóban vannak.1300 négyzetkilométer. ként víznyelõk, búvópatakok, alagutak keletkeznek. A jég mozgása nyomán ERDÕK ÉS PAMPÁK Az Argentino-tóban végzõdik az alakulnak ki a felszíni formák, az oldal-,Upsala-gleccser is, mely 500 km2-nyi közép- és végmorénák, a fehérre csi- A Los Glaciares park az „esõárnyék”-területével a legnagyobb a térségben. hatástól – azaz szárazságtól – szen- 365

ARGENTÍNAved. A jégmezõt tápláló magas hegy- FITZ ROY ÉS CERRO TORRE számtalan hegymászó vágyott, ámcsúcsok visszatartják a csendes-óceáni legtöbbjüknek elérhetetlen álom ma-nedves légtömegeket, így a keleti ré- A Los Glaciares Nemzeti Park legésza- radt csupán.szen az évi csapadékmennyiség nem kibb részén két legendás hegycsúcshaladja meg a 800–1000 mm-t. Az esõ emelkedik: a Fitz Roy és a Cerro Tor- A Fitz Roy „csak” 3380 méter ma-mégis elegendõ a sûrû déli bükk- re, azaz Torony-hegy. A Fitz Roy a gas, ám az utolsó 2000 méter egybe-erdõk (Nothofagus pumilio) megte- Beagle hajó – melyen Darwin körül- függõ, meredek – majdnem teljesenlepedéséhez, melyek a szárazabb he- utazta a Földet – kapitányáról, Robert függõleges – sziklafal. Több sikerte-lyeken antarktiszi nyírekkel vagy más Fitz Royról kapta nevét. len mászási kísérlet után 1951. febru-bükkfajokkal (N. antarctica) kevered- ár 2-án Guido Magnone és Lionel Ter-nek. Az erdõk pampákkal, fátlan sík- Ezeknek a hegyeknek – ahol órán- ray erõfeszítéseit, egy hónapi kitartóságokkal váltakoznak, ahol gyakran ként 200 kilométeres sebességgel fúj harc után a viharokkal és a hurriká-söpörnek végig az erõs szelek. az orkánszerû szél, és a vihar akár 50 nokkal, siker koronázta. Terray így napig is eltarthat – a meghódítására írt errõl: „Egyetlen mászáskor sem éreztem úgy, hogy elfogy a fizikai és pszichikai erõm, egyedül a Fitz Roy- nál. Ennek a hegynek a meghódítása nem jelent új szakaszt az alpinizmus történetében; mindazonáltal talán ez a legnehezebben elérhetõ csúcs, mely- re hegymászók valaha feljutottak.” A Fitz Roytól öt kilométerre dél- nyugatra – a Grande-gleccser által el- választva – emelkedik a Cerro Torre (3128 m). Magassága miatt akár ne- vetséges kiemelkedésnek tûnhetne, azonban vonalai nem hegyre, inkább toronyra emlékeztetnek – egy ijesztõ szikla- és jégoszlop. Egger és Maestri hódította meg 1959 januárjában. Az utóbbi hegymászó, akit „a Dolomitok pókja”-ként ismernek, a következõ- ket jegyezte fel naplójában: „Nem érzem magam boldognak. Mennyi fáradság, mennyi veszély ennek a hegynek a meghódításáért! Nem hagytunk mást a csúcson, mint né- hány lábnyomot a hóban, egy üres dobozt, amellyel a szél játszik, és egy szétfoszlott álmot”. Maestri szavainak megértéséhez tudnunk kell, hogy Eggert, aki a háború utáni egyik leg- jobb alpinista volt, a visszatérés során egy lavina elsodorta. Maestri egyedül tért vissza, összetört lélekkel, lesújtva a tragédiától. Képünkön Patagónia erdeinek jellegzetes fája, a Nothofagus pumilio (balra). Jobbra: a Perito Moreno gleccser.366



ÚJ-ZÉLAND TONGARIRO 1606-ban haladt át azon a szoroson, NEMZETI PARK amely Ausztráliát elválasztja Új-Gui- neától, és amely ma az õ nevét viseli. Felvétel idõpontja: 1990, 1993 ♦ Besorolása: K (VI) T (II) (III) ♦ Területe: 79 000 ha De elsõ alkalommal a holland Abel Tasman pillantotta meg 1642-ben Új-A z Ausztrália délkeleti partjától 150 millió évvel ezelõtt kezdett szét- Zéland partjait, és a brit Cook kapitány mintegy 2200 kilométerre fekvõ töredezni, és egyes darabjai lassan 1769-ben vette fel a kapcsolatot azÚj-Zélandot az Északi- és Déli-sziget, különbözõ irányokba mozdultak el. Északi-sziget õslakóival.valamint az alig több mint 80 km hosz- Dél-Amerika Észak-Amerikához üt-szú Stewart-sziget alkotja. Az Északi- között, India Ázsiához, míg Ausztrá- A Tongariro Nemzeti Park csodá-sziget közepén emelkedõ hegyvo- lia, Új-Zéland és az Antarktisz egy latos szépsége mellett egyedülálló anulat magában foglalja a még aktív blokkban mozogtak 65 millió évvel természet és a népi kultúra összetettRuapehu, Ngauruhoe és Tongariro ezelõtti szétválásukig. A közös eredet kapcsolata miatt is. A park területé-vulkánokat. Ez a csodálatos szépségû ad magyarázatot arra, hogy ezeknek nek lakói az Arawa kenu mitikus fõ-és meglepõ történetû táj alkotja a a régióknak a növényvilága szinte nöke, Ngatoriorangi leszármazottai-Tongariro Nemzeti Park magját. teljesen megegyezik Dél-Amerika fló- nak tekintik magukat; neki tulajdo- rájának legõsibb elemeivel. Ugyanak- nítják azt a hõstettet, hogy elvitte aKÖZÖS EREDET kor az elszigetelõdés hosszú idõszaka tüzet Tongariróba. A maori hagyo- indokolja a méhlepénnyel rendelkezõ mány szerint Papatuanuku (Földanya)Csendes-óceáni fekvése okán korall- emlõsök hiányát, mivel ezek azt kö- és Ranginui (Égapa) elsõ gyermekeizátonyokra, pálmafákra és áttetszõ vetõen alakultak ki, hogy Új-Zéland az Aotearoa hegyek voltak, õket kö-vizû, homokos tengerpartra számít- leszakadt az õskontinensrõl, és egye- vették az emberek. A tájjal a maorikhatnánk, ezzel szemben Új-Zélandot dül sodródott. Két denevérfaj kivéte- kapcsolata a testvériségen és a feltét-hófedte, magas hegyek, mély, szaka- lével az emlõsök nem tudták áthidalni len tiszteleten alapszik.dékos völgyek, sebes sodrású folyók a több ezer kilométeres óceánt, hogyés fjordos partszakaszok jellemzik. Az elérjék Új-Zéland partjait. A MAORI NÉP AJÁNDÉKAország nagy része hasonlít az euró-pai tájakhoz, hegyei Új-Zélandi Alpok A „NAGY FLOTTA” 1887 szeptemberében egy törzseknéven ismertek. Mivel a déli széles- közötti vita oda vezetett, hogy Teség 34. és 48. foka között helyezke- A polinézek 1300 körül kötöttek ki Heuheu Tukino fõnök a másik cso-dik el, helyzete majdnem a tükörké- a szigeteken tengerjáró kenuikkal. A port tagjaival elkerülendõ a szakítást,pe az északi félgömbön lévõ Olasz- szárazföldre érve a „Nagy flotta” min- egy 2640 hektáros területet az angolországénak. den egyes hajójának utasai más-más koronának ajándékozott. Az ado- területen telepedtek le, így idõvel kü- mányt a központi fennsík fõbb csú- A szigetek geológiai története rend- lönbözõ nemzetségeket alkottak. A csai körül elhelyezkedõ három körkívül összetett. Talaját döntõen sötét törzsek felvették kenuik nevét: Arawa, képezte; ezt a területet a brit kormánytónusú, üledékes, több kilométeres Aoea, Matatua, Taiui. hamarosan 25 000 hektárra kibõvítet-vastagságot elérõ grauvaca kõzet al- te, megvásárolva a környezõ területe-kotja, amely nem jöhetett létre a sziget Az elsõ európai, aki a Csendes-óce- ket, és 1894-ben létrehozta a Tonga-saját tevékenysége következtében. Ma án szigeteit és talán Új-Guinea part- riro Nemzeti Parkot.már tudjuk, hogy Új-Zéland a Gond- jait szemlélte, Magellán volt, híres földwana õskontinenshez tartozott, amely körüli útja során. Luis Vaez de Torres A park centrumát a Waikato vul- káni fennsík alkotja, ahol két, még aktív vulkán emelkedik: Ngauruhoe (2291 m) és Ruapehu (2797 m), vala- mint a 3000 méternél valamivel ma- gasabb Tongariro, ahonnan a terület a nevét kapta. Ezek a vulkánok egy- mástól nagyon különbözõek: a Rua- pehu másfél kilométeres kráterébõl az oldalain lefutó repedéseket és ha- sadékokat jég tölti ki, a hegy lábánál azonban meglepõen meleg vizû tó368

TONGARIRO NEMZETI PARK o◊csillog. A Ngauruhoe tökéletes kúp kénes gõzöket bocsátanak ki, és úgy A 2291 méter magas Ngauruhoe vulkánformájú, amelyen alig telepedett meg tûnik, hogy bármely pillanatban ké- tökéletes kúp formájú. Kráterénekvalamilyen növényzet, de a Ruapehu- szek hamuesõt ontani. közepén található szûk nyílásbóltól eltérõen a kráterének közepén idõnként nagy mennyiségû forrótalálható szûk nyílásból idõnként A vulkánok magas kúpjait borító vulkáni iszapot lövell ki.nagy mennyiségû forró vulkáni isza- bõséges hó síelõk tömegeit vonzza,pot lövell ki. A Tongariro abban kü- de az idegenforgalmi központok és 369lönbözik az elõzõ kettõtõl, hogy nem a sípályák elkerülhetetlenül kedvezõt-egyetlen vulkán, hanem kis kráterek len hatással vannak a természetvédel-együttese, közülük néhány kihunyt- mi terület ökológiai egyensúlyára,nak látszik, míg mások vég nélkül ezért a park mindössze három száza- lékán engedélyezik a téli sportokat.

AUSZTRÁLIA KAKADU NEMZETI PARKFelvétel idõpontja: 1981, 1987, 1992 ♦ Besorolása: K (I) (VI) T(II) (III) (IV) ♦ Területe: 614 400 haA Kakadu Nemzeti Parkot 1979. áp- zervált mangrove-erdei. Az uralkodó rilis 5-én hozták létre az Északi növényzetet a Salicornia-félék (szik-területen, Darwin városától – az állam sófüvek) és a tengerparti erdõk (mang-fõvárosától, mely egyben jelentõs rove) alkotják.nemzetközi kikötõ is – mintegy 220kilométerrel keletre. A park legna- A mangrove a trópusi tengerpar-gyobb kiterjedésû térségét – 568 400 tok árapály területének sós vízzel át-hektárt – az East Alligator és a South itatott talaján élõ erdõ, illetve cserjés.Alligator folyók medencéi alkotják. Fajai a vízmélység, az árapály és aA védett terület másik része széles fo- sótartalom függvényében zónákatlyosót alkotva követi az East Alligator alkotnak. A magas vízszintû övezet-folyását az északi oldalon, és magá- ben a támasztógyökeres vörös mang-ban foglalja az Arafura-tenger Van rovék (Rhizophora) élnek, majd aDiemen-öblébe érkezõ folyótorko- kúszó léggyökerû fehér mangrovéklatot is. (Avicennia, Brughiera) és a mang- A térség éghajlata jellegzetesen tró-pusi, száraz és esõs évszakok váltjákegymást. A száraz évszakban a pára-tartalom minimális, az átlaghõmérsék-let mintegy 25 °C. Januárban, a nyárközepén azonban eléri a 35 °C-ot is.A csapadék mennyisége rendkívülváltozó, az esõs évszakban általábanmeghaladja az 1300 mm-t.MANGROVE-ERDÕK ÉS rovepálmák (Nipa) következnek, a A mangrove-erdõk ökológiai szem- száraz partszakaszokra pedig a nagy pontból kettõs szerepet töltenek be:ELÁRASZTHATÓ FÖLDEK szívóerejû Conocarpus a jellemzõ. A egyrészt megerõsítik a tengerpart vo- mangrovék jellegzetesen vivipar (ele- nalát, megakadályozva, hogy az ár-Bár az Arnhem-fennsík egyes terüle- venszülõ) cserjék: a mag az anya- apály hatása érzõdjék a szárazföldön,tein elõfordulnak ötven méter magas, növényen csírázik, s hajt ki. A már és részük van a dûnék megkötésé-meredek partok is, Ausztrália északi mintegy 30-60 cm-es csíranövények ben. Másrészt olyan komplex bioló-partvidékének legnagyobb része meg- lehullanak, és meggyökeresednek a giai közösségeknek adnak helyet,lehetõsen alacsonyan fekszik. Az ég- laza, sós iszapban. Ez az oxigénhiá- amelyek alkalmazkodtak a föld-vízhajlati viszonyok mellett döntõen nyos talaj egyébként megakadályozná egyensúlyához. Kivételes élethelyé-ennek köszönhetõk az East Alligator a csírázást. ül szolgálnak mindenfajta ráknak éstorkolatvidékének csodálatosan kon-370

KAKADU NEMZETI PARK o◊halnak, amelyek itt találnak bizton- szokott lakója, azonban nem habo- Kakaduban az õsi mûvészet helyei azságos búvóhelyet utódaiknak. A mang- zik az East Alligator folyón egészen üledékes kõzetek által kialakított fennsíkrove-erdõben több veszélyeztetett ál- odáig felúszni, ameddig még érzõdiklatfaj is megtalálható, mint a John- az árapály hatása. Kimerészkedik a lejtõin koncentrálódnak, s a barlang-son-krokodil (Crocodilus johnsoni) nyílt tengerre is, benépesítve a Csen- mûvészet kivételes példáit képviselik.és a bordás krokodil (Crocodilus po- des-óceán nyugati szigettengerét. Az okkerfestészet fontos szerepet játszottrosus). Táplálékául emlõsök, halak és rá- ezeknek a népeknek a mindennapi kok szolgálnak. Veszélyes ragadozó, A bordás krokodil valóságos monst- néha megtámadja az embert is. Vele és vallási életében.rum, hossza eléri a 7,6 métert; ez a szemben a Johnson-krokodil az édes-napjainkban élõ legnagyobb hüllõ. vizet kedveli, a Kakadu folyóinak 371A tölcsértorkolat sós vizeinek meg-

AUSZTRÁLIA Az Anbangbang Billabong borított sekély pocsolyák maradnak AZ AUSZTRÁLIAI ÕSLAKÓK mocsaras területén számos hátra. A termékeny terület tápláló le- gelõi számtalan állatnak nyújtanak A nyugat-ausztráliai pajzs az õslako- vízimadár tanyázik. életteret, olyanoknak mint a különbö- sok mintegy huszonötezer évesre be- zõ kenguruk (Wallabia, Macropus), csült településeinek maradványaitközépsõ és felsõ folyásánál tanyá- és az egykori házikutyák elvadult õrzi. Az etnológiai kutatások szerintzik. Hossza alig haladja meg a két formája, a dingó (Canis familiaris az elsõ emberek negyvenezer évvelmétert, és teljesen ártalmatlan. A va- dingo). ezelõtt érkeztek Ázsiából az ausztrá-dászok kedvelt zsákmánya a bordás liai kontinensre. A természettel szo-krokodil volt, majd – amikorra alig Az Északi területhez tartozó nyugat- ros kapcsolatban álló, igen fejlett nép-maradt elejthetõ példány – a Johnson- ausztráliai pajzs néven ismert térség csoportok ismerték a tüzet. Nagy fi-krokodilokat kezdték irtani. Mivel a õsi üledékes kõzetekbõl álló, nagy ki- gyelmet szenteltek az évszakok vál-turisták elõszeretettel vásárolták a ki- terjedésû fennsíkot alkot. Kakadu ma- tozásainak. Az erre utaló ábrázolásoktömött példányokat, ez a krokodilfaj gasföldje 5000 méteres tengerszint könnyen kódolhatók: „vihar ideje” –is a veszélyeztetett állatok sorába feletti magasságot is elér, területét az esõs évszak közepe; a „teljes be-került. Állományának gyors csök- elszórtan metamorf sziklák borítják, zártság ideje” – feltehetõen márciuskenése 1968-ban szükségessé tette amelyek a síkságba beékelõdött zá- és április, amikor az elárasztott mo-védetté nyilvánítását. Napjainkban a tonyoknak tûnnek. A park déli részén csarak megakadályozták a táplálék-Johnson-krokodilok létszáma lassan a fennsíkot – mely erõteljesen veszít szerzést; az „égetett növény ideje” –növekszik. magasságából – impozáns szirtek a nyarat jelölte. E kultúra legértéke- kapcsolják össze az East Alligator ala- sebb lelete, a kakadui mozaik gya- Az esõs évszak idején a folyók és csonyabb medencéjével. Esõs évszak korlatilag eredeti állapotában megma-a patakok kilépnek medrükbõl, nagy idején a magas vidékekrõl lezúduló radt.területeket árasztva el. Az árterekrõl víz a világon máshol elképzelhetet-levonuló víz nyomán a vízililiomokkal len hozamú vízeséseken át áramlik A kontinens elsõ lakóinak életében lefelé. valószínûleg fontos szerepet játszott372

KAKADU NEMZETI PARK o◊az okkerfesték. A festmények motí- rán munkaerõként használták az õs- A nemzeti park nagy kiterjedésû, alacsonyvumaiban az fejezõdik ki, hogy õk a lakosokat. Ez a kapcsolat csakúgy, területein a hatalmas termeszvárak azhaszonélvezõi a föld kincseinek, s mint a fehér emberek érkezése 1830- állati építészet igazi mestermûvei.egyedül nekik van joguk lakni e vi- ban, híven tükrözõdik a barlangraj-déket. Egyes festmények legendás zokon. A nyugati civilizáció gyakorlatilaghõsöket ábrázolnak, míg mások ritu- felszámolta az õslakosok életterét,ális ceremóniákhoz szolgáltattak hát- Az okkerfestmények – melyeket akik képtelenek voltak húszezer évteret. Számos alkotásban a paleoliti- egy tízezer éves temetkezési barlang- hátrányát másfél évszázad alatt be-kum kultúráinak mágikus erõk iránti ban, a nangalawurui és a leichhartdi hozni – ennyi idõ telt el a fehér embervonzalma tükrözõdik. Ábrázolták a lelõhelyen találtak – jó állapotban megjelenésétõl napjainkig.bõséges esõt, de a növények és álla- maradtak fenn, bár magukon vise-tok szaporodását is. A sziklarajzok lik az esõ, a mohák és a zuzmók, a Ausztráliában az õslakosok lélek-közül kiemelkedik néhány, e terüle- darázsfészkek és a termeszek nyo- száma mindössze százezerre csök-ten több mint egy évezrede kihalt ál- mait. Napjainkban új veszély fenye- kent, alig hatodára annak, mint ameny-lat, mint az erszényesfarkas (Thylaci- geti õket: a parkot keresztül-kasul nyien azelõtt lakták ezt a földrészt.nus cynocephalus), vagy a hosszúcsõ- bejáró terepjárók felkavarják a port, Ennek az õsi kultúrának a fennmara-rû hangyászsün (Zaglossus bruynii) mely belepi az ábrákat, s a beivódó dását a legjobban talán a nemzetiábrázolása. finom szemcsék „elszürkítik” a szí- parkok biztosítják, ahol az õslakosok- neket. nak lehetõségük van eredeti életmód- A bennszülöttek és egy idegen juk szerint élni. A Kakadu Nemzeti„nép” közötti elsõ kapcsolat a 16. szá- Nem túl nagy merészség azt állíta- Park azon kevés helyek egyike, ame-zadban jött létre, amikor nacassari ha- ni, hogy a Kakaduban talált leletek a lyek még lehetõséget biztosítanak alászok új halrajok keresése közben paleolit kultúra legrégibb képviselõi földkerekség legõsibb kultúrájánakelérték Ausztrália északi partját. A a világon. A Lindnerben végzett ása- fennmaradásához.nacassariak nem létesítettek állandó tások egy huszonháromezer évvel ez-telepeket, alkalmankénti ottlétük so- elõtti – csiszolt kõkorszaki – kultúra nyomait tárták fel. 373

AUSZTRÁLIA NYUGAT-TASMÁNIA NEMZETI PARKJAIFelvétel idõpontja: 1982, 1989 ♦ Besorolása: T (I) (II) (III) (IV) K (III) (IV) (VI) ♦ Területe: 1 383 640 haT asmánia huszonkét védett terü- A terület gerincét a prekambrium Nyugat-Tasmánia meszes talajú lete – vadrezervátumok, régészeti idején kialakult, észak–déli fekvésû vadonjaiban, mészkõ- és dolomit-ásatások, nemzeti parkok lánca: a metamorf sziklákból álló széles öv hegyeiben gyakran találkozhatunkFranklin–Lower Gordon Wild Rivers, alkotja. E látványos karsztláncokat az karsztjelenségekkel. A barlangok, üre-a Cradle Mountain–Lake Saint Clair, a erõs nyugati szelek korbácsolta ten- gek, dolinák a Franklin–Lower Gor-Walls of Jerusalem és a South West ger közelsége, a karsztosodás és a don Wild Rivers Nemzeti Parkban for-Nemzeti Park, csak a legnagyobba- pleisztocén kori jég formálta alakza- dulnak elõ a legnagyobb számban.kat említve – majd másfél millió hek- tok sokasága jellemzi. A jégkorszaktár érintetlen természetet foglal ma- nyilvánvaló nyomait fedezhetjük fel A tengerpart képét is a sokszínû-gában, így Földünk egyik legutolsó meredek katlanjain, völgyein, moré- ség jellemzi. Hatalmas kiterjedésû, ho-mérsékelt éghajlatú esõerdejét is. náin, tavain és vízgyûjtõ medencéin. mokos partszakaszok váltakoznak sziklás, meredek hegyfokokkal.EGY FÖLDRÉSZ SODRÓDÁSA Amikor az Indiai-óceán felõl érkezõ nedves légáramlatok a hegyeknekMintegy 130 millió évvel ezelõtt a ütköznek, bõséges csapadék öntöziGondwana õskontinens több részénmegrepedezett, s elindult egy lassú a területet. A felduzzadt vad patakok,tagolódási folyamat. A nagy ausztrá- morajló vízesések, zuhatagok nagy-liai földtömeg több millió éven ke- szerû látványt nyújtanak. A legcsodá-resztül jutott el mai helyére. A hosszú latosabb vízfolyások a Cradle Moun-vándorlás idején kezdett diverzifi- tain–Lake Saint Clair Nemzeti Parkotkálódni e „lebegõ” földdarab növény- jellemzik. Itt magasodnak a sziget leg-és állatvilága. nagyobb hegycsúcsai: középen az Os- sa-hegy (1600 m), a Barn Bluff (1540) Tasmánia mintegy tízezer évvel ez- és a Cradle-hegy (1520 m), melynekelõtt szakadt le a kontinensrõl; a mint- bölcsõformáját a gleccsermozgásokegy 68 000 km2 nagyságú földdara- alakították ki.bot a 240 kilométer széles Bass-szo-ros választja el Ausztráliától. Felszínedöntõen hegyvidék, éghajlata enyhe,csapadékos. Az 1855-ig Van Diemen-föld nevetviselõ szigeten elsõként a holland AbelTasman szállt partra 1642-ben. KésõbbCook kapitány térképezte fel, az elsõbrit telepesek s utánuk a fegyencekcsak a 19. században érkeztek.374

NYUGAT-TASMÁNIA NEMZETI PARKJAI o◊ENDEMIKUS NÖVÉNYZET erdõ lassan kiszorítja a mérsékelt Az elsõ fehér ember, aki a környéken égövi esõerdõket. A magasabb ré- –1826-ban – letelepedett, egy dánA Queenslandhez tartozó York-fok szeken az erdõket sások (Carex) éskivételével Tasmániának ezen a ré- alpesi parlagok váltják fel, ahol a származású fegyenc volt. Az õt követõszén kapja Ausztrália a legtöbb csa- Gondwana õskontinensrõl származó telepesek gyorsan tönkretették a környe-padékot. Ennek következtében ala- növényzet utolsó ausztráliai csoport- zetet. Emiatt 1922-ben törvényt hoztakkultak itt ki a mérsékelt égövi esõ- jai találhatók. Mostanáig 165, csak a terület védelmérõl, majd –1947-ben –erdõk. Tasmániában létezõ növényfajt je- nemzeti parkká nyilvánították. A képen gyeztek fel, amelybõl 29 a szigetnek a Cradle Mountain –Lake Saint Clair A tájat nagy kiterjedésû, örökzöld kizárólag ezen a délnyugati részénbükkösök (Nothofagus) uralják. A fordul elõ. Nemzeti Park egyik gleccsertava.másik erdõtípus, a ritkás eukaliptusz- 375

AUSZTRÁLIA A tengerparti sávon egymást Az esõerdõk ideális élõhelyet je- szõrû, kistestû kutyához hasonlatos váltják a homokos partok lentenek, a tasmániai gerincesek két- erszényes ragadozó néhány példánya és a meredek szirtek. harmada ebben a nagy kiterjedésû va- is fellelhetõ még a nemzeti parkok- donban él. Az emlõsök közül a már ban. A több mint százhúsz madár-376 legendává vált erszényesfarkast (Thy- fajból tizennégy kizárólag itt honos. lacinus cynocephalus) a kipusztult fa- jok közé sorolták, ám egyes szakér- ÕSLAKOSOK tõk szerint Tasmánia eldugottabb vi- dékein még elõfordul ez a kutyára Amikor Tasmánia elszakadt Ausztráliá- hasonlító ragadozó. A tasmániai ör- tól, a szigeten maradt néhány õslakos dög (Sarcophilus harrisii), ez a sötét népcsoport. Létezésükrõl a régészeti

NYUGAT-TASMÁNIA NEMZETI PARKJAI o◊leletek adnak bizonyságot. Napjainkig kot ölelik fel, amikor az éghajlat fel- Nyugat-Tasmánia éghajlatának egyikmintegy harminc barlangot fedeztek melegedett, s a mezõk és nyílt erdõk jellemzõje az Indiai-óceán felõl érkezõfel, amelyek arról tanúskodnak, hogy növényzetét esõerdõk váltották fel.egy jelentõs lélekszámú, vadászó- nedves levegõ, amely a hegyeknekgyûjtögetõ életmódot folytató társada- A Franklin folyó melletti Fraser- ütközve vad patakokat, zuhatagokatlom élt itt a földtörténeti negyedkor- barlang, amely Nyugat-Csendes-óce-ban bekövetkezett jégkorszak idején, án régészeti leletekben leggazdagabb tápláló csapadékot okoz.legalább húszezer évvel ezelõtt. Az hat mészkõbarlangjának egyike,ember jelenlétére utaló régészeti le- 21 000 évvel ezelõtti emberi életrõl 377letek a jégkorszak végéig – mintegy tanúskodik. Számos más, az õskorból11 500 évvel ezelõttig – tartó idõsza- származó leletet fedeztek fel a sziget déli és délnyugati tengerpartján is.

AUSZTRÁLIA NAGY KORALL- ZÁTONY Felvétel idõpontja: 1981 ♦ Besorolása: T (I) (II) (III) (IV)A usztrália északkeleti partvidéke get partjait sûrû mangrove-erdõ védi, fel, hogy valójában a csalánozók tör- mentén – a York-fok és a Fraser- mely kedvelt élõhelye számos rákfaj- zsébe tartozó virágállatok. Testük zsáksziget között – kétezer kilométer hosz- nak és halivadéknak. A Középsõ formájú, koszorúszerû csápjaikkalszúságban húzódik a Föld legnagyobb szektor vízmélysége 36 és 55 méter szerzik táplálékukat: a planktonokatkorallzátonya. A 348 700 négyzetki- között mozog. Az egymástól 5-10 ki- és szerves törmeléket. Többségük ötlométer kiterjedésû Nagy Korallzátony lométer távolságra levõ zátonyok táb- milliméternél is kisebb, ám az agy-megközelítõen 2500 korallpadból és la formájúak, és egy déli irányban 15- korall átmérõje elérheti a két métert.szigetbõl álló labirintus. A zátonyok 50 kilométerre kiterjedõ zátonymen-területe az egy hektár és a száz négy- tes tengerszorost határolnak. A Déli A korallpolip szervezete – a bélfalá-zetkilométer között változik, s lehet- szektorban van a szárazföldi talapzat ban élõ szimbionta algák, a zooxan-nek egymástól húsz kilométer távol- legmélyebb része, helyenként a 145 tellák közremûködésével – a tengervízságra vagy akár nagyon közel is. Kö- métert is eléri. A szektor északi ré- ásványaiból puha testét védõ meszeszöttük keskeny, kanyargós csatornák szén a korallzátonyok sûrûn követikvezetnek, melyekben csak bravúros egymást, s csak keskeny csatornáknavigálással lehet hajózni. választják el õket. A térségben erõs James Cook kapitány, Ausztrália árapály-áramlatok cirkulálnak. A szek-felfedezõje 1770-ben érte el a Nagy tor legdélibb részén egy tenger alattiKorallzátonyt, de nem maradt ideje hátság húzódik, ezen a magaslatonmegcsodálni a színpompás vízivilágot. olyan nagy zátonyok jöttek létre, me-Kénytelen volt hajóját, az Endeavourt lyek korallszigeteit növényzet borítja.menteni, ami szinte azonnal megfe-neklett egy korallszirten. A késõbbi- A korallzátonyt apró állatkák, aekben már – történelmi és építészeti korallpolipok kemény külsõ váza al-nevezetességû – világítótornyok se- kotja. Évszázadokon át azt hitték, hogygítették a hajósokat. a korallok a növényvilág képviselõi, csupán kétszáz évvel ezelõtt ismertékA FÖLD LEGNAGYOBBSZERVES VÁZAA Nagy Korallzátony három nagyrészre tagolható. Az Északi szektort acsekély vízmélység jellemzi. A száraz-földi talapzat végén elnyúló korallegybefüggõ vonulatot alkot, és záto-nyokkal, homokszigetekkel tûzdeltbelvizet határol. Némelyik belsõ szi-378

NAGY KORALLZÁTONY oburkot termel. Azonban csak akkor TIZENÖTEZER ÉV TÖRTÉNELEM A Nagy Korallzátonyt sok, növényzettelképes kalcium-karbonátot elõállíta- borított homoksziget jellemzi, ilyenni, ha az alga fotoszintetizál. Ezért a A jelenlegi korallszerkezet tizenötezer például a Michaelmas Cay.zooxantella algák határozzák meg azt, évvel ezelõtt kezdett kialakulni. Azhogy a korallzátonyok milyen mély- elsõ hétezer év alatt Ausztrália észak- alacsony, erodált meszes dombokségig fejlõdhetnek: ahhoz, hogy a keleti partjainál a tengerszint magas- évmilliókkal azelõtt kialakult régifotoszintézist megvalósítsák, fényre sága negyvenöt métert emelkedett. Ez korallépítmények voltak.van szükségük, ezért tiszta vízben a körülmény kedvezett a korall fej-sem élhetnek 40 méternél mélyebben. lõdésének, amely elfoglalta azt a A tengervíz szintjének megemelke-Zooxantellák hiányában a korallpo- szubsztrátumot, amelyet fokozatosan dése után a korallzátony magasságalip képtelen normálisan fejlõdni. elárasztott a víz. Ezek a meglehetõsen 379

AUSZTRÁLIAmegnõtt, és hatezer évvel ezelõtt le- SZÍNES ÁLLATVILÁG degesse az élõsködõ parazitákat.hetõvé vált, hogy némelyik alakzat Különös barátságban él a viaszrózsamagassága elérje a tengerszintet. A A paradicsomi körülményeket bizto- (Stoichaetis sp.) és a bohóchal (Am-terméketlen korallalapzatokon a fej- sító Nagy Korallzátony mentén mint- phiprion percula) is. A viaszrózsa kar-lõdés napjainkban is tart. egy 1500 halfaj, korall és számtalan jainak csalánzósejtjei elpusztítják az szivacsféle él. A tisztogatóhal (Lab- apróbb halakat. A színpompás bohóc- A vízbõl kiemelkedõ korallzátonyok roides diminiatus) jó barátságban van hal mégis karjai közt talál menedéket,pihenõhelyül szolgálnak a különbö- a ragadozó halakkal. Közelükbe érve amiért cserében táplálékából mindigzõ madárrajoknak, amelyek guanója különös „tánccal” jelzi békés szándé- juttat védelmezõjének is.termékennyé teszi az ásványi talajt. kát, mire a nagyobb halak mozdulat-A madarak által szállított magok meg- lanul várják, hogy testükrõl összesze- A Nagy Korallzátonyt a közelmúlt-eredhetnek ezen a talajon. ban több veszély fenyegette, de úgy380

NAGY KORALLZÁTONY otûnik, jó részük már elhárult. Felhagy- tõenzimekkel árasztja el a korallt, Balra: A korallszigeteken nagytak az olajkitermeléssel, csökkent a aminek csupán a puszta váza marad számban élõ zászlóvivõ hal.rovarirtószer (DDT) okozta szennye- meg. Számítások szerint egyetlen Fent: bõrkorall-telep.zés, s egyre ritkábban fordulnak elõ ilyen tengeri csillag egy hét alatt 0,65tartályhajó-balesetek. négyzetméter korallfelszínt tud el- dásuk talán a szennyezéssel szem- pusztítani. Egy év leforgása alatt a beni ellenállásukból fakad, ám az A napjainkban leginkább fenye- tengeri csillagok a Fitz Roy sziget sem zárható ki, hogy egy ciklikus je-getõ veszélyt a töviskoronás tengeri egész élõ korallrétegét elpusztították. lenséggel állunk szemben, amelycsillag (Acanthaster planei) elsza- A faj legutóbbi idõkben történt el- magától alábbhagy.porodása jelenti. Ez a tüskésbõrû szaporodásának oka nem teljesenkorallokkal táplálkozik, mégpedig tisztázott. Megállíthatatlan szaporo-meglehetõsen eredeti módon: emész- 381

ALBÁNIAA VILÁG ÖRÖKSÉGE egymásra merõlegesen futó utcák menedéke, így többek között itt és a várost átszelõ két, egymást él a növényevõ vízi emlõs, a Az alábbiakban bemutatjuk azt az 506 helyszínt, derékszögben keresztezõ fõút a manáti. melyek 107 országból 1997. június 1-ig felkerültek római várostervezés szép példája. A területet számos veszély fe- a Világörökség-listára. AZ ALGÍRI KASBAH nyegeti (a közeli városok terjesz- kedése, mûtrágya- és higany-ALBÁNIA tökéletesen alkalmazkodó, õsi Felvétel éve: 1992 szennyezés, vízszintcsökkenés). családi hierarchiát tükrözõ telepü- Besorolása: K (II) (V)BUTHROTUM lésszerkezetét látva mintha a kö- A Mediterráneum egyik legjobb GRAND CANYON zépkorba csöppennénk vissza. kikötõhelyén található algéria fõ- NEMZETI PARKFelvétel éve: 1992 városa, Algír. Kasbah-negyede azBesorolása: K (III) DJEMILA egyik legérdekesebb medina (isz- Felvétel éve: 1979Részletesen lásd: 174. oldal. lám óváros) az egész Magreb- Besorolása: T (I) (II) (III) (IV) Felvétel éve: 1982 régióban. Nevezetes mûemlékei Részletesen lásd: 330. oldal.ALGÉRIA Besorolása: K (III) (IV) – az erõd maradványai, az õsi me- A 900 méteres tengerszint feletti csetek és ottomán paloták – cso- INDEPENDENCE HALLKALAA ROMJAI magasságban fekvõ, észak-algériai dálatos látképet nyújtanak. Cuicul egykori római helyõrsé- Felvétel éve: 1979Felvétel éve: 1980 gének romjai (ma Dzsemíla vagy AMERIKAI EGYESÜLT Besorolása: K (VI)Besorolása: K (III) Djemila) a fórum, számos temp- ÁLLAMOK A Philadelphia szívében találhatóPáratlan szépségû vidéken, a lom és bazilika, diadalívek és ó- vöröstéglás, fehér tornyú épületHodna hegységben magasodnak kori lakóházak maradványaival MESA VERDE 1732 és 1741 között épült. Az In-Kalaa, a Hammadida-dinasztia fõ- ragyogóan példázzák a hegyi te- dependence Hall (Függetlenségivárosának romjai. A települést rephez alkalmazkodó római vá- Felvétel éve: 1978 Csarnok) falai közt õrzik a híres1007-ben alapította Hammád ibn rosépítészetet. Besorolása: K (III) Liberty Bellt, a Szabadság-haran-Buluggin, s 1152-ben a terjeszke- A délnyugat-coloradói Mesa Ver- got, mely az amerikai független-dõ Almohádok rombolták le. A TIPASA de-fennsíkon, 2600 métert meg- ség jelképe lett, s itt szentesítettéktelepülés maradványaiban is jó haladó tengerszint feletti magas- az 1776-os Függetlenségi Nyilat-példája a megerõsített középkori Felvétel éve: 1982 ságban található 6–12 századból kozatot és az 1787-es amerikaiiszlám városoknak. Besorolása: K (III) (IV) származó település-maradványok alkotmányt. A két dokumentum- A Földközi-tenger partján fekvõ Ti- a pueblo indián kultúra emlékei. ban megfogalmazott alapelvekTASSILI N’AJJER pasa falu az egykori pun keres- A terület a pueblo-építészet böl- nemcsak az amerikai nép, hanemNEMZETI PARK kedõállomás – illetve késõbb a csõje; a hatalmas sziklafalak mé- az egész világ történelmére alap- mauritániai területek meghódítá- lyedéseiben több mint kétszáz kõ- vetõ hatást gyakoroltak.Felvétel éve: 1982 sa érdekében római katonai tá- épületbõl álló barlangfalvakat isBesorolása: K (I) (III) T (II) (III) maszponttá fejlesztett település – feltártak. REDWOOD NEMZETI PARKRészletesen lásd: 232. oldal. romjai mellé épült. Az i.sz. 5. szá- zadban lerombolt város föníciai, YELLOWSTONE Felvétel éve: 1980M’ZAB-VÖLGY római, õskeresztény és bizánci NEMZETI PARK Besorolása: T (II) (III) mûemlékei mellett a helyi mûvé- Kaliforniában, a csendes-óceániFelvétel éve: 1982 szeti hagyományok is megfigyel- Felvétel éve: 1978 partvidék hegyei között elterülõBesorolása: K (II) (III) (V) hetõk, mint például a Kbor er Besorolása: T (I) (II) (III) (IV) Redwood (mamutfenyõ) NemzetiKözép-Algériában, a Szahara egyik Roumia, Mauritánia uralkodóinak Veszélyeztetett világörökség 1995-tõl Park lenyûgözõ erdõségeit Föl-termékeny völgyében fekszik temetkezési helye. Részletesen lásd: 322. oldal. dünk legmagasabb fái, a mamut-M’Zab oázisvárosa. A 11. század- fenyõk, vagy más néven kalifor-ban a menekülõ szakadár iszlám TIMGAD ROMJAI EVERGLADES niai óriásfenyõk alkotják. A területszekta tagjai, az ibaditák (m’za- NEMZETI PARK tengeri és szárazföldi élõvilága isbiták) telepedtek le itt. Öt várost Felvétel éve: 1982 felbecsülhetetlen értéket képviselépítettek, melyeket több ezer kút Besorolása: K (II) (III) (IV) Felvétel éve: 1979 (oroszlánfóka, halászsas, barnaés pálmaligetek sokasága díszít. A Szaharai-Atlasz északi lejtõjén, Besorolása: T (I) (II) (IV) pelikán).M’Zab a természeti környezethez 2328 méter magasságban fekvõ Veszélyeztetett világörökség 1993-tól Timgadot Traianus császár alapí- A Florida-félsziget déli csücské- MAMMOTH-BARLANG totta Taugadi néven, i.sz. 100-ban. ben fekvõ területet „a hátország- NEMZETI PARK A négyzet alapú épülettömbök, az ból észrevétlenül a tengerbe ömlõ fûfolyóként” emlegetik. Ebben az Felvétel éve: 1981 óriási mocsárvilágban – az USA Besorolása: T (I) (II) (IV) második legnagyobb nemzeti A Kentuckyban lévõ Mammoth- parkja – a rendkívül változatos vízi (Mamut-) barlang a világ legna- élõhelyek számos madár- és hül- gyobb természetes barlangrend- lõfajnak adnak otthont. Több ki- szere, a mészkõformációk tipikus pusztulás szélén álló állat utolsó példája. A dombos, szakadékos park, a föld alatti járatok és csar- nokok szövevénye számos veszé- lyeztetett fajnak nyújt menedéket.382

AUSZTRÁLIAA felszín alatti Echo folyóban több mûködött. A szimbolikus emlék- épületek alkotják, melyek a mai borította földjén, a 17-18. század-vak hal- és rákfaj él. mû Franciaország ajándéka volt az Arizona és Új-Mexikó államok te- ban építették a jezsuiták ezt az öt amerikai függetlenség kivívásának rületén egykor virágzó pueblo in- missziós telepet: São Miguel dasOLYMPIC NEMZETI PARK 100. évfordulójára. 1876-os ünne- dián kultúra maradványai. Missioes (Brazília); San Ignacio pélyes leleplezése óta a New York Mini, Santa Ana, Nuestra SeñoraFelvétel éve: 1981 kikötõjét díszítõ nõalak, jobb kezé- CARLSBAD-BARLANGOK de Loreto és Santa María la MayorBesorolása: T (II) (III) ben a magasra emelt fáklyájával, NEMZETI PARK (Argentína).Részletesen lásd: 318. oldal. baljában a Függetlenségi Nyilatko- zat egy példányával, bevándorlók Felvétel éve: 1995 AUSZTRÁLIACAHOKIA MOUNDS ÁLLAMI millióit köszöntötte az Újvilágban. Besorolása: T (I) (III)TÖRTÉNELMI EMLÉKHELY Az Új-Mexikó államban található NAGY KORALLZÁTONY YOSEMITE NEMZETI PARK Guadalupe-hegység alatti, többFelvétel éve: 1982 mint nyolcvan barlangot nemré- Felvétel éve: 1981Besorolása: K (III) (IV) Felvétel éve: 1984 giben tárták fel. A nagyszámú és Besorolása: T (I) (II) (III) (IV)A Missouri állambeli St. Louis vá- Besorolása: T (I) (II) (III) méreteiket, illetve ásványi kép- Részletesen lásd: 378. oldal.rosától mintegy 15 km-re fekvõ Részletesen lásd: 326. oldal. zõdményeik szépségét és válto-terület a Mississippi menti indián zatosságát tekintve egyedülálló já- KAKADU NEMZETI PARKcivilizációk legjelentõsebb emlé- MONTICELLO ÉS A VIRGINIAI ratok közül talán a Lechuguilla-ke. A helyszínen talált földépítmé- ÁLLAMI EGYETEM barlang a legérdekesebb, melynek Felvétel éve: 1981, 1987, 1992*nyek letelepedett életformáról és CHARLOTTESVILLE-BEN valóságos „föld alatti laboratóriu- Besorolása: K (I) (VI) T (II) (III) (IV)sajátos társadalmi szervezõdésrõl mában” a geológiai folyamatok Részletesen lásd: 370. oldal.tanúskodnak, melyekrõl írásos Felvétel éve: 1987 szinte érintetlen körülmények *A terület kiterjesztésefeljegyzések nem maradtak fenn. Besorolása: K (I) (IV) (VI) között tanulmányozhatók. A Monticello-udvarház és a Virgi- WILLANDRA NEMZETI PARKGREAT SMOKY-HEGYSÉG niai Egyetem épületei kitûnõen ARGENTÍNANEMZETI PARK példázzák a neoklasszicista építé- Felvétel éve: 1981, 1995* szet törekvéseit – az épületek har- LOS GLACIARES Besorolása: K (III) T (I)Felvétel éve: 1983 monikusan illeszkednek természeti NEMZETI PARK Az Új-Dél-Wales-ben fekvõ, mint-Besorolása: T (I) (II) (III) (IV) környezetükbe és csodálatosan öt- egy 6000 km2-nyi terület pleisz-A több mint 2000 km2 kiterjedésû vözik a funkcionalizmust a szim- Felvétel éve: 1981 tocén korban keletkezett tórend-gyönyörû nemzeti park 3500-nál bolizmussal. Építtetõjük, Thomas Besorolása: T (II) (III) szere és homokformációi egye-is több növényfaj természetes élõ- Jefferson (1743–1826), az USA har- Részletesen lásd: 366. oldal. dülálló értékek. A környéken ré-helye – csak az õshonos fafajok madik elnöke élete utolsó éveit gészeti leleteket is találtak, melyekszáma (130) majdnem annyi, mint Monticellóban töltötte. IGUAZÚ NEMZETI PARK kora 40 000 évre tehetõ, és azEurópa teljes fás szárú genusa. Szá- ember jelenlétérõl tanúskodnak.mos veszélyeztetett állatfaj is me- CHACO NEMZETI Felvétel éve: 1984 Az emlékek, számos valaha e tá-nedéket talál itt, így többek között TÖRTÉNELMI PARK Besorolása: T (III) (IV) jon élt óriás erszényesek fosszí-ennyi szalamandrafajta talán a vi- Az argentin–brazil határ mentén liáival együtt, kulcsfontosságúaklág egyetlen más területén sem él. Felvétel éve: 1987 55 500 hektárnyi területet felölelõ az ausztrál kontinensen lezajlott Besorolása: K (III) park nevezetessége a két ország evolúció tanulmányozásában.LA FORTALEZA ÉS SAN JUAN Az Új-Mexikó északnyugati részén határán alázúduló Iguazú- (Igua- *A terület határának felülvizsgálataTÖRTÉNELMI EMLÉKHELY fekvõ nemzeti park területén talál- çu-) vízesés. A Parana és az Iguazú(PUERTO RICO) hatók a Chaco-kultúra legjelentõ- összefolyásának közelében mint- NYUGAT-TASMÁNIA sebb emlékei. A civilizáció, mely egy százhúszmillió évvel ezelõttiFelvétel éve: 1983 virágkorát 1020–1110 körül élte, vulkánkitörés több mint kétszáz NEMZETI PARKJAIBesorolása: K (VI) falvak övezte, utakkal összekap- kisebb-nagyobb zuhatagot hozottA Karib-tenger stratégiailag kulcs- csolt városi települések jól szer- létre. Többségük a határ argentin Felvétel éve: 1982, 1989*fontosságú pontján álló erõdít- vezett és fejlett hálózatával ren- oldalán található. A nemzeti park Besorolása: T (I) (II) (III) (IV) K (III) (IV) (VI)mény-rendszer több mint négy delkezett. õserdejében közel kétezer edé- Részletesen lásd: 374. oldal.évszázad (15–19. század) védel- nyes növény él. *A terület kiterjesztésemi munkálatainak eredménye. Az HAWAII VULKÁNOKerõdítmény a város és kikötõje, a NEMZETI PARK ARGENTÍNA–BRAZÍLIA LORD HOWE-San Juan-öböl védelmét szolgálta. Felvétel éve: 1987 GUARANÍ JEZSUITA MISSZIÓS SZIGETCSOPORTA NEW YORK-I Besorolása: T (II)SZABADSÁG-SZOBOR Részletesen lásd: 334. oldal. TELEPEK Felvétel éve: 1982 Besorolása: T (III) (IV)Felvétel éve: 1984 PUEBLO DE TAOS Felvétel éve: 1983, 1984 Az Ausztrália partjaitól 650 km-reBesorolása: K (I) (VI) Besorolása: K (IV) keletre, a Csendes-óceánból ki-A talapzatával együtt száz méter Felvétel éve: 1992 A két ország határvidékén, a gua- emelkedõ Lord Howe-sziget és amagas szobrot a francia szobrász, Besorolása: K (IV) raní indiánok trópusi esõerdõk környezõ kisebb szigetek vulkani-Frederic Bartholdi készítette Pá- A Rio Grande kicsiny mellékfo- kus eredetûek. A mintegy 15 km2-rizsban, a fémszerkezetek terve- lyójának völgyében megbúvó vá- nyi terület számos endemikus fajzésében Gustave Eiffel is közre- lyogtelepülést lakó- és szertartási (elsõsorban madarak) élõhelye. 383

AUSZTRÁLIAULURU–KATA TJUTA lyezkedõ Shark Bay-nek (Cápa- rio barokk épületei révén vált. A BELIZENEMZETI PARK öböl) és szigeteinek három fõ Dóm Vincenzo Scamozzi tervei nevezetessége van: a Föld leg- alapján készült. A salzburgiak BELIZE KORALLZÁTONYOKFelvétel éve: 1987, 1994* nagyobb kiterjedésû (4800 km2) és mégis a város leghíresebb szülöt- REZERVÁTUMRENDSZERBesorolása: K (V) (VI) T (II) (III) fajokban leggazdagabb tengeri tére, Wolfgang Amadeus Mozart- növény-telepei; az itt élõ dugong ra a legbüszkébbek. Felvétel éve: 1996A korábbi Uluru (Ayers Rock – (növényevõ tengeri emlõs) popu- Besorolása: T (II) (III) (IV)Mount Olga) Nemzeti Park híres láció; és a kékalga-telepek (stro- A SCHÖNBRUNNI KASTÉLY A Belize partjai mentén elterülõsziklaformációi az Északi Terület matolitok), melyek bolygónk leg- ÉS KASTÉLYPARK rezervátumrendszer egyedülállóvörös homoksivatagának egyhan- õsibb életformái közé tartoznak. élõhelyeket és ökoszisztémákatgúságát törik meg. Uluru (egy ha- Felvétel éve: 1996 foglal magában. A világörökség-talmas magányos tanúhegy) és FRASER-SZIGET NEMZETI Besorolása: K (I) (IV) hez tartozó hét rezervátumot azKata Tjuta (az Ulurutól nyugatra PARK A fényûzõ barokk (termei beren- északi félteke leghosszabb termé-található sziklatömbök) fontos dezését tekintve rokokó) stílusú szetes gátrendszere, part mentiszerepet töltenek be Ausztrália õs- Felvétel éve: 1992 kastélyegyüttes – a bécsi Hofburg atollok, több száz homokzátonylakóinak, Földünk egyik legõsibb Besorolása: T (II) (III) mellett – a Habsburg-dinasztia és szigetecske, mangrove-mocsa-társadalmának hiedelemvilágában. A kontinens keleti partjai mellett rezidenciája volt. Tervezõje, Fi- rak, lagúnák és folyótorkolatok al- fekvõ, 122 km hosszú Fraser-szi- scher von Erlach 1694–1713 kö- kotják. Számos veszélyeztetett faj*A park újra felvételre jelölése kulturális get Földünk legnagyobb homok- zött építette. Húsz évvel késõbb él a területen (tengeri teknõs, ma-kritériumok alapján. szigete. A fenséges esõerdõ – fia, Joseph Emanuel módosított a náti, amerikai krokodil). mely egykor a sziget teljes terü- kastély tetõzetén, majd a századKÖZÉPKELET-AUSZTRÁLIA letét uralta –, az édesvizû dûne- közepén Nicolaus Pacassi végzett BENIN tavak és a gyorsan vándorló ho- rajta jelentõs átalakításokat. A kas-ESÕERDEINEK NEMZETI mokdûnék csodálatos látványt tély Mária Terézia idejében kapta AZ ABOMEYI KIRÁLYIPARKJAI nyújtanak. végleges formáját. A kétszáz hek- PALOTÁK táros park a francia kertépítõmû-Felvétel éve: 1986, 1994* RIVERSLEIGH ÉS vész, Jean Trenet munkája. Felvétel éve: 1985Besorolása: T (I) (II) (IV) NARACOORTE Besorolása: K (III) (IV)A Queensland államban, a Nagy- BANGLADES Veszélyeztetett világörökség 1985-tõlVízválasztó-hegység mentén talál- MEGKÖVESEDETT 1625–1900 között virágzott Daho-ható 17 nemzeti park egymástól EMLÕSMARADVÁNYAI BAGHERHAT mey joruba királysága, melynek6-700 km-re lévõ erdõrészeket MECSETVÁROSA trónján tizenkét uralkodó követtefoglal magában. Az egyedülálló Felvétel éve: 1994 egymást. Akaba király kivételévelgeológiai formációk (köztük vul- Besorolása: T (I) (II) Felvétel éve: 1985 mindannyian a Porto Novótólkáni kráterek) és a nagyszámú A kontinens északi és déli csücs- Besorolása: K (IV) mintegy 100 km-re északnyugatraveszélyeztetett állat- és növényfaj kében, az északnyugat-queens- A Gangesz és a Brahmaputra del- lévõ Abomey városában, egy kõ-óriási jelentõséggel bír a tudomá- landi Riversleighben és a Dél- tájánál fekvõ Bagherhat egyik kül- fallal körülvett térségen építettéknyos kutatás és a biológiai örök- Ausztrália délkeleti részén fekvõ városában található ez a régi tele- fel királyi rezidenciájukat. A palo-ség megõrzése szempontjából. Naracoorte-ben felfedezett fosz- pülés, melyet korábban Kalifata- ták e letûnt birodalom csodálatos*Az Australian East Coast Temperate and szíliák felbecsülhetetlen jelentõ- badnak hívtak. A várost a 15. szá- emlékei.Subtropical Rainforest Park (Ausztrália Ke- séggel bírnak. A két lelõhelyen zadban egy török hadvezér, Ulugleti-partja Mérsékeltövi Erdeinek és Szub- talált megkövesedett emlõsmarad- Kan Jahan alapította, számos me- A mûemlékegyüttes egy idõ-trópusi Esõerdeinek Nemzeti Parkja) terü- ványok jól illusztrálják az auszt- csetje és iszlám mûemléke a kor ben került fel a világörökség ésletének kiterjesztése. rál kontinens egyedülálló fauná- értékes emlékei közé tartozik. a veszélyeztetett világörökség lis- jának fejlõdését. tájára, mivel az Abomeyen 1984.QUEENSLAND TRÓPUSI A BUDDHISTA VIHÁRA március 15-én végigsöprõ torná- AUSZTRIA ROMJAI PAHARPURBAN dó az épületeket súlyosan meg-ESÕERDEINEK NEMZETI rongálta.PARKJAI SALZBURG TÖRTÉNELMI Felvétel éve: 1985 Besorolása: K (I) (II) (VI) BOLÍVIAFelvétel éve: 1988 KÖZPONTJA Az indiai határ közelében fekvõBesorolása: T (I) (II) (III) (IV) Paharpur buddhista kolostorának POTOSÍ VÁROSAAz Ausztrália északkeleti csücské- Felvétel éve: 1996 (vihára) romjai a mahájána budd-ben közel 9200 km2-t borító, zö- Besorolása: K (II) (IV) (VI) hizmus bengáli elterjedését bizo- Felvétel éve: 1987mében trópusi esõerdõk fajokban Salzburg régi központja szinte nyítják a 7. századtól kezdve. A ko- Besorolása: K (II) (IV) (VI)és egyedszámban különösen gaz- zsúfolásig telt történelmi mûemlé- lostort Somapura Mahavira néven A La Paztól 400 km-re délre talál-dag növény- és állatvilágnak ad- kekkel, melyek a középkortól ismerték, egészen a 17. századig ható bányaváros a 16. századbannak otthont. A terület olyan ve- egészen a 19. századig terjedõ fontos szellemi központ volt. Épü- a világ legnagyobb iparvárosánakszélyeztetett, ritka állatfajok élõ- idõszak alkotásai – ekkoriban leteinek elrendezése teljes egészé- számított. Potosí nevezetes mûem-helye, mint a koala, a kakaduk és Salzburg gazdag városállam volt ben vallási funkciójához igazodik. lékei az ércek kivonására használt,a lantfarkú madár. hercegérseki uralom alatt. Salz- Az épületegyüttes a buddhista mû- burg építészetére a gótika is rá- vészet nagyszerû emléke.SHARK BAY, NYUGAT- nyomta bélyegét, bár a város iga-AUSZTRÁLIA zán híressé az itáliai Santino Sola-Felvétel éve: 1991Besorolása: T (I) (II) (III) (IV)A Nyugat-Ausztrália partvidé-kének középsõ szakaszán elhe-384

BULGÁRIAvízzel mûködtetett õrlõmalmok, OLINDA TÖRTÉNELMI ország fõvárosa legyen, s mind- A Ruszétõl mintegy 16 km-re dél-az ipari vizet szolgáltató Cerro össze négy év alatt készült el. keletre, Cserven romjai és VelikoRico bonyolult akvadukt és víztá- KÖZPONTJA Fontos mérföldkõ a várostervezés Tirnovo, a második bolgár államrozó rendszere, a Casa de la Mo- történetében; Lucio Costa város- fõvárosa közelében találhatóneda, a San Lorenzo-templom, a Felvétel éve: 1982 tervezõ és Oscar Niemayer épí- ivanovói mûemlékegyüttest szik-patrícius házak, és a „barrios mi- Besorolása: K (II) (IV) tész minden részletében harmo- lafalba vájt templomok, kápolnák,tayos”, a munkások egykori lakó- nikus, modern várost álmodott, kolostorok és cellák alkotják. Anegyede. Részletesen lásd: 360. oldal. ezt tükrözi a lakó- és hivatali ne- 13–14. századból származó szik- gyedek elrendezése és maguk a latemplomokat a szerzetesek ké-A CHIQUITOSI JEZSUITA IGUAÇU NEMZETI PARK képzeletgazdag épületek is. szítette freskók – valódi remek- mûvek – borítják.MISSZIÓK Felvétel éve: 1986 SERRA DE CAPIVARA Besorolása: T (III) (IV) NEMZETI PARK KAZANLAK TRÁKFelvétel éve: 1990 A 170 000 hektáros park a brazil–Besorolása: K (IV) (V) argentin határ túloldalán található Felvétel éve: 1991 SÍRKAMRÁJAA 16. századi filozófusok megál- Iguazú Nemzeti Park folytatása. A Besorolása: K (III)modta „ideális városok” mintájára névadó Iguaçu- (Iguazú-) zuhata- A nemzeti park 98 000 hektárnyi Felvétel éve: 1979hozták létre 1696–1760 között e gon a két ország közösen oszto- területén található sziklamélyedé- Besorolása: K (I) (III) (IV)hét, jezsuiták kormányozta indián zik. A párafelhõbe burkolózó, sek és barlangok számos szikla- Az 1944-ben véletlenül felfedezettfalut az egykori Chiquitos-terüle- 2700 méter hosszú és több mint rajzot õriztek meg az utókornak, trák sír az i.e. 4. század végérõl, aten. San Javier, Concepción, San 80 méter magas vízesés környé- melyek némelyike több mint hellenizmus korából származik, ésIgnacio, Santa Ana, San Miguel, kének buja szubtrópusi esõerdei- 25 000 éves, és Dél-Amerika leg- három téglából épült kamrát fog-San Rafael és San José katolikus ben számos veszélyeztetett faj ta- õsibb emberi közösségeinek állít lal magában. A dromoszt és a te-és helybéli építészeti hagyomá- lál menedékre (óriásvidra, kaj- emléket. metkezési kamrát halotti lakomátnyokat ötvözõ missziós telepei ma mán, ocelot, tapír, jaguár). ábrázoló freskók díszítik. A fõkéntis mûködnek. BULGÁRIA vörös, fekete és zöld tónusú fest- SALVADOR TÖRTÉNELMI mények az ismeretlen mûvészSUCRE TÖRTÉNELMI VÁROSA A BOJANAI TEMPLOM tehetségét és eredetiségét bizo- KÖZPONTJA nyítják.Felvétel éve: 1991 Felvétel éve: 1979Besorolása: K (IV) Felvétel éve: 1985 Besorolása: K (II) (III) NESZEBAR VÁROSASucrét, Bolívia hajdani fõvárosát Besorolása: K (IV) (VI) A Szófia egyik külvárosában talál-a spanyolok alapították 1538-ban. Brazília elsõ fõvárosaként (1549– ható bojanai templom három épület- Felvétel éve: 1983A település számos egyházi és 1763) Salvador (ma Bahia állam bõl áll. A 11. századi templomhoz Besorolása: K (III) (IV)középülete ebbõl az idõszakból székhelye) az európai, afrikai és a 13. században Kalojan szevasz- A Fekete-tengerbe nyúló sziklásszármazik – mint például a San amerikai kultúrák találkozási he- tokrator emeltetett egy kétszintes félszigeten elterülõ 3000 éves vá-Lazaro- és San Francisco-temp- lye volt. 1558-tól itt mûködött az épületet, melyet a 19. században rost a trákok alapították Menebrialom, vagy a Santo Domingo (Igaz- Újvilág elsõ rabszolgapiaca. Szá- bõvítettek ki. A templom a 11., de néven, késõbb görög kolónia,ságügyi Palota) –, és jól szem- mos csodálatos reneszánsz épü- fõleg a 13. századi, lírai hangvételû majd a Bizánci Birodalom egyikléltetik a helyi és az Óvilágból let, száznál is több templom, erõ- freskói révén nevezetes. legfontosabb erõssége lett. Nesze-származó építészeti stílusok keve- dítmény maradt fenn. Az óváros bar mûemlékeinek többsége aredését. nevezetességei az élénk színû, tar- A MADARAI LOVAS hellenizmus korából származik ka, stukkódíszítésû házak. (akropolisz, Apollón temploma,BRAZÍLIA Felvétel éve: 1979 agóra). A nevezetesebb emlékek A BOM JESUS DE Besorolása: K (I) (III) közé tartozik még a Stara Mit-OURO PRÊTO TÖRTÉNELMI CONGONHAS-TEMPLOM A Sumen közelében, Madara falu ropolia bazilika és a város 19. szá- mellett emelkedõ függõleges szik- zadi, plovdivi stílusban épült fa-VÁROSA ÉS KÁLVÁRIA lafalon kifaragott majdnem élet- házai. nagyságú lovas alakja a 8. század-Felvétel éve: 1980 Felvétel éve: 1985 ból származik, és valamely bolgár SREBARNA TERMÉSZET-Besorolása: K (I) (III) Besorolása: K (I) (IV) kán fényes gyõzelmének állít em- VÉDELMI TERÜLETA 17. században alapított Ouro A 18. században épült szentély léket. A ló patái a legyõzött orosz-Prêto („Fekete Arany”) városa a Ant½nio Francisco Lisboa remek- lánt tapossák; a lovast kutya kísé- Felvétel éve: 198318. századi brazil aranyláz egyik mûve. Nevezetességét a próféták ri. A szikladombormûbe vésett Besorolása: T (IV)központja volt. A 19. században a szobraival szegélyezett lépcsõsor- feliratok szerint i.sz. 705–831 kö- Veszélyeztetett világörökség 1992-tõlváros hanyatlásnak indult, de nak és a hét stációt megörökítõ zött történt eseményt örökít meg. A Srebarna Természetvédelmi Te-máig fennmaradt templomai, híd- kálváriakápolnáknak köszönheti, rület egy 600 hektár felületû édes-jai és szökõkútjai egykori gazdag- melyeket Lisboa rendkívül eredeti AZ IVANOVÓI vizû tavat foglal magában, melyetságának, és a brazil barokk leg- és megindító, festett, barokk fa- a Duna táplál. A terület közel 100nagyobb szobrászmûvészének, szobrai díszítik. SZIKLATEMPLOMOK madárfaj – köztük sok ritka és ve-Ant½nio Francisco Lisboának, be- szélyeztetett faj – költõhelye, éscenevén Aleijadinhónak állítanak BRASILIA Felvétel éve: 1979 mintegy 80 vándorló madárfaj te-emléket. Síremlékét az Igreja- Besorolása: K (II) (III) lelõhelye.templomban õrzik. Felvétel éve: 1987 Besorolása: K (I) (IV) A terület a vízháztartás draszti- Brasiliát 1956-ban, „a semmi kö- kus megváltoztatása következté- zepén” kezdték építeni a brazil állam központi részén, hogy az 385

BULGÁRIAben (folyószabályozás, vaskapui CIPRUS A Moldva (Vltava) partján elterü- LEDNICE – VALTICEvízerõmû) került veszélybe, illet- lõ város a 13. századi, gótikus, re-ve a környéken folyó mezõgaz- A TROODOSI VIDÉK FESTETT neszánsz és barokk stílusjegyeket KULTURÁLIS TERÜLETEdasági termelés és az emberi te-lepülések is kedvezõtlenül befo- TEMPLOMAI ötvözõ vár köré települt. ¼eský Felvétel éve: 1996lyásolják a vízi élõhelyeket. Besorolása: K (I) (II) (IV) Felvétel éve: 1985 Krumlov ragyogó példája Közép-PIRIN NEMZETI PARK Besorolása: K (II) (III) (IV) Európa kicsiny középkori váro- A 17–20. század folyamán a lich- Ciprus középsõ részén emelkedik sainak, ahol öt évszázados békés tensteini nagyhercegek Morvaor-Felvétel éve: 1983 a Troodos-hegység. Az itt sorako- fejlõdésüknek köszönhetõen az szág déli részén lévõ birtokaikonBesorolása: T (I) (II) (III) zó, nagyszámú bizánci stílusú építészeti emlékek érintetlenül igazi gyöngyszemeket alkottak. AA görög határ közelében elterülõ templom és kolostor közül kivá- maradtak fenn. barokk épületeket (zömében Ber-27 400 hektáros park a Pirin-hegy- lasztott kilenc, freskókkal díszített nard Fischer von Erlach munkái)ség központi részét foglalja ma- mûemléképület ragyogó kereszt- TELC TÖRTÉNELMI és Lednice, illetve Valtice klasszi-gában. A szakadékokkal szabdalt metszetet ad a sziget bizánci és kus-neogótikus stílusban épültmagashegységi tájat ezernyi ten- posztbizánci festészetérõl. KÖZPONTJA várkastélyait az angol romantikagerszem, látványos zuhatagok és alapján kialakított, káprázatos par-barlangok tarkítják. A növényta- PAPHOS Felvétel éve: 1992 kok veszik körül.karó túlnyomórészt fenyõerdõ, Besorolása: K (I) (IV)mely 2300-2500 méter magassá- Felvétel éve: 1980 A dombtetõre települt városka DÁNIAgig húzódik. A területen számos Besorolása: K (III) (VI) házai eredetileg fából készültek,endemikus növényfaj tenyészik. A Ciprus nyugati partján lévõ majd egy 14. századi tûzvész után, JELLING TEMETKEZÉSI Paphos már az újkõkorban lakott mely a város nagy részét elpusz- HALMAI, RÚNA-KÖVEI ÉSA RILAI KOLOSTOR volt. A kikötõváros késõbb az Aph- tította, Tel¼et immár kõbõl építet- rodité- és a prehisztorikus termé- ték újjá, és falakkal vették körül. TEMPLOMAFelvétel éve: 1983 kenység-kultusz egyik központja A gótikus várat a 15. század vé-Besorolása: K (VI) lett. A legenda szerint itt született gén késõ gótikus stílusban átépí- Felvétel éve: 1994Részletesen lásd: 170. oldal. meg a tenger habjaiból Aphrodité; tették. Besorolása: K (III) az i.e. 12. században a mükénéiek Dánia központi részén találhatóA SZVESTARI TRÁK e helyen szentélyt emeltek az is- A ZELENÁ HORA-I a jütlandi Jelling. Környékének tennõ tiszteletére. Az ókori palo- NEPOMUKI SZENT JÁNOS- temetkezési halmai és két rúna-SÍRKAMRA ták, színházak és sírok marad- kövének egyike a kereszténység ványai, és Nea Paphos híres mo- ZARÁNDOKTEMPLOM felvétele elõtti északi germán kul-Felvétel éve: 1985 zaikjai a görög világ csodálatos túra emlékei, míg a másik kõ-Besorolása: K (I) (III) emlékei. Felvétel éve: 1994 tömbbe vésett rúna-jelek és aA Razgrad közelében 1982-ben Besorolása: K (IV) templom Dánia népének keresz-felfedezett, i.e. 3. századból szár- COSTA RICA–PANAMA tény hitre térésének idején, a 10.mazó, görög ihletésû trák sírkamra A morvaországi Zdár nad Sázavou század közepén készültek.egyedülálló díszítéseit félig em- TALAMANCA- HEGYLÁNC, közelében fekvõ Zelená Horaber–félig növény testû kariatidák BARÁTSÁG -REZERVÁTUM zarándoktemplomát Nepomuki ROSKILDE KATEDRÁLISAdombormûvei, freskók és a sír- Szent János tiszteletére emelték.kamra bejáratának frízei alkotják. Felvétel éve: 1983, 1990* A csillag alaprajzú templomot a Felvétel éve: 1995A sír a géta kultúra csodálatos Besorolása: T (I) (II) (III) (IV) 18. század elején kezdték építe- Besorolása: K (II) (IV)emléke. Részletesen lásd: 346. oldal. ni Jan Blazej Santini tervei alap- Sjælland (Zealand) szigetén talál- *A terület kiterjesztése ján, akinek eredeti stílusa a neo- ható Roskilde városa. 12-13. szá-CHILE gótika és a barokk jegyeit ötvö- zadból származó katedrálisa volt CSEHORSZÁG zi. a legelsõ vörös téglából építettRAPA-NUI NEMZETI PARK gótikus templom Skandináviában PRÁGA TÖRTÉNELMI KUTNÁ HORA – A TÖRTÉNELMI – e stílus késõbb egész Észak-Felvétel éve: 1995 VÁROSKÖZPONT A SZENT Európában elterjedt. A katedrálisBesorolása: K (I) (III) (V) VÁROSKÖZPONTJA BARBARA-TEMPLOMMAL ÉS a 15. századtól kezdve a dán ki-Rapa-Nui – így nevezték õslakói A SEDLECI MIASSZONYUNK- rályi család sírhelye lett. Az épü-a Chilétõl 3800 km-re nyugatra, a Felvétel éve: 1992 lethez több ízben is elõcsarnoko-Csendes-óceánból kiemelkedõ, Besorolása: K (II) (IV) (VI) SZÉKESEGYHÁZZAL kat, illetve oldalkápolnákat toldot-24 km hosszú Húsvét-szigetet. Az Részletesen lásd: 52. oldal. tak, egészen a 19. századig.õslakók kultúráját õrzik a világon Felvétel éve: 1995egyedülálló monumentális szob- c ESKÝ KRUMLOV TÖRTÉ- Besorolása: K (II) (IV) DOMINIKAIrok. A stilizált, férfiakat és nõket Kutná Hora a fejlõdését a kör- KÖZTÁRSASÁGábrázoló, tufából faragott szobrok NELMI VÁROSKÖZPONTJA nyék ezüstbányáinak köszönhe-az egész szigetet „benépesítik”, a ti, a 14. században királyi város SANTO DOMINGOtengerparttól a domboldalakig. Felvétel éve: 1992 lett. Nagyszámú mûemléke a vá-Egy vallási központ, Oranga ma- Besorolása: K (IV) ros gazdagságának bizonysága. A Felvétel éve: 1990radványait is megtalálták. Szent Barbara-templom, a késõi Besorolása: K (II) (IV) (VI) gótika egyik gyöngyszeme, és a sedleci Miasszonyunk-székesegy- ház, melyet a 18. században a kor barokk ízlésével összhangban építettek újjá, ma is hamisítatlan középkori környezetében lát- ható.386

FEHÉROROSZORSZÁGA közép-amerikai Hispaniola szi- EGYIPTOM borító trópusi esõerdõk egyik AKSZÚM ROMJAIgetét Kolumbusz Kristóf 1492-ben utolsó maradványa. Gazdag fló-fedezte fel. 1496-ban testvére, AZ ÓKORI THÉBA ÉS A rája és az itt élõ veszélyeztetett Felvétel éve: 1980Bartholomeo alapította Santo Do- emlõsfajok, mint a törpevíziló és Besorolása: K (I) (IV)mingót, Amerika elsõ európai te- NEKROPOLISZ tizenegy ritka majomfaj, a parkotlepülését. Az ország fõvárosának felbecsülhetetlen értékké teszik. Az eritreai partok közelében fekvõalaprajza szabályos sakktáblaszerû Felvétel éve: 1979 Akszúm (Axum) királysága az õsielrendezést követ, mely késõbb Besorolása: K (I) (III) (VI) COMOÉ NEMZETI PARK Etiópia egyik vezetõ hatalma voltszinte az összes gyarmati telepü- Részletesen lásd: 216. oldal. egészen a 13. századig. A keres-lés mintájául szolgált. Itt épült fel Felvétel éve: 1983 kedõállam fõvárosának lenyûgö-az Újvilág elsõ katedrálisa, rene- AZ ISZLÁM KAIRÓ Besorolása: T (II) (IV) zõ romjait hatalmas obeliszkek ésszánsz stílusban, 1514–1540 kö- Az ország északkeleti részén ta- síroszlopok uralják.zött. Minden valószínûség szerint Felvétel éve: 1979 lálható, 11 500 km2-t felölelõ re-a katedrális õrzi Kolumbusz Kris- Besorolása: K (I) (V) (VI) zervátum Nyugat-Afrika egyik leg- AZ ALSÓ AWASH-VÖLGYtóf síremlékét. Részletesen lásd: 212. oldal. nagyobb kiterjedésû védett terü- lete. A parkban a Comoé-folyó Felvétel éve: 1980ECUADOR MEMPHISZ ÉS A NEKROPO- jóvoltából olyan élõhelyek és nö- Besorolása: K (II) (III) (IV) vényfajok is megtalálhatók (erdõs A kelet-afrikai árokrendszerhezGALÁPAGOS NEMZETI PARK LISZ – A PIRAMISOK FÖLDJE szavanna és esõerdõ), melyek tartozó alsó Awash-völgy az em- egyébként csak a jóval délebbi beri faj eredetének tanulmányozá-Felvétel éve: 1978 GÍZÁTÓL DAHSHURIG területekre jellemzõk. sa szempontjából kulcsfontosságúBesorolása: T (I) (II) (III) (IV) lelõhely. Itt fedezték fel az afrikaiRészletesen lásd: 352. oldal. Felvétel éve: 1979 ETIÓPIA kontinens mindmáig talán legjelen- Besorolása: K (I) (III) (VI) tõsebb paleontológiai leleteit.QUITO Az Egyiptomi óbirodalom egykori LALIBELA fõvárosának helyén és környékén AZ ALSÓ OMO-VÖLGYFelvétel éve: 1978 egyedülálló temetkezési helyek és SZIKLATEMPLOMAIBesorolása: K (II) (IV) épületek maradtak fenn: sziklasí- Felvétel éve: 1980A 2850 méter magasan fekvõ fõ- rok, masztabák, templomok és pi- Felvétel éve: 1978 Besorolása: K (III) (IV)várost a spanyolok alapították a ramisok. Gíza piramisait az ókori Besorolása: K (I) (II) (III) A négyezer méteres hegyek rejte-16. században az ott talált inka világ hetedik csodájaként emleget- Etiópia szívében, Addis Abebától kében, a kenyai határ közelébenváros romjai helyén. Az 1917-es ték. A legnagyobb közülük a 146 északra, hegyvidéki területen ta- húzódó alsó Omo-völgy neve be-földrengés ellenére Latin-Ameri- méter magas Kheopsz-piramis. lálható ez a páratlan mûemlék- járta az egész világot, amikor terü-kában Quito történelmi központ- együttes. A 13. századi tizenegy letén felbecsülhetetlen tudományosja maradt fenn a legérintetlenebb ABU MENA ÕSKERESZTÉNY sziklatemplomot föld alatti szik- értékû fosszíliákat találtak. A lele-formában. A San Francisco-, a lából véstek ki. Közelében õsi, kör tek (különösen a Homo habilisSanto Domingo-kolostortemplom EMLÉKEI alakú kõkunyhókból álló telepü- megkövült maradványai) óriási je-és a Compania jezsuita kollégium lés látható. lentõséggel bírnak az emberi evolú-a spanyol, itáliai, mór, flamand és Felvétel éve: 1979 ció megértése szempontjából.indián mûvészetet ötvözõ „quitói Besorolása: K (IV) SIMEN NEMZETI PARKbarokk iskola” szép példája. Az Alexandriától 50 km-re észak- TIYA RÉGÉSZETI EMLÉKEI keletre található zarándokhely az Felvétel éve: 1978SANGAY NEMZETI PARK i.sz. 296-ban meggyilkolt keresz- Besorolása: T (III) (IV) Felvétel éve: 1980 tény mártír, Alexandriai Szent Me- Veszélyeztetett világörökség 1996-tól Besorolása: K (I) (IV)Felvétel éve: 1983 nász tiszteletére épült. Az õskeresz- Az erózió csodálatos látképet ho- Az Addis Abebától délre fekvõBesorolása: T (II) (III) (IV) tény város bazilikái, kolostorai, zott létre az Etióp fennsíkon. A Soddo régió eddig felfedezettVeszélyeztetett világörökség 1992-tõl középületei, lakóházai és mûhe- csipkés sziklacsúcsok, mély szur- mintegy 160 archeológiai lelõhelyAz Andok hegyláncai közt, 277 000 lyei a mártír csodatévõhely híré- dokvölgyek és a néha 1500 mé- közül Tiya az egyik legjelentõ-hektáron elterülõ parkban minden ben álló sírja körül emelkednek. ternyit alábukó szakadékok közt sebb. Az õsi etióp eredetû lelet-jellemzõ ökoszisztéma elõfordul, számos ritka állatfaj él, így példá- együttes 36 régészeti emlékbõl áll,a síksági esõerdõktõl a magas- NÚBIA MÛEMLÉKEI ABU SIM- ul a barna pávián, az etióp sakál köztük 32 kõtömbbõl, melyekenhegységi vegetációig. Sok más ve- BELTÕL PHILAE SZIGETÉIG és a kõszáli kecske közeli roko- többnyire máig megfejtetlen jelekszélyeztetett faj mellett a park ne- na, a Walie-kecske. sorakoznak.hezen megközelíthetõ hófedte Felvétel éve: 1979csúcsai és gleccserei nyújtanak Besorolása: K (I) (III) (VI) A park élõhelyeit az útépítés és FEHÉROROSZORSZÁGmenedéket a hegyi tapírnak és az Részletesen lásd: 220. oldal. a térség emberi településeinek ter- – LENGYELORSZÁGandesi kondornak. Két mûködõ jeszkedése súlyosan veszélyezteti.vulkán is van a területen. ELEFÁNTCSONTPART BELAVEZSSZKAJA PUSCSA/ GONDAR – FASZIL GHEBBI BIALOWIEZA NEMZETI PARK A park ökoszisztémáját az orv- TAÏ NEMZETI PARKvadászat, az illegális legeltetés és MÛEMLÉKEI Felvétel éve: 1992az engedély nélküli útépítés sú- Felvétel éve: 1982 Besorolása: T (III)lyosan veszélyezteti. Besorolása: T (III) (IV) Felvétel éve: 1979 Részletesen lásd: 88. oldal. A 3300 km2 területû Taï Nemzeti Besorolása: K (II) (III) Park az egykor Nyugat-Afrikát Részletesen lásd: 248. oldal. 387

FINNORSZÁGFINNORSZÁG A VÉZÈRE-VÖLGY Franciaország legnagyobb gótikus ORANGE RÓMAI KORI székesegyházának. A 13. századiRAUMA KÖZÉPKORI BARLANGFESTMÉNYEI monumentális épület egységes stí- SZÍNHÁZA ÉS A DIADALÍV lusa, háromszintes belsõ terénekKIKÖTÕVÁROSA Felvétel éve: 1979 szépsége és a fõhomlokzatot, il- Felvétel éve: 1981 Besorolása: K (I) (III) letve a kereszthajó déli homlok- Besorolása: K (III) (VI)Felvétel éve: 1991 zatát díszítõ, gondosan megterve-Besorolása: K (IV) (V) A völgy 147 õskõkori lelõhelyet zett szoboregyüttesek lenyûgözõ A Rh½ne völgyében fekvõ OrangeA Botteni-öböl partján, Pori közelé- és 25 festményekkel díszített bar- látványt nyújtanak. római kori színháza, 103 méterben fekvõ Rauma Finnország egyik langot foglal magában. A terület fõ- széles fõhomlokzatával, az egyiklegrégibb kikötõje. A város egy ként etnológiai és antropológiai A CHAMBORDI KASTÉLY ÉS legnagyobb épségben fennmaradtferences kolostor köré épült (he- szempontból érdemel figyelmet, il- ilyen építmény. A tizennyolc mé-lyén ma egy 15. századi templom letve barlangrajzai mûvészi-esztéti- KÖRNYÉKE ter magas diadalív Augustus csá-áll). A 17. századi tûzvész ellené- kai értéket képviselnek – különö- szár uralkodása alatt épült, dom-re Rauma máig megõrizte sajátos, sen az 1940-ben feltárt Lascaux-i Felvétel éve: 1981 bormûveivel a „Pax Romana”õsi építészeti örökségét. barlang, melynek vadászjelenetein Besorolása: K (I) megteremtésének állít emléket. közel száz aprólékosan kidolgo- A Loire-völgy erdõsége mélyénA HELSINKI SUOMENLINNA- zott, gazdag színvilágú állatfigura emelt kastély és az épületet körül- KIRÁLYI SÓÜZEM ARC-ET- elevenedik meg. ölelõ park a korai reneszánsz SENANS-BANERÕD egyedülálló remekmûve, mely hi- MONT SAINT-MICHEL hetetlen találékonysággal ötvözi a Felvétel éve: 1982Felvétel éve: 1991 hagyományos középkori forma- Besorolása: K (I) (II) (IV)Besorolása: K (IV) Felvétel éve: 1979 világot a klasszikus itáliai építé- A Besançon közelében találhatóA helsinki kikötõ bejáratánál fek- Besorolása: K (I) (II) (VI) szettel. királyi sóüzemet Claude-Nicolasvõ számtalan apró szigetre tele- Részletesen lásd: 120. oldal. Ledoux kezdte építeni 1775-ben,pült Suomenlinna-(Sveaborg-) A FONTENAY-I CISZTERCITA XVI. Lajos uralkodása alatt. A ha-erõdöt a 18. század második felé- A VERSAILLES-I KASTÉLY talmas, félkör elrendezésû üzemben a svédek építették. Az impo- APÁTSÁG a felvilágosodás ipari építészeté-záns erõdítmény a kor hadiépíté- ÉS A PARK nek elsõ jelentõs teljesítményeszetének érdekes emléke. Felvétel éve: 1981 volt. Alaprajza a munkafolyama- Felvétel éve: 1979 Besorolása: K (IV) tok racionális szervezéséhez iga-PETÄJÄVESI ÓTEMPLOMA Besorolása: K (I) (II) (VI) Az 1119-ben Szent Bernát által zodott, s köréje települt volna az A versailles-i palota és szökõku- alapított kolostor egyszerû és ko- „eszményi város”, mely azonbanFelvétel éve: 1994 takkal ékes hatalmas kertjének pár épülete – templomával, ke- soha nem épült meg.Besorolása: K (IV) építése XIV. Lajos idején kezdõ- rengõjével, refektóriumával, háló-Részletesen lásd: 98. oldal. dött, s XVI. Lajos uralkodásáig a celláival, pékségével és kovács- A STANISLAS, A CARRIÈRE király rezidenciája volt. A kastély mûhelyével – nagyszerû példája ÉS AZ ALLIANCE TÉRVERLA FÛRÉSZ- ÉS és a park tervezõi, szépítõi – Le a korai cisztercita telepek önellá- NANCYBEN Van, Mansart, Le Brun és Le N½tre, tásra törekvésének.PAPÍRMALMAI csak a legismertebbeket említve Felvétel éve: 1983 – fantáziája nyomán Versailles A FONTAINEBLEAU-I Besorolása: K (I) (IV)Felvétel éve: 1996 több mint egy évszázadon át az Részletesen lásd: 124. oldal.Besorolása: K (IV) európai uralkodók rezidenciáinak KASTÉLY ÉS A PARKVerla régi papír- és fûrészmalmai mintája volt. A SAINT-SAVIN APÁTSÁGa köréjük épült lakóházakkal jól Felvétel éve: 1981 GARTEMPE-NÉLszemlélteti a 19-20. század kicsiny, AVÉZELAY-I KOLOSTORDOMB Besorolása: K (II) (VI)vidéki ipari településeit. Az egy- Részletesen lásd: 128. oldal. Felvétel éve: 1983kor virágzó ipartelepekbõl csak Felvétel éve: 1979 Besorolása: K (I) (III)néhány maradt fenn. Besorolása: K (i) (vi) ARLES RÓMAI KORI ÉS A „román Sixtus-kápolnaként” Röviddel 9. századi alapítása után emlegetett Saint-Savin-i apátságotFRANCIAORSZÁG a Benedek-rendi kolostor Mária ROMÁN EMLÉKEI számos megkapó szépségû 11-12. Magdolna-ereklyék õrzõhelye lett, századi falfestmény ékesíti, me-CHARTRES KATEDRÁLISA és azóta is fontos zarándokhely. Felvétel éve: 1981 lyek mindmáig szinte érintetlenül, 1146-ban itt buzdította a keresztes Besorolása: K (II) (IV) eredeti állapotukban maradtakFelvétel éve: 1979 hadakat Szent Bernát, s ugyanitt ta- Arles a római kultúrára települt fenn.Besorolása: K (I) (II) (IV) lálkozott az 1190-es harmadik had- középkori európai civilizáció em-A 11. századi épület – melyet az járat elõtt Oroszlánszívû Richárd és léke. A város legõsibb római épü- A SCANDOLAI NEMZETI1194-es tûzvészt követõen átépí- Fülöp Ágost. A 12. században épült letei (aréna, amfiteátrum) az i.e. PARK A GIROLATA- ÉStettek – a francia gótika elsõ, legis- Madeleine-bazilika a román épí- 1. századból származnak. A tele- A PORTÓI-ÖBÖLLELmertebb alkotása. A monumentális tészet kiemelkedõ alkotása. pülés az i.sz. 4. században éltefõhajó, a 12. századból származó második aranykorát (Constanti- Felvétel éve: 1983szobrokkal díszített elõcsarnokok AMIENS KATEDRÁLISA nus fürdõi, alyscampsi nekropo- Besorolása: T (II) (III) (IV)és a 12-13. századi festett üveg- lisz). A 11-12. században köszön- A Scandola-félszigeten elterülõablakok egyaránt remekmûvek. Felvétel éve: 1981 tött be Arles utolsó nagy korsza- nemzeti park a Korzikai Nemzeti Besorolása: K (I) (II) ka. Ekkor épült a Saint Trophime- Park része. A félsziget lenyûgözõ A Picardie szívében, Párizstól templom is, amely a provence-i sziklatömbjét porfíros kõzetek északra fekvõ Amiens ad otthont román építészet egyik legjelentõ- sebb példája.388

GÖRÖGORSZÁGépítik fel, növénytakaróját medi- AVIGNON TÖRTÉNELMI A FÜLÖP-SZIGETEKI KOR- dór stílust merész építészeti meg-terrán bozótosok alkotják. A te- oldásokkal kombinálták.rületen sirályok, kormoránok és KÖZPONTJA DILLERÁK RIZSTERASZAIhalászsasok fészkelnek, a szige- DELPHOI RÉGÉSZETItecskékkel tarkított part menti víz Felvétel éve: 1995 Felvétel éve: 1995pedig gazdag tengeri faunának ad Besorolása: K (I) (II) (IV) Besorolása: K (III) (IV) (V) TERÜLETEotthont. Ifugao meredek hegyoldalakra E dél-francia város volt a pápaság települt rizsföldjei kétezer éve kö- Felvétel éve: 1987A GARD -HÍD székhelye a 14. század folyamán. vetik a természet diktálta felszíni Besorolása: K (I) (II) (III) (IV) (VI) Avignon látképét a Palais des Pa- formákat. A teraszos rizsmûvelés Omphalos, a „világ köldöke” – ígyFelvétel éve: 1985 pes (pápai palota) épülettömbje tudománya apáról fiúra szállt. Az nevezték a Parnasszosz lejtõjéreBesorolása: K (I) (III) (IV) uralja. A több mint négy kilomé- évezredes földmûvelõ tevékeny- települt Delphoit, ahol egykorRészletesen lásd: 134. oldal. ter hosszúságú városfalak, a Rh½ne ség olyan tájképet alakított ki, ahol Apollón szentélye és jóshelye, a folyón átívelõ 12. századi híd, a megvalósul ember és természet híres delphoi jósda állt. A helyetSTRASBOURG – GRANDE ÎLE gótikus Petit Palais és a román harmóniája. és környékét a 19. században tár- stílusú székesegyház Avignonnak ták fel. A csodálatos természetiFelvétel éve: 1988 a 14. századi keresztény Európá- GHÁNA környezetéhez harmonikusan il-Besorolása: K (I) (II) (IV) ban betöltött vezetõ szerepérõl ta- leszkedõ épületegyüttes az i.e. 6.Az Ill folyó körülölelte Grande Île núskodik. VOLTA, ACCRA, ÉS századi görög világ egységének(Nagy-sziget) Elzász székhelyének szimbóluma és vallási életénektörténelmi központja. Híres kated- MIDI-CSATORNA A KÖRNYÉKBELI PARTVIDÉK központja volt.rálisa a 12. században épült, bõ- ERÕDJEI ÉS KASTÉLYAIvítése és díszítése azonban egé- Felvétel éve: 1996 AZ ATHÉNI AKROPOLISZszen a 15. századig tartott: ekkor Besorolása: K (I) (II) (IV) (VI) Felvétel éve: 1979készült el 142 méter magas tor- A Canal du Midi, a 17. században Besorolása: K (VI) Felvétel éve: 1987nya. A sziget nevezetessége még épült, 241 km hosszú, a Földközi- A Ghána partvidékén, Keta és Besorolása: K (I) (II) (III) (IV) (VI)a nyolc õsrégi templom és a Ro- tengert az Atlanti-óceánnal össze- Beyin között sorakozó megerõsí- Részletesen lásd: 178. oldal.han-palota, mely a bíboros érse- kötõ víziút-hálózat a kor nagyszerû tett kereskedõállomásokat a por-kek rezidenciája volt. A kicsiny ki- mérnöki teljesítménye. Megálmo- tugálok építették 1482–1786 kö- ATHOSZ-HEGY (AJÍON ÓROSZ)terjedésû városrész jól megõrizte dója, Pierre-Paul Riquet, mesteri zött. E mûemlékek az egykori15–18. századi hangulatát. érzékkel õrizte meg a harmóniát portugál tengeri hatalom egész Felvétel éve: 1988 a zsilipek, hidak, alagutak és ter- világot behálózó kereskedelmi Besorolása: K (I) (II) (IV) (V) (VI) T (III)PÁRIZS ÉS A SZAJNA-PART mészeti környezetük között. útvonalainak maradványai. A Chalkidiké-félszigetrõl benyú- ló földnyelv, a „szent hegy” 1054-Felvétel éve: 1991 FÜLÖP-SZIGETEK ASANTI TRADICIONÁLIS tõl kezdve az ortodox spirituálisBesorolása: K (I) (II) (IV) élet egyik központja volt. A ten-Részletesen lásd: 114. oldal. A FÜLÖP-SZIGETEK BAROKK ÉPÜLETEI gerparton, a 2033 méter magas Athosz-hegy oldalában 963-banA REIMSI KATEDRÁLIS, A TEMPLOMAI Felvétel éve: 1980 Athanasziosz alapította az elsõ ko-SAINT REMI-APÁTSÁG ÉS Besorolása: K (V) lostort, melyet valóságos „kolos-A TAU-TEREM Felvétel éve: 1993 Ezek a Kumasitól északkeletre ta- torváros” követett. Athosz bizán- Besorolása: K (II) (IV) lálható épületek az egykori Asan- ci idõk óta független szerzetesiFelvétel éve: 1991 A Fülöp-szigetek elsõ templomait ti Birodalom utolsó fennmaradt köztársasága ma is tiltott terület aBesorolása: K (I) (II) (VI) (Manilában, Santa Mariában, Pao- emlékei. E civilizáció fénykorát a nõk és a gyermekek számára. Fes-Reims katedrálisát a 13. század- ayban és Miag-ao-n) a spanyolok 18. században élte. Földbõl, fából tészeti iskolája alapvetõ hatássalban kidolgozott új építészeti meg- építtették a 16. században, ám a és szalmából épült, cölöpökön volt az ortodox mûvészetre. Ko-oldások, valamint az építészet és filippínó és kínai mesteremberek álló lakóházainak állapota sajnos lostorait jelenleg mintegy 1400szobrászat harmonikus egymásra sajátos módon ötvözték az euró- napról napra romlik. szerzetes lakja.találása avatja a gótikus építészet pai barokk stílust saját építészetiremekévé. Az egykori apátság hagyományaikkal. GÖRÖGORSZÁG A METÈORA-KOLOSTOROK9. századi formájában ránk ma-radt hajójában õrzik Saint Remi TUBBATAHA-ZÁTONY APOLLÓN EPIKURIOSZ- Felvétel éve: 1988(440–533), a francia királyok elsõ TENGERI REZERVÁTUM TEMPLOM BASSZAIBAN Besorolása: K (I) (II) (IV) (V) T (III)koronázó érsekének földi marad- Részletesen lásd: 182. oldal.ványait. A néhai Érseki Palota Tau- Felvétel éve: 1993 Felvétel éve: 1986terme a 15. században épült, el- Besorolása: T (II) (III) (IV) Besorolása: K (I) (II) (III) THESSZALONIKI ÕSKERESZ-nevezése „T” betût formázó alap- A Palawan tartományban található E híres templom, melyet Apollón-rajzára utal. 33 200 hektárt felölelõ park gyö- nak, a nap és a gyógyítás istené- TÉNY ÉS BIZÁNCI MÛEMLÉKEI nyörû példája a rendkívül sûrûn nek szenteltek, az i.e. 5. századBOURGES KATEDRÁLISA benépesített tengeri élõhelyek- közepén épült a Lükaion-hegy lej- Felvétel éve: 1988 nek. Az atoll egy északi és egy tõjén. A „segítséghozó” Apollón- Besorolása: K (I) (II) (IV)Felvétel éve: 1992 déli korallszigetecskét is alkot, szentélyben található a legrégibb Az i.e. 315-ben alapított SzalonikiBesorolása: K (I) (IV) melyek közül az északi madarak korinthoszi oszlopfõ. Az építõk a fontos kikötõ, a kereszténységRészletesen lásd: 130. oldal. költõhelye, s itt rakják le tojásai- terjedésének egyik elsõ bázisa és kat a tengeri teknõsök is. a bizánci mûvészet egyik köz- pontja volt. Templomai a görög 389

GÖRÖGORSZÁGkereszt-alaprajzot, vagy a három- MISZTRA évezredtõl számos egymást kö- maznak. Az épségben fennmaradthajós bazilika felépítést követik, vetõ civilizáció lakta. A Pütha- kolostoregyüttest számos mozaiks különbözõ korokból származ- Felvétel éve: 1989 goreion – egy ókori megerõsített és freskó díszíti.nak (i.sz. 4–15. század). A Rotun- Besorolása: K (II) (III) (IV) kikötõ – maradványainak görögda, a Szent Démétriosz- és a Szent és római mûemlékei, a káprá- SVANETIDávid-templomok mozaikjai a ko- A Peloponnészosz-félszigeten, zatos alagút-akvadukt, valamintrai keresztény mûvészet remekei. Athéntõl 250 km-re délnyugatra a Héraion-szentély romjai ma is Felvétel éve: 1996A Dódeka Apóstoli-templom a Geoffroi de Villehardouin, Akhaia láthatók. Besorolása: K (IV) (V)késõi bizácni kor jelentõs alkotása. hercege 1249-ben épített erõdje Hosszú elszigeteltségének kö- körül idõvel egész város alakult ki. VERGINA RÉGÉSZETI szönhetõen a Kaukázusban talál-EPIDAUROSZ ÓKORI EMLÉKEI A települést Bizánc, majd a törö- ható Svaneti-régió megõrizte fes- kök és Velence is birtokolta, míg EMLÉKEI tõi sziklacsúcsok közt megbúvóFelvétel éve: 1988 végül 1832-ben teljesen elnéptele- középkori hangulatú falvait és jel-Besorolása: K (I) (II) (III) (IV) (VI) nedett. Ma már csak romjai emlé- Felvétel éve: 1996 legzetes „toronyházait”. Kazasi fa- keztetnek egykori nagyságára. Besorolása: K (I) (III) luban több mint kétszáz ilyenA Peloponnészosz-félsziget egyik Az õsi makedón állam elsõ fõvá- épület látható ma is, melyek egy-völgyében található Epidaurosz DÉLOSZ RÉGÉSZETI rosát, Aigait a múlt században fe- szerre szolgáltak lakóhelyül és aszámos korszak emlékeit õrizte dezték fel az észak-görögországi gyakori betolakodók elleni erõdít-meg. Aszklépiosz kultusza az i.e. EMLÉKEI Vergina közelében. A település ményként.6. században vert itt gyökeret, de legfontosabb feltárt mûemléke aa leghíresebb mûemlékek – köz- Felvétel éve: 1990 mozaikokkal és stukkókkal gaz- GUATEMALAtük az egyik legmarkánsabb görög Besorolása: K (II) (III) (IV) (VI) dagon díszített, hatalmas palotaépítészeti emléknek tartott szín- A görög mitológia szerint Apollón romjai, és a több mint háromszáz ANTIGUAház – az i.e. 4. századból szár- isten, Zeusz fia, a Kikládoknak e ki- sírból álló temetõ. A sírok néme-maznak. A város a római idõkben csiny szigetén, Déloszon született. lyike az i.e. 11. századból szár- Felvétel éve: 1979is megõrizte spirituális szerepét, Az itt található Apollón-szentély az mazik. Az egyik királysírt II. Phi- Besorolása: K (II) (III) (IV)mint a gyógyítás istenének szent egész görög világból vonzotta a za- lipposz, a világhódító Nagy Sándor Antiguát, az egykori guatemalaihelye. rándokokat. A sziget évszázadokon apjának nyughelyeként azonosí- fõvárost – jelenleg megyeszékhely keresztül az Égei-medence fontos tották. – a 16. század elején alapították.RÓDOSZ KÖZÉPKORI kereskedelmi központja volt. Az Az 1500 méteres tengerszint fe- i.e. 3. évezredtõl lakott Délosz GRÚZIA letti magasságban, szeizmikusVÁROSMAGJA kikötõvárosának romjai az égei tér- övezetben épült város nagy részét ség egymást követõ civilizációinak MCHETA ÕSI TEMPLOMAI elpusztította az 1773-as földren-Felvétel éve: 1988 emlékeit õrizték meg, egészen az gés, akkori épületei romjai azon-Besorolása: K (II) (IV) (V) õskeresztény korig. Felvétel éve: 1994 ban ma is láthatók. Az egykoriAz i.e. 408-ban alapított Ródoszt Besorolása: K (III) (IV) város sakktáblaszerû alaprajzot(Rhodosz) 1306 –1523 között a je- A DAPHNI-, AZ OSZIOSZ A Tbiliszitõl 22 km-re lévõ Mcheta követett.ruzsálemi Szent János Lovagrend LUKASZ- ÉS A NEA-MONI- a független Grúz állam elsõ fõvá-birtokolta. A lovagrend a várost ha- rosa volt i.sz. 930-tól egészen a 6. TIKAL ROMVÁROS ÉStalmas erõddé építette ki. Ródosz KOLOSTOR századig. A település egyházi épü- NEMZETI PARKkésõbb török, majd itáliai fenn- letei a középkori kaukázusi épí-hatóság alá került. A felsõváros Felvétel éve: 1990 tészet csodálatos emlékei – Szveti Felvétel éve: 1979épületei a gótika csodálatos emlé- Besorolása: K (I) (IV) Choveli-templom, Szamtavro- Besorolása: K (I) (III) (IV) T (II) (IV)kei (Nagymesteri Palota, Armeria A három, egymástól távol esõ templom, Antiochia-bazilika –, Részletesen lásd: 342. oldal.– volt kórház –, Lovagok utcája). kolostor – az elsõ Athén közelé- melyek az õsi grúz civilizáció fej-Az alsóváros gótikus emlékei közé ben van, a második a Parnasszo- lettségérõl tanúskodnak (Grúzia QUIRIGUÁ ROMJAI ÉSmecsetek, fürdõk és más ottomán szon, a harmadik pedig a Chiosz már a 4. században kereszténykori épületek vegyülnek. szigeten – ugyanahhoz a tipoló- hitre tért). RÉGÉSZETI EMLÉKEI giához tartozik. Templomaik gö-OLÜMPIA ÓKORI EMLÉKEI rög kereszt alaprajz szerint épül- A BAGRAT-TEMPLOM Felvétel éve: 1981 tek, nyolcszögû központi terüket ÉS A GELATI-KOLOSTOR Besorolása: K (I) (II) (IV)Felvétel éve: 1989 sarokboltozatokon nyugvó kupola A hondurasi határ közelében fek-Besorolása: K (I) (II) (III) (IV) (VI) borítja. 11-12. századi pompás Felvétel éve: 1994 võ település már az i.e. 2. szá-A Peloponnészosz-félsziget egyik márványdíszítéseik és arany hát- Besorolása: K (IV) zadban lakott volt, majd a 8. szá-völgyében fekvõ Olümpia (Olim- terû mozaikjaik „a bizánci mûvé- A Bagrat-templomot – mely nevét zadban jelentõs maja várossá vált.pia) már a történelem elõtti idõk- szet második aranykorának” jel- a Grúz államot megalapító Bag- A 30 hektárnyi erdõs területet fel-tõl lakott volt. Az i.e. 10. század- lemzõ példái. ratida-dinasztiáról (9–11. század) ölelõ romok közt látható a híresban a Zeusz-kultusz egyik köz- kapta – a 10. század vége és a 11. homokkõbõl faragott oszlopsorpontja lett. Az Altisz, a szentély- A SZÁMOSZI PÜTHAGO- század eleje között építették. A tö- (némelyik oszlop a 11 métereskörzet számtalan ókori remekmû- REION ÉS HÉRAION rökök 1691-ben lerombolták, de magasságot is eléri), és több kõbevel büszkélkedhet. A templomok romjai ma is láthatók Kutaiszi köz- faragott naptár, melyek a maja ci-és szentélyek romjai mellett a sta- Felvétel éve: 1992 pontjában. A Gelati-kolostor fõ- vilizáció kutatásának kulcsfontos-dion maradványa látható, mely- Besorolása: K (II) (III) épületei a 12–17. századból szár- ságú emlékei.ben Zeusz tiszteletére i.e. 776-tól Az Égei-tenger apró szigetét Tö-négyévente megrendezték az rökországtól egy mindössze 2 kmolümpiászt. széles tengerszoros választja el. Püthagorász szülõhelyét, az i.e. 3.390

INDIAGUINEA – ELEFÁNT- kozatosan zsugorodni kezdett, HORVÁTORSZÁG AZ AGRAI VÖRÖS ERÕD Schokland földjét visszahódítottákCSONTPART a víztõl, és újra benépesítették. DUBROVNIK ÓVÁROSA Felvétel éve: 1983 Schokland és emlékei a hollandok Besorolása: K (III)MOUNT NIMBA SZIGORÚAN tengerrel vívott örök küzdelmét Felvétel éve: 1979VÉDETT TERMÉSZETI jelképezik. Besorolása: K (I) (III) (IV) A Tádzs Mahal szomszédságábanREZERVÁTUM Veszélyeztetett világörökség 1991-tõl magasodik az agrai híres Vörös AMSZTERDAM VÉDELMI Részletesen lásd: 56. oldal. Erõd, a mogul dinasztia egyik leg-Felvétel éve: 1981, 1982* szebb építészeti emléke a 17. szá-Besorolása: T (II) (IV) GYÛRÛJE SPLIT MÛEMLÉKEI DIOC- zadból. A vörös homokkõbõlVeszélyeztetett világörökség 1992-tõl épült erõd 2,5 km hosszú falaA két ország határán emelkedõ Felvétel éve: 1996 LETIANUS PALOTÁJÁVAL mögött található a mogul uralko-Mount Nimba lejtõit sûrû esõer- Besorolása: K (II) (IV) (V) dók székhelye. Az erõd számta-dõ borítja. A hegyet és környékét Az Amszterdamot körbevevõ 135 Felvétel éve: 1979 lan csodálatos épülete, mesébemagában foglaló, 17 130 hektár- km hosszú védelmi gyûrût 1883 Besorolása: K (II) (III) (IV) illõ palotája közül talán a Dzse-nyi szigorúan védett terület külö- és 1920 között építették. 45 erõ- A dalmát tengerpart déli részén hángiri Mahal, a Khász Mahal, anösen gazdag növény- és állatvi- dítmény alkotja, melyek tüzérsé- elhelyezkedõ Splitben (Spalato) Diván-i-Khász (Magánkihallgatá-lágnak nyújt menedéket – többek gét tározókból és csatornákból láthatók Diocletianus császár a 3. sok csarnoka) és a két gyönyörûközött számos csimpánznak. zsilipek megnyitásával idõszako- század végén és a 4. század ele- mecset a legnevezetesebb. san elárasztható területek támo- jén épült palotájának romjai. A A Mount Nimba területén terv- gatták. Ez az egyetlen olyan erõd- város székesegyházát a 12–13. TÁDZS MAHALbe vett vasércbányászat kataszt- rendszer a világon, amelynél a században építették az egykori ró-rofálisan érintené a rezervátum víztömegek szabályozott mozga- mai sírhely köveibõl. A világörök- Felvétel éve: 1983ökoszisztémáját. Ugyancsak nagy tását használták fel. A hollandok ségi terület többi részét 12–13. Besorolása: K (I)veszélyt jelent a rezervátum terü- már a 16. századtól fogva alkal- századi román templomok, kö- Részletesen lásd: 268. oldal.letére érkezõ menekültáradat. mazták védelmi célokra vízszabá- zépkori erõdítmények, 15. száza- lyozási tapasztalataikat. di gótikus paloták és egyéb rene- A KONARAKI NAP -TEMPLOM*A világörökség területének kiterjesztése szánsz mûremekek teszik ki. HONDURAS Felvétel éve: 1984HAITI PLITVICEI -TAVAK Besorolása: K (I) (III) (VI) MAJA TELEPÜLÉS COPÁNBAN NEMZETI PARK A Bengáli-öböl partján, Orissa ál-SANS SOUCI, A RAMIERS ÉS lamban emelkedik a konarakiA FELLEGVÁR – NEMZETI Felvétel éve: 1980 Felvétel éve: 1979 Nap-templom, vagy más néven aTÖRTÉNELMI EMLÉKPARK Besorolása: K (IV) (VI) Besorolása: T (II) (III) Fekete pagoda. A felkelõ nap fé- A maja romvárost 1570-ben Die- Veszélyeztetett világörökség 1992-tõl nyében fürdõ épület Szúrja, aFelvétel éve: 1982 go García de Palacio fedezte fel, Részletesen lásd: 58. oldal. napisten szekerének monumen-Besorolása: K (IV) (VI) régészeti feltárása azonban csak tális mása. A szekeret hat ló húz-A Haitin található Sans Souci palo- a 19. században kezdõdött meg. INDIA za, 24 kerekét szimbolikus jelektát, a Ramiers-t és a citadellát a A 10. században elnéptelenedett díszítik. Konarak egyike India leg-19. század elején, a terület függet- Copán romjai a maja civilizáció ADZSANTÁ híresebb 13. századi bráhmanlenségének kikiáltását követõen csúcspontját képviselik, õrizve a szentélyeinek.emelték. Az erõdítmények a sza- maja építészet és kõfaragás párat- BARLANGTEMPLOMAIbadság szimbólumaivá lettek, lan remekeit. MAHABALIPURAMhiszen ezek voltak az elsõ épít- Felvétel éve: 1983mények, amiket a szabadságukat RÍO PLÁTANO BIOSZFÉRA- Besorolása: K (I) (II) (III) (VI) MÛEMLÉKEGYÜTTESEkivívott, egykori rabszolgák emel- A Dekkán-fennsík keleti részén ta-tek. REZERVÁTUM lálható adzsantái (Ajanta) barlan- Felvétel éve: 1984 gok legkorábbi sziklatemplomait Besorolása: K (I) (II) (III) (VI)HOLLANDIA Felvétel éve: 1982 az i.e. 2-1. században buddhista A Madrastól 50 km-re délre fekvõ Besorolása: T (I) (II) (III) (IV) szerzetesek építették. A Gupta Bi- Mahabalipuram volt az egykoriSCHOKLAND ÉS KÖRNYÉKE Veszélyeztetett világörökség 1996-tól rodalom idején, az 5–6. században Pállava Birodalom fõ kikötõje. Az A Río Plátano vízgyûjtõterületén, díszesebb templomokkal egé- itt látható monumentális gránit-Felvétel éve: 1995 525 000 hektáron elterülõ rezer- szítették ki a szentélyegyüttest. faragványok, a híres ráthák (szekérBesorolása: K (III) (V) vátum a közép-amerikai trópusi Adzsantá sziklafestményei és szob- alakú templomok) és mandapákAz õsidõktõl fogva lakott Schok- esõerdõk egyik utolsó érintetlen rai a buddhista mûvészet gyöngy- (barlangtemplomok) a 7–8. század-land félszigete a 15. századra szi- maradványa. A csodálatos szép- szemei. ból származnak. A leghíresebbgetté lett, s 1859-ben, az elõre- ségû hegyvidéki táj gazdag állat- közülük a 27 méter hosszú, 9 mé-törõ tenger elõl menekülve, lakói és növényvilágnak ad otthont, és ELLÓRÁ ter magas „Bhágiratha vezeklése”kénytelenek voltak elhagyni. Ké- mintegy kétezer bennszülött in- szikladombormû.sõbb, miután a Zuiderzee-t gáttal dián lakóhelye, akik máig meg- BARLANGTEMPLOMAIelválasztották az Északi-tenger- õrizték õsi életformájukat. KAZIRANGA NEMZETI PARKtõl, és a tó az 1940-es évektõl fo- Felvétel éve: 1983 A rezervátumot számos veszély Besorolása: K (I) (III) (VI) Felvétel éve: 1985 fenyegeti – erdõirtás, orvvadászat, Részletesen lásd: 274. oldal. Besorolása: T (II) (IV) nem õshonos fajok betelepítése. Az Assam szívében, a Brahma- putra mentén fekvõ, 430 km2-nyi 391

INDIAterület Észak-India egyik utolsó KHADZSURAHO TEMPLOMAI Az Arab-tengerben, Bombay kö- SZÁNCSI BUDDHISTAháborítatlan ökoszisztémája. A Ka- zelében fekvõ kicsiny Elefanta-ziranga Nemzeti Parkban él a világ Felvétel éve: 1986 (Elephanta-) szigeten található EMLÉKEIlegnagyobb indiai orrszarvú popu- Besorolása: K (I) (III) „barlangok városa” sziklatemplo-lációja, ezen kívül számos ritka mait díszítõ dombormûvek és Felvétel éve: 1989emlõs- (tigris, indiai elefánt, leo- Részletesen lásd: 270. oldal. szobrok a Siva-kultusz jegyeit vi- Besorolása: K (I) (II) (III) (IV) (VI)párd, ajakos medve) és több száz selik. A legszebb dombormûveketmadárfaj. HAMPI MÛEMLÉKEGYÜTTESE a központi barlang sziklafalába fa- Bhopaltól mintegy 40 km-re, egy ragták. A templomegyüttes vala- a síkságból kiemelkedõ domb te-MANAS VADREZERVÁTUM Felvétel éve: 1986 mikor a 4–8. század között készül- tején találhatók Száncsi (Sanchi) Besorolása: K (I) (III) (IV) hetett. buddhista építményeinek romjaiFelvétel éve: 1985 A Karnataka állambeli Hampiban – monolit oszlopok, paloták, temp-Besorolása: T (II) (III) (IV) 20 km2-nyi területet foglalnak el A BRIHADÉSVARA-TEMPLOM lomok és kolostorok. A legkorábbiVeszélyeztetett világörökség 1992-tõl Vidzsajanagar (Vijayanagar), a TANDZSURBAN mûemlékek az i.e. 2–1. századból nagy Hindu Birodalom utolsó fõ- származnak. Itt található a legré-Assam államban, a Himalája elõ- városának romjai. A birodalom Felvétel éve: 1987 gebbi ismert buddhista szentély,hegyein terül el a 39 100 hektáros gazdag uralkodói csodálatos dra- Besorolása: K (II) (III) mely egészen a 12. századig azManas rezervátum. A magashegy- vida templomokat és palotákat A Madrastól 350 km-re délkeletre indiai buddhizmus egyik filozófiaiségi erdõk e területen adják át emeltettek a 14–16. században. fekvõ Tandzsur az egykori Csola központja volt.fokozatosan helyüket a dzsungel- Miután a Dekkán mohamedán Birodalom fõvárosa volt. A városnek, illetve a füves domboknak. szultanátusai 1565-ben elfoglalták legnagyobb templomát, a Briha- HUMÁJUN SÍREMLÉKEA változatos élõhelyeken gazdag a várost, hat hónapnyi fosztogatást désvarát 1003–1010 között épít- DELHIBENállatvilág él. Olyan ritka fajok is követõen Vidzsajanagar lakatlan- tette a birodalom megalapítója,megtalálhatók, mint a törpedisz- ná vált. Csola Rádzsá. A gránittömbökbõl Felvétel éve: 1993nó, a tigris, az indiai orrszarvú és és részben téglából épült temp- Besorolása: K (II) (IV)az indiai elefánt. FATÉHPUR SZIKRI lom 61 méter magas, piramis for- A síremléket Humájun nagymo- májú tornyát kupola zárja le. Az gul gyászoló özvegye építtette A területen háborús konfliktus Felvétel éve: 1986 épület falait és homlokzatát gyö- 1570-ben. Az építmény különle-robbant ki; 1992–93-ban a park Besorolása: K (II) (III) (IV) nyörû dombormûvek és szobrok ges kulturális jelentõséggel bír,létesítményeinek nagy részét el- Az Agrától 40 km-re nyugatra ta- díszítik. mivel ez volt az elsõ kert-mauzó-pusztították, s egyre gyakoribb az lálható Fatéhpur Szikrit (Fatehpur leum Indiában. A szökõkutakkalorvvadászat. Sikri), a „Gyõzelem városát” Akbar SZUNDARBANSZ és pompás parkkal övezett, ku- építtette a 16. században, birodal- NEMZETI PARK polás épület egy új építészeti stí-KEOLADEO NEMZETI PARK ma székhelyeként. Fatéhpur lus kezdetét jelentette, mely csúcs- mindössze tíz évig volt a Mogul Felvétel éve: 1987 pontját az agrai Tádzs MahalbanFelvétel éve: 1985 Birodalom fõvárosa, és azóta is Besorolása: T (II) (IV) érte el.Besorolása: T (IV) Csipkerózsika-álmát alussza káp- A Gangesz-deltában lévõ nemze- rázatos mûemlékeivel. A leghíre- ti park – melynek egy része Bang- A KUTÁB MINÁR ÉSA Rádzsasztán államban, Agrától sebb közülük a Dzsámi Maszdzsid ladeshez tartozik – területe több50 km-re keletre található, 2800 (Jama Masjid), India egyik legna- mint 10 000 km2. Itt található a vi- KÖRNYÉKÉNEK MÛEMLÉKEIhektáros védett terület a mahara- gyobb mecsetje. lág legnagyobb kiterjedésû mang-dzsák egykori vadasparkja volt. A rove-mocsara. A térségben igen DELHIBENterület az Afganisztánból, Türkme- PATTADAKAL TEMPLOMAI sok madár- és hüllõfaj, és többnisztánból, Kínából és Szibériából más veszélyeztetett faj (például Felvétel éve: 1993érkezõ vándormadak egyik fõ te- Felvétel éve: 1987 tigris) él. Besorolása: K (IV)lelõhelye. Eddig 364 madárfajt fi- Besorolása: K (III) (IV) A Delhitõl néhány kilométerregyeltek itt meg, köztük a ritka szi- A Dekkán délnyugati részén ta- NANDA DEVI NEMZETI délre található Kutáb Minár 72bériai darut. lálható Karnataka állambeli PARK méter magas, vörös homokkõbõl Pattadakal templomai a Csálukja- épült tornya a 13. század elejérõlGOA TEMPLOMAI ÉS (Chalukya-) dinasztia alatt, a 7–8. Felvétel éve: 1988 származik. A torony a talapzatnál században virágzó eklektikus Besorolása: T (III) (IV) 14,3 méter, a csúcsánál 2,75 mé-KOLOSTORAI mûvészet csúcspontját jelentik. Az A kínai és nepáli határ közelében ter átmérõjû. A környék építészeti épületek harmonikusan ötvözik magasodó Nanda Devi a Hima- emlékei között találjuk az AlaiFelvétel éve: 1986 India déli, illetve északi régióinak lája egyik legmagasabb csúcsa Minár 26 méter magas tornyát ésBesorolása: K (II) (IV) (VI) építészeti hagyományait. Kilenc (7816 m). A 630 km2 kiterjedésû a híres Kuvvat-ul-Iszlám mecse-A Goa szövetségi állam székhelye, hindu templom és egy dzsaina nemzeti park a Föld egyik csodá- tet. Udvarán ezerötszáz esztendõsPanaji (Panadzsi) mellett fekvõ szentély romjai maradtak fenn, latos magashegyi táját foglalja ma- vasoszlop áll, mely, eddig meg-Goa egykor Portugália indiai bir- melyek közül kiemelkedik a 740 gában. Emberi település nincs a fejtetlen okból, nem rozsdásodik.tokainak központja volt. A város körül épült Virupaksa-templom. rezervátum területén, és nehézmanuelita, manierista és barokk megközelíthetõsége jóvoltából INDONÉZIAstílusú templomai és kolostorai az ELEFANTA ökoszisztémája szinte érintetlenázsiai hittérítõ misszió értékes maradt. Számos ritka fajnak – KOMODO NEMZETI PARKemlékei; a leghíresebb a Xavéri BARLANGTEMPLOMAI hópárduc, pézsmaszarvas, kék juhSzent Ferenc síremlékét õrzõ Bom – biztosít életteret. Felvétel éve: 1991Jesus-bazilika. A Monte Santón Felvétel éve: 1987 Besorolása: T (III) (IV)(Szent hegy) található az egykori Besorolása: K (I) (III) Részletesen lásd: 310. oldal.apácazárda, a Szent Mónika, smég számos templom.392

JAPÁNUJUNG KULON NEMZETI elsõ hominidae leleteket. Késõbb cset, a Seik Lotfollá mecset, a Kej- pontját képviseli, s ráadásul ezekPARK még ötven megkövült Meganthro- szarijéhoz vezetõ oszlopcsarnok Japán legrégebbi ilyen típusú épü- pus palaeo és Homo erectus ma- és a 15. századi Ali Kapu-palota. letei. A fatemplomok közül tizen-Felvétel éve: 1991 radványai kerültek elõ – ez a vilá- A 17. század elején I. Abbasz sah kettõ a 7. század végén, illetve aBesorolása: T (III) (IV) gon összesen eddig talált homini- által építtetett komplexum monu- 8. században épült, és a kínai dae fosszíliák felét teszi ki. A mint- mentális épületeit kétszintes ár- buddhista építészetnek a japánJáva szigetének délkeleti csücské- egy 1,5 millió éve lakott Sangiran kádsor fûzi egymáshoz. A tér és hagyományokkal való keveredé-ben, az Ujung Kulon-félszigeten igen fontos az emberi evolúció épületei a perzsa Szafavida-dinasz- sét figyelhetjük meg rajtuk.és több környezõ szigeten elte- tanulmányozása szempontjából. tia szociális és kulturális életénekrülõ, 76 200 hektáros park a híres emlékei. JAKÚSIMAKrakatau vulkán védett területét is IRAKmagában foglalja. A park, ökoló- ÍRORSZÁG Felvétel éve: 1993giai jelentõsége mellett, hatalmas HATRA Besorolása: T (II) (III)geológiai értékkel bír – különösen RÉGÉSZETI EMLÉKEK A A Kjúsú déli partjaitól 60 km-re,a vulkáni tevékenység tanulmá- Felvétel éve: 1985 BOYNE VÖLGYÉBEN Jakúsima (Jaku-sziget) belsejébennyozása szempontjából. Itt talál- Besorolása: K (II) (III) (IV) (VI) található, 10 700 hektáros parkhatók Jáva utolsó síksági esõerdei, Hatra a Párthus Birodalom egyik Felvétel éve: 1993 hihetetlenül gazdag flórának admelyekben sok veszélyeztetett faj legjelentõsebb megerõsített városa Besorolása: K (I) (III) (IV) otthont – közel 1900 faj és alfaj,lel otthonra, például a jávai orr- volt. Magas, széles erõdfalai és A Boyne-folyó kanyarulatánál, 780 köztük a sugi, a japán cédrus (Cryp-szarvú. tornyai sikerrel álltak ellen a ró- hektárnyi területen található va- tomeria japonica), melynek leg- mai légiók ostromának (i.sz. 116 laha szociális, gazdasági és temet- idõsebb egyedei mintegy 3000A BOROBUDURI és 198). A perzsa Szasszanidák kezési célokat szolgáló építmé- évesek. Egyedülálló módon az által a 3. században lerombolt te- nyek maradványai az õskori egykori nagy kiterjedésû meleg-TEMPLOMEGYÜTTES lepülés maradványai – fõként a megalit kultúrák legjelentõsebb mérsékelt övi erdõk ezen a terü- görög és római építészeti hagyo- ránk maradt emlékei Európában. leten máig fennmaradtak.Felvétel éve: 1991 mányokat a Kelet díszítõmûvésze-Besorolása: K (I) (II) (VI) tével ötvözõ templomok – a pár- SKELLIG MICHAEL SHIRAKAMI SANCHIA Jáva központi részén magaso- thus civilizáció nagyságáról tanús-dó, híres buddhista templom- kodnak. Felvétel éve: 1996 Felvétel éve: 1993együttest az UNESCO segítségével Besorolása: K (III) (IV) Besorolása: T (II)restaurálták. A monumentális épü- IRÁN Skellig Michael Írország délnyu- Az Észak-Honshu hegyei közöttlet három fõ részbõl áll: egy pira- gati partjaitól mintegy 12 km-re elterülõ, mintegy 10 000 hektár-mis alakú alapszintbõl, rajta öt PERSZEPOLISZ található. A sziget meredek szik- nyi úttalan területen találhatók azkörterasszal, egy három körtera- láit uraló kolostorkomplexumot a egykor Észak-Japán hegyeit borí-szos gúla alakú részbõl, és az ezt Felvétel éve: 1979 7. század táján építették és a ko- tó hûvös-mérsékelt övi bükkerdõklezáró monumentális sztúpából. A Besorolása: K (I) (III) (VI) rai ír szerzetesek spártai életvite- utolsó érintetlen maradványai. Atemplomot gazdagon díszítõ dom- Részletesen lásd: 208. oldal. lérõl tanúskodik. Nehéz megkö- hely állatvilága is nagy értéketbormûvek 2500 m2-nyi falfelüle- zelíthetõségének köszönhetõen a képvisel.tet borítanak be. Az épület körül TCHOGHA ZANBIL turisták mindeddig elkerülték, így72 sztúpa magasodik, Buddha e mûemlék kivételes épségben SIRAKAWAGO ÉSszobraival. Felvétel éve: 1979 maradt ránk. GOKAJAMA ÕSI FALVAI Besorolása: K (III) (IV)A PRAMBANANI A hatalmas, koncentrikus elren- JAPÁN Felvétel éve: 1995 dezésû falak mögött találhatók az Besorolása: K (IV) (V)TEMPLOMEGYÜTTES egykori Elámi Birodalom szent A HIMEDZSI-DZSÓ A világtól egészen a legújabb idõ- városának romjai. Tchogha Zan- kig elvágva élõ gassó stílusú he-Felvétel éve: 1991 bilt i.e. 1250-ben alapították, és a VÁRKASTÉLY gyi falvak (Ogimacsi, Ainokura ésBesorolása: K (I) (IV) helyszínen talált több ezer felhasz- Suganuma) hagyományos megél-Jáva középsõ részének egyik völ- nálatlan tégla arról árulkodik, Felvétel éve: 1993 hetési forrása az eperfanevelés ésgyében, az Opak-folyó mentén hogy a várost Asszurbanipál még Besorolása: K (I) (IV) selyemhernyó-tenyésztés volt. Alévõ 10. századi épületegyüttes In- az építkezés befejezése elõtt fog- Részletesen lásd: 294. oldal. települések nagy méretû lakóhá-donézia legnagyobb Siva-szenté- lalta el. zai, melyeket kétszintes, merede-lye. A komplexum koncentrikus HÓRJÚDZSI BUDDHISTA ken emelkedõ szalmatetõ borít,négyszögek alkotta alapjának kö- ISZFAHÁN egyedülállóak Japánban.zepén három templom magasodik. MÛEMLÉKEIA Sivának, Visnunak és Rámának Felvétel éve: 1979 KYOTO TÖRTÉNELMIszentelt templomokat a Rámájana Besorolása: K (I) (V) (VI) Felvétel éve: 1993jeleneteit ábrázoló dombormûvek Az Irán közép-nyugati részén fek- Besorolása: K (I) (II) (IV) (VI) MÛEMLÉKEIdíszítik. võ Iszfahán (Esfahán) városának A Nara prefektorátus területén leghíresebb épületei a Királyi me- található Horjúdzsi negyvennyolc Felvétel éve: 1994SANGIRAN HOMINIDAE buddhista temploma a faanyagot Besorolása: K (II) (IV) használó építészet egyik csúcs- Az i.sz. 794-ben, õsi kínai fõvá-LELETEI rosok mintájára épült Kyoto Japán központja volt egészen 1868-ig. AFelvétel éve: 1996 több mint ezer évig tartó idõszakBesorolása: K (III) (VI)Az 1936–41 között a területen vég-zett ásatások során fedezték fel az 393

JAPÁNalatt Kyotó nemcsak az uralkodó SZANAA ÕSI VÁROSA guratív falfestményekkel díszített KAMBODZSAszékhelye volt, hanem az ország központi terem és a fürdõk.vallási és kulturális centrumává Felvétel éve: 1986 ANGKORvált; bizonyítja ezt 255 szentélye, Besorolása: K (IV) (V) (VI) JUGOSZLÁVIA1600 buddhista temploma s mû- Felvétel éve: 1992vészeti alkotások sokasága. Leg- A több mint 2500 éve lakott Sza- KOTOR ÉS TERMÉSZETI Besorolása: K (I) (III) (IV)híresebb épülete a Nijo-palota naa 2200 méteres tengerszint fe- Veszélyeztetett világörökség 1992-tõl(Nidzso-dzso), a Császári Palota, letti magasságban, egy völgyben ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI Részletesen lásd: 304. oldal.az Arany-pavilon, a Ryoanji-temp- helyezkedik el. A 7-8. század fo- VIDÉKElom és a Daitokuji-templom. A vá- lyamán a város az iszlám terjedé- KAMERUNros kertépítészete nagy hatást gya- sének egyik fõ központja lett. Az Felvétel éve: 1979korolt a világ tájépítészetére. iszlám emléke 106 mecset, 12 für- Besorolása: K (I) (II) (III) (IV) DJA VADVÉDELMI TERÜLET dõ és 6500 lakóház, mind a 11. Veszélyeztetett világörökség 1979-tõlA HIROSIMAI BÉKEEMLÉKMÛ századból. Az emeletes lakóházak Részletesen lásd: 62. oldal. Felvétel éve: 1987 és paloták sajátos hangulatot köl- Besorolása: T (II) (IV)Felvétel éve: 1996 csönöznek a városnak. STARI RAS ÉS A SOPOCANI-I Az 5260 km2 nagyságú terület aBesorolása: K (vi) kontinens egyik legnagyobb ki-1945. augusztus 6-án a világ addigi ZABÍD TÖRTÉNELMI VÁROSA KOLOSTOR terjedésû és legérintetlenebb esõ-legnagyobb hatóerejû bombája erdeje. A rezervátumot szinte tel-pusztította el Hirosimát. A Béke- Felvétel éve: 1993 Felvétel éve: 1979 jesen körbeveszi a Dja-folyó, ter-parkban az Atombomba áldozatai- Besorolása: K (II) (IV) (VI) Besorolása: K (I) (III) mészetes határ- és védõvonalatnak emlékmûve, a Gyermekek A Vörös-tenger közelében fekvõ A Belgrádtól 300 km-re délre, Stari alkotva. A rendkívül gazdag élõ-emlékmûve és az Atombomba õsi várost erõdítményei, lakóépü- Ras-ban – Szerbia elsõ fõvárosa világú területen több fõemlõsfajMúzeuma emlékeztet a borzal- letei és településszerkezete avat- 1196-tól – és környékén található is megtalálható.makra. Tange Kenzó építész örök ják egyedülálló régészeti és tör- csodálatos mûemlékegyüttest kö-mementóként az épületegyüttes- ténelmi emlékké. Zabíd a 13–15. zépkori épületek, erõdítmények, KANADAbe belekomponálta a század ele- század között Jemen fõvárosa volt, templomok és kolostorok alkot-jén épített Dóm kiégett vasvázas de még évszázadokon át megõriz- ják. Sopocani kolostora a nyugati L’ANSE AUX MEADOWSkupoláját és romos falait – e fö- te az arab és mohamedán világ- keresztény világ és a bizánci civili- NEMZETI TÖRTÉNELMIlött robbant az atombomba. ban betöltött központi szerepét záció közötti kulturális kapcsola- EMLÉKPARK híres iszlám egyeteme jóvoltából. tokról tanúskodik.ITSUKUSHIMA SINTÓ Felvétel éve: 1978 JERUZSÁLEM DURMITOR NEMZETI PARK Besorolása: K (VI)SZENTÉLYE A L’Anse aux Meadows-i viking JERUZSÁLEM ÓVÁROSA ÉS Felvétel éve: 1980 település maradványai az európaiFelvétel éve: 1996 Besorolása: T (II) (III) (IV) telepesek legrégebbi nyomaiBesorolása: K (I) (II) (IV) (VI) VÁROSFALA A Dinári-hegységben fekvõ park Észak-Amerikában. Az itt láthatóA Japán Beltengerbõl emelkedik 350 km2-nyi felszínét meredek 11. századi faház- és földkunyhó-ki Itsukushima szigete, mely már Felvétel éve: 1981 sziklacsúcsok, sebes folyók vájta maradványok hasonlóak a Norvé-a legkorábbi idõktõl fogva a sinto- Besorolása: K (II) (III) (VI) szurdokok, barlangok és kristály- giában találtakhoz.izmus szent helye volt. Az elsõ Veszélyeztetett világörökség 1982-tõl tiszta hegyi tavak tarkítják. Etemplomokat talán a 6. században Részletesen lásd: 200. oldal. csodálatos táj sûrû fenyõerdeiben NAHANNI NEMZETI PARKépíthették, a ma látható szentély számos endemikus növényfaj él.a 13. századból származik. A ter- JORDÁNIA Itt található Európa legmélyebb Felvétel éve: 1978mészeti környezetbe harmoniku- szurdokvölgye (Tara-folyó völgye) Besorolása: T (II) (III)san illeszkedõ épület jó példája a PETRA és Montenegro (Crna Gora) leg- Az északnyugat-kanadai Nahannijapán kultúra természeti szépsé- magasabb hegycsúcsa (Durmitor, Észak-Amerika egyik legfestõibbgek iránti érzékenységének. Felvétel éve: 1985 2522 m). vadvize. A Déli-Nahanni folyó Besorolása: K (I) (III) (IV) mentén elterülõ, 4770 km2-nyiJEMEN Részletesen lásd: 204. oldal. STUDENICA-KOLOSTOR park felszínét mély kanyonok, látványos zúgók s a Virginia-víz-SHIBAM ÕSI VÁROSA QUSEIR AMRA Felvétel éve: 1986 esés teszi változatossá, és egy Besorolása: K (I) (II) (IV) (VI) egyedülálló mészkõbarlang-rend-Felvétel éve: 1982 Felvétel éve: 1985 A Belgrádtól 150 km-re délre ta- szer is található a területén. Bo-Besorolása: K (III) (IV) (V) Besorolása: K (I) (III) (IV) lálható Studenica-kolostort 1138- reális erdõrengetege számos vé-A megerõsített falakkal körülvett, A 8. században emelt és szokat- ban kezdték építeni. A szerbek dett állatfaj menedéke, többek16. században alapított Shibam a lan épségben fennmaradt sivata- számára a nemzet egységét jelké- között él itt havasi kecske, vas-függõleges városépítkezés egyik gi palotaerõd idõrõl idõre hely- pezi. Ez az ország legnagyobb or- tagszarvú juh, farkas, grizzly, rén-legrégibb és legszebb példája. Le- õrségként, illetve lakóhelyül szol- todox kolostora, két fehér már- szarvas.nyûgözõ, toronyszerû épületei gált az Omajjád kalifák számára. ványból épített temploma, a Szentsziklákból emelkednek ki. A vá- A kicsiny palota fõ érdekessége a Szûz-templom és a Király-temp-rost tréfásan „a sivatag Manhattan- kor világi mûvészetét tükrözõ fi- lom a 13–14. századi bizánci fes-jeként” emlegetik. tészet valóságos kincsesháza.394

KÍNADINOSZAURUSZ A KANADAI SZIKLÁS- A három nemzeti park több mint rális és szellemi áramlatok kereszt-TARTOMÁNYI PARK 50 000 km2-nyi, gleccserekkel és útjában található a Kanszu tarto- HEGYSÉG NEMZETI PARKJAI négyezer méter fölé nyúló csú- mánybeli Mokao 492 buddhistaFelvétel éve: 1979 csokkal szabdalt területet ölel fel barlangtemploma. A 4–14. század-Besorolása: T (I) (III) Felvétel éve: 1984 a kanadai–amerikai határ két ol- ból származó mûemlékegyüttes a Besorolása: T (I) (II) (III) dalán, Alaszkában. A festõi táj szá- buddhista mûvészetet felvonultatóAz Alberta tartományban, a Red mos veszélyeztetett állatfaj, töb- szobrairól és falfestményeirõl ne-Deer folyó mentén fekvõ park ba- Részletesen lásd: 314. oldal. bek között grizzlyk, rénszarvasok vezetes.rátságtalan, sivár területét badland, és vastagszarvú juhok élõhelye.terméketlen talaj borítja, mely kin- QUÉBEC TÖRTÉNELMI AZ ELSÕ CSIN-URALKODÓcseket rejt – a hajdanvolt óriások, *A területek kiterjesztése.a dinoszauruszok maradványait. KÖZPONTJA SÍREMLÉKEEddig mintegy 350 darab csont- WATERTON GLACIERvázat találtak, melyekbõl hatvan Felvétel éve: 1985 NEMZETKÖZI BÉKEPARK Felvétel éve: 1987dinoszaurusz fajt, hét dinoszau- Besorolása: K (IV) (VI) Besorolása: K (I) (III) (IV) (VI)rusz családot sikerült azonosíta- A francia felfedezõ, Samuel de Felvétel éve: 1995 Részletesen lásd: 288. oldal.ni. A fosszíliák kora 75 millió évre Champlain által a 17. században Besorolása: T (II) (III)tehetõ, s az egyik legjelentõsebb alapított város egykor „Új-Francia- Kanada–Alaszka határvidékén el- CSOUKOUTIEN – A PEKINGIeddigi dinoszaurusz leletnek szá- ország” székhelye, majd késõbb terülõ két nemzeti parkból 1932- ÕSEMBER-MARADVÁNYOKmítanak. angol uralom alá került. A sziklára ben alakult meg a világ elsõ béke- épült felsõváros mindmáig a tar- parkja. A festõi szépségû, gleccse- Felvétel éve: 1987ANTHONY-SZIGET tomány adminisztratív központja rekkel tarkított hegyláncok különö- Besorolása: K (III) (VI) (templomok, konvent-épületek, sen gazdag flórának és faunánakFelvétel éve: 1981 citadella, parlament, Château Fron- adnak otthont. A Pekingtõl 42 km-nyire délnyu-Besorolása: K (III) tenac), s az alsóváros õsi részeivel gatra fekvõ Csoukoutien (Zhou-Házaival és 32 totem- illetve te- együtt kitûnõ példája a megerõsí- KÍNA kondianzhen) környékén, egymetési oszlopával az Anthony-szi- tett gyarmati városoknak. barlangban találtak rá 1929-ben ageten található Ninstints egyedül- A KÍNAI NAGY FAL középsõ pleisztocén korban éltálló látványt nyújt. A szigeten GROS MORNE NEMZETI PARK pekingi õsember (Homo erectusépült települést a 19. században Felvétel éve: 1987 pekinensis) maradványaira. Azhagyták el lakói, a valaha az Felvétel éve: 1987 Besorolása: K (I) (II) (III) (IV) (VI) emberi evolúció szempontjábólészak-csendes-óceáni partvidéket Besorolása: T (I) (III) Részletesen lásd: 282. oldal. felbecsülhetetlen értékû leletegyüt-benépesítõ, halászattal és vadá- A Newfoundland nyugati partjain test megmunkált kõeszközök tíz-szattal foglalkozó indián õslako- elterülõ park fjordjaival, gleccse- A TAJ-SAN ezrei, és egy távolabbi barlang-sok. reivel, zuhatagaival, sziklafalaival, ban a mai ember (Homo sapiens magasfennsíkjával és számtalan Felvétel éve: 1987 sapiens) 11–18 000 éves marad-HEAD-SMASHED-IN tavával kitûnõen szemlélteti az Besorolása: K (I) (II) (III) (IV) (V) (VI) T (III) ványai egészítik ki.BUFFALO JUMP COMPLEX óceáni medence és a kontinentá- Részletesen lásd: 284. oldal. lis tábla geológiai változását. HUANGSAN (HUANG-HEGY)Felvétel éve: 1981 A PEKINGI CSÁSZÁRIBesorolása: K (VI) LUNENBURG TÖRTÉNELMI PALOTA Felvétel éve: 1990Az Alberta tartomány délnyugati Besorolása: K (II) T (III) (IV)részén található õsi indián tábor- KÖZPONTJA Felvétel éve: 1987 Az Anhuj tartományban magaso-hely („a törött koponyájú bölé- Besorolása: K (III) (IV) dó Huangsant „Kína leggyönyö-nyek ugratója”) nevezetessége a Felvétel éve: 1995 A Peking központjában található rûbb hegyeként” emlegetik, a tör-hatalmas bölénycsontváz-halom, Besorolása: K (IV) (V) „Tiltott város”, magas falakkal öve- ténelem folyamán számos irodal-mely az õslakosok közel 6 ezer Lunenburg a brit gyarmati váro- zett, mintegy 72 hektárnyi, gyö- mi és képzõmûvészeti alkotáséves vadászati szokásairól tanús- sok egyik legszebb fennmaradt nyörû parkokkal színesített terü- választotta témájául – a varázsla-kodik: a domborzatot és a bölé- példája Észak-Amerikában. Az let, ahol a Ming- és Csing-dinasz- tos táj inspirálta a 16. századi San-nyek viselkedését kitûnõen isme- 1753-ban alapított település meg- tia császári palotái állnak. Több sui, „hegy és víz” stílus kialakulá-rõ õslakók az állatokat a táboruk õrizte eredeti sakktáblaszerû alap- mint öt évszázadon át innen kor- sát is. A Huangsan környéki táj aközelében lévõ szakadékba ûzték. rajzát és hangulatát, mert a város mányozták a hatalmas Kínai Biro- felhõk közül kiemelkedõ gránit- terjeszkedése ellenére a lunenbur- dalmat. A 9000 termes palota- csúcsokkal káprázatos látvány.WOOD BUFFALO NEMZETI giaknak sikerült megóvniuk az komplexum örök emléket állít azPARK értékes 18–19. századi faépüle- õsi kínai civilizációnak és mûvé- A CSIUCSAJGOU-VÖLGY teket. szetének.Felvétel éve: 1983 Felvétel éve: 1992Besorolása: T (II) (III) (IV) KANADA–AMERIKAI A MOKAO -BARLANGOK Besorolása: T (III)A Kanada északkeleti részén el- EGYESÜLT ÁLLAMOK Szecsuan tartomány északi részén,terülõ nemzeti park ad otthont az Felvétel éve: 1987 72 000 hektárnyi területen nyúj-erdei bölény utolsó állományai- KLUANE, WRANGELL–SAINT Besorolása: K (I) (II) (III) (IV) (V) (VI) tózkodik a Csiucsajgou-völgy.nak. A park egyik fõ természeti ELIAS ÉS GLACIER BAY A Takla-Makán sivatag szélén, a Legmagasabb pontja a 4800 mé-látványossága a Peace- és az Atha- NEMZETI PARK Selyemút mentén, vallási, kultu- teres tengerszint feletti magassá-basca folyó ezernyi ág alkotta tor- got is eléri. A festõi szépségû, víz-kolatvidéke az Athabasca-tónál. Felvétel éve: 1979, 1992, 1994* esésekkel és tû alakú mészkõosz- Besorolása: T (II) (III) (IV) lopokkal tarkított tájon rendkívül 395

KÍNAváltozatos élõhelyek alakultak ki, A VUTANG-HEGYSÉG ÕSI magas óriás Buddha. A hegy vál- ból származó szobrot és föld alattimelyek sok veszélyeztetett állat- tozatos növényvilága is hatalmas sírkamrát tártak fel, melyek díszí-és növényfajnak adnak otthont, ÉPÜLETEI érték, egyes fái ezer évnél is idõ- tése megegyezik a korszak lakó-többek között az óriáspandának. sebbek. épületeinek belsõ dekorációival. Felvétel éve: 1994 Tierradentro régészeti leletei egyA HUANGLONG-VÖLGY Besorolása: K (I) (II) (VI) KOLUMBIA virágzó észak-andesi civilizáció lé- A palotákból és templomokból térõl tanúskodnak.Felvétel éve: 1992 álló mûemlékegyüttes a Jüan-, CARTAGENA – A KIKÖTÕ, AZBesorolása: T (III) Ming- és Csing-dinasztiák építé- SAN AUGUSTÍNRészletesen lásd: 290. oldal. szetébe és mûvészetébe enged ERÕD ÉS A VÁROS ARCHEOLÓGIAI PARK bepillantást. A Hupej tartomány- MÛEMLÉKEIA WULINGYUAN-RÉGIÓ ban található Vutang-hegység lej- Felvétel éve: 1995 tõin és festõi szépségû völgyei- Felvétel éve: 1984 Besorolása: K (III)Felvétel éve: 1992 ben látható épületek tervszerûen Besorolása: K (IV) (VI) E csodálatos szépségû, vad tájonBesorolása: K (III) elrendezett egységet alkotnak. A A Karib-tenger egyik öblében találtak rá Dél-Amerika legna-Kína Henan tartományában talál- legkorábbi taoista szentélyek a 7. 1533-ban alapított Cartagena Dél- gyobb megalitleletére. A terüle-ható e több mint 26 000 hektárt századból származnak. Amerika legjobban megerõsített tet vallási építmények romjai ésfelölelõ, elbûvölõ szépségû terü- kikötõvárosa volt. A település megalitszobrok borítják, melyek azlet. A tájképet mintegy 3000 kar- A POTALA-PALOTA három negyedre oszlik: San Ped- 1–8. század között virágzó észak-csú homokkõtorony (némelyikük LHÁSZÁBAN róban emelkedik a híres katedrá- andesi kultúra fejlettségét bizo-a 200 méteres magasságot is eléri), lis és számos andalúziai stílusban nyítják. Az istenalakokat és miti-és szurdokvölgyek, zúgók, pata- Felvétel éve: 1994 épült palota; San Diego a keres- kus állatokat formázó szobrokkok, zuhatagok és kicsiny tavacs- Besorolása: K (I) (IV) (VI) kedõk és a középosztály lakhe- közt éppúgy megtaláljuk az abszt-kák díszítik. Számos veszélyezte- A 3700 méter magas lhászai „Vö- lye, míg a Getshemaniban a sze- rakt, mint a realisztikus ábrázolá-tett állat- és növényfaj él a terüle- rös-hegy” tetejére épült Potala- gények élnek. sokat.ten. palota a dalai lámák székhelye és Tibet közigazgatási, vallási és po- LOS KATIOS NEMZETI PARK KOREAIA CSENGTÕI CSÁSZÁRI litikai központja volt a 7. századtól KÖZTÁRSASÁG (a 17. században újjáépítették) Felvétel éve: 1994REZIDENCIA 1959-ig, amikor a XIV. Dalai Láma Besorolása: T (II) (IV) A SOKKURAM-BARLANG ÉS menekülni kényszerült. A 13 szin- A Kolumbia északi részén talál- A PULGUKSA-TEMPLOMFelvétel éve: 1994 tes, impozáns épülettömb a Fehér ható, 72 000 hektáros park közép-Besorolása: K (II) (IV) és a Vörös Palotából áll. A Potala hegységi erdõket és humid (lápos, Felvétel éve: 1995Hopej tartomány hegyei rejteké- a tibeti buddhizmus és Tibet füg- ingoványos) síkságokat, llanókat Besorolása: K (I) (IV)ben fekszik a Csing-dinasztia 1703– getlenségi törekvéseinek szimbó- (füves puszta) ölel fel. A változa- A Tohamsan-hegy oldalában lévõ1792 között épült – Kína legna- luma. tos élõvilágú területen több ve- Sokkuram-barlangban látható, 8.gyobb – nyári székhelye, egy pa- szélyeztetett állatfaj és számos en- századi monumentális szoborlotákból, közigazgatási és vallási LUSAN NEMZETI PARK demikus növényfaj él. Buddhát örökíti meg, amint aépületekbõl álló hatalmas komp- tenger felé tekint mudra-pózban.lexum. A különbözõ stílusú temp- Felvétel éve: 1996 SANTA CRUZ DE MOMPOS A barlang a szobrot körülvevõ re-lomok és a császári kertek har- Besorolása: K (II) (III) (IV) (VI) liefekkel – melyek bodhiszatt-monikusan olvadnak bele a tavak- A Csianghszi tartományban emel- TÖRTÉNELMI KÖZPONTJA vákat és tanítványokat ábrázolnakkal, rétekkel és erdõkkel tarkított kedõ Lusan (Lu-hegy) a kínai ci- – és a 751-ben épült Pulguksa-tájba. vilizáció egyik legfõbb vallási köz- Felvétel éve: 1995 templommal a távolkeleti budd- pontja. A számtalan buddhista, Besorolása: K (IV) (V) hista mûvészet egyik legszebb al-KONFUCIUSZ TEMPLOMA ÉS taoista templom és a konfucianiz- A Magdalena folyó partján fekvõ kotása.TEMETÕJE, VALAMINT A mus híres helyei (ahol a legkivá- várost a spanyolok alapítottákKUNG CSALÁD PALOTÁJA lóbb mesterek tanítottak) harmo- 1540-ben, és kulcsszerepet játszott HAEINSA-TEMPLOM – ACSÜFUBAN nikusan olvadnak bele a lélegzet- Dél-Amerika északi részeinek spa- CHANGGYONG P’ANGO elállító szépségû tájba. nyol gyarmatosításában. A tele- A TRIPITAKA KOREANÁVALFelvétel éve: 1994 pülés a folyóval párhuzamosanBesorolása: K (I) (IV) (VI) AZ OMEJ-HEGY ÉS A terjeszkedett a 16 –19. század fo- Felvétel éve: 1995A Santung (Sandong) tartomány- LESHANI ÓRIÁS BUDDHA lyamán. Santa Cruz történelmi Besorolása: K (IV) (VI)beli Csüfu (Qufu) az i.e. 6–5. szá- központja megõrizte az egykori A Kaya-hegyre épült Haeinsa-zadban élt nagy filozófus, Konfu- Felvétel éve: 1996 spanyol gyarmati város látképét templomban õrzik a Tripitaka Ko-ciusz szülõhelye. Az elhunyt bölcs Besorolása: K (IV) (VI) T (IV) és hangulatát. reanát, a legteljesebb buddhistatiszteletére i.e. 478-ban templomot Kína legelsõ buddhista temploma szöveggyûjteményt, melyet 1237–emeltek, melyet az évszázadok so- a Szecsuan tartománybeli Omej- TIERRADENTRO NEMZETI 1249 között véstek 80 000 fahasáb-rán leromboltak, majd újjáépítet- hegy festõi csúcsára épült. Az idõk ARCHEOLÓGIAI PARK ba. A 15. században, a Tripitakatek. Konfuciusz szülõháza, a Kung során újabb templomokat emel- tárolására épített Changgyong P’an-család szerény hajléka idõközben tek az épület környékén, s az Felvétel éve: 1995 go önmagában is jelentõs mûvé-(a filozófiakedvelõ császárok jó- Omej a buddhizmus egyik szent Besorolása: K (III) szi érték.voltából) hatalmas és elõkelõ pa- hegye lett. A hely legnevezete- Az Andok északi részén fekvõ parklotává változott, melynek 152 épü- sebb emléke a hegyoldalból a 8. területén számos, a 6 –10. század-lete maradt ránk. században kifaragott, 71 méter396

LÍBIAA CHONGMYO-SZENTÉLY los Ingenios (a Cukorgyárak Völ- 1944 augusztusában, a varsói fel- TÜROSZ gye) õrzi. kelés leverésekor az óváros többFelvétel éve: 1995 mint 85 százalékát elpusztították Felvétel éve: 1984Besorolása: K (IV) LAOSZ a német csapatok. A háborút kö- Besorolása: K (III) (VI)A Chongmyo a legõsibb a fenn- vetõen a város lakosainak ötéves Türosz (Tyros) – ahol a legendamaradt konfuciánus királyi szenté- LUANGPRABANG VÁROSA helyreállítási munkálatainak ered- szerint feltalálták a festõbíbort –lyek közül. A szentélyt a Csoszon- ményeként a lerombolt óváros a Földközi-tengert uraló legjelen-dinasztia (1392–1910) õseinek Felvétel éve: 1995 templomai, palotái és piactere újra tõsebb föníciai város volt, melyszentelték, a 16. században nyerte Besorolása: K (II) (IV) (V) eredeti szépségükben pompáz- olyan virágzó kolóniákat alapított,el mai formáját. Ma is tartanak itt Luangprabang mai formáját a fran- nak. mint Cadiz vagy Karthágó. A maivallási szertartásokat, megõrizve cia gyarmatosítók uralma alatt Sur városa õrzi az egykori kikötõiezzel a 14. századba visszanyúló nyerte el, a 19–20. században. A ZAMOE D ÓVÁROSA építmények és egy hellén színháztradíciót. város ragyogó és kivételes példá- romjait, valamint számos, a római ja az európai építészeti stílusok Felvétel éve: 1992 korból származó mûemléket.KÖZÉP-AFRIKAI KÖZ- és a helyi hagyományok kevere- Besorolása: K (IV) désének. A várost a 16. században Jan Za- LÍBIATÁRSASÁG moyski hadvezér alapította a Nyu- LENGYELORSZÁG gat- és Észak-Európát a Fekete- LEPTIS MAGNAMANOVO-GOUNDA ST. tengerrel összekötõ kereskedelmiFLORIS NEMZETI PARK KRAKKÓ TÖRTÉNELMI útvonal mentén. A barokk korban Felvétel éve: 1982 épült település mintájául az itá- Besorolása: K (I) (II) (III)Felvétel éve: 1988 VÁROSKÖZPONTJA liai kereskedõvárosok szolgáltak. Részletesen lásd: 222. oldal.Besorolása: T (II) (IV) A munkálatok a páduai születésûRészletesen lásd: 246. oldal. Felvétel éve: 1978 Bernardo Morando tervei alapján SABRATA RÉGÉSZETI Besorolása: K (IV) folytak. Az eredeti városképetKUBA Részletesen lásd: 80. oldal. máig megõrzõ Zamo¾q csodálato- TERÜLETE san példázza a 16. századi rene-HAVANNA ÓVÁROSA ÉS AZ WIELICZKAI SÓBÁNYÁK szánsz városokat. Felvétel éve: 1982 Besorolása: K (III)ERÕD Felvétel éve: 1978 LIBANON A föníciai kereskedõvárost – mely Besorolása: K (IV) az afrikai hátországból származóFelvétel éve: 1982 Veszélyeztetett világörökség 1989-tõl ÁNDZSÁR áruk behajózási helye volt – azBesorolása: K (V) (VI) Wielicz-Bochia térségének gazdag i.e. 8. században alapították aHavannát (La Habana) a spanyo- kõsóbányáit a 13. századtól kezd- Felvétel éve: 1984 Földközi-tenger partján, és a rö-lok alapították 1519-ben. A 17. ve termelik ki. A kilenc szinten Besorolása: K (III) (IV) vid életû Numídiai királyság ré-századra a tengerészeti hadiépí- húzódó, 300 km hosszú föld alat- A 8. század elején I. al-Valíd kali- sze volt. Az i.e. 2. században atészet egyik fõ színtere lett a karibi ti folyosót és csarnokrendszert kõ- fa alapította Ándzsár alaprajza ki- rómaiak elfoglalták, az i.sz. 2-3.térségben. Bár a város napjaink- sóból faragott mûalkotások – tûnõ várostervezésrõl tanúskodik. században újjáépítették. Sabrataban több mint kétmillió lakosú dombormûvek, szobrok és oltá- A település romjai az omajjád vá- tengerre nézõ ókori színháza rom-nyüzsgõ metropolisz, történelmi rok – díszítik. A bányák betekin- rosépítészet egyedülálló emlékei. jaiban is lenyûgözõ.központja máig megõrizte barokk tést nyújtanak az ipari fejlõdés tör-és neoklasszicista mûemlékeit és ténetébe is. BAALBEK KÜRÉNE RÉGÉSZETIhomogén lakónegyedeit az árká-dos, balkonos, kovácsoltvas kapus A páratlan mûemlékeket elsõ- Felvétel éve: 1984 TERÜLETEházaival. sorban a magas nedvesség- és pá- Besorolása: K (I) (IV) ratartalom veszélyezteti, melynek Részletesen lásd: 196. oldal. Felvétel éve: 1982TRINIDAD ÉS A LOS következtében a sófaragványok Besorolása: K (II) (III) (VI)INGENIOS-VÖLGY mállani kezdenek. (Ez történt a BÜBLOSZ A Földközi-tenger partján i.e. 631- 17. századi Szent Antal-kápolna ben alapított görög városállam aFelvétel éve: 1988 híres szobraival is.) Felvétel éve: 1984 hellenisztikus világ egyik köz-Besorolása: K (IV) (V) Besorolása: K (III) (IV) (VI) pontja volt. A várost i.sz. 74-benA Havannától 300 km-re délnyu- AZ AUSCHWITZI Az ásatások tanúsága szerint elfoglalták a rómaiak, és Kürénegatra fekvõ Trinidad (Szenthárom- Büblosz (Byblos) már a neoliti- provincia virágzó fõvárosává tet-ság) városát a 16. században ala- KONCENTRÁCIÓS TÁBOR kumban lakott volt. Az i.e. 3. év- ték. A várost szörnyû földrengéspították. A település az amerikai ezredben a föníciaiak fontos ke- döntötte romba 365-ben.kontinens meghódításának egyik Felvétel éve: 1979 reskedelmi központja lett: cédrust,hídfõje volt. 18–19. századból szár- Besorolása: K (VI) papiruszt és cserépedényeket szál- TADRART ACACUSmazó épületeit – mint a Brunet- Részletesen lásd: 84. oldal. lítottak innen a Földközi-tengerpalota vagy a Cantero-palota –, a távolabbi vidékeire. Büblosz rom- SZIKLAFESTMÉNYEIcukorkereskedelem virágzása ide- VARSÓ ÓVÁROSA jai feltárásakor számos görög, ró-jén emelték, melynek emlékét a mai és bizánci emlék került nap- Felvétel éve: 1985Trinidad mellett található Valle de Felvétel éve: 1980 világra. Besorolása: K (III) Besorolása: K (II) (VI) Az algériai Tassili N’Ajjer Nemze- ti park mentén elhelyezkedõ bar- langok több ezer, egymástól rend- 397

LÍBIAkívül eltérõ stílusú sziklafestményt rópa egyik legnagyobb erõdrend- AZ EZERÉVES PANNON- DJENNÉ ÓVÁROSAõriztek meg számunkra. Az em- szere volt. A hercegséget egymás HALMI SZENT BENEDEK-beri alakokat és állatokat ábrázoló után birtokló európai hatalmak (a Felvétel éve: 1988barlangfestmények az i.e. 12 000 és burgundiai uralkodóház, a Habs- RENDI FÕAPÁTSÁG Besorolása: K (III) (IV)i.sz. 100. közötti idõszak alkotásai. burgok, a franciák, a spanyol kirá- A Niger és a Bani összefolyásá-A képek a Szahara éghajlatának, lyok és a német-római császárok) Felvétel éve: 1996 nál fekvõ Djennét már i.e. 250-növény- és állatvilágának, illetve a várost újra és újra megerõsítet- Besorolása: K (IV) (VI) tõl lakták. A település a Szaha-az ott élõ népek életformájának ték, így Luxembourg erõdítményei Részletesen lásd: 32. oldal. rán áthaladó aranykereskedelemmegváltozásáról tanúskodnak. több évszázad hadiépítészetét vo- egyik láncszeme, s a 15–16. szá- nultatják fel. MAGYARORSZÁG – zadtól az iszlám terjedésének elõ-GHADAMES ÓVÁROSA SZLOVÁKIA retolt helyõrsége volt. Õsi házai, MACEDÓNIA* melyek közül mintegy 2000 ma-Felvétel éve: 1986 AZ AGGTELEKI- ÉS radt fenn, megemelt töltésre (To-Besorolása: K (V) OHRID ÉS KÖRNYÉKE A SZLOVÁK-KARSZT guere) épültek az idõszakos ára-A Líbia határvidékén található dások miatt.Ghadames, „a sivatag gyöngysze- Felvétel éve: 1980 CSEPPKÕBARLANGJAIme”, az egyik legrégebbi város a Besorolása: K (I) (III) (IV) T (III) MAROKKÓSzahara határvidékén. Jellegzetes Részletesen lásd: 176. oldal. Felvétel éve: 1995emeletes házai tervezésekor a *Ez az UNESCO-tagállam még nem csatla- Besorolása: T (I) A FEZI MEDINAfunkcionális tagolódás elve érvé- kozott a Világörökség Egyezményhez. Részletesen lásd: 40. oldal.nyesül: az alsó szint raktárul szol- Felvétel éve: 1981gál; a középsõ a lakószint, melyet MADAGASZKÁR MALAWI Besorolása: K (II) (V)szûk, sötét helyiségek és átjárók A Casablancától 240 km-re észak-rendszere alkot, míg a legfelsõ TSINGY BEMARAHA MALAWI-TÓ NEMZETI PARK nyugatra fekvõ Fezt (Fés) a 9. szá-szint nyitott teraszai a nõk tartóz- SZIGORÚAN VÉDETT zadban a berberek alapították. Akodási helye. TERMÉSZETI REZERVÁTUM Felvétel éve: 1984 város fénykorát a Meranidák ural- Besorolása: T (II) (III) (IV) ma idején, a 14. században élte.LITVÁNIA Felvétel éve: 1990 A kelet-afrikai árokrendszer mé- 1912-ben a franciák Rabatot tet- Besorolása: T (III) (IV) lyén található 30 000 km2 felületû, ték meg Marokkó új fõvárosának,VILNIUS TÖRTÉNELMI A sziget belsejében fekvõ 1520 700 méter mély Malawi-tó déli ré- így Fez politikai jelentõsége elhal- km2 kiterjedésû rezervátum jelleg- szének 94 km2-nyi területét nyil- ványult, vallási és kulturális sze-KÖZPONTJA zetes mészkõhegységi tájat foglal vánították Nemzeti Parkká. A tó repét azonban mindmáig meg- magában, mészkõfennsíkokkal, vizében több száz, többnyire csak õrizte. Mekka és Medina mellettFelvétel éve: 1994 különbözõ karsztformációkkal, jel- itt elõforduló, endemikus halfaj te- a mohamedánok ma is híres za-Besorolása: K (II) (IV) legzetes „tsingy”-csúcsokkal, egy nyészik. rándokhelye. A medina (óváros)A Balti-tenger partján fekvõ Vil- mészkõtûk alkotta „erdõvel” és a híres mûemlékei az al-Qarawiyinnius (Vilna) a 13. századtól a 18. magas csúcsok közötti meredek MALI és az al-Andalus mecset körül cso-század végéig a Litván Nagyher- szurdokban rohanó Manambojo- portosulnak.cegség közigazgatási központja folyóval. Az érintetlen erdõk, ta- TIMBUKTUvolt, és komoly hatást gyakorolt vak és mangrove-mocsarak sok A MARRÁKESI MEDINAKelet-Európa kulturális és építésze- veszélyeztetett fajnak nyújtanak Felvétel éve: 1988ti fejlõdésére. Az egymást követõ menedéket. Besorolása: K (II) (IV) (V) Felvétel éve: 1985inváziók és a város jelentõs részé- Veszélyeztetett világörökség 1990-tõl Besorolása: K (I) (II) (IV) (V)nek elpusztulása ellenére számos MAGYARORSZÁG A Szahara déli részén fekvõ híres Az 1071–1072 között alapítottmûemlék épen maradt – Szent Pé- oázisváros a 15–16. században az Marrákes (Marrakech) elõbb azter-Pál-templom, középkori várro- BUDAPEST – A BUDAI VÁR- iszlám afrikai terjedésének szelle- Almoravida-, majd az Almohád-mok, neoklasszicista székesegyház NEGYED ÉS A DUNA-PART mi és vallási központja volt. A te- dinasztia székhelye volt. A zsú-–, melyek a gótikus, reneszánsz lepülés egykori kulcsszerepérõl folt és nyüzsgõ medina számta-és barokk stílusú épületekkel Vil- Felvétel éve: 1987 árulkodik iszlám egyeteme, a med- lan nagyszerû építészeti emlékkelniust a Baltikum egyik legelraga- Besorolása: K (II) (IV) reszék és a három nagymecset, a büszkélkedhet. A városfal a ha-dóbb városává teszik. Részletesen lásd: 14. oldal. Djingareyber, a Sankore és a Sidi talmas városkapukkal, a Koutou- Yahia. A 16. században helyre- bia-mecset a 77 méter magas mi-LUXEMBURG HOLLÓKÕ ÓFALU állított épületeket ma újra a homok narettel, és a jellegzetes ódon há- terjeszkedése fenyegeti. zak mind középkori hangulatotLUXEMBOURG ÓVÁROSA ÉS ÉS KÖRNYEZETE árasztanak. A BANDIAGARA-MEREDÉLYERÕDÍTMÉNYEI Felvétel éve: 1987 KSAR AÏT Besorolása: K (V) Felvétel éve: 1989 BEN-HADDOU-BANFelvétel éve: 1994 Részletesen lásd: 26. oldal. Besorolása: T (III) K (V)Besorolása: K (IV) Részletesen lásd: 242. oldal. Felvétel éve: 1987Stratégiai helyzete következtében Besorolása: K (IV) (V)Luxembourg a 16. századtól Eu- Részletesen lásd: 236. oldal.398

MEXIKÓMEKNÈS TÖRTÉNELMI km-re fekvõ Gozo szigetén, me- TEOTIHUACÁN SIAN KA’AN BIOSZFÉRA- lyek mindegyike küklopsz-tech-VÁROSA nikával (egymásra rakott kövek – Felvétel éve: 1987 REZERVÁTUM ciklopszfal) készült. A gozói Gga- Besorolása: K (I) (II) (III) (IV) (VI)Felvétel éve: 1996 ntija-komplexum a bronzkorból Felvétel éve: 1987Besorolása: K (IV) származik. A Málta szigetén emel- Az i.e. 150 és i.sz. 750 között vi- Besorolása: T (III) (IV)A Feztõl 50 km-re délnyugatra, a kedõ Hagar Qin, Mnajdra és rágzó település a 8. századra máigKözépsõ-Atlasz hegyei között ta- Tarxien templomok építészeti re- ismeretlen okokból elnéptelene- A valaha itt élõ maják nyelvén Sianlálható Meknèst (Meknesz) a 11. mekmûvek, figyelembe véve épí- dett. Amikor a 15. században az Ka’an annyit tesz: „az ég eredete”.században Almoravida uralkodók tõik korlátozott technikai lehetõ- aztékok rábukkantak maradvá- A Yucatán-félsziget keleti partjánalapították, majd Iszmail szultán ségeit. A Ta’Hagrat és Skorba nyaira, a romokból sugárzó pom- elterülõ bioszféra-rezervátum élõ-(1672–1727) birodalmának szék- komplexumok a máltai templo- pa láttán a Teotichuacán – „a hely, helyeit trópusi esõerdõk, mang-helyévé tette. Az uralkodó Mek- mos hagyomány kialakulásának ahol az emberek istenekké vál- rove-mocsarak, illetve korallgátnèst pompás spanyol–mór stílusú emlékei. nak” – nevet adták neki. A letûnt szabdalta part menti vizek alkot-épületekkel gazdagította, és ma- kultúra legjelentõsebb építészeti ják, melyek gazdag állat- és nö-gas falakkal vetette körül. A vá- *A korábbi világörökségi terület kiterjesztése emlékei a Halottak útja mentén vényvilágnak adnak otthont.ros mûemlékei harmonikusan öt- további öt máltai és gozói templomra, és elhelyezkedõ, mitikus jeleneteketvözik az iszlám és az európai nevének megváltoztatása „Máltai megalit- ábrázoló freskókkal díszített pa- GUANAJUATO VÁROSA AZmûvészet hagyományait. templomok”-ra. loták, valamint a Nap- és a Hold- piramis. A mitológia szerint innen EZÜSTBÁNYÁKKALMAURITÁNIA HAL SAFLIENI HYPOGEUM vetette a mélybe magát Nanau- atzin és Tecciztecatl isten, hogy Felvétel éve: 1988ARGUIN-HOMOKPAD Felvétel éve: 1980 Napként illetve Holdként újjászü- Besorolása: K (I) (II) (IV) (VI)NEMZETI PARK Besorolása: K (III) lessen. A Nap-piramis pontos sze- A spanyolok által a 16. század ele- A Délkelet-Máltán található ha- repét máig vitatják; feltételezések jén alapított város a 18. századraFelvétel éve: 1989 talmas katakombarendszert a szerint a Világegyetem közép- a világ legjelentõsebb ezüstbányá-Besorolása: T (II) (IV) bronzkorban, i.e. 2500 körül váj- pontját jelképezi. jává nõtte ki magát. E történelmiRészletesen lásd: 238. oldal. ták a korallból képzõdött mész- múlt emlékei a „föld alatti utcák” kõbe. A háromszintes Hypoge- OAXACA TÖRTÉNELMI KÖZ- és a „Boca del Inferno” (A pokolVADÁN, SINGETTI, TISIT um – mely valószínûleg szentély- PONTJA ÉS MONTE ALBÁN kapuja) nevezetû akna, amely 600ÉS VALÁTA ÕSI VÁROSOK ként épült – csarnokokkal és lélegzetelállító méteren át bukik folyosókkal összekapcsolt sír- RÉGÉSZETI TERÜLETE a mélybe. A város templomai (LaFelvétel éve: 1996 kamrákból áll. Compañía és La Valenciana) aBesorolása: K (III) (IV) (V) Felvétel éve: 1987 közép- és dél-amerikai barokkE négy õsi várost a 11–12. század- MEXIKÓ Besorolása: K (I) (II) (III) (IV) építészet nagyszerû példái.ban alapították, és kereskedelmi,illetve vallási központok szerepét MEXIKÓVÁROS TÖRTÉNELMI A Mexikóvárostól 400 km-re dél- CHICHÉN ITZAtöltötték be a Szaharán átkelõ KÖZPONTJA ÉS XOCHIMILCO keletre található Monte Albán me-karavánok számára. A települések redek hegyoldalán létrehozott Felvétel éve: 1988mindmáig eredeti formájukban Felvétel éve: 1987 egykori várost mintegy 1500 éven Besorolása: K (I) (II) (III)õrizték meg 12–16. századi város- Besorolása: K (II) (III) (IV) (V) át számos nép lakta egymást kö- A mintegy 300 hektárnyi területûszerkezetüket – szûk sikátorai a A város, melyet a 16. században vetõen – olmékok, zapotékok, romváros a Yucatán-félszigetet aközpontban álló mecsethez és a spanyolok építettek az egykori mixtékok. A település teraszait, 10–15. században uraló maja-szögletes minaretjéhez vezetnek azték fõváros, Tenochtitlán rom- gátjait, csatornáit, piramisait és tolték civilizáció legcsodálatosabb– jól példázva a Szahara nomád jai helyén, ma a világ egyik leg- mesterséges dombjait a szó szoros emléke. Chichén Itza épületei kö-népeinek városi kultúráját. sûrûbben lakott és legnagyobb értelmében a hegybõl faragták ki. zül nem egyet a közép-amerikai metropolisza. Az öt azték templo- A közeli Oaxaca sakktáblaszerû indián építészet legnagyszerûbbMÁLTA mon kívül a 16–18. századi spa- alaprajza a spanyol gyarmati épí- példái között tartanak számon, nyol barokk katedrális, a 18. szá- tészet szép példája. melyek ötvözik a maja építészetiLA VALETTA zadi Városi kápolna, a Nemzeti technikát a tolték díszítõmûvészet Palota, az Iturbide-palota a Szent PUEBLA TÖRTÉNELMI hagyományaival.Felvétel éve: 1980 Ferenc-templom és számos 19–20.Besorolása: K (I) (VI) századi épület is méltán érdemel KÖZPONTJA MORELIA TÖRTÉNELMIRészletesen lásd: 166. oldal. csodálatot. A várostól 28 km-re délre fekvõ Xochimilco öntözõ- Felvétel éve: 1987 KÖZPONTJAMÁLTAI MEGALITTEMPLOMOK csatorna-rendszere az azték kultú- Besorolása: K (II) (IV) ra fejlettségérõl tanúskodik. A Mexikóvárostól mintegy 100 Felvétel éve: 1991Felvétel éve: 1980, 1992* km-re keletre, a Popocatépetl- Besorolása: K (II) (IV) (VI)Besorolása: K (IV) PALENQUE MAJA ROMVÁROS vulkán lábánál fekvõ Puebla vá- Morelia városa Juan de San MiguelHét prehisztorikus megalittemp- rosát addig lakatlan helyen kezd- ferences kolostora köré épült a 16.lom található Máltán és az attól 6 Felvétel éve: 1987 ték felépíteni 1531-ben. A telepü- században. A település 249 törté- Besorolása: K (I) (II) (III) (IV) lés részben barokk, részben re- nelmi mûemléknek ad otthont, Részletesen lásd: 338. oldal. neszánsz katedrálisa, a csodálatos melyek többnyire trachitkõbõl érseki palota, a barokk Szent Do- készültek. Az épületek eredeti for- monkos-templom, a Loreto- és a májukban maradtak fenn, és a vá- Guadalupe-erõd, s cseréptetõs há- rosnak a 17. század folyamán be- zainak jelentõs része napjainkig töltött fontos kulturális és gazda- fennmaradtak. sági szerepérõl tanúskodnak. 399

MEXIKÓEL TAJÍN hetõségének köszönhetõen, vi- A Mozambiktól 4 km-re található ipartelep létesítményei a bányák- szonylag épségben maradtak fenn. indiai-óceáni sziget az egykori tól a vasútvonalakig. Az 1708-banFelvétel éve: 1992 portugál gyarmatbirodalom egyik épült coalbrookdale-i kohó és azBesorolása: K (III) (IV) KOLOSTOROK A fontos kereskedelmi támaszpont- ironbridge-i vashíd, amely a világ POPOCATÉPETL LÁBÁNÁL ja volt az Indiába vezetõ tengeri elsõ fémszerkezetû hídja volt, óri-A Veracruz államban található El útvonal mentén. A városkép egy- ási hatást gyakorolt a technika ésTajín („A Mennydörgés”) feltehe- Felvétel éve: 1994 ségessége a 16. századtól fogva az építészet fejlõdésére.tõleg a totonák kultúra maradvá- Besorolása: K (II) (IV) változatlan építészeti technikánaknya. A 70 hektáros terület számos A kolostoregyüttest 14, a Popo- és épületdíszítési stílusnak kö- A STUDLEY ROYAL PARK Ajó állapotban fennmaradt, gazda- catépetl vulkán lejtõjére települt szönhetõ. FOUNTAINS ABBEYgon díszített köztere és piramisa kolostor alkotja, Mexikóvárostólközül a leghíresebb a 118 m ma- délkeletre. A teljes épségben fenn- NAGY-BRITANNIA ROMJAIVALgas „Falifülkék piramisa”. maradt épületeket a 16. század elején, az indián õslakosság ke- GIANT’S CAUSEWAY – AZ Felvétel éve: 1986EL VIZCAÍNO resztény hitre térítésének kezde- „ÓRIÁSOK ÚTJA” Besorolása: K (I) (IV)BÁLNAREZERVÁTUM tén emelték, és kitûnõ példái az elsõ ferences-, dominikánus- és Felvétel éve: 1986 Az egykori cisztercita apátságFelvétel éve: 1993 Ágoston-rendi misszionáriusok Besorolása: T (I) (III) romjait és a Fountains Hall CastleBesorolása: T (IV) kolostorépítészetének. Az Észak-Írország antrimi partjain (Forrás Palota) épületét festõiA Kaliforniai-félsziget középsõ található „Óriások útja” tulajdon- környezet öleli körül. Az apátságrészének nyugati partjai mentén UXMAL ROMJAI képpen egy harmadkori (50-60 romjai a 12. századból, a Studleyfekvõ rezervátum rendkívül érde- millió éves) hatalmas megköve- Royal Park Jakab-stílusú kastélyakes ökoszisztémákat ölel fel. Az Felvétel éve: 1996 sedett lávafolyam. 40 ezer sötét a 17. századból, csodálatos kert-Ojo de Liebre- és a San Ignacio- Besorolása: K (I) (II) (III) bazaltoszlop döfi át a tenger fel- je és csatornája a 18. századból,lagúna szürkebálnák, kaliforniai A Yucatán-félszigeten található színét. A lenyûgözõ természeti az ültetvények pedig a 19. szá-oroszlánfókák, északi elefántfó- Uxmal városát i.sz. 700 körül ala- képzõdményhez fûzõdõ legendák zadból származnak, s mindezekkák, óriásbálnák és négy veszé- pították a maják, fénykorában szerint az óriások e vízi sziklaös- együtt teszik a helyet rendkívü-lyeztetett teknõsfaj biztonságos mintegy 25 000 lakosa lehetett. vényen keltek át Skóciába. livé.otthona. Épületei többségét i.sz. 700–1000 közt emelték; tájolásuk fejlett csil- DURHAM VÁRA ÉS A STONEHENGE, AVEBURYZACATECAS TÖRTÉNELMI lagászati ismereteket bizonyít. A szertartási központot a 35 méter KATEDRÁLIS ÉS A KÖRNYEZÕ MEGALITKÖZPONTJA magas Jós Piramisa, más néven a EMLÉKEK Varázsló Temploma uralja. A négy Felvétel éve: 1986Felvétel éve: 1993 szint öt temploma (a második Besorolása: K (II) (IV) (VI) Felvétel éve: 1986Besorolása: K (II) (IV) szinten kettõ van) más-más idõ- A 11. század végén és 12. század Besorolása: K (I) (II) (III)A Mexikó közepén, 2500 méter bõl származik. A falakat Chac, az elején épült Szent Szûz-katedrális Részletesen lásd: 114. oldal.magasságban fekvõ Zacatecast esõisten szimbólumai díszítik. és kolostor a korai Benedek-rendi1548-ban a spanyolok alapították. közösségek meghatározó szere- GWYNEDD VÁRAI ÉS ERÕDEIGazdag ezüstbányáinak köszön- QUERÉTARO TÖRTÉNELMI pérõl tanúskodik. A katedrális –hetõen hamarosan központi sze- itt õrzik a northumbriai St. Cuth- Felvétel éve: 1986rephez jutott. Fénykorát a 18. szá- MÛEMLÉKEI bert és a történetíró-szerzetes, a Besorolása: K (I) (III) (IV)zadban élte, ekkor születtek hí- „Tiszteletreméltó” Beda földi ma- Részletesen lásd: 106. oldal.res egyházi épületei is. Zacatecas, Felvétel éve: 1996 radványait – méreteit és szépsé-patinás egyházi és világi épületei- Besorolása: K (II) (IV) gét tekintve a normann templom- SAINT KILDA-SZIGETEKvel csodálatos panorámát nyújt. Querétaro régi gyarmati városa építészet egyik legjelentõsebbKiemelkedõ szépségû a spanyol szokatlan módon megõrizte egy- emléke. A katedrális mögött talál- Felvétel éve: 1986barokk nagyszerû alkotása, az más mellett mind a spanyol, mind ható a Durhami Vár, egy õsi nor- Besorolása: T (III) (IV)1730–1760 között épült katedrá- az indián (otomi, taraszka, csicsi- mann erõdítmény, mely egykor a A Szent Kildáról elnevezett vul-lis. me) hagyományokat. A spanyol püspökök rezidenciája volt – ma kanikus eredetû szigetcsoportot hódítók geometrikus utcaelrende- a város egyetemének egyik kol- Hirta, Dun, Soay és Boreray szi-A SIERRA DE SAN FRAN- zése éles ellentétben áll az indiá- légiuma. gete alkotja. A szigetek festõi nok lakta negyed girbe-gurba ut- szépségû partjait hatalmas szikla-CISCO SZIKLAFESTMÉNYEI cácskáival. A város számos 17–18. IRONBRIDGE falak alkotják, melyek ritka, ve- századi barokk mûemlékkel is szélyeztetett tengeri madárfajok –Felvétel éve: 1993 büszkélkedhet. Felvétel éve: 1986 fõként lundák és szulák – népesBesorolása: K (I) (III) Besorolása: K (I) (II) (IV) (VI) kolóniáinak nyújtanak menedé-A Kaliforniai-félszigeten emelkedõ MOZAMBIK Ironbridge (Vashíd) – a Severn ket.Sierra de San Francisco hegyei közt völgyének egyik települését ne-kb. i.e. 100 és i.sz. 1300 közt élt és MOZAMBIK SZIGETE vezték el így, amely világszerte BLENHEIM-PALOTA„nyomtalanul” eltûnt õsi nép cso- az ipari forradalom jelképe lett.dálatos sziklafestményeket hagyott Felvétel éve: 1991 A 18. század virágzó ipari régió- Felvétel éve: 1987ránk. Az emberi alakokat és kü- Besorolása: K (IV) (VI) jában ma is láthatók az akkori Besorolása: K (II) (IV)lönbözõ állatokat (emlõsök, halak, Oxford közelében, egy gondosanhüllõk és madarak) ábrázoló fest- megtervezett, óriási park közepénmények, a rendkívül száraz klímá- található a Blenheim-palota. 1705–nak és a hely nehéz megközelít-400