Világörökség

AJUTTHAJA ÉS KÖRNYÉKÉNEK TEMPLOMAI ◊ A város egyik fordulatos fejezete fokozatosan idegen kézre kerülhet, Az egész várost behálózzák a vatok ésakkor kezdõdött, mikor a görög vagy és a keresztény hittérítõktõl is tartot- kolostorok. Képünkön a város határábangenovai Konstantin Falkont (Phaul- tak, elûzték a franciákat, Konstantinkon) 1675-ben Narai király udvará- Falkont pedig kivégezték. Ennek az lévõ Vat Jai Csaj.ban magas rangú hivatalnokká nevez- eseménynek az emlékét õrzi a thaiték ki. Ez a férfiú kordában tartotta nyelvben a farang szó, mely a fa- que meghódította Malakát – letele-az angol és holland kereskedelmi tö- rangset (francia) rövidítése, és az eu- pedtek Sziámban, Konstantin Falkonrekvéseket, ellenben megengedte a rópai származású külföldieket jelölik 1659. évi érkezése elõtt az országfranciáknak, hogy 600 katonát tele- vele. nem tárta szélesre kapuit az idege-pítsenek a királyság területére. A thai- nek elõtt.ok, akik féltek attól, hogy országuk Habár kisebb portugál csoportok már 1651-ben – miután Alburquer- 301

THAIFÖLDBalra: a Vat Jai Csaj Mongkon, közismer- jában berendezkedniük. Phja Takszin épületének falai állnak. A Királyi Pa-tebb nevén Vat Jai, mely egy nõi buddhista thai hadvezér 1769-ben királynak kiál- lota kertjeivel szemben lévõ híd ve-közösség otthona; jobbra: a Vat Damrik Kaj. totta ki magát, és a Csaophraja folyó zet a Vat Phra Mainig – azaz a Meru- partján megalapította az új fõvárost, templomig –, mely szépsége mellett A 303. oldalon: a fekvõ Buddha szobor Thonburit. Az északi tartományok és azért is egyedülálló, mert megmene- Vat Lok-Kajasutha lerombolása után a Központi-síkság egyesítésével a thai kült az 1767-es rombolás elõl. került a szabad ég alá. népnek sikerült visszaszereznie orszá- ga függetlenségét. Takszint új Budd- A Vat Phra Szri Szanphet Ajutthajá-AJUTTHAJA KIFOSZTÁSA hának tekintették, de mivel miniszte- ban a legfontosabb és egyben legna- rei nem nézték jó szemmel vallásos gyobb királyi vat (templom) volt. AA kínos eset után a thai királyok igye- megszállottságát, leváltották. Sziám új királyok negyedében épült 1448-ban,keztek elszigetelni magukat a nyugati királya, Phra Phuti Csao Luang 1772- és egy 260 kilogramm arannyal bevont,világtól. A béke azonban csak az 1765- ben elhagyta Ajutthaját, és az udvart 16 méter magas szobrot rejtett magá-ös burmai megszállásig tartott. A bru- áthelyezte Bangkokba, ahol addig csak ban. A burmai hódítás során a temp-tális rablás és fosztogatás elpusztította egy katonai erõdítmény állt. lomot felgyújtották, hogy kiolvadjonmindazt, ami a thai nép számára szent a benne lévõ arany, s így könnyebbenvolt: kéziratokat, vallásos szobrokat, VATOK VÁROSA el lehessen szállítani.templomokat. Ajutthaja romokban he-vert, és „Sziám gyöngyé”-nek vakító csil- Ajutthaja egyik legszebb mûemléke az A csedik (csúcsban végzõdõ haranglogásából csupán néhány szilánk ma- 1350-ben épített Királyi Palota (Vang alakú tornyok) a Vihara Phra Mong-radt. Ám a burmaiaknak a kegyetlen Luang). Ma már csak öt legnagyobb kol Bophitben találhatók, mely Thai-pusztítás ellenére sem sikerült Ajuttha- föld legnagyobb ülõ Buddhájának ad otthont. A bronzszobrot Ekatoszaroth302

AJUTTHAJA ÉS KÖRNYÉKÉNEK TEMPLOMAI ◊király készíttette el 1615-ben, testvére, Az 1956-ban végzett ásatások során pagodát. 1956-ban a torony tetejéreNareszuan tiszteletére. egy ereklyét tartalmazó ládikát és két és fél kilogrammos aranygömböt arany Buddha-szobrocskákat rejtõ kis helyeztek. A Vat Lok-Kajasuthát teljesen lerom- aranydobozt találtak itt.bolták, ezzel a benne lévõ fekvõ Budd- A várostól délre helyezkedik el aha szabad ég alá került. A gipszbõl A Vat Mahathattal szemben helyez- Vat Phanan Csoeng, melyet 1324-benkészült, 28 méteres szobrot 1958-ban kedik el párja, a Vat Raj Burana. II. romboltak le, tehát még azelõtt, hogygondosan restaurálták. A Vat Jai Csaj Boromaraja emelte 1424-ben azon a Ajutthaja Sziám fõvárosa lett volna.Mongkon, vagy ahogy a helybéliek helyen, ahol fivérét elhamvasztották. Nem tudni pontosan, ki építtette, dehívják, a Vat Jai, délnyugatra, a város Az 1958. évi ásatások értékes arany- valószínû, hogy a khmerek. A vihá-határán kívül emelkedik. Ezen a csen- tárgyakat hoztak felszínre: koronázási rában (szerzetesi gyûlésterem) talál-des helyen 1357-ben híres meditációs jelvényeket, Buddha-szobrocskákat és ható 19 méteres ülõ Buddháról a temp-vat épült U Thong királyának tisztele- különbözõ, nagy mûvészi értéket kép- lom a vat nevet kapta.tére. A terület egy hatalmas csedinek viselõ ékszereket. A Szri Szurijaothajad otthont, melyrõl a jai (nagy) jelzõt emlékmû a bátor királyné tiszteletére Ajutthajától mintegy öt kilométer-kapta. Egy nõi buddhista közösség él épült, aki 1563-ban a burmaiak elleni re egy magaslaton emelkedik a Phraitt, mely világi tagokból áll, mivel a elefántcsatában megmentette férje éle- Buddha Csaj, vagyis „Buddha Árnyé-Sangha tiltja nõk felvételét a Rendbe. tét, miközben õ maga esett áldozatul. kának Temploma”. A legenda szerint Buddha önmagáról rajzolt árnyéká- Ajutthaja következõ gyöngyszeme A Vat Phu-khao Thong, vagyis az nak körvonalát õrzi, amit a Maha Bujaa Vat Mahathat. Rameszuan király „Aranyhegy Pagodájának Temploma” (Mindenszentek) ünnepén zarándo-építtette 1384-ben, majd a burmaiak 1569-ben elkészült burmai építmény, kok ezrei keresnek fel.lerombolták, de megmaradt belõle az mely Ajutthaja elsõ, ideiglenes elfog-égbe nyúló prang (kambodzsai to- lalását idézi fel. Miután 1574-ben kiûz- Bár Ajutthaja régi fénye már soharony, mely a csedivel ellentétben nem ték a burmaiakat, Nareszuan thaiföl- többé nem tér vissza, pompás alko-csúcsban, hanem kúpban végzõdik). di stílusú csedivé alakította a burmai tásai napjainkban is elkápráztatják az arra járót. 303

KAMBODZSA ANGKOR Felvétel idõpontja: 1992 ♦ Besorolása: K (I) (III) (IV) ♦ Területe: 200 km2A Phnum Pénhtõl 240 kilométer- Angkor mûemlékeinek helyreállítását. tak. Emiatt nevezik ma Angkort rel északnyugatra fekvõ Angkor, Az 1908-ban létrehozott szervezet meg- „templomvárosnak”. A hatalmas tó,amely korának talán legnagyobb váro- lehetõsen szerény keretekkel rendel- T½nlé Sab közelében épült – kelet–sa lehetett, több mint 190 km2-nyi te- kezett, elsõ vezetõi kifogyhatatlan lel- nyugati irányban mintegy 24 km,rületet foglalt el, és mintegy ötszáz- kesedésükkel igyekeztek pótolni az észak–déli irányban 8 km kiterjedésûezer embernek adott otthont. Neve a eszközök és anyagiak hiányát. Jean – metropoliszt töltésutak, öntözõcsa-dzsungel mélyén rejtõzõ fantasztikus Commaille volt az Angkor megmen- tornák és víztározók gondosan terve-templomokat, a könyörtelen növény- tésére létrehozott társaság elsõ igaz- zett rendszere hálózta be. A khmerekzet fojtogatta kõarcokat és egy olyan gatója, aki 1916-ban gyilkosság áldo- pálmalevelekre vagy állatbõrökre írottrejtélyes civilizáció emlékét idézi, amely zata lett, miután elkezdte Angkor-Vat feljegyzései elenyésztek ugyan, de aegyik napról a másikra, hirtelen eltûnt és Angkor-Thom buja növényzettel régészeknek ezernél is több, kõbea történelem színpadáról. A Khmer Bi- benõtt romjainak megtisztítását. Utód-rodalom egykori fõvárosa a kambod- jának, Henri Marchallnak már azzalzsaiak szemében ma is az õsök hatal- az új problémával kellett szembenéz-mának és dicsõségének szimbóluma. nie: hogyan õrizhetõ meg a növényi buroktól megszabadított templomok Angkor sohasem volt elfeledett vá- állapota. Az ötvenes évektõl egyreros a dzsungel szívében, noha gyakran több eszköz állt a régészek rendelke-illették e költõi képpel. Elnéptelene- zésére, ám az 1970-tõl húsz éven átdése után a buddhista zarándoklatok tartó véres polgárháború a munkálatokközpontja maradt, s a 16. századi spa- beszüntetésére kényszerítette õket.nyol és portugál utazók is említést tesz- Angkor ismét az õserdõ foglya lett,nek róla feljegyzéseikben. Charles- de szerencsére a harcok legalább el-Emile Bouillevaux, francia misszioná- kerülték. Mindkét háborús fél tisztá-rius véletlenül bukkant egy õsi város ban volt vele, milyen népszerûtlenhatalmas romjaira a sûrû kambodzsai volna saját népe körében a khmer fõ-dzsungelben. Az épületegyüttest Hen- város lerombolása.ri Mouhot francia természettudós –Bouillevaux leírását követve – fedezte Ma Angkor, azaz „Fõváros” vagyfel 1860-ban. Több mint száz, felte- „Királyi Székhely” gyûjtõnéven az i.sz.hetõleg 9–13. századi vat (templom) 9–15. század között fennállt khmerbújt meg az õserdõben, szobraik, re- birodalom több egymást követõ szék-liefjeik a hindu mitológia jeleneteit helyébõl fennmaradt hatalmas mûem-keltették életre. A kambodzsai civili- lékegyüttest jelenti. Napjainkban csakzációról addig csupán a 15. század- az indiai nagara indokínai változatáttól kezdõdõen rendelkeztek informá- képviselõ fantasztikus templom-he-ciókkal a kutatók. Így a felfedezés egy gyek látványában gyönyörködhet amég ismeretlen kultúra feltárását tette látogató, mert a homokkõbõl épültlehetõvé. lakóépületek, a királyok palotáit is be- leértve, nem tudtak ellenállni az idõ- Franciaország, mint az indokínai nek, gyakorlatilag teljesen elpusztul-gyarmat birtokosa, magára vállalta304

ANGKOR ◊vésett khmer és szanszkrit felirat áll volt, akirõl az ország késõbbi nevét Angkor névvel – ami khmer nyelvenrendelkezésére ahhoz, hogy feltárják – Kambodzsa – kapta. A területen fõvárost jelent – azt a hatalmas, 200egy rendkívüli civilizáció történetét. évszázadokon át egymással állandó km2-es területet illetik, ahol a khmer harcban álló, kicsiny királyságok osz- birodalom egymást követõ fõvárosaibólA REJTÉLYES KHMEREK toztak. Az idõk folyamán magukba fennmaradt mûemlékegyüttes található. szívták India kultúráját, felvették, s Képünkön az Angkor-Vat templom-A khmer nép valószínûleg az indokí- nemzeti vallássá emelték a brahma-nai õslakosok és az indoeurópai va- nizmust és a buddhizmust, a szanszk- kolosszus.lamint mongol bevándorlók kevere- ritot pedig kultúrnyelvként használták.désébõl ered. Hagyományaik szerint II. Dzsajavarman (802–854) felszabadí- 305a népcsoport mitikus alapítója Kambu totta népét a jávai uralom alól, s létre-

KAMBODZSAhozta a khmer birodalmat. Dzsajavar- székhelyét egy újonnan épített város- amikor a thai (sziámi) seregek elfog-man Sivát, a hindu istenséget imádta. ba tette át – ez volt az elsõ Angkor. lalták és kifosztották a fõvárost.Bevezette az istenkirály kultuszát, Siva Jasovarman új szokást honosított meg:teremtõ erejével ruházva fel magát. építtetett egy monumentális templo- Angkor pusztulásának okáról léte-Ettõl kezdve minden uralkodó külön mot a Phnom Bakheng dombon és zik két magyarázat is. Az egyik szerinttemplomot emeltetett lingamja, hatal- egy hatalmas víztároló medencét (ba- miután a szomszédos csamok a 12.mának fallikus szimbóluma számára. raj), a Keleti-Barajt, amit a Si Ûmé- század elején feldúlták a várost, a ki-E templomokba temették el a kirá- rab folyó vizével töltött fel. Ettõl fogva rálynak a hindu istenek oltalmazólyokat. Angkortól nem messze, a mai kevés olyan khmer uralkodó volt, aki erejébe vetett hite megrendült. A szét-Roluos szomszédságában épült fel a ne hagyott volna maga után legalább hullott birodalmat újra egyesítõ VII.birodalom elsõ fõvárosa, Hariharalaja. egy templomot és egy új barajt. E ha- Dzsajavarman király áttért a békésebb gyomány egészen a khmer birodalom buddhizmusra, s így a várost 1431- A 9. század vége táján Dzsajavarman hanyatlásáig – a 15. századig – élt, ben megtámadó thai seregek alig üt-egyik utóda, I. Jasovarman (889–910) köztek ellenállásba. A khmerek el- hagyták kifosztott fõvárosukat, s bár Angkor a 16. században újra királyi székhely lett, s épületeit is felújították, már soha nem lett olyan, mint a régi birodalom fõvárosa. Egy buddhista legenda szerint vi- szont valamelyik khmer király harag- jában elrendelte, hogy fojtsák a kö- zeli T½nlé Sab vizébe az egyik pap fiát. Megtorlásként valamelyik felbõ- szült isten kiárasztotta a tavat, és a víz elborította Angkort. A történetnek annyi alapja lehet, hogy a tó a mon- szun idõszakában valóban gyakran kilép medrébõl. A RENDEZETT VILÁG A khmer uralkodók áthelyezték a vá- ros központját saját templomuk köré, így több egymással szomszédos Ang- kor létezett. Az egyes székhelyek – kis eltéréssel – ugyanazt a városrajzot kö- vették. A fõ elem mindig a központi fekvésû templom volt, ahol a hindu fõistenségeknek, köztük Devaradzsá- nak, az „istenek királyának” hódoltak. Ezt kisebb, Sivának, Visnunak vagy Buddhának szentelt templomok, egy királyi palota – mely általában a temp- lomtól északra helyezkedett el –, lakó- negyedek és egy, az épületcsoportot védõ, négyszög alakú fal egészítette ki. A metropolisz fontos részeit alkot- ták ezen kívül a barajok, melyek egy csatornarendszer segítségével lehetõvé tették a rizsföldek elárasztását a hat hónapig tartó száraz évszak idején.306

ANGKOR ◊ Fent: a Pre Rup-templom; az alsó és a bal oldali kép Angkor-Thom egy-egy részletét mutatja. A templomok közül pompájával ésszépségével kiemelkedik a II. Szurja-varman (1113–1150) emeltette Ang-kor-Vat, mely a város leginkább épenmaradt épületegyüttese. Maga a temp-lom egy csatornával és falakkal öve-zett mesterséges sziget közepén áll.Különlegessége, hogy Visnunak szen-telték, nem pedig Sivának, ahogyanaz szokás volt. A falakkal körülvett,négyszögletes alaprajzú központiszentély fölött öt, kúp alakú toronyemelkedik – a középsõ magasabb atöbbi négynél –, melyek az indiai na-garákhoz hasonlóan, a mitikus Meru- 307

KAMBODZSA A kép az Angkor-Thom öt kapujának hegy alakját testesítik meg (innen a Angkor-Thom – a „Nagy Fõváros” egyikét mutatja be. Angkor-Thom a templom-hegy, vagy templom-pira- – templomát, a Buddhának szentelt khmerek utolsó székhelye volt, vastag mis elnevezés). A falak és a folyosók Bajont VII. Dzsajavarman emeltette. falai miatt az egyik legjobban védett szinte minden négyzetméterét bebo- Ez Angkor legtöbb átalakítást megéltvárosnak számított. Középpontjában állt rítják a csodálatos dombormûvek, mûemléke. A király halálát követõen melyek együttes hossza mintegy hat- újra teret nyerõ hinduizmus hatására a Bajon-templom. száz méter. Közülük a leghíresebb a ugyanis a templomot Sivának ajánlot- „Tejtenger köpülése” néven ismert ták, és számos Buddha-ábrázolást el-308 hindu teremtésmítosz monumentális pusztítottak benne. A helybõl késõbb – ötven méter hosszú – feldolgozása. ismét buddhista szentély lett. Bajon

ANGKOR ◊templom-hegye esetében a klasszikus tolják a szemlélõdõt azért, amit épí- Angkor-Vat a khmer mûvészet gyöngy-minta torzítva jelent meg: méretei tészete feláldozott a monumentalitás szeme. A képen a három, növekvõaránytalanul megnövekedtek, és a kedvéért. Alakjait a nyugodt arckife-központi tornyot több mint ötven ki- jezés, a félig lezárt szemek és a híres magasságú körgaléria egyike látható,sebb torony vette körül. Ez utóbbiak „khmer-mosoly” jellemzi, ami a budd- melyek a Visnunak szentelt templomotmindegyikén négy hatalmas szobor- hista ideál, a tökéletes lelki béke ki-fej látható, amelyek VII. Dzsajavarman fejezése. A kegyes VII. Dzsajavarman veszik körül.királyt ábrázolják, mint bodhiszattvát olyannyira áhítozott erre, hogy távoli– aki a megvilágosodás útjára lépett. birodalmának köveit Sziddhartha ta- 309Angkor-Thom ragyogó szobrai kárpó- nításainak örök énekévé változtatta.

INDONÉZIA KOMODO NEMZETI PARK Felvétel idõpontja: 1991 ♦ Besorolása: T (III) (IV) ♦ Területe: 219 322 haA lfred Russel Wallace angol termé- monszun hatása szinte egyáltalán rint – rokonaitól régóta elszigetelõd- szettudós hosszú éveken keresz- nem érzõdik. A hõmérséklet az egész ve fejlõdött. A nemzeti park területéttül tanulmányozta Délkelet-Ázsia nö- év során 26-27 °C körül mozog. No- képezõ 130 000 hektáros, ember nemvény- és állatvilágának eloszlását. vember és április között, amikor Ázsia lakta tengerpart-szakaszt különösen1876-ban jutott arra a következtetésre, nagy részén szökõárak és tájfunok gazdag korallképzõdmények, terje-hogy Indonéziában egy olyan sajá- pusztítanak, a szigetet mindössze eny- delmes moszat- és algatelepek övezik.tos természeti határ húzódik, mely két he záporok érik, s szárazság jellemzi Vizeit gyakran látogatják bálnák, del-különbözõ övezetre osztja a térséget. az év hátralevõ idõszakát is. finek, kérgesteknõsök, partját varánu-Egy képzeletbeli vonallal összekötötte szok uralják, a nehezen megközelít-a Fülöp-szigetek, Borneó és Bali ke- A nemzeti parkot alkotó három kis hetõ sziklafalakon számos madárfajleti partvidékét, s megállapította, hogy sziget – Komodo, Rinja és a legki- fészkel.az északnyugati terület Ázsia, míg e sebb, Padar – mindegyike egy õsi vul-határvonaltól délkeletre fekvõ szige- káni fennsík maradványa, melyekettek Ausztrália élõvilágával mutatnak az erõs tengeráramlatok szakítottakrokon vonásokat. (Wallace Délkelet- le a náluk jóval nagyobb Flores, Sum-Ázsiában végzett kutatómunkája során ba és Sumbawa szigetekrõl.ismerte fel – Darwinnal közel egy-idõben –, hogy az evolúció mozgató- A park névadója, Komodo területeereje a természetes szelekció.) is kicsi (35 km hosszú és 5-15 km széles), tengerpartját meredek szirtek Késõbb a kutatók egy másik ha- csipkézik, a szigeten monszunerdõk,tárvonalat is kijelöltek valamivel dé- szavannák és kisebb hegyvonulatoklebbre, s a kettõ közötti területet Wal- egyaránt elõfordulnak. Part menti sza-lace-övezetnek nevezték el. Megle- kaszán gyakoriak a szikla- és korall-põ módon e közbülsõ térség szige- zátonyok, melyek igencsak megnehe-tein a két kontinens faunájának és zítették a hajózást, s jobban gátoltákflórájának keveredése mellett, meg- az emberi civilizáció megtelepedését,lehetõsen szegényes élõvilág találha- mint az ivóvízforrások hiánya.tó, ugyanakkor fennmaradtak olyanrendkívüli fajok is, mint a komodói Rinja szigetét – mely hasonló hely-sárkány. rajzi adottságokkal rendelkezik, vi- szont valamivel kisebb kiterjedésû,SZÁRAZ SZIGETCSOPORT mint Komodo – csak egy keskeny csa- torna választja el a nagy Flores szi-A TRÓPUSOKON gettõl, mellyel valaha valószínûleg egy szigetet alkotott.Komodo Indonézia azon ritka terü-leteinek egyike, ahol az északkeleti Flores rezervátumait a nemzeti park- hoz csatolták, mivel él ott néhány olyan varánusz, mely – a feltételezések sze-310

KOMODO NEMZETI PARK oMONSZUNERDÕK, A terület legjellemzõbb, s egyben A Komodo Nemzeti Park a gyíkokSZAVANNÁK, MANGROVE-ERDÕK a világ egyik legkülönösebb állata, a óriásának, a komodói sárkánynak komodói sárkány élõhelye a szigetek köszönheti hírnevét. A három méterA monszunoknak köszönhetõ rend- területének körülbelül egynegyedét hosszú, 90 kg súlyú állatok a Komodoszeres és bõséges esõ miatt az indo- elfoglaló szárazföldi monszunerdõ, Nemzeti Parkon kívül egyedül Floresnéz szigetek nagy részét burjánzó mely egészen a part menti völgye-növényvilág jellemzi. Meglehetõsen kig, illetve hegy- és domboldalakig szigetén élnek.eltér ettõl Komodo és a Kis-Szunda nyúlik.többi szigete: a csapadékhiány és a 311hosszan tartó száraz idõszak sajátsá- A szigeteken honos fák többségé-gos flórát alakított ki. nek törzse tüskés, mely a kínai dato- lyapálma (Zizyphus horsfieldii) eseté-

INDONÉZIAKomodón nemcsak a korall- és sziklazá- A borpálma a magasabb dombvi- modói sárkány élõhelye új viszonyai-tonyok, hanem az erõsen tagolt, meredek dékeken is megtalálható, ahol szin- hoz, különösen ha figyelembe vesz- tén a fûfélék dominálnak, mivel az szük azt is, hogy a szigeteken az em- partszakaszok is nehezítik a hajózást. õslakosok rendszeresen erdõtüzeket ber megjelenését megelõzõen azon A sziget észak–dél irányú hegyláncán gyújtottak, így növelve termõföldjük állatok többsége nem fordult elõ, me- területét. Bár napjainkban tilos az er- lyek ma táplálékául szolgálnak. emelkedõ csúcsok tengerszint feletti dõégetés, még hosszú idõnek kell magassága nem haladja meg az 500- eltelnie ahhoz, hogy a kiégett erdõk A NEMZETI PARK URA, 600 métert. Képünkön egy jellegzetes visszanyerjék eredeti állapotukat. tengerparti részlet, s a fákkal ritkásan A KOMODÓI SÁRKÁNY Az erõs tengeráramlatoktól védett tagolt szavanna látható. öblök partját mangrove-erdõk borít- Kétség sem fér ahhoz, hogy a Komo- ják, a park szárazföldi területének do Nemzeti Park fõ látványossága aben sajátos, kemény tüskévé alakult. mintegy öt százalékát foglalva el. bennszülöttek által „orá”-nak nevezettA leggyakoribb fajok: Schleichera ole- híres sárkány (Varanus komodoen-osa, Cassia javanica, Murraya pa- A Komodo Nemzeti Park növény- sis). A park területén kívül csak aniculata és Diospyros javanica. és állatvilága tartogat még néhány Flores sziget védett erdei övezeté- megválaszolatlan kérdést a kutatók ben fordul elõ. A kifejlett példányok A nemzeti park legnagyobb része – számára. Az elszórtan elõforduló tró- hossza meghaladja a 3,5 métert, sõtaz összterület több mint kétharmada pusi esõerdõ maradványai arra utal- ismeretes, hogy néhány õsi példány– magas fûvel borított szavanna. Leg- nak, hogy Komodo szigetén egykor hossza a 4 métert is megközelítette.gyakoribb növénye a Borassus flabeli- jelentõs éghajlati változás következett Hatalmas méreteinek és 90 kg-os sú-fer, a legyezõs borpálma (vagy „lon- be, ami átalakította növényvilágát. lyának köszönhetõen ez a faj a gyíkoktar”, ahogy a helybeliek nevezik), mely Nehéz választ adni arra a kérdésre, óriása.elterjedt növényfaj Indonézia jó részén. hogyan tudott alkalmazkodni a ko-312

KOMODO NEMZETI PARK o A fiatal állatok madarakkal, tojá- marcangolni kezdi. Másik vadászmód- A komodói sárkányok számátsokkal, tetemekkel táplálkoznak, de szere sokkal kényelmesebb: zsákmá- jelenleg 3000-5000 példányra becsülik.a kifejlett példányok képesek vaddisz- nyának megszokott útvonala menténnót (Sus scrofa), szarvast (Cervus ti- – ami legtöbbször a szavannát és er- Ezek az óriásvaránuszok a parti völ-morensis), jávai makákót (Macaca dõt összekötõ vadcsapás – lesben áll, gyekben és a dombvidékek alján,fascicularis) és mindenféle elvadult s amikor a kiszemelt áldozat a kö- a száraz monszunerdõkben élnek.háziállatot is zsákmányul ejteni. zelébe ér, akkor támad. Jellemzõen dögevõk, ugyanakkor remek Bár a három szigeten lévõ idegen- Ha a megsebesített állatnak sikerül vadászok is: majmokat, elvadult házi-forgalmi létesítményeket csak kor- elmenekülnie, a komodói sárkány tü- állatokat, de akár vaddisznót, szarvastmányengedéllyel lehet látogatni, a nö- relmesen és kitartóan követi a szag-vekvõ turizmus változásokat idézhet nyomokat, a kígyókhoz hasonló két- is zsákmányul ejtenek.elõ a sárkányok szokásaiban. A láto- ágú nyelvét nyújtogatva – mintegy agatók tudják, hogy alig teszik ki a sár- levegõt „kóstolgatva” – elõbb-utóbb található számtalan gerinctelen állat-kányok élõhelyén egy kecske tetemét, utoléri zsákmányát. faj is, köztük az óriáspókok, melyeknem sokkal késõbb a falánk gyíkok csípése mérgezõ, de nem halálos.már ott tolonganak körülötte. A komodói sárkány fontos szerepet Egyedülálló a Flores-tenger csodála- játszott abban, hogy a nemzeti park tos állatvilága is, mely a parkot sze- Pedig a komodói sárkány kiváló nagy hírnévre tett szert. Természete- gélyezõ korallzátonyok környékénszaglású, remek vadász. Rejtõszínének sen él több más különleges állat is a talán a leggazdagabb.oltalmában a magas fûben a szarvas- szigeteken. Hét szárazföldi emlõsfajtcsorda vagy vaddisznókonda közelé- tartanak nyilván, 72 madárfajt, köz- A Komodo Nemzeti Park páratlanbe férkõzik, kivárva az alkalmas pil- tük kakadukat, úgy mint a Cacatua természeti kincs, megkapó és szép-lanatot, ráveti magát áldozatára, meg- sulphurea-t, vagy a szigeti lábastyúkot séges, úgy, mint maga az ország, In-ragadja, és erõs, éles fogaival azonnal (Megapodius freycinet). Emellett meg- donézia. 313

KANADA A KANADAISZIKLÁS-HEGYSÉG NEMZETI PARKJAIFelvétel idõpontja: 1984 ♦ Besorolása: T (I) (II) (III) ♦ Területe: 2 306 884 haF elfedezõk, kalandorok évszázado- Elbert – sokáig nem háborgatta a ci- a Cave és Basin termálforrásokat. Ez kon át keresték a legendás észak- vilizáció: völgyei nem rejtettek ara- a terület – melyet Kanadában elsõ-nyugati átjárót, azt az utat, amelyen nyat, legelõi gyérek, a vidék a kevés ként, 1885-ben rezervátummá nyilvá-át Afrika körülhajózása nélkül lehet csapadék és a szélsõséges domborzat nítottak – lett késõbb a Banff Nemzetieljutni Ázsiába, de sem Cartier – aki miatt mezõgazdasági tevékenységre Park. 1886-ban, a vasútvonalhoz kö-a 16. század közepén megalapította alkalmatlan. Csupán prémvadászok zeli Mount Stephen rezervátumbólMontrealt –, sem Le Salle nem jutott rótták nehezen járható ösvényeit. Csak alakult ki a Yoho park. A Jasper terüle-tovább a Nagy-tavaknál. Az észak- a múlt század közepén fedezték fel te 1907-ben vált nemzeti parkká; ezamerikai kontinens szárazföldi átsze- ásványkincseinek gazdagságát: de a egybeesett a transzkanadai vasútvonallését pedig egy megkerülhetetlen ter- hatalmas mennyiségû réz, cink, urá- legészakibb, második szakaszánakmészeti akadály gátolta, mely végig- nium, ritka földfémek kiaknázásához munkálataival. Kootenay létrejötte pe-húzódik a Csendes-óceán partvidéke utak, vasutak kellettek. dig 1920-ban a Banff városát és Cal-mentén: a Sziklás-hegység. Három- garyt Radium Hot Springs-szel össze-négyezer méteres csúcsain csak 1793- A Sziklás-hegység meghódításának kötõ országút építéséhez kötõdik.ban sikerült a skót származású Ale- történetében a transzkanadai vasútxander Mackenzie-nek keresztülvere- építése nyitott új fejezetet, melynekkednie magát. nyomán a figyelem középpontjába ke- rültek a hegység páratlan természeti Az égbe nyúló hegyeket – a leg- értékei is. 1833-ban vasúti alkalmazot-magasabb a 4039 méteres Mount tak fedezték fel Banff város közelében A Yoho Nemzeti Park fekete medvéje és a Banff Nemzeti park csíkos mókusa jellegzetes lakója ennek a több mint kétmillió hektáros természeti szentélynek.314

A KANADAI SZIKLÁS-HEGYSÉG NEMZETI PARKJAI o A Yoho Nemzeti Park a maga 131 300 hektáros területével a legkisebb a négy park közül. Területén számos vízesés, mészkõbarlang és mély kanyon található. A Sziklás-hegység nemzeti parkjai- káprázatos völgyén át robog a gleccse- ahogy a Laughing-, a Twin- valamintnak háromszáz kilométeres gerincét rek olvadékvizeit összegyûjtõ Kicking a 254 méter magas, félelmetesen mo-– Alberta tartományban – két fantasz- Horse folyó. Szemet gyönyörködtetõ rajló Takakkaw-vízesés is. A Burges-tikus nemzeti park, Banff és Jasper látványt nyújtanak a Wapta-vízesések, hegy az agyagpala rétegeiben felleltalkotja. A Banffot nyugatról – már Brit õsmaradványoknak köszönheti hírne-Columbia tartományban – a hegység vét. A mintegy százötven különbözõcsendes-óceáni oldalán elhelyezkedõ – többségükben puhatestûekhez tar-Kootenay és Yoho park határolja. tozó – faj fosszíliái közül külön emlí- tést érdemelnek az ízeltlábúak. Az A több mint kétmillió hektáros park Amiskwi folyó kitartó munkájánakFöldünk harmadik legnagyobb kiterje- eredménye a látványos Natural Bridge,désû védett területe. Nyolc tartományi melynek közelében – a Carnarvon éspark határolja, minimálisra csökkent- a Wapta hegyek között – egy fantasz-ve az emberi tevékenység negatív tikus, zöld színû gleccsertó, az Eme-hatásait a Sziklás-hegység szívében. rald vize fodrozódik. A 140 600 hektáros Kootenay Nem- zeti Park déli része viszonylag szá- raz éghajlatú, hegyoldalait fenyõer- dõk borítják. A híres Radium Hot Springs termálvizeinek jótékony ha- tását már az indiánok is ismerték. Pain Post vastartalmú agyagából nyert okkerfestékkel mázolták be arcukat és testüket, mikor hadiösvény- re léptek. Északon a Vermilion folyó kanyarog egy keskeny hegyszoro- son, a Marble-kanyonon törve át a hegygerincet.YOHO ÉS KOOTENAYA négy park közül a Yoho NemzetiPark a legkisebb, mindössze 131 300hektár. Hegyóriásokkal körülvett, 315

KANADA A kanadai Sziklás-hegységben gleccser- tavak sokasága található. Képünkön aBanff Nemzeti Parkban lévõ Moraine-tó.COLUMBIA JÉGMEZÕJEBanff a – 664 100 hektáros – nemzetipark és a déli részén elterülõ – jelentõsidegenforgalmi központnak számító– város neve is. Utóbbi környékén aBow-vízesések, a Johnson-, Minne-wanka- és Two Jack-tavak látogatókmillióit vonzzák. A Vermilion-tavak-ban talált régészeti leletek arról tanús-kodnak, hogy az indiánok több minttízezer éve telepedtek le ezen a vidé-ken. Leszármazottaik rezervátumokbanélnek; a legnépesebbet, a navajókét,több mint százezren lakják. A Banff-tól északra található Lac Louise fõ vonz-ereje a Louise-, valamint a Consola-tion- és a Moraine-tó. Lac Luise-t a230 kilométeres Jégmezõk országútjaköti össze Jasper településsel. A Banff és Jasper parkok közöttterül el a Sziklás-hegység legnagyobbkiterjedésû jégmezõje, a 32 500 hektá-ros Columbiai Jégmezõ, mintegy 3000méter tengerszint feletti magasságban.A legnagyobb jégvastagságot 365 mé-terre becsülték; négy gleccserénekolvadékvize három hatalmas tenger-be jut: a Jeges-tengerbe, a Csendes-és az Atlanti-óceánba. A Jasper 1 087 080 hektárnyi vadre-gényes területét hatalmas gleccserek,magas hegyek, mély völgyek, mere-dek szirtek és jégkorszaki tavak jel-lemzik. A Medicine-tó különlegességeaz a föld alatti természetes „csatorna-hálózat”, mely az év melegebb hó-napjaiban a tó kiszáradását elõidézi.Ilyenkor a tó üledékes, sima felszínéncsak egy keskeny ér halad keresztül. A Sziklás-hegység erdei és félelme-tes sziklái medvéknek, jávorszarva-soknak, kõszáli kecskéknek, pumák-nak, hódoknak, szirti sasoknak s mégszámtalan állatnak nyújtanak mene-déket.316

A KANADAI SZIKLÁS-HEGYSÉG NEMZETI PARKJAI o 317

AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK OLYMPIC NEMZETI PARK Felvétel idõpontja: 1981 ♦ Besorolása: T (II) (III) ♦ Területe: 362 848 haA múlt század végén, 1889. októ- latait ijesztegette volna. Miután elfo- rületéhez tartozó Olympic-félsziget a ber 23-án különös hirdetés jelent gyott az élelmük, az expedíció léte kontinenssel csak a déli szélén érint-meg a Seattle Pressben: „Nagy lehetõ- attól függött, sikerül-e valamilyen na- kezik. Nyugaton a Csendes-óceán,ség ahhoz, hogy híressé váljon. Wa- gyobb termetû, ehetõ vadat elejteniük. északon a Juan de Fuca-szoros, Taco-shingtonnak olyan óriási ismeretlen Hat hónapi viszontagság után, amikor ma déli részén egy széles csatorna ké-területe van, mint Belsõ-Afrikának.” a város már eltûntnek tekintette õket, pezi ennek a tágas térségnek a hatá-Az újság szerkesztõje, a fiatal Edmond a kalandvágyó pionírok szerencsésen rait. A félsziget szívében emelkedikMeany elhatározta, hogy expedíciót leértek a hegyekbõl a Quinault-tóhoz. az Olympic-hegység, közepén a 2428szervez az Olympic-félsziget belsejé- méter magas Olympus-heggyel – név-ben húzódó területek feltárására, és Az Olympic-hegységbõl az expedí- adója az 1592-ben errefelé hajózóígy próbált kalandvágyó résztvevõket, ció a vidékrõl készített részletes tér- Juan de Fuca volt.de elsõsorban szponzorokat találni a képpel, fényképfelvételekkel, növény-vállalkozáshoz. és kõzetmintákkal, s trófeákkal tértek Az Olympic Nemzeti Parkban há- vissza. Több mint ötven csúcsot, tavat rom nagy természeti formáció határoz- Hamarosan megszervezõdött a és folyót neveztek el az expedíció tag- ható meg: a szinte érintetlen tenger-„Sajtó feltáró expedíciója”, élén J. H. jainak tiszteletére.Christie-vel, a vadásszal, aki már har-colt az indiánok ellen, és részt vett 1890 nyarán O’Neil hadnagy veze-egy északi-sarki felfedezõúton. A csa- tésével, az oregoni Alpin Klub véd-pat 1889 decemberében az Elwha nöksége alatt újabb expedíció kelt átfolyó torkolatától indult. Tagjai nai- a hegyeken a Quinault-tótól a Hood-van azt feltételezték, hogy a tenger- csatornáig. O’Neil beszámolója pro-partról látható hegyvonulaton túl már fetikusnak bizonyult: „Míg a hegytágas völgy vár rájuk, ahonnan ké- tetejétõl a tengerig nyúló lejtõk hasz-nyelmesen eljuthatnak az Olympic- nosíthatók, addig a belsõ rész telje-félsziget nyugati partjára, s körülbe- sen alkalmatlan mindenféle tevékeny-lül két hónapos út végén a tavasz a ségre, bár kiváló lenne nemzeti parkCsendes-óceán partjainál köszönti céljára.” Ötven évvel késõbb, 1938.õket. június 29-én Franklin D. Roosevelt elnök látta el kézjegyével e páratlan A térség ismeretének hiánya köny- terület, az Olympic Nemzeti Park vé-nyen a felfedezõk tragikus vesztét detté nyilvánításáról szóló dokumen-okozhatta volna. A pionírok bengáli tumot.tüzekkel akarták jelezni Seattle polgá-rainak útvonalukat, azonban az egy- AZ OLYMPIC-FÉLSZIGETmást követõ hegyormok, átjárók ésszakadékok meghiúsították tervüket. Az Egyesült Államok északnyugatiA tûzijáték legfeljebb csak az erdõ ál- csücskében, a Washington állam te-318

OLYMPIC NEMZETI PARK oparti sáv, mely közel 80 kilométer a környékre jellemzõ évi 3500 mm Az Olympic-félsziget hegyeit sûrûhosszú egyenetlen tengerpart; a köze- helyett – az Olympic-hegység óceán tûlevelû erdõk, keskeny hegyormok éspes magasságban húzódó erdõségek, felõli oldalán eléri az 5000 mm-t.amelyek az óceán felõli, nagy nedves- csodálatos völgykatlanok jellemzik.ségtartalmú térségekben jóval dúsab- AZ ESÕERDÕ A mintegy hatvan aktív gleccserbak; és a magas hegyvidék, ahol a hóés a jég uralkodik. Az Olympic Nemzeti Park kedvezõ ég- némelyike ezer méternél is hosszabb. hajlati viszonyai burjánzó esõerdõ ki- A park éghajlatát döntõen befolyá- alakulását tették lehetõvé. méretû fák némelyikének törzsét tel-solja a Csendes-óceán vízfelületének jesen beborítják az epifiták (fán élõ,párolgása; gyakran alakulnak ki ha- A nyugati irányból megközelíthetõ de nem élõsdi növény), a zuzmók éstalmas zivatarfelhõk, amiket az óceáni Hoh Rain Forest turistaközponttól in- a mohák, körülöttük dúsan nõnek aszél a kontinens felé terel, bõséges dulnak az Olympic-hegységbe vezetõ páfrányok.csapadékot biztosítva a hegyekben. ösvények, melyek a park hatalmas esõ-Emiatt az éves csapadékmennyiség – erdeje mentén haladnak. Az óriási Az erdõségeket a kanadai je- genyefenyõ, a duglászfenyõ, a vö- 319

AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK rajok tömegei versenyeznek az árral. Az egyes lazacfajok különbözõ idõ-rös cédrus és a vöröslevelû juharfa ben úsznak fel a folyóhoz, ezért auralja. lazacvándorlás áprilistól egészen ok- tóberig tart, csúcspontját júliusban és A park néhány fája hihetetlen mére- augusztusban éri el. Különösen érde-teket mondhat magáénak. Így a legna- kes látványt nyújt a keta-lazac, amelygyobb ismert kanadai jegenyefenyõ a tengerbõl a folyóba érkezés után,64 méter magas volt, egészen addig, az édesvízben töltött idõtõl függõenamíg egy villám derékba nem törte, vöröses színûvé válik. Ezt a legyengültígy most 34 méteres; feljegyeztek egy halat megtámadó gombafertõzés okoz-sitka-jegenyefenyõt, amelynek magas- za, aminek következtében a szapo-sága meghaladta a 90 métert, törzsét rodási idõszakot követõen a lazacoktizenkét embernek sikerült csak át- tömegei pusztulnak el.érnie. A tõzegmohás lápokon nõ a vöröséger, és elterjedtek a füzek és nyírfákkülönbözõ fajai is. A fantasztikusanbuja esõerdõben minden talpalatnyiföldet beborít a zöld növényzet. A le-dõlt törzsek gyorsan elkorhadnak,tápanyagul szolgálva, s teret engedvea fény felé törekvõ facsemetéknek. Az északnyugatról induló ösvénya Soleduck-vízeséshez vezet. Még atermálforrások elõtt a rendkívül lát-ványos Lazac-vízesések mellett vezetaz út. Alig 15 méter szintkülönbségvan a két vízesés között, ahol lazac- A prérityúk (fent) az Olympic-félsziget megszokott állata. A több mint 350 000 hektáros védett terület különbözõökoszisztémái és tájai közül kiemelkedik a buja esõerdõ (jobbra), melyet vízmosások sokasága táplál.320

OLYMPIC NEMZETI PARK oA VAPITIAz európai gímszarvas rokona azÉszak-Amerikában honos nagytestûvapiti. Az indián vapiti szó fehéretjelent, ami fehéren virító farára utal.Súlya gyakran meghaladja a 350 ki-logrammot. Tiszteletre méltó, néha 11kilogrammot is elérõ agancsa értékestrófeát jelent a vadászok szemében.Ennek következtében e méltóságtel-jes szarvasfaj állománya vészesen le-csökkent. A vapiti megmentése érde-kében a térséget még harminc évvela park megszületése elõtt védett te-rületté nyilvánították. A vapiti ma márszinte kizárólag a természetvédelmiterületeken él, legnagyobb számbanaz Olympic Nemzeti Parkban.JÉGHEGYEK küzdelmet vív az óceánnal, hiszen hiá- Képünkön a Lazac-vízesésben egy lazac nyoznak a partvonalat védelmezõ, a igyekszik felfelé a sebes folyású folyóban,A park szívében húzódik az Olym- víz erejét fékezõ szigetcsoportok vagypic-hegység, legmagasabb csúcsa, az zátonyok. Télen – a nyugati szelek hogy letegye az ikráit.Olympus-hegy, mellette tornyosul a idején – a hullámok a meredek par-Tom és a Mathias. E jéghegyek kö- tokat koptatva gyakran hat méternél uszadék közremûködik a meredekzött öt – nyugatról kelet felé a White, is magasabbra csapnak, s a partvidék part pusztításában.a Blue, a Humes, a Hoh és a Hubert nagy részét elönti a víz.– gleccser ezüstcsíkján csillan meg a A parkhoz tartozik egy több mintnapsugár. Viharok idején a hullámverés só- nyolcvan kilométer hosszú keskeny val borítja be a tengerpart mentén hú- parti sáv is. Az óceánba sietõ folyók A magas hegyek kevés állatfajnak zódó, alacsonyan fekvõ erdõ elsõ torkolatánál négy indián rezervátumbiztosítanak kedvezõ életteret. A sorait. A fák elpusztulnak, a mezte- – a Hoh, Quileute, Ozette és a Makahhegység két jellegzetes lakója a ha- lenné vált törzsek fokozatosan lebom- – található. Lakóinak fõ bevételi for-vasi kecske (Oreamnos americanus) lanak, és valóságos fagátat hoznak lét- rása a lazac; õk – a sporthorgászok-és egy mormotafaj (Marmota olym- re. Az elhalt fákat az óceán néha el- kal ellentétben – hálót használhatnak.pus), amely kizárólag itt fordul elõ. sodorja, és az árapály hatására azA havasi kecske súlya eléri a százkilogrammot is, testét hófehér, vastagszõrzet védi a hegyvidék zord idõjá-rásától. A mormota másként véde-kezik a hideg ellen: a teleket melegkuckójában, mély téli álomban vé-szeli át.AZ OLYMPIC, A CSENDES-ÓCEÁN KILÁTÓJAAz óceánnal farkasszemet nézõ er-dõk, gigantikus jegenyefenyõk, mere-dek, végtelenbe nyúló szürke homok-partok – Olympic tengerpartja ádáz 321

AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK YELLOWSTONE beszámolójával megdöbbentette a vi- NEMZETI PARK lágot. Alig egy esztendõvel késõbb az Egyesült Államok Kongresszusa Wyoming állam északnyugati csücs- kében, 866 300 hektáron létrehozta a Föld elsõ védett területét, a Yellow- stone Nemzeti Parkot. Jelenlegi terü- lete – melyhez hozzátartozik Idaho és Montana állam egy keskeny sávja is – 898 349 hektár. Felvétel idõpontja: 1978 ♦ Besorolása: T (I) (II) (III) (IV) ♦ Területe: 898 349 ha PRÉRIK ÉS KANYONOKA múlt század közepe táján azt a hetetlen történetek felgyújtották a Yellowstone még õrzi azt a nagyszerû vidéket, ahol Yellowstone fekszik, képzeletét egy maroknyi tudósnak és vadságot, amit a pionírok megismer-a titokzatosság fátyla lengte körül. kalandornak, akik sietve útnak indul- tek. A hullámzó prérit néhol erdõk,Néhány vadász és aranyásó kivételé- tak ebbe az addig ismeretlen sarkába tõzegtelepek, sekély vizû tavak sza-vel fehér ember csizmája még nem a világnak.taposta síkságait és erdeit. Az égre A nemzeti parkban szép számban élnektörõ, a földeket zöld- és okkerszín- David E. Folson expedíciója 1869- amerikai bölények (lent).nel beborító forró vizekrõl, fortyogó ben, és Ferdinand V. Hayden kétsárról, aranysárga hegyekrõl szóló hi- évvel késõbb a Yellowstone-ban ta- Jobbra: A Yellowstone folyó 32 kilométer pasztalt, furcsa jelenségekrõl tartott hosszú kanyonja két vízesés robajától visszhangzik.322

YELLOWSTONE NEMZETI PARK o

AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOKkítják meg. A park középsõ részénegy kétezer méter magas vulkáni ere-detû síkság terül el; itt található aYellowstone-tó. A fennsíkot északról,keletrõl és délrõl négyezer méter ma-gas hegyláncok veszik körül, csúcsa-ik az örök hó és jég birodalmát õr-zik. Nyugat felé a fennsík fokozato-san veszít magasságából, egészen aSnake folyó hordalékos síkjáig. A Yellowstone folyó – mely az azo-nos nevû tóból ered – 32 km hosszú,300 méteres sziklafalakkal határoltkanyont vájt magának. Útját két víz-esés gyorsítja. A Felsõ mindössze 33méteres, látványa mégis lenyûgözõ,mert a víz hihetetlen sebességgel ro-han le rajta. Az Alsó-vízesés 94 méte-res magasságból zúdul alá.GEJZÍREK ÉS TERMÁLFORRÁSOKA modern mûholdas fényképezési 1 200 000 évvel ezelõtt kezdõdött, ez ban – hatalmas, 50 métert elérõ víz-technika segítségével a Yellowstone hozta létre a jelenlegi felszíni formákat. oszlopot lövell a magasba.park közepén felfedezték a Föld leg-kiterjedtebb vulkáni kráterének ma- Yellowstone impozáns látványossá- A legtöbbet méltatott termálforrá-radványát, mely százszor nagyobb gai a gejzírek. A magmatikus eredetû sok, a Mamut-források a park észak-annál, mint ami az indonéziai Kra- vízgõz, amit „fiatalos víznek” nevez- nyugati részén találhatók. Vizük körkatau-vulkán kitörése során keletke- nek, a felszínrõl beszivárgó vizekkel alakú teraszokat formálva napontazett. Ez a hatalmas völgykatlan, me- keveredik. A magma konvektív hõje több mint egy tonna édesvízi mészkö-lyet nagy méretei miatt nehezen lehet mindkettõt felmelegíti. Ha nem talál vet épít fel. A teraszok színét az ásvá-felfedezni, a Yellowstone-tó és a Ma- akadályt, a meleg víz felszíni termál- nyi anyagok határozzák meg: a leg-dison folyó között helyezkedik el. forráson jut a szabadba. Ha viszont va- több fehér, de van rózsaszín, barnaA térségben több mint tízezer külön- lami akadályozza az áramlását, a víz és vörös is. Amikor a travertínó-lera-féle hõmegnyilvánulás tapasztalható, egyre csak melegszik, míg akkora nyo- kódások akadályozzák a víz kijutását,fõként termálforrások és gejzírek for- más keletkezik, hogy a vízoszlopot a új vízforrások keletkeznek.májában. felszínre nyomja. A kitörés következ- tében csökken a nyomás egészen ad- A Yellowstone-tóhoz közeli Mud Yellowstone kapcsolja össze a dig, amíg egy újabb felmelegedés a Vulcano területén meglepõ színû –Sziklás-hegység északi és középsõ ciklus megismétlõdéséhez nem vezet. smaragdzöld, barna, sárga és okkerfennsíkját, egyúttal elválasztja az at- – termálforrások vannak. Színgazdag-lanti- és csendes-óceáni medencéket. Yellowstone leghíresebb gejzírje az ságukat a – víz hõmérsékletétõl és só-A terület alatt hatalmas magmafészkek Old Faithful, az „Öreg hûséges”. Sza- tartalmától függõen – különbözõ alga-alakultak ki, s a föld gyomrának anya- bályos idõközönként – minden órá- és baktériumfajoknak köszönhetik.gai periodikusan a felszínre kerülnek.Így az utóbbi kétmillió év folyamána magma – szilikátvegyületekbõl ésvízgõzbõl álló massza – többször el-öntötte a Yellowstone-fennsík alattióriási „kamrákat”. Több millió tonnaanyag került a felszínre három kitö-rési ciklus során. Az utolsó ciklus324

YELLOWSTONE NEMZETI PARK oMEDVÉK ÉS BÖLÉNYEK rótta. Különösen drámai volt e faj Balra: a Mamut termálforrások vize állománycsökkenése, amikor a va- napi több mint egy tonna travertínótYellowstone-ban kétféle medve él: a dászok és a telepesek módszeres rak le, kör alakú teraszokat alkotva.feketemedve és a félelmetes szürke- öldöklésbe kezdtek. A kiirtásukra irá- Jobbra egy a nemzeti park területénmedve, a grizzly. A feketemedve ki- nyuló kísérlet szerencsére mégis meg- elszórtan található több száz gejzírsebb, mint fajtársa; békés kóborló, al- hiúsult: Yellowstone erdei menedé-konyatkor keresi mindenféle növény- ket nyújtottak néhány kisebb csordá- közül.bõl és húsból álló táplálékát, amibe nak, s ez megmentette a bölényeketa turisták ebédmaradéka is beletarto- a kipusztulástól. Az utóbbi idõben lángnyelvek a parkon kívüli erdõs te-zik. Általában nem veszélyes, kivéve megkezdték visszatelepítésüket más rületeket is veszélyeztették. A tûzvészta kölykét nevelõ nõstényt. A grizzly területekre is. megelõzõen hosszas szakmai vitákellenben – súlya a 400 kilogrammot során ugyanis arra a következtetésreis eléri – kiszámíthatatlan, minden év- A YELLOWSTONE-I ERDÕTÛZ jutottak, hogy a tûz az erdõ öko-ben történik valamilyen baleset. szisztémájának természetes eleme, 1988-ban hatalmas tûzvész pusztított következésképpen nem szabad köz- Yellowstone-ban számottevõ ame- Yellowstone-ban. A lángok több ezer beavatkozni, kivéve ha emberi életetrikaibölény-kolónia él. Évszázadokon hektárt elpusztítottak a park vezetõi- fenyeget. Az azóta eltelt rövid idõ iga-át egyensúlyban élt a ragadozókkal nek szeme láttára, akik hagyták, hogy zolta a döntés helyességét: az erdõés az indián törzsekkel; a múlt szá- a tûz szabadon terjedjen. Csak akkor megújulási folyamata teljesen kielé-zad elején Észak-Amerika síkságait fogtak megfékezéséhez, amikor a gítõen halad.még több mint ötvenmillió bölény 325

AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK YOSEMITE talán egyik legszebb látnivalóját, a há- NEMZETI PARK borítatlan természetet. Felvétel idõpontja: 1984 ♦ Besorolása: T (I) (II) (III) ♦ Területe: 307 900 ha Yosemite a világ hegymászóinak találkozóhelye is. Az abszolút függõ-A múlt század elején Észak-Ameri- Sierra Nevada erdeire, s ennek kö- leges, 1200 méter magas, gigantikus kában egy különös kór terjedt vi- szönhetõen Sequoia és Yosemite – gránittömböt, a Kapitányt 1958-ban,haros gyorsasággal: az aranyláz. Az Yellowstone után – Földünk második, a „Nose” útján gyõzték le. Háromúj földek birtokbavétele, az óriásrög illetve harmadik védett területévé vált. hegymászó 47 nap alatt vitte véghezmegszállott keresése az egész konti- Az Egyesült Államok Kongresszusa ezt a hõstettet, 600 hagyományos ésnenst felbolygatta. A fehér ember szá- 1864. június 30-án a Yosemite völgyet 125 bongszöget felhasználva. Az al-mára addig ismeretlen helyeken fel- Állami Parkká nyilvánította, megala- pinisták a szédítõ mélységek felett,bukkanó kincsvadászokat kereskedõk pozva ezzel a Yosemite Nemzeti Park sziklafalra erõsített függõágyban éj-és fakitermelõk követték, kezdetét vet- létrejöttét 1890-ben. szakáztak. Talán a „Hajnalpír Fal”te az észak-amerikai telepesek utolsó 1971-es – óriási anyagi és technikairohama a Vadnyugat meghódítására. SZÉDÜLÉS ÉS GRÁNIT apparátust felvonultató – megmászása volt az utolsó a Yosemite még meg 1850 körül az aranyláz elérte a felsõ- A földtörténeti negyedkorban bekö- nem hódított útjai közül. Ugyanebbenkaliforniai Sierra Nevadát, ahol a kis vetkezett eljegesedés nyomán vált az évben Ryck Sylvester okozott szen-yosemite indián törzs élt egy beve- lehetõvé, hogy a Merced-folyó tágas zációt: a Kapitány fennsíkjáról síléccelhetetlennek látszó, sziklafalakkal kö- gleccservölgyet vájjon, amit késõbb a mélybe ugrott, majd néhány százrülvett, eldugott völgyben. Az indiá- üledék borított be, és hatalmas grá- méter zuhanást követõen kinyitottanok és a mindenre elszánt aranyásók nitfalak vettek körül. A természet az ejtõernyõt, és sértetlenül földet ért.között elkeseredett harc bontakozott munkája káprázatos eredményt pro- Közvetlenül utána megismételte bra-ki. Az öldöklésnek 1851 nyarán a dukált: a nyugat–keleti tájolású völgy vúrját, mondván, még „soha nem láttaYosemite-völgybe érkezõ Pillangó bejáratát északon hatalmas gránitvo- a Kapitányt ennyire szépnek”.zászlóalj vetett véget – az indiánok nal, a Kapitány határolja, délen pe-inkább meghaltak, semmint elhagy- dig a Három Nõvér-hegység, amit A hegymászósport egy sor újítástták volna õseik földjét. Az õslakosok megszakít a Bridalveil-vízesés. Nyu- köszönhet a Yosemite-nek, mint pél-kiirtását követõen Sierra Nevada ka- gat felõl a Yosemite-vízesés robaja töri dául a nitteket – melyek elõnyösennyonjait és erdeit ellepték a favágók, meg az erdõ csendjét, mely három helyettesítik a szegecseket, anélkül,a gombamód szaporodó új települé- zuhatagon keresztül 735 méteres hogy károsítanák a sziklákat. Itt hasz-sek egyre növekvõ faigényének ki- mélységbe zuhan alá. A völgyet ke- nálták elõször azt a könnyû, kiválóanelégítése még az aranynál is jobb leten a North Dome és Half Dome tapadó mászócipõt, ami igencsak ki-üzletnek bizonyult. sziklakupolái zárják. A Merced folyá- tágította a lehetetlen határait az alpi- sát követve a Little Yosemite Valley nizmus világában. A völgy állapotának romlása erõ- káprázatos gyöngyszemein, az Eme-teljes tiltakozást váltott ki a természet- rald- és a Merced-tó víztükrén csillan A MÚLT TANÚIvédõk körébõl, élükön John Muir meg a lenyugvó nap fénye. Gránit-botanikussal. Muir kampányt indított tömbök, zöld mezõk, vad vízesések A Yosemite Nemzeti Park a nagy el-a kaliforniai hegyvidék mamutfenyõi- és erdõk együtt kínálják itt a Föld lentétek vidéke: itt magasodik a 3964nek védelmére. Kezdeményezése rá- méteres Lyell-hegy, de a parkhoz tar-irányította a törvényhozás figyelmét tozik a 200 méternél alacsonyabban fekvõ San Joaquín-völgy is. E nem mindennapi domborzati viszonyok tükrözõdnek a növényzet rendkívüli változatosságában is. A hegyekben, ott, ahol a jég és a szél uralkodik, csupán néhány szárazságtûrõ cserje és boróka vegetál a villámoktól és hó- görgetegektõl kínzottan. A vörös mamutfenyõ régen Kalifor- nia hegyvidékének zömét borította. A326

YOSEMITE NEMZETI PARK ohatalmas méreteket öltött fakitermelés fenyõ tartja, 83 méteres magasságá- Függõleges gránitfalak, mamutfenyõer-következtében mára csak néhány he- val és 2145 tonnára becsült súlyával. dõk, vízesések teszik ezt a nemzeti parkotlyen fordul elõ, így Yosemite-ben Tuo-lomne, Merced és Mariposa erdeiben. A régió legtermetesebb darabja, az az Egyesült Államok egyik legszebb Óriás Grizzly a Mariposa Grove-ban vidékévé. Képünkön a Half Dome A szédítõ magasságba nyúló fák magasodik. Jelenleg „csak” 64 méte- függõleges falai. A következõ oldalpáronnéha egészen szorosan nõnek egy- res, mivel kedvelt célpontja a villámok- a Yosemite Nemzeti Park látképe.más mellett, az erdõben állandó fél- nak; a szakértõk szerint 2700 éves.homály uralkodik. A mamutfenyõk Canyon, a Pate Valley vagy a John Muirhatvan méter magasra is megnõnek, A Yosemite Nemzeti Park a világ – teljes magányban érezheti magát aza rekordot a Sequoia Nemzeti Park- minden tájáról nagy tömegben vonzza ember, talán csak az élelmet koldulóban a Sherman tábornoknak nevezett a látogatókat. Számtalan hegyi ösvé- fekete medvékbe botlik idõnként. nyén – mint a Burro Pass, a Jack Main 327





AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK GRAND CANYON Missziójuk nem volt sikeres; rövid idõ NEMZETI PARK elteltével betegen és leverten hagy- ták el ezt a helyet, mely a kor térké- Felvétel idõpontja: 1979 ♦ Besorolása: T (I) (II) (III) (IV) ♦ Területe: 493 000 ha pein Terra incognita – ismeretlen föld – néven szerepelt.E gy maroknyi spanyol katona 1540- Mexikó szelídebb tájait választotta, és ben, Vázquez de Coronado expe- megelégedett azzal, hogy honfitársai- 1857-ben, vagyis mindössze száz-díciójának helyettese, Don García nak beszámolt egy fantasztikus hely- negyven évvel ezelõtt történt az elsõLópez de Cárdenas vezetésével meg- rõl, a Grand Canyonról. komolyabb kísérlet a Grand Canyonpróbált eljutni Cibola és Quiriva miti- felderítésére. Joseph Ives eljutott a fo-kus kincseihez. Hirtelen azonban út- 1776-ban két spanyol misszionári- lyótorkolattól a Mead-tóig, ahol a ka-jukat állta egy mély és végtelen hosz- us, Francisco Hermenegildo Cortés és nyon kiszélesedik, azután kelet felészúságú árok, melynek alján vöröses Silvestre Vélez Escalante a havasupai folytatta útját. Élményeit útinaplójá-színû, vad folyó hömpölygött. Az aka- indiánok által lakott falvakig merész- ban rögzítette, mely élénk visszhan-dályt látván a kapitány inkább Új- kedett; az indiánok vadászterülete a got váltott ki tudományos körökben. Grand Canyon déli széléig nyúlt. Részben emiatt 1869-ben az illinoisi Természettörténeti Társaság fedezte John Wesley Powell õrnagy expedí- ciójának költségeit annak érdekében, Csalóka fotó (lent): a síknak látszó felszínbe vágódott szurdokok helyenként több mint kétezer méter mélységûek. Jobbra: a kanyon sziklafalát nemcsak a folyó és az erózió, hanem a szél is formálja.330



AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK adni. Ugyanakkor néhány adat ön- magában érzékelteti a Grand Canyon bámulatos méreteit: a földfelszínbe a Colorado folyó egy 443 kilométer hosszú, 2400 méter mély szurdokot vágott. Szélessége néhol csak 200 mé- ter, ilyen helyeken a folyó nem látható a rétegek szélétõl, de máshol eléri a 30 kilométert is. A számok önmagu- kért beszélnek: a Grand Canyon a Föld legnagyobb szurdokvölgye. A Grand Canyon jelentõségét azon- ban nem csupán a szépsége adja: e fantasztikus természeti képzõdmény a belsõ és külsõ erõk, a hegyképzõ- dés (orogenezis) és a folyók közötti küzdelem ritka példája. Ennek a folyamatnak az eredményeként a Grand Canyon falai valóságos föld- történeti krónikát zárnak magukba, ahol még a kétmilliárd évvel ezelõtti események történetét is olvasni lehet.hogy Arizona eme barátságtalan szeg- Kongresszusa jóváhagyta a 272 596 A MÚLT KRÓNIKÁSAletének titkaira fény derülhessen. A hektárnyi (majd 1975-ben jelenlegiPowell útját összefoglaló Canyons of nagyságára, 493 000 hektárra bõvített) Kétmilliárd évvel ezelõtt, a prekamb-the Colorado ugyan szubjektív és Grand Canyon Nemzeti Park alapító rium mozgalmas idõszakában a meg-lényegtelen fordulatokban bõvelke- okiratát. szilárdult karbonátok, lávafolyamokdõ beszámoló, mindazonáltal megfe- és más eruptív anyagok összenyo-lelõ kiindulópontként szolgált azon A COLORADO FOLYÓ módtak és lassan kõzetté alakultak.kutatók számára, akik a késõbbiek- A Visnu-palákként ismert képzõd-ben a Grand Canyon felderítésére in- Bármely, a Colorado nagy folyóvöl- ménybõl 8000 méteres magasságot isdultak. gyének leírására irányuló kísérlet hiá- elérõ hegyek keletkeztek, amelyeket bavaló próbálkozás. Hasadékainak, késõbb az erózió magas fennsíkká A természeti értékek elismerése- lejtõinek, okkerszínû csupasz vágatai- koptatott. Ennek a korszaknak az em-ként a Grand Canyont 1908-ban Nem- nak grandiozitását jelzõk és szuperla- lékeit õrzik a Grand Canyon alsó ré-zeti Emlékmûvé nyilvánították. Tizen- tívuszok garmadája sem képes vissza- tegei – a folyó szintjétõl számított 470egy évvel késõbb az Egyesült Államok méter magasságig –, amelyek anyagát sötétszürke pala alkotja, melyet he- lyenként a földpát és más nehézfémek vöröses erezete szakít meg. Ez az õs- maradványoktól mentes réteg több száz méteres mélységig folytatódik a föld belsejében: itt találhatók a kanyon legkorábban keletkezett kõzetei. Miután a hegyek fennsíkká koptak, a tenger elárasztotta a területet, s több ezer méter vastag üledékes rétegeket hozott létre rajta. A következõ eróziós ciklusban ezek is lepusztultak és le- süllyedtek. A tengervíz másodszor is332

GRAND CANYON NEMZETI PARK oelöntötte a térséget, jelenlétét pörge- zódott nagy jégtáblák indították meg A 2335 km hosszú Colorado folyókarúak és trilobiták fosszíliái bizonyít- mintegy 25 millió évvel ezelõtt. Egy szélessége elérheti a nyolcvan,ják. interglaciális (eljegesedések közötti felmelegedés) idején, egymillió évvel mélysége a tizenyolc métert. A néha Az izotópos vizsgálatok segítségé- ezelõtt az elolvadt hó és jég meg- nyugodt és békés, máskor szilaj folyóvel meglehetõs pontossággal rekonst- sokszorozta a folyó vízhozamát és az évmilliók során egy 443 kilométerruálható a kanyon elmúlt 600 millió eróziós erejét.évének története. Tapeat barna ho- hosszú, hatalmas kanyont vájt amokos, Brigt Angel zöldes agyagré- A Colorado napjainkban is erõtel- sziklába, melynek szélessége helyen-tegei és a Mississippi alperiódusban jesen formálja a tájat: becsült adatok ként csak kétszáz méter, de van aholképzõdött vöröses üledékek egy 280 szerint napi 40 000 tonna iszapot ésmillió éves tenger uralta idõszakról homokot sodor magával. Mielõtt felsõ eléri a harminc kilométert is.mesélnek. A tenger visszavonulását folyásánál a vízhozamot szabályozóa Supai-síkság szikláiba és a Hermit tározókat megépítették volna, egyes gazdagságát jól példázza, hogy Észak-vörös paláiba zárt õsi páfrányok, tû- szakaszain napi 380 000 tonna anya- Amerika hét nagy növényzeti zóná-levelûek és primitív rovarok igazolják. got mozgatott. jából öt megtalálható itt. A Grand Canyon legújabb rétegei A KANYON SZÉLEI A Grand Canyon számos állatfaj-200 millió évesek (érdekességképpen: nak is menedékül szolgál, ilyen a ve-az Alpok mindössze 25 millió éves). A kanyon két végén az éghajlati vi- szélyeztetett fehérfejû rétisas, a bar-Újra tenger foglalta el a térséget, majd szonyok meglehetõsen eltérõek a tá- na pelikán és a foltos macskabagoly.– úgy 70 millió évvel ezelõtt – ismét volság és a különbözõ fekvés miatt. A Colorado folyóban két olyan halfajkiemelték a hegységképzõ erõk. Nap- Ebbõl adódóan a Grand Canyon is megtalálható, melynek egyedei ki-jainkig az erózió mintegy kétezer mé- mindkét oldalán a vadon élete, a zárólag itt élnek. Nem szabad megfe-terrel csökkentette magasságát. növény- és állatvilág igen változatos, ledkeznünk a hüllõkrõl sem, melyek és eltérõ ritmusú. A terület botanikai szép számban fordulnak elõ ezen a A Colorado folyó eróziós tevékeny- kietlen vidéken: közülük legveszélye-ségét a Sziklás-hegységben felhalmo- sebbek a csörgõkígyók. 333

AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK HAWAII VULKÁNOK NEMZETI PARK Felvétel idõpontja: 1987 ♦ Besorolása: T (II) ♦ Területe: 87 940 haA polinézek hite szerint a Hawaii- FORRONGÓ VULKÁNOK második alkalommal a lávafolyam szigeteket a haragos Pele tûzisten- több mint 600 métert hömpölygöttnõ – a láva megszemélyesítõje – alkot- A Hawaii Vulkánok Nemzeti Park az alá, magával sodorva egy kempingetta. A legenda szerint, mialatt varázs- azonos nevû sziget délkeleti tenger- és elárasztva a Tree Fern Foresttelkapájával évekig járta a Csendes-óce- partján helyezkedik el. 88 000 hektá- szomszédos területeket.ánt, egyik szigetet a másik után hozta ros területének igen egyenetlenek alétre, míg végül elhatározta, hogy Ha- határai, mely a hegyek orográfiájából A kitöréseket tápláló magma leg-waii szigetén, a Kilauea kráterében adódik. Északon a Mauna Loa vulkán kevesebb 50 kilométeres mélységbõlfog letelepedni. határolja; hatalmas kúpját az egymást töri át a földkérget. A geofizikai mé- követõ lávaömlések hozták létre, és rések szerint a magma a mélybõl fel- A történet igencsak hasonlít a geo- emelték 4171 méteres tengerszint fe- törve négy kilométerrel a vulkán csú-lógusok által feltárt valósághoz: az letti magasságig. Ha azonban figye- csa alatt elhelyezkedõ szabálytalanúgynevezett Hawaii-hátsághoz tarto- lembe vesszük, hogy a hegy az óceánzó szigeteket vulkánkitörések hozták fenekérõl emelkedett ki, teljes magas-létre. Elsõként a Midway-szigetek, a sága a Föld legnagyobb csúcsával, aszigetsor legnyugatabbra esõ tagjai Csomolungmával vetekszik.bukkantak fel egymás után az óceánmélyébõl, mintegy 27 millió évvel ez- A Mauna Loa keleti lejtõje a parkelõtt, majd következtek a tulajdon- határain belül 4000 méter körüliképpeni Hawaii-szigetek, köztük az magasságra csökken, maga mögöttöt fõsziget, Kauai, Oahu, Molokai, hagyva a Red Hill – a Vörös-dombMaui, és végül Hawaii, a legfiatalabb, név itt a lávafolyás színére utal –,alig 700 000 évvel ezelõtt. Mauna Loa Strip, Kipuka Ki és Kipuka Pauaulu részeket. Amikor a kéreglemez a köpenyforrópontja felett halad el, a folyé- Távolabb bolygónk legaktívabbkony magma túlmelegszik, áthatol a vulkánja, a Kilauea sziklás púpjamozgó lemezen, és elõtör a tenger- emelkedik a magasba. A Kilauea for-fenék alól. Így keletkeznek a pajzs- mája egy felfordított tányérra emlé-vulkánok. Többszöri kitörését köve- keztet, tetején hatalmas kráter tátong.tõen a vulkán – miközben egyre nõ A Kilauea kitörései a kráterre és a tö-– a felszínre emelkedik, és szigetet részónákra korlátozódnak, különösenalkot. a keleti részre és a Halemaumau nevû tûzkatlanra. Az utóbbi 34 évben a A magma külsõ része megszilár- vulkán több mint 50 alkalommaldul, amikor érintkezik a tengervízzel. mûködött, közülük a legpusztítóbbA belsõ rész félig szilárd állapotban az 1949. és az 1959. évi kitörés volt.marad, és megkönnyíti egyéb hõkép- Az elõbbi öt hónapig tartott, míg alékeny anyagok felszínre kerülését.334

HAWAII VULKÁNOK NEMZETI PARK oalakú „kamrában” felhalmozódik. A ki- méter mély lávatóban 25 évig tartott, A Föld egyik legaktívabb vulkánja atörés során a láva a felszínre jutva ter- amíg a láva megszilárdult. Ez a tó lát- hawaii Kilauea. Az utóbbi 35 évbenmészetes mélyedések irányába halad, ványos körülmények között született, ötven alkalommal mûködött. A fentiahol a folyam izzó tavakat alkot. 36 nap alatt, 17 kitörés során. A ki- lávafolyam az 1986-os kitöréskor jött törések között a vulkáni tevékenység A megszilárdulás idõtartama függ szünetelt, és a láva egy része egy ha- létre.a tó mélységétõl és nagyságától; így sadékon keresztül távozott a tóból.például az 1963-ban keletkezett vi- Akkor a hamuszórás következtében, 335szonylag sekély Alae-lávatóban tizen- ami a lávával keveredett, a tó felsõegy hónapig maradt folyékony anyag, rétegei meglehetõsen heterogénnémíg például az 1959-ben a Kilauea váltak.Iki kráterban létrejött több mint 120

AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK A felszínen a láva sötét színû kõzetté, AZ ERDÕBÕL A HIDEG lönbözõ típusú növényzetet azono-bazalttá alakul. A kalciumban, magné- sítottak, mely a trópusi esõerdõtõl aziumban és vasban gazdag kõzetet fõ- SIVATAGBA Kau ködmezõin keresztül az alpesiként az olyan szilícium-oxidok alkotják, tundráig terjed.mint a földpát (plagioklász), a piroxén, A parkban a tengerszinttõl egészen aaz olivin, vas-oxidok, mint a magnetit, több mint 5500 méter magas Mauna A park flórájának jellegzetes elemeés kisebb arányban a vas-titánium-oxid, Loa vulkánig terjedõ magasságkü- a kipuka, a növényzetsziget. A láva-mint például az ilmenit. Ezeknek a lönbség következtében az éghajlati vi- folyások az õserdõ jelentõs részét le-kõzeteknek a kihûlése – a légbuboré- szonyok rendkívül eltérõek, a nedves tarolják, ám helyenként elszigetelt par-kok kipukkanása – következtében jön trópusi éghajlattól egészen a magas- cellák maradnak érintetlenül. A kipu-létre a bazalt barázdált felszíne. hegyi sivatagig terjednek. A növény- kák ökológiai jelentõsége igen nagy, takaró roppant változatos; 23 féle kü- mivel izoláltságuk kedvez a különbözõ336

HAWAII VULKÁNOK NEMZETI PARK ováltozatok kialakulásának; példaként megsokszorozta az eredeti fajok szá- A Hawaii Vulkánok Nemzeti Parkot aa muslinca (Drosophila) említhetõ, mát. Így például a 77 térségbeli ma- tájak erõs kontrasztja jellemzi. A vulkánimelynek Hawaii-on 700 faja alakult ki. dárfaj mindössze 14 korábbi fajból kitörések által lecsupaszított tájak mellett alakult ki. A nem régen kialakult, elszigetelt dúsan burjánzó trópusi növényzetterületek kolonizációja izgalmas bioló- A fajképzõdés folyamata különösen borította vidékek találhatók, melyek bámulatos a gerinctelenek esetében: állatok ezreinek biztosítanak életteret.giai kihívást jelent. Hawaii esetében a feltételezett 250 kolonizáló rovar-úgy vélik, hogy a szigeteket 14 külön- fajból származó 3722 fajt regisztráltakbözõ invázióhullám érintette, ebbõl napjainkig, míg a fák koronáin a leve-adódóan madárvilága változatos ere- leket 215 féle szárazföldi csiga rág-detû. A pinty, a hawaii lúd vagy „néné”, csálja, melyeknek mindössze egyet-a hosszúlábú szultántyúk vagy sólyom len õsük volt.amerikai, a légykapó Polinéziából,míg más fajok Ausztráliából származ- Azonkívül, hogy páratlan biológiainak. A késõbbi változatok kialakulása laboratórium, Hawaii-on megvan az az egyedülálló lehetõség, hogy bepil- lantsunk a föld belsejébe. A Kilauea kráterének peremén 1912 óta mûkö- dik egy geológiai obszervatórium, melynek segítségével jelentõs haladást értek el a vulkánmûködés geológiai és geomorfológiai tanulmányozása te- rén. Nincs még egy hely a világon, ahol ilyen közelrõl figyelheti meg az ember a föld mûködésben levõ erõit. 337

MEXIKÓ PALENQUE MAJA ROMVÁROS Felvétel idõpontja: 1987 ♦ Besorolása: K (I) (II) (III) (IV)K özép-Amerika népei közül két- az elsõ kultikus központok. Innen az ségtelenül a maják rendelkeztek erõs olmék hatásra kialakult majaa legfejlettebb kultúrával. Több mint kultúra kiterjedt az egész félszigetrehétszáz hieroglifából álló írást ala- és környékére, eljutott a Csendes-óce-kítottak ki, precíz csillagászati meg- án partjára, Honduras északi részére,figyeléseik alapján olyan naptárt és valamint a mexikói Tabasco és Chia-számrendszert dolgoztak ki, amely pas államba.sokkal pontosabb volt, mint a kora-beli Európában használatos. Kifino- PALENQUEmult, választékos mûvészetet hoztaklétre – a ma lakhatatlannak tûnõ õs- TÜNDÖKLÉSE ÉS BUKÁSAerdõ szívében. Mégis az övék volt azegyetlen olyan fejlett kultúra Amerika A maja fénykor – az úgynevezett klasz-földjén, amelyet a spanyol hódítók szikus kor – kezdetét i.sz. 292-re teszik,nem ismerhettek meg teljes pompá- mely a 10. századig tartott. Ez az év-jában. A 16. században városaik több- szám az elsõ ismert sztélé (emlékkõ)sége már romokban hevert, és elnyel- kifaragásának az idõpontja. A majate az õserdõ. Ezzel magyarázható, mûvészet ezen korszakát a sztélék bõ-hogy a maja civilizáció feltárása pá- sége jellemzi, melyekkel hírt adtakratlan felfedezések és csalódások, fél- királyokról és istenekrõl, családi szár-reértések, beigazolódó legendák és mazásokról.máig megoldatlan rejtélyekbõl táplál-kozó elméletek története. Mindez igaz A régészek a klasszikus kort két al-a spanyolok által Palenque-nek elne- korszakra, a koraira és a késeire oszt-vezett város esetében is, amelyet amaják a településen keresztülhaladó Az 1949-ben kezdett ásatások során apatak után valószínûleg Otulumnak Feliratok Templomában (képünkön)hívtak. feltárt titkos kriptában egy maja elõkelõ- ség, Pakal, a Nap Pajzsa földi maradvá- Hagyományosan úgy vélték, hogya maja civilizáció az idõszámításunk nyaira bukkantak a régészek.szerinti 4. és 10. század között fejlõ-dött ki. A legutóbbi kutatások alap-ján azonban lényegesen korábbra kelltenni a kezdeteit, több évszázaddalidõszámításunk elõttre, amikor a Yu-catán-félsziget keleti részén felépültek338

PALENQUE MAJA ROMVÁROS ◊ 339

ják, melyeket egy bizonytalan, válsá- Innen számítjuk a posztklasszikus zel szemben az épületek belseje gaz-gos idõszak választ el egymástól a 6. kor kezdetét, amely a spanyol hódí- dagon díszített kõbõl vagy gipszbõlszázad végén. Mindezen idõ alatt a tásig tartott; ezen idõszak során a he- készült féldombormûvekkel, amelyekmaja világ városállamokból álló mo- gemónia a Yucatán-félsziget északi a város vezetõinek családfáját mutat-zaik volt, ahol a kisebb-nagyobb kö- városainak – mint Chichén Itza vagy ják be, vagy az udvari élet jeleneteitzösségek – noha szoros kapcsolatban Mayapán – kezébe került. ábrázolják.álltak egymással – soha nem egye-sültek, ami még meglepõbbé teszi a Palenque 1940-ig várt arra, hogy A mûemlékegyüttes központjábanmaja kultúra különbözõ térségeire jel- feltárják titkait. 1949-ben Alberto Ruz emelkedik a Palota. Ez volt a városlemzõ homogenitást. Lhuillier vezetésével a Feliratok Temp- legnagyobb és feltehetõleg legjelen- lománál kezdtek ásatásokat. tõsebb épülete. Egy csonka piramis Ilyen város volt Palenque is a mexi- hatalmas teraszán, több korszakotkói Chiapas államban, az Usumacin A vadon börtönébõl napjainkra már átfogó idõszak során készült. A labi-folyó mentén. A 3. és 5. század kö- kiszabadított és közkinccsé lett mû- rintusszerû helyiségek sokaságábólzött alapították, fénykorát a kései emlékek nagy része az i.sz. 7. század- álló Palota négy belsõ udvar köréklasszikus korban, 500–700 között ban uralkodó Pakal, majd az õt kö- épült. A helyiségeket a maja építé-élte. vetõ Chan-Balum (Jaguárkígyó) idején szetre jellemzõ álmennyezet fedte, készült. amelyek közül több még ma is lát- A 10. század végén, hasonlóan ható. Az épületegyüttes egyik sarkánAlsó-Yucatán nagy részének kultikus A VÁROS EGYKORI ARCA emelkedik a torony, amely csillagvizs-központjaihoz, Palenque is elnépte- gáló vagy õrtorony lehetett. A majalenedett. Ennek okait ma még nem A maja kultikus központok közül mûvészetben egyedülálló építményismerjük, bár valószínû, hogy a Kö- Palenque kiemelkedik stílusának ere- négyszögletes alaprajzú, három bolt-zép-Amerika etnikai és hatalmi tér- detiségével, mely a világi hatalom íves emeletét két egyenes lépcsõ kötiképét akkoriban átformáló, Mexikó túlsúlyát tükrözi a vallásival szemben. össze.északi része felõl érkezõ, nahuatl Az oszloplábazatok alacsonyabbak,nyelvet beszélõ népek vándorlásával az épületeken több a nyílás, és szin- A Palotával szemben egy nyolcszin-állt kapcsolatban. te teljesen hiányoznak a sztélék. Ez- tes, méltóságteljes piramis tetején áll340

PALENQUE MAJA ROMVÁROS ◊Balra: a négy belsõ udvar köré épült Palota; jobbra: a 7. század végén épült, három templom alkotta Keresztek Csoportja; lent: egy hím ameiva látható.a Feliratok Temploma. Nevét az egy- lapon talált hieroglifák egy részének épületekben talált hieroglifák tanú-más melletti három kõtáblán érin- megfejtésével megtudták, kit rejt a sága szerint i.sz. 692-ben Pakal utóda,tetlenül fennmaradt 620 maja hie- gazdagon díszített sír: Pakalt, a Nap Chan-Balum – Jaguárkígyó – királyroglifáról kapta. 1949-ben a Ruz Lhuil- Pajzsát, aki 615-ben, 12 éves korában megbízásából épültek.lier vezette ásatások során a temp- lépett édesanyja után a trónra, s egé-lom padlóján, egy hatalmas kõlap szen nyolcvanéves korában bekövet- A maja hieroglifák megfejtése haelmozdításával titkos bejáratot fedez- kezett haláláig, 683-ig uralkodott Pa- lassan és nehezen is, de tovább foly-tek fel, ami a piramis belsejébe vezet. lenque-ben. tatódik, és mint ahogyan ma már ne-A munkásoknak egy év megfeszített veket, sõt dátumokat olvashatunk kimunkájával sikerült megtisztítani a A város déli részén álló Keresztek belõlük, remélhetjük, hogy hamaro-lépcsõt az építési törmeléktõl. A ré- Csoportját három templom – a Nap, san megismerjük az ezer titkot rejtõgészek a lépcsõ alján nyíló teremben a Kereszt és a Leveles Kereszt temp- nép teljes történetét.jadekõbõl, gyöngybõl és kerámiából loma – alkotja, melyek egy négyszög-készült tárgyakat találtak, valamint hat letes kis tér körül helyezkednek el. ROMOK AZ ÕSERDÕBENifjú csontvázát, akiket minden bi- Mindegyik templom több lépcsõs pi-zonnyal azért áldoztak fel, hogy elkí- ramis tetején emelkedik, s két rész- Civilizációjuk hanyatlása ellenére asérjék urukat a másvilágra. Innen egy bõl áll: egy elõcsarnokból és egy stuk- maják dühödt ellenállást tanúsítottakboltíves kripta nyílik, melynek falait kókkal díszített belsõ helyiségbõl. Az a hódítókkal szemben. A Yucatánt le-faragott dombormûvek borítják. A igázó hadjárat a spanyolok legvére-kriptában egy öttonnás, a mulandó- sebb és legnehezebb vállalkozása voltságra utaló dombormûvekkel díszí- az Újvilágban. Hogy a maja városokattett, faragott kõlappal fedett szarko- nem rombolták le a földig, mint aho-fágot fedeztek fel, mely minden két- gyan az Tenochtitlánnal történt, azséget kizáróan egy nagy maja elõke- annak tudható be, hogy addigra márlõség csontvázát rejtette. Hosszú lakatlanok voltak, így nem válhattakéveknek kellett eltelnie, mire a kõ- az ellenállás központjaivá. Viszont átadták magukat az õser- dõnek s a feledésnek, évszázadokon keresztül így õrizték meg titkaikat. A maja városokba eljutott utazók nö- vényzettel benõtt hatalmas romokról számoltak be, vagy rajzokkal tértek vissza, a régészet azonban a 19. szá- zad végéig nem mutatott érdeklõdést a maja kultúra iránt. 341

GUATEMALA TIKAL ROMVÁROS ÉS NEMZETI PARK Felvétel idõpontja: 1979 ♦ Besorolása: K (I) (III) (IV) T (II) (IV) ♦ Területe: 59 200 haT ikal már jó ideje nem az az álom- lat- és növényvilága miatt éppolyan A MAJA CIVILIZÁCIÓ EREDETE szerû kõbirodalom, amelyben Pe- jelentõs, mint amilyen fontosak a ro-tén õserdeje felett átrepülve szinte le- mok az emberi civilizáció története A maják civilizációja i.sz. 300 és 900hetetlen lett volna felismerni a legma- szempontjából. között, a klasszikus korban érte el te-gasabb piramisok csúcsát. Az ásatások tõpontját. Tikal azonban már sokkalfelszínre hozták a maja kultúra majd A maják megtanulták uralni azt az korábban létezett. Az elsõként létre-egy ezredéven át elhagyatottan álló ellenséges világot, amelyben úgy tû- hozott kultikus központok egyike voltlegnagyobb kultikus központját, temp- nik, a nedvesség, a növényzet és a abban a korban, amikor Petén aprólomokat és palotákat, sírokat és sztélé- rovarok mindent elemésztenek. falvakban élõ, kezdetleges földmû-ket. Határain túl dúsan burjánzik az veléssel foglalkozó népe, az õsi tár-õserdõ, õrizve a világ egyik nagy ci- ÕSERDEI UTAZÓK sadalmi modellt kinõve eljutott avilizációjának titkát. városok kialakításáig és egy komplex, A tudományos feltárás annak a nagy- hierarchizált társadalom létrehozásáig. A maja kultúra kutatói számára a szabású tervnek köszönhetõ, amelyet I.e. 600 körülre tehetõ az elsõ kõépít-legnagyobb akadályt a városok holléte a Pennsylvaniai Egyetemen dolgoztak mény elkészítése Tikalban: egy lép-jelentette: sokuk a Yucatán-félsziget ki William Coe vezetésével. 1956 és csõs piramis, amelynek teraszos tete-déli részén, a guatemalai Petén dzsun- 1969 között Tikal végre napvilágra jén emelkedik a késõbb épített és csil-gelének mélyén rejtõzött. Itt emelkedik került, és messze meghaladta a rom- lagvizsgálóként használt, három rész-Tikal is, nem messze attól a tótól, ame- jaihoz fûzött várakozásokat. Noha azlyet Cortés fedezett fel balszerencsés elsõ expedíciók meglehetõsen kalan-Hibuerasi expedíciója során. 1696-ban dosak voltak – a repülõgépek az õs-teljesen véletlenül jutott el Tikálig And- erdõben szálltak le bozótvágó késselrés de Avendaño misszionárius, min- megtisztított pályákra, és a régészekden valószínûség szerint az elsõ euró- pálmalevéllel fedett kunyhókban lak-pai, aki megpillantotta az alvó várost. tak –, mára elmúlt a feltáratlan területe-A felfedezés hivatalosan – mely 1848- ket magányosan, de megszállottan ku-ig váratott magára – Ambrosio Tut és tató régészek ideje. A negyvenes évek-Modesto Méndez nevéhez fûzõdik. tõl a kutatócsoportok a legmodernebbEttõl kezdve egymást követték a tudo- technikával dolgoztak, s tagjaik a tu-mányos célú expedíciók, amelyek so- domány számos ágát képviselték.rán lenyûgözõ romokra bukkantak,módszeres ásatásokba azonban csak 1970-tõl kezdve a „Tikal terv” ke-a 20. század közepe táján kezdtek. retében már guatemalaiak részvéte- lével folytatódtak az ásatások a Kö- A Tikal Nemzeti Park centrumát a zép-Amerikai Gazdasági Integrációsrégészeti leletegyüttes alkotja, de ma- Bank finanszírozásával. Napjainkig 16gában foglal 57 600 hektárnyit a kör- négyzetkilométeres területen többnyezõ õserdõbõl is, amely sajátos ál- mint 3000 építményt tártak fel.342

TIKAL ROMVÁROS ÉS NEMZETI PARK o◊bõl álló épületegyüttes, a Csillagászati Teotihuacán kereskedõi kolóniákat A mintegy 1600 hetár területet elfoglaló,Évfordulók Komplexuma. Valószínû alapítottak szerte Közép-Amerikában, sûrû trópusi erdõ borította maja vallásitehát, hogy már ebben a korai idõ- bár ma már nehéz tisztázni, hogy a központban napjainkig több mint 3000szakban megvolt a majákra jellemzõ térség lakóival kizárólag kereskedel- építményt fedeztek fel: sztéléket, sírokat,társadalmi szervezet: szétszórtan élõ mi kapcsolatban álltak-e, vagy pedig oltárokat és a hat fõtemplomot. A képenlakosság és nagy kultikus központok, jelenlétük a hódítás kifinomult formá-ahol csak a papok kiváltságos kaszt- ja volt. Az azonban nyilvánvalónak a vallásija élt, s végezte tudományos és vallá- tûnik, hogy Tikal addigra már Petén központ egyik piramisa.si tevékenységét. A maja kultúrának leggyorsabban fejlõdõ városa volt,ez a két arca szorosan kapcsolódott amelyet Teotihuacán lakói a maja te- tészet, festészet, szobrászat –, ame-egymáshoz, és eredetét tekintve olmék rületeken létrehozott telepeik köz- lyek teljességükben majd a követke-és Teotihuacán hatást mutat, bár a ké- pontjául választottak. Mai tudásunk zõ idõszakban bontakoztak ki.sõbbiek során már kialakította egye- szerint Teotihuacán 6. században be-diségét. következett hanyatlása okozta azt a A MAJA NAPTÁR válságot, amellyel lezárult a pre- I.sz. 292-es évben faragták Tikalban klasszikus kor. Ezt követõen fejlesz- A maják csillagászati ismeretei mesz-a legrégebbi maja emlékkövet. Ebben tették ki a maják naptárukat, hierog- sze túlhaladták korukat. Tanulmá-a korszakban a maja területek Teoti- lifikus írásukat és mûvészeteiket – épí-huacán erõs befolyása alatt álltak. 343

GUATEMALA A régészeti területet körülölelõ természet- védelmi parkot több mint 57 000 hektár félárnyékos trópusi õserdõ alkotja, ahol több mint kétezer madárfajt tartanak számon. Számos hüllõ és kétéltû is lakja, mint a képen látható béka és aligátor. PIRAMISOK ÉS SÍROKnyozták az égitestek – kiemelten a számították ki, amely i.e. 3113. au- A kései klasszikus kor a 7. század vé-Vénusz – mozgását, ismerték a nap- gusztus 12-nek felel meg. Az idõegy- gén kezdõdött, egy hosszú, sötét év-éjegyenlõséget és pontos naptárat ségek a következõk voltak: kin (nap), századot követõen. E sötét korbankészítettek. uinal (20 nap), tun (360 nap), katun egyetlen sztélét sem faragtak Tikal- (7200 nap) és baktun (144 000 nap) ban, ami pedig tévedhetetlen jele a Három naptárrendszert dolgoztak ki. – a maja matematika húszas szám- súlyos társadalmi válságnak egy olyanA napévet húsz 18 napból álló hónap rendszere szerint. kultúrában, ahol a nevezetes esemé-plusz öt nap alkotta. A rituális, vallási nyeket emlékköveken örökítik meg.év 260 napból, a Vénusz év 584 nap- A sztéléken és a kódexekben – me- Errõl az idõszakról tehát nagyon ke-ból állt. A három naptárrendszer kez- lyek közül mindössze három maradt veset tudunk: amilyen hirtelen kez-dõnapja 104 évenként esett egybe. fenn – használt hieroglifikus írást mind dõdött, olyan hirtelen ért véget. AzMinden 52. évet fordulónak – úgy- a mai napig csak részben sikerült öntözési rendszer kifejlesztése lehe-nevezett Kerek Naptárnak tekintették, megfejteni. A számjegyek azonosítá- tõvé tette a mezõgazdasági termelésamit új piramisok emelésével ünne- sa már megtörtént, s valószínûsíthetõ, növekedését, aminek következtébenpeltek meg. Az egyes dátumokat tör- hogy képírásuk fogalmakat és nem egyre több és nagyobb maja város jöttténelmük kezdeti idõpontja alapján szótagokat jelölt. létre, amelyek kultuszhelyekbõl aztán fokozatosan igazi városokká váltak. Élükön nagy hatalmú uralkodók áll- tak, akiknek rangja öröklõdött a csa- ládon belül. Ami ma Tikalban látható, az gya- korlatilag a kései klasszikus korban épült kb. 160 négyzetkilométernyi te- rületen, mintegy ötvenezer embernek adva otthont. A város központja egy 120 × 75 méteres, négyszögletes tér. Keleten és nyugaton az I. és a II. pi- ramis határolja, északon négy kisebb piramist magában foglaló terasz, dé- len egy palotaegyüttes, az akropolisz zárja le; ez utóbbi egy két és fél mé- ter magas töltésre néz. További négy nagy piramis és több kisebb piramis- csoport, számos labdajáték-pálya, palota és emlékkõ alkotja a régészeti területeket, melyeket négy, valószí- nûleg kultikus célokat szolgáló kö- vezett út köt össze egymással. Az ása- tások során számos színes kerámiát, jadekõbõl, kagylóból vagy obszidi-344

TIKAL ROMVÁROS ÉS NEMZETI PARK o◊A felsõ képen láthatjuk, hogy milyen hatalmas a városközpontot alkotó palotaegyüttes, az akropolisz. Lent: a fõtéren található sztélék.ánból faragott kisebb tárgyat talál- ten, egészen más formában követke- tatója, Maler szerint a legenda magya-tak, nagyrészt sírokban, ahol eseten- zett be. Ez Chichén Itza, Mayapán, rázatot ad Tikal nevére: „a hely, aholként falfestményt is felfedeztek. Ezek Tulum és Dzibilchaltún kora. Tikalt hangok hallatszanak”, és elmeséli,a tárgyak ma a régészeti területen ta- soha többé nem lakták, és egyetlen hogy az ünneplõbe öltözött õsök alálható múzeumban láthatók. emléke, amelyet a maják napjainkig maja naptár szerinti ünnepek éjsza- õriznek róla, egy legenda. A Yucatán- káin bejárják a romokat, és az elve- Noha a piramisok építése nemcsak félsziget egyik romantikus lelkû ku- szett dicsõséget siratják.a maja, hanem az egész közép-ame-rikai mûvészetre jellemzõ, a Tikalbanláthatók összetéveszthetetlenek. Leg-inkább karcsúságuk miatt, hiszen kisalapterületük mellett szembetûnõ amagasságuk: a IV. piramis a földtõlszámítva 70 m magasra nyúlik, s ez-zel a Kolumbusz elõtti Amerika leg-magasabb építménye. Egyetlen me-redek, pihenõ nélküli lépcsõ vezet atetejére. Ott emelkedik a templom,tarajos oromzatával, amelytõl mégmagasabbnak látszik. A templomok-ban egy, néhol két nagyon szûk kam-rát alakítottak ki, talán rituális célból,vagy pedig azért, mert csak nagyonvastag falak képesek megtartani asúlyos oromzatot. Tikal épületeit eredetileg fából fa-ragott szemöldökfák díszítették, ezekazonban az egymást követõ feltárá-sok során lekerültek róluk, és maEurópa és az Egyesült Államok mú-zeumaiban találhatók. A szemöldök-fák, de az oromzatok és a falak is ere-detileg vörösek voltak. Elképzelhet-jük tehát, milyen nagyszerû látványtnyújthatott a város a fénykorában,i.sz. 7–8. században. Mindez a pompa és ragyogás el-tûnt a 900-as években, máig nemtisztázott okok következtében: Tikalt,mint ahogyan Petén többi városát is,elhagyták. A maja kultúra újbóli fel-virágzása a posztklasszikus korbanTikaltól messze, a Yucatán-félszige- 345

COSTA RICA – PANAMATALAMANCA-HEGYLÁNC,BARÁTSÁG-REZERVÁTUM Felvétel idõpontja: 1983, 1990 ♦ Besorolása: T(I) (II) (III) (IV) ♦ Területe: 567 845 haA Costa Ricán végighúzódó, egye- lását tették lehetõvé. Így például 115 dülálló hegygerinc az egyetlen halfajtából egy, 250 hüllõ és kétéltûolyan területe Közép-Amerikának, közül tíz, 215 emlõsbõl tizenhárom,ahol a negyedkorban bekövetkezett 560 madárfajból tizenöt endemikus.eljegesedés nyomai megtalálhatók. A gerinctelenek közül számtalan csakFöldrajzi fekvése miatt Észak- és Dél- itt élõ faj ismeretes, a növények eseté-Amerika flórája és faunája erõsen ke- ben pedig a világon az egyik legna-veredett egymással. A Talamanca–La gyobb arányban itt fordulnak elõ en-Amistad hegységben az utóbbi évek demizmusok.folyamán egy nemzeti parkot, vala-mint természeti bioszféra és indián re- CHIRRIPӖLA AMISTADzervátumok egész sorát hozták létre. A Talamanca-hegységben lévõ két, A jelentõs szintbeli eltérések – a ten- egymással szomszédos terület, a Chirri-gerparttól a 3820 méter magas Chirri- pó és a La Amistad Nemzeti Park Costapó-csúcsig – és az abból adódó 25 °C Rica legváltozatosabb biológiai régiója. Puszták, mocsarak, esõ- és köderdõkés - 8 °C közötti hõmérséklet-különb- váltják egymást a különbözõ magas- sági szinteken, melyeket az utolsó jég-ségek olyan speciális élõhelyeketeredményeztek, melyek számos en-demikus állat- és növényfaj kialaku- korszakból, mintegy 25-30 ezer évvel ezelõttrõl fennmaradt kicsiny gleccser- völgyek, morénák, gleccsertavak és gleccserek szakítanak meg. Ezen a változatos élõhelyen a Costa Ricában honos gerincesek mintegy 60 százaléka megtalálható. Közülük az egyik legcsodálatosabb az erdõk fõ- nixének nevezett kvézál (Pharomach- rus mocinno). Ez a madár kitüntetett szerepet kapott a közép-amerikai indiá- nok hitvilágában: a Tollaskígyó (Que- tzalcoatl) istennek e színpompás faj kölcsönözte a méteres hosszúságot is elérõ farktollait. A kvézálok összeve- rõdve, csapatokban keresik az esõerdõ346

TALAMANCA-HEGYLÁNC, BARÁTSÁG-REZERVÁTUM ováltozatos gyümölcseit. Életük a ma- INDIÁN REZERVÁTUMOK A természetvédelmi területen olyangasban zajlik: ott nevelik fiókáikat a állatfajták is jelentõs számban élnek,fák odvában, védelmezik fajtársaiktól A régészeti leletek tanúsága szerint amelyeket a kontinens többi részén aa fészkelõfa környékét, és a kékes-zöl- az ember több tízezer éve jelent meg kihalás veszélye fenyeget; ilyen a pumades irizáló tollruhájú hímek az esõerdõ ezen a tájon, a jelentõsebb kultúráklombkoronája felett szárnyalnak, hogy i.sz. 500 körül születtek. és a csuklyásmajom.bemutathassák szépségüket. A spanyol hódítás idején még szá- Talamanca, Tayni Estrella, Ujanas, Sa- Az emlõsök közül ki kell emelni a mos indián törzs élt a Talamanca- litre, Cabagra és a Chirripó rezervátum-veszélyeztetett békés növényevõt, a hegységben, de a háborúk és az euró- ban él a bribri és a cabecar törzs tagjai-hegyi tapírt (Tapirus bairdii), amely paiak által behurcolt betegségek meg- nak szinte száz százaléka és a guaymiitt fordul elõ a legnagyobb számban tizedelték a lakosságot. Napjainkban és brunca törzs jelentõs része is. NohaCosta Ricában, és nem hiányoznak a mintegy tízezer indián õslakos él a tér- ezek az õslakos népcsoportok külön-nagy húsevõk sem: a hegyi oroszlán- ségben található hét rezervátumban. bözõ kultúrák hatásainak voltak ki-nak is nevezett remek vadász, a puma téve az utóbbi négyszáz év folyamán,(Felis concolor) és a csodálatos bun- A legjelentõsebb törzs a bribri, a ca- megõrizték nyelvüket, szokásaik több-dájú jaguár (Panthera onca). becar, a brunca és a guaymi. A Telire, ségét, és eredeti életmódjukat. 347

VENEZUELA CANAIMA AZ ANGEL-VÍZESÉS NEMZETI PARK Az Angel-vízesés felfedezésének tör- Felvétel idõpontja: 1994 ♦ Besorolása: T (I) (II) (III) (IV) ♦ Területe: 3 000 000 ha ténete egészen odáig nyúlik vissza, amikor a kalandor és kincsvadász Wil-E gy amerikai pilóta, Jimmy Angel Napjainkban az Angel-vízesés (Sal- liamson – polgári foglalkozása szerint 1937-ben a venezuelai Guyana egy to del Ángel), ez a káprázatos termé- bányamérnök – szerzõdtette Jimmyfelfedezetlen területén véletlenül buk- szeti jelenség a Canaima Nemzeti Park Angelt, hogy repüljön el vele a vene-kant rá a világ legnagyobb vízesésére, egyik legcsodálatosabb, de természe- zuelai Guyanába. Miután leszálltakmely 979 méter magasból zúdul alá tesen nem az egyedüli vonzereje. Kör- egy tisztáson, egy közeli folyó menténaz Auyán Tepuí, azaz az Ördög-hegy nyezetének változatossága, biológiai indultak útnak. Williamson és Angel(Monte del Diablo) tetejérõl. A terü- gazdagsága és a geológiai jelenségek csak három nap múltán került elõ,let õslakói, a pemon indiánok Cherún sokszínûsége révén Canaima bolygónk majd negyven kiló aranyröggel, mint-merúnak nevezik, s szent helyként egyik legérdekesebb és leglátványo- ha a legendás Eldorádóra bukkantaktisztelik. sabb vidéke. volna, mely öt évszázaddal azelõtt annyi kudarcot és veszteséget okozott a spanyol hódítóknak. Williamson Canaima állatvilága rendkívül gazdag. A tudományos kutatást végzõ expedíciók minden évben új fajokat és alfajokat fedeznek fel. Képünkön a venezuelai Guyana legjelentõsebb ragadozója, a jaguár.348

CANAIMA NEMZETI PARK ohirtelen halála miatt Angel egyedül övezõ felhõtengerre – fantasztikus Az Ördög-hegyen fakadó Angel-vízeséstért vissza a területre. Aranyat ugyan élmény. 979 méter magasból zuhan alá, ezzelnem talált, ám sikerült nevét halha-tatlanná tennie. Bolyongása során A folyamat, ami Guyana számtalan rekordot dönt Földünkön. A fotó aeljutott az Ördög-hegyhez, egy 650 vízesését, zuhatagát létrehozta, még száraz évszakban készült.négyzetkilométeres óriási monolithoz. a szárazföldi élet kialakulása elõtt kez-Fehér ember ekkor pillantotta meg dõdött. A Canaima Nemzeti Park a 200 000 négyzetkilométer kiterjedésûelõször a hatalmas vízesést, mely majd 2000 millió éves Guyanai-pajzson te- Roraima (a pemon nép nyelvén „Víz-ezer méterével a világ legmagasabb rül el. A prekambrium elején lesüly- esések éneke”), a három ország – Gu-zuhataga. Késõbb – felfedezõje tiszte- lyedt medence volt itt, ahol a folyók yana, Brazília és Venezuela – határánletére – az Angel nevet kapta. üledéke rakódott le. Amikor késõbb emelkedõ szigethegység. A tepuikon a terület emelkedni kezdett, egy la- gyakoriak a szakadékok és felszínre A terület számtalan zuhataga közül pos magasfennsík alakult ki; felszí- nyíló barlangok, mint amilyen a 300a Föld tíz legnagyobb vízesése listáján nét kiterjedt vízhálózat szõtte át, mely méter mély és 400 méter átmérõjûszerepel még a Cuguenán a maga 610 erodálta a felületet, s a víz a hasadé- Sarisariñama, vagy a hasonló méretûméterével, valamint több kisebb víz- kokon keresztül a mélybe szivárgott. Aonda. Utóbbi aljában gyönyörû erdõesés is, melyek közül bármelyik világ- Ezzel egy hosszú folyamat vette kez- van.hírû lenne, ha nem itt, a „világbaj- detét a földtörténeti középkorban,nok” árnyékában zuhogna a mélybe. aminek hatására a fennsík felszabda- A régi fennsíkról a folyók által szál- lódott, s kialakultak a tepuik. A tepuik lított hatalmas mennyiségû hordalék A vízesés a völgybõl is rendkívüli mérete változatos: vannak hatalmas és a szintén nagy tömegû szerves ma-látványt nyújt, ám a magasból szem- területûek, mint a 2772 méter magas, radvány, amely az óceáni medencébelélni – amint a víz aláhull a csúcsot 349

VENEZUELAérkezve rakódott le, alakította ki az magasan helyezkedik el 160 km hosz- mely a Podostemacea családba tartozóOrinoco medencéjét. Az idõ múlásá- szúságban és átlagosan 60 km széles- növényekbõl áll.val a venezuelai tengerparton a szer- ségben, a füves növényzet dominál,ves üledékekbõl nagy kiterjedésû kõ- elszigetelten szétszórt vagy erdõket Canaima növényzetének gazdagsá-olajmezõ jött létre, kitermelése nap- alkotó moriche pálmákkal (Mauritia ga igen figyelemreméltó, de igazi kin-jainkban zajlik. flexuosa) tarkítva. cse a tepuik tetején található. E valódi evolúciós menedékhelyeken a vege-ERDÕK, SZAVANNÁK ÉS A fennsíkon kívül, az alacsony sza- táció elszigetelten fejlõdött, és emberi vannán két típus különböztethetõ hatás soha nem érte. A terület elszi-ENDEMIZMUSOK meg: az ingoványos vagy vizenyõs geteltsége következtében a növényzet vidéken megjelentek a rovarevõ nö- 75 százaléka endemikus (õshonos,A park legnagyobb részében egyen- vények, mint például a Drosera vagy csak itt élõ). Pillanatnyilag mintegylítõi éghajlat uralkodik. Az egész év az Eriocaulaceas nagy rozettái, míg ötezer fajt ismerünk, számuk azonbanforró és csapadékos, nincs jelentõ- azokon a területeken, ahol a talaj minden egyes expedíció új felfede-sebb hõmérséklet-ingadozás, leszá- egész évben száraz marad, a mirtusz- zései nyomán növekszik. Az adatokatmítva a magassági eltéréseket, mivel virágúak dominálnak olyan cserjesze- alapul véve a botanikusok számításaia völgyekben a hõmérséklet néha a rû, szétszórtan elhelyezkedõ növé- szerint tizenkét év múlva az ismertté35 °C-ot is eléri, míg a tepuik tetején nyekkel, mint a szavannai guayaba vált fajok száma eléri a tízezret – ezekalkalmanként fagypont körülire csök- (Eugenia punicifolia) vagy a chapar- majd egytizede endemikus orchideaken. rillo (Palicourea rigida). A vízfolyá- lehet. sok partjai mentén vagy a tepuik lá- A bõséges esõzések és a nagy me- bainál elterülõ látványos erdõfoltok- VESZÉLYEZTETETT EMLÕSÖKleg következtében a tájat a topográfi- ban a különbözõ fák lombkoronái aai tényezõktõl függõ, rendkívül vál- 35 méter magasságot is elérik. A fo- ÉS MÉRGES KÍGYÓKtozatos, sûrû növényzet borítja. Így lyók és vízesések mentén a sziklákatpéldául a Nagy Szavanna (Gran Sa- mohára emlékeztetõ köpeny borítja, Az állatvilág fejlõdése kissé eltérõ,bana) fennsíkján, amely ezer méter mivel természetes mozgása következ-350