Világörökség

This CD-Rom is the demo version of the book “Világ-örökség”, published by Gulliver Publishing 1997, con-taining exactly and exclusively the same text andillustrations, in the same layout and without any additionswhatsoever. It can be used strictly for promotional andeducational purposes within Hungary only, with kind per-mission of DeAgostini Rights. All rights reserved!A CD-Rom a Gulliver Könyviadó Kft. által 1997-ben meg-jelentetett „Világörökség” c. könyv demo változata, melykizárólag az említett kiadás szövegét és képanyagáttartalmazza, a DeAgostini Rights hozzájárulásával, a könyv-vel egyezõ formátumban, mindennemû kiegészítés és vál-toztatás nélkül. A CD csakis oktatási és népszerûsítésicélokat szolgál, kereskedelmi forgalomba nem hozható. Minden jog fenntartva!

A VILÁGÖRÖKSÉG Az emberiség legféltettebb kultuális és természeti alkotásai

A CD a Gulliver Könyvkiadó „A Világörökség – az emberiség legféltettebb kulturálisés természeti értékei” címû könyve teljes kép- és szöveganyagát tartalmazza.A Világörökség címû könyv az alábbi sorozat felhasználásával készült:PATRIMONIO DE LA HUMANIDAD© UNESCO / PLANETA DeAGOSTINI, S. A. /INCAFO ARCHIVO FOTOGRAFICO, S. L.A kötetet válogatta és összeállította:Nagy Éva, Buris László, Domina IstvánA fordításokat készítették: Agócs Károly, Faix Dóra,Fehérné Kulcsár Katalin, Keszler Patrícia,Komlódi Zsuzsanna, Latorre Ágnes, Vencz ZoltánMagyar szöveg: Buris László, Bugár-Mészáros Károly,Domina István, Kovácsi Béla, Nagy Éva, Salamon Gábor,Szabadfalvi András, Várfi KornéliaMagyar fejezetek fotói:Ágoston István / Budapest, Hollókõ, PannonhalmaBorzsák Péter, Erdõdi István / AggtelekSzakértõk:Basa KárolyCsorba GáborKovácsi BélaDr. Lányi GáborCopyright © GULLIVER KÖNYVKIADÓ, 1997A Gulliver Könyvkiadó köszönetet mond aKörnyezetvédelmi és TerületfejlesztésiMinisztériumnak a könyv támogatásáért.ISBN 963 8466 63 4Kiadja a Gulliver Könyvkiadó Kft.Felelõs kiadó a Gulliver Kft. ügyvezetõjeFelelõs szerkesztõ: Nagy ÉvaSzerkesztõ: Domina István, Várfi KornéliaA szerkesztõ munkatársai: Deák Márta, Szabadfalvi AndrásTervezõszerkesztõ: Buris LászlóBorítóterv: Buris László, Orosz AttilaMûszaki vezetõ: Orosz AttilaMinden jog fenntartva!

TARTALOMJEGYZÉK Virunga Nemzeti Park ................... 252 Selous Vadrezervátum ................... 256Elõszó ............................................. 7 Bourges katedrálisa ....................... 132Egyezmény a kulturális és termé- A Gard-híd ...................................... 136 ÁZSIA Barcelona, Gaudi városa ............... 138 szeti értékek megóvásáról ......... 8 Az Escorial ...................................... 142 Buhara történelmi központja ........ 260Térkép ............................................ 12 A granadai Alhambra A lahore-i erõd ésEURÓPA és Generalife ............................... 148 a Shalimar-kertek ....................... 264 Batalha kolostora ........................... 152 Tádzs Mahal ................................... 268A budai várnegyed Velence és a lagúna ....................... 156 Khadzsuraho templomai ............... 270 és a Duna-part ............................ 14 A pisai Dóm tér .............................. 160 Ellórá barlangtemplomai ............... 274 Vatikánváros ................................... 162 A dambullai Aranytemplom .......... 278Hollókõ ........................................... 26 La Valetta ........................................ 166 Sagarmatha Nemzeti Park ............. 280A pannonhalmi bencés fõapátság ... 32 A rilai kolostor ............................... 170 A kínai Nagy Fal ............................ 282Az Aggteleki-cseppkõbarlang ....... 40 Buthrotum ...................................... 174 A Taj-san ......................................... 284Szepesvár ........................................ 50 Ohrid és környéke ......................... 176 Az elsõ Csin-uralkodóPrága történelmi városközpontja ... 52 Az Akropolisz ................................. 178Dubrovnik óvárosa ........................ 56 A Metèora-kolostorok .................... 182 síremléke .................................... 288Plitvicei-tavak Nemzeti Park ......... 60 Isztambul – a Hagia Sophia A Huanglong-völgy ........................ 290A Kotori-öböl ................................. 62 A Himedzsi-dzsó várkastély .......... 294Észak-moldvai templomok ............ 66 és a Kék mecset ......................... 186 Ha Long-öböl ................................. 298A Hurezi-apácakolostor ................. 68 Göreme Nemzeti Park, Ajutthaja és környékénekA kijevi Szent Szófia-székesegyház Kappadókia barlangjai ............... 190 templomai ................................... 300 és a Pecserszkaja Lavra .............. 72 Nemrut Dag .................................... 194 Angkor ............................................ 304A würzburgi palota és kertjei ........ 76 Komodo Nemzeti Park .................. 310Krakkó történelmi KÖZEL-KELET AMERIKA városközpontja ........................... 80 Baalbek ........................................... 196Az auschwitzi koncentrációs Jeruzsálem óvárosa és városfala ... 200 A kanadai Sziklás-hegység Petra ................................................ 204 nemzeti parkjai ........................... 314 tábor ............................................ 84 Perszepolisz .................................... 208Belavezsszkaja Puscsa/ Olympic Nemzeti Park .................. 318 AFRIKA Yellowstone Nemzeti Park ............ 322 BiaÁowieÄa Nemzeti Park ........... 88 Yosemite Nemzeti Park ................. 326Moszkva – a Kreml Az iszlám Kairó .............................. 212 Grand Canyon Nemzeti Park ........ 330 Az ókori Théba és a nekropolisz ... 216 Hawaii Vulkánok Nemzeti Park .... 334 és a Vörös tér ............................. 90 Núbia mûemlékei .......................... 220 Palenque maja romváros ............... 338Szentpétervár történelmi Leptis Magna .................................. 222 Tikal romváros Karthágó romjai ............................. 226 központja .................................... 94 A tuniszi medina ............................ 230 és Nemzeti Park ......................... 342Kizsi Pogoszt .................................... 98 Tassili N’Ajjer Nemzeti Park .......... 232 Talamanca-hegylánc,Petäjävesi ótemploma .................... 100 Ksar Aït Ben-Haddou-ban ............. 236A Drottningholm Királyi Palota ..... 102 Arguin-homokpad Nemzeti Park .... 238 Barátság-rezervátum .................. 346Gwynedd várai és erõdei .............. 106 A Bandiagara-meredély ................. 242 Canaima Nemzeti Park .................. 348A Westminster-apátság, a Parlament Manovo-Gounda St. Floris Galápagos Nemzeti Park ............... 352 Machu Picchu ................................. 356 és a Szent Margit-templom ........ 110 Nemzeti Park .............................. 246 Olinda történelmi központja ......... 360Stonehenge ..................................... 114 Gondar – Faszil Ghebbi Los Glaciares Nemzeti Park .......... 364Párizs .............................................. 116Mont Saint-Michel .......................... 122 mûemlékei .................................. 248 AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIANancy – Stanislaw városa .............. 124A Fontainebleau-i kastély Tongariro Nemzeti Park ................ 368 Kakadu Nemzeti Park .................... 370 és a park ..................................... 128 Nyugat-Tasmánia nemzeti parkjai ... 374 A Nagy Korallzátony ...................... 378 A világ öröksége ............................ 382 Név- és helymutató ........................ 414

A VILÁGÖRÖKSÉG6

AZ EMBERISÉG LEGFÉLTETTEBB KULTURÁLIS ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEIELÕSZÓA Grand Canyon meredek szikla- népének együttes érdeke. Ha e kin- természet évmilliárdos fejlõdése fel- falaival a földtörténet kétszázmil- csek közül elpusztul akárcsak egy is, halmozott.lió esztendejének kõbe fagyott „emlék- helyén örökre foghíj marad az emberimûve”. A Galápagos-szigetek külön- nem történetében, és tõlünk a követ- Hemingway egy csodálatos Johnleges állatvilága adta az ötletet Charles kezõ generációk öröklik a hiányt. Donne idézetet választott „Akiért a ha-Darwinnak az evolúcióelmélet meg- rang szól” címû híres regénye mottó-alkotásához. Mohendzsodáro romjai E kötet az UNESCO égisze alatt létre- jául: „Senki sem különálló sziget; min-egy õsi, letûnt civilizáció hajdani nagy- jött Világörökség Egyezmény huszon- den ember a kontinens egy része, aságáról mesélnek. A Völklingeni vas- öt éves történetérõl is számot adva szárazföld egy darabja; ha egy görön-mû, vagy az angliai Ironbridge és kör- igyekszik átfogó képet nyújtani Föl- gyöt mos el a tenger, Európa lesz keve-nyéke az ipar fejlõdésének fontos dünk legféltettebb természeti és kul- sebb, éppúgy, mintha egy hegyfokotmérföldkövei. Gorée szigete a rabszol- turális örökségérõl. Napjainkban a mosna el, vagy barátaid házát, vagyga-kereskedelem sötét korszakának világ 107 országában 506 olyan hely a te birtokod...” Ennél szebb szavakatállít örök mementót, míg a Haiti szi- – 380 kulturális, 107 természeti és 19 azt hiszem, nem is írhatnánk e könyvgetén emelkedõ büszke citadella, me- kulturális–természeti érték – szerepel elejére. Hiszen „Európa” helyére olylyet az országalapító, felszabadult rab- az emberiség közkincsét összefoglaló könnyû a „Világot” behelyettesíteni, ésszolgák építettek, a szabadság szim- „jegyzékben”, mely nem pusztán egy- amíg a háborúk, a gondatlan bánás-bóluma… A természet és a kultúra e egy nép nemzeti identitásának forrá- mód és a pénzhiány miatt olyan érté-nagyszerû értékei elsõ látásra nagyon sa, hanem az emberiség közvagyona, kek tûnhetnek el a föld színérõl, vagymessze állnak egymástól, és mégis, egyetemes értéke is. Köztük Buda- indulhatnak pusztulásnak az emberi-egy fontos dologban megegyeznek: pest, Hollókõ, Pannonhalma és Agg- ség szeme láttára, mint a Mostari hídtöbb száz másikkal együtt az emberi- telek az, mellyel mi magyarok ez ideig vagy a Szigetköz, közös örökségünkség közös örökségéhez tartoznak. hozzájárulhattunk ehhez a semmi veszélyben van. Mert nemcsak a Világ-Sorsuk nem lehet politikai pártok és mással össze nem hasonlítható cso- örökség-listán szereplõ emlékek érde-egymást váltó kormányzatok magán- dálatos „közvagyonhoz”. Rajtunk áll, melnek törõdést, hanem azok is, ame-ügye, megõrzésük bolygónk minden megbecsüljük-e, megõrizzük-e mind- lyeket még nem vettek fel erre a listá- azt, amit évezredek történelme, s a ra, és talán soha nem is fognak. Dr. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 7

A VILÁGÖRÖKSÉG EGYEZMÉNY A KULTURÁLIS ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK MEGÓVÁSÁRÓLH osszú történelme során a Földön eltûnhetnek bolygónk felszínérõl. A FELVÉTEL SZEMPONTJAI számos olyan természeti formá- Ezért jött létre 1972-ben az UNESCOció és emberi alkotás jött létre, melyek égisze alatt a Világ Kulturális és Ter- Azok a kulturális és természeti érté-a geológiai folyamatok, az evolúció mészeti Örökségének Megóvását Cél- kek, melyek különös jelentõséggelés az emberi kultúra fejlõdésének zó Egyezmény (Convention Concer- bírnak az emberiség szempontjából,egyedülálló állomásai. Az idõ vasfo- ning the Protection of the World’s Cul- és amelyek megóvása államköziga, az idõjárás viszontagságai és az tural and Natural Heritage), melynek együttmûködést érdemel, felkerül-ember – gyakran felelõtlen – tevé- aláírói elsõdleges célként – a Világ- nek az UNESCO Világörökség-listára.kenysége azonban azzal a veszéllyel örökség definiálásán túl – az emberi- E jegyzék az évek során folyamatosanfenyeget, hogy ezek az értékek meg- ség kulturális és természeti öröksé- bõvül.sérülhetnek, vagy akár nyom nélkül gének védelmét határozták meg. A Világörökség-listára történõ jelö- lést a tagország kezdeményezheti a Világörökség Bizottságnál. A felter- jesztésben szerepelnie kell az adott világörökségi hely tagállamon belüli kezelésére és védelmére vonatkozó részletes terveknek is. A Bizottság évente egyszer dönt a beérkezett je- Fent: a batalhai kolostor belsõ udvará- nak egy részlete. Balra: a Fehér- oroszország –Lengyelország határán fekvõ Belavezsszkaja Puscsa/BiaÁowieÄa Nemzeti Park majd kilencvenezer hektáros erdeje az európai bölények utolsó menedéke. A 6 –7. oldalon: A Tongariro Nemzeti Park (Új-Zéland) 2291 méter magas Ngauruhoe vulkánja, a Taj-san (Kína) szent hegyére vezetõ – 6239 lépcsõfokból álló – út egy részlete, és a Budavári Palotában lévõ Turul szobor.8

A VILÁG KULTURÁLIS ÉS TERMÉSZETI ÖRÖKSÉGÉNEK MEGÓVÁSÁT CÉLZÓ EGYEZMÉNY 1044-ben a lázadó pogány magyarok Csanád város elsõ püspökét, I. (Szent) István fiának, Imre hercegnek a nevelõ- jét, Gellért püspököt egy hordóba zárva a Gellérthegyrõl a mélybe taszították. 1904-ben felállított emlékmûvét Ferenc József császár adományozta a fõvárosnak. Lent: a Kilauea (Hawaii Vulkánok Nemzeti Park, Amerikai Egyesült Államok), Földünk egyik legaktívabb vulkánja. Képünk az 1986-os kitörésekor készült. A BIZOTTSÁG MÛKÖDÉSElölésekrõl. Az értékelés kizárólag Az Egyezmény egyrészt meghatároz- Az Egyezmény tartalmazza a Világ-szakmai és tudományos szempontok za, miféle természeti vagy kulturális ér- örökség Bizottság (World Heritageszerint, két független tanácsadó tes- tékek kerülhetnek fel a Világörökség- Committee) feladatait és mûködésé-tület, az International Council on listára; másrészt rögzíti a tagállamok nek alapelveit (a tagok választásánakMonuments and Sites (ICOMOS), illet- kötelezettségeit az új világörökségi módját és megbízásuk idõtartamát, ésve a World Conservation Union (IUCN) helyek felterjesztésével és megóvásá- azoknak a szervezeteknek a listáját,bírálata alapján történik. Létezik még val kapcsolatban. Az egyezményt alá- amelyek közremûködnek az elõter-egy harmadik tanácsadó testület is, író tagországok nemcsak a területü- jesztések elbírálásában, valamint aaz International Centre for the Study kön lévõ világörökség megõrzését Világörökség Alap (World Heritageof the Preservation and Restoration vállalják, hanem a listára fel nem ke- Fund) kezelésének és felhasználásá-of Cultural Property (ICCROM), amely rült nemzeti örökségeik védelmét is. nak szabályzását, azokat a körülmé-a védett helyszínek állagmegóvására nyeket és feltételeket, amelyek indo-és helyreállítására vonatkozó szakmai kolhatják a nemzetközi pénzsegélyajánlásokat készít. kiutalását. A felterjesztés bírálata és a döntésmeghozatala nagyon nehéz feladat.Ahhoz, hogy a jelölt helyszín a világ-örökség része legyen, meg kell felel-nie a Világörökség Bizottság mûkö-dési szabályzatában rögzített szigorúfelvételi kritériumoknak. Kulturális vi-lágörökség lehet például olyan mû-emlék, amely egy bizonyos kultúrárajellemzõ hagyományos életmód kima-gasló és jellegzetes példáját testesítimeg. Ritka, veszélyeztetett állatfajok-nak menedéket biztosító terület pedigsikerrel pályázhat a természeti világ-örökség címért. Az esetleges vissza-utasítás természetesen nem kisebbítiaz adott kulturális vagy természetihely jelentõségét. 9

A VILÁGÖRÖKSÉG A FELVÉTEL KRITÉRIUMAI az Egyezmény szempontjából kima- olyan geológiai és fiziográfiai for- gasló és egyetemes kulturális értékek- mációk és pontosan körülhatárolható Ahhoz, hogy egy adott kulturális vagy nek tekinti, amennyiben döntése területek, melyek veszélyeztetett, és természeti érték a Világörökség része alapján azok megfelelnek az alábbi a tudomány vagy a biológiai örökség legyen, meg kell felelnie a kiválasztási kritériumok legalább egyikének, és megõrzése szempontjából kimagasló feltételeknek. E kritériumokat a szer- valódiságuk hitelt érdemlõen bizo- és egyetemes értékû állat-, illetve nö- vezet mûködési szabályzata rögzíti, nyítható. Ezek alapján a felvételre je- vényfajok életterét képezik; a Bizottság idõrõl idõre felülvizsgálja, lölt kulturális értékek legyenek: s szükség esetén módosítja. olyan természeti helyek vagy pon- (I) az ember alkotó géniuszának ki- tosan körülhatárolható természeti te- Külön-külön állapították meg a kul- magasló megnyilvánulásai; vagy rületek, melyek a tudomány vagy a turális és a természeti értékek elbírálá- természeti örökség megõrzése szem- sának feltételeit. (II) az emberiség kultúrájának fon- pontjából, illetve különleges termé- tos állomásai – valamely történeti kor- szeti szépségük folytán kimagasló és KULTURÁLIS KRITÉRIUMOK szak, vagy a világ valamely kulturális egyetemes értéket képviselnek.” régiója tekintetében – az építészet, a A Világörökség-listára kulturális örök- technika, a mûvészetek, vagy a város- A Világörökség-listára jelölt – és a ségként való felvétel vizsgálatakor és látképtervezés fejlõdése szempont- fentiek körébe tartozó – természeti a kritériumokat mindig összességé- jából; vagy értékeket a Bizottság a továbbiakban ben, azokat egymáshoz viszonyítva, az Egyezmény szempontjából kima- az Egyezmény 1. cikkelyével össz- (III) valamely kulturális hagyomány, gasló és egyetemes természeti érté- hangban kell figyelembe venni. Az 1. illetve letûnt vagy máig létezõ civili- keknek tekinti, amennyiben döntése cikkely a kulturális értékek felvételi záció egyedülálló, vagy legalábbis ki- alapján azok megfelelnek az alábbi kritériumait a következõképp rögzíti: magasló tanúságai; vagy kritériumok legalább egyikének, vala- mint az integritás elvének. Ezek alap- „mûemlékek: olyan építmények, (IV) valamely épülettípus, építésze- ján a felvételre jelölt természeti érté- jelentõs szobrászati és festészeti érté- ti- vagy technikai megoldás, vagy táj- kek legyenek: kek, archeológiai elemek és formá- típus olyan kimagasló példái, ame- ciók, sziklába, kõbe vésett feliratok, lyek az emberiség történelmének je- (I) kimagasló példái bolygónk tör- valaha emberi lakóhelyül szolgáló lentõs állomásait reprezentálják; vagy ténete meghatározó szakaszainak, barlangok, barlanglakások és más ideértve az élet kialakulásának és olyan hasonló formációk, melyek tör- (V) valamely tradicionális település- fejlõdésének emlékeit, a föld felszínét téneti, mûvészeti, vagy tudományos típus vagy földhasználati forma olyan alakító jelentõs geológiai folyamatok szempontból kimagasló és egyetemes kimagasló példái, amelyek egy bizo- nyomait és a meghatározó geomor- jelentõséggel bírnak; nyos kultúrára (vagy bizonyos kul- fológiai és fiziográfiai formációkat; túrákra) jellemzõek, különösen, ha vagy épületcsoportok: olyan összefüggõ azok a környezet visszafordíthatatlan épületegyüttesek vagy egymástól kü- megváltozása következtében veszé- (II) kimagasló példái a szárazföldi, lönálló épületek csoportjai, melyek lyeztetetté váltak; vagy édesvízi, parti illetve tengeri ökoszisz- építészeti értékük, egységességük, témák, valamint növény- és állat- vagy a látkép kialakításában játszott (VI) közvetlenül vagy közvetett mó- társulások kialakulását és fejlõdését meghatározó szerepük révén történe- don kapcsolatosak olyan eseményekkel meghatározó ökológiai és biológiai ti, mûvészeti, vagy tudományos szem- vagy élõ hagyományokkal, elképzelé- folyamatoknak; vagy pontból kimagasló és egyetemes ér- sekkel, illetve hiedelmekkel, mûvé- téket képviselnek; szeti és irodalmi alkotásokkal, amelyek (III) egyedülálló természeti jelensé- egyetemes értéket képviselnek. (E kri- gek és képzõdmények elõfordulási kulturális helyek: olyan, az ember, tériumot a Bizottság csak kivételes ese- helyei, illetve páratlan természeti szép- vagy az ember és a természet által tekben fogadja el a felvétel indokaként.) séggel és kimagasló esztétikai érték- együttesen kialakított formációk és kel bíró területek; vagy területek, köztük archeológiai leletek, TERMÉSZETI KRITÉRIUMOK melyek történeti, esztétikai, etnográ- (IV) a biológiai diverzitás természe- fiai vagy antropológiai szempontból Az Egyezmény 2. cikkelye a termé- tes elõfordulási helyén és környe- kimagasló és egyetemes jelentõség- szeti értékek felvételi kritériumait az zetében történõ, megõrzése szem- gel bírnak.” alábbiak szerint rögzíti: pontjából döntõ fontosságú élõhe- lyek, ideértve a veszélyeztetett, illetve A Világörökség-listára jelölt – és a „olyan fizikai és biológiai formáció- a tudomány vagy a biológiai örök- fentiek körébe tartozó – kulturális kat vagy formáció-csoportokat magá- ség megõrzése szempontjából kima- értékeket a Bizottság a továbbiakban ban foglaló természeti képzõdmé- gasló és egyetemes értékû fajok élõ- nyek, melyek esztétikai, illetve tudo- helyeit. mányos szempontból kimagasló és egyetemes értékkel bírnak;10

A VILÁG KULTURÁLIS ÉS TERMÉSZETI ÖRÖKSÉGÉNEK MEGÓVÁSÁT CÉLZÓ EGYEZMÉNY Az Egyezmény végrehajtó szerveze- mányok. A segélyeken túl ebbõl fi- Az 1997. november 3-ai adatok sze-te a Világörökség Bizottság. A testület nanszírozzák a szakértõi tanulmányok rint 506 világörökségi helyet tarta-21 tagállam képviselõibõl áll, akiket elkészítését, a világörökség megõrzé- nak nyilván. Ehhez a méltán csodá-az Egyezményi Közgyûlés választ. (Az séhez szükséges speciális technikai latot ébresztõ „világleltárhoz” Ma-1997. október 27–28-ai közgyûlésen eszközök beszerzését és a tagországok gyarország négy helyszínnel járulta Magyar Köztársaságot hat évre be- mûemlékvédelmi, illetve természetvé- hozzá: a budai vár és a budapestiválasztották a Világörökség Bizottság- delmi szakembereinek képzését. Duna-part, Hollókõ Ófalu, az ezer-ba.) A Bizottság évente egyszer ül ösz- éves pannonhalmi bencés fõapát-sze. Ekkor hoz döntést az elõterjesz- VESZÉLYEZTETETT VILÁG- ság és az Aggteleki-cseppkõbarlangtett világörökségi helyek felvételérõl – ez utóbbin hazánk Szlovákiávalés a listán szereplõ kulturális és termé- ÖRÖKSÉGEK osztozik. Magyarország legújabb,szeti értékek védelmének teendõirõl. ötödik elõterjesztésének – a pécsi A világörökség megõrzése állandó városközpont középkori falakkal ha- A bizottsági ülések közötti idõszak- figyelmet és cselekvést igényel. Hiá- tárolt északnyugati része és a rajtaban az Egyezménnyel kapcsolatos te- ba kerül fel egy kulturális vagy ter- kívül esõ török mûemlékek – el-endõket az UNESCO Világörökség Köz- mészeti érték a listára, ha késõbb bírálása jelenleg folyamatban van.pont (UNESCO World Heritage Centre) pusztulásnak indul, vagy ha egy ter-látja el. A Központ bármely tagállam vezett területrendezés épp azokat a hogy egy világörökségi helyszínt ve-felkérésére segítséget nyújt a világ- tulajdonságait veszélyezteti, amelyek szély fenyeget, az eset kivizsgálásraörökség megõrzését célzó tervek ki- miatt e különleges figyelmet kiérde- kerül. Ha az aggodalom megalapo-dolgozásában, jelentést készít az adott melte. A világörökség állapotára vo- zott, a világörökségi hely felkerül akulturális vagy természeti érték álla- natkozó információk elsõsorban a Veszélyeztetett Világörökség-listára.potáról, és amennyiben a világöröksé- tagországok éves jelentésein alapul- Az e listán szereplõ kulturális és ter-gi helyet veszély fenyegeti, megszer- nak, melyben az állapotfelmérés mel- mészeti értékekre kiemelt figyelmetvezi a nemzetközi segítségnyújtást, ki- lett szerepelnek a hely megóvására szentelnek, megóvásukra azonnalidolgozza az arra rászoruló világörök- tett intézkedések. Amennyiben vala- mentõakciót kezdeményez a Bizott-ségi helynek nyújtandó pénzügyi és melyik tagország nem tartja be az ság. Sürgõs esetekben – például, hatechnikai segítség részletes terveit, és Egyezményben vállalt kötelezettsége- a régióban háborús konfliktus alakulpénzösszegeket utal ki a Világörökség ket, világörökségi helyeit törölhetik ki – a Bizottság hivatalos kérelem nél-Alapból. a nemzetközi listáról. kül, automatikusan felveszi az érin- tett világörökségi helyet a Veszélyez- Az Alap két fõ forrása a tagállamok Amennyiben a Bizottsághoz olyan tetett Világörökség listájára.kötelezõ éves hozzájárulása és a kü- jelzés érkezik – akár az illetõ tagor-lönbözõ – állami, cég és magán – ado- szágtól, akár civil szervezetektõl –, VESZÉLYEZTETETT GUINEA – ELEFÁNTCSONTPART LENGYELORSZÁG VILÁGÖRÖKSÉG Mount Nimba Szigorúan Védett Természeti Wieliczkai sóbányák RezervátumAMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK MALI HONDURASEverglades Nemzeti Park TimbuktuYellowstone Nemzeti Park Río Plátano Bioszféra-rezervátum NIGERBENIN HORVÁTORSZÁG Az Aïr és a Ténéré TermészetiAz Abomeyi Királyi Paloták Dubrovnik óvárosa Rezervátum Plitvicei-tavak Nemzeti ParkBULGÁRIA OMÁN INDIASrebarna Természetvédelmi Terület Bahla és erõdjének romjai Manas VadrezervátumECUADOR PERU JERUZSÁLEMSangay Nemzeti Park Chan Chan régészeti területe Jeruzsálem óvárosa és városfalaETIÓPIA TUNÉZIA JUGOSZLÁVIASimen Nemzeti Park Ichkeul Nemzeti Park Kotor természeti és kultúrtörténeti vidéke ZAIRE KAMBODZSA Garamba Nemzeti Park Angkor Virunga Nemzeti Park 11

A VILÁGÖRÖKSÉG12

A BEMUTATOTT ÉRTÉKEK FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE 13

MAGYARORSZÁG A BUDAI VÁRNEGYED ÉS A DUNA-PART Felvétel idõpontja: 1987 ♦ Besorolása: K (II) (IV)T öbb mint ezeréves múltja ellenére ték a késõbbi Pest alapjait is. A biro- A dunai átkelõhely jelentõsége az a Duna partján épült világváros, dalom keleti limesét háborgató bar- államalapítás nem könnyû éveiben isBudapest Európa egyik „legfiatalabb” bárok ellen i.sz. 117-ben Hadrianus, egyre növekedett. Szomorú epizódjafõvárosa, miután ezen a néven csak késõbb – 298 körül – Diocletianus, a kornak és a helynek, hogy 1044-ben1873-ban egyesült a két szabad királyi majd 374-375-ben I. Valentinianus itt fogták el a lázadó pogány magya-város: Pest és Buda, s – a mezõváros – császár is Aquincumból irányította a rok I. (Szent) István fiának, Imre her-Óbuda. római légiók hadmûveleteit. Ám a 4. cegnek a nevelõjét, Gellért püspököt, század közepétõl a germánok, az alá- s hordóba zárva a Kelenföldi hegyrõlA DUNAI ÁTKELÕHELY nok s a hunok támadásait az ago- – a mai Gellérthegyrõl – a mélybe nizáló Római Birodalom gyengülõ ka- taszították. A kereszténység felvételétA budai mészkõbarlangokat – ahogy tonai ereje már nem tudta megállítani. követõen Óbuda volt az uralkodókazt a Farkasréten feltárt õskõkori ko-vabánya szerszámai igazolják – az õs- A monda szerint Buda (Bleda), aember használta lakhelyéül. Az elsõ hun vezér, Attila bátyja, Aquincumismert lakosok a kelta eraviscusok romjain – a mai Óbuda, azaz a ré-voltak, településük romjait megtalál- gebbi Buda helyén – falakkal körül-ták a Gellérthegyen is. vett várost épített. A hun birodalom szétesése után újabb törzsek törtek A római légiók az i.e. 1. század utat maguknak a Kárpát-medencén át,fordulóján szállták meg a térséget, s majd az avarok telepedtek le a tér-ekkortól a Duna vált Pannónia pro- ségben, s vívtak ádáz küzdelmet Nagyvincia természeti határává. Az átkelõk Károly frank birodalmával. Az elsõkörnyékén katonai táborok létesültek, magyar harcosok a 800-as évek utolsós Aquincum – a mai Óbuda területén évtizedeiben jelentek meg, s hol a– i.sz. 103-ban a két részre osztott tar- frankok oldalán, hol Szvatopluk fe-tomány egyik felének, Pannónia-in- jedelmet támogatva kapcsolódtak beferiornak lett a központja. Polgársága a frank-morva háborúskodásba.kõépületekben lakott, a város vízve-zeték- és csatornahálózattal, számos A honfoglaló magyarok a 9. századközfürdõvel rendelkezett, s volt két végén vették birtokukba a Kárpát-amfiteátruma is. medencét. Az Árpád vezette fejedel- mi törzs Aquincum környékén, a tér- A kelet felõl érkezõ nomád törzsek ség földrajzi központjában rendeztebetörései arra késztették a rómaiakat, be szálláshelyét. Az egykori amfiteát-hogy a folyó túlpartján is kiépítsék rumból lett „Kurszán vára” közelébenhídfõállásaikat: Trans Aquincumot és temették el – feltehetõleg 907-ben –Contra Aquincumot. Az ellenerõdök a honfoglaló magyarok vezérét, Árpádfelállításával egyszersmind megvetet- fejedelmet.14

BUDAPEST – A BUDAI VÁRNEGYED ÉS A DUNA-PART ◊tartózkodási helye, a 13. században vége táján szláv-bolgár népesség lakta, Az ünnepi kivilágítás a méltóságteljeskirályi vár épült a területén. Úthálóza- míg a 12. századra már falakkal védett, Budavári Palotát és a Lánchidat légiesentát a rómaiaktól örökölte, polgárai – gazdag német kereskedõvárossá ala-különösen az 1223. évi tûzvészt köve- kult. Kiváltságlevelét II. Endrétõl kap- könnyûvé varázsolja.tõen – már kõházakat építettek. Buda ta 1230-ban.térségében a földesúri és egyházi bir- 1241-ben már Pestre hívta a rendektokok között elszórtan a királyi udvart KIRÁLYOK SZÉKHELYE hadait, hogy a sereget az országot fe-szolgáló falvak jöttek létre. nyegetõ mongolok ellen vezesse. A A magyar királyok udvara a kezde- magyarok súlyos veresége után a ta- Pest neve elõször 1148-ban buk- tekben Székesfehérváron, majd Esz- tárok elõbb Pestet, majd a befagyottkant fel az írásokban. Lakói kereske- tergomban volt. IV. Béla (1235–1270) Duna jegén átkelve Óbudát égették fel.dõk, kézmûvesek voltak: a 10. század 15

MAGYARORSZÁG A Duna két oldalán húzódó váro- sokasodtak a polgárság házai. Utcáit TÖRÖK DÚLTA VÁROSsok a 13–14. század fordulóján meg- a különbözõ mesterségekrõl nevez-lehetõsen eltérõen fejlõdtek. Buda ték el; a kézmûvesek, az iparosok A Mátyás halálát követõ zavaros idõ-királyi esküvõk, nagyúri viszályok megrendeléseit a királyi udvar és a ket mindkét város megszenvedte.színterévé vált. Polgárai is hallatták jómódú polgárság biztosította. Lu- 1514-ben Bakócz Tamás esztergomiszavukat a politikában: a város Ven- xemburgi Zsigmond (1387–1437) érsek Budán hirdette meg keresztescel cseh trónörököst (1301–1305) tá- korában elkészült Buda városának – hadjáratát a délrõl fenyegetõ törökmogatta az Anjou-házbeli Károly Ró- kiváltságleveleit, rendeleteit, céhsza- ellen, s Pesten gyûlt táborba a had.berttel, a pápa jelöltjével szemben. bályait és jogszokásait tartalmazó – Ám a Dózsa György vezette elkese-Ezért a pápai legátus egyházi tilalom jogkönyve, s a „budai jog” precedens- redett jobbágyok uraik ellen fordul-alá helyezte a települést, mire annak ként szolgált az elnyerhetõ városi ki- tak. A parasztfelkelést véres leszámo-polgárai nevében Lajos, budai pap, váltságokat illetõen. A folyó túlsó lás követte, Dózsa felnégyelt testébõlátok alá vetette a pápát. A trónt utóbb partján fekvõ Pest csak nehezen he- egy-egy részt kapott Pest is, Buda is.mégis Károly Róbert (1310–1342) sze- verte ki a tatárjárás pusztítását. Ipa-rezte meg, akit többször is megkoro- rosréteg nem alakult ki itt, lakói fõ- 1526 augusztusában az alig 18 évesnáztak, harmadszor éppen Budán. ként állatkereskedelemmel foglalkoz- II. Lajos király (1516–1526) a Gellért-Fia, I. (Nagy) Lajos (1342–1382) kirá- tak, a 15. század közepéig bíráját is hegy lábánál vert táborból indultlyi székhellyé építtette ki a várost, Budáról kapta. négyezer fõs nemesi seregével I. Szu-anyja, Károly Róbert özvegye a szom- lejmán szultán ellen. A mohácsi csata-szédos Óbudát választotta. Ettõl az A két város Hunyadi Mátyás (1458– téren odaveszett a nemzet színe-java,idõtõl Óbuda a mindenkori királyné 1490) uralkodása idején élte – közép- s meghalt maga a király is.városa volt. A lendületesen növekvõ kori – fénykorát. A még ZsigmondBudán a 14. században a templomok építtette palota megtelt élettel, Mátyás Szulejmán – anélkül, hogy magyarés fõnemesi paloták mellett egyre humanista udvara a kor szellemi köz- haderõbe ütközött volna – szeptem- pontja lett. berben érkezett hadaival Budára. A törökök kifosztották a királyi palotát,16

BUDAPEST – A BUDAI VÁRNEGYED ÉS A DUNA-PART ◊ A háromhajós, gótikus stílusú Mátyás-(Nagyboldogasszony-) templom a 13–15. században épült, 72 méter magas tornyát Mátyás uralkodása alatt kapta. Balra: Szent István király lovas szobra, háttérben a Halászbástyával.és felgyújtották mindkét várost, de csak tovább pusztultak az egykor romolták az elkeseredetten védekezõsem ekkor, sem késõbb, 1529-ben, szép napokat megélt szabad királyi budai várat. A bajor választófejede-nem szállták meg tartósan. Mégsem városok. lem ágyúinak tüzétõl a lõportoronnyáköszöntött béke az országra: a leg- alakított István-torony felrobbant, el-gazdagabb magyar fõúr, Szapolyai Kara Musztafa serege 1683-ban meg- pusztítva a Budavári Palotát, s a vár-János – akit 1526. november 11-én ostromolta a császárvárost, Bécset. negyed egy részét. A lakosság több-meg is koronáztak – és Habsburg Fer- A török veszély közvetlen tapasztala- sége a harcok áldozatává vált, és el-dinánd (1526–1564) vetélkedett a tró- ta érlelte meg az európai uralkodók esett az utolsó budai pasa, Arnótnért, s a budai vár birtoklásáért. összefogását, s indította el az 1686. Abdurraman is. Amikor 1686. szep- évi felszabadító háborút. A Lotharin- tember 2-án a császári seregek kitûz- Pontosan tizenöt évvel késõbb – giai Károly vezette seregek – június ték a gyõztesek zászlaját a vár rom-1541. augusztus 29-én – a törökök 20-tól – közel három hónapon át ost-csellel megvették Buda várát. A vá-ros egy vilájet – vagyis tartomány –központja lett, melynek élén pasaállt. A törökök a város megmaradt épü-leteiben rendezkedtek be, s viszony-lag kevés gondot fordítottak építke-zésre. Mégis rövidesen tizenkét bu-dai és négy pesti mecset jelezte egymás kultúra, egy más vallás jelenlé-tét. A nagyon lecsökkent lélekszámúkeresztény lakosságnak mindösszeegyetlen temploma maradt. Az osz-mán uralom maradandót leginkábba közfürdõk sorával – akkoriban épülta mai Rudas, Rác, Király és Császárfürdõ – alkotott. A lakosságot az adók,az ingyenmunka, a kötelezõ ajándé-kok terhei mellett járványok és be-tegségek sújtották, de szenvedett azárvizektõl s a tûzvészektõl is. A kö-zépkori városi közigazgatást a törö-kök látszólag megõrizték, de a gyau-rok – a magyar lakosság – bírájánakszerepe csupán a törökök rendeletei-nek közvetítésére korlátozódott. A magyar korona birtokosává váltHabsburg-ház többször – 1542-ben,1598-ban, 1602-ben és 1684-ben – tettsikertelen kísérletet Buda visszafogla-lására. Az ostromok, az épületek kar-bantartásának elhanyagolása miatt 17

MAGYARORSZÁGmá lõtt bástyájának fokára, egyetlen és Buda csak Eleonóra régens-csá- saságok megjelenése már a szellemilakható ház sem maradt a várhegy szárnõtõl kapta vissza szabad királyi élet erõsödését jelezte.területén. A budai vár felszabadult a város rangját. A 18. században a la-145 éves török iga alól. Az ár: a város kosság lélekszáma alig érte el a E században formálódott ki Pestteljes pusztulása. huszonötezret, de egy évszázaddal klasszicista építészeti stílusa, szemben késõbb Pesten több mint százezren a budai barokk épületek túlsúlyával. A harcok elmúltával osztrákok, éltek, Buda pedig közel ötvenezer Az 1838-as pusztító árvíz utáni újjá-bajorok, németek, szerbek, horvátok, fõt számlált. A polgárjogot szerzett építés során nyerte el Pest valódifranciák, spanyolok, sõt törökök ma- lakosság általában kézmûipari mes- nagyvárosias külsejét, s vált vitathatat-radtak a várhegyen, magyaroknak terséget folytatott, vagy kereskedõ lanul az ország központjává. Ide kon-azonban tilos volt a vár területére lép- volt. A városok vezetõit – a polgár- centrálódott az ipar, a kereskedelem,niük. Budára és a szomszédos Óbu- mestert, a bírót és a fõkapitányt – úgy a szellemi élet, de itt alakult ki a pol-dára – az erõsen megfogyatkozott la- választották. Buda elsõ polgármeste- gári politikai közgondolkodás is.kosság mellé – a német fejedelemsé- re Prenner Farkas András császárigekbõl telepítettek át embereket. kapitány volt; a tiszti rang még a vá- 1831-ben megindult a gõzhajózás ros katonai irányítására vallott. Pest a Dunán, 1846-ban kifutott Vác felé Pest városa még tíz év múltán is dolgait 1773-ig bíró intézte. Buda is, az elsõ vonat, s a nagy folyam fölöttcsupán százhuszonhat házból állt, a Pest is pallosjoggal bírt, s követeket átívelõ híd – a Lánchíd – kötötte összeromok eltüntetése éveket vett igény- küldött az országgyûlésekre. 1769-tõl Pestet és Budát. A két város összetar-be: a kereskedõk a vámfizetést meg- hajóhíd kötötte össze a Duna két tozását elsõként gróf Széchenyi Istvánválthatták egy-egy szekérnyi törme- partját. fogalmazta meg 1829-ben.lék elfuvarozásával. A 18. században Buda lett az or- HÁBORÚK ÉS FORRADALMAK szág igazgatási központja. Mária Te- rézia (1740–1780) az újjáépített királyi Az 1848-as márciusi forradalom ese- várba helyeztette a nagyszombati ményei Pestre irányították nemcsak egyetemet, II. József (1780–1790) ide- az ország, hanem Európa figyelmét jén a városba került a Magyar Kama- is. Itt alakult meg az elsõ felelõs mi- ra és a Helytartótanács. Megalakult a nisztérium, s az országgyûlés törvényt Magyar Tudós Társaság – a késõbbi alkotott a szabad királyi városok – Magyar Tudományos Akadémia –, a köztük Pest-Buda – jogállásáról is. Mi- Nemzeti Múzeum alapítása, a magyar után a katonai vereségek miatt a kor- nyelvû színjátszás és az irodalmi tár- mány december végén elmenekült Pestrõl, a várost megszállták az oszt-SZABAD KIRÁLYI VÁROSOKBudát I. Lipót (1657–1705) már 1703-ban – kiváltságlevelében – fõváros-nak nevezte, de a két város, Pest A királyi palota egykor volt még az európai politika központja is. Mai arculata Ybl Miklós és Hauszmann Alajos géniuszát dicséri. Fent: a Buzogány-torony.18

BUDAPEST – A BUDAI VÁRNEGYED ÉS A DUNA-PART ◊A 145 éves török megszállás építészeti emléke – a pompás fürdõk mellett – Gül Baba türbéje (lent).Jobbra: a Wohlfart-féle sikló 1870-ben kapaszkodott fel elõször a várba.rák csapatok. Amikor a magyar hon- budai sikló – másodikként –, 1874- reprezentatív épület, köztük a város-védsereg 1849 tavaszán körülzárta a ben a fogaskerekû vasút, majd 1894- ligeti Vajdahunyad várának felavatásá-budai várat, az osztrák véderõ pa- 96-ban elkészült a földalatti – mind- val ünnepelte a város.rancsnoka, Hentzi tábornok szétlövet- kettõ harmadikként a világon –, ste a pesti Duna-part palotáit. A magyar 1887-ben megjelent a pesti utcán a Az elsõ világháború vége az õszi-csapatok május 21-én foglalták el a villamos is. rózsás – polgári demokratikus – for-várat, s a kormány ismét Pest-Budára radalmat, majd a proletárdiktatúrát ésköltözött. Szemere Bertalan, az ország Az 1850-es években már zajlott a az országot megcsonkító trianoni bé-második miniszterelnöke 1849. június csatorna- és vízvezetékrendszer, majd kekötést hozta. A „bûnös város” a szá-24-i rendelete rögzítette Pest, Buda a villanyhálózat kiépítése, egyes terü- zad húszas éveitõl, megnyirbált auto-és Óbuda egyesítését. A döntés a gya- leteken gázvezetékeket fektettek. Az nómiája ellenére a világváros életétkorlatban már nem valósulhatott meg, utcák a század elsõ felétõl terméskõ- élte. A második világháború során aa szabadságharc 1849. augusztus 13- vagy kockakõburkolatot kaptak, ké- német megszállás 1944-ben, a nyilasán Világosnál elbukott, s a politikai sõbb aszfaltutak is készültek. Magyar- hatalomátvétel, majd az elhúzódóelnyomatás két évtizede – a Bach- ország ezeréves fennállását számos ostrom és az utcai harcok „eredmé-korszak és a Schmerling-provizórium nye”: 1945. február 12-re, a felszaba-– következett. dulás napjára, a nemrég még nyüzsgõ életét élõ városból csak kiégett, le- Részben a magyar határokon kívüli bombázott romok, a Dunába robban-politikai és katonai fejlemények nyo- tott hidak ijesztõ csonkjai maradtak.mán érlelõdött meg 1867-ben a ki-egyezés az uralkodóház és a magyar A sokat szenvedett lakosság hatal-nemzet között. Röviddel ezután – az mas lelkesedéssel fogott a romeltaka-1872. évi XXXVI. tc. alapján – egyesült rításhoz, a közmûvek, a közlekedésa három város: Pest, Buda és Óbuda. helyreállításához, a város újjáépíté-E kor méltán nevezhetõ a nagy alko- séhez. Néhány év múltán már aligtások korának: 1870-ben indult a maradt nyoma a háború pusztításai- nak, Budapesten élt az ország minden ötödik polgára, a város adta az ipari termelés több mint felét, s itt kon- centrálódott a szellemi élet. 1950-ben – a peremvárosok bevonásával – lét- rejött a 22 – ma már 23 – kerületet magában foglaló Nagy-Budapest. Az elmúlt évtizedekben modern épüle- 19

MAGYARORSZÁGtekkel, metróhálózattal gazdagodott,lakótelepekkel bõvült Budapest nap-jainkban ismét Európa legszebbfõvárosainak egyike.A KIRÁLYI PALOTA ÉS A összejövetel elõkelõségeinek a palota A kései középkorban és a rene- – késõbb elpusztult – kéthajós, nyolc- szánsz idõkben nagy hírû palota né-VÁRNEGYED oszlopos, 70 méter hosszú terme állt mileg megrongálódva ugyan, de átvé- rendelkezésére. Az 1945 utáni régé- szelte a török idõket. A kor érdekes-A Duna kavicsteraszára lerakódott szeti kutatások tárták fel a királyi lak- sége volt, hogy a török szultán – mivelmészkõ alkotta budai várhegyet – bár osztályhoz tartozó déli torony, az mindkét udvar hivatalnokai értették eztalig hatvan méterrel magasabb a nagy egykori pince, a kéthajós gótikus a nyelvet – magyarul levelezett az oszt-folyam partjánál – meredeksége al- ebédlõ, a kis trónterem és a hozzá rák császárral. Az 1686-os ostrom so-kalmassá tette jól védhetõ erõsség kapcsolódó zárt erkély maradványait, rán pusztult el Európa legkorábbi re-létrehozására. Barlangpincéinek kútjai de elõkerültek részletek a reneszánsz neszánsz könyvtára, melynek köteteit– háborús idõkben nem lebecsülen- Corvina könyvtár, valamint a királyi Mátyás király oly nagy mûgonddal, adõ – kiváló vízellátást biztosítottak. kápolna épületeibõl is. A Mátyás kora- teljességre törekedve gyûjtötte. KözelA mongolok pusztító erejû támadását beli épületegyüttes elég pontosan re- kétezer kötetébõl talán 250 lelhetõ felkövetõen húzódtak fel ide a késõbbi konstruálható a Schädel-krónika met- a földkerekség különbözõ könyvtárai-várnegyed elsõ polgárai. Anjou Lajos szetábrázolásai alapján. ban, alig hatvan darabját õrzi az Or-már királyi székhellyé fejlesztette, s szágos Széchenyi Könyvtár, mely – azLuxemburgi Zsigmond korában – aki egykori Corvina könyvtár helyétõl alignémet-római császár lett – Buda az néhány méternyire – a nyugati palo-európai politika központjává vált. A taszárnyban mûködik.királyi palotában 1424-ben nyolc hó-napig tartó összeurópai tanácskozás A lerombolt királyi palotát az 1710-zajlott. A kétezer vendég – a népes es évek végén – méltatlanul szerénykísérettel érkezett királyok, fejedel- formában – kezdték helyreállítani.mek, érsekek és püspökök – között Csak 1749-tõl – gróf Grassalkovichvolt a bizánci császár is. Erre az alka- Antalnak, a királyi kamara elnökéneklomra készült el a Duna-parton a lova- kezdeményezésére –, közadakozás-gi kíséret számára a mintegy 80 × 27 ból indult meg a tényleges újjáépítés.méteres, alátámasztás nélküli fadon- A barokk palota északi és déli oldalángás szerkezetû, hatalmas terem. Az egy-egy udvart zárt közre, a középsõ épületrész emeletén indultak délrõl a királyi, észak felõl a királynõi lak- osztály termei, hogy a Dunára nézõ oszlopos erkély mögött a közös háló- szobában találkozzanak. A trónterem,20

BUDAPEST – A BUDAI VÁRNEGYED ÉS A DUNA-PART ◊ Budapestet gyakran nevezik a hidak A század végére szûknek bizonyult áll Róna József alkotása, Savoyai Jenõ városának; a Dunán átívelõ, kecses palota kibõvült az Ybl Miklós ter- lovas szobra. Az épület északi hom- alkotások a városkép meghatározó vezte nyugati szárnnyal, melynek lokzata a Csikós-udvarra néz, déli elemei. A képeken: Margit híd (balra), Szent István- és Hunyadi-termét szélén, a falhoz simul Stróbl Alajos Hauszmann Alajos álmodta meg. Az híres szoborcsoportja, a Mátyás-kút. Erzsébet híd (balra, lent). északi irányú építés során bálterem- A Szent György tér felõli oldalon a Jobbra: a Szabadság híd diadalíve, mel, társasági szalonokkal s dísz- középkori Kolduskapu rekonstruk-lent: a Szabadság híd és a Közgazdasági ebédlõvel gazdagodott az épület- ciója áll. A kapu elõtti térség volt egy- együttes. A 296 méter hosszú palotá- kor a királyi palota elõtere. Keleti ré- Egyetem ünnepi kivilágításban. ban – példátlan ritkaságként – ugyan- szén, Donáth Gyula Turul szobrához olyan hosszan egybenyíló teremsor egyik oldalról gyönyörû kovácsoltvasa nyugati oldalon, a hegyekre nézett. alakult ki. kerítés és kapu csatlakozik, míg aA déli szárny volt a nádor rezidenciá- másik oldalon az 1870-tõl mûködõ,ja, míg az északi szárnyat a palotaká- A II. világháború utáni átalakítások majd 1986-ban újra megindított Siklópolna, a Szent jobb-kápolna és a ko- – melyek során készült az új kupola felsõ állomása áll.ronaõrszoba alkotta, de ott kaptak is – némileg leegyszerûsítették azhelyet a vendégszobák is. Miután Bo- épületegyüttes képét. A palota közép-naparte Napóleon 1809-ben elfoglal- sõ részében a Magyar Nemzeti Galé-ta Bécset, I. Ferenc császár – aki elõbb ria kapott helyet, a déli szárnyban maa komáromi erõdbe zárkózott, majd a Budapesti Történeti Múzeum mû-a tatai Eszterházy-kastélyban aláírta ködik, a Lovagteremben gótikus szo-a Mária Lujza kezét odaígérõ „bécsi borleletek láthatók. Az alagsori épü-békét” – családjával Budára költözött. letrész a középkori várudvarra nyí-1814-ben itt találkozott I. Ferenc csá- lik, mellette van a Déli rondella ésszár és király Sándor orosz cárral és kaputorony. A Dunára nézõ teraszonIII. Frigyes Vilmos porosz királlyal. 21

MAGYARORSZÁG A királyi palota szomszédságában, asszony-) templom. A háromhajós, A térre néz a 17. század végén épülttõle északra áll az „Ördöglovas” Sán- mintegy 60 méter hosszú épület tor- óratornyos városháza, s szemben veledor Móricz – szebb napokat megélt – nya Mátyás király korában készült el, az ország legrégebbi, folyamatosanempire stílusú egykori otthona, a Sán- rajta a király címerével. Egykor koro- mûködõ cukrászdája, melyet 1830-dor-palota. Innen kis fedett híd veze- názások, királyi esküvõk színhelye ban József nádor udvari cukrásza,tett a – korábbi karmelita templomból volt, a törökök mecsetté alakították, Richter Lehnart alapított. Biedermeier1787-ben átalakult – Várszínházba. majd barokk stíluselemekkel épült berendezését vélhetõen a nádor ked- újjá. 1874–1896 között Schulek Fri- velt építésze, Pollack Mihály tervezte. A fallal övezett várnegyedbe a gyes neogótikus formában alakítottaDuna felõl a Vízikapun, nyugati irány- át. A templom képei között Székely Az Országos Levéltár Petz Samuból a Fehérvári-kapun át vezet az út Bertalan, Lotz Károly és Zichy Mihály munkája. A gyûjtemény 120 000 ok-az egykori katonai parádék színhelyé- alkotásai szerepelnek. A templomot levelet számlál, az 1500-as évekigre, a Dísz térre. Egyik nevezetes épü- mint ékkövet befoglaló gyûrû fonja visszamenõleg. A Mária-Magdolna-lete a gróf Batthyány-család egykori körül a neoromán kilátóépítmény, a templom több szakaszban, ugyancsakpalotája, míg szemben a középkori Halászbástya. Schulek Frigyes tervei a 13–15. században épült. A II. világ-eredetû ház De la Motte mérnök al- alapján, fehér mészkõbõl épült 1895– háborúban súlyosan megsérült, maezredesé volt, belsõ tereit tulajdonosa 1902 között, az egykori várfalak he- csak gótikus tornya áll, hajója helyén1760 körül freskókkal díszítette. A 4- lyén. A Mátyás-templom és a Halász- romkert létesült. Az itt kezdõdõ Úri5. számú ház rejti a Vár legrégibb, a bástya kompozícióját Stróbl Alajos utcában sorakoztak minden idõben13. század második felében készült alkotása, Szent István király lovas az országnagyok palotái, köztük a –korai gótikus ülõfülkéit. A Tárnok szobra teszi teljessé. A templom elõt- népszerû nevén Hadik-palotának ne-utcában áll az Arany Sas patikamú- ti téren helyezték el az 1713-ban, a vezett – budai városparancsnokokzeum. Innen már teljes pompájában pestisjárványtól megmenekült budai rezidenciája. Az utca másik oldalán,feltárul a 13–15. században épült, polgárok a Szentháromság-szobrot. a volt ferences-kolostor épületét isgótikus stílusú Mátyás- (Nagyboldog- felhasználva alakították ki 1783-tól a22

BUDAPEST – A BUDAI VÁRNEGYED ÉS A DUNA-PART ◊ A város egyik jelképe, az 1885 és 1904 között épített Parlament 286 métereshomlokzatával, 96 méteres kupolájával és 691 helyiségével a világ egyik legna-gyobb országgyûlésként mûködõ épülete.Belseje márvánnyal, márványstukkóval, szobrokkal, aranyozással díszített. Lent: a Batthyány téri Szent Anna- templom.királyi kúriát s az alsó- és felsõházat.Az Úri utca és a Szentháromság utcatalálkozásánál áll gróf Hadik András,a legendás huszártábornok szobra.A HIDAK VÁROSAA Gellérthegy tetejérõl megkapó lát- akarták robbantani. Ám a hídban nem kapta mai nevét. A király a tatár pusz-ványt nyújt a fõváros hegyek borította esett kár, a robbanóanyag csak a tûz- títás megismétlõdésétõl tartva, foga-és síkvidéki látképe, s a sokáig egy- parancsot kiadó ezredest tépte dara- dalmában Margit leányát (1242–1271)mástól elválasztott két várost, két or- bokra. A Várhegyet átfúró klasszicista szentéletû apácának szánta, s számá-szágrészt összekötõ impozáns hidak alagút 1857-ben készült el, mellette ra domonkos rendi kolostort és temp-sora. A Budát és Pestet összekötõ elsõ kapaszkodik a hegyre a Wohlfart-féle lomot építtetett, kis kórházzal a Nyu-híd, a Széchenyi-Lánchíd a középko- Gõzsikló pontos másolata. lak szigetén. A kolostori életrõl ari regensburgi Duna-híd és a torkolat Margit halála után Rómából érkezettközött a folyón átívelõ legrégebbi ál- Az 1872 és 1876 között készült – a tanúmeghallgatók jegyzõkönyvei ad-landó építmény. Széchenyi István két városrész közötti Szent Margit szi- nak rendkívül részletes képet.kezdeményezésére az angol Tierney getét is felfûzõ – Margit hidat ErnestWilliam Clark tervei szerint építette Gouin francia mérnök tervezte. Építõi Idõben harmadikként készült 1892Adam Clark 1839–1849 között. Még is franciák voltak, a munkálatokban és 1896 között a Ferenc Józsefrõl el-el sem készült teljesen a kétezer tonna közremûködött Eiffel is. E hídról ve- keresztelt, késõbb már Szabadság híd-súlyú, roppant szerkezet, mikor a Bu- zetett elõször lejáró a szigetre, mely nak nevezett diadalíves acélépítmény.dára visszavonuló osztrákok már fel – ahogy a híd is – IV. Béla leányáról Még a századforduló elõtt megépült az Erzsébet királyné nevét felvevõ következõ alkotás, mely a középkori Pest kelet-nyugati tengelyét vezeti át Budára, ahol azt Szent Gellért vízesé- se fogadja. Az egykor díszes acélszer- kezetû lánchíd egyetlen ívvel hidalta át a Dunát, pillérei a parton magasod- tak. Ahogy a többit is, 1944-ben e hidat is a folyóba robbantották. 1964- ben modern részletekkel, de eredeti karakterrel született újjá. A Duna-part legrégibb mûemléke, Pest város 13. századi Belvárosi Plé- bánia-temploma, a mai Ferenciek te- rén magasodik. Zsigmond király idején új szentélyt építettek hozzá, szép, freskókkal díszített ülõfülkék- kel. A templom két reneszánsz stílu- 23

MAGYARORSZÁG Az országgyûlés a déli szárnyban, az egykori alsóház termében ülésezik. Fent: a Parlament kupolája. Jobbra: a partján emelkedõ, szebbnél szebb épületekrõl tudomást sem véve, békésen hömpölyög Európa második legnagyobb „országútja”, a Duna.sú márvány pastoforium-szentséghá- készült a szószék, Hild János elkép- díszlépcsõ csarnokát, körülötte vol-zának egyikét Nagyrévi püspök, a zelése szerint. tak a régi miniszteri szobák, és végé-másikat Pest város bírája ajánlotta fel ben, a fõbejárat fölött az egykor volt1500-ban és 1507-ben. A késõ góti- AZ ORSZÁG HÁZA közös miniszterek delegációs terme.kus hajó 1480 és 1500 között készült, A dunai szárnyon középen áll amely fölé 1725 és 1739 között barokk A pesti oldal Margit híd elõtti szaka- királyválasztó kupolaterem. A két to-boltozat került. Ebbõl az idõbõl szár- szának uralkodó épülete az Ország- rony között a freskókkal díszítettmaznak az oltárok, s ekkor kaptak ház. Steindl Imre munkája, 1884 és ebédlõ, illetve az országgyûlési büfémárvány stukkóborítást a gótikus pil- 1904 között épült fel. A kupolás „T” található; a díszebédlõ alatt van alérek is. 1808-ban empire stílusban alakú épület szára takarja a csodálatos könyvtár. Az északi és a déli szárny szimmetrikus. Az északi szárnyban kiemelkedõ tetõ alatt húzódik a régi felsõház tanácskozó terme, körülötte irodákkal és folyosókkal, amelyek a déli szárnyban is körbefutnak. Utóbbi ad helyet a valamikori alsóház termé- nek, ez ma az Országgyûlés üléster- me. Mindkét patkóíves üléssorú ga- lériás üléstermet társalgócsarnok köti össze a kupolateremmel. A dunai szárny déli végén van a Nándor- fehérvár-terem, melynek északi, szim- metrikus megfelelõje ma a Kormány ülésterme. A parlament belseje márvánnyal, márványstukkóval, falképekkel, szob- rokkal, sok aranyozással díszített. Neogótikus stílusa az Anjou, a Luxem- burgi és a Hunyadi uralkodóházak korára utal. Budapest legértékesebb középüle- teinek sora közvetlenül a Parlament mögött folytatódik. Az igazságügyi24

BUDAPEST – A BUDAI VÁRNEGYED ÉS A DUNA-PART ◊palotát Hauszmann Alajos tervezte A BAZILIKA is megsérült; csak az elõcsarnok, aneoreneszánsz stílusban. Belsejében lépcsõház és a vigadóterem oldalfa-hatalmas aula húzódik, két végén ele- A Szent István Bazilikát klasszicista lai mutatják eredeti formájukat.gáns lépcsõkkel, oldalán márványosz- stílusban kezdte építeni Hild József.lopos galériával, mennyezetén fres- 1851 és 1867 között Ybl Miklós (1867– Néhány klasszicista lakóház utánkókkal. A kapu fölött van a díszte- 1889) átformálta az épületet, magas a Petõfi téren a 18. században Ma-rem, és az aula belsõ oldaláról nyílik kettõs héjú kupolát épített, kilátó- gyarországra emigrált görögök orto-az egyik régi bírósági ülésterem ere- galériás kupoladobbal, két nyugati dox temploma magasodik, csodálatosdeti bútoraival. Az épületben jelenleg toronnyal, közötte diadalívvel. Bel- ikonosztázionjával, sajátos, háromha-a Magyar Néprajzi Múzeum mûködik. seje különbözõ színû márványokból jós belsõ terével. A copf stílusú temp- épült, kandeláberei aranyozott bronz- lomot – mely 1794-és 1801 között A Duna-part következõ kiváló köz- ból készültek, a mennyezeten aranyo- épült – Jung József tervezte.épülete a Lánchíd pesti hídfõjénél a zott mozaikképek növelik a pompát.Magyar Tudományos Akadémia szék- A templom alatt sokpilléres altemp- A messzirõl jött idegen, ha csupánháza, amely 1862–1864 között épült lom húzódik. A Bazilika építését egyszer látja is a méltóságteljes Bu-neoreneszánsz stílusban. Kauser József fejezte be 1889 és 1905 davári Palotát, a Mátyás-templom és között. a Halászbástya káprázatos sziluettjét, Az Akadémia épülete mellett álló a Dunán átívelõ kecses hidak sorát,két klasszicista ház az egykori István A pesti Duna-part vonalának klasz- vagy a pesti oldalt uraló, az esti meg-fõherceghez címzett szálloda volt. A szicista stílusú, csodálatos építészeti világításban elvarázsolt kastélynakbal oldali épület belsejében, díszes együttesét 1849-ben és 1945-ben meg- tûnõ Országházat, ha csak rövid idõ-lakosztály, tükrös bálterem és stukkó- tizedelte az ágyútûz. Így sérült meg re betéved a várnegyed történelmidíszes ebédlõcsarnok található. Pollack Mihály csodálatos pesti Viga- levegõjû utcácskáiba, vagy elidõz a dója. Utódja 1859 és 1864 között, Feszl Szent István Bazilika kupolája alatt, A Lánchíddal szemben a Grasham Frigyes tervei szerint neobizánci stí- bizton megérti, miért olyan büszkékBiztosító Társaság egykori szecesszi- lusban épült, a romantika szellemé- a magyarok sokat látott, sokszor le-ós stílusú székháza mellett indul az ben. Az épület a II. világháborúban rombolt, de mindannyiszor újra életreutca Budapest fõtemplomához, a kelt fõvárosukra.Szent István Bazilikához. 25

MAGYARORSZÁG HOLLÓKÕ Felvétel idõpontja: 1987 ♦ Besorolása: K (V)H ollókõ Nógrád megyében, Buda- A vár a 14. század közepétõl elve- pesttõl 100 kilométerre észak- szítette harcászati jelentõségét. Pa-keletre, az Északi Középhegységhez rancsnokainak feladata a környezõ te-tartozó Cserhát hegységben fekszik, lepülések által fizetett adó beszedésePásztó és Szécsény között. volt, a védelemmel nemigen törõdtek. A település történelmi falumagja – Hollókõ 1552-ben harc nélkül ke-Hollókõ Ófalu – és a 13. századi vár a rült török kézre, de az oszmán hely-négyszáztíz hektáros tájvédelmi kör- õrség létszáma is alig tett ki egy õr-zet területén helyezkedik el. ségváltásra valót. Így a magyarok – 1593-ban – könnyûszerrel visszafog-VÁR A KÖZÉPKORBÓLA középkorban Hollókõ a Kacsics lalták. Késõbb még többször cserélt A hegytetõn emelkedõ erõdítménynemzetség szállásterületéhez tarto- gazdát, s csak 1683-ban szabadult fel külsõ falai – részben a nemrégibenzott, az Illés család õsi birtoka volt. A végleg a török uralom alól. befejezõdött helyreállításnak köszön-13. század eleji oklevelekben jelent hetõen – viszonylag épek. A jelleg-meg elõször – a több ágra szakadt Az oszmán veszedelem elmúltával zetes belsõ vár udvarára jól védhetõnemzetség birtokleveleiben – Holló- a várat elhagyták, de nem robbantot- kapukon és falszorosokon keresztülkõ neve. Maga az erõdítmény felte- ták fel, mint a legtöbb magyar erõs- vezet az út. A több emeletnyi palota-hetõleg közvetlenül a tatárjárást kö- séget. Bár 1711-ben részben elbon- szárny mellett ma is láthatók a várvetõ idõkben épült. tották, s köveinek egy részébõl épít- ciszternáinak maradványai, a falakat kezett a falu, napjainkban Hollókõ számos korabeli kõfaragvány díszíti. Az Árpád-ház kihalását követõen vára Nógrád megye legjobb állapot- Az ötszög alakú öregtoronyból –1310-ben Kacsics Péter fiai a király ban megmaradt erõssége.ellen lázadó fõúrnak, Trencsényi CsákMáténak engedték át Hollókõ várát.A rá vonatkozó legkorábbi írásos adatebbõl az idõbõl származik. KárolyRóbert király 1312-ben a rozgonyi csa-tában leverte Csák Máté seregét, s alázadók földjeit és várait a királyhozhû nagyurak között osztotta szét. Ígykapta meg 1321-ben Hollókõ várátSzécsényi Tamás, aki késõbb az or-szág egyik leggazdagabb földesuralett. Leszármazottai Hollókõt a 15. szá-zad közepéig örökölték, majd 1459-tõlSzécsényi László két veje, Losonczy Al-bert és Guthi Országh Mihály család-ja a 16. század közepéig közösen bir-tokolta.26

HOLLÓKÕ ÓFALU ÉS KÖRNYEZETE ◊melybõl a végvári idõkben az ellen- elsõ lakóiról több feltételezés is tartja Csák Máté, a Szécsényiek, Losonczységes csapatokat figyelték az õrsze- magát: az egyik szerint a Belsõ-Ázsi- Albert, Guthi Országh Mihály – amek – gyönyörû panoráma nyílik a ából vándorló nomád türk nép utó- magyar történelem híres-hírhedt alakjaikörnyékre. dai, a kazárok három törzse 890 tá- – vetélkedtek Hollókõ várának birtoklásá- ján csatlakozott a magyarokhoz. A ért. Az erõdítmény a török idõkre márTÛZVÉSZEK UTÁN ÚJJÁÉPÍTÉS honfoglalás idején kabarnak nevezett elveszítette harcászati jelentõségét. 1711- népcsoport a Mátra alján és a Felsõ- ben egy részét elbontották; építõköveinekA birtokhoz tartozó, a várhegy alján Tisza mellékfolyói között telepedett jó része a környékbeli települések –húzódó középkori faluról nagyon le. Egy másik nézet a kunokkal azo- köztük Hollókõ – házait erõsíti.kevés hiteles információ áll rendel- nosítja az elõdöket. A palócok –kezésre. Hollókõ építõirõl és a falu ahogy késõbb nevezték õket – egy- 27

MAGYARORSZÁGegy tûzvész után többször is újjáépí- A település gazdasági jelentõsége sen épített lakóházakkal. A soros be-tették tradicionális faházaikat. A falu fokozatosan csökkent, Vályi András építésû falvak csoportos telkei az õsiebben az idõben feltehetõen a vártól 1799-es leírása csak közepesen ter- nagycsaládos település hagyományátészaknyugatra helyezkedett el. mõ földeket és kevés legelõt említett. õrizték meg, amely a palóc falvak má- Az 1800-as évek derekán Hollókõ ha- sik jellegzetessége. A keskeny, rövid Középkori eredetére egyértelmûen tárának felét silány szántóterületként, telkeken egy vagy több lakóház áll:csak a 14. századi templom utal, ame- negyedét erdõként, míg a többit le- az elsõ nemzedék lakóépülete az elsõlyet Szent Mártonnak szenteltek. gelõként és terméketlen ugarként tar- foglalás jogán az osztatlan telek utcai tották számon. Egy 1855-bõl szárma- részén helyezkedik el, míg az ifjabb A mai település kialakulása a 18. zó térkép a falut már a mai Ófaluval generációk beljebb, az elsõ épületekszázad kezdetére datálható. 1710-ben azonos nagyságúnak ábrázolta. A so- mögött, nem ritkán azokhoz építet-alispánt választottak a hollókõi köz- ros beépítésû falu keleti és nyugati ha- ték hozzá házaikat. A falu folyama-gyûlésen, és 1720-ban „nemesi köz- tára lényegében egy évszázadig vál- tos átalakulása a csoportos telkeketségként” szerepelt egy feljegyzésben. tozatlan maradt. érintette, a telkek végében önállóan épített házak számát csökkentette. Legrégebbi térképe – Münosmejer Az 1909-es tûzvészt követõen min- Akadnak egy tetõ alá épült házak1782. évi felmérése – egyutcás tele- den régi lakóházat egységes stílusban is. Sajátos vonás a közös udvaron azpülésként ábrázolja a falut, amely ak- építettek újjá. A méretek, az épüle- utcafrontra épült, egymással szembenkor a Forgáchok birtoka volt. A térkép tek beosztása és berendezése nem álló lakóházak együttese. Az egy-régi, alapozás nélküli boronafalas, változott, de már nem fából készül- utcás, szalagtelkes formára jellemzõkürtõs kemencés palóc házakat tün- tek, és a tetõkre zsindely, sõt többsé- beépítés a soros udvar, ahol a lakó-tetett fel. Bár az építõfa hiánya miatt gében cserép került. Az addigi zárt, épület egybeépült a gazdasági épüle-vármegyei határozat tiltotta az épít- sûrûn beépített település ekkortájt tekkel. A kert az udvar mögött he-kezést fából, a helybeliek mégsem bõvült nyugati irányba. Ófalu telepü- lyezkedik el.mondtak le a fa felhasználásáról. Emi- lésszerkezete gyakorlatilag napjainkigatt a falu gyakran leégett. A tûzvé- változatlan maradt. A falu a mai nagy- A régi szokások egyike az is, hogyszek után a lakóházak néha már kõ- ságát az 1960-as évek végére érte el. a telkeket csak három oldalról vettékfallal vagy kõalapra épített vályogfa- körül kerítéssel, és az utca felõl sza-lazattal készültek. ÉPÍTÉSZETI HAGYOMÁNYOK badon hagyták. A palóc lakosság településeit a múlt- Hollókõ felépítésének különleges- ban általában egyutcás, soros beépí- sége az orsós szerkezet. A fõútról sze- tésû falutípus jellemezte, szalagtelke- líd kanyarral egy másik utca ágazik ken elhelyezkedõ, az útra merõlege- le, hogy hamarosan visszatérjen. E beépített sziget egyik végén a falu leg- A Falumúzeumot a balassagyarmati Palóc Múzeum rendezte be, bemutatva a századforduló lakáskultúráját.Fent: népviseletbe öltözött gyerekek a falu temploma elõtt.28

HOLLÓKÕ ÓFALU ÉS KÖRNYEZETE ◊magasabb pontján épült kis római ka- E hagyományos faluszerkezethez A korábbi, belülrõl fûthetõ kürtõstolikus templom uralja a spontánul igazodnak az 1909-es tûzvész után kemence helyett a kívülfûtõs búboskialakult „fõteret”; a másikon a ven- újjáépített falu lakóházai is. A kõala- kemence terjedt el. Ez alakította ki azdéglõ áll, a kövekkel burkolt, tera- pokra épült, vályogfalú, fafödémes, eredetileg sátortetõs, füstlyukas tetõ-szos kiképzésû árnyékos udvarral és cserépfedésû épületek a palóc ház- forma továbbéléseként a deszkaorom-az elõtte lévõ kúttal. típus építészeti hagyományait õrzik. zatos, alsó csonkakontyos tetõido- mokat. A régi füstlyukakat gazdagon díszített deszkaormok helyettesítik. A nagy kiülésû ereszt késõbb faosz- lopokkal megtámasztott tornácokkal cserélték fel. A szélesen kiugró eresz, vagy a homloktornác a lakóház hosz- szanti oldalára is befordul, innen nyí- lik külön bejáratokkal a földpadlós konyha, a kamra és az istálló. Az utcai szobába a konyhából jutunk. A fehérre meszelt épületet a kiugró cseréptetõ árnyékolja. A falakat ter- Hollókõ különlegessége az orsós falu- szerkezet. Az orsó felsõ végét a múlt század végén újjáépített fatemplom, az alsót a vendéglõ – az elõtte lévõ kúttal – zárja. 29

MAGYARORSZÁG Sajátos vonás a közös udvaron, utca- frontra épült, egymással szemben álló lakóházak együttese. Lent: a középkori várrom lábánál fekvõ, élõ mûemlékfalu tökéletesen illeszkedik környezetébe; ritka példája a táj és az építészet tökéletes harmóniájának.mészetes színû, faszerkezetû ablakok, A domboldal felé emelkedõ olda- tes épületeknél is alacsonyabb benyo-ajtók, gerendák, oszlopok és korlátok lon épült házak pincéi az utcáról nyíl- mást keltenek. A falu több irányú lej-tagolják. Az épületek fából készült nak, és a szoba alatt helyezkednek tésébõl adódóan a házak sora – ugyan-tagozatai szépen díszítik az egyes el, míg a lejtõs oldalon a kamra alá csak több irányban – lépcsõzetesenportálokat. A lábazatok, amelyek az épült pincébe az udvarról juthatunk emelkedik. A végtornácos házak autca felé olykor földszintként jelen- le. E különbség okán a felsõ oldalon szemközti oldal homlokzataival har-nek meg, helyi kõanyagból készül- lévõ épületek szinte emeletesnek tûn- monizálnak.tek. nek, míg a másik oldalon a földszin- A hasonló méretû és formájú há- zak, amelyek mindegyike mégis más és más, fegyelmezett, egységes be- nyomást keltve teljes összhangban vannak egymással és környezetükkel. ÉLÕ MÛEMLÉKFALU Hollókõ néhány épülete önmagában is különleges értéket képvisel. Ilyen30

HOLLÓKÕ ÓFALU ÉS KÖRNYEZETE ◊a múlt század végén újjáépült fator- A TÁJ ÉS A FALU HARMÓNIÁJA A fehérre festett épületek cseréptetõi,nyos római katolikus templom, me- terméskõ lábazatai, fából készültlyet rekonstrukciója során zsindellyel Az élõ mûemlékfalu ritka példája afedtek be, s a belsõ terek téglaburko- táji környezet és az építészeti formá- tornácai, kapui, a házak közt futó utcalatot kaptak. lás tökéletes harmóniájának. burkolata s a lenyugvó nap fénye idilli hangulatot kölcsönöz ennek az eldugott, A faluban egykor virágzó háziipar A falu az erdõkkel, ritkás ligetekkelmegõrzésére hivatott szövõház nap- és legelõkkel borított Várhegy aljá- cserháti településnek.jainkban elsõsorban idegenforgalmi ban fekszik. A széles körüljáróvalcélokat szolgál. övezett vár szépen koronázza a falu folyik a mezõgazdasági mûvelés: az felett emelkedõ kis dombot. A vár alsó részen zöldségeskertek, majd A Falumúzeum három helyiséges nem is vár, hanem rom, amely ter- szõlõk és legfelül gyümölcsöskertekrégi épületének elöl nincs tornáca. mészeti elemnek hat. A déli dombol- sorakoznak.Ettõl eltekintve semmiben sem kü- dal észrevétlenül bekúszik a házaklönbözik a többi régi háztól. Pitvará- udvarára. A falunak nincsen széle, Hollókõ hagyományos népi építé-ban a házimunka, a fõzés hagyomá- nincsenek határai, a domborzati vi- szete belsõ tartalmát híven tükrözõ,nyos kellékei vannak kiállítva, ma- szonyoknak megfelelõen több irány- esztétikus és célszerû külsõ formátgában a házban 1926-ból származó ban lejt. Az egyik oldalon a házak érlelt. Házainak alkalmazkodása egy-festett bútorok, magasra vetett ágy áll, pincéi, a másik oldalon a kõbõl ké- máshoz az azonosságok mellett kü-régebben még kékfestõ huzattal be- szült lábazatok, s a kettõ között futó lönbözõségeket is rejt, ami a formálásvont ágynemû borította. A falu leg- utca burkolata csodálatos „terepasz- szabadságát mutatja.szebb épületeiben kapott helyet a talként” szolgálnak a fehérre festettposta, az orvosi rendelõ, az óvoda és épületekhez. Az ember által alkotott település ésa polgármesteri hivatal. Számos ere- az ember által módosított természet,deti palóc ház turistaszállóként mû- Szemben a faluval, az északi domb a falu és a táj egysége, harmonikusködik. lejtõjén szûk, hosszú parcellákon kapcsolata olyan történeti hagyaték, amely méltó arra, hogy elfoglalja he- lyét az egyetemes értékek között. 31

MAGYARORSZÁG A PANNONHALMI BENCÉS FÕAPÁTSÁG Felvétel idõpontja: 1996 ♦ Besorolása: K (IV) (VI)A z ezeréves pannonhalmi Szent veztek. Az elsõ bencés szerzetesekre, szerzetesek meg akarták mérgezni. Benedek-rendi fõapátság törté- Szent Adalbert, Prága püspöke tanít- A legenda szerint csoda mentette meg:nete egyidõs a magyar államiság tör- ványaira hárult a teher, hogy a kalan- a kereszt jelére a méregpohár dara-ténetével. A középkori Európa kultúrá- dozó, az észak-itáliai, bajor és frank- bokra tört.jának keleti hídfõállása szellemiségé- földi városokat rettegésben tartó, avel ellenállt a századok viharainak, s kolostorokat fosztogató magyarokat Késõbb minden erejét kolostoroklakói, a bencés szerzetesek áldozatos a keresztény hitre térítsék, segítve alapításának szentelte. Közben érlelõ-munkájával pótolhatatlan szerepet ezáltal Géza fejedelem és fia, az elsõ dött meg benne az új szerzetesség gon-vállalt a magyar államiság létrejötté- magyar király, I. (Szent) István ország- dolata, a közösség teljességét nyújtóben és fennmaradásában. A monostor alapító törekvéseit. apátság eszméje. 529-ben Cassinumszépséget és biztonságot árasztó épü- hegyén (Montecassino), az egykoriletegyüttese ezredév formálta méltó- A középkori hagyomány szerint a római erõdítmény és Jupiter-templomságával magasodik a küzdelmes múltú környék szülötte volt Tours püspöke,pannon táj fölé. Szent Márton, akit a nyugati szerze- tesség nagy pártfogójának tekintettek.EZERÉVES MÚLT Az õ tiszteletére alapították – Géza fejedelem támogatásával – az elsõ mo-Kelták, trákok, illírek lakták régen azt nostort (Monasterium Sancti Martini)a vidéket, melyet a múlt század elejéig magyarföldön.Szent Márton hegyének, ma Pannon-halmának neveznek. Az i.sz. 2. szá- A magyarországi bencések számárazadban a germán törzsek elérték a is a nyugati szerzetesség nagy alak-Római Birodalom északi határvidékét, jának, Szent Benedeknek a Regulájas a 4. századra a szarmata, narkomán szolgált iránymutatásul. A rend meg-népvándorlás viharaiban lassan el- alapítója mozgalmas ifjúkorát – Nur-enyészett Pannónia római provincia. siából Rómába ment tanulni, majd Ef-Keresztülözönlöttek földjén keleti gó- fide városába költözött, ahol egy cse-tok, longobárdok, gepidák, majd a 6. répszita összeforrasztása miatt szent-században avarok telepedtek meg a ként kezdték tisztelni – követõen atérségben. A 10. század végén itáliai, remeteéletet választotta. Az Anio folyócseh és németföldi szerzetesek érkez- völgyében egy barlangban lakott, nemtek a magyar törzsek által elfoglalt messze attól a helytõl, ahol egykoronKárpát-medence nyugati határvidéké- Nero császár villája állt. Hírnevét szi-re, hogy megalapítsák monostorukat gorú aszkézisével – a kísértéseket le-az egykori provincia szent hegyén, gyõzendõ egy tövisbokorba vetettemelyet Mons Sacer Pannoniae-nak ne- magát – alapozta meg, rövidesen a vicovarói sziklakolostor apátja lett. Ám a kemény fegyelem ellen lázadó32

AZ EZERÉVES PANNONHALMI SZENT BENEDEK-RENDI FÕAPÁTSÁG ◊falai között teremtette meg új monos- totta hatalmát – birtokadományokkal Az apátság szépséget és biztonságottorát. Az autarchiára, önellátásra be- és a somogyi tizedekkel biztosította a árasztó épületegyüttese ezredév formáltarendezkedett közösségben alkotta bencés rend gazdasági stabilitását. Az méltósággal magasodik a pannon táj fölé.meg Reguláját, a nyugati szerzetesség adományozást az 1002-ben kiállítottnormáinak összefoglalását. kiváltságlevél rögzítette, minthogy induló lovagjait Kálmán király. Uros ama királyi akaratot is, hogy a szer- apát (1207–1243) – a ma álló templom A rend – s így Pannonhalma – tör- zetesek naponta imádkozzanak „pro építõje – verte vissza a tatár hordákatténete szorosan összekapcsolódott a stabilitate regni nostri” – az ország a monostorerõd falai alól, s bár a törökmagyarság történetével. Többször járt fennmaradásáért. hódoltság másfél száz esztendeje so-a monostorban I. (Szent) István király rán többször maguk a szerzetesek is(1000–1038), aki – miután a lázadó A kolostor falai között fogadtaKoppány vezért legyõzve megszilárdí- Bouillon Gottfriedot és a Szentföldre 33

MAGYARORSZÁGmenekülni kényszerültek, a védtele- mátusával – a Magyar Bencés Kong- andi” – a bölcseletet és hittudománytneknek, az üldözötteknek mindig regáció létrejötte. végzettek doktori fokozata – kiadásá-menedéket nyújtottak. A napóleoni nak jogát. Ez példázza azt a képzésiháborúk idején Pannonhalma fogad- A török idõkben – miután a mo- színvonalat, melyet a rend saját fõis-ta be Kremsmünster és Göttweig ko- nostor birtokai idegen kézre kerültek kolája nyújtott.lostorainak apátjait és szerzeteseit, s – a szerzetesek a kegytárgyakat, acsaknem száz ember életét mentette könyvtár és a levéltár értékeit mene- A felvilágosodás évszázada – II.meg a II. világháború végén Kelemen kítve 1586-ban elhagyták a monostort. József (1780–1790) 1786-ban hozottKrizosztom fõapát (1933–1950). A törökök elpusztították a szobrokat, „haszonelvû” döntése nyomán – a tönkretették a templom freskóit, elvit- magyar bencés kongregáció házainak A monostor adott otthont az elsõ tek minden mozdítható értéket. Mind- bezárását hozta. A szerzetesek egymagyarországi iskolának, scriptoriu- össze tíz szerzetes – élükön Pálfy Má- része a közoktatásba került, míg több-mában másolták az elsõ könyvet. 1873- tyás fõapáttal (1638–1646) – tért vissza ségük az egyházmegyék plébániá-ig – rövid megszakításokkal – okleve- a megrongált falak közé, hogy újra- in lelkipásztori teendõket látott el.leket kiállító hiteleshely volt, apátjai szervezze a környék életét. Az elpusz- Ahogy a rend mûködésének beszün-az ország közjogi méltóságaként vál- tult falvak lakosságának újratelepíté- tetése, úgy 1802. évi újjászervezésetak részeseivé az államszervezetnek. sével, a gazdálkodás megszervezésé- is uralkodói döntésre történt. A szer-Az ország dolgában járó apátok gya- vel párhuzamosan rájuk hárult az egy- zeteseknek – a korábbi kolostorokkori távollétében a – kizárólag a mo- házszervezet kiépítése, s birtokaikon helyett – városi rendházakba kellettnostor javaival törõdõ – kormányzókra a lelkipásztori teendõk ellátása is. költözniük, s a királyi rendelet kö-maradtak a rend ügyei. Ezen változ- zépfokú oktatási feladatokat ruházotttatott Tolnai Máté (1500–1535), ered- A 18. század elsõ felének fellen- rájuk. Csak a fõapátság esetében ve-ményesen munkálkodva a szerzetes- dülését – mely elsõsorban Sajghó zetett e folyamat ellentétes eredmény-közösség életének megújításán. Az õ Benedek fõapát (1722–1768) nevéhez re: 1939-ben a kolostor falain belülnevéhez fûzõdik – Pannonhalma pri- köthetõ – koronázta meg, hogy 1769- nyílt meg a Pannonhalmi Bencés ben a fõapát megkapta a „ius gradu-34

AZ EZERÉVES PANNONHALMI SZENT BENEDEK-RENDI FÕAPÁTSÁG ◊A monostorerõd jelenlegi külsõ falánakelõdjét 1683-ban Kara Musztafa seregei felrobbantották. Jobbra: az 1225-ben felszentelt apátsági templom fõhajója.Gimnázium, s vált a szerzetesi közös-ség részévé.PANNÓNIA SZENT HEGYEA területet, ahol egy domb tetején akolostor emelkedik, a középkori forrá-sok még Pannóniának nevezték. Innenkapta elsõ nevét: Pannónia szent he-gye. Késõbb hosszú idõn át – védõ-szentjérõl – Szent Márton-hegynek hív-ták, s csak a múlt században – 1823.december 20-án kelt levélben említettea Pannonhalma elnevezést GuzmicsIzidor, s késõbb Kazinczy Ferenc. A Kisalföld síkjából kiemelkedõ –282 méter tengerszint feletti magas-ságú – hegy tövében fekvõ falu a SzentMárton, késõbb Gyõrszentmárton ne-vet viselte egészen 1965-ig. Azóta aközséget is Pannonhalmának hívják.HÁROMSZOR ÉPÍTETTÉK FEL apát irányította újjáépítést dokumen- lyi oklevél nyújtja. A templom építõje, tálta. A jelenlegi fõszentély északi fala Uros apát nevéhez fûzõdött – a mo-Az elsõ – 11. századi – monostor léte- mentén és a déli mellékhajóban lát- nostor újjáépítése mellett – az apátságzésérõl a közelmúltig csupán a fel- hatók e második építmény falmarad- egyházjogi kiváltságainak elismerteté-szentelésére kibocsátott adományle- ványai. A mai épület különleges szép- se is. Az itáliai tapasztalatokat szerzettvél alapján tudott az utókor. Mint ségû déli kapuját, a Porta speciosát apát – a IV. lateráni zsinat idején, 1215–ahogy arról is, hogy az apátság épí- feltehetõleg az elõzõ templom bejá- 1216-ban eljutott Anagni és Fossanatését még Géza fejedelem kezdte („ab ratának helyén alakították ki. cisztercita kolostoraiba, megfordult Sangenitore nostro incepto”), s fia, Szent Germanóban, Viterbóban és Perugiá-István fejezte be. Csak 1994-ben – a A napjainkban látható bazilika épí- ban, sõt a Szent Benedek alapítottarégészeti feltárások során – került elõ tésére vonatkozó leghitelesebb adatot montecassinói bencés kolostorban ise korai templom nyugati szentélyének a felszentelését rögzítõ, 1225. évi kirá-két méter magas, íves falmaradványaa jelenlegi padlószint alatt. A kváder-kövekbõl készült falhoz terrazzo-padlós járószint csatlakozott. A kétszentélybõl álló egykori templomépü-let nyugati apszisában feltehetõlegegy kripta volt. A 12. században az elsõ monostoregy tûzvész martalékává vált. II. Béla(1131–1141) kancelláriáján íródott1137-ben az az oklevél, mely a Dávid 35

MAGYARORSZÁG A templom „szép kapuja”, a Porta speciosa a kerengõre nyílik. Jobbra a könyvtár csodálatos belsõ tere látható. E mesterek épületszobrászati stílusára a klasszikus gótika észak-franciaor- szági hatása nyomta rá bélyegét. A templom a szerzetesek számára épült, ezért is nyílik egyik remekmû- ve, a Porta speciosa a kerengõre. A vörös márvánnyal burkolt bélletfalak elõtt kiugró padkán kétoldalt öt-öt – ugyancsak vörös márvány – oszloppár õrzi a bejáratot, egybefüggõ ikerosz- lopfõkkel lezárva. Az oszlopok lába- zata szürke márványból készült, a fe- jezetek anyaga fehér mészkõ. A kapu faragott szõlõfürtös, indás ívein is érzõdik a francia gótika hatása. A KERENGՖ három építõ- és díszítõmûvészeti A második mûhely foglalkozott az Mátyás király (1458–1490) országlásamûhellyel végeztette a rendkívüli északi oldalhajó boltozatainak kiala- idején, 1486-ban – bár akkoriban aligszakértelmet igénylõ munkákat. kításával, s emelte a három északi néhány szerzetes lakta a kolostort – árkádpillért. Az építõmesterek és kõ- készült el az új kerengõ, a Szent Be- Az elsõ mestercsoportot a homogén, faragók harmadik csoportja építette nedek-kápolna, s ekkor hosszabbítot-világos téralkotás, a bõséges növényi a fõhajó hatsüveges, valamint a déli ták meg az északi oldalhajót.díszítést alkalmazó kõfaragói stílus mellékhajó négysüveges boltozatait,jellemezte. Õk készítették el a korai az utolsó északi árkádpilléreket, a déli A négyszögletes udvart keretezõgótikus altemplomot, a keleti szentély fõhajópilléreket, s az új déli (Porta folyosó körül zajlott a kolostor élete.falait és rózsaablakait, a déli mellék- speciosa) és északi (Király-) kaput. Az elsõ, 13. századi kerengõ méghajó boltozatát, valamint a diadalívet. román stílusban készült, anyagát fel- használva alakították ki a Mátyás korabeli, gótikus körfolyosót. Észak- ról a templom zárja le, északkeleti sarkán áll a Szent István-kápolna, melynek helyén a középkorban a betegek kápolnája volt. A kerengõ nyugati szakasza a templomba veze- tõ folyosóval halad együtt, déli részén lakosztályok és termek vannak. Ud- vara egykor valóságos „gyógyszertár” volt, a szerzetesek értettek a gyógy- növénykertészethez. A körfolyosó kertre nézõ oldalain kõrácsos, csúcs- íves ablakok nyílnak, mai formájukat a 19. század végi restaurálás során kapták. A kerengõt három szárnyá- ban téglakitöltésû kõbordás csillag- boltozat fedi. Déli szakaszán a – don-36

AZ EZERÉVES PANNONHALMI SZENT BENEDEK-RENDI FÕAPÁTSÁG ◊gás – boltozat a 18. század elejérõl sai, a „Szent István felajánlja a koronát latokat Karner Egyed fõapát (1699–származik. Szûz Máriának” és „Vajk megkeresz- 1708) kezdte meg, de a rend fennál- telkedése” látható. lásának 700. évfordulóján az apátság A legutóbbi években a falak vizsgá- még részben magán viselte a 150 éviglatakor derült fény arra, hogy a ke- A HANYATLÁS ÉVSZÁZADA tartó magyarországi oszmán uralomrengõ és a templom közötti fal két- pusztításának nyomait.rétegû. Kibontásakor festménytöredé- A mohácsi csata utáni évtizedek azkek kerültek napvilágra, köztük a apátság életében is a megpróbáltatá- AZ ÚJ EBÉDLÕTEREMluccai „Volto Santo” típusú – minden sok és a hanyatlás idõszakát jelentet-bizonnyal 14. századi – Krisztus-ábrá- ték. A 16. század elején ugyan még Sajghó Benedek fõapát (1722–1768)zolás. A „hic fuit” (itt járt) karcolások elkészült a – reneszánsz jellegû – Szûz idején épültek a monostor – napjaink-között 1479-es évszám is elõfordul. Mária-kápolna kapuja, de a bécsi hadi- ban is álló – barokk épületei. A keleti tanács megbízottja – az olasz Giulio és a nyugati szárnyak emeletét Witt- A Porta speciosától balra egy 15. Turco hadmérnök – 1572-ben már ner Márton (Fráter Atanáz) karmelitaszázadi falfülkében tartották valami- csak a védõfalakat mérte fel, nyilván szerzetes irányításával építették. Bol-kor a kolostor könyveinek egy részét. a vármonostor védelmi képessége tozott folyosójáról nyíltak a szerzetesiA körfolyosón olvasgatták ugyanis a szempontjából. Mintegy száz évvel cellák. A keleti szárny közepére kerültszerzetesek a szent szövegeket, ahogy késõbb, 1683-ban éppen e falak vál- az új ebédlõterem. A két épületszintazt Szent Benedek Regulája elõírta. tak a földdel egyenlõvé: a Bécs ost- magasságú, téglalap alaprajzú helyiség romára készülõ Kara Musztafa sere- homlokzati síkja kinyúlik az épület A kerengõrõl nyíló Szent István- gei aláaknázták a külsõ vár falait és keleti oldalán, mintegy harmadrész-kápolna bejáratának és oltárának 19. bástyáit. Csak a törökök végleges ki- ben szabad oldalfalait egy-egy tágasszázadi átalakítására Storno Ferenc vonulása után fogtak hozzá a romos ablak díszíti. Homlokzatát szoborfülketervei szerint került sor. Ekkor készült épületek rendbetételéhez. E munká- és két ovális ablak tagolja. Belsõ falaita kápolna két festett üvegablaka is,melyeken Róth Miksa – Benczúr Gyulafestményei alapján készített – alkotá- 37

MAGYARORSZÁG A honfoglalás ezredik évfordulójára épített Millenniumi emlékmû, lent a Kálvária-domb, jobbra a gimnázium 20. századi épülete.freskók borítják: stukkókeretbe foglalt keretes emblémák kerültek, a szer- lözhetetlenné vált egy, a kor követel-arcképek és monumentális történel- zetesi életre utaló feliratokkal. ményeinek megfelelõ könyvtár létre-mi, valamint bibliai jelenetek. E káprá- hozása. Az elsõ megbízatást Josephzatos belsõ tér barokk kompozíciója EGY ÉVEZRED KULTÚRKINCSE Franz Engel (kb. 1776–1827), a lich-a svájci születésû velencei mester, Da- tensteini hercegek udvari építészevide Antonio Fossati képzeletében fo- 1714 és 1725 között épült a hármas kapta. Õ alakította ki – 1824 és 1827gant. Az északi és déli oldalon festett halom déli nyúlványán a Boldogasz- között – a könyvtár nagytermét, vala-vakablakok a tér szimmetriájának ér- szony-kápolna, de a tervezett monu- mint északi és déli oldalán egy-egyzetét keltik. A mennyezet közepén az mentális barokk kolostor építésére – földszintes mellékhajót. A már elké-égboltra nyíló kupola fölött Szent Ist- a rend feloszlatása miatt – már nem szültekor is szûkösnek bizonyultván apoteózisának látványa rendkí- került sor. könyvtár bõvítését Johann Baptistvüli hatást eredményez. A falakon a Packh (1796–1839) folytatta, kinekjelenetek: Krisztus a keresztfán (amint Amikor 1802-ben I. Ferenc (1792– nevéhez az esztergomi bazilika fûzõ-epével kínálják), Jézus megkísértése 1835) visszahelyezte jogaiba a Szent dik, de kimagasló építészi szaktudá-a pusztában (mikor a Sátán azt java- Benedek-rendet, s a középiskolai ok- sáról a pannonhalmi szerzetesek issolja, hogy a köveket változtassa ke- tatás új feladatával ruházta fel, nélkü- meggyõzõdhettek templomuk új tor-nyérré, s azt egye), Dániel próféta az nyának építése során. Packh az oldal-oroszlánok vermében (Habakuk ételt termekre emeletet húzott, s egy oválisvisz neki), Baltazár lakomája (a falon keresztszárnyat alakított ki az épület-titokzatos írás jelenik meg: „azon az tömb keleti oldalán. Az épület hosz-éjjelen megöletett a kaldeus Baltazár szanti szárnyával azonos alapterületenkirály”), Keresztelõ János fõvétele – a rend 1996. évi millenniuma alkal-(Heródes lakomáján Salome közele- mából kiállítóteremmé alakított – pin-dik Keresztelõ János fejével), végül ceszint húzódik. A bõvítés 1835-benSzent Benedek asztalánál (a lator vico- fejezõdött be. A belsõ térkompozíciótvarói szerzetesek méregpoharat nyúj- meghatározó architektonikus elemektanak apátjuknak). A festmények mind- színharmóniájához szépen illeszkedikegyikének témaválasztásában szere-pel az étek, az étkezés. Az ebédlõ négy sarkában az evan-gélistákat, az ablakok feletti stukkó-keretekben a rend jótevõit festettemeg Fossati, az ablakfülkékbe stukkó-38

AZ EZERÉVES PANNONHALMI SZENT BENEDEK-RENDI FÕAPÁTSÁG ◊az ajtók és a könyvszekrények cse- A római kori érmék a 25 000 darabos 247 13. századi oklevelet õriz, a kö-resznyefa furnírozása. A mennyezet numizmatikai gyûjtemény különle- vetkezõ századból már 3721 maradtdongájára Josef Klieber (1773–1850) gességei. A kincstár a rend feloszla- fenn. A legrégebbi írás PannonhalmaMinerva-festménye került. Az õ mun- tásakor gyakorlatilag eltûnt. Ma a leg- privilegiális oklevele 1001-bõl, a leg-kája a Szent Istvánt és I. Ferencet áb- becsesebb a magyar koronázó palást híresebb a tihanyi apátság alapító-rázoló két királyszobor, melyek 1835 17. századi másolata, de komoly levele, mely a legõsibb – I. Endre ide-után az új keresztszárnyba kerültek. mûvészi értéket jelentenek a 18. szá- jébõl, 1055-bõl származó – finnugor zadi monstranciák, ornátusok, oltár- írásos emlék. Ugyancsak Pannonhal- A kolostor könyvállománya folya- felszerelések is. A leletmentések és mán õrzik az elsõ papírra vetett ma-matosan gyarapodott az évszázadok régészeti kutatások eredményeként gyar oklevelet is, 1306-ban készíttettesorán, az elsõ, 1658-ból fennmaradt összegyûlt – döntõen a római korból Leukusfia Miklós pozsonyi alispán.inventárium (leltár) már 2318 kötetet származó – szobor- és oszlopmarad-rögzített. A rend feloszlatásakor készült ványok, kerámia- és fémtárgyak, kö- A 19. század második felétõl a mo-jegyzõkönyv 4232 könyvet számlált. zépkori kõfaragványok alkotják a nostor fejlesztése, átalakítása nagyEzek jó része az ingóságok értékesíté- régiségtár gerincét. lendülettel folytatódott. 1868-tól ke-sekor elkótyavetyélõdött. Az utóbbi rült sor a templom és a kerengõ hely-két évszázad – tanárképzést és teoló- Rendkívüli ritkaságokat mondhat reállítására, a honfoglalás ezredikgiai oktatást szolgáló – módszeres magáénak a levéltár. A vörös bõrbe évfordulójára millenniumi emlékmû-gyûjtõmunkájának eredményeként kötött, Liber Rubernek nevezett gyûj- vet emeltek. Századunk elején a ba-Pannonhalma õrzi a világ legnagyobb temény – 1217 és 1240 között készült, rokk kolostorszárnyakra emelet ke-– 300 000 kötetet meghaladó – bencés bõrhártya lapokból összefûzött könyv rült, s a II. világháború idején – Kele-gyûjteményét, köztük olyan mûveket, – tartalmazza a kolostor adományle- men Krizosztom fõapát irányításávalmint Cicero írásainak 67 kötete. veleinek, okleveleinek a királyi kan- – elkészült a gimnázium és a diákott- celláriával hitelesített másolatait. Ez hon. A legutóbbi két évtized szinte Az apátság képtárát – mely napja- az egyetlen királyi chartularium, mely folyamatos helyreállításai egy páratlaninkban mintegy kétszáz festményt és az Árpád-ház korából ránk maradt. A szellemi és építészeti érték hitelesszobrot mondhat magáénak – Kovács rendi levéltár öt 11. századi, 24 12. és megõrzését szolgálják.Tamás fõapát hozta létre 1833-ban. 39

MAGYARORSZÁG –SZLOVÁKIA AZ AGGTELEKI- savanyú alapkõzetû aggteleki kavics- háton – az úgynevezett fedett karsz-CSEPPKÕBARLANG ton – a speciális talajtani adottságok- nak köszönhetõen az atlantikus fe-Felvétel idõpontja: 1995 ♦ Besorolása: T (I) nyérekhez hasonlító nyíres–csarabos vegetáció alakult ki. A tornai AlsóhegyA z Aggteleki Karszt és a Szlovák- negyedkori kavicsos üledékekbõl, és Felsõhegy sziklagyepei a világ egyik karszt barlangjait magában fog- s elvétve magmás kõzetekbõl épül- legritkább növényének, a tornai vér-laló hegységet hagyományosan Sze- nek fel. A táj emiatt gazdag a külön- tõnek (Onosma tornense) a termõhe-pes–Gömöri Érchegységnek, míg en- féle karsztjelenségekben. Mészkõ- lyei. Máshol nem fordul elõ, emiattnek jól karsztosodó kõzetekbõl álló szurdokok – mint a Szádelõi-völgy szerepel a legveszélyeztetettebb fajokdéli részét egységesen Gömör–Tor- –, töbrökkel – azaz tölcsér alakú között.nai Karsztvidéknek nevezik. Állam- mélyedésekkel – tagolt fennsíkok,határokkal szétválasztott egységei az aszóvölgyek, víznyelõk és karszt- A vidék legjellegzetesebb karszt-Aggteleki Karszt (Aggtelek–Ruda- források, valamint karrmezõk (agg- jelenségei természetesen a barlangok.bányai hegyvidék) és a Szlovák-karszt teleki Ördögszántás) határozzák meg A Gömör–Tornai Karszt barlangjai(Slovenskí Kras). A látványos patak- a környék különleges karakterét. A nem elsõsorban méretüknél fogva je-völgyekkel szabdalt, hazánkban mint- hegység növény- és állatvilága ma- lentenek kiemelkedõ értéket, hanemegy hatszáz, Szlovákiában ezerkétszáz gán viseli a közeli kárpáti régió sajá- – viszonylag kis területen – sûrû elõ-méter tengerszint feletti magasságot tos jegyeit, megtalálhatók a kontinen- fordulásuk, rendkívüli változatossá-elérõ hegytömbök nagyobbrészt jól tális pannon sztyeppén honos fajok, a guk, valamint képzõdményeik párat-karsztosodó, 230-240 millió éves tri- déli oldalak flóráját és faunáját pedig lan szépsége és gazdagsága miatt.ász mészkõbõl, kisebb részben do- mediterrán-szubmediterrán elemek Mindemellett a Baradla–Domica bar-lomitból, homokkõbõl, márgából, határozzák meg. A szélsõségesen langrendszer Európa leghosszabb, cseppkõdíszes patakos barlangja. A szlovákiai Buzgó-barlangban (Kras- nohorská Jaskyna) található Európa legnagyobb állócseppköve. Az ochti- nai Aragonit-barlang és az esztramosi Rákóczi-barlang pedig minden bi- zonnyal a Föld legszebb barlangjai közé tartozik. A régen ismert, termé- szetes bejáratokkal rendelkezõ bar- langok egyedülálló kultúrtörténeti és tudományos jelentõséggel bírnak. A Baradláról készült a világon elsõ- ként geodéziai módszerekkel barlang- térkép, itt rendeztek be másodízben barlangi biológiai laboratóriumot, se szeri se száma a tudományos publiká- cióknak, melyek e térségben végzett barlangtani (speleológiai) vizsgálatok, kísérletek, mérések eredményeirõl ad- nak számot. A Baradla-barlang nevét a bejárata fölötti több mint ötven méter magas, meredek sziklafalról kapta. A szláv eredetû bradlo (többes száma: bradla) jelentése: kõszirt, szikla, kõszál.40

AZ AGGTELEKI ÉS A SZLOVÁK- KARSZT CSEPPKÕBARLANGJAI o 41

MAGYARORSZÁG –SZLOVÁKIA A Baradla–Domica barlangrendszer évezredek során kialakult, változatosformájú cseppköveit a föld alatti világ szerelmesei név szerint ismerik. Jobbra: a baradlai hosszú túra egy részlete.Alsó képek: Xilofon, az Aradi vértanúk emlékoszlopa, József nádor-oszlop.A BARADLA–DOMICA BARLANG is volt olyan szervezett túra, mely a vezet. A Domica felõl egyszerûbb a felszín alatt átlépi a határt. Ennek nem megközelítés, de ez a szakasz sincsAz úgynevezett folyóvizes vagy pata- politikai, hanem fizikai oka van: a a turistaforgalom számára kiépítve.kos barlangok valójában felszín alatti Baradlából a föld alatti országhatárigfolyómedrek. Kialakulásukat a rend- ugyanis közel egy kilométer hosszú, Magát a korábban Aggteleki-csepp-szerint nem karsztos felszínrõl a víz- vizes, iszapos, rendkívül nehezen, kõbarlangként is emlegetett Baradla-nyelõkön keresztül beáramló csapa- csapadékos idõben pedig egyáltalán barlangot már a történelem elõtti idõk-dékvizek oldó, kisebb mértékben a nem járható járat, a Styx patak medre ben ismerték. Az aggteleki bejárathozbesodort hordalék koptató hatásának közeli járatokból gazdag neolit (öt-köszönhetik. Legismertebb képviselõ-jük a Baradla–Domica barlangrendszer.A Domica a Baradla Szlovákia területealatt húzódó, mintegy hét kilométerhosszú, természetes oldalága. A külön-bözõ elnevezés egy kutatástörténetiérdekességnek köszönhetõ: a Hosszú-szó közelében található oldalágat aBaradlától függetlenül fedezték föl1926-ban, míg a járható összeköttetéstcsak 1932-ben sikerült Kessler Hubert-nak és társainak bizonyítania. A köz-hiedelemmel ellentétben nincs, és nem42

AZ AGGTELEKI ÉS A SZLOVÁK- KARSZT CSEPPKÕBARLANGJAI ohatezer éves) és kora vaskori (három- geographico), tesz róla említést. 1806- A Baradla egyik legjelentõsebb mellék-négyezer éves) leletanyag került elõ: ban elkészültek az elsõ mesterséges ága, a Retek-ág is szerepel az úgyneve-fõként cserépedények, csontok, kü- építmények: József nádor tiszteletére zett hosszú túra útvonalán. Képünk azlönféle használati tárgyak, kõ- és kibõvítették az addig csak négykéz-bronzeszközök, ékszerek, sõt sírok is. láb járható fõbejáratot, a patakok fölé út egyik legszebb részén, a Csodák több helyen hidat építettek. A vörös- termében készült. A barlang idegenforgalmi haszno- tói bejárat 1890-ben létesült, míg asítása korán megkezdõdött, legalábbis jósvafõi csak 1928-ban. A barlangban túrákon pedig megtekinthetõ néhánya tizennyolcadik századtól rendsze- ma is használt járdákat és hidakat a jelentõsebb mellékág – mint a Retek-resen megmutatták a vállalkozó szel- harmincas években építették, a világí- ág vagy a Nehéz-út – is.lemû aggteleki lakosok az arra járó tás természetesen azóta több alkalom-idegeneknek. Legkorábban Bél Má- mal kicserélõdött. A barlang fõága ma A Baradla az évszázadok során szá-tyás, 1742-ben kiadott munkájában kényelmesen végigjárható, speciális mos mûvészt megihletett, leghíresebb(Notitia Hungariae novae historico látogatói közé tartozott Csokonai Vi- téz Mihály, Tompa Mihály, Petõfi Sán- 43

MAGYARORSZÁG –SZLOVÁKIA Talán nem szorul magyarázatra, mirõl kapta nevét a Tükör-terem: a 15-20 méter hosszú, változó magasságú – van, ahol nem éri el az egy métert sem – járat alja hosszan tartó csapadékos idõjárás után megtelik vízzel; látványa ilyenkor feledhetetlen. Lenti képünk az Oszlopok Csarnokának alsó részén készült.dor, a festõmûvész Markó Károly, a eredetû bradlo (többes száma: bradla) fejezi ki. Fõága átlagosan hat-nyolchegedûmûvész-zeneszerzõ Reményi kifejezés jelentése: kõszirt, szikla, kõ- méter széles és hét méter magas, egyesEde. szál. A barlang – a mintegy 24 kilo- helyeken ennél lényegesen nagyobb méteres járathosszával – világviszony- méretekkel is találkozhatunk. A Hang- A Baradla-barlang nevét a bejárata latban nem számít különösebben nagy- versenyterem több mint ezer embertfölötti több mint ötven méter magas, nak, méreteit azonban nem ez az adat tud egyszerre befogadni, az Óriásokmeredek sziklafalról kapta, a szláv terme pedig – a maga 120 méteres hosszúságával és 27 méteres magas- ságával – Európa egyik legnagyobb barlangterme. A híres Csillagvizsgáló nevû állócseppkõ ugyan csupán ti- zenhét méteres, s ezzel második hely- re szorul az európai rangsorban, de különleges szépségével méltán vetek- szik az elsõségért.44

AZ AGGTELEKI ÉS A SZLOVÁK- KARSZT CSEPPKÕBARLANGJAI o A Baradla félig aktív patakos bar- Másik érdekessége az úgynevezett Az aggtelek –trizsi Kavicsháton találhatólang, a nagy hozamú Jósva-források mésztufagátak – valójában cseppkõ- Béke-barlang különlegességét narancs-vizét alapvetõen nem a fõág, hanem zátonyok – rendszere, melyek rendkí- sárga, vörös, hófehér és barna színekbenannak alsó barlangjai szállítják, ame- vül nehezen járhatóvá teszik az állan-lyekkel számos barlangi víznyelõ biz- dó vízfolyással rendelkezõ barlangot. pompázó cseppkõképzõdményeinektosít összeköttetést. A Jósva közvetle- Az ilyen képzõdmények egyenletes páratlan gazdagsága adja.nül egymás mellett fakadó két forrása vízhozam mellett jönnek létre, a hirte-két teljesen független alsó barlang len lezúduló nagy víztömegek sokszor nem ismert óriásbarlang forrásrégiójavizét hozza a felszínre. Sajnos a víz- áttörik õket. A Béke-barlang levegõ- (forrása a Nagy Tohonya-forrás), ka-nyelõk méretei miatt ember számára jének légzõszervi megbetegedésekre nyonszerû járatokkal, helyenként jel-nem járható az összeköttetés. Ennek gyakorolt kedvezõ hatását már köz- legzetes borsókõ bevonatokkal. Végé-ellenére az egy kilométer hosszú vetlenül a felfedezését (1952) követõ- nek szifonja több mint harminc méterRövid Alsó-barlangot 1982-ben teljes en hasznosították. A Jósvafõ határá- mély. A járatok a kõzet hasadékirányaitegészében sikerült feltárni (a barlang- ban megnyitott mesterséges bejárat követik, napjainkig a barlang mintegykutatásban egyedülálló módszerrel, a közelében ma is folyik gyógyterápia. százötven méteres szakaszát sikerültszifonok sorozatos leszivattyúzásá- feltárni.val). Ezzel szemben a legalább tíz ki- Az égerszögi Szabadság-barlangotlométer hosszúságúra becsült Hosszú pompázatos cseppkõdrapériái, válto- A Kossuth-barlanghoz hasonlóanAlsó-barlangba csak alig száz méter- zatos megjelenésû borsókövei, nagy- bõvizû patakos barlang a szlovákiainyire sikerült bejutni. Utóbbi érdekes- méretû heliktitjei és különleges több- Buzgó-barlang (Krasnohorská jasky-sége, hogy közvetlen felszíni víznyelõ- szintû, erõsen kanyargó (meanderezõ) na). Legfõbb nevezetessége Európaje is van, az aggteleki Bába-lyuk. járatrendszere teszi nevezetessé. legnagyobb, harminchárom méter magas sztalagmitja (állócseppköve). A Baradla másodlagos képzõdmé- A mintegy hatszáz méter járathosz-nyekben, ásványkiválásokban, spe- szúságú Kossuth-barlang egy ma még A Gombaszögi-barlang (Gomba-ciális oldásformákban is rendkívül secká jaskyna) több mint két és félgazdag. A közismert cseppkõképzõd-ményeken túl a tetarátás cseppkõlefo-lyásokat, görbecseppköveket (helikti-tek), agyagcseppköveket, kavicsszín-lõket és a jellegzetesen kagylósra oldottkõzetfelszíneket érdemes említeni.A BARADLA KIS TESTVÉREIA környék patakos barlangjai a Barad-la kicsinyített másai, de mindegyikhordoz valamiféle eltérõ jellegzetes-séget a vízgyûjtõ terület, a befoglalókõzet, vagy a földkéreg helyi mozgá-sainak eltérései következtében. A hat és fél kilométer hosszú Béke-barlang a Baradla kis testvére, vízgyûj-tõje ugyanazon az aggtelek–trizsiKavicsháton található, mint amazé,hordalékában ezért dominál a kvarc-kavics, és ugyanúgy jellemzik az egy-kori kitöltések szintjére utaló kavics-teraszok is. A barlang különlegességétnarancssárga, vörös, hófehér és barnaszínekben pompázó cseppkõképzõd-ményeinek páratlan gazdagsága adja. 45

MAGYARORSZÁG –SZLOVÁKIA A függõleges falú aknabarlangok ember igen korai – 35 ezer évvel ez- drapériák, s nem utolsósorban ágas- (zsombolyok) csak a huszadik század elõtti, azaz paleolit kori – megjelené- bogas heliktitek ejtik ámulatba a láto- sére engednek következtetni. gatót. A Meteor-barlang a bódvaszilasi modern kötéltechnikájával váltak Vecsem-forrás vízrendszerével áll kap-feltárhatóvá. A Szögliget melletti Rejtek- LÉLEGZETELÁLLÍTÓ MÉLYSÉGEK csolatban. Eddig azonban sem innen, sem a hozzá hasonló kialakulású és zsomboly falait gazdagon borítják a A víznyelõbarlangok sajátos átmene- megjelenésû, ám méreteiben szeré- szebbnél szebb borsókövek és a – megle- tet mutatnak a vízszintes patakos bar- nyebb 404-es barlangból, valamint hetõsen ritka – dolomitpor-cseppkövek. langok és az aknabarlangok (zsom- a pócsakõi víznyelõbõl sem sikerült a bolyok) között. járható összeköttetést megtalálni.méter hosszúságot elérõ szalmacsepp-köveirõl (szalmaszál vékonyságú füg- A magyar oldal jellegzetes víznyelõ- A szlovákiai Szilice-fennsíkon ha-gõcseppkõ, azaz sztalagtit) nevezetes. barlangja a Meteor-barlang, ami aszim- talmas, ferde tölcsér alakú szádávalRitka különlegességnek számítanak a metrikus víznyelõtöbör tövében nyílik, nyílik egy valódi jegesbarlang, a Szi-képzõdményeken és a falakon meg- egy mészkõ–homokkõ kõzethatáron. licei-jegesbarlang (Silická l’adnica).figyelhetõ – tisztázatlan eredetû – igen (A homokkõ lényegesen jobb vízzáró Óriási csarnokában nyáron sem olvadlátványos lilás színû bevonatok. Eb- kõzet, ezért összegyûjti a csapadék- el a jég. A bejárata elõtti hûvös-ned-ben a barlangban folynak hosszú idõ vizeket.) Zegzugos, omladékos járatai ves mikroklímának köszönhetõen aóta a szlovákiai barlangterápiát meg- két helyen is a zsombolyokra emlé- felszínen is megtaláljuk a magyar vak-alapozó kutatások és kísérletek. keztetõ aknába vezetnek. A bejárat- futrinka (Duvalius hungaricus sili- hoz képest 110 méter mélyen találjuk czensis) populációját. A Jászói-barlang (Jasovská jaskyna) a Titánok Csarnokát, egy hatalmas ésa történelmi levegõjû Jászói Püspök- káprázatosan szép barlangtermet. Gi- A rendszerint töbrök peremén nyílóség közvetlen közelében helyezkedik gantikus cseppkõoszlopok – a „titá- zsombolyok, azaz aknabarlangok ki-el. Magához a barlanghoz is fûzõd- nok” –, cseppkõmedencék, zászlók, alakulásával, eredetével kapcsolatbannek középkori – huszita – legendák. még sok a találgatás. Ezek a függõle-A barlangban talált faszéndarabok az ges aknák, vagy aknarendszerek csak a legújabb idõk kötéltechnikájának köszönhetõen váltak megismerhetõvé a kutatók számára. A harmincas évek- ben még igen nagy tettnek számított Kessler Hubert expedíciója az alsó- hegyi zsombolyokba – kötélhágcsón nyolcvan méternél mélyebbre eresz- kedni több, mint hajmeresztõ vállal- kozás... Ma csak a tornai Alsóhegyen – részben a magyar, részben a szlovák oldalon – több mint nyolcvan akna- barlangot ismerünk, s még néhányat a karsztvidék más területein. A Vecsembükki-zsomboly Magyar- ország legmélyebb – 235 méteres – aknabarlangja. Impozáns szádája (be- járati nyílása) korláttal védett, így közvetlenül be lehet tekinteni elsõ, hatvan méter mély aknájába. Nem annyira méretei miatt érdekes a köz- vetlenül az országhatár mellett nyíló és kissé Szlovákia alá is benyúló Al- mási-zsomboly (eredetileg Tornaal- más, mai nevén Jablonov határához tartozott – innen a név). A barlang legalsó aknájának falát lélegzetelállító46

AZ AGGTELEKI ÉS A SZLOVÁK- KARSZT CSEPPKÕBARLANGJAI oméretû és szépségû cseppkõlefolyás tûnõen sok barlangot rejt magában. kat is találunk. Külön érdekesség,borítja, alján pedig kalcitvirágokkal Egy részük természetes bejárattal nyí- hogy míg egyes felületeken nyilván-bélelt cseppkõmedencéket találunk. lik a külszínre, többségük azonban a valóan jelenleg is folyik a levegõben bányászat során került elõ. Az itt ta- lebegõ aeroszolból ásványkiválás, ad- Még különlegesebb a Szögliget kö- lálható négy, fokozottan védett bar- dig a barlangfõtét alkotó, enyhén át-zelében nyíló Rejtek-zsomboly. Ez a langgal is ez történt, sajnos néhány kristályosodott, márványszerû mész-két párhuzamos aknarendszerbõl álló különleges üreg a bányamûvelés ál- kõ, és a rajta korábban keletkezettzsomboly egy dolomit–mészkõ hatá- dozatává vált. A felsõ szint barlangjai cseppkövek erõs visszaoldódást mu-ron alakult ki. Falait gazdagon borít- közül erõsen sérült állapotban ugyan, tatnak. Ugyanez a jelenség megfigyel-ják a szebbnél szebb borsókövek de megmaradt a Földvári Aladár-bar- hetõ a többi esztramosi barlangban,(anyaguk ugyanúgy kalcit, azaz kristá- lang (más néven Esztramosi-barlang). így a Rákóczi- és a Surrantós-barlang-lyos mész, mint a közönséges csepp- Ez a mintegy 150 méter járathosszúsá- ban is, melyek a bánya korábban érc-köveké), köztük az erre a barlangra gú kis üreg gyakorlatilag több össze- bányászat céljára megnyitott, késõbbigen jellemzõ fül alakú képzõdmé- olvadt gömbölyded kaverna, melyek-nyek. Igen ritka különlegességek a nek azonos szintben kialakult lapos Az Esztramos-hegy barlangjainakdolomitpor-cseppkövek. fõtéje (mennyezete) van. A mennye- többségét a bányamûvelés során fedezték zetrõl eredetileg lecsüngõ hatalmas, fel. A mintegy 150 méter járathosszúsá- A Baglyok szakadéka, más néven a oldott sziklatömbök – „csillárok” – aSzabó-pallagi zsomboly nem jelenték- közeli bányarobbantások miatt szinte gú Földvári Aladár- (más néventelen mélységén túl (132 m) rendkí- kivétel nélkül leszakadtak. A barlang Esztramosi-) barlang több összeolvadtvül bonyolult járatrendszere, számos cseppköveit másodlagosan borsókõ, gömbölyded üregbõl áll. A mennyezetrõlaknája és kürtõje miatt érdemel figyel- hegyitej, lublinit és heliktitek borítják. eredetileg lecsüngõ hatalmas sziklatöm-met. Teljes bejárása komoly sporttel- A talpon borsókövekbõl álló sztalag- bök – „csillárok” – a bányarobbantásokjesítménynek számít. mitszerû képzõdményeket, logomito- miatt szinte kivétel nélkül leszakadtak. A Baradla-tetõi zsomboly legkülö-nösebb vonása az, hogy gyakorlatilagközvetlenül a Baradla-barlang fölötthelyezkedik el, de azzal semmiféleszerkezeti összefüggést nem mutat.Számos aknáján kívül magában fog-lal egy viszonylag nagy méretû bar-langtermet is. Falait gazdagon borít-ják cseppkövek, borsókövek, sõtegyes helyeken hegyitej (montmilch)nyomokat is találhatunk. Ezt a zsom-bolyt egyébként alig egy évtizede,csak 1985-ben találták meg a kutatók.BÁNYÁK ÉS BARLANGOKA barlangok egy része nem határo-zott irányú vízfolyások révén, hanema lassan áramló karsztvíz, sokszor –posztvulkáni mûködésekkel össze-függõen – termálvizek okozta korró-zió által keletkezett. Meleg karsztvi-zek és feláramló gõzeik oldották ki akõzetbõl a híres-hírhedt, Bódvarákóés Tornaszentandrás között elterülõEsztramos-hegy barlangjait. A hegy –melybõl évszázadokig vasércet, ké-sõbb mészkövet bányásztak – vi-szonylag kis kiterjedése dacára fel- 47

MAGYARORSZÁG –SZLOVÁKIAa mészkõ szállítására szolgáló vágatai- Az üregek formáját tekintve a Föld- BARLANGLAKÓKból nyílnak. Mindkét barlang folytató- vári-barlangra emlékeztet az ochtinaidik a karsztvízszint alatt is, a Rákóczi Aragonit-barlang (Ochtinská Arago- A barlangok elsõ látásra legtöbbszörkavernája harminc méternél is mé- nitová jaskyna) is. Az általánostól el- teljesen kihaltnak tûnnek. Sem állat,lyebbre nyúlik. Járataik hasadékjelle- térõen az itteni cseppkõ- és heliktit- sem növény nem látható a felszínengûek, függõleges kiterjedésük meg- képzõdmények nem kalcitból, hanem tobzódó megannyi életformához szo-haladja a hetven métert is. a kalcium-karbonát másik kristálymó- kott megfigyelõ számára. Valójában dosulatából, azaz aragonitból („vasvi- az élet az üregek mélyére is behatol, A Rákóczi-barlang a világ egyik leg- rág” – „Eisenblumen”) épülnek fel. A sõt jó néhány érdekességet is tarto-szebb barlangja. Járatai lenyûgözõ barlang megismerésének története is gat. A karsztvidék barlangjai ráadá-méretûek, kalcitképzõdményei rend- hasonló: ezt a barlangot is vasércbá- sul eléggé sokrétû életteret kínálnak.kívül változatosak és színpompásak. nyászat közben fedezték fel. A káprá- Változatos klímájuk (átlaghõmérsék-Legjellemzõbbek a szegfûre, korallra zatosan szép rajzolatú, zsírfényû, szala- letük 0 és 14 °C közötti), méretük,emlékeztetõ kristályok, a húsz centi- gos szürke márvány üregek lekerekí- légjárási viszonyaik, vízrajzi sajátos-méternél is hosszabb heliktitek és a tett falait, és a termeket a kõzet törés- ságaik, és a mindezzel összefüggõborsókõvel bevont, szõlõfürtre hason- vonalai mentén összekötõ folyosókat táplálékellátottságuk számos faj igé-lító cseppkövek. A járatokban található gazdagon díszíti a csodálatos, ágas- nyeit ki tudja elégíteni. Természetes,tavak vize kristálytiszta, mély zöld szín- bogas aragonitképzõdmények erdeje. hogy zöld növényeket kizárólag aben tündököl. bejárat közeli, vagy a mesterségesen világított szakaszokon találunk. Gom- bákat viszont mindenhol, ahol bomló szerves anyag, vagy fakorhadék kerül a barlangba. Noha a helyi barlangok- ban gyûjtött, vagy megfigyelt állat- fajok száma meghaladja az ötszázat, ezeknek csak kis része tekinthetõ ál- landó barlanglakónak. Legtöbbjük vé- Balra: a Baradla rövid túrájának egyik szakasza, a Kerülõ. Lent: az Aggteleki karszt barlangjainak leggyakoribb lakója a patkósdenevér.48

AZ AGGTELEKI ÉS A SZLOVÁK- KARSZT CSEPPKÕBARLANGJAI oA Baradla-barlang fõága átlagosan hat-nyolc méter széles és hét méter magas, deegyes helyeken ennél lényegesen nagyobb méretekkel is találkozhatunk: a Hangversenyterem több mint ezer embert tud egyszerre befogadni.letlen vendég, melyek idõvel elpusz- kon kívül ilyen faj az Allolobophora mo- ránt törvény garantálja. Ez azonbantulnak, ha nem találnak kivezetõ utat. zsariorum nevû kevés sertéjû gyûrûs- önmagában elégtelen lenne a barlan-Érdekesebbek a barlangjárók, mint féreg, mely eddig csak a Baradla Rö- gokat járó ember fegyelme, a szüksé-azok a denevérek, melyek téli vagy vid Alsó-barlangjából ismert. (Nevét ges mûszaki eszközök és a vízgyûjtõnyári tanyahelyüknek barlangokat vá- felfedezõirõl, a barlangban egykor terület megóvása nélkül. Az Aggtelekilasztanak. A Baradla fontos telelõhe- búvármerülést végzõ Mozsári-fivérek- és a Szlovák-karszt gyönyörû csepp-lye a kereknyergû patkósdenevérek- rõl kapta.) kõbarlangjait a természet ajándékoztanek (Rhinolophus euryale). A hosszú- az embernek – az ember dolga, hogyszárnyú denevér (Miniopterus schrei- A cseppkõbarlangok védelmét Ma- vigyázzon rájuk.bersii) igen megritkult populációja gyarországon és Szlovákiában egya-csak néhány barlangot részesít elõny-ben. Számos rovarfaj – köztük lepkék,szúnyogok, tegzesek – elõfordul a be-járatok környékén. Rájuk vadászik abarlangi keresztespók (Meta menar-di). Az egész életüket a barlangbantöltõ populációk közül néhány meg-található a felszínen, vagy a felszín-hez közeli egyéb élõhelyeken is (ta-lajban), mások kizárólag barlangok-hoz kötõdnek. Elõbbiekre példa aTrechus austriacus, vagy a Trechusmicros, utóbbiakra a vakfutrinkák(Duvalius hungaricus, D. bokori),vagy a karsztvidék barlangjaiban min-denfelé nagy számban elõfordulószemercsés vakászka (Mesoniscus gra-niger). Jellegzetesek az olyan apró,fehér és vak ízeltlábúak, mint az ugró-villások (Collembola) közé tartozó Le-pidocyrtus aggtelekiensis, vagy a pók-szabásúak önálló rendjéhez tartozóosztrák szálfarkú (Eukoenenia aust-riaca). A barlangi vizekben élõ fajokközött számos primitív féreg és rákfajfordul elõ, mint a Troglochaetus be-raneckii nevû õsféreg, a vakbolharák(Niphargus tatrense) és egy úgyneve-zett maradványrák (Bathynella hun-garica). Különös értéket képviselnekazok a fajok, melyek csak ebben aszûkebb régióban, esetleg csak néhánybarlangban találhatók. A vakfutrinká- 49

SZLOVÁKIA SZEPESVÁR 1209-ben, II. András korában szere- pel neve az írásokban. Késõbb fia, Felvétel idõpontja: 1993 ♦ Besorolása: K (IV) Béla a tatárok ellen megerõsítette a várat. A kétszintes, román stílusú várA büszke Szepesvár Európa egyik re késõbb Szepesvár épült, már a neo- 1249-ben készült el, tornyát csak legnagyobb román és gótikus litikumban és a bronzkorban is éltek 1270-ben emelték. A 14. századbanstílusú erõdítménye volt. Az alatta emberek, majd az idõszámításunk Csák Máté birtokolta, majd a huszitaelterülõ Szepesváralja, a szomszé- elsõ századaiban szláv törzsek népesí- Jiskra foglalta el. Thurzó György ésdos Szepeskáptalan és Zsigra egye- tették be. A 9. században, a Nagy- Szapolyai Imre kibõvíttette a várat adülálló katonai és egyházi emlékeket morva Birodalom idején a dombon késõ gótikus stílusú palotával és a ká-õriz. már állt az elsõ erõdítmény. polnával. A 16. században Habsburg Ferdinánd foglalta el, és parancsno- Az ember megjelenésének elsõ SZEPESVÁR kának, Thurzó Eleknek ajándékozta.nyugat-szlovákiai nyomai errõl a vi- Az erõdítmény késõbb a Csákyakdékrõl származnak: Szepeskáptalan A jelenlegi várat az Árpád-házi ki- kezére került, akik a 17–18. század-környékén egy egymillió éves kopo- rályok kezdték építeni 1113-ban az ban több javítást végeztek rajta. Anya és egy kõkori település marad- északi gyepû védelmére. Elõször várat 1780-ban érte utol a végzet: pá-ványa került elõ. A dombon, amely- linkafõzés közben leégett. Ma a bástyák és a falak nagy része romokban hever, viszonylag épen csak a 25 méteres torony maradt. Az épület 135 helyiségbõl állt, volt ben- ne malom, majorság, sõt temetõ is. A falak vastagsága elérte a 3 métert.50